11.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 266/1

I.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

II.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

I.

J.

K.

L.

M.

III.

A.

A.1.

A.2.

A.3.

A.4.

B.

B.1.

B.2.

B.3.

B.4.

B.5.

C.

C.1

C.2

C.3

C.4

C.5

C.6

C.7

D.

D.1

D.2

D.3

D.4

E.

E.1.

E.2.

E.3.

E.4.

F.

G.

IV.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

1.

Ez a jelentés az Európai Parlament által a 2016-os pénzügyi év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodást elemzi. Körvonalakban ismerteti a pénzügyi erőforrások felhasználását és azokat az eseményeket, amelyek jelentősen befolyásolták az adott év tevékenységeit (I. és II. rész), továbbá áttekintést nyújt a 2016-ra meghatározott célkitűzések megvalósulásáról (III. rész).

2.

A jelentés az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom rendelete (1) (a továbbiakban „költségvetési rendelet”) 142. cikkének megfelelően, illetve az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 227. cikkének megfelelően került összeállításra. Az elemzés a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott előzetes költségvetési elszámolásokon alapul.

3.

A Parlament 2016-ra vonatkozó végleges folyó előirányzatai 1 838 613 983 eurót tettek ki, azaz a többéves pénzügyi keret (3) V. fejezete felső határának 19,39 %-át. Az alábbi 1. táblázat bemutatja az Európai Parlament költségvetésének végrehajtását a 2016-os pénzügyi évben.

1. táblázat

Előirányzatok felhasználása

4.

Az Európai Parlament 2016-os költségvetésének eredeti előirányzatai összesen 1 838 388 600 eurót tettek ki. Egy 225 383 eurós költségvetés-módosítást (9) követően a végleges költségvetés előirányzatainak összege 1 838 613 983 EUR volt. Ez 2,4 %-os emelkedést jelent a 2015. évi végleges költségvetéshez képest (1 794 929 112 EUR).

5.

A kötelezettségvállalások összesen 1 823 844 172 eurót tettek ki, ami a végleges előirányzatok 99,2 %-ának felel meg (2015-ben: 99,1 %). A kifizetések összege összesen 1 538 531 527 132 EUR volt, ami a kötelezettségvállalások 84,4 %-ának felel meg (2015-ben: 83,7 %).

6.

Az automatikus átvitelek a 2017-es pénzügyi évre összesen 285 312 645 eurót tettek ki, ami a lekötött előirányzatok 15,6 %-a (2015-ben: 16,3 %). A költségvetési rendelet 13. cikkének alkalmazásában nem történt automatikus előirányzat-átvitel a 2017-es évre.

7.

A 2016-os évre történt automatikus átvitelek összesen 289 323 907 eurót tettek ki (2015-ben: 277 911 825 EUR). Az ezen átvitelekből történő kifizetések 267 999 422 eurót tettek ki, ami 92,6 %-nak felel meg (2015-ben: 90,9 %). A törölt előirányzatok összege így 21 324 484 EUR volt, ami 2015-höz képest (25 315 611 EUR) 15,8 %-os csökkenést jelent. A törlések alapvetően az alábbi jogcímcsoportokat érintették: 2 0 0. jogcímcsoport (Épületek), 1 0 0. jogcímcsoport (Tiszteletdíjak és juttatások), 2 0 2. jogcímcsoport (Épületekkel kapcsolatos költségek), a 3 2 4. jogcímcsoport (Előállítás és terjesztés), 4 0 2. jogcímcsoport (Európai politikai pártok finanszírozása) és a 4 0 3. jogcímcsoport (Európai politikai alapítványok finanszírozása). Az említett hat jogcímcsoportra vonatkozó törlések az összes törölt összeg 82 %-át teszik ki.

8.

A törölt összegeket és a törlések főbb okait a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat

A 2015-ről 2016-ra történő automatikus átvitelek törlésének főbb okai

9.

A kimutatásokban 2016. december 31-én szereplő bevételek összesen 183 381 513 eurót tettek ki (2015-ben ez az összeg 176 367 724 EUR volt), amelyből 30 589 787 EUR címzett bevétel volt (2015-ben ez az összeg 27 988 590 EUR volt).

10.

A 3. táblázat alcímekre lebontva bemutatja a bevételek 2016-os alakulását a 2015-ös pénzügyi évhez képest.

3. táblázat

A bevételek alakulása 2015 és 2016 között

11.

A 2016-ban rendelkezésre álló célhoz kötött bevételek összesen 30 589 787 eurót tettek ki (2015-ben: 27 988 590 EUR). A kötelezettségvállalások 12 032 487 eurót tettek ki, ami 39 %-os teljesítési arányt jelent (2015-ben: 54 %). A kifizetések összesen 7 602 676 eurót tettek ki, ami a kötelezettségvállalások 63 %-ának felel meg (2015-ben: 83 %).

12.

A 2016-re átvitt, címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló előirányzatok magukban foglalják a belga állam által 2010. január 27-én teljesített 85 897 000 eurós átutalást, amelynek célja a D4 és D5 épületek telekköltségeinek és a Brüsszel-Luxembourg vasútállomás tetőszerkezetével kapcsolatos kivitelezési költségeknek a megtérítése volt. Ez az átutalás külső címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerint. Az e bevétellel kapcsolatos kötelezettségvállalások jelentős része a Martens épület megvásárlására vonatkozik, az Elnökség 2011. november 30-i határozatának megfelelően. Ezen épületprojekt kapcsán 2016-ban összesen 74 250 579 euró került kifizetésre.

13.

A végleges előirányzatok 0,8 %-át (2015-ben 0,9 %-át) kitevő 14 769 811 eurós (2015-ben: 16 107 073 EUR) összeg került törlésre. E törlések fő okait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. táblázat

Az előirányzatokból történő törlések főbb okai 2016-ban

14.

A pénzügyi év során hét C-típusú átcsoportosítást (köztük az ún. maradványösszeg-átcsoportosítást, azaz „gyűjtő átcsoportosítást” is) hagytak jóvá a költségvetési rendelet 27. és 46. cikke értelmében. Ezek összesen 66 655 000 eurót tettek ki, ami a végleges előirányzatok 3,6 %-ának felel meg (2015-ben: hat átcsoportosítás, a végleges előirányzatok 4,6 %-a). Az elnök engedélyezett 16 P-típusú átcsoportosítást folyó előirányzatokból a költségvetési rendelet (11) 25. cikkének (1) bekezdése alapján, ezek összesen 18 233 548 eurót tettek ki, ami a végleges előirányzatok 1,0 %-át jelentette (2015-ben: hét átcsoportosítás, a végleges előirányzatok 0,4 %-a).

6. táblázat

C-típusú átcsoportosítások elemzése kiadási kategóriák és célok szerint

15.

Ez a szakasz az előirányzatok költségvetési alcímenkénti felhasználását, a teljes költségvetéshez viszonyított arányukat és az előirányzatok felhasználásának az előző pénzügyi évhez képest történt változásait vizsgálja. Az összes kötelezettségvállalás 70 %-a négy alcím között oszlik meg. Ezek az 1 0. alcím (Az Európai Parlament képviselői), az 1 2. alcím (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 2 0. alcím (Épületek és járulékos költségek) és a 4 2. alcím (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások).

16.

A 7. táblázat alcímekre lebontva bemutatja a 2016-ban lekötött előirányzatok alakulását a 2015-ös pénzügyi évhez képest. A 1. és a 2. ábra az előirányzatok megoszlását, illetve a 2015 és 2016 között bekövetkezett változásokat szemlélteti.

7. táblázat

A lekötött előirányzatok alakulása 2016-ban és 2015-ben

1. ábra

A 2016-os kötelezettségvállalások alcímek szerinti megoszlása

2. ábra

A lekötött előirányzatok alakulása 2016 és 2015 között alcímenként

17.

Az egyes képviselők havi tiszteletdíja (bruttó fizetés) az Európai Bíróság bírái alapfizetése 38,5 %-ának felel meg (16). Az 1 0 0 0. jogcím alatti kötelezettségvállalások 2015 és 2016 közötti növekedésének fő oka a tiszteletdíjak 2016. július 1-jétől alkalmazott 3,3 %-os kiigazítása. A képviselők havi bruttó tiszteletdíja 8 484 euróra emelkedett (2015. július 1. és 2016. június 30. között 8 213 EUR). Összesen 1 199 190 EUR összeg visszamenőleges kifizetésére került sor a 2016 júliusa és decembere közötti időszakra.

18.

Az 1 0 0 4. jogcím (Szokásos utazási költségek) alatti kötelezettségvállalások 2015-höz képest történt csökkenése, illetve az 1 0 0 5. jogcím (Egyéb utazási költségek) alatti kötelezettségvállalások növekedése egyaránt a Parlament munkarendjének változásával magyarázható. A külső parlamenti tevékenységekre fenntartott hetek számának növekedése miatt csökkent a szokásos utazási költségekre fordított összeg, mivel nőtt a megválasztás szerinti tagállamban tett utazások száma.

19.

2016-ban a képviselők összesen 29 641 alkalommal utaztak (17). Az utazások többsége Brüsszelbe (18 615) és Strasbourgba (8 687) történt. Az Európai Unión belüli egyéb helyszíneken tartott ülések 1 348 utazást tettek ki, az Európai Unión kívül tartott ülések pedig 991 utazást.

20.

A 1 0 0 6. jogcím a képviselők parlamenti tevékenységeivel kapcsolatos költségek fedezésére szolgál. E juttatás havonta és képviselőként 4 320 EUR volt 2016-ban (nem változott 2015-höz képest) és kifizetésére havonta a képviselő kérésére került sor.

21.

Az 1 0 2 0. jogcím (Átmeneti ellátások) 2015 és 2016 közötti csökkenése azt tükrözi, hogy fokozatosan csökken a 2014-es választásokat követően hivatalukat elhagyó és átmeneti ellátást igénylő képviselők miatt jelentkező hatás (18). 2016 decemberének végén csupán 2 volt képviselő részesült átmeneti ellátásban, ezzel szemben 2016 júliusának végén 12, 2015 decembere végén 25, 2015 júliusában pedig 51 képviselő kapott átmeneti ellátást. Ezen túlmenően, az ellentételezési szabályok módosítása (19) miatt 2016-ban 21 aktát újra meg kellett nyitni, aminek következtében 752 696 eurónyi átmeneti juttatás kifizetésére került sor.

22.

Az 1 0 3 0. jogcím (Öregségi nyugdíjak, KKJ) a képviselői megbízatás lejártát követően folyósított öregségi nyugdíj fizetésére szolgál azon képviselőknek, akik a régi szabályzatban meghatározott feltételekben részesülnek, amelyet felváltott a 2009-ben hatályba lépett képviselői statútum (20). A statútum hatálybalépésének időpontjáig megszerzett nyugdíjjogosultságok nem vesznek el. Az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések jelenleg csak a Franciaországban vagy Olaszországban megválasztott képviselőkre alkalmazandók, minden más képviselőnek joga van a nemzeti hatóságok által létesített nyugdíjrendszerekhez csatlakozni. Az Európai Parlament Olaszországban megválasztott azon képviselőinek, akik nem részesültek a nemzeti nyugdíjrendszerből, és az Európai Parlament Franciaországban megválasztott azon képviselőinek, akiknek a nemzetgyűlés képviselőinek nyugdíjrendszerétől eltérő rendszerük volt, lehetőségük volt a Parlament költségvetésébe az Olaszországban és Franciaországban megválasztott nemzeti képviselők által fizetett összeg alapján kiszámított járulékot fizetni ahhoz, hogy ugyanolyan nyugdíjjogosultságokra tegyenek szert, mint a nemzeti parlamentbe megválasztott képviselők. 2016 végén 390, míg 2015 végén 458 kedvezményezett volt. A jogosultak számának csökkenése magyarázza a jogcím kötelezettségvállalásainak 2015 és 2016 közötti csökkenése.

23.

A tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások 2016-ban 625 820 200 eurót tettek ki, ami a 2016-os pénzügyi év összes kötelezettségvállalásának 34 %-át elérve a legnagyobb kiadási kategóriát jelenti. Az alcím dinamikáját főként az 1 2 0 0. (Javadalmazás és juttatások) jogcím határozza meg, amely az 1 2. alcím alatti előirányzatok 99 %-át teszi ki.

24.

Az 1 2 0 0. jogcímben (Javadalmazás és juttatások) teljesített kötelezettségvállalások összesen 621 577 767 eurót tettek ki, ami 2015-höz képest 5 %-os növekedés jelent. Ez a növekedés tükrözi a betöltetlen álláshelyek számát növekedését, és magában foglalja a karrier előmeneteleket, illetve a fizetések indexálását is. Az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetései a 2016 decemberében történt kiigazítás következtében 3,3 %-kal emelkedtek 2016. július 1-jei hatállyal.

25.

Az 1 2 0 4. jogcímben (Szolgálati jogviszony megkezdésével, áthelyezéssel és szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos jogosultságok) teljesített kötelezettségvállalások összesen 3 425 000 eurót tettek ki; és mivel nőtt a szolgálatba lépő és abból kilépő tisztviselők száma, a kötelezettségvállalások szintje 34 %-kal magasabb volt a 2015. évinél.

26.

2016-ban a Főtitkárság 181 tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottat vett fel, míg a képviselőcsoportok 76 ideiglenes alkalmazottat szerződtettek. 2016. december 31-én összesen 6 181 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott az Európai Parlamentnél, ebből 5 375 fő a Főtitkárságon, 806 pedig a képviselőcsoportoknál.

27.

A személyzet nemek szerinti megoszlását illetően a nők a teljes parlamenti személyzet 59 %-át, az osztályvezetők 33 %-át, az igazgatók 30 %-át és a főigazgatók 26 %-át tették ki 2016. december 31-én. A személyzet egyes beosztásokon belüli, nemek szerinti megoszlását az alábbi ábra ismerteti.

3. ábra

A Parlament személyzetének nemek szerinti összetétele

Forrás: Személyzeti Főigazgatóság.

28.

Az alcímen belüli kötelezettségvállalások növekedésének fő oka, hogy az egyéb alkalmazottakhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások 7,5 millió euróval nőttek, elsősorban amiatt, hogy házon belülre került a biztonsági személyzet egy része. A másik jelentős tényező a külső tolmácsolási igények 2016-ban bekövetkezett növekedése (+2,2 millió EUR 2015-höz képest). A külső fordításhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások 16 % alacsonyabbak voltak.

29.

Az 1 4 0 0. jogcím (Egyéb alkalmazottak) növekedése főként a szerződéses alkalmazottaknak a biztonság területének internalizálása keretében történt felvételével és a fizetések indexálásával magyarázható. A Parlament szerződéses személyzete 2016. december 31-én1 538 alkalmazottból állt (2015. december 31.: 1 428 alkalmazott, vagyis + 8 %). A szerződéses állomány besorolási csoportok (21) és nemek szerinti megoszlását a 4. ábra szemlélteti. Ez a jogcím elsősorban egyéb alkalmazottak, köztük a szerződéses alkalmazottak javadalmazása és juttatásai, a különböző szociális biztonsági rendszerekbe fizetett munkáltatói járulékok és az ezen alkalmazottak javadalmazása esetében alkalmazandó bérkorrekciók hatásai, valamint a helyettesítő személyzet alkalmazásának fedezésére szolgál.

3. 4. ábra

Szerződéses állomány 2016-ban besorolási csoportok és nemek szerint

Forrás: Személyzeti Főigazgatóság

30.

Az 1 4 0 2. jogcím (Tolmácsolási kiadások) alatti változás az igények megváltozásából eredtek, például abból, hogy módosult a Parlament tevékenységi naptára, illetve hogy megalakult két új vizsgálóbizottság. Ezen kívül nőtt a kisegítő konferenciatolmácsok átlagos napi költsége a fizetésemelés és a kiküldetések esetén alkalmazott napi járulékok és szállásköltségek kiigazítása miatt. A jogcím alatti kötelezettségvállalások azon kisegítő konferenciatolmácsok díjának, társadalombiztosítási járulékainak, utazási költségeinek és napidíjainak fedezésére szolgáltak, akiket a Parlament alkalmaz a Parlament által szervezett üléseken történő tolmácsolás biztosítására.

31.

A konferenciatolmácsok 2016-ban 52 121 tolmácsnapot (2015-höz képest +1,3 %) dolgoztak a Parlamentben és más intézményekben (22) (amikor a Parlament kötelessége volt biztosítani a tolmácsolást).

32.

Az 1 4 0 4. jogcím (Szakmai gyakorlatok, támogatások és tisztviselői csereprogramok) alakulása alapvetően a kirendelt nemzeti szakértők számának növekedésével magyarázható. A kötelezettségvállalások fedezik az érintett személyzet fizetését, juttatásait, utazási költségeit, valamint beteg- és balesetbiztosítási költségeit.

33.

Az 1 4 2 0. jogcím (Külső fordítási szolgáltatások) alakulását részben a kiszervezés 2016. évi csökkentése, részben pedig az indokolja, hogy a 2016-ban érvényes új szerződések értelmében csökkent az átlagos oldalankénti fordítási költség a korábbi szerződésekhez képest.

34.

Az 1 6 1 2. jogcím (Továbbképzés) esetében a lekötött előirányzatok a személyzet szakmai továbbképzésével és az intézmény teljesítményének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgálnak. 2016-ban 5 618-an vettek részt nyelvtanfolyamon (2015-ben 5 606-an), a számítástechnikai képzéseken 2 120-an (2015-ben 2 284-en), a pénzügyi jellegű szakképzéseknek pedig 874 résztvevője volt (2015-ben 1 233). 11 873-an vettek részt a Parlamenten belül biztosított általános képzéseken (2015-ben 11 970-en), 353-an pedig külső képzéseken (2015-ben 341-en) (23).

35.

Az 1 6 5 2. jogcím (Az éttermek és munkahelyi étkezdék folyó működési költsége) kötelezettségvállalásainak 2015-höz képesti csökkenése azzal magyarázható, hogy végrehajtották a Parlament étkeztetési politikájának 2014–2019-es időszakra szóló modernizálására vonatkozó stratégiai iránymutatásokat, amelyeket az Elnökség 2013. június 10-én fogadott el. Az iránymutatások alapján a Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben étkeztetéssel foglalkozó szolgáltatók immár nem kapnak támogatást (Brüsszel esetében 2015 júliusa óta, Strasbourg esetében pedig 2016 novembere óta).

36.

Az 1 6 5 4. jogcím kötelezettségvállalási előirányzatai fedezik a Parlament hozzájárulását a gyermekfelügyeleti központ és a Parlamenttel szerződéses viszonyban álló, külsős bölcsődék valamennyi kiadásához (24). A csökkenés fő oka, hogy csökkent a kereslet, mivel számos üres hely maradt a brüsszeli magánbölcsődékben, továbbá kevesebb külső szolgáltatást kellett igénybe venni.

37.

A 2016-os költségvetésben kezdetben nem szerepelt előirányzat a 2 0 0 1. jogcím (Éves lízingdíjak) alatt: e jogcím előirányzatait a pénzügyi év folyamán 53 500 000 euróval növelték, elsősorban a maradványösszegek átcsoportosítása révén. Az összeget teljes egészében lekötötték a luxembourgi Adeanauer épület bővítési projektjére.

38.

A 2 0 0 5. jogcím (Építkezések) kötelezettségvállalásai fedezték az ADENAUER-projekt (25) költségeit és munkálatait 11 113 598 EUR értékben (2015-ben 8 969 858 EUR). Fedezték továbbá a strasbourgi Havel épület renoválását 2 149 941 EUR értékben (2015: 5 050 000 EUR), illetve brüsszeli projekteket (összesen 4 525 268 EUR), elsősorban a Martens épület átalakításának kezdeti költségeit.

39.

A 2 0 0 7. jogcím (Épületek berendezése) célja a specifikus és egyedi, nem visszatérő jellegű berendezési projektek finanszírozása. Az e jogcím szerinti 2016-os kötelezettségvállalások növekedése főként annak tudható be, hogy rendkívüli beruházásokra volt szükség az épületek biztonsága vonatkozásában, a megváltozott biztonsági helyzet miatt. A beruházások többek között arra irányultak, hogy megerősítsék az épületek bejáratait, golyóálló üvegezést szereljenek fel, valamint kiterjesszék a brüsszeli és strasbourgi épületek körüli biztonsági zónát. További brüsszeli projektek érintették például a Spinelli épület liftjeinek modernizálását, a bizalmas vagy titkos dokumentumok olvasótermeit, valamint az Atrium épület új látogatói fogadóközpontját. További strasbourgi projektek: az IT és telekommunikációs helyiségek biztonságossá tétele, különféle hibaelhárítások, a Weiss épület tűzvédelmi bevonatának javítása, három ülésterem átalakítás egylégterű irodákká a Pflimlin épületben, valamint egy kis Parlamentárium kialakítása.

40.

A 2 0 2 2. jogcím (Az épületek karbantartása, fenntartása, kezelése és takarítása) magában foglalja az épületek karbantartását (takarítás, zöld területek), valamint a berendezések és felszerelések karbantartását (szerkezeti és másodlagos munkák, speciális technikák, felvonók stb.). A jogcím 2015-höz képest tapasztalható csökkenése elsősorban a takarítási szolgáltatások racionalizálásából, a vártnál alacsonyabb indexálásból, valamint az egyik karbantartási szerződés 2015-ben tárgyalt módosítása révén elért költségcsökkentésből ered.

41.

A 2 0 2 6. jogcím (Épületek biztonsága és őrzése) kötelezettségvállalásai nagyrészt a három szokásos munkahelyén a Parlament által használt épületek és a tájékoztató irodák őrzési és felügyeleti költségeit fedezik. A kötelezettségvállalások 2016. évi csökkenése abból ered, hogy lezárult a strasbourgi biztonsági személyzet belső hatáskörbe vonása, új rendelkezések vonatkoznak az épületek nyitvatartási idejére, valamint eggyel kevesebb épület van használatban Luxembourgban.

42.

A 2 1 0 0. jogcím (Informatika és telekommunikáció – az IKT-alkalmazások kezelésével kapcsolatos ismétlődő tevékenységek) kiadásai az Európai Parlament informatikai és távközlési rendszereinek jó működésére vonatkoznak és különösen a számítógépes és távközlési központ, illetve az osztályok számítástechnikai rendszereinek és a hálózatnak a kezelésére. A jogcím kötelezettségvállalásainak összege 2016-ban 3 %-kal meghaladta a 2005-ös szintet, ez annak tudható be, hogy a tárolt alkalmazások számának növekedése miatt nőtt az adatközpont kapacitása. Ezen kívül a keretszerződéseket évente indexálják, ami miatt 2016 folyamán nőttek a kiadások.

43.

A 2 1 0 1. jogcím (Informatika és telekommunikáció – infrastruktúrával kapcsolatos ismétlődő tevékenységek) kiadásai az Európai Parlament informatikai és távközlési rendszereinek ismétlődő kezelési és karbantartási tevékenységeire, konkrétan a hálózati, a kábelezési, a távközlési infrastruktúrára, az egyéni felszerelésekre és a szavazórendszerekre vonatkoznak. A kötelezettségvállalások 2016-ban 10 %-kal nőttek 2015-höz képest, amit főként azzal magyarázható, hogy egy jelentős szerződés költségvetési kötelezettségvállalásait a 2015-ös költségvetésben csak hat hónapra számolták fel.

44.

A 2 1 0 2. jogcím (Informatika és telekommunikáció – a felhasználók általános támogatásával kapcsolatos ismétlődő tevékenységek) kiadásai a felhasználók részére ismétlődő jelleggel nyújtott segítségnyújtási és általános támogatási tevékenységekre vonatkoznak az Európai Parlament számítástechnikai és telekommunikációs rendszerei tekintetében, különösen a képviselők támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokra, valamint az adminisztratív és jogalkotási alkalmazásokra. Az e jogcím alá tartozó kötelezettségvállalások terén 2015 és 2016 közötti 7 %-os csökkenést az magyarázza, hogy bizonyos előirányzatokat más IKT-jogcímekbe (26) csoportosítottak át, miután belső árszervezésre került sor, és egyes tevékenységeket és felelősségi köröket a 2016-os költségvetés tervezésekor előre nem látható módon más szervezeti egységekhez helyeztek át.

45.

A 2 1 0 3. jogcím (Informatika és telekommunikáció – az IKT-alkalmazások kezelésével kapcsolatos ismétlődő tevékenységek) alatti kötelezettségvállalások a Parlament IKT-alkalmazásainak kezelésével kapcsolatos ismétlődő tevékenységeket érintik, különösen a képviselők alkalmazásait, a kommunikációs alkalmazásokat, valamint az igazgatási és jogalkotási alkalmazásokat is. E jogcím kötelezettségvállalásai 2015 és 2016 között változatlanok maradtak.

46.

A 2 1 0 4. jogcím (Informatika és telekommunikáció – infrastrukturális beruházások) az Európai Parlament informatikai és távközlési rendszereibe való beruházásokat fedezi és konkrétan a számítógépes és távközlési központ rendszereibe, a hálózatokba, a kábelezésbe, illetve videokonferencia-rendszerekbe való beruházásokat. A 12 %-os csökkenés annak tudható be, hogy kevesebb előirányzatot bocsátottak rendelkezésre IKT-berendezések beszerzése céljára.

47.

A 2 1 0 5. jogcím alatti kötelezettségvállalások (Informatika és telekommunikáció – projektberuházások) a meglévő és új IKT-projektekkel kapcsolatos beruházásokat fedezik. Ezek a beruházások tartalmazzák a képviselőknek nyújtott, valamint a jogi, igazgatási, pénzügyi és az IKT irányításával kapcsolatos alkalmazásokat. A jogcím alá tartozó kiadások 2016-ban 78 %-kal meghaladták a 2015-ös értéket, ami elsősorban belső átcsoportosításoknak tudható be, miután 2016-ban belső átszervezés keretében bizonyos tevékenységeket más szervezeti egységekhez kerültek át azzal a céllal, hogy meghatározott informatikai projekteket decentralizáltabb módon lehessen irányítani, továbbá az is közrejátszott, hogy új projekteket fejlesztettek ki például a digitalizálási folyamatok terén, valamint hogy döntés született az e-Parlament program bizonyos fejlesztéseinek előrehozásáról.

48.

Az ebben az alcímben található valamennyi jogcím hozzájárult a C8. számú maradványösszeg-átcsoportosításhoz. Folyamatos erőfeszítésekre került sor a folyó igazgatási kiadások visszafogása érdekében. A 2 3 7. jogcímcsoport („Költöztetés”) tekintetében bekövetkezett változást az magyarázza, hogy hiány mutatkozott a bútorállománnyal foglalkozó ügyintézőket illetően, ami azt eredményezte, hogy több külső ügyintézőre volt szükség. A 2 3 8. jogcímcsoport („Egyéb igazgatási kiadások”) esetében bekövetkezett növekedés főként abból származott, hogy nagyobb szükségletek jelentkeztek az egyenruhákat illetően, ami a képviselők szállításának (gépjárművezetők) és a biztonsági szolgálatnak az internalizálásából adódott.

49.

2016-ban 34 457 kiküldetésre (27) (2015: 34 459) került sor, és ezek 99 660 küldetési napnak feleltek meg (2015: 98 674). A kiküldetések zöme a Parlament három munkahelye közötti utazást jelentette (Brüsszel: 4 546, Strasbourg: 21 393 és Luxembourg: 2 187 kiküldetés). A 3 0 0. jogcímcsoport („A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek”) összegének növekedését a küldetési napok számának növekedésén kívül az is magyarázza, hogy 2016. szeptember 10-től, kilenc év óta először kiigazították a napidíjakat és a szállásköltségek felső határait (28).

50.

A 3 0 4. jogcímcsoport („Ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek”) növekedésének fő oka az volt, hogy a vártnál nagyobb igény jelentkezett a hivatalos és igazgatási ülések során felszolgált frissítők – elsősorban ásványvíz – iránt.

51.

A 3 2 4 4. jogcím a csoportlátogatásokra és ezekhez kapcsolódó felügyeleti és infrastrukturális költségekre biztosított támogatásoknak, az Euroscola program működési költségeinek, valamint a harmadik országbeli véleményformálók számára szervezett gyakornoki időszakok finanszírozásának fedezésére szolgál. A jogcím kötelezettségvállalásai 2015-höz képest csökkentek, mivel 2016-ban a brüsszeli terrorista támadásokat követően csökkent a látogatók száma.

52.

A 3 2 4 2. jogcím („Közzétételi, tájékoztatási és állami rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos kiadások”) elsősorban a kiadványokkal, tájékoztatási tevékenységekkel, PR-ral, a tagállamokban és a tagjelölt országokban megrendezett nyilvános rendezvényeken, kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvétellel, valamint a jogalkotási figyelő (OEIL) frissítésével kapcsolatos költségek fedezésére szolgált. Kismértékű növekedés figyelhető meg 2016-ban amiatt, hogy a második félévben valamennyi tagállamban elindították az EP nagyköveti képzési programját. Ez a program többféle tevékenységet foglal magában és az a célja, hogy létrehozzon egy hálózatot olyan iskolák, tanárok és diákok részvételével, akik együttműködnek az Európai Parlamenttel, a Parlament képviselőivel és a tájékoztatási irodákkal annak érdekében, hogy javítsák az európai parlamentáris demokráciára és az európai polgári értékekre vonatkozó ismereteket (lásd később: a 117. bekezdést).

53.

A 3 2 4 8. jogcím („Audiovizuális tájékoztatási kiadások”) az audiovizuális ágazat működésének, a plenáris ülések és a parlamenti bizottsági ülések élő internetes közvetítésének, valamint a polgárok számára az információkhoz való állandó hozzáférést biztosító archívumok létrehozásának költségeit fedezi. A jogcím 2015-höz képest 2016-ban bekövetkezett jelentős mértékű növekedését számos előre nem látott, rendkívüli fejlemény idézte elő, amelyeket fedezni kellett, valamint az európai parlamenti képviselőknek és új televíziós csatornáknak a Kommunikációs Főigazgatóság audiovizuális berendezései iránti növekvő érdeklődése.

54.

2016-ban az audiovizuális anyagok előállítása 1 831 projekt létrehozását jelentette a Europe by Satellite-on (például: plenáris ülések, bizottsági ülések és politikai események), a fotószolgálat 4 009 rendezvényről tudósított (köztük 2 094 képviselői kérést teljesített), továbbá 1 841 rádiós, 3 861 Voxbox kamerás, 1 038 multimédiás és 2 106 televíziós projekt előállítására került sor. A Teletrax-rendszer (az európai közönség 80 %-ához eljutó 218 csatorna) 208 csatornát szolgált ki, amelyek a parlamenti szolgálatok által előállított képeket használták fel. Ezeket a képeket 66 251 alkalommal, összesen több mint 610 órát kitevően használták fel.

55.

A 3 2 1 0. jogcím („Szakértelem igénybevétele az Európai Parlament Kutatószolgálatához, a könyvtárhoz és a levéltárhoz”) összegének 2015-höz képest bekövetkezett 4 %-os növekedését az magyarázza, hogy növekedett a kereslet (és a kínálat) a kutatási termékeket, többek között azok szerkesztői munkáját illetően, valamint növekedett a szervezett rendezvények száma. Emellett az online információforrások költsége magasabb volt, mivel a kínálat személyre szabott, a képviselők információs szükségleteinek kielégítése érdekében.

56.

A 3 2 0 0. jogcím („Szakértelem igénybevétele”) 2015-ről 2016-ra bekövetkezett csökkenése főként abból származik, hogy a késedelmet szenvedett informatikai projektekhez kapcsolódó szakértői munkák elvégzését elhalasztották.

57.

A 4 0 0. jogcímcsoport a képviselőcsoportok és a független képviselők titkársági, igazgatási és működési kiadásait, valamint politikai és tájékoztatási tevékenységeik kiadásait fedezi. A jogcímcsoport kötelezettségvállalásai 2015-höz képest főként amiatt növekedtek 3 %-kal, hogy 2016 volt az első olyan teljes év, amikor működött az ENF képviselőcsoport (amelyet 2015. június 15-én hoztak létre).

58.

A 4 0 2. és a 4 0 3. jogcímcsoport az európai szintű politikai pártok és az európai szintű politikai alapítványok éves munkaprogramjának támogatását fedezi. Az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához (29). Az európai szintű politikai alapítvány „jogi személyiséggel rendelkező szervezet vagy szervezetek hálózata, amely valamely európai szintű politikai párthoz kapcsolódik, és amely tevékenysége révén – az Európai Unió céljai és alapvető értékei keretében – támogatja és kiegészíti az európai szintű politikai párt céljait”  (30).

59.

Az európai politikai pártok és alapítványok esetében az Európai Parlament általi társfinanszírozás lehetséges maximális mértéke a támogatásra jogosult költségek 85 %-a (31). Mindkét jogcímcsoport előirányzatainak 2015-ről 2016-ra bekövetkezett növekedése az Elnökség támogatások odaítéléséről szóló határozatainak következménye.

60.

A képviselők parlamenti asszisztenciára szolgáló juttatásukat akkreditált parlamenti asszisztensek külön szabályzat szerinti alkalmazására használhatják fel Brüsszelben vagy Strasbourgban, vagy választókerületükben helyi asszisztensek (32) nemzeti jog szerinti szerződésekkel történő alkalmazására. A helyi asszisztensek esetében a juttatás számlák, bérek és utazási költségek fedezésére szolgál. Az akkreditált asszisztensek esetében a juttatás a bért, a juttatásokat és a kiküldetési költségeket, valamint a külső szakmai tanfolyamok költségeit fedezi.

61.

A kötelezettségvállalások 2015 és 2016 közötti növekedése amiatt következett be, hogy a költségvetési hatóság határozata nyomán a parlamenti asszisztenciára szolgáló keret 2016. január 1-jétől képviselőnként havi 1 500 euróval megnövekedett.

62.

2016. december 31-én1 924 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott a Parlamentnél, és 2 247 helyi asszisztens rendelkezett a képviselőkkel kötött munkaszerződéssel (közülük 68 a képviselők által létrehozott csoportok révén), továbbá (a kifizetőhelyeken kívül) 685 szolgáltatónak és 731 kifizetőhelynek (közülük 34-nek az említett csoportok révén) volt szerződése képviselőkkel. Átlagosan minden képviselő 2,6 akkreditált asszisztenst és 3,0 helyi asszisztenst foglalkoztatott (33). 2016-ban az alkalmazott helyi asszisztensek száma képviselőnként eltért, és 0 és 20 között mozgott. Míg 2016 végén 122 képviselő egyáltalán nem foglalkoztatott helyi asszisztenst, 19 képviselő a megválasztása szerinti tagállamban több mint 10 alkalmazottat foglalkoztatott. Mi több, 2016 végén 423 képviselő nem rendelkezett szolgáltatókkal kötött érvényes szerződéssel.

63.

Az euróövezeten kívül lakó helyi parlamenti asszisztenseknek folyósított kifizetéseket 2016-ban a vonatkozó szabályozásnak megfelelően egész évben az euró és a többi pénznem közötti fix, 2015. decemberi árfolyamon kalkulálták.

64.

2015. október 26-i ülésén az Elnökség módosításokat fogadott el a képviselői statútum alkalmazási szabályait illetően. Ezek a módosítások megkívánták, hogy mind az igazgatás, mind a képviselők új gyakorlatokhoz alkalmazkodjanak. Az új rendelkezéseket a 2016-os év egésze során alkalmazták.

65.

2016-ban ez az alcím az összes kötelezettségvállalás 0,02 %-át tette ki, 420 000 eurós összeggel (2015-ben 400 000 eurót tett ki az összeg).

66.

Az ehhez a címhez tartozó alcímek csak olyan ideiglenes előirányzatokat tartalmaznak, amelyeket kizárólag valamely működési jogcímhez történő átcsoportosítást követően lehet felhasználni. Az ideiglenes előirányzatok átcsoportosításaival e jelentés I. része foglalkozik. Az ebben a címben szereplő eredeti előirányzatok 6 000 000 eurót tettek ki (2015-ben 11 700 000 eurót), vagyis a 2016. évi teljes költségvetés mintegy 0,3 %-át.

67.

2016-ban a jogalkotási tevékenység mértéke lényegesen megnőtt, ahogyan a Parlament közeledett 2014–2019-es jogalkotási ciklusa feléhez. A Parlament Kutatószolgálata, Belső Politikák Főigazgatósága és Külső Politikák Főigazgatósága támogatást nyújtott és biztosította a szaktudást az európai parlamenti képviselők és a parlamenti bizottságok számára parlamenti munkájuk végzéséhez. A Parlament igazgatása kulcsterületeinek észszerűsítése és korszerűsítése tovább folytatódott.

68.

Politikai szempontból egyedülálló esemény volt 2016-ban az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás („Brexit-szavazás”). Az Európai Parlament elnöke kiemelte, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Királyság az Európai Unió teljes jogú tagja, az Európai Parlament brit képviselői és személyzete pontosan ugyanazokat a jogokat élvezik és ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a Ház minden más képviselőjére és személyzetére. A népszavazás nagy hatással volt a politikai főigazgatóságokra, amelyeket felszólítottak ezen eljárás követésére és tényfeltáró munkán alapuló elemző anyagok készítésére arról, hogy az Egyesült Királyság kiválása milyen hatást fog gyakorolni saját szakpolitikai területükre és az adott terület jogszabályaira.

69.

A 2016-os évet ezenkívül romló biztonsági környezet és terrorista támadások jellemezték. 2016. március 22-én összehangolt támadásokat hajtottak végre a brüsszeli repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson, a Parlament brüsszeli épületei közelében. A Parlament riasztási szintjét a 2016. március 22–29. közötti időszakban narancssárga szintűre emelték és a sárga riasztási szint érvényben maradt az év hátralevő részére is a három munkahelyszínen és a tájékoztatási irodákban. Emiatt a terrorista támadás miatt azonnali lépéseket kellett tenni elsősorban a brüsszeli biztonsági helyzet megerősítése, valamint az intézmény tevékenységeinek ezen új helyzetben történő felülvizsgálata érdekében.

70.

A követett célkitűzések és a 2016-ban elért eredmények az Elnökség által 2016-ban meghatározott prioritásokon és határozatokon, illetve a Parlament költségvetési állásfoglalásaiban elfogadott iránymutatásokon, valamint a parlamenti projektportfólió céljain és eredményein alapulnak (34).

71.

A mozgalmas biztonsági környezet a biztonság terén a fogadó országok nemzeti hatóságaival, különösen a belga hatóságokkal való megerősített együttműködésre ösztönzött.

72.

Létrehoztak egy magas szintű, kevés résztvevőből álló munkacsoportot, amely a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Két lényeges kérdés megvitatására került sor: az európai negyed egyértelmű és jóváhagyott meghatározása, illetve egy egységes hivatal felállítása a belga hatóságokon belül e negyed biztonságával kapcsolatos valamennyi kérdés vizsgálata, nyomon követése és megvalósítása érdekében. Egyéb általánosabb kérdések is szóba kerültek, úgy mint a zártláncú televíziós lefedettség, a köztéren zajló rendezvényekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések, megállapodás kidolgozása a rendőri és katonai jelenlétre még minimális készültségi helyzetben is, valamint az európai intézmények által alkalmazott külső szolgáltatók munkatársainak biztonsági átvilágítása. Megállapodások jöttek létre a nemzeti hatóságokkal e különböző ügyek vonatkozásában.

73.

Az Elnökség 2015. március 9-én elfogadta az iPACS projektet (integrated Physical Access Control System – integrált fizikai belépés-ellenőrző rendszer), amelynek célja új biztonsági technikák beszerzése, és ezáltal az intézmény biztonságának megerősítése modern, integrált, nem invazív és a jövőbeni technológiai fejlődést integrálni képes technológiai eszközökkel való ellátása révén.

74.

Az Elnökség határozatának megfelelően ütemterv készült, amely fokozatos, várhatóan öt évig tartó telepítést irányoz elő a három munkahelyre.

75.

A projekt megvalósítása már 2015-ös pénzügyi év során elkezdődött az informatikai eszközök és a szakértelem beszerzését célzó tendereljárások véglegesítésével.

76.

2016 során véglegesítették a műszaki berendezésekre vonatkozó tendereljárásokat.

77.

Ezenfelül az Elnökség egy új biztonsági elgondolás alapján kérte a bejáratok megerősítését és átrendezését az összes épület esetében a Parlament mindhárom munkahelyén. Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy ezért a Parlament 2015-ben és 2016-ban felújított brüsszeli épületeinek valamennyi bejáratát új beléptetési ellenőrző berendezésekkel szerelték fel és integrálták azokat az új központi iPACS rendszerbe.

78.

Az új biztonsági technológiával ellátott új belépőkártyák gyártása fokozatosan zajlik 2017 során, vagyis némi késéssel a megvalósítás eredeti ütemezéséhez képest. A késedelem oka az, hogy a belépőkártyákhoz a legújabb generációs mikrocsipet választották, és ez a csúcstechnológia nem állt korábban rendelkezésre a piacon.

79.

2014 óta az Elnökség számos határozatot hozott a terrorista cselekmények elterjedése előtt vásárolt és épített parlamenti épületek biztonsági és védelmi szintjének az új típusú kockázatok alapján történő kiigazítása érdekében. Az Elnökség 2016. áprilisban jóváhagyta a korábban Brüsszel és Strasbourg vonatkozásában jóváhagyott valamennyi biztonsági munkálat és védelmi beruházás átfogó frissítését, valamint azoknak a 2016-os és a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó tervezését.

80.

Ezzel párhuzamosan az Elnökség jóváhagyott egy sor olyan intézkedést is, amelyek célja a brüsszeli és strasbourgi központi parlamenti épületek behatolással vagy merénylettel szembeni biztonságának és védelmének erősítése azáltal, hogy az épületek körül kialakítanak egy külső zónát.

81.

Az Elnökség ennek megfelelően kérte a bejáratok megerősítését és átrendezését az összes épület esetében a Parlament mindhárom munkahelyén egy olyan új biztonsági elgondolás alapján, amely egyrészt képes garantálni a biztonságos és nyugodt munkakörnyezetet a parlamenti tevékenységekhez, másrészt az intézményt jellemző nyitottság polgárok felé történő fenntartását.

82.

2016. április 11-i ülésén az Elnökség határozatot fogadott el a képviselők szállításának internalizálását illetően. Az internalizálás fő célja a képviselők biztonságának javítása, mivel a Parlament így el tudja végezni a gépjárművezetők biztonsági átvilágítását foglalkoztatásukat megelőzően, valamint biztosítani tudja a munkatársak folyamatos képzését és figyelemmel kísérését. A gépjárművezetők szerződéses alkalmazottakra vonatkozó szabályzat szerinti felvétele 2017 elejétől kezdődött.

83.

2016 volt az első olyan év, amikor a Képviselői Kutatószolgálat teljes körűen működött a munkatársai létszámát, a szakpolitikai specializáció szintjét, valamint a képviselőknek készült termékek körét és a képviselőknek nyújtott szolgáltatásokat illetően. A szolgálat azonkívül, hogy a képviselők vagy irodáik számos megkeresését teljesítették, egyre nagyobb számú kiadványt is készítettek a képviselők és az intézmény egésze számára, és ezeket úgy készítették el, hogy egyértelműek, tartalmasak, hozzáférhetőek és könnyen érthetőek legyenek.

84.

Többféle kiadvány létezik, és ezek terjedelmükben és részletességükben különböznek egymástól. A „rövid áttekintések” 1-2 oldalas összefoglalót adnak egy témáról, míg a „tájékoztatók (briefingek)” részletesebb áttekintést adnak valamely szakpolitikáról, kérdésről vagy jogszabályról, és ezek hossza 12 oldalig terjed. Sokkal átfogóbb és részletesebb elemzést adnak ugyanezekről a „részletes elemzések” és a „tanulmányok”. A Képviselői Kutatószolgálat 2016-ban összesen 746 nyomtatott kiadványt készített, amelyek közül 330 „rövid áttekintés” volt, 384 „tájékoztató (briefing)”, 32 pedig „részletes elemzés” és „tanulmány”.

85.

A Kutatószolgálat szorosan együttműködött az Unió két tanácsadó bizottságával is – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával –, a velük kötött 2014-es együttműködési megállapodásoknak megfelelően, és szolgáltatásokat nyújtott ezen testületeknek egyedi kutatási kérelmek és egyéb formában megfogalmazott támogatási kérelmek teljesítése révén. 2015-ben és 2016-ban a szolgálat mintegy 150 ilyen típusú feladatot végzett el, az említett megállapodásoknak megfelelően.

86.

Az EP könyvtára a hagyományos könyvtári funkció mellett tudásforrások igen széles köréhez, többek között előfizetéses folyóiratokhoz, adatbázisokhoz, valamint hír- és egyéb információforrásokhoz biztosít digitális és online hozzáférést a képviselők és a személyzet számára.

87.

Ezenkívül a 2015 végén létrehozott, az összehasonlító joggal foglalkozó új osztály sikeresen hozzáfogott, hogy – mind fizikailag, mind elektronikus formában – referenciagyűjteményt hozzon létre e területen, és hogy világszerte kapcsolatokat alakítson ki a hasonló könyvtárakkal. Az osztály 2016 novemberében nagyszabású konferenciát rendezett az alkotmánybíróságok többszintű kormányzásban betöltött szerepéről. Ezzel párhuzamosan hét tanulmányt adott ki különböző uniós és nem uniós tagállamok alkotmánybíróságáról, valamint az Európai Unió Bíróságáról.

88.

2016-ban, ahogyan a Parlament közeledett 2014–2019-es jogalkotási ciklusa feléhez, a jogalkotási tevékenység mértéke lényegesen megnőtt. Ez azt eredményezte, hogy az előző évekhez képest sokkal több dokumentum készült a Hatásvizsgálatok és az Európai Hozzáadott Érték Igazgatósága területén.

89.

2016-ban hét „az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekről szóló jelentést (35)” tettek közzé, többek között az egységes piac kiteljesítéséről, a közösségi gazdaságról, a bankunió ellenálló képességéről, az integrált kutatási térségről, a szervezett bűnözésről és a korrupcióról, valamint a schengeni térség határellenőrzési költségeiről („a schengeni vívmányok megszüntetésének áráról”). 2016-ban öt „az európai hozzáadott érték értékelése” típusú felmérés készült olyan kérdésekről, mint például az uniós mechanizmusok a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozóan, az örökbefogadás határokon átnyúló elismerése, valamint a társaságiadó-politikák összehangolása az Európai Unióban. Ezenkívül két, „európai hozzáadott érték a gyakorlatban” típusú tájékoztatót (briefinget) tettek közzé a közös biztonság- és védelempolitikáról, valamint az uniós fejlesztési politikáról, amelyek kiemelik a hatályos uniós szakpolitikák hozzáadott értékét.

90.

Ahogy a Bizottság jogalkotási tevékenysége elérte szokásos mértékét, 2016-ban igen jelentős növekedés volt megfigyelhető a Parlamenthez benyújtott jogalkotási javaslatok számát, és ennek következtében az értékelendő bizottsági hatásvizsgálatok számát illetően: a Parlament 36 előzetes értékelést készített – majdnem háromszor annyit, mint 2015-ben.

91.

Emellett az Elnökök Értekezlete által a végrehajtási jelentésekre vonatkozóan 2016 áprilisában elfogadott új szabályzat hozzájárult az „európai végrehajtási értékelések” számának jelentős növekedéséhez: 2016-ban 13 ilyen értékelés készült.

92.

Az év során előretekintő tanulmányok, munkaértekezletek és egyéb tevékenységek széles körét szervezték meg a STOA-testület (Tudományos és Technológiai Alternatívák Értékelése) kérelme alapján, amely az Európai Parlament 25 képviselőjéből áll, akiket kilenc parlamenti bizottság jelöl a testületbe. 2016-ban 10 kiadványt készítettek ezen a területen, amelyeket a Parlament honlapján tettek közzé.

93.

Végezetül, 2015 áprilisában létrehoztak egy, a globális trendek figyelemmel kíséréséért felelős új osztályt, amelynek célja, hogy azonosítsa, nyomon kövesse és elemezze azokat a közép- és hosszú távú globális trendeket – különösen a nemzetközi gazdasági, társadalmi és politikai környezetben bekövetkező változásokat –, amelyek az elkövetkező években hatással lehetnek az Európai Unióra. Az osztálytájékoztatók (briefingek) közzététele és szemináriumok szervezése révén tájékoztatást ad a képviselőknek az említett tendenciákról és azok potenciális szakpolitikai következményeiről. Ezek a kiadványok magukban foglalják az új Globális Trendmérőt, amelyet évente legalább kétszer tesznek közzé, és amely elemzi az Unió számára potenciálisan fontos változásokat. 2016-ban közzétették az osztály első tájékoztatóját (briefing): „Migráció és az EU: hosszú távú perspektíva” címmel, amelyet az új Globális Trendmérő első kiadása követett.

94.

2016-ban sok jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységet végeztek ezen a területen. A jogalkotási szakaszbeli hagyományos alaptevékenységeken túlmenően a bizottságok és a bizottsági titkárságok továbbra is jelentős mennyiségű munkát fordítottak az intézményközi ütemterv meghatározására, valamint a konzultációs és az ellenőrzési szakaszra. Ezzel összefüggésben 2016-ban 391 parlamenti bizottsági ülést és 135 háromoldalú egyeztető ülést szerveztek.

95.

Konkrétabban, a Költségvetési Bizottság vezetésével és nagyszámú érdekelt fél bevonásával alapos szakmai ismereteket és támogatást nyújtottak a valaha volt legelső olyan javaslatról szóló parlamenti álláspont elkészítéséhez, amely egy többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozott. Ez lehetővé tette a jelenlegi többéves pénzügyi keret működésének részletes elemzését és egy széles körű jelentés elfogadását, iránymutatásokkal együtt, amelyek kiterjedt vitákat tettek lehetővé és amelyek értékes hozzájárulást nyújtottak a Bizottság javaslatához.

96.

2016-ban jelentős szakmai támogatást nyújtottak az eljárási szabályzat felülvizsgálatának folyamatához is, a vezető AFCO bizottsági munkacsoport, valamint egy igazgatási projektcsoport révén, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassa az előbbi munkáját.

97.

2016. április 13-án a jobb jogalkotásról szóló új intézményközi megállapodás aláírására került sor. A Parlament igazgatása jelentős mértékben és sikeresen hozzájárult a tárgyalások előkészítéséhez, valamint a megállapodás aláírását követően aktívan részt vett az annak végrehajtására irányuló munkában, továbbá a megállapodás figyelemmel kísérésében is.

98.

A bizottságok munkájához szükséges szakértői munka igen jelentős részét házon belül készítik el és ez az arány az elmúlt években még tovább növekedett. 2016-ban mintegy 382 (2015-ben: 352, 2014-ben pedig: 218) belső tanulmány és tájékoztató (briefing) dokumentum készült (többek között mintegy 100 már meglévő dokumentum aktualizálása).

99.

2016-ban a külső politikákkal foglalkozó öt bizottság és albizottság kialakította az uniós külpolitika fokozottabb ellenőrzését és figyelemmel kísérését, többek között a finanszírozási eszközök végrehajtásának ellenőrzése, valamint szélesebb körű költségvetési felügyelet révén, továbbá az Európai Bizottság alelnökével/külpolitikai főképviselőjével, a külkapcsolatokért és az EKSZ-ért (36) felelős biztosokkal, valamint magas rangú bizottsági tisztviselőkkel a főbb földrajzi és ágazati kérdésekről tartott rendszeres eszmecserék által. A jogalkotás terén a bizottságok számos háromoldalú egyeztetésen lényeges szerepet töltöttek be az Európai Parlament tárgyalócsoportjának munkájában, többek között érzékeny témákat illetően (például a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelet és a kínzás elleni rendelet aktualizálása).

100.

A Parlament ezenkívül részt vett a nemzetközi megállapodásokhoz kapcsolódó együttműködési és információmegosztási szabályokról szóló intézményközi tárgyalásokon is. Ezenkívül végrehajtották a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel (TTIP) kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó operatív rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették jelentős mennyiségű dokumentum kezelését és korábban nem biztosított hozzáférést folyamatban levő kereskedelmi tárgyalásokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz.

101.

A Parlament igazgatása végrehajtotta továbbá az EKSZ-szel a politikai jelentéstétel megosztására vonatkozóan kötött igazgatási megállapodást, többek között egy biztonságos olvasóterem kialakításával, annak napi szintű kezelésével, valamint a biztonságos e-mail-továbbítás használatával.

102.

A parlamentközi küldöttségeket illetően különös figyelmet fordítottak a 2015-ben bevezetett és 2016 elején felülvizsgált ellenőrzési munkamódszerek és módozatok következetes végrehajtásának folytatására.

103.

Ennek célja az volt, hogy biztosítsa a nemzetközi megállapodásoknak, az uniós pénzügyi eszközök végrehajtási szintjének és az Unió által finanszírozott programok és projektek hatásának eredményes értékelését és figyelemmel kísérését, a választási megfigyelő missziók által kiadott ajánlások és az emberi jogi helyzet nyomon követését, valamint a hatályos és a megalkotandó jogszabályok figyelemmel kísérését. Összesen 66 részletes kiküldetési jelentés (más néven: „jelentési ív”) készült el a referenciaidőszak során, amelyek többsége a nemzetközi megállapodások (23), a pénzügyi eszkökzök (16) és az emberi jogok (14) figyelemmel kísérésére, a választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követésére (7), valamint a hatályos vagy megalkotandó jogszabályok hatására (6) összpontosított. Eseti iránymutatások is készültek azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a jelentési lapok elkészítését és továbbítását, valamint hogy tökéletesítsék a küldöttségek munkájának egyéb aspektusait (többek között a statisztikai célú adatgyűjtést).

104.

A külső politikákkal foglalkozó tematikus főosztály kommunikációs tevékenységében továbbra is alkalmazta beágyazott megközelítését azáltal, hogy közzétette munkáját az EP Think Tank honlapján és a tematikus főosztályok közös intranetes honlapján, valamint közreműködött a tematikus főosztályok tevékenységéről szóló havi áttekintések elkészítésében. Ezenkívül, 2016 júniusában elindította saját havi hírlevelét.

105.

Annak érdekében, hogy több kapcsolatot alakítson ki a tudományos és az agytröszt közösségekkel, valamint a releváns nemzetközi szervezetekkel, a tematikus főosztály osztálya 13 szakpolitikai platformot, két diplomáciai fórumot és két kerekasztal-megbeszélést szervezett. Fokozta az együttműködést és az információcserét a NATO politikai ügyekkel és társadalmi diplomáciával foglalkozó főosztályaival, valamint rendszeressé váltak a tanácsadói szintű informális megbeszélések (félévenként rendezik meg ezeket).

106.

A demoráciatámogatáshoz kapcsolódó tevékenységek többségét a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport (DEG) által elfogadott hat kiemelt országban – (Ukrajna, Moldova, Tunézia, Marokkó, Tanzánia és Mianmar) –, valamint a kiemelt régióban (Nyugat-Balkán és Törökország) szervezték meg. 2016-ban kilenc választási megfigyelő küldöttséget szerveztek (Ugandába, Peruba, Mongóliába, Zambiába, Gabonba, Jordániába, Grúziába, Moldovába és Ghánába).

107.

2016 márciusában az Európai Parlament megszervezte az Ukrán Hetet, amely egy háromnapos esemény volt a Verhovna Radával (az ukrán parlament) együttműködve végzendő kapacitásépítési tevékenységek elindítása érdekében. A programban 80 képviselő és magas rangú tisztviselő vett részt. Az Ukrán Hét eredményeként az Európai Parlament egyetértési megállapodást írt alá a Verhovna Radával annak érdekében, hogy szoros partnerséget alakítsanak ki a kapacitásépítési tevékenységek fejlesztését illetően, az Európai Parlament számára fontos politikai prioritást jelentő országgal.

108.

A nyugat-balkáni és a török parlament számára nyújtott 2016-os támogatási program kapacitásépítési megbeszéléseket biztosított a szakpolitikai témák széles körét illetően, így például a bevándorlásról és a menekültpolitikáról, illetve a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról. Ez megerősítette a parlamenti párbeszédet és fokozta a regionális felelősségvállalást. A bővítési folyamatban részt vevő országok parlamentjeinek képviselői és személyzete megismerkedett az uniós szakpolitikákkal és döntéshozatali folyamatokkal, a résztvevő képviselőkkel folytatott viták révén, ami segített nekik, hogy megértsék és betartsák az Európai Unió elveit és csatlakozási kritériumait.

109.

Az e-Parlament projekt célja, hogy a képviselőknek szerkesztői eszközt nyújtson jelentések készítéséhez és azoknak a jogalkotási szövegek elkészítési láncába történő integrálásához. A projekt a plenáris ülésen használt alkalmazások megújításával is foglalkozik. 2016 során befejeződött a szó szerinti jegyzőkönyvek kiterjesztése, és az e-Parlament irányító testülete elfogadta a 2019 végéig (a jogalkotási ciklus végéig) szóló munkaprogramot.

110.

Egy másik projekt (ICT4MEPs) javítja az európai parlamenti képviselőknek és munkatársaiknak nyújtott IKT-szolgáltatásokat a választókerületi irodájukban azáltal, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosít az EP forrásaihoz és alkalmazásaihoz. A projekt 1. szakaszát 2016 októberében hajtották végre, amelynek keretében legfeljebb 1 000 helyi asszisztens számára biztosítottak hozzáférést. Ezenkívül egy ingyenesen hívható nemzetközi telefonszám aktiválására is sor került mind a 28 tagállamban, hogy szélesebb körű támogatást nyújtsanak a felhasználók számára, az összes uniós időzónát lefedve, angol, francia és német nyelven. A cél számos további szolgáltatás nyújtása, amelyek 2017 során válnak elérhetővé az Európai Parlamenten kívülről. 2016-ban az EP-n kívülről hozzáférhető rendszerekhez olyan új elemeket adtak hozzá, mint például a jelszó megváltozása.

111.

A főtitkár Elnökséghez címzett, 2016. november 30-i feljegyzése számba vette azokat a kommunikációra és a látogatók fogadására vonatkozó főbb projekteket és tevékenységeket, amelyekre 2014 vége óta került sor. Ezeket a projekteket és tevékenységeket a napi szintű kommunikációs feladatokon kívül végezték el. Nagy hangsúlyt kapott bennük a Parlament látogatói stratégiája, a médiakapcsolatok, a képviselők számára biztosított szakértelem és a tagállamokban a fontosabb véleményformálókkal való kapcsolatok kiépítésére irányuló, folyamatosan bővülő stratégia megerősítése.

112.

A kommunikációs munkafolyamatnak a folyamatosan változó médiapalettához történő igazítására vonatkozó erőfeszítések tekintetében a Parlament szorosan figyelemmel kísérte a médiatevékenységek átalakulását és a platformok megcélzása helyett inkább a tematikára és a közönségre fókuszáló általános megközelítést.

113.

A Parlament honlapja nagyon sokféle információt nyújt a polgárok, a képviselők, a személyzet, a média, az érdekelt felek és a látogatók számára és a legkorszerűbb online eszközök teszik lehetővé a jobb online kommunikációt. Ezzel összefüggésben az EP híroldalának átalakítása 2016-ban kezdődött meg.

114.

Ezenkívül az EuroparlTV megújítását az Elnökség tájékoztatási és kommunikációs politikával foglalkozó munkacsoportja által kiadott feljegyzésekben több ízben is taglalták, és a honlap megújulása jelenleg végső szakaszába ér. A Parlament videoprodukciós szolgálata különböző tanulmányokat és értékeléseket követően célzottabb módon végzi munkáját: a gyártást megelőzően a videofilmek sikerének és hatásának fokozása érdekében felméri a terjesztési csatornákat és a közönséget.

115.

Megvitatásra került az EP sajtófelelősei által végzett számos mindennapi tevékenység és az általuk létrehozott termékek révén az újságírókkal kialakítandó bizalmi viszonyról szóló feljegyzés, amely arra emlékeztet, hogy az EP sajtótevékenységének fő célja az EP láthatóságának növelése.

116.

Fokozódott a bizottságok titkárságai és az EP tájékoztatási irodái közötti együttműködés azzal a céllal, hogy az Európai Parlament által tárgyalt jogalkotási kérdésekről rendszeresebb párbeszéd alakulhasson ki az érdekelt felekkel az érdekelt felekkel folytatott párbeszédre vonatkozó projekt keretében. A projekt célja a tagállami szereplők aktivizálása és bevonásuk az Európai Parlament jogalkotási folyamatába az előadókkal folytatott aktív párbeszéd révén.

117.

Egy másik mérföldkő az iskolák megszólítására az uniós tagállamokban a nagykövetiskola-program során alkalmazott innovatív megközelítés volt. A projekt célja, hogy létrejöjjön egy folyamatosan bővülő hálózat olyan iskolákból, amelyek figyelemmel kísérik az Európai Parlamentet, a képviselőket és az EP tájékoztatási irodáit. Az érdeklődő iskoláknak pályázniuk kell, hogy részt vehessenek a hálózatban, majd ezt követően olyan oktatási tevékenységeket kell folytatniuk, amelyek felhívják a figyelmet az európai parlamentáris demokráciára és az európai polgári értékekre. A munkacsoport jóváhagyta a 2015/2016-os tanévben hat tagállamban elindított kísérleti szakaszt, melynek eredményét pozitívan értékelte. Ezt követően az Elnökség jóváhagyta az EP nagykövetiskola-programjának elindítását 2016. október 3-án valamennyi tagállamban.

118.

Az Európai Parlament mindig is a látogatóknak az EP brüsszeli és strasbourgi épületeiben, valamint az EP tagállami tájékoztatási irodáiban szerzett tapasztalatainak javítására törekedett. Az elmúlt években felmerült az igény arra, hogy bevezessék a Parlament érdeklődésre számot tartó különböző helyszíneit felkereső összes látogató hatékony, informatív és koherens módon történő fogadását és hogy egyéb létesítményeket alakítsanak ki. Az Elnökség által 2015. április 27-én elfogadott, látogatókra vonatkozó stratégiát alkalmazva 2016-ban a Parlament tovább folytatta a kínálat javítását a Brüsszelbe, Strasbourgba és a tájékoztatási irodákba látogató emberek számára.

119.

Az egyedi látogatói projektek magukban foglalják az Európai Történelem Házát, amelynek építési munkálatait 2016-ban fejezték be, és amelynek megnyitására a tervek szerint 2017 májusában kerül majd sor. Az Európai Történelem Háza koncepciója szempontjából és tudományos szempontból intellektuálisan következetes, ám korszerű és több szempontú képet ad majd az európai kontinens történelméről, európai, és nem nemzeti nézőpontból. Muzeológiai szempontból a Ház azt a soha nem látott mértékű feladatot vállalta, hogy a semmiből egy nagyszabású új kollekciót hoz létre.

120.

2016 vége óta egy új fogadópont várja a látogatócsoportokat a brüsszeli Atrium épületben. A projekt fő célja az volt, hogy jobban lehessen kezelni az Európai Történelem Házának megnyitását követően várható látogatói csoportokat. A fogadópont üdvözli a látogatócsoportokat és barátságos első benyomást nyújt az Európai Parlamentbe meghívott látogatóknak. A látogatók fogadására szolgáló terület biztosítja a látogatók üdvözlését és biztonságos megérkezését a Parlamentbe.

121.

Az „Európa állomás” látogatói fogadóközpont koncepcióját az Elnökség 2015. május 18-i ülésén hagyta jóvá és annak megvalósítására 2016 során került sor. A projekt a korábbi Brüsszel-Luxembourg állomás épületét átalakította egy orientációs ponttá az Európai Parlament látogatói útvonala vonatkozásában, interaktív és felhasználóbarát alkalmazásokkal, az épület első emeletét pedig rendezvények és fogadások helyszíneként használja.

122.

Az Elnökséggel 2015. június 8-i ülésén ismertették az egykori képzőművész, Wiertz házának és a ház kertjének használatával kapcsolatban a belga hatóságokkal javasolt együttműködés tervét. A Wiertz kert közvetlenül a Paul-Henri Spaak épület mellett található és az Európai Parlament főbb bejárataitól könnyen megközelíthető. Az Elnökség megbízta a főtitkárt, hogy kezdjen előzetes megbeszéléseket a Wiertz Múzeumot kezelő belga Királyi Szépművészeti Múzeummal és a múzeum épületét kezelő a belga Középületkezelő Hivatallal, a tájékoztatási és kommunikációs politikával foglalkozó munkacsoport, valamint az épületekkel, közlekedéssel és a környezetbarát Parlamenttel foglalkozó munkacsoport elnökeinek és társelnökeinek részvételével a kert és az egykori művész háza használatának lehetőségéről. A projekt 2016-ban folytatódott és a belga állam azt javasolta a Parlamentnek, hogy írjanak alá egy 50 évre szóló, hosszú távú bérleti szerződést, jelképes, 1 eurós összeg fejében.

123.

Egy jelenleg zajló másik fontos projekt az EP tájékoztatási irodáiban a nyilvános fogadóterek korszerűsítése, amely 2016-ban kezdődött a berlini „Európa-élmény” központ megnyitásával, majd 2017-ben folytatódott a ljubljanai „Európa-élmény” központtal, és ezeket hamarosan követik a strasbourgi korszerűsített létesítmények.

124.

A Parlament rendszeres és alkalmi rendezvények révén elősegíti a polgárokkal való kapcsolattartást. Ezek különösen:

125.

A Lux-díjnak két célja van: az európai filmek európai forgalmazásának javítása és európai szintű viták ösztönzése társadalmi kérdésekről. Ezek érdekében a Lux-díj támogatja három díjazott filmje forgalmazását, feliratozva azokat az EU 24 hivatalos nyelvén és filmenként egy digitális filmcsomag elkészítésével minden egyes ország számára. A Lux-díj 10. évfordulójának megünneplésére 2016. október 10-én került sor.

126.

Az Európai Parlament a gondolatszabadságért járó, évente kiosztott, 1988-ben alapított Szaharov-díjjal az emberi jogokat támogatja. A díjat olyan magánszemélyeknek ítélik oda, akik világszerte kivételes módon járultak hozzá az emberi jogokért folytatott küzdelemhez, felhívva a figyelmet az emberi jogok megsértésére és támogatva a díjazottakat és ügyüket. A 2016-os díjazott Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár volt, mindketten az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS) szexuális rabszolgatartásának túlélői, akik az ISIS nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők szószólóivá váltak. A nyilvánosság előtt képviselik az Irakban élő jezidita közösséget, egy vallási kisebbséget, amely ellen az ISIS fegyveresei népirtó hadjáratot folytatnak.

127.

Az Európai Parlament 2008 óta olyan projekteknek és kezdeményezéseknek ítéli évente oda az Európai Polgár díjat, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló együttműködést vagy támogatják a kölcsönös megértést az EU-n belül. A szimbolikus értékkel bíró díj célja az is, hogy elismerje azok munkáját, akik mindennapi tevékenységük során támogatják az európai értékeket. Az Európai Parlament 2016-ban 50 személyt és szervezetet díjazott 26 uniós országból. A nemzeti díjátadó ünnepségeket 2016 októberében egy központi ünnepség követte Brüsszelben.

128.

Európai Parlament Állampolgári Tájékoztatáskérések Osztálya (AskEP) a nagyközönség információkéréseit válaszolja meg a Parlamenttel és tágabban, uniós kérdésekkel kapcsolatosan. 2014 és 2019 között jelentősen nőtt a kérések száma, főként az aktuális kérdésekkel kapcsolatos, valószínűleg összehangolt „beírási” kampányoknak köszönhetően. Az Osztály hivatalból azon a hivatalos nyelven válaszol, amelyen a polgár levelét vagy e-mailjét elküldte. Az Osztály 2016-ban 8 967 egyéni és 82 923 szervezett kampányok részeként küldött levélre és e-mailre válaszolt.

129.

A gyakran feltett kérdésekre, közel 50 témakörben adott parlamenti válaszok nyilvánosan elérhetők egy külön erre a célra kifejlesztett, AskEP.net nevű platformon, a Parlament honlapján. Ezzel párhuzamosan folyamatban van egy, a polgárok kérdéseivel foglalkozó interaktív terminál felállítása is a Parlamentáriumban.

130.

2016-ban vette kezdetét a kommunikációs tevékenységek támogatására vonatkozó új többéves munkaprogram, amely a sajtó és a rendezvények területével foglalkozik a 2016–2019 időszakra vonatkozóan. Ez a költségvetési rendelettel összhangban kidolgozott pályázati felhívások révén kiválasztott projektek társfinanszírozását jelenti, melynek célja az EP szerepének, hatáskörének és politikai jellegének jobb megismertetése, az EP-ről és tevékenységeiről szóló információk terjesztése, valamint az EP működését alátámasztó három pillér – azaz a politika, a szakpolitikák és értékek – ismertségének fokozása.

131.

A média területén (televízió, rádió, online) a támogatásokat többéves partnerségi megállapodások alapján nyújtják korlátozott számú olyan médiáknak a tagállamokban, amelyek egy meghatározott minimális elérési kapacitással rendelkeznek, a rendezvények területén pedig közvetlenül a támogatható tagállami szervezeteknek. 2016-ban a média területén 102 partnerséget kötöttek és 48 támogatást ítéltek oda, összesen 3,9 millió EUR értékben a beérkezett 79 pályázat alapján. 2016-ban a rendezvények területén 18 támogatást ítéltek oda, összesen 0,8 millió EUR értékben a beérkezett 64 pályázat alapján.

132.

Az Elnökség az átláthatóság fokozása és az eljárás elszámoltathatóbbá tétele érdekében 2016 októberében módosította a támogatott látogatócsoportoknak kifizetett pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

133.

Az ingatlanpolitika hosszú távra szól, és nem követi az európai költségvetés éves ritmusát. A hosszú távon optimális megoldások érdekében 5–10 éves tervezésre van szükség, szem előtt tartva a 20–25 éves távon várható szükségleteket is. Az ingatlanprojektek gyakran többéves pénzügyi forrásokat igényelnek; ezért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében rendkívül fontos a megfelelő tervezés.

134.

Az uniós intézmények székhelyének meghatározásáról szóló 1992-es edinburgh-i európai tanácsi határozat óta a Parlament infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos fő politikája az ingatlanvásárlás. Másrészt az ingatlanfelújítás egy viszonylag új tevékenység, amely az épületek korosodásával egyre fontosabbá fog válni. A következő években várhatóan fel kell újítani olyan nagy épületeket, mint a Paul-Henri Spaak épület.

135.

A Paul-Henri Spaak épület felújításáról és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről szóló határozatot az Elnökség még nem hozta meg.

136.

2016-ban az ingatlanprojektek az alábbiak szerint folytatódtak a három fő munkahelyen és a tájékoztatási irodáknál:

137.

2014 júniusában annak ellenére, hogy a tulajdonos még nem fejezte be a munkálatokat, közel 1 000 alkalmazott beköltözött Square de Meeûs épületbe. Ez az átköltözés volt az első fontos lépés abban a folyamatban, hogy további területeket bocsátanak a képviselőcsoportok rendelkezésére a Parlament fő épületeiben, ami lehetővé tette annak elkerülését, hogy a ciklus során nagyobb költözésekre legyen szükség a képviselői irodák vonatkozásában.

138.

Az épület 2014. júniusi elfoglalása és 2016 áprilisa között a tulajdonos hatáskörébe tartozó munkálatok befejeződtek. Létrejött egy megállapodás a tulajdonossal, amely az épület ideiglenes átvételét, az épület 2014 júniusa óta tartó használatáért fizetendő díjat és a haszonélvezeti szerződés hatálybalépését tartalmazta. Az Elnökség 2015. december 14-i ülésén hagyta jóvá ezt a megállapodást; a 12 éves haszonélvezeti szerződést már 2013-ban jóváhagyta.

139.

A Martens épület felépítésének első szakasza 2016-ban lezárult, és az ingatlanfejlesztő 2016. június végén adta azt át a Parlamentnek. A projekt jelenleg is tartó második szakaszában a Parlament felel a kialakítási és módosítási munkálatokért. A következő, harmadik szakasz a bútorok és a berendezések elhelyezése lesz. E tevékenységek befejezésére és az épület átadására a tervek szerint 2018 első félévében fog sor kerülni.

140.

Az Elnökség 2015. október 7-i ülésén engedélyezte a főtitkárnak, hogy lezárja a tárgyalásokat egy hosszú távú haszonélvezeti szerződés aláírásáról az új képzési központ számára. Emiatt a műszakilag elavult Montoyer 63 épületet le fogják bontani, és ugyanazon a helyen fogják felépíteni az új képzési központot. 2016 elején aláírtak egy 21 évre szóló haszonélvezeti szerződést. A képzési központ megépítésének 24 hónapja idejére ugyanattól a szolgáltatótól ideiglenesen kibérlik a Belmont Court épületet.

141.

Az Elnökség 2016. szeptember 12-i ülésén úgy határozott, hogy él a Montoyer 75 épület vételi opciójával, 1 eurós áron. A Parlament 2005-ben írt alá egy hosszú távú lízingszerződést vételi opcióval azt követően, hogy a 10 éven keresztül fizetett bérleti díjak már fedezik az épület költségét.

142.

Az Elnökség 2016. november 11-i ülésén jóváhagyta a Wayenberg bölcsőde bővítését. A bölcsőde 2005-ben nyílt meg, és az épület a Parlament tulajdonában van. A bővítési munkák a tervek szerint 2019-re fejeződnek be.

143.

2016-ban ideiglenesen átadták az Európai Történelem Házának otthont adó Eastman épületet. Építészetileg a projekt egy meglévő, nem múzeum céljára tervezett épületet használt fel, amelyet átalakítottak egy rendkívül modern kortárs építészeti és dizájnalkotássá, amely megfelelő környezetet biztosít egy jelentős új múzeum számára.

144.

A KAD (Konrad Adenauer) projekt áll a Parlament luxembourgi ingatlanpolitikájának központjában. Az új KAD épület révén a luxembourgi tevékenységek egy épületbe kerülnek összevonásra, ami lehetővé teszi a költségek racionalizálását. A projekt két szakaszból áll: a „keleti szárny” és a „nyugati szárny” felépítéséből. A keleti szárny várhatóan 2018-ban készül el; a nyugati szárny várhatóan 2021-re lesz kész. Az Elnökség 2015. július 6-i döntése értelmében a régi KAD épület jövőjéről a következő ciklus elején fognak dönteni. A korábbi évekhez hasonlóan a Költségvetési Bizottság 2016-ban is engedélyezett egy év végi átcsoportosítást a projekt előfinanszírozására. Az átcsoportosított összeg 53,5 millió EUR volt (lásd az átcsoportosításokról szóló I. H. szakaszt).

145.

Az új KAD épület rendelkezésre állásáig meg kell hosszabbítani a GEOS épület bérleti szerződését. Ezért tárgyaltak a 2018-ig tartó meghosszabbításról.

146.

A Havel épület 1955-ben épült és az Európa Tanács tulajdona volt. A Parlament 2012-ben vásárolta meg, majd teljes körű felújításon esett át a hatályos normáknak való megfelelés érdekében. Ez a projekt két részből áll: az épület felújítása, illetve a Pflimlin épületbe való átjáró kialakítása a környező terület rendezése mellett. A projekt jól haladt 2016-ban, átadása 2017 tavaszán várható.

147.

Strasbourgban is építenek egy Parlamentáriumot a fogadó terek modernizálása keretében. A munkálatok 2016-ban kezdődtek, és jól haladtak. A megnyitást 2017-re tervezik.

148.

Berlinben 2016-ban befejeződött az „Europa Experience”-nek nevezett mini-Parlamentárium építése az Európa-ház földszintjén. Az „Europa Experience” 2016 májusában nyílt meg, és lehetőséget biztosít a látogatók számára, hogy többet tudjanak meg az európai politikáról.

149.

Ljubljanában az új Európa Ház egyedi átalakítási munkálatainak átvételére 2016. szeptember 27-én került sor. Megragadták az alkalmat arra, hogy az „Európa-élmény” interaktív elemeit telepítsék a közösségi térbe, annak vonzóbbá tétele érdekében. A szolgálatok 2016. október közepén költöztek az új helyiségekbe.

150.

A varsói, párizsi és barcelonai Európa Házak vonatkozásában 2016 során aláírták a bérleti szerződések meghosszabbítására vonatkozó záradékokat.

151.

2016-ban befejeződtek a Bazoches-i Jean Monnet ház kapacitásának bővítésére és létesítményei színvonalának javítására irányuló munkálatok. Az épületet ezentúl gyakrabban fogják igénybe venni kiemelt oktatási és fejlesztési programok és más rendezvények keretében.

152.

A karbantartási és fenntartási munkákra többéves programozást vezettek be. A 2016-os év kapcsán néhány jelentős tényt érdemes megemlíteni.

153.

Brüsszel esetében említhetjük a felvonók használatának és a Spinelli épület használói függőleges irányú mozgásának javítására vonatkozó lehetőségekről szóló tanulmányt (folyamatban), az első szakasz befejezését a Wiertz épület elektromos berendezéseinek felújításában, a Remard épület kazánházának felújítását, valamint a Spaak épületben található kazánok folyamatos működésének biztosításához elengedhetetlen munkákat. Befejeződött az Atrium épület nagyfeszültségű állomásának felújítása. Elkezdődtek a központi műszaki irányítás berendezéseinek és a tűzérzékelő berendezések korszerűsítését célzó ajánlattételi felhívásokkal kapcsolatos előkészítő munkák.

154.

Strasbourgban a 2016-ban végrehajtott fő fellépések az irodák felújítása és a hőszivattyúk cseréje a Weiss épületben, valamint a tűzvédelmi rendszerek és a központi műszaki irányítás felújítása a Madariaga épületben.

155.

A strasbourgi ülésterem mennyezetének 2008-ban bekövetkezett összeomlását és azonnali újjáépítését követően a Parlament – elővigyázatosságból – ellenőriztette a Weiss épület legfontosabb termeinek, helyiségeinek és átjáróinak mennyezetét. Az ellenőrzéseket követően szabálytalanságokat és hiányosságokat állapítottak meg a szerkezetben az építési normákhoz és előírásokhoz képest. A Parlament kötelezte a javítások elvégeztetésére a biztosítót, a károsodott szerkezetek eredeti munkálataiban részt vevő vállalkozásokat, a felelős építtetőket és építésvezetőket, valamint az építkezés ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős irodákat. Mivel műszaki szempontból igen bonyolult kérdésről van szó, a bíróság egy három szakértőből álló szakértői bizottságot állított fel és bízott meg a történtek okainak azonosításával és a Parlament által elszenvedett kár értékének megállapításával. Ugyanez a szakértői bizottság foglalkozott egy másik feltárt problémával is, az épület tetejét tartó fémszerkezet tűzvédelmi bevonatának rossz állapotával. E szakértői munka 2016. március 31-én zárult le, lehetővé téve a bírósági eljárások folytatását peren kívüli egyezség vagy bírósági határozat céljából. Az ügy műszaki részének lezárultát követően 2016-ban megkezdődtek és 2017-ben befejeződnek a főbb munkálatok.

156.

A Luxembourgban végzett fenntartási tevékenységek közül a takarítási szolgáltatások optimalizálása, valamint a takarítási szolgáltatásokra és a zöld területek gondozására vonatkozó két új szerződés odaítélése jelentős megtakarításokat eredményezett 2015-ben és 2016-ban 2014-hez képest (a szolgáltatások optimalizálásának kezdete). A szerkezeti munkákra és a másodlagos munkákra vonatkozó szerződés 2016. februári hatálybalépése lehetővé tette a szolgáltatás minőségének javítását, a beavatkozási határidők csökkentését, kedvezőbb árak elérését és az adminisztratív irányítás egyszerűsítését.

157.

Az Európai Parlament elismeri, hogy kötelessége pozitív módon hozzájárulnia a fenntartható fejlődés hosszú távú céljához, éspedig nem csupán politikai vagy jogalkotói szerepében, hanem saját működése terén és nap mint nap hozott döntései révén is.

158.

Az Európai Parlament, összhangban környezetvédelmi kötelezettségével az EMAS környezetvédelmi vezetési és ellenőrzési rendszert alkalmazza, amely egy uniós eszköz a magán és állami szervezetek környezetvédelmi teljesítményének ellenőrzésére és javítására a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (37) összhangban. 2007 decembere óta az Európai Parlament mindhárom munkahelye nyilvántartásba van véve az EMAS keretében. 2016-ban a nyilvántartásba vételt 2019. december 17-ig sikeresen meghosszabbították.

159.

A Parlament környezetvédelmi kézikönyvével összhangban, az Elnökség először 2007-ben határozta meg a környezetvédelmi politikát, melyet az intézmény nevében az elnök és a főtitkár írt alá, és amelyet 2010-ben módosítottak. A környezetvédelmi politikát minden jogalkotási ciklusban meg kell újítani; a módosított dokumentumot 2016-ban hagyta jóvá az Elnökség és írta alá az elnök és a főtitkár.

160.

Az Európai Parlamentben a környezetvédelmi vezetési rendszer összességében sikeres. A Parlament célértékeket állapított meg a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az áram, a gáz, a fűtőolaj és a távfűtés fogyasztásának csökkentésére, továbbá a papír- és vízfelhasználás és a hulladéktermelés visszaszorítására, illetve a hulladék-újrahasznosítási arány növelésére. A legtöbb környezetvédelmi mutató 2006 óta javult.

161.

A Parlament egyik fő célja a szén-dioxid-kibocsátás 30 %-kal történő csökkentése 2020-ig. 2015 szeptemberéig a Parlament már jelentős, 27,2 %-os csökkenést ért el 2006-hoz képest. Mivel a Parlament környezetpolitikája elsősorban a kibocsátások megelőzésén vagy korlátozásán alapszik, a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése hasznos kiegészítő intézkedés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Jóllehet az ellentételezés nem vehető figyelembe a Parlament maradék szénlábnyomának kiszámítása és lehetséges csökkentése tekintetében, ám alkalmazható azokban az esetekben, amikor a saját szén-dioxid-kibocsátás elkerülhetetlen vagy tovább nem csökkenthető.

162.

A CO2-kibocsátáskompenzáció kibocsátáskompenzációs egységek vásárlását jelenti a vásárló saját CO2-kibocsátásának ellentételezésére. Az ilyen ellentételezést jellemzően olyan projektek pénzügyi támogatásán keresztül valósítják meg, amelyek a megújuló energiák vagy az energiahatékonyság területén globális módon próbálják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

163.

A Parlament először 2011-ben határozott úgy, hogy ellentételezi szén-dioxid-kibocsátását. Az évek folyamán összegyűlt tapasztalat alapján az Elnökség 2015-ben egy új megközelítésről határozott el az ellentételezés kapcsán. A határozat figyelembe veszi a Számvevőszék 2014. október 14-i különjelentésében (38) szereplő ajánlásokat is. A korábbitól eltérve, az új megközelítés a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának teljes mennyiségét ellentételezi, beleértve az európai parlamenti képviselők saját országuk és Brüsszel vagy Strasbourg közötti repüléseinek kibocsátását is. Lehetővé teszi további kiemelt projektek támogatását az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban, és a világszerte elfogadott „aranystandardot” alkalmazza a fejlődő országokbeli projektek ellentételezésének minőségi standardjaként.

164.

2016-ban az új ellentételezési megközelítést alkalmazták, és az EMAS éves cselekvési tervét sikeresen végrehajtották. Az EMAS 2017-re szóló cselekvési terve az EMAS középtávú stratégiáján (2016–2020) alapul, és a környezetvédelmi vezetés főigazgatóságok közötti irányítócsoportja fogadta el.

165.

A Parlament környezetvédelmi politikájának része a „zöld közbeszerzés” melletti kötelezettségvállalás, melyet az Európai Bizottság „Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés” című közleménye így határoz meg: „olyan eljárás, amelyben a hatóságok az egyébként beszerzendő, azonos elsődleges funkcióval rendelkező termékekhez, szolgáltatásokhoz és munkákhoz képest az élettartamuk során csökkentett környezeti hatással rendelkező termékeket, szolgáltatásokat és munkákat kívánnak beszerezni” (39). Az elmúlt évtizedben a zöld közbeszerzés egyre fontosabb elemévé vált az európai közintézmények tevékenységének. 2016 júniusában elfogadták az „Európai Parlament zöld közbeszerzésre vonatkozó útmutatóját”. Célja, hogy segítse az Európai Parlament engedélyezésért felelős tisztviselőit a zöld beszerzési politika és eljárások sikeres elindításában. Gyakorlati módon ismerteti a hatályos jogi eszközök (költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai) kínálta lehetőségeket, és egyszerű és hatékony megoldásokat kínál a közbeszerzési eljárások lebonyolítására.

166.

A Parlament zöld közbeszerzésekkel kapcsolatos megközelítésének keretében létrehozott zöld közbeszerzéssel foglalkozó helpdesk tesztidőszaka során szerzett tapasztalatok nyomán 2016-ban elindítottak egy intézményközi közbeszerzési eljárást e projektre vonatkozóan, amely több európai intézmény vásárlóerejét egyesíti.

167.

2016-ban sor került különféle kommunikációs és tájékoztatási tevékenységre is, például a Föld Napja rendezvényre és az intézményközi zöld hétre, és az Európai Parlament 2016 októberében megkapta a belga „Entreprise Eco Dynamique”-díjat.

168.

2016-ban tovább folytatódtak az arra irányuló erőfeszítések, hogy 2019-ig modernizálni lehessen az Európai Parlament étkeztetését, amint az Elnökség 2013. június 10-i, „A Parlament jövőbeli étkeztetési politikája a 2014 és 2019 közötti időszakban – A korszerűsítésre vonatkozó iránymutatások” című határozatában szerepel.

169.

Az étkeztetési politika fontos elemei a támogatás nélküli, „rögzített áras” szerződések. Strasbourgban 2016. november 1-jén lépett hatályba egy új, a Parlament által nem támogatott szerződés. Brüsszelben az új szolgáltató már 2015-ben támogatás nélküli szerződés alapján vette át az üzemeltetést. Luxembourgban a szerződések módosításának időzítését az új KAD épület befejezésével hangolják majd össze.

170.

Az ételkínálat fokozatosan diverzifikálódott, és új kantinok és éttermek nyíltak Brüsszelben és Strasbourgban. A Spinelli épületben egy organikus élelmiszereket kínáló sarok nyílt 2016 szeptemberében és egy mediterrán stílusú étterem 2016 novemberében. 2016 novemberében a felújított szendvicsbár is újra megnyílt. Két új kantint hoztak létre a Square de Meeûs és a Trèves épületben. Strasbourgban 2016 márciusában megnyílt egy friss, elvihető ételeket áruló bolt, 2016 augusztusában pedig kibővítették a Weiss épületben található kantint. 2016 júliusától kezdve folyik egy kísérleti projekt, melynek keretében folyamatosan, de időbeli korlátozásokkal meleg ételt szolgálnak fel a képviselői bárban, hogy megfeleljenek a különféle étkezési szokásoknak és időpontoknak.

171.

A munkahelyi egészség és jóllét javítása érdekében úgy határoztak, hogy a Parlament étkezdéiben az egészségesebb élelmiszereket és a fenntarthatóbb ételválasztást támogatják. Ezért a legújabb éttermi/étkeztetési és ételautomata-szerződések már tartalmaztak a tisztességes kereskedelemre, a jobb étrendre, az egészségesebb életmódra és különösen az élelmiszerpazarlás leküzdésére vonatkozó követelményeket. A pályázati kiírások a fenntartható élelmiszerfogyasztásra vonatkozó integrált kritériumokat – például idénytermékek, állatjólét és vegetáriánus kínálat – tartalmaztak.

172.

Az el nem adott élelmiszerek jótékony célú eladományozása is jó gyakorlat a Parlament kantinjaiban és boltjaiban. Az étkeztetési politika másik eleme a palackos ásványvizek használatának további csökkentése az üléseken és vízkutak felállítása a közlekedő területeken.

173.

A plenáris ülésekkel kapcsolatos szolgáltatások javítása érdekében hozott IKT-intézkedések és a képviselőknek a választókerületi irodájukban nyújtott IKT-szolgáltatások leírását e jelentés III.B.4 szakasza tartalmazza. A Parlament többi IKT-infrastruktúrájának modernizálása is tovább folytatódik, és 2016 novemberében benyújtották az IKT-vel foglalkozó elnökségi munkacsoport részére a 2014–2019 időszakra szóló stratégiai iránymutatások végrehajtásáról szóló félidős jelentést.

174.

E félidős felülvizsgálat szerint a fő stratégiai pillérek kapcsán elért eredmények közé tartozik elsősorban az IKT-infrastruktúra fejlődése, a korosodó IKT-eszközök cseréje és a feleslegessé vált alkalmazások azonosítása és megszüntetése. Az IKT elmúlt években tapasztalt általános fejlődése nyomán az e területen hozott intézkedések közé tartozik például 18 000 IP-telefon rendszerbe állítása, és 1 800 fax megszüntetése az e-mailen keresztüli új e-fax szolgáltatásnak köszönhetően. Egy további példa a WIFI-hozzáférés biztosítása az EP látogatói számára, ami egy újabb lépés a digitálisan befogadóbb Parlament irányában. A feleslegessé vált alkalmazások kapcsán 2016-ban több mint 60 alkalmazást találtak elavultnak, és jelenleg zajlik annak végső ellenőrzése, hogy le lehet-e állítani azokat.

175.

Egy másik fontos stratégiai pillér az IKT-biztonság javítása egy nyílt kommunikációs világban, és 2016-ban folytatódtak az ezirányú erőfeszítések. Az IKT-biztonság magában foglalja az IKT-biztonság irányítását, az IKT-biztonsági politikákat és műszaki megoldásokat, az IKT-biztonság értékelését, a kibervédelmi képességeket és a kiberbiztonsági kultúrát. Ennek keretében az Elnökség 2016 októberében jóváhagyta az információbiztonsági főtisztviselő kinevezését.

176.

A Parlament stratégiai célja az innovációs megközelítés továbbfejlesztése, és 2016 februárjában létrehozták az innovációs szolgálatot, melynek célja a műszaki innováció támogatása, ösztönzése és bevezetése. Az innovációs szolgálat folyamatos technológiai radarozással igyekszik már korai szakaszban észlelni az EP tevékenységei szempontjából esetlegesen releváns lehetőségeket.

177.

Számos stratégiainak tartott IKT-projekt is folytatódott 2016-ban. Ki kell emelni, hogy az első technikai migráció lezárult. Folyamatban van az EP intranetje és a főigazgatóságok intranetjeinek integrálása az új platformon (SIFE), és a platform frissítés alatt áll. A főigazgatóságok jelenleg véglegesítik a tartalmakat.

178.

A „Mobilitás mint sokdimenziós munkamódszer” elnevezésű projekt teremt kontextust azon előnyök összehangolásához és kiegyensúlyozásához, amelyeket a mobilitás általában jelenthet az Európai Parlament számára. 2016-ban elkészült az EP-eljárások mobilitásáról szóló hatástanulmány. Megállapodtak a szerepekről és a felelősségekről, és az irányítóbizottság 2017-ben fogja elfogadni a projekt végrehajtásának szakaszos megközelítését. A cél a mobilitási szolgáltatások katalógusának kialakítása.

179.

A „Beszerzési lánc digitalizálása” elnevezésű projekt célja, egy az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott rendszer használata révén a teljesen elektronikus munkafolyamatokra és dokumentumbenyújtásra való áttérés, hogy lerövidüljön a szerződéskötésig eltelt idő. A „beszerzési lánc” tervezetét elfogadták; 2016-ban elindult a teljes és közvetlen elektronikus hozzáférés. Az év során szemináriumokat szerveztek az elektronikus benyújtásról, az elektronikus kérelemről és az elektronikus számlázásról. A következőkben a biztonsági kérdésekkel, az elektronikus benyújtás működésével és az előbeszerzési eszközzel kell majd foglalkozni.

180.

Egy másik fontos parlamenti projekt az új pénzügyi irányítási projekt, melynek leírását a III.E.1 szakasz tartalmazza.

181.

A fő pillérek kapcsán elért fenti eredmények mellett a Parlament 2016-ban folytatta a szoros együttműködését a többi uniós intézménnyel. Számos közös projekt folyt, és az IKT-biztonság is fontos együttműködési terület. Elfogadták továbbá az jogalkotási szövegek és dokumentumok uniós intézmények közötti strukturált forgalmának közös XML-formátumát is.

182.

A pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos projekt (FMS) célja, hogy a rendelkezésre álló (emberi, informatikai és pénzügyi) erőforrásokkal kapcsolatos, a döntéshozatal szempontjából kritikus információk láthatóbbak legyenek és jobban rendelkezésére álljanak, a kulcsfontosságú központi pénzügyi eljárások standardizálása és automatizálása révén fokozni lehessen a hatékonyságot, valamint megoldást lehessen találni a meglévő IT-alkalmazások, és különösen az általános és költségvetési számviteli és kifizetési rendszerek hamarosan bekövetkező technikai elavulásával kapcsolatos problémára.

183.

2016-ban tanulmányozták az opciókat és a SAP rendszer bizonyult az optimális választásnak. 2016 októberében felülvizsgálták a projekt irányítási és vezetési struktúráját, és a projektet áthelyezték a Pénzügyi Főigazgatósághoz (DG FINS).

184.

Az Elnökség a 2015. október 26-i ülésén jóváhagyta a képviselők pénzügyi és szociális ellátásainak kezelésével kapcsolatos új megközelítést, melynek célja a megoldások ügyfélbarátabbá tétele és a képviselők adminisztratív terheinek csökkentése. Ebben két új eszköz játszik meghatározó szerepet: a képviselői portál és az e-portál.

185.

A portál egy felületen integrál minden pénzügyi és szociális juttatásokhoz kapcsolódó szolgáltatást, és 2016 júliusában kezdett teljes körűen működni, míg elektronikus megfelelője, az e-portál 2015 januárja óta elérhető. A portál tömör információkat nyújt a képviselőknek a hatályos szabályokról és a képviselők jogosultságairól. Be lehet nyújtani a formanyomtatványokat, és már itt megtörténnek az első ellenőrzések is. Egy második szakaszban az anyagokat az egyes szervezeti egységek adminisztratív szolgálatainak szakemberei dolgozzák fel személyes megközelítéssel.

186.

2016-ban is folytatódott az általános végrehajtási rendelkezéseknek és a belső szabályzatoknak az új személyzeti szabályzat hatálybalépése miatt szükségessé vált felülvizsgálata. Az életpálya-menedzselés kapcsán minden változást végrehajtottak. A Személyzeti Főigazgatóság elkészítette az alkalmazottak értékelésére, az érdempontok kiosztására és a magaviseletre vonatkozó új belső szabályzat tervezetét és frissítette a magatartási kódexet, amelyeket további konzultációkat követően fognak jóváhagyni. A kiküldetési szabályok felülvizsgálata folyamatban van.

187.

Az esélyegyenlőség továbbra is a humánerőforrás-politikájának alapvető eleme. Az Elnökség 2015. április 27-én jóváhagyta az erre a jogalkotási ciklusra, azaz a 2019-ig tartó időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokszínűséggel kapcsolatos cselekvési tervet. A cselekvési tervben egyedi célkitűzések szerepelnek, és 2016-ban folytatódott a kapcsolódó intézkedések végrehajtása.

188.

Az Elnökség 2016. szeptember 12-i ülésén jóváhagyta egy alkalmi távmunkarendszer bevezetését az Európai Parlament Főtitkárságán. A képviselőcsoportok is dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a rendszert. A szolgálati érdek és az intézményi munka hatékony szervezésének biztosítása mellett a Parlament rugalmas, modern személyzeti megállapodásokat kívánt alkalmazni a teljesítmény és az alkalmazottak motivációjának fokozása érdekében, a szakmai és a magánélet közötti jobb egyensúly támogatásával. A franciaországi és a belgiumi terrortámadások, és az Európai Parlament alkalmazottai munkavégzésének ebből adódó szünetelése is újabb okot adott egy olyan jogi keret kialakítására, amelyben az alkalmazottak otthonról is tudnak dolgozni. Az alkalmi távmunka révén az alkalmazottak eseti alapon otthonról tudnak dolgozni, legfeljebb három egymást követő napon át, és naptári évenként legfeljebb 36 napot.

189.

Az Elnökség az október 26-i ülésén elfogadta a képviselői statútum alkalmazási szabályainak módosítását, amely elsősorban a parlamenti asszisztensekre vonatkozik. E módosítások 2016. január 1-jén léptek hatályba és többek között az alábbi változásokat foglalják magukban: a parlamenti asszisztensi juttatás 25 %-át akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére kell elkülöníteni, így a helyi asszisztensekre és szolgáltatókra fordítható kiadás legfeljebb 75 % lehet. E rendelkezés célja a helyi és az akkreditált asszisztensek közötti egyensúly javítása, aminek igénye a 2013-as mentesítés idején merült fel. Egy képviselő esetén a hatályos parlamenti asszisztensi szerződések abszolút száma nem haladhatja meg a hármat, kivételes esetben a négyet.

190.

A helyi asszisztensek vonatkozásában a módosítások a helyi asszisztensek fizetését és díjazását referenciaértékekhez kötik, hogy csökkenjen annak veszélye, hogy fizetésük túlzottan eltér az adott tagállam átlagfizetésétől. Emellett teljes körű dokumentációt kell benyújtani a felvételi kérelemmel együtt, hogy ellenőrizni lehessen, hogy a helyi asszisztens tényleg valódi munkát végez-e és hogy csökkenjen az összeférhetetlenség fennállásának veszélye.

191.

A módosítások igyekeznek tisztázni, hogy a képviselők természetes és jogi személyeket is igénybe vehetnek a képviselői megbízatásuk gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó meghatározott és egyértelműen azonosított szolgáltatások nyújtására. Az arra vonatkozó kötelezettség, hogy közzétegyék mindazon természetes és jogi személyek nevét, akik költségeit a parlamenti asszisztensi juttatásból fedezik, kibővül az ilyen személyekkel kötött szerződés időtartamára. Ez összhangban áll az átláthatóság Szerződésekben (40) foglalt alapelvével, amelynek fontosságára az európai ombudsman (41) is emlékeztetett.

192.

Az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazást (Brexit-népszavazás) követően az Elnökség 2016. július 4-i ülésén megvitatta annak következményeit. Az elnök hangsúlyozta, hogy amíg az Egyesült Királyság teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a brit képviselők és az Európai Parlament brit alkalmazottai pontosan azokat a jogokat élvezik és ugyanolyan kötelezettségeik vannak, mint minden más képviselőnek vagy alkalmazottnak.

193.

A népszavazás nagy hatással volt a bizottsági titkárságokra, a kutatási egységekre és a politikai főigazgatóságok horizontális szolgálataira, amelyeket felszólítottak ezen eljárás követésére és tényfeltáró munkán alapuló elemző anyagok készítésére arról, hogy az Egyesült Királyság kiválása milyen hatást fog gyakorolni saját szakpolitikai területükre és az adott terület jogszabályaira. Az ezzel kapcsolatos jövőbeli munka rendkívül bonyolult jogi feladat lesz, azonban a bizottsági titkárságok és a tematikus főosztályok tapasztalatait igénybe kell venni a kiválási folyamat következő szakaszaiban meghozott politikai döntések során.

194.

A személyzeti szabályzat felülvizsgálata és a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadása során intézményközi megállapodás született az egyes intézmények létszámtervében szereplő álláshelyek számának öt éven át tartó, évi 1 %-os csökkentéséről. E megállapodás szerint 57 álláshelyet töröltek a 2016-os létszámtervből. A Parlament létszámtervében további két álláshelyet töröltek, amelyeket az Európai Bizottsághoz utaltak át az intézményközi informatikai projektek végrehajtása keretében.

195.

Ezen túlmenően a Parlament további 39 álláshely létrehozását kérte a 2016-os létszámtervben egyedi szükségletei kezelése érdekében: nevezetesen a parlamenti bizottságok titkárságainak megerősítése a végrehajtó hatalom ellenőrzési képességének növelésére a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében, valamint a biztonsági szolgálatok megerősítése a Parlament épületeiben.

196.

Az egyes intézmények létszámtervében szereplő álláshelyek számának öt éven át tartó, évi 1 %-os csökkentéséről szóló intézményközi megállapodás végrehajtása elvileg 2018-ig tart a Parlament esetében. Mindazonáltal, figyelembe véve a Parlament egyedi szükségleteit, melyek új álláshelyek létrehozását eredményezték 2014-ben és 2016-ban, az álláshelyek csökkentését célzó intézkedéseket egy évvel meghosszabbítják (2019-ig).

197.

A Főtitkárság szintjén összesen 20 álláshelyet töröltek a 2016-os költségvetésben eredetileg szereplő létszámtervből, a képviselőcsoportok pedig 43 új ideiglenes álláshelyet kaptak. Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó 3. költségvetés-módosítása keretében az Európai Parlament további 34 SC álláshelyet és egy AD álláshelyet kapott. Erre azért volt szükség, hogy a Parlament épületein belül biztosítani lehessen a stratégiai pontok fegyveres őrzését.

198.

A Parlament szervezeti felépítésében és igazgatásában történt főbb változásokat az alábbi táblázat foglalja össze:

19. táblázat

A Főtitkárságon 2016-ban történt átszervezések összefoglalása

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

1.

2.

3.

4.