Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat: a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelet felülvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege és miért kíván uniós szintű fellépést?

A rendelettel kapcsolatos problémák a nemzeti szintű mentességek túlzott mértékű alkalmazásához, a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utasok jogaihoz, a nem megfelelő tájékoztatáshoz, az átszállójegyekhez, a panaszkezeléshez, a jogérvényesítéshez, az állampolgárság szerinti megkülönböztetéshez és a vis maior miatti események utáni kártérítéshez kapcsolódnak. E problémák kedvezőtlenül hatnak az egységes piac működésére és hátráltatják a következetes jogérvényesítést, a vasúti piac uniós szintű liberalizációjával pedig tovább súlyosbodhatnak.

Mit kellene elérni?

1.Az EU-ban vasúti személyszállítást igénybe vevő felhasználókat megillető egységes és szilárd jogok előmozdítását; és

2.a vasúti ágazat versenyképességének az utasjogok csorbítása nélküli növelését.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (a szubszidiaritás)?

A rendelet jelenlegi formájában tág teret hagy az értelmezésnek, ami megakadályozza, hogy az utasok EU-szerte egységes mértékű védelemben részesüljenek. Mivel a tagállamok önállóan nem lennének képesek megoldani ezeket a problémákat, indokolt, hogy az Unió lépjen fel.

B. A megoldások

Milyen lehetőségek kínálkoznak a célok elérésére? Van-e preferált opció? Amennyiben nincs, miért nincs?

Mi az egyes érdekeltek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A tagállamok és vasúttársaságok többsége vonakodik a mentességek felszámolásától. A polgárok támogatják a mentességek csökkentését és az utasjogok növelésére irányuló intézkedéseket. A legtöbb érdekelt üdvözli, hogy egyértelműbb szabályok kerüljenek bevezetésre többek között a segítségnyújtásra, a panaszkezelésre és a jogérvényesítésre vonatkozóan. A vasúttársaságok és a tagállamok többsége támogatja a vis majorra vonatkozó rendelkezés bevezetését, míg a polgárok ellenzik azt.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

Az előnyben részesített alternatívák együttesen kiegyensúlyozott helyzetet teremtenek az egymással potenciálisan ütköző szakpolitikai célok között. A mentességek alkalmazásának visszaszorítása révén növekedni fog az utasvédelem szintje és javul a jogbiztonság. A csökkent mozgásképességű személyek igényeinek figyelembevétele ösztönözni fogja őket a vasút használatára, és segíteni fogja a társadalmi beilleszkedést. Az átszállójegyekre vonatkozó egyértelműbb szabályok megerősítik az utazásukhoz egymáshoz csatlakozó járatokat igénybe vevő utasok jogait. A vis majorra vonatkozó rendelkezés elősegíti a jogi méltányosságot és az arányosságot.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

A vasúttársaságok költségei 15 éves időszakra vonatkoztatva a kiindulási helyzethez képest várhatóan 4,98 %-kal fognak nőni.

Milyen hatást gyakorol az intézkedés a kkv-kra és a versenyképességre?

Az intézkedés a kkv-ra csupán közvetetten és csekély mértékben gyakorol hatást.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

A nemzeti végrehajtó szervek által végzett jogérvényesítés és panaszkezelés intenzívebbé tétele miatt számítani kell némi hatásra.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

További jelentős hatások nem várhatók.

Érvényesül-e az arányosság elve?

A szabályok alkalmazása terén jelenleg tapasztalható eltérések aláássák az egységes piac működését és megakadályozzák, hogy az utasok EU-szerte azonos jogokat élvezzenek. Iránymutatások kiadásával nem sikerült elérni a kívánt eredményt.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A Bizottság az új rendelet végrehajtását annak hatálybalépése után öt évvel fogja értékelni.