6.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/156


JELENTÉS

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/24)

BEVEZETÉS

1.

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMSA) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak eredményességét.

2.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

 

2015

2016

Költségvetés (millió euro) (3)

64,8

71,1

Összlétszám december 31-én (4)

246

246

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

4.

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)

az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

5.

Véleményünk szerint az Ügynökség 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az Ügynökség 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

6.

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

7.

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

8.

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Ügynökség pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Ügynökség vezetősége viseli.

9.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az Ügynökség képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az Ügynökség beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései észszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Ügynökségnek a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

2014-ben az Ügynökség 3,5 millió euro összegű, hatéves időtartamú keretszerződést kötött informatikai termékek és szolgáltatások megvásárlására. Az Ügynökség alulbecsülte a szükségleteket és a várható szerződéses értéket, ami a szerződés keretösszegének 80 %-os kimerítéséhez vezetett 2016 végére. A tervezettnél négy évvel korábban új közbeszerzési eljárást kellett indítani, ami további adminisztrációs költségeket eredményezett.

18.

2016-ban az Ügynökség hét keretszerződést kötött olajszennyezés-kezelési rendszerek beszerzésére. Az egyes keretszerződések (amelyek egy-egy tételként jelentek meg a közbeszerzési eljárásban) egy-egy speciális berendezéstípusra vonatkoztak. A közbeszerzési eljárást azzal a feltevéssel indították, hogy a hét keretszerződés teljes összege 7 millió euro lesz. Ezzel azonban meglehetősen alábecsülték az Ügynökség igényeit: a hét keretszerződést végül egyenként 7 millió euro összegben írták alá, ezáltal a szerződések összértéke 49 millió euro lett.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök


(1)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(2)  [Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.emsa.europa.eu.

(3)  A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4)  A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).


AZ EMSA VÁLASZA

18.

Az ehhez a szerződéshez kapcsolódó szükségleteket különösen nehéz volt meghatározni, mivel a beszerzés idején még folyamatban voltak a Kopernikusz programmal kapcsolatos hatáskör-átruházási megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Ezen felül nem volt világos, hogy az IT kiadások támogathatóak lesznek-e ennek a programnak a keretében, és ha igen, milyen mértékben, mégpedig elsősorban az azzal kapcsolatos bizonytalanság miatt, hogy miként kezeljék a Kopernikuszra vonatkozó különleges igényeket egy hibrid és kombinált IT környezetben az EMSA-nál. A szerződés megkötésekor nem lehetett előre látni, hogy a Kopernikusz program kiadásai fel fogják emészteni a fent említett keretszerződésben rendelkezésre álló összeg nagy részét.

19.

Eredetileg egy hat tételből álló közbeszerzési eljárást tervezetek 7 millió eurós általános becsült költségvetéssel (áfa nélkül). A szükségletek eredeti becslése és a tender tényleges kiírása közötti időszakban azonban növekedtek az előre jelzett igények, aminek eredményeként a tendert eltérő számú tétellel és tételenként eltérő költségvetési kerettel írták ki.

Az egész ajánlattételi dokumentációt (kiírási feltételek, szerződéstervezet, az eljárást megindító hirdetmény, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szóló jelentés, az odaítélésről szóló határozat és a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató) ennek megfelelően fogadták el, és koherens módon tételenként 7 millió eurót megadva tették közzé.