Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról, valamint a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó végleges rendszer bevezetéséről szóló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslathoz

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A  héairányelvben az Unión belüli, vállalkozások közötti áruügyletekre vonatkozóan megállapított átmeneti héaszabályozás i. megközelítőleg 50 milliárd eurós bevételkiesést okoz a tagállamok számára a csalárd kereskedők által a Közösségen belül elkövetett csalásokból kifolyólag, amelyek ennek a termékek határokon átnyúló héamentes vásárlását lehetővé tevő rendszernek a jellegéből fakadó gyengeségére vezethetők vissza; ii. túlzottan bonyolult, ami – a határokon átnyúló tevékenységet folytató kereskedőkre háruló további kötelezettségek és a héaszabályok tagállamonként eltérő alkalmazása miatt – a kizárólag belföldi kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások költségeihez képest (11%-kal) magasabb költségeket eredményez a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások esetében. Uniós szintű fellépés hiányában továbbra is csak szétforgácsolódott és korlátozott eredményességű megoldások születhetnek.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó végleges héaszabályozás célja az, hogy az uniós héarendszert a jellegéből fakadó gyengeségének kiküszöbölése révén szilárdabbá, bonyolultságának mérséklése révén pedig egyszerűbbé tegye, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára, függetlenül attól, hogy belföldi vagy határokon átnyúló ügyletekben vesznek-e részt.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Az átmeneti héaszabályozás elérte lehetőségeinek határát, ezért megváltoztatása céljából szükség van a héairányelv módosítására.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?

-1. alternatíva: a vevők továbbra is héamentesen végezhetnek határokon átnyúló termékbeszerzést, de egyes ügyletek esetében változások lépnek életbe (héaazonosító szám és egyszerűsítések a minősített adóalanyok számára 1 );

-2. alternatíva: az eladók a termékek érkezési helye szerinti tagállamban számolják el a héát (kivéve a minősített adóalanyok esetében). A vállalkozások egy egyablakos ügyintézési rendszer segítségével saját tagállamukban befizethetik a valamely másik tagállamban kivetett héát;

-3. alternatíva: a jelenlegi rendszert lényegében nem változtató technikai módosítás (elvetve);

-4. alternatíva: a szolgáltatásokra vonatkozó szabályokkal történő összehangolás;

-5. alternatíva: hasonló a 2. alternatívához, de az adóztatásra a vevő letelepedési helye szerinti tagállamban kerül sor.

Az előnyben részesített megoldás a 2. alternatíva (a csalás és a bonyolultság problémájának kezelése), az erre az alternatívára való zökkenőmentes áttérést lehetővé tévő 1. alternatívával kombinálva.

Ki melyik alternatívát támogatja?

A tagállamok és a vállalkozások az 1. alternatívát támogatják. Ezenkívül a tagállamok támogathatónak találják a 2., a vállalkozások pedig a 4. és az 5. alternatívát is.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

2. alternatíva: Tagállamok: a csalárd vállalkozások által a Közösségen belül elkövetett csalások miatti bevételkiesés 41 milliárd euróval csökkenne.

Vállalkozások: csökkennének a megfelelési költségek (1 milliárd EUR).

Belső piac: a belföldi és a határokon átnyúló termékértékesítés egyenlő bánásmódban részesülne, és az uniós GDP nettó 18,5 milliárd euróval nő egy hároméves időszak alatt.

Az 1. alternatíva csökkenti a vállalkozásokra háruló megfelelési költségeket (évente 0,5 milliárd EUR).

A környezeti és a társadalmi hatások nem jelentősek.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

2. alternatíva: Tagállamok: a tagállamok igazgatási költségei a végrehajtás első évében 385 millió EUR-val, az azt követő években pedig 311 millió EUR-val nőnek.

Vállalkozások: Egyes kkv-k esetében a megfelelési költségek évi 6%-kal nőhetnek.

Az 1. alternatíva 35 millió EUR-val megnöveli a tagállamok igazgatási költségeit, ugyanakkor nem biztosítja a belföldi és a határokon átnyúló termékértékesítésekkel szembeni egyenlő bánásmódot.

A környezeti és a társadalmi hatások nem jelentősek.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A kezdeményezés nem irányoz elő preferenciális elbánást a kkv-k számára. A problémákat valamennyi vállalkozás érdekeire tekintettel kezeli. A mikrovállalkozások továbbra is élvezni fogják a héamentességi rendszer előnyeit, és a javukat fogják szolgálni a kkv-szabályozás egyszerűsítésére irányuló, előkészület alatt álló csomag 2 kifejezetten rájuk vonatkozó egyszerűsítési intézkedései is.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Uniós szinten mintegy nettó 43 milliárd EUR összegű haszonra lehet számítani a csalárd kereskedők által a Közösségen belül elkövetett csalások csökkenéséből és a pénzforgalmi műveletekre gyakorolt hatásból kifolyólag, amely összeg nemcsak hogy ellensúlyozza, de meg is haladja az igazgatási költségek növekedésének összegét.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az új rendszerre történő átálláshoz a tagállamoknak és a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz (végrehajtás + ellenőrzés).

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

Fokozatos bevezetés:

Első irányelv (2017. szeptember): az 1. alternatíva megvalósítása („gyors megoldások” a minősített adóalany státusz révén) és a 2. alternatíva alapvető elemeinek bevezetése.

Második irányelv (2018): a 2. alternatíva teljes körű megvalósítása.

Nyomon követés (a minősített adóalanyok száma, a végrehajtással összefüggő kérdések stb. terén) a héabizottság, a héa jövőjével foglalkozó csoport és a héával foglalkozó szakértői csoport segítségével.

Értékelés: öt évvel a második irányelv hatálybalépését követően.