Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 361/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„LAGUIOLE”

EU-szám: PDO-FR-0120-AM05 – 2017/04/05

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

A csoportosulás a „Laguiole” sajtot előállító és feldolgozó gazdasági szereplőkből áll, ennélfogva jogos érdeke fűződik a módosításra irányuló kérelem előterjesztéséhez.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

4.   A módosítás típusa

5.   Módosítás(ok):

„Földrajzi terület” rovat

A földrajzi terület a Lozère megyében található Buisson, Saint-Juéry és Saint-Chély-d’Apcher településekkel bővül. E települések az eredeti földrajzi területhez megszakítás nélkül kapcsolódnak, és a földrajzi terület részét képező településekhez hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. A földrajzi területbe történő integrálásuk nem változtat a földrajzi eredettel való kapcsolaton.

A földrajzi területet alkotó települések jegyzéke több település összevonását követően – változatlan feltételek mellett – aktualizálásra került. Így az új Argences en Aubrac település magában foglalja az egykori Alpuech, Graissac, Lacalm, La Terrisse, Sainte-Geneviève-sur-Argence és Vitrac-en-Viadène településeket. Az új Saint Geniez d’Olt et d’Aubrac település magában foglalja az egykori Aurelle-Verlac és Saint-Geniez-d’Olt településeket. Az új Banassac-Canilhac magában foglalja az egykori Banassac és Canilhac településeket. Amennyiben az egykori települések csak részben tartoztak a földrajzi területhez, a földrajzi terület az új településeknek csak a megfelelő részét foglalja magában.

Végezetül az egységes dokumentumban a járások felsorolását felváltja az azokat alkotó települések jegyzéke, amely már tartalmazza a fent említett módosításokat.

Egyéb

„Az ellenőrző szervekre utaló hivatkozások” rovatban az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatait felváltják az ellenőrzésért felelős hatóság kapcsolattartási adatai, hogy ezáltal az ellenőrző szerv megváltozása esetén el lehessen kerülni a termékleírás módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LAGUIOLE”

EU-szám: PDO-FR-0120-AM05 – 2017.4.5.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Laguiole”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály (Sajtok)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Laguiole” száraz héjú, préselt tésztájú, nem főzött, henger alakú, tehéntejből készült sajt, amely a teljes szikkadást követően 100 grammonként legalább 45 gramm zsírt tartalmaz, szárazanyag-tartalma pedig 100 grammonként minimum 58 gramm.

A „Laguiole” 30–40 cm átmérőjű henger alakú sajt, magasságának és átmérőjének aránya 0,8:1, tömege 20–50 kg.

Az érlelés a beoltás napjától számított legalább négy hónapig tart.

A sajttészta színe az elefántcsontszínűtől a szalmasárgáig terjed; eredetileg fehéres-világosszürke árnyalatú héja az érlelés során aranysárga árnyalatú barnává-gránitszürkévé válhat.

Tejes íze az érlelés mértékétől függően a közepestől az intenzívig terjed, kiegyensúlyozott és karakteres, amely a friss szénára, illetve a száraz mogyoróra emlékeztető ízárnyalatokban jut kifejezésre, és a nyers tejből történő előállításnak köszönhető jellegzetessége miatt hosszan megmarad a szájban.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő állomány alaptakarmány-adagját a földrajzi területről származó takarmányok biztosítják. A kizárólagosan engedélyezett szálastakarmány a természetes vagy állandó gyepterületek és legelők helyi flórájából, valamint az ideiglenes gyepterületek termesztett fűnemű növényeiből és hüvelyes gabonaféléiből áll. A kukoricaszilázs, a fűszilázs, a bálázott takarmány, illetve minden egyéb, nedvesen tartósított takarmány felhasználása tilos.

A fűfélék rendelkezésre állási ideje alatt a tejelő állomány alaptakarmány-adagja elsősorban az évente halmozottan legalább 120 napig legelt fűfélékből áll, kivéve, ha azt az időjárási körülmények nem teszik lehetővé. Ebben az időszakban a legelt fűadagot kiegészítő takarmány átlagosan, a tejelő állományra vetítve naponta és tejelő tehenenként nem haladhatja meg a 3 kg szárazanyagot.

Az alaptakarmány-adaghoz biztosított kiegészítő takarmány – az összes tejelő tehénre vetítve és éves szinten – tejelő tehenenként legfeljebb átlagosan napi 6 kg. A kiegészítő takarmányok esetében nem előírás, hogy azoknak a földrajzi területről kell származniuk, amennyiben ez a terület nem rendelkezik elegendő mezőgazdasági erőforrással.

Az állatok takarmányozása során kizárólag a géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata megengedett.

A tejelő állomány kiegészítő takarmányozása során kizárólag a pozitív listában meghatározott alapanyagok és adalékanyagok használata megengedett.

A „Laguiole” sajt kizárólag nem szabványosított fehérje- és zsírtartalmú nyers, teljes tehéntejből készül. Mindenféle fizikai kezelés tilos.

A „Laguiole” készítéséhez használt tej kizárólag a (35-ös fajtakódú) francia Simmental fajtájú, a (14-es fajtakódú) Aubrac fajtájú tehenekből vagy az igazolhatóan e két fajta keresztezéséből született utódokból álló tejelő állományoktól származhat. Ez utóbbiak esetében az első generáció után kizárólag a (14-es fajtakódú) Aubrac fajtájú hímmel végzett keresztezésből született utód kerülhet a tejelő állományba.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a meghatározott földrajzi területen belül történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A reszelt „Laguiole” forgalmazása tilos.

A „Laguiole” darabokban is kiszerelhető. Ha előcsomagolás után értékesítik a sajtot, a 70 grammnál kisebb tömegű egyedi darabok kivételével a sajtdaraboknak rendelkezniük kell az eredetmegjelölésre jellemző héjas résszel.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A sajtok címkéje a következőket tartalmazza:

A „buron” (pásztorkunyhó) megjelölés a következő feltételek mellett szerepelhet a címkén, a reklámokban, a számlákon vagy kereskedelmi dokumentumokban: a „buron” (pásztorkunyhó) megjelölés a vándorlegeltetési időszakban (május 25-től október 13-ig) fejt, és az ezen időszakban az 1 000 méter tengerszint feletti magasság felett található gyepterületeken legelő egyetlen állomány tejéből előállított sajtok számára van fenntartva. E határidő kihasználása érdekében a sajtokat az ezen a magasságon fekvő gyepterületen épített, sajtkészítő műhelyként használatos épületekben kell elkészíteni, műhelyenként egyetlen állományra szakosodva. A mobil vagy könnyűszerkezetes – például deszkából készült – épületek nem megengedettek.

A címkézést közvetlenül a sajt héjára történő nyomtatás vagy magán a héjon elhelyezett, előnyomott pamutszövet alkalmazása is helyettesítheti.

A sajt további azonosítására a sajt kérgén elhelyezett, a laguiole-i bika ábrázolását és a „Laguiole” feliratot, valamint egy azonosító jelölést tartalmazó domborított felületű bélyegzőlenyomat szolgál.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi területet az alábbi települések, illetve településrészek határozzák meg:

Aveyron megye: Argences en Aubrac, Campouriez, Cantoin, Cassuéjouls, Castelnau-de-Mandailles, Le Cayrol, Condom-d’Aubrac, Coubisou, Curières, Entraygues-sur-Truyère (a Lot jobb partja és a Truyère bal partja a két folyó találkozásától folyásirányban fölfelé), Espalion (a Lot jobb partja), Estaing, Florentin-la-Capelle, Huparlac, Laguiole, Montézic, Montpeyroux, Le Nayrac, Pomayrols, Prades-d’Aubrac, Saint-Amans-des-Cots, Saint-Chély-d’Aubrac, Saint-Côme-d’Olt (a Lot jobb partja), Saint Geniez d’Olt et d’Aubrac (a Lot jobb partja), Saint-Laurent-d’Olt (a Lot jobb partja), Saint-Symphorien-de-Thénières, Sainte-Eulalie-d’Olt (a Lot jobb partja) és Soulages-Bonneval települések.

Cantal megye: Anterrieux, Chaudes-Aigues, Deux-Verges, Espinasse, Fridefont, Jabrun, Lieutadès, Maurines, Saint-Martial, Saint-Rémy-de-Chaudes-Aigues, Saint-Urcize és La Trinitat települések.

Lozère megye: Aumont-Aubrac, Banassac-Canilhac (a Lot jobb partja), Les Bessons, Brion, Le Buisson, Chauchailles, La Chaze-de-Peyre, La Fage-Montivernoux, La Fage-Saint-Julien, Fau-de-Peyre, Fournels, Grandvals, Les Hermaux, Malbouzon, Marchastel, Nasbinals, Noalhac, Prinsuéjols, Recoules-d’Aubrac, Saint-Chély-d’Apcher, Saint-Germain-du-Teil, Saint-Juéry, Saint-Laurent-de-Muret, Saint-Laurent-de-Veyrès, Saint-Pierre-de-Nogaret, Sainte-Colombe-de-Peyre, Les Salces, Termes és Trélans települések.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület a talajának jellegéhez, az éghajlatához, a tengerszint feletti magasságához és a domborzata természetes határvonalaihoz kapcsolódó sajátos ismertetőjegyekkel rendelkezik. A talaj jellegét tekintve bazalt- vagy gránittartalmú. Az erősen ingadozó és zord éghajlat a hosszú, hideg, szeles és gyakran havas telek forrását jelentő auvergne-i kontinentális és hegyvidéki hatások, valamint a meleget és a viharokkal társuló bőséges csapadékot hozó dél-franciaországi hatások ütközéséből adódik. A terület közepén az Aubrac-hegység átlagosan 1 000 méter tengerszint feletti magasságú homogén egységet alkot. A földrajzi terület természetes határait nyugaton és délen a Truyère és a Lot folyó alkotja. A talaj, az éghajlat és a tengerszint feletti magasság együttese kiemelkedő tulajdonságokat, többek között gazdag, aromás növényekben bővelkedő, dús flórát kölcsönöz a legelőknek. Ezen a földrajzi területen sokkal gyakrabban fordulnak elő aromamolekulákban (terpénekben) gazdag, jellegzetes növények, például az ernyősvirágzatúakhoz tartozó havasi medvekapor (Meum athamanticum), a gólyaorrfélék (Geranium sylvaticum), a fészkesvirágzatúak (Achillea, Centaurea) és az ajakosvirágúak (Prunella grandiflora, Thymus).

A sajtkészítés története a régióban nagy múltra tekint vissza. A XII. századtól kezdődően az aubrac-i és a bonnevali apátság szerzetesei meghatározták a „Laguiole” sajt készítésének szabályait, hogy a nyáron megtermelt tejet télen a zarándokok élelmezésére hasznosítsák; példájukat a környéken gazdálkodók is követték. A hegyvidék termelői 1897-ben kereskedelmi szövetségbe tömörültek, amely 1939-ben érdekvédelmi szövetséggé alakult át, és mindez végül 1961-ben az eredetmegjelölés elismerését eredményezte.

A „Laguiole” sajtot még jelenleg is a földrajzi terület (középhegységi) környezeti feltételeihez alkalmazkodó, és elsősorban a földrajzi területen folytatott legeltetéssel és az ott keletkezett szénával, nedvesen tartósított takarmány mellőzésével, korlátozott mennyiségű kiegészítő takarmánnyal takarmányozott francia Simmental, valamint Aubrac fajtájú tehenek nyers, teljes tejéből készítik. Az említett fajtákon belüli génnemesítés lehetővé tette, hogy a sajtkészítésre alkalmas tej előállítása érdekében a zsírtartalom rovására megnövekedjen a fehérjetartalom. Ehhez a takarmányozás is hozzájárul a kukoricával takarmányozás tilalmával, amelynek célja a tej zsírtartalmának visszaszorítása.

A „Laguiole” sajt hideg (6 és 12 °C közötti hőmérsékletű), nedves pincékben végzett, hosszú ideig tartó érlelés eredménye, amelynek sikere többek között a földrajzi területen régóta fennmaradt szaktudással garantált különleges sajtkészítési technológiától (így a két alkalommal – egyszer a sajtprésben, egyszer pedig a sajtformába helyezéskor – végzett, a szárazanyag-tartalom növelését célzó savóelválasztástól) és a rendszeres kezeléstől (átdörzsöléstől és átforgatástól) függ.

A „Laguiole” nyers, teljes tejből készült nagy méretű (20–50 kg tömegű) sajt. A préselt, nem főzött sajttészta szárazanyag-tartalma magas, legalább 58 %. A sajtot legalább négy hónapig érlelik.

Tejes íze az érlelés mértékétől függően a közepestől az intenzívig terjed, kiegyensúlyozott és karakteres, amely a friss szénára, illetve a száraz mogyoróra emlékeztető ízárnyalatokban jut kifejezésre, és hosszan megmarad a szájban.

A „Laguiole” sajt földrajzi területén a tejtermelés eleinte kifejezetten szezonális volt. A borjú szoptatásával párhuzamosan ugyanis csak akkor volt lehetséges a fejés, amikor a földrajzi terület talaján – annak természetes termékenységének köszönhetően – dús volt a flóra és ez a talaj lehetővé tette az állatok szükségleteinek kielégítését. Az ekkor fejt tej tartósítása és későbbi hasznosítása érdekében a földrajzi terület állattenyésztői kialakítottak egy nagy méretű, hosszú ideig eltartható sajtot, a „Laguiole”-t.

Mivel ez a sajt teljes tejből készül, eltarthatósága olyan tejtermelési és sajtkészítési feltételekhez kötődik, amelyek a sajtkészítésre alkalmas, magas fehérjetartalmú, de korlátozott zsírtartalmú, a sajtprésben és a sajtformába helyezést követően a nyomóprésben történő intenzív savóelválasztás szempontjából kedvező tejet részesítik előnyben, amelyből magas szárazanyag-tartalmú, préselt, nem főzött sajttészta állítható elő.

A francia Simmental és Aubrac fajtájú tejelő tehenek különösen jól alkalmazkodnak a földrajzi terület környezeti feltételeihez. Edzettségüknek köszönhetően a földrajzi terület takarmánytermő potenciálja maximálisan kamatoztatható, ugyanakkor az állatok elviselik a hosszú és kemény tél okozta nehézségeket. A tehenek által fogyasztott takarmány bőségesen tartalmaz aromás növényeket, amelyek illata érződik a tejben, és ennélfogva az abból készült „Laguiole” sajtban.

A teljes tejből történő sajtkészítés és az alacsony hőmérsékleten végzett hosszú érlelés eredményeként alakul ki a „Laguiole” sajtnak a nyers, teljes tej tejsavbaktérium-flórájához kapcsolódó jellegzetessége.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-eee5e8f9-73b8-403f-8ad2-db22ef109a27/telechargement

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.