Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat a kulturális javak behozatalára vonatkozó vámintézkedésekről szóló javaslatról

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani? Legfeljebb 11 sor

A 2015. évi európai biztonsági stratégia 1 és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló 2016. évi cselekvési terv 2 keretében a Bizottság bejelentette, hogy 2017 második negyedévének végére jogalkotási javaslatot készít a kulturális javak tiltott kereskedelme ellen.

A javaslat a harmadik országokból származó, azok történeti és régészeti környezetéből jogtalanul elvett, az EU-ba behozott kulturális javak problémájára vonatkozik, amelyek révén a szervezett bűnözés támogatása, a terrorizmus finanszírozása, pénzmosás és adóelkerülés történik, valamint a forrásországok kulturális identitása és öröksége szenved veszteségeket. A javaslat az Irakból és Szíriából származó kulturális javak kereskedelmének tiltásáról szóló uniós jogszabályokat (1210/2003 és 36/2012 rendelet) követi.

Mi a kezdeményezés várható eredménye? Legfeljebb 8 sor

A kezdeményezés célja a valamely harmadik országból törvénytelenül exportált kulturális javak EU-ba történő behozatalának és ott történő tárolásának megakadályozása, és ezáltal a kulturális javak csempészése mértékének csökkentése, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem és a kulturális örökség, különösen a fegyveres konfliktusok által érintett forrásországokban található régészeti tárgyak védelme. E célból az alábbiakat javasolja: a kulturális javak fogalmának közös meghatározása a behozatal tekintetében; annak biztosítása, hogy az importőrök gondosan járjanak el, amikor harmadik országokból kulturális javakat vásárolnak; szabványosított információk meghatározása a javak törvényes voltának tanúsítására; a csempészettől való hatékony elrettentés; valamint az érintetteknek a kulturális örökség védelmében való aktív részvételének előmozdítása.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? Legfeljebb 7 sor 

Az egyetlen tagállam által végrehajtott ellenőrzési és vizsgálati intézkedések nem akadályozzák meg azt, hogy a tiltott kulturális javak bejussanak az adott tagállamba egy másik, ilyen ellenőrzéssel nem rendelkező tagállam irányából. Ha a különböző tagállamokban eltérő a gazdasági szereplőkkel való bánásmód, az hátrányos megkülönböztetéshez vezet. A hatékonyság és a behozatal uniós szintű egységes kezelése érdekében közös megközelítés szükséges.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? Legfeljebb 14 sor 

A szakpolitikai alternatívák áttekintése csoportosítva történt:

Elsőként a puha jogi alternatívák az érintettek jó szándékának és önfegyelmének előmozdítására, valamint az illetékes hatóságok képességeinek javítására (A. CSOPORT).

Másodsorban a rendeleti alternatívák két fontos elem vonatkozásában:

– a kezdeményezés által érintett kulturális javak körének megfelelő meghatározása (B. CSOPORT),

– az áru törvényes jellegének igazolásához szükséges dokumentumokra vonatkozó követelmények (C. CSOPORT)

A C. CSOPORT még pontosabban az alábbi igazolási alternatívákat tartalmazza:

a) A forrásország által kiadott kiviteli igazolás és közigazgatási együttműködés a szóban forgó országgal;

b) Az importőr nyilatkozata (eskü alatt tett nyilatkozat) az árura vonatkozó alapvető információkat tartalmazó objektumazonosító űrlappal;

c) Az EU kulturális hatóságai által az összes kulturális áru esetében kibocsátott behozatali engedély;

d) A fosztogatás által különösen veszélyeztetett kulturális javakra (régészeti tárgyak) vonatkozó behozatali engedély, az összes egyéb kulturális áru esetében importőri nyilatkozat és objektumazonosító (a b) és c) elem kombinálása).

Ki melyik alternatívát támogatja? Legfeljebb 7 sor 

A vállalatok és az érdekképviseletek a nem rendeleti alternatívákat részesítik előnyben, és inkább nem szeretnének specifikus uniós dokumentációs követelményeket a behozatalnál. Ezek közül, úgy tűnik, hogy legkevésbé az importőri nyilatkozattal szemben vannak kifogásaik. A tagállamok hatóságai, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom tagjai az erőteljesebb intézkedéseket részesítik előnyben, mint például a kiviteli igazolás vagy a behozatali engedély, valamint nincsenek meggyőződve az importőri nyilatkozatok hatékonyságáról, mivel az öntanúsítást még nem próbálták ki ezen a területen.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? Legfeljebb 12 sor

Az előnyben részesített alternatíva a puha jogi alternatívák és a rendeleti intézkedések kombinációja, amely az áruk széles körére kiterjed, és 250 éves minimális korhatárra van korlátozva. A legális származás igazolása érdekében szó lehet továbbá dokumentációra vonatkozó követelményekről. Így a hatékonyabb ellenőrző eszközök révén a várakozások szerint csökkenhet a kulturális javak csempészése, valamint megvalósul a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem és a kulturális örökség védelme, különösen a fegyveres konfliktus által érintett forrásországokban.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? Legfeljebb 12 sor

Azoknak a gazdasági szereplőknek, akik veszélyeztetett örökségnek minősülő kulturális javakat hoznak be (a művészeti piac nagyon csekély része), behozatali engedélyt kell szerezniük, hogy ezeket a tárgyakat behozhassák az EU területére. Ez költségekkel jár az importőrök számára a dokumentációk összegyűjtése és hatóságoknak történő benyújtása miatt, valamint kiadásokkal a kulturális hatóságok számára, mivel biztosítaniuk kell a megfelelő szakértelmet a kérelmek elbírálásához. Egyéb áruk esetében az importőröknek ki kell tölteniük az importőri nyilatkozatot és az objektumazonosítót, és azokat be kell nyújtaniuk vizsgálatra és nyilvántartásba vételre.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat? Legfeljebb 8 sor

A művészeti piaci vállalkozások szinte teljes mértékben mikro- vagy kisvállalkozások. A javasolt intézkedéseket ennélfogva úgy tekintettük, mintha az összes piaci szereplő kkv lenne, azaz igyekeztünk azokat a megoldásokat kiválasztani, amelyek korlátozott üzemeltetési erőforrást igényelnek, és a lehető legalacsonyabb megfelelőségi költségekkel járnak.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? Legfeljebb 4 sor

A régészeti tárgyak és műemlékek részei behozatalának engedélyezését leszámítva, amely esetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy speciális szakértelemmel rendelkeznek a kérelmek feldolgozásához, a többi intézkedésnek nincsenek jelentős igényei az emberi erőforrások vagy üzemeltetési költségek tekintetében.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? Legfeljebb 6 sor

A vámellenőrzés és a csempészet egyéb elrettentő tényezői (szankciók) negatív hatással lesznek a szervezett bűnözésre és a terrorizmusfinanszírozásra az EU-ban és külföldön. Az uniós intézkedések pozitív hatással lehetnek azon harmadik országokra, amelyek kulturális öröksége veszélyben van.

Arányosság 

Az intézkedés nem jár észszerűtlenül magas költségekkel a kereskedők és a közigazgatás számára.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára? Legfeljebb 4 sor 

A Bizottság ötévente számol be a rendelet végrehajtásáról.