Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

(COM(2018) 97 final)

(2019/C 62/12)

Előadó:

Carlos TRIAS PINTÓ

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018. 04. 10.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.7.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye (mellette/ellene/tartózkodott):	164/6/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1

A tőkepiaci unió előtt álló legfontosabb kihívások leküzdése és az euróövezet ellenálló képességének javítása érdekében a piaci bizalom visszanyerésének és a megtakarítások és a fenntartható befektetések összekapcsolásának legfontosabb mozgatórugóját a fenntartható növekedés finanszírozásának szilárd, hosszú távra szóló rendszere jelenti, mégpedig azáltal, hogy kiegészítő finanszírozási forrást biztosít a kkv-k számára, és megerősíti a környezetbarát és szociális infrastrukturális projekteket.

1.2

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság cselekvési tervét, és egyetért azzal, hogy Európa világszerte „a fenntartható beruházások […] választott célállomásává válhat” (1). Az EGSZB szerint fontos az EU hosszú távú versenyképességének biztosítása. Tágabb értelemben ez a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető méltányos munka elősegítéséhez (8. fenntartható fejlesztési cél) kapcsolódik.

1.3

Ezeket a kihívásokat harmonikus módon, közösen kell kezelni, összefogva többek között a pénzügyi szektor szereplőivel, a vállalatokkal, a polgárokkal és a hatóságokkal. Ezenkívül a fenntartható növekedési modellre való átállás összetett feladat, és kétségtelenül fokozatos folyamat, mely figyelembe veszi az ágazati sajátosságokat.

1.4

Holisztikus jövőképre, valamint a tagállamok közötti együttműködésre és az integráció elmélyítésére van szükség. Létfontosságú, hogy ebben a kérdésben az EU egyöntetűen, egységes megközelítést alkalmazva lépjen fel. Ez nemcsak a kitűzött célok elérését segíti, hanem lehetővé teszi az előrelépést olyan fontos területeken is, mint az energiaunió, a bankunió, a tőkepiaci unió és a digitális menetrend.

1.5

A fenntartható gazdasági modelleknek olyan átfogó pénzügyi rendszerrel kell rendelkezniük, amelyben azonos feltételek mellett megférnek a különféle méretű és üzleti modell alapján működő bankok és más pénzügyi szereplők. Ehhez ki kell egészíteni a szabályokat és javítani kell azok következetességét és megfelelő alkalmazását, mégpedig az arányosság elvével összhangban.

Az EGSZB megítélése szerint a tőkeáramlások fenntarthatóbb gazdaság felé történő átirányításának együtt kell járnia a pénzügyi integrációval és a társadalmi kohézióval egy olyan Európában, ahol senki sem marad le. A polgárok jövedelmi különbségeinek növekedése pedig akadálya lehet a fenntartható növekedésnek, és a jelenlegi helyzetet a vállalati és intézményi irányításnak kell újra egyensúlyba hoznia.

1.6

Megfelelő szintű koherenciát kell biztosítani a globális szinten meglévő különféle pénzügyi keretek között, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait véve közös viszonyítási pontként, és ezek alapján kell vizsgálni a fenntartható taxonómiát (2). A cselekvési tervben javasolt megújított taxonómiát globális szinten népszerűsíteni kell, és valamennyi tagállamban egységesen és egy időben be kell építeni az uniós jogba, biztosítva annak rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását.

1.7

Összegezve az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottságnak a fenntartható növekedés finanszírozására irányuló ütemtervét, amely az értéklánc egészének fenntarthatóbbá tételére irányul, viszont számos észrevételt kíván tenni a tervben szereplő fellépésekkel és végrehajtásukkal kapcsolatban:

A befektetési folyamatba a pénzügyi stabilitást (financial materiality) (3) beépítő, átfogó, az életciklus-elemzés módszerét alkalmazó megközelítéshez a fenntartható befektetésre és felelős hitelezésre van szükség: egymás nélkül mindkettő ingatag volna és fékezné a pénzügyi unió (bank- és tőkeunió) kiteljesítését.

II.

A taxonómiának dinamikusnak kell lennie, és a fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó környezeti, társadalmi és irányítási kritériumok világos meghatározása alapján kell fokozatosan kialakítani azt. Az első szakaszban csak a környezeti tényezők meghatározásával lehetne kezdeni, eközben már biztosítékokat hozva létre a társadalmi és helyes vállalatirányítási kritériumok területén.

III.

A tíz intézkedés erősen összefügg és kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Ezért megfelelően össze kell hangolni az új taxonómia létrehozását (1. intézkedés), annak a hitelminősítő intézetek általi figyelembevételét (6. intézkedés) a pontozási rendszerek kialakításában a vállalatok által közzétett hiteles információk alapján (9. intézkedés), kiegészítve a címkéket (2. intézkedés) és a fenntarthatósági referenciamutatókat (5. intézkedés). Így a pénzügyi rendszer szereplői megbízható alappal rendelkeznének ahhoz, hogy befektetési döntéseikben (7. intézkedés) figyelembe vegyék a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket az előzetes tanácsadástól és az ügyfeleikkel való proaktív együttműködéstől kezdve (4. intézkedés). Mindezt a vagyonkezelői kötelezettség keretében kell megtenni, mely szerint mindig a befektetők vagy kedvezményezettek érdekét kell szem előtt tartani (az uniós joganyagban szereplő „óvatosság elvéből” kiindulva).

IV.	A fenntartható pénzügyi termékek szabványosítását, és adott esetben későbbi címkézését ki lehetne egészíteni a fedezett kötvények (4) új európai keretével, és bővíteni lehetne a tervezett fenntartható páneurópai termékeket, a nyugdíjak fejezetével kezdve.

Nagyon fontos a fenntartható befektetésre irányuló különféle ösztönzők összehangolása, de ehhez figyelembe kell venni a kapcsolódó pozitív externáliákat. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó mutatók kapcsán alkalmazott harmonizált módszertannak útmutatóként kell szolgálnia más hatások kiszámításához. A pénzügyi szektor ellenálló képességét és stabilitását szem előtt tartva meg kell vizsgálni egy környezetbarát megoldásokat támogató tényező lehetőségét a paraméterek jobb meghatározása érdekében. E tekintetben az EGSZB egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy elő kívánja mozdítani a fenntarthatósági kockázatoknak a Bázel IV. keretrendszerbe történő beépítését (5). Adott esetben meg kell fontolni olyan egyéb alternatívákat is, amelyek közvetlen előnyökkel járnak a végső hitelfelvevők és a beruházók számára, ilyenek például az adózási ösztönzők.

VI.

A minőségi, lehetőség szerint harmonizált, teljesebb körű, releváns és összehasonlítható nem pénzügyi információk közzétételét folytatni kell a külső ellenőrzések megkönnyítése érdekében. Ennek érdekében a nem pénzügyi információkról szóló (95/2014/EU) irányelvet hatását is kellene mérni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kellene foglalkozni az alternatív számviteli módszerek kidolgozásával is.

VII.

Az európai felügyeleti hatóságoknak és vegyes bizottságuknak szakmai jellegű technikai erőforrásokra kell támaszkodniuk (számos szervnek van már széles körű tapasztalata a társadalmilag felelős befektetés terén), hogy kidolgozzák az Európai Bizottság által javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz kapcsolódó technikai szabványokat, majd elvégezzék a tetemes mennyiségű jogszabály-végrehajtás ellenőrzését, arányos és hatékony eljárásokat dolgozva ki és kerülve a technokratikus túlkapásokat.

VIII.

Hasonlóképpen fontos, hogy egy befektetés letétkezelője hatékonyan tudja végezni a munkáját, azaz a kezelő vagy befektető társaság tevékenységének felügyeletét, ezért biztosítani kell függetlenségét. Ennek feltétele egy összeférhetetlenségi politika megléte a részvényesi kapcsolatok vagy keresztrészesedések esetében (6).

IX.

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslattal (7) való kapcsolatot illetően az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság jó irányba indult el, de ambiciózusabbnak kellene lennie ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel kapcsolatban vállalt kötelezettségeket. Ebben a tekintetben az EGSZB kéri, hogy legalább 30 %-kal növeljék az éghajlat-politikai célkitűzések elérését támogató uniós kiadásokat (8) más kötelezettségvállalások veszélyeztetése nélkül. Az EGSZB üdvözli a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai kötelezettségvállalások „százalékos arányának” jelentős növekedését (+46 %). Mindazonáltal az e célra szánt költségvetési összegek egyértelműen nem elegendőek a fenntartható fejlődésre való átálláshoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

1.8

A tanulmányok (9) azt mutatják, hogy a befektetők azt kívánják, hogy befektetéseik vegyék figyelembe az éghajlati, környezeti és társadalmi szempontokat. A befektetők számára a könnyebb és biztonságos hozzáférés elősegítése érdekében „kiemelt páneurópai fenntartható pénzügyi termékeket” kell létrehozni, kezdve a „páneurópai magánnyugdíjtermékekkel” (PEPP). E biztonságos és fenntartható termékek nemzetközi népszerűsítésével külföldi befektetéseket lehetne vonzani Európába.

1.9

Ezen intézkedések kommunikációja rendkívül fontos, ha el akarjuk érni, hogy a polgárok megtudják, hogy az EU mit tesz értük. Ez minden állami és magán szereplő közös felelőssége kell hogy legyen, és kötelezővé kell tenni a pénzügyi oktatást (10) annak biztosítása érdekében, hogy az emberek megértsék ezt az új megközelítést, ösztönözve ezáltal mind a társadalmilag felelős kisbefektetéseket, mind pedig a fenntartható árutermelést és szolgáltatásnyújtást.

1.10

Végezetül az EGSZB rámutat, hogy a mesterséges intelligencia lehetőséget adhat a lakossági befektetők preferenciáinak és a befektetések céljának összehangolására. Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mutatókat, valamint fenntarthatósági referenciamutatókat stb. kombináló) gépi tanulás hozzáadott értékével kapcsolatos tapasztalatok alapján meg kellene vizsgálni, hogy az új taxonómia hogyan működik az új kezdeményezések kapcsán. Elemezni kellene továbbá a gépi tanulási megoldásokat, hogy a bankok és a befektetők bővítsék a bizonyos, környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat figyelembe vevő ágazatoknak vagy tevékenységeknek nyújtott hiteleket.

1.11

Az EGSZB nyilvánosan felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb vitassák meg és fogadják el azt a három jogalkotási javaslatot, amelyek az Európai Bizottság által 2018. május 24-én elfogadott cselekvési terven alapulnak.

2. Bevezetés: az új forgatókönyv felé vezető út

2.1

A gazdaságok felgyorsult financializációja vagy pénzügyi elmélyülése 1971-ben kezdődött, amikor az USA felszámolta a dollár aranystandard rendszerét, és a pénz sokkal inkább a kibocsátó iránti bizalmon alapuló immateriális eszközzé vált, amely a bizalomtól függ. A nyolcvanas évekig a pénzkínálat (M2) a globális GDP mintegy 50 %-át tette ki, hasonlóan a származtatott pénzügyi eszközökhöz.

2.2

A válság alatti zuhanást követően 2015-ben ez az összeg visszatért a korábbi szintekre, és az M2-höz képest a pénzügyi eszközök 4-szeresükre, a származtatott termékek pedig több mint 10-szeresükre nőttek.

2.3

Ez a reálgazdaság és a pénzügyi gazdaság közötti egyensúlyhiány a pénzügyi technológiák és a biztosítási technológiák közelmúltbeli megjelenésével egyre növekszik, ami nagyobb erőfeszítéseket tesz szükségessé azzal a céllal, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében hatékony és eredményes szabályozást és felügyeletet teremtsenek meg.

2.4

Az ENSZ 2030-ra szóló 17 fenntartható fejlesztési célja, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról és az azzal szembeni ellenálló képesség kialakításáról szóló Párizsi Megállapodás a stabilitást, a fellendülést, valamint az inkluzív társadalmak és a virágzó gazdaságok közötti nagyobb egyensúlyt hivatott biztosítani.

2.5

Az uniós Szerződések szellemével és a később végrehajtott szakpolitikai intézkedésekkel összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés kulcsszerepet játszik az EU hosszú távú versenyképességének biztosításában, de a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és irányítási dimenziók integrálásában is.

2.6

A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre adott európai válasznak valóban meg kell felelnie a Szerződéseknek, és vissza kell térnie a fenntarthatóság hosszú távú szemléletéhez, amelyben a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a kézben jár és támogatja egymást.

2.7

A pénzügyi rendszernek fontos szerepe lehet a fenntarthatósági kihívások kezelésében, különösen abból a szempontból, hogy bevonzza az évi mintegy 180 milliárd eurós beruházási hiány megszüntetéséhez szükséges pénzforrásokat, melyek ahhoz kellenek, hogy 2030-ra el lehessen érni az uniós éghajlati és energetikai célokat (11). Ennek kapcsán az EGSZB egyetért a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoporttal, amely szerint az uniós gazdaság átalakulásának a reálgazdaságon belül kell végbemennie, ösztönözve a stabil együttműködést az állami és magánszereplők között.

2.8

A fenntartható gazdaságra való áttérést a technológiák és a digitális innováció kíséri majd, és meg kell védenie és elő kell mozdítania a globális értékeket (12), amint azt az ENSZ főtitkára szorgalmazza. A szabályozás és az átláthatóság hiánya miatt növekedni fognak a blokkláncokkal, a kriptovalutákkal és az intelligens szerződésekkel kapcsolatos jogi és operatív kockázatok. A fogyasztók és a befektetők jobb védelméhez, a piaci integritás megőrzéséhez és a káros gyakorlatok (adócsalás, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása) megelőzéséhez ösztönözni kell a pénzügyi innovációs hálózatok biztonságát és átláthatóságát (13).

2.9

A COP 21 céljaihoz (14) kapcsolódó projektek elégséges, állandó és lehívható, mind pénzügyi, mind pedig immateriális tőkét (humán- és technológiai tőke és a kapcsolati tőke egyéb formái, beleértve az intézményi tőkét is) igényelnek.

2.10

A közpolitikák kiigazítása, a magánszereplők ösztönzése és az uniós költségvetési erőforrások megerősítése elengedhetetlen, és elősegíti az átláthatóságot és a hosszú távú szemléletet a gazdaságban.

2.11

A fenntartható jövőkép szorosabb, átfogóbb és holisztikusabb kapcsolatot követel meg az egyes szakpolitikákkal, például az energiaunióval, a digitális menetrenddel és szociális jogok európai pillérével ahhoz, hogy ösztönözze a szociális és környezetbarát köz- és magánberuházásokat.

2.12

Ez a gondolkodásmód áll az EU tőkepiaci unióra irányuló projektjének középpontjában is, az EGSZB pedig osztja azt a véleményt, hogy hatékony módon össze kell kapcsolni a magántőkét, az ESBA (Európai Stratégiai Beruházási Alap) finanszírozását és más uniós alapokat, hogy olyan vállalatok felé irányítsák át a beruházásokat, amelyek pozitív társadalmi és környezeti externáliákat teremtenek.

2.13

Ideje cselekedni. Európa az elmúlt huszonnyolc évben élen járt a fenntarthatóság terén, de koránt sincs egyedül.

3. Finanszírozás egy fenntarthatóbb világ szolgálatában

3.1

Egyre inkább szembe kell néznünk az éghajlatváltozás és az erőforrások kimerülésének katasztrofális és kiszámíthatatlan következményeivel. Ezek az események gyakran tovább súlyosbítják a társadalmi kirekesztést vagy az egyenlőtlenséget.

3.2

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke kimondja, hogy támogatni kell a környezetet tiszteletben tartó fenntartható növekedést. Az éghajlatváltozással kapcsolatos sürgős fellépés immár a legfontosabb prioritások közé került – az EGSZB-nél is –, és globális cselekvési keretet jelent nemcsak a hatóságok, hanem a gazdasági szereplők, a munkavállalók és a polgárok számára is. Következésképpen átfogó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi átmenetet kell megszervezni, és mindenekelőtt finanszírozni.

3.3

Ezeket a kihívásokat harmonikus módon, közösen kell kezelni. A pénzügyi ágazatnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy a reálgazdaságba irányítsa az emberek, a betétesek és a befektetők pénzalapjait, megtakarításait és befektetéseit. Végső soron a gazdaságban megy végbe a tényleges átállás, ezért nagyon fontos és elengedhetetlen a vállalatok szerepe. A hatóságoknak is teljesíteniük kell idevonatkozó kötelességeiket.

3.4

Európának csak akkor lehet erős a pozíciója, ha sikerül maximális konszenzust elérni a tervvel kapcsolatban. A tagállamoknak össze kell fogniuk és egyesíteni kell erőiket. Egyedi megközelítések és önérdek helyett közös jövőtervre van szükség, amely egyúttal megvédi a következő nemzedékek jövőjét. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre adott európai válaszban valóban hosszú távon kell szemlélni a fenntarthatóságot és világos célokat kell kitűzni, amelyekben a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a kézben jár és támogatja egymást.

3.5

A fenntartható növekedés hosszú távú megközelítéséhez olyan közpolitikáknak kell kapcsolódniuk, amelyek megfelelően értékelik a negatív externáliákat, valamint a fenntartható és nem fenntartható befektetési döntési lehetőségeket. Ehhez egy a globális értékláncon belül jobban integrált iparpolitika megfelelő kiszámíthatóságának kell társulnia minden tagállamban. Ez mélyreható elemzéssel, majd megfelelő politikai folyamattal érhető el, melyet az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is támogatnia kell.

3.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a fenntartható növekedésnek tartalmaznia kell környezeti, gazdasági, társadalmi és irányítási dimenziókat is egy kiegyensúlyozott, globális és átfogó megközelítés keretében, amely összhangban van valamennyi fenntartható fejlesztési céllal és a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodással, és nem kiváltható horizontális minimális feltételeket ír elő. Ezeket a minimális és sérthetetlen határokat a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek (ilyenek például a nők és lányok, a gyermekek, a menekültek és migráns munkavállalók, a fogyatékossággal élők stb.) jogairól szóló nemzetközi egyezmények rögzítik (15), és a felelősségteljes költségvetési irányítás elvének betartásán keresztül érvényesítik.

3.7

Mivel számos bizonyíték van arra, hogy az európai polgárok azt szeretnék, hogy megtakarításaik és befektetéseik társadalmi és környezetvédelmi célkitűzésekhez kapcsolódjanak, e tekintetben fokozni kell a szerepvállalásukat, és kapcsolatba kell hozni őket a fenntartható finanszírozási kérdésekkel.

3.8

E célból a pénzügyi rendszernek végső soron jobban kell törekednie arra, hogy átlátható, tényszerű és érthető legyen az uniós polgárok számára. A fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés javítása és a pénzügyi műveltség (a finanszírozás működésének alaposabb megértése) előmozdítása ebből a szempontból elengedhetetlen.

4. A tőkeáramlások átirányítása a fenntarthatóbb gazdaság felé

4.1

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozása óta állami és magánbefektetéseket mobilizált a stratégiailag fontos uniós projektek számára, és az alapot az Európai Beruházási Bank (EBB) projektjeinek listájával összhangban kezelték: környezetvédelmi, energetikai és erőforrás-hatékonysági, vízügyi, a digitális szektorral, közlekedéssel stb. kapcsolatos beruházások.

4.2

Mindazonáltal az ESBA-n túlmenően nagyobb lefedettségre van szükség más ágazatokban, különösen azokban, amelyek a szociális infrastruktúrára és intézményekre összpontosítanak, amelyek kibontakoztatják a fiatalok, a nők és más kirekesztett vagy veszélyeztetett társadalmi rétegek immateriális tőkéjét.

4.3

A helyi megtakarítások az erőteljes gazdasági növekedés létfontosságú forrását képezik, de ehhez az is szükséges, hogy a helyi bankokon keresztül finanszírozzák a fenntartható kkv-projekteket.

4.4

Az EGSZB véleménye szerint növelni kell az ESBA finanszírozását azzal, hogy beépítik az uniós tagállamok pénzügyi ügynökségeitől és állami bankjaitól érkező tőkét. Ezeknek a szereplőknek hálózatban kell működniük egy stratégiaibb és inkluzívabb hosszú távú stratégia közös megtervezése céljából, mégpedig annak közös meghatározása alapján, hogy ténylegesen mit jelent a „fenntartható”, továbbá felvázolva a vállalatok dekarbonizációja felé történő átmenet ütemtervét.

4.5

Ugyanakkor az EGSZB szerint az Európai Központi Bank (EKB) bankrendszerre vonatkozó monetáris rendelkezéseihez kapcsolódó feltételrendszer tartalmazhatna egy sor olyan ösztönzőt, amelyek elősegítik a fenntartható befektetéseket és hitelezést. Az EGSZB ezenkívül egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy az EKB-nak a beszerzési programjait meghatározó iránymutatásában kifejezetten figyelembe kell vennie a Párizsi Megállapodást és az ESG céljait.

4.6 A fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszere

4.6.1

A kalkulációk és hatásvizsgálatok elvégzésének hagyományos módszereit újra meg kell vizsgálni. Megbízhatóbb módon újra meg kell határozni a kvantitatív és kvalitatív mutatókat, összeegyeztetve a kiemelt gazdasági és környezeti értékeket a társadalmi értékekkel és az emberi faj túlélésével.

4.6.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy sürgősen el kell indítani a szilárd, de dinamikus „fenntarthatósági finanszírozási taxonómia” kiépítésének első szakaszát, biztosítva a piaci következetességet és egyértelmű iránymutatást adva arról, hogy holisztikus megközelítéssel mi tekintendő környezetbarátnak, szociálisnak és a felelősségteljes irányításhoz kapcsolódónak.

4.6.3

E folyamat alapját a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport képezi, amelynek mindig magasan képzett, a stratégiai ipari szektorokban speciális szakértelemmel rendelkező tagokkal kell rendelkeznie egy szilárd és hiteles zöld és szociális taxonómia kialakításához.

4.6.4

A csoport megbízatását azzal kell kezdeni, hogy egyértelmű célkitűzéseket állapítanak meg a tartalomra és az időbeli ütemezésre vonatkozóan; ennek első lépése az új taxonómia egységesítése más létező nemzetközi osztályozásokkal (gazdasági tevékenységek, foglalkozások, tanulmányok stb.), hogy az szorosabban kövesse az ENSZ kritériumait és referenciaértékeit.

4.6.5

Az európai taxonómiának három szintből kell állnia:

—	a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési célokhoz, a Párizsi Megállapodáshoz és az ESG-kockázatelemzés szerinti „ne árts” elvhez igazított minimum standard;

—	egy középső szint, amely azonosítja az ENSZ Környezetvédelmi Program Pénzügyi Kezdeményezés (UNEP FI) meghatározása szerinti, igazolható „pozitív hatást” elérő tevékenységeket; valamint

—	az olyan tevékenységeket magában foglaló szint, amelyek felgyorsítják a pozitív átalakulást, és támogatják az ökológiai, gazdasági és társadalmi kihívások megoldását, összhangban a különböző érdekeltek szükségleteivel, a taxonómiát alapul véve.

4.6.6

Sürgősen osztályozni kell a beruházások előnyeinek különböző típusait, melyek felhasználhatók a fenntarthatósági kritérium bevezetéséhez (taxonómia). Lényegében a pozitív kritériumokat ki kell egészíteni a környezetre káros hatásokkal (16), lehetővé téve a nem fenntartható eszközök azonosítását.

4.6.7

Az új taxonómiát össze kell kapcsolni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés uniós stratégiájával és beruházási tervével. Tartalmaznia kellene olyan pénzügyi tevékenységeket, amelyek a kibocsátások csökkentését támogatják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) (17), valamint a közös kötelezettségvállalási rendelet (18) hatálya alá tartozó ágazatokban.

4.7 A fenntartható pénzügyi termékek standardjai és címkéi

4.7.1

A befektetők egyszerűbb és biztonságos hozzáférésének elősegítése kiemelten fontos a fenntartható pénzügyi piacok bővítése szempontjából. Gondosan kell kialakítani az európai fenntartható finanszírozási standardokat, létrehozva a társadalmilag felelős befektetés (SRI) minimumstandardjait.

4.7.2

E célból először be kell vezetni a zöld kötvényekre vonatkozó hivatalos uniós standardot (EU GBS), és meg kell vizsgálni egy zöld kötvényekre vonatkozó uniós címke vagy tanúsítvány bevezetését, amelyeket a pozitív hatású beruházások garantálása érdekében kötelező külső felülvizsgálatnak kell alávetni. A „Cselekvési terv a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék” című közleménnyel összefüggésben az EGSZB azt javasolja (19), hogy az Európai Bizottság határozzon meg olyan további, könnyen összehasonlítható és teljesen átlátható termékeket, amelyek egyszerűek és hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.

4.7.3

Ez megnyitja a lehetőséget a „kiemelt páneurópai fenntartható termékek” biztosítása, valamint a különböző uniós joghatóságokban kínált különböző fenntartható pénzügyi termékek megfelelő, független, kötelezően tanúsított összehasonlítási eszközeinek (20) rendelkezésre bocsátása előtt.

4.7.4

A „páneurópai magánnyugdíjtermékek” (PEPP) (21) rendszere az Európai Bizottság által 2017. június 29-én elfogadott jogalkotási javaslatban foglaltak szerint megköveteli a nyugdíjszolgáltatóktól annak nyilvános közzétételét, hogy beépítik-e kockázatkezelési rendszereikbe az ESG-tényezőket, és ha igen, hogyan. Ezek a rendelkezések azonban nem kötelezik őket arra, hogy figyelembe vegyék az ESG-tényezőket beruházási politikájukban. E kötelezettség bevezetése a fenntartható megoldások egyikeként segítené ennek kiterjesztését.

4.7.5

Az EGSZB felkéri a tagállamokat, hogy a megfelelő pillanatban terjessze ki ezt a kötelezettséget a nyugdíjakhoz kapcsolódó összes termékre. Ez segítené a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer problémáira adott fenntarthatósági megoldások egyikeként történő alkalmazásának kiterjesztését.

4.8 A fenntartható projektekre irányuló beruházások előmozdítása

4.8.1

A megújított uniós iparpolitika stratégiai célkitűzései szerint a tőkeallokáció hosszú távú befektetések irányába történő átirányítását össze kell kapcsolni a kkv-k növekedésének támogatásával, a legkevésbé fejlett régiók támogatásával, az infrastruktúra korszerűsítésével és az emberek oktatáson és képzésen keresztül történő emancipációjával.

4.8.2

A fenntartható infrastrukturális beruházások befejezése érdekében átfogóbb makroprudenciális politikára van szükség, amely a Szolvencia II irányelvvel összhangban figyelembe veszi a fizikai hatásokat (az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatokkal szembeni kitettség növekedése). Például a természeti katasztrófák hatását minimalizáló építési szabályok megkövetelnék a biztosítótársaságoktól, hogy a fenntartható biztosítás új elveivel összhangban hangolják újra a kockázatkezelésüket.

4.8.3

Az EGSZB támogatja az ESBA 2.0 és az EFFA megerősítését. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretet illetően az EGSZB örömmel fogadja az InvestEU létrehozását, mely várhatóan több magántőkét von be és beléphet a kötvények, értékpapírok és nyugdíjalapok piacára.

4.8.4

További magántőkét kell keresni, mely ösztönzi és segíti a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat az innovációba és a K+F-be történő beruházásaik terén.

4.8.5

Végezetül pedig az EGSZB javasolja annak jobb azonosítását, hogy a meglévő állami és magánkezdeményezések hol valósítanak meg maximálisan fenntartható és ellenállóképes infrastruktúrát, hogy méretarányos megoldásokkal átültethessék azokat az EU-ban és a partnerországokban.

4.9 Fenntarthatósági szempontok a pénzügyi tanácsadásban

4.9.1

Amint azt „Intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelességei” című véleményében (22) is kijelentette, az EGSZB támogatja a MiFID II. irányelv és a biztosítások értékesítésről szóló irányelv (IDD-irányelv) módosítását annak biztosítása érdekében, hogy meg kelljen vizsgálni, hogy miként lehet beépíteni a befektetők fenntarthatósági preferenciáit. A tanácsadók így megfelelő ajánlásokat tudnak tenni a pénzügyi termékekre, egyértelmű információkat szolgáltatva a különböző fenntarthatósági tényezőkkel kapcsolatos lehetséges kockázatokról és előnyökről.

4.9.2

Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az alkalmasság értékeléséről szóló iránymutatásába vegyen fel a fenntarthatósággal kapcsolatos preferenciákra vonatkozó rendelkezéseket.

4.10 Fenntarthatósági referenciamutatók

4.10.1

A fenntartható befektetés nem pénzügyi teljesítményének mérésére szolgáló közös módszertan optimális célt jelent. Ezért az EGSZB üdvözli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kibocsátókat is figyelembe vevő referenciamutatók harmonizálására irányuló rendelkezést. De ezt csak az első lépés, amelyet ki kell terjeszteni más fenntarthatósági paraméterekre.

4.10.2

Az EGSZB következésképpen felkéri az Európai Bizottságot, hogy a technikai szakértői csoporton keresztül terjessze ki figyelmét a szociális területre is; e csoport feladatkörébe tartozhatna az összes érdekelt féllel folytatott konzultáció, valamint egy jelentés közzététele a szén-dioxiddal kapcsolatos referenciamutató megtervezéséről és módszertanáról.

5. Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kockázatkezelésben

A fenntarthatóság a javak előállításához kapcsolódó kockázathalmazra vonatkozik, és nem kerülheti meg az erőforrások kitermelésének, megszerzésének és romlásának hatását.

5.1 Fenntarthatóság a piackutatásban és a hitelminősítésekben

5.1.1

Az EGSZB ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelminősítő intézeteknek mentesnek kell lenniük minden összeférhetetlenségtől, hogy garantálják a kutatást/pontozást végző szolgáltatók függetlenségét. Emellett minden esetben átlátható módon és megfelelő időben meg kell indokolniuk az általuk használt módszertant.

5.1.2

A jelenlegi hitelminősítő intézetek nem veszik kellően figyelembe azt, hogy az ESG-tényezők terén tapasztalható erőteljes tendenciák milyen hatást gyakorolnak a kibocsátók jövőbeli hitelképességére. Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy az Unióban működő összes hitelminősítő intézet tekintetében egyértelmű uniós szabályokat és felügyeletet vezessenek be az ESG-tényezők hitelminősítésekbe történő beépítésével kapcsolatban. Azt is szorgalmazza, hogy az ESMA által tanúsított megbízottak hozzák létre a „környezetbarát finanszírozási márka” akkreditációs eljárását.

5.1.3

Meg kellene fontolni a szereplők – bankok, alapkezelők stb. – akkreditációját is. Ez komolyabb kötelezettségeket róna a különféle pénzügyi szereplőkre, és megelőzné azt a tendenciát, hogy azok pusztán „zöldrefestés” (greenwashing) érdekében rendelkezzenek fenntartható termékekre vonatkozó tervvel.

5.1.4

Végezetül az EGSZB azt javasolja, hogy vizsgálják meg környezetbarát államadósság-minősítések létrehozásának lehetőségét. Ha a megszokott minősítés mellett az országok egy „zöld” minősítést is kapnának, az is folyamatos teljesítménynövelésre ösztönözné őket. Mindemellett ez a külföldi befektetések vonzását is előmozdítaná.

5.2 Az intézményi befektetők és az eszközkezelők fenntarthatósági kötelezettségei: vagyonkezelői kötelezettség

5.2.1

Az európai felügyeleti hatóságoknak garantálniuk kell a pénzügyi közvetítési szolgáltatások funkcióinak való szigorú megfelelést.

5.2.2

Mindez az Európai Bizottság cselekvési tervében előírtnál holisztikusabb megközelítést követel meg, amely kiemelten kezeli az oktatási, faktoriális, nemi, földrajzi, faji vagy etnikai, vallási, kulturális viszonyokat vagy a sokszínűség egyéb területeit.

5.2.3

Jogi kötelezettségeik egyik alapvető részeként a befektetőknek kezdeményező módon fel kell venniük a kapcsolatot az ügyfelekkel, hogy megértsék nem pénzügyi érdekeiket, és egyértelmű tájékoztatást is adjanak az ESG-tényezőkhöz kapcsolódó lehetséges pénzügyi kockázatokról és előnyökről.

5.2.4

A szabályozó szerveknek, a befektetőknek, az eszközkezelőknek, a pénzügyi ágazati munkavállalóknak és a tanácsadóknak a kedvezményezett (például a jövőbeli nyugdíjas) vagy az ügyfél (lakossági vagy intézményi befektetők) legjobb érdekében kell eljárniuk. Minden irányítási szerepvállalásnak és szavazásnak abba az irányba kell mutatnia, hogy a vagyonkezelői kötelezettségekkel összhangban megvédjék a befektetési eszközök fenntartható értékét. Be kell számolniuk arról, hogy az alap eszközeinek tulajdonosaiként hogyan használják szavazati jogaikat.

5.2.5

A fenntarthatósági tényezőkkel kapcsolatos befektetői kötelezettségek tisztázásával az EU megerősíti a hosszú távú befektetéseket (a fenntartható finanszírozás magától értetődően összefügg a hosszú távú szemlélettel).

5.3 A bankokra és a biztosítókra vonatkozó prudenciális követelmények

5.3.1

Az EGSZB korábban már hangsúlyozta a bankok potenciális szerepét a tudatos megtakarítások és a társadalmilag felelős befektetések közötti közvetítő funkciójuk révén. Azt javasolja, hogy a bankok tevékenységére vonatkozó tőkekövetelmények kedvezőbb elbánásban részesüljenek a zöld gazdaságba és az olyan különféle hosszú távú, nem összetett, „inkluzív” hitelezési műveletekbe történő beruházások esetén, mint például a jelzálogok, különösen, ha ezek az energiahatékonysághoz, szolárpanelek telepítéséhez stb. kapcsolódnak. Emellett mérlegelni kellene a tőkefelárak alkalmazását a környezetileg káros eszközökbe történő beruházások esetén a fenntartható tevékenységekre való kedvező átállás ösztönzése céljából. Adott esetben meg kell fontolni olyan alternatívákat is, amelyek közvetlen előnyökkel járnak a végső hitelfelvevők és a beruházók számára, például adózási ösztönzőket. Ebben a tekintetben az egységes felügyeleti mechanizmusnak különleges felügyeleti tevékenységet kellene gyakorolnia (23).

5.3.2

Mindazonáltal a kockázattal súlyozott eszközök kiszámítása során az aktualizált banki hitelminősítési modelleknek mindig tükrözniük kell az említett fenntartható eszközökhöz kapcsolódó legaktuálisabb kockázati szintet, megőrizve ezzel a fogyasztóvédelem magas szintjét.

5.3.3

Ennek fényében jobban meg kell határozni az úgynevezett „környezetbarát megoldásokat támogató tényező” paramétereit, empirikus, hiánytalan és szilárd bizonyítékokat bocsátva rendelkezésre a „környezetbarát beruházás” fogalmának világos és pontos meghatározása alapján. A Horizont 2020 és a jövőbeli Horizont Európa keretében folyó felelős kutatás és innováció (RRI) kiváló csatornaként szolgálhat a tudományos eredmények eléréséhez.

5.3.4

Összességében az ellenálló képesség és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében ez az új forgatókönyv a pénzügyi kockázatok kezelésének kiegyensúlyozott kombinációját követeli meg, amely figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők pénzügyi eredményre gyakorolt hatását és egy dinamikus folyamatban ennek megfelelően igazítja ki a szabályokat. Amint az az Európai Parlament fenntartható pénzügyekről szóló állásfoglalásában is szerepel (24), az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania a fenntarthatósági kockázatoknak a Bázel IV keretrendszerbe történő felvételét.

6. Az átláthatóság és a hosszú távú szemlélet előmozdítása

6.1.1

A fenntartható finanszírozás olyan ösztönző keretet kíván meg, amely a szükséges beruházások felé irányítja át a tőkeáramlásokat, biztosítja Európa számára az igazságos környezeti és társadalmi átmenetet, ahol az értékek terén játszott vezető szerepe versenyelőnyhöz juttatja az európai vállalkozásokat.

6.2 Közzététel és számvitel

6.2.1

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló uniós irányelvet (NFI-irányelv) kevés ambícióval és egy olyan módszertant használva ültették át, amelyet nem harmonizáltak, továbbá az irányelv csak a nagyvállalatokat érinti, és így csak nagyon kis mértékben járul hozzá az igazságos és átfogó fenntartható beruházásokhoz Európában.

6.2.2

A fenntarthatóság a nem pénzügyi információk közzététele terén számos új aggályt vet fel és egy sor új kihívás elé állítja az érintetteket, például a következő területeken: (digitális átalakulás, új mérőszámok, szabványosítás, kötelező feladatok, új fenntartható gazdasági modellek stb.) fényében felülvizsgálják azt, és üdvözli a bejelentett nyilvános konzultációt. A több és jobb nem pénzügyi információ rendelkezésre bocsátása érdekében egységesíteni szükséges a beszámolásra vonatkozó taxonómiákat és módszertanokat. Ez jobb áttekintést biztosítana a szabályozó szerveknek és a piacfelügyeleti hatóságoknak a globális trendekről, és így jobban képesek lennének a megfelelő fellépésre. Ez a jelenlegi szakasz az úgynevezett „célravezetőségi vizsgálat”, amely az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultációt követően különböző szempontokat vesz figyelembe a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatszolgáltatásokkal foglalkozó munkacsoportjával (TCFD) összhangban.

6.2.3

A közösségi finanszírozási platformokat illetően a kiemelt befektetői információknak tartalmazniuk kell a számviteli szempontból a közösségi finanszírozású projektek pénzbeli támogatásához kapcsolódó fő, immateriális javakkal kapcsolatos, de pénzügyileg lényeges (25) kockázatokat és előnyöket is.

6.2.4

Az EGSZB támogatja az Európai Parlamentnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokról (IFRS 9) szóló állásfoglalását (26) is, és sürgeti a fenntartható befektetésekre vonatkozó IFRS-ek hatásvizsgálatát.

6.2.5

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) köteles értékelni az új vagy felülvizsgált IFRS-ek fenntartható befektetésekre gyakorolt hatását, és hogy meg kell vizsgálnia, hogy milyen alternatív számviteli módszereket lehetne alkalmazni.

6.2.6

Az EGSZB azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság kérje fel az ESMA-t a következőkre:

—	a hitelminősítési piac jelenlegi gyakorlatainak értékelése, elemezve azt, hogy milyen mértékben veszik figyelembe az ESG-megfontolásokat, valamint

—	a környezeti és társadalmi fenntarthatósági információk beépítése a hitelminősítő intézetek által közzéteendő információkról szóló iránymutatásába, és szükség esetén további intézkedések megfontolása.

6.3 Vállalatirányítás és túlzott tőkepiaci rövidlátás

6.3.1

Sok befektető tudni szeretné, hogy egy adott vállalat pontos és átlátható elszámolási módszereket használ-e, és hogy az átlagos részvényesek szavazhatnak-e a fontos kérdésekben. Azt is szeretnék, hogy a vállalatok elkerüljék az összeférhetetlenséget az igazgatósági tagok, a hitelminősítő szervezetek és a könyvvizsgálók megválasztásakor.

6.3.2

Ideje komolyan megvizsgálni nem csak az E (environmental – környezeti) és S (social – társadalmi) tényezőket (szabványok, címkék, a prudenciális követelmények tekintetében a környezetbarát és szociális megoldásokat támogató tényezők, fenntarthatósági referenciamutatók), hanem a G (corporate governance – vállalatirányítási) tényezőket is, kizárva minden előnyt és megszüntetve a fenntartható besorolást azon vállalatok tekintetében, amelyek megkerülik az olyan fő szempontokkal kapcsolatos információk átlátható közzétételét, mint amilyen a költségvetési irányítás, az emberi jogok, a korrupció, a pénzmosás és más illegális tevékenységek.

7. A cselekvési terv végrehajtása

7.1

Az EGSZB szorgalmazza valamennyi érintett európai intézmény, ügynökség és mechanizmus összekapcsolását, szükség esetén akár mandátumuk módosításával is, hogy azok összhangba kerüljenek a cselekvési terv végrehajtásának időkeretével.

7.2

Az időhorizont-elemzés fő korlátait a jövőt illető bizonytalanság és a hosszú távú kockázatok közzétételének elmaradása jelenti (valójában csak néhány becslés ölel fel 5 évnél hosszabb időtartamot).

7.3

Az európai felügyeleti hatóságoknak is jelentős szerepet kell betölteniük a fenntarthatóság nyomon követésében. A megfelelő forgatókönyv-elemzés közös uniós módszertanának kialakítása érdekében meg kell vizsgálni az ESG-kockázati tényezők hosszabb távú figyelembevételének lehetőségét, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) pedig fokozatosan beépíthetné ezeket az általa végzett stressztesztekbe.

7.4

Végezetül az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) ki kellene dolgoznia a fenntartható finanszírozásra vonatkozó nemzetközi szabályozási és felügyeleti szabványokat (27) és elő kellene mozdítania azok betartását, hogy így a fenntarthatóság új rendszere globális szinten következetes legyen.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) Lásd: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozásaCOM(2018) 97 final, 6. fejezet – További lépések.

(2) Lásd az EKK taxonómiatervezetét: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/180131-sustainable-finance-final-report-annex-3_en.pdf

(3) A pénzügyi stabilitás keretében azokat a tényezőket vizsgálják, amelyek a vállalatok pénzügyi teljesítménye szempontjából a legfontosabbak, ezek közé tartoznak a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők is.

(4) A fedezett kötvények olyan, hitelintézetek által kibocsátott adósságkötelezvények, amelyeket olyan elkülönített eszközhalmazzal biztosítanak, amelyet a kötvénytulajdonosok elsőbbségi hitelezőként közvetlenül vehetnek igénybe. Lásd a COM(2018) 93 final – 2018/0042 (COD) és a COM(2018) 94 final – 2018/043 (COD) jelű új rendeletjavaslatokat.

(5) A Bázel keretrendszer egy nemzetközi szabályozási egyezmény, amely egy sor reformot vezetett be a szabályozás, felügyelet és kockázatkezelés bankszektoron belüli javításának érdekében. A Bázeli Bizottság által előírt valamennyi norma olyan minimumkövetelmény, amely nemzetközi viszonylatban működő bankokra vonatkozik, és ezért fenntarthatósági rendelkezések ebbe a keretrendszerbe való felvétele előmozdítaná azt, hogy globálisan ugyanolyan irányba mozduljunk el. https://www.bis.org/bcbs/basel3.html

(6) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2016.078.01.0011.01.HUN

(7) Az EGSZB teljes álláspontja a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló EGSZB-véleményben olvasható (HL C 440., 2018.12.6., 106. o.).

(8) Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a 2021–2027-es időszakban az uniós kiadások legalább 25 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálja (2014 és 2020 között ezt 20 %-ban állapították meg).

(9) https://www.morganstanley.com/pub/content/dam/msdotcom/ideas/sustainable-signals/pdf/Sustainable_Signals_Whitepaper.pdf

(10) Lásd az IOSCO/OECD The Application of Behavioural Insights to Financial Literacy and Investor Education Programmes and Initiatives című jelentését.

(11) Supra, Cselekvési terv, Általános bevezetés, 1.1. pont.

(12) A cél annak meghatározása, hogy az Egyesült Nemzetek rendszere hogyan támogassa majd a szóban forgó technológiák alkalmazását a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósításának előmozdítása és azokkal az értékekkel való összehangolása érdekében, amelyeket ENSZ Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a nemzetközi jog normái és szabványai rögzítenek. http://www.un.org/en/newtechnologies/images/pdf/SGs-Strategy-on-New-Technologies.pdf

(13) Lásd az Európai Bizottság pénzügyi technológiai (Fin Tech) cselekvési tervéről szóló EGSZB-véleményt (HL C 367., 2018.10.10., 61. o.).

(14) COP21: Az ENSZ 2015. évi éghajlatváltozási konferenciája.

(15) Lásd különösen az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az EU Alapjogi Chartáját és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáit.

(16) Lásd: „A Tanács ajánlása a hivatalosan támogatott exporthitelekre, valamint a környezeti és társadalmi átvilágításra vonatkozó közös megközelítésről” című OECD-ajánlás.

(17) Ezeket a 2009/29/EK irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelv 1. melléklete sorolja fel.

(18) Rendelet a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról.

(19) Lásd erről az EGSZB „Lakossági pénzügyi szolgáltatások” című véleményét (HL C 434., 2017.12.15., 51. o.).

(20) „Az összehasonlítási eszközökre vonatkozó alapelvek” alapján.

(21) A tőkefedezeti rendszerekben és magánnyugdíjrendszerekben lévő eszközök értéke 2016 végén az OECD-térségben meghaladta a 38 billió USD-t.

(22) Lásd az „Intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos kötelességei” című EGSZB-vélemény 3.8. pontját. (Lásd e Hivatalos Lap 97. oldalát).

(23) Lásd a bankunió kiteljesítéséről szóló EGSZB-véleményt (HL C 237., 2018.7.6., 46. o.).

(24) http://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20180529IPR04517/meps-back-resolution-on-sustainable-finance

(25) A pénzügyi kimutatások elemei akkor tekintendők lényegesnek, ha befolyást tudnának gyakorolni a felhasználok gazdasági döntéseire. A lényegesség elve az az egyetemesen elfogadott számvitel alapelv, amely alapján a jelentést tevő vállalatoknak be kell számolniuk minden fontos ügyről. https://www.business-case-analysis.com/materiality-concept.html

(26) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2016-0381+0+DOC+XML+V0//HU

(27) Lásd: Methodology for Assessing Implementation of the IOSCO Objectives and Principles of Securities Regulation