Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási követelmények meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló átdolgozási javaslathoz

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A jelenleg hatályos rendeletek 2020/2021-ig uniós szintű CO2-kibocsátási célértékeket határoznak meg az új személygépkocsik és kisteherautók tekintetében. A kapcsolódó követelmények a mai napig az innováció előmozdításának és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások ösztönzésének alapvető eszközei. Hozzájárultak ahhoz, hogy az uniós gépjárműipar megtarthassa globális vezető szerepét a technológia terén és csökkenteni tudja az új járművek szén-dioxid-kibocsátásait. A fogyasztók élvezhették a tüzelőanyag-költségek csökkenésével járó előnyöket.

Ugyanakkor sor került a következő fő problémák meghatározására: 1) a leghatékonyabb – köztük az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes – járművek nem terjedtek el kellő mértékben ahhoz, hogy teljesülhessenek a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek és javulhasson a levegőminőség, különösen a városokban; 2) a fogyasztók lehetséges tüzelőanyag-megtakarításoktól esnek el; 3) fennáll annak a kockázata, hogy a kibocsátáscsökkentésre irányuló gépjárműipari technológiák területén tapasztalható elégtelen innováció következtében az EU hosszú távon elveszti versenyelőnyét.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A kezdeményezés várható eredményei a következők: 1) a személygépkocsikból és kisteherautók CO2-kibocsátásai költséghatékony csökkentése révén hozzájárul a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalások teljesüléséhez; 2) csökkenti a fogyasztók tüzelőanyag-költségeit; 3) fokozza az uniós gépjárműipar versenyképességét.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

További uniós fellépés hiányában a jövőben aligha lehetne tovább csökkenteni az új személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátását. A 2020 utáni időszakra vonatkozó CO2-kibocsátási követelmények segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy teljesítsék a közös kötelezettségvállalási rendelet értelmében javasolt, 2030-ra szóló, kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket. A nemzeti és helyi szintű kezdeményezések önmagukban vélhetően kevésbé volnának eredményesek, mivel összehangoltság hiányában magukban rejtik a belső piac széttöredezésének kockázatát.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

Különböző szakpolitikai alternatívák merültek fel a következő kérdések tekintetében:

1)CO2-kibocsátási célértékek;

2)az erőfeszítések megosztása a gyártók között;

3)az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek (LEV/ZEV) használatának ösztönzése;

4)a költséghatékony végrehajtás elemei;

5)az irányítás megerősítése.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

A célértékek szintje tekintetében a gyártók általában kevésbé ambiciózus célkitűzéseket támogatnak a 2030-as évre vonatkozóan, mint a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi NGO-k, amelyek mind a 2025-ös, mind pedig a 2030-as évre ambiciózusabb célok kitűzését szorgalmazzák. Ami az erőfeszítések megosztását illeti, rendeltetési paraméterként a gyártók a jármű tömegén alapuló határértékgörbét, míg a nem kormányzati szervezetek az alapterületet részesítik előnyben. Jóllehet a gépjárműipar képviselőinek többsége ellenzi az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművekkel kapcsolatos kötelező célértékeket, az akkumulátorgyártók és a villamosenergia-termelők, az infrastruktúrákba beruházók, a levegőminőségi problémákkal küzdő városok, valamint a környezetvédelmi és közlekedési NGO-k üdvözlik ezt a megközelítést. A fogyasztóvédelmi szervezetek álláspontja e tekintetben semleges.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

A személygépkocsik esetében az alapforgatókönyv szerintieken felüli CO2-kibocsátás-csökkentés 2005 és 2030 között várhatóan 4-től 11,4 százalékpontig terjed. 2020 és 2030 között a légszennyező anyagok kibocsátása a NOx tekintetében 2–8 százalékponttal, a PM2,5 tekintetében pedig 10 százalékponttal fog csökkenni. A kisteherautók esetében a CO2-kibocsátás-csökkentés 2005 és 2030 között várhatóan 4,8-től 14,1 százalékpontig terjed. 2020 és 2030 között a kisteherautókból származó légszennyező anyagok kibocsátása a NOx tekintetében akár 9 százalékponttal, a PM2,5 tekintetében akár 10 százalékponttal csökkenhet.

Egy 2030. évi, átlagos új személygépkocsi esetében, 15 éves élettartamot feltételezve a teljes tulajdonlási költségek vonatkozásában 1 000 és 2 000 EUR közötti fogyasztói előnnyel lehet számolni. Egy 2030. évi, átlagos új kisteherautó esetében ezek a megtakarítások 3 800 és 4 400 EUR közé tehetők. Mind az első, mind pedig a második felhasználó nettó megtakarítást könyvelhet el, ami az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók számára is előnyöket jelent.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A gyártási költségek növekedése kihat a járművek árára, így új jármű vásárlása esetén a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak magasabb induló költségekkel kell számolniuk. Az egész járműállományra vonatkozó, szigorúbb CO2-kibocsátási célértékek tovább emelik ezeket a költségeket. Egy 2030-ban nyilvántartásba vett, átlagos új személygépkocsi esetében a többletköltség 400 és 2 700 EUR között lesz, egy 2030. évi, átlagos új kisteherautó esetében pedig 400 és 2 400 EUR között.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Az elemzés alapján kedvező gazdasági hatásokra lehet számítani, ideértve a kis- és középvállalkozásokat érintő hatásokat is. Az EU-ban évente kevesebb mint 1 000 új személygépkocsi nyilvántartásba vételéért felelős, kis autógyártók mentesülnek a CO2-kibocsátási követelmények alól. A hatékonyabb kisteherautókat használó kkv-k jelentős előnyökhöz jutnak a tüzelőanyag-megtakarítás révén. Az autóipari értékláncban a hagyományos technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásoknak minden bizonnyal alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, de ők is élvezhetik majd az új és hatékonyabb technológiák iránti növekvő keresletből származó előnyöket.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Becslések szerint a tüzelőanyagokból származó vámbevétel-kiesés 2030-ban az EU-28 GDP-jének 0,04 %-a lesz. Ezt azonban várhatóan valamennyi vizsgált forgatókönyvben kompenzálni fogják a közvetett adókból származó többletbevételek.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az autók és a kisteherautók terén létrejövő ambiciózus, ugyanakkor reális és költséghatékony szabályozási keret hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós gépjárműipar megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét. A fosszilis tüzelőanyagok iránti alacsonyabb igényeknek köszönhetően az EU energiabiztonsági helyzete középtávon jelentősen javulni fog.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

Az új jogszabály hatékonyságának felülvizsgálatára 2024-ben kerülhet sor, összehangolva más jogszabályi rendelkezések – mint például a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló javaslatban és a közös kötelezettségvállalási rendeletre irányuló javaslatban foglaltak – felülvizsgálatával.