Értesítés a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2017/C 438/12)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából származó szilícium behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2017. november 8-án nyújtotta be a Ferroatlántica és a Ferropem (a továbbiakban: panaszosok), amelyek termelése a szilícium teljes uniós termelésének több mint 85 %-át teszi ki.

2.   Vizsgált termék

A vizsgált termék a tényleges tömegeket tekintve 99,99 tömegszázaléknál kisebb szilíciumtartalmú szilícium (a továbbiakban: vizsgált termék).

A szilíciumot főként a fémiparban használják ötvözőanyagként, valamint az alumíniumiparban elsődleges (ércből készített) és másodlagos (törmelékből készített) alumínium gyártásához. Emellett a vegyiparban is alkalmazzák.

3.   A dömping fennállására vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3.1.    Bosznia-Hercegovina

A Bosznia-Hercegovina belföldi áraival kapcsolatos megbízható adatok hiányában a dömping fennállására vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Bosznia-Hercegovina vonatkozásában jelentősek.

3.2.    Brazília

A Brazília belföldi áraival kapcsolatos megbízható adatok hiányában a dömping fennállására vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Brazília vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszosok által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – 2014 óta kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat nyújtotta be vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2016. október 1-jétől2017. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (2) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintában nem szereplő vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). A b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (3).

b)   A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2.   A független importőrökre  (4) vonatkozó vizsgálat  (5)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal volumenének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit a vizsgálatban való részvételre.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártók és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezete, nevezetesen a Ferroatlántica, a Ferropem, az RW Silicium GmbH és az Euroalliages részére.

Az említett uniós gyártóknak és az uniós gyártók szervezeteinek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A Bizottság felkéri a fentiekben nem említett uniós gyártókat és uniós gyártói szervezeteket, hogy jelentkezés és kérdőív igénylése céljából – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (6) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. Az e vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek azokról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(4)  A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(5)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(6)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.