INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A javaslat célja az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU tanácsi határozat (a továbbiakban: határozat) néhány célzott módosítása, amelyek alapján az Európai Unió támogatja, összehangolja és kiegészíti a tagállamok polgári védelem területén hozott intézkedéseit az Unión belüli és kívüli természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azok való felkészülésre és reagálásra. A szolidaritás és a megosztott felelősség elvére építve e javaslat átfogó célja annak biztosítása, hogy az Unió Európában és azon kívül jobb válság- és szükséghelyzeti támogatást nyújtson a polgároknak. A javaslat elismeri, hogy a katasztrófamegelőzésre irányuló erőfeszítések döntő fontosságúak a válság- és szükséghelyzeti támogatás szükségességének korlátozásához.

Az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az 1313/2013/EU határozat 34. cikkében előírt, közelmúltban elvégzett időközi értékelése 1 és más teljesítményértékelések, mint például az uniós polgári védelmi mechanizmus Európai Számvevőszék általi felülvizsgálata 2 szerint az uniós mechanizmus hasznos eszköznek bizonyult az unión belüli és kívüli válságokra reagáló, részt vevő államok által nyújtott segítség mozgósítására és koordinálására, ami az európai szolidaritás kézzelfogható bizonyítéka. Az e dokumentumokból és a további bizonyítékokból levont következtetések azonban egyes olyan területek azonosításához vezettek, amelyek esetében indokolt a jogalkotási változtatás. E tekintetben az operatív tapasztalat kulcsfontosságú szempont volt, amely e kezdeményezés egyik fő elemét jelenti, mivel hangsúlyozta a jelenlegi keret korlátait.

2013 óta számos olyan katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, amelyek emberi életeket követeltek és egyéb káros következményekkel jártak a polgárok, a vállalkozások, a közösségek és a környezet számára. Konkrétabban a közelmúltban bekövetkezett számos katasztrófára – többek között a menekültügyi és migrációs válság humanitárius hatásaira – való reagálás, a 2016-os és a különösen hosszú és intenzív, több mint 100 halálesetet okozó 2017-es erdőtüzek időszakában hiányzó eszközök, továbbá a karibi térségen belüli hurrikánok, valamint az EU-n belüli heves viharok és áradások sorának súlyos hatása az uniós polgári védelmi mechanizmus számára valós stressz-tesztet jelentett. Ez különösen olyan súlyos vészhelyzetek esetén vált nyilvánvalóvá, amelyek egyszerre több tagállamot is érintettek. Ilyen körülmények között a tagállamoknak a katasztrófákra való reagáláshoz való önkéntes hozzájárulása túl gyakran elégtelennek bizonyult, és az egyes kritikus reagálási képességek terén a 2017 elején közzétett kapacitás-jelentésben 3 körvonalazott hiányosságok is túl egyértelművé váltak. Ebben az összefüggésben a leginkább szembeötlő példa, hogy az EU kollektív kapacitása nem volt képes reagálni az erdőtüzekre vonatkozó mind a 17 kérelemre, amelyek közül csak 10 esetében tudtak segítséget nyújtani, és esetenként a késedelmek miatt nem tudtak időben reagálni.

Ezzel összefüggésben szilárd indokok támasztják alá az uniós polgári védelmi mechanizmusra vonatkozó jelenlegi jogszabályok célzott felülvizsgálatát annak érdekében, hogy kezelni lehessen azokat a főbb kihívásokat, amelyekkel az uniós mechanizmusnak napjainkban szembe kell néznie. Konkrétan az e javaslatban szereplő változtatások a következő célkitűzések elérésére irányulnak:

b) A katasztrófakockázat-kezelési ciklus részeként a megelőző intézkedések hatékonyságának erősítése, valamint többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a katasztrófamegelőzés és -reagálás terén hozott egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákkal való kapcsolat erősítése;

b) Az unió és a tagállamok katasztrófákra való közös reagálási képességének megerősítése, valamint a visszatérő és kialakuló kapacitáshiányok kezelése, különös tekintettel a veszélyhelyzet-reagálási kapacitások uniós szintű elkülönített tartalékára (rescEU néven), amely a Bizottság vezetése és irányítása alatt áll, és bevetéséről a Bizottság határoz. A rescEU-t a kontrollálatlan vegetációtűzre, árvizekre, földrengésekre és egészségügyi vészhelyzetekre való megfelelő reagálás érdekében kiválasztott vészhelyzeti kapacitásokkal ruházzák fel. A tagállamokkal folytatott megbeszéléseket követően egy olyan tábori kórházat is elő kell irányozni az Európai Orvosi Hadtest részeként, amelyet az Unión belül vagy kívül gyorsan be lehet vetni az olyan járványok esetére is, mint az ebola és a Zika. Európát számos terrortámadás is érte. Az ilyen kapacitások uniós szinten történő rendelkezésre bocsátása szintén segítséget fog nyújtani a méretgazdaságosság megteremtéséhez, és az azonos kapacitások beszerzéséhez kapcsolódó költségek csökkentéséhez.

c) Annak biztosítása, hogy az uniós mechanizmus igazgatási eljárásai gyorsak és hatékonyak legyenek a vészhelyzeti műveletek támogatása tekintetében.

Széles körben elismerték az európai polgári védelem megerősítésének szükségességét a katasztrófák tendenciái, köztük között a szélsőséges időjárás, valamint a belső biztonsági aggályok fényében. Ez a javaslat az illetékes polgári védelmi hatóságokkal közösen végzett további közelmúltbeli elemzésekre és a feltárt hiányosságok alapos vizsgálatára épül.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat hozzájárul a Bizottság által a 2015–2019-es időszakra meghatározott tíz politikai prioritás egyikéhez, nevezetesen „a jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége” eléréséhez. A kölcsönös bizalom – amelyet az 1313/2013/EU határozata alapját képező szolidaritás elve rögzít – e javaslat alapján a megosztott felelősség és elszámoltathatóság elvével együtt meg fog erősödni.

A javasolt változtatások teljes mértékben összhangban állnak a „védelmet nyújtó Európa” irányába történő elmozdulás tágabb célkitűzésével, amely a Bizottság elmúlt évek során tett és a jövőbeli erőfeszítéseihez is iránymutatásul szolgált. Ez a javaslat a meglévő keretrendszer eddigi pozitív eredményein alapul, és a hiányosságait megerősített rendelkezésekkel kívánja orvosolni annak érdekében, hogy továbbra is támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállamok e területen történő fellépéseit.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A felülvizsgált uniós polgári védelmi mechanizmus keretében előirányzott intézkedések összhangban vannak az Unió általános célkitűzésével annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vonatkozó uniós szakpolitika és eszköz hozzájáruljon az Unió katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos kapacitásainak megerősítéséhez a katasztrófamegelőzéstől kezdve a katasztrófavédelmen át a reagálásig és helyreállításig. Tükrözi továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a tagállamok közötti szolidaritás támogatására vonatkozó célkitűzést.

Különös figyelmet fordít a más uniós szakpolitikák, például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófamegelőzés és a katasztrófakockázatok csökkentése terén érvényes eszközök szerinti – például a kohézióra, vidékfejlesztésre, kutatásra, egészségügyre, valamint a migrációs és biztonságpolitikára vonatkozó – intézkedésekkel való szoros koordináció és összhang biztosítására. A javaslat továbbá erősebb szinergiákat kíván kialakítani a humanitárius segítségnyújtási politikával, különösen az Unión kívüli szükséghelyzetek esetén.

Az egyéb uniós szakpolitikák szerinti jogalkotási aktussal jelenleg nem lehet elérni az e javaslatban kitűzött célokat. Ezért szintjén nem lehet átfedés a terület fellépései között.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat céljait az önállóan eljáró tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani. Az uniós polgári védelmi mechanizmust azért hozták létre, mert a súlyos katasztrófák meghaladhatják bármely egyedül fellépő tagállam reagálási képességeit. A középpontjában a tagállamok közötti jól összehangolt és gyors kölcsönös segítségnyújtás áll.

A koherencia és az egyszerűsítés biztosítását célzó módosítások mellett ez a javaslat további lehetőségeket is előirányoz a katasztrófákra való felkészülés és az azok való reagálás együttes képességének megerősítésére. Ez különösen jelentős egy vagy több katasztrófa esetén, amelyek olyan széles körű hatásokkal járnak, amelyek egy időben kritikus számú tagállam kapacitását haladják meg, és megbénítják közöttük a kölcsönös segítségnyújtást. Ez a helyzet az olyan kapacitások esetében is, amelyekre az alacsony valószínűségű, de nagy hatású jelentős katasztrófa esetén lenne szükség. Ilyen esetekben egyértelmű, hogy a tagállamok önmagukban nem képesek megfelelően reagálni, ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikkével összhangban a tagállami fellépés támogatásához és kiegészítéséhez uniós támogatásra van szükség.

Tekintetbe véve az emberi életben bekövetkezett veszteségek, valamint a környezeti, gazdasági és anyagi károk csökkentéséhez kapcsolódó előnyöket, a javaslat egyértelműen uniós többletértéket teremt.

•Arányosság

A javaslat nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Foglalkozik az időközi értékelés során, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus teljesítményének értékelésével kapcsolatban a közelmúltban kiadott egyéb dokumentumokban (a korábban említésre került, az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, az Európai Számvevőszék által készített különjelentésben 4 , az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban elért eredményekről és fennmaradt hiányosságokról szóló bizottsági jelentésben 5 , valamint a kockázatok uniós áttekintésében 6 ) feltárt hiányosságokkal, és megoldásokat javasol a Tanács és az Európai Parlament által adott megbízatással összhangban.

Az Unióra és a tagállamokra nehezedő adminisztratív teher korlátozott, és nem haladja meg a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Emellett az egyes uniós társfinanszírozási arányok racionalizálása és a társfinanszírozás bizonyos területeken való megszüntetése csökkenteni fogja az adminisztratív terheket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat módosítására irányuló javaslat.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat által megoldani kívánt hiányosságokat a működési tapasztalatok alapján, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus időközi értékelése keretében az érdekelt felekkel a közelmúltban folytatott átfogó konzultáció 7 eredményei alapján határozták meg. Az utóbbi általános célkitűzése a volt, hogy minden érintett fél számára lehetővé tegye, hogy a végrehajtás első felében kifejtse véleményét az uniós polgári védelmi mechanizmus teljesítményéről. Az egyedi célkitűzések a következők voltak:

a)Az európai polgárok véleményének összegyűjtése az uniós polgári védelmi mechanizmus által eddig elért eredményekről;

b)A katasztrófakockázat-kezelés különböző prioritásai fontosságnak meghatározása, mivel azokat EU-szerte érzékelik;

c)Célzott visszajelzések és technikai tanácsok összegyűjtése az uniós polgári védelmi mechanizmus elsődleges érdekelt feleitől;

d)Olyan bizonyítékok összegyűjtése, amelyek alátámasztják az uniós polgári védelmi mechanizmus időközi értékelését az egyes fő értékelési kritériumok tekintetében.

A konzultációs tevékenységek során az érdekelt felek négy fő csoportjával foglalkoztak:

–Az uniós polgári védelmi mechanizmust végrehajtó szervezetek: A tagállamok polgári védelmi hatóságai, amelyek az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás moduljaival és/vagy szakértőivel, a tagállamok más polgári védelmi hatóságaival, valamint a részt vevő államok 8 polgári védelmi hatóságaival járulnak hozzá.

–Az uniós polgári védelmi mechanizmus által érintett szervezetek: Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében támogatásban részesült fogadó országok (EU, csatlakozásra váró országok, szomszédságpolitikai partnerországok és egyéb harmadik országok), az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, helyi hatóságok.

–Az uniós polgári védelmi mechanizmusban meghatározott érdekeltséggel rendelkező szervezetek: A tagállamok más hatóságai, a részt vevő államok egyéb hatóságai, az ENSZ-ügynökségek, a Világbank, a nem kormányzati szervezetek, a magánszektor, alapítványok stb.

–Az uniós polgári védelmi mechanizmus (azaz a katasztrófakockázat-kezelés) szempontjából releváns szakértelemmel rendelkező szervezetek: Egyetemek/kiválósági központok és szakértői csoportok, elsősorban a résztvevő államokban.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslatot alátámasztó időközi értékelést 2016 szeptembere és 2017 júniusa között egy külső értékelő végezte el. A jelentés a részt vevő államokkal (a polgári védelmi bizottság, a polgári védelemmel foglalkozó tanácsi munkacsoport és a főigazgatók ülésein) folytatott megbeszélések során kapott adatokon alapult, és figyelembe vette a nyílt nyilvános konzultáció során szerzett információkat, az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, az Európai Számvevőszék által készített különjelentést, valamint a Bizottság jelentését az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás terén elért eredményekről és a fennmaradó hiányosságokról.

Az értékelés három szakaszból állt:

i.kezdetek, beleértve a polgári védelmi mechanizmus keretében végzett tevékenységek dokumentumalapú felülvizsgálatát, valamint a dokumentumalapú készített meghatározást;

ii.kutatás, beleértve az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő fő érdekelt felekkel 9 online felmérések, személyes és telefonos interjúk, valamint három esettanulmány (ciprusi erdőtüzek, Észtország moduláris gyakorlata, migrációs válság) révén folytatott célzott konzultációt.

iii.elemzés és szintézis, beleértve az adatok háromszögelését, következtetések és ajánlások kidolgozását, valamint a szövegezést.

A fent említett online nyilvános konzultáció három hónapig (2016. november – 2017. február) tartott, amelynek során Európa-szerte mintegy 130 válaszadó adott visszajelzést az uniós polgári védelmi mechanizmusról. A nyílt nyilvános konzultáció eredményéről szóló jelentést 2017 márciusában tették közzé 10 .

Hatásvizsgálat

Nem került sor a javaslatot kísérő hatásvizsgálat elvégzésére, mivel az európai szintű kritikus kapacitások – különösen a 2017-es erdőtűz időszakában mutatkozó – hiányosságai miatt javasolt változtatások végrehajtása rendkívül sürgős. Az ilyen hiányosságok jelentős mértékben befolyásolták az uniós katasztrófareagálást, valamint számos áldozatot követeltek, súlyos gazdasági hatásokat és környezeti károkat okoztak.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javasolt felülvizsgálat hatálya és jellege korlátozott, egyensúlyt teremt a tagállamok érdekei között, és arányos a működés szempontjából szükséges mértékkel.

Mivel egy meglévő jogszabály felülvizsgálatáról van szó, a Bizottság a terhek egyszerűsítésének és csökkentésének lehetőségeit is megvizsgálta. Noha az alábbiakban kifejtettek szerint számos egyszerűsítési intézkedést azonosítottak, ezek nem lehetett számszerűsíteni, tekintettel arra, hogy a szoros időkorlátokon belül az adatok korlátozottan álltak rendelkezésre.

Ez a javaslat csökkenti a bürokráciát azáltal, hogy a szállítási költségek társfinanszírozása tekintetében külön utalás történik az egységnyi költségek, átalányösszegek és átalányfinanszírozás alkalmazására. Ezenkívül a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével a meglévő adminisztratív eljárásokat is egyszerűsíti.

Általánosabban, e javaslat célja az operatív eljárások aktualizálása annak biztosítása érdekében, hogy azok a célnak megfelelőek és gyorsak legyenek, megértésük és alkalmazásuk egyszerű legyen, ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok szükség esetén hozzáférhessenek az uniós mechanizmus támogatásához. A közelmúltban bekövetkezett katasztrófák például rámutattak arra, hogy az Unió nem feltétlenül rendelkezik kellő eszközökkel olyan szükséghelyzetekhez, amelyek számos tagállamban széles körű hatásokkal járnak (pl. kontrollálatlan vegetációtűz, szélsőséges időjárási események, nagyszabású áradások, földrengések, járványok, mint például az ebola, terrortámadások). Ilyen körülmények között a tagállamok nem mindig tudnak segítséget nyújtani.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az 1313/2013/EU határozat 19. cikke szerint az uniós mechanizmus végrehajtásának pénzügyi keretösszege a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában 368,4 millió EUR. Ez az összeg a 3. fejezetből (Biztonság és uniós polgárság) származó 223,8 millió EUR és a 4. fejezetből (Globális Európa) származó 144,6 millió EUR összegű hozzájárulásból tevődik össze. Ezenkívül az adminisztratív és emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségeket az 5 fejezet szerint finanszírozzák, összesen 52,5 millió EUR értékben.

A fenti 1. szakaszban meghatározott célkitűzések elérése érdekében:

–a tagállamok és az Unió kollektív kapacitásának a katasztrófákra való reagálás érdekében történő megerősítése a reagálási képességek uniós szintű elkülönített tartalékának létrehozásával (rescEU), amely a Bizottság vezetése és irányítása alatt áll.

–az európai eszköztár rendelkezésére bocsátott kapacitások magasabb társfinanszírozási aránya (75 %). Ide tartoznak az átalakítási, javítási, valamint szállítási és operatív költségek;

–a megelőzésre való összpontosítás erősítése és a többi kulcsfontosságú uniós szakpolitikával való összhang fokozása, valamint;

–a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése.

E javaslat az uniós polgári védelmi mechanizmus számára a 2018–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló pénzügyi keret teljes összegének további 280 millió EUR való növelésére irányul.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat 34. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E cikk rendelkezik arról, hogy a pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket végrehajtásuk nyomon követése érdekében rendszeresen ellenőrzik. A cikk rendelkezik továbbá arról is, hogy a Bizottság értékeli e határozat végrehajtását, valamint benyújtja a végrehajtásra vonatkozó időközi és utólagos értékeléseket és közleményt. Ezen értékeléseknek a határozat 3. cikkében előírt mutatókon kell alapulniuk.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat a fentiekben kitűzött célok elérése érdekében az 1313/2013/EU határozat korlátozott számú cikkét módosítja.

Az első célkitűzéssel kapcsolatban, azaz a kollektív katasztrófareagálási kapacitás fokozása és a tagállamok támogatása azon katasztrófák kezelésében, amelyek az elmúlt néhány év során a leggyakrabban érintették Európa társadalmi szövetét (a légi tűzvédelmi képességek, a nagy kapacitású szivattyúzás, a városi kutatás és mentés, tábori kórházak és a sürgősségi orvosi csoportok) a következők révén érhető el:

–Az eszközök elkülönített tartalékának létrehozása: rescEU. Ez a javaslat kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára saját működési kapacitásainak beszerzését, valamint az említett kapacitásokhoz való gyors hozzáférés biztosítására vonatkozó rendelkezések kidolgozását annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan célzott eszköztartalék, amely nemzeti szinten segíteni fogja a meglévő hiányosságok áthidalását. Az uniós intézkedéseken keresztül bérelt vagy lízingelt, illetve a teljes uniós finanszírozással megszerzett kapacitások a rescEU részévé válnának. E kapacitások valamennyi költségét teljes mértékben az EU finanszírozza, amely megtartja az operatív irányítást és ellenőrzést ezen eszközök felett, és dönt azok bevetéséről, amint a mechanizmust aktiválták. A további kapacitások azonosítása a rescEU szakértői csoportjával folytatott konzultáció keretében valósul meg.

–Az európai veszélyhelyzet-reagálási képesség megerősítése, amelynek keretében a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsáthatják nemzeti reagálási kapacitásukat (pl. CBRN felderítés és mintavétel, víztisztítás, erdőtüzek elleni földi küzdelem, árvízi mentés hajók vagy más kapacitások, mint például mobil laboratóriumok felhasználásával) továbbra is az uniós polgári védelmi mechanizmus egyik központi eleme marad, és mostantól az „európai polgári védelmi eszköztár” néven lesz ismert. Ez a javaslat a társfinanszírozás mértékének, valamint a támogatható költségek típusainak növelésével felülvizsgálja az eszközöknek az európai polgári védelmi eszköztár céljára történő biztosítása ösztönzőinek rendszerét. Az új javaslat értelmében az európai polgári védelmi eszköztár céljára biztosított eszközök esetében az uniós polgári védelmi mechanizmus működése során az Unióban felmerült összes költség 75 %-t fedezik, beleértve az átalakítási, javítási, valamint szállítási és operatív költségeket.

A bármely uniós társfinanszírozásból részesülő kapacitásokat bele kell foglalni az európai polgári védelmi eszköztárba. A rendszer egyszerűsítése és az eszközök rendelkezésre állásának kiszámíthatóbbá tétele érdekében az európai polgári védelmi eszköztáron kívüli eszközökre vonatkozó pénzügyi támogatás már nem engedélyezhető. Végezetül a kapacitások összevonására vonatkozó megerősített ösztönzőket (például az egyik tagállamból a másikba nyújtandó „összevont segítségnyújtás” szállítási költségeinek Bizottság általi fedezése, valamint a harmadik országokban az összevont segítségnyújtás tranzit- és raktározási költségeinek kifizetése) szintén figyelembe vették.

A második célkitűzés tekintetében a megelőzés, a felkészültség és a reagálás közötti kapcsolatokat megerősítették a kockázatértékelések és a kockázatkezelési tervezés összekapcsolásával, továbbá annak előírásával, hogy a tagállamok a kockázatkezelési terveiket legkésőbb 2019. január 31-ig nyújtsák be a Bizottságnak. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállamban hatékony megelőző intézkedések álljanak rendelkezésre, és a rescEU-t ne használják fel a nemzeti kapacitások helyettesítésére, a Bizottság egy vagy több tagállamtól konkrét megelőzési és felkészültségi terveket kérhet. A megelőzési terveknek ki kell terjedniük a rövid távú megelőző intézkedéseken kívül a hosszabb távú megelőzési erőfeszítésekre, figyelembe véve az éghajlatváltozás egyre növekvő hatásaihoz való általános alkalmazkodást. Ezenkívül a jövőbeli forgatókönyv-tervezésnek a kockázatelemzésen és a kapacitás bevetésen kell alapulnia, ami erősebb tényleges kapcsolatot teremt a megelőzés, a felkészültség és a reagálás között.

Az e mechanizmus, valamint a kohéziós, a vidékfejlesztési, az egészségügyi és a kutatási politika közötti kapcsolat létrehozása is megerősíti a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó egyéb uniós eszközökkel való összhangot. A tagállamok által a megelőzés és a felkészültség terén tett előrelépések információkkal szolgálnak az e területen hozott finanszírozási döntésekhez. Továbbá a katasztrófareagálásban érintett egyéb uniós szakpolitikákkal való koherencia tekintetében az uniós mechanizmus és más uniós eszközök (mint például a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) keretében rendelkezésre bocsátott pénzügyi támogatás kiegészítő jellege és/vagy egyidejűsége szintjén javul. Ebben az összefüggésben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 11 129. cikkének (1) bekezdésétől való eltérés biztosítani fogja a meglévő finanszírozási lehetőségek jobb kihasználását és a tagállami válaszintézkedések hatékonyságának javítását. Az EU láthatóságát egy külön erre a célra létrehozott cikk is megerősíti.

A második célkitűzéshez kapcsolódóan és a nagyobb politikai koherencia elérése érdekében ez a javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az uniós pénzeszközöknek az uniós mechanizmuson keresztül történő folyósítása megfelelő láthatóságot biztosítson az Unió számára. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a javaslat megnyitja az utat egy célzott hálózati típusú struktúra, azaz az uniós polgári védelmi tudáshálózat kidolgozása előtt is, amely megerősíti az uniós polgári védelmi mechanizmus képzési összetevőjét, szoros együttműködésben a vonatkozó nemzeti struktúrákkal.

Végül, a harmadik célkitűzéssel kapcsolatban a javaslat az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére törekszik a segítségnyújtásban bekövetkező késedelmek csökkentése érdekében. A jelenlegi rendszert azáltal egyszerűsíti, hogy bevezeti a reagálási eszközök egyetlen kategóriáját, azaz az európai polgári védelmi eszköztárat, amely használatához a tagállamok és az uniós költségvetés általi társfinanszírozásra van szükség. Az egységesség és a hatékonyság javítása érdekében a szállítási költségek társfinanszírozása tekintetében külön utalás történik az egységnyi költségek, átalányösszegek és átalányfinanszírozás alkalmazására. Ezen felül az alkalmazási kör tisztázása és az eszközök azonnali reagálási szakaszban való alkalmazásának ösztönzése érdekében beillesztették az uniós mechanizmus aktiválását 90 napos időszakra korlátozó különös rendelkezéseket is.

2017/0309 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 196. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 12 hatálya alá tartozó uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) megerősíti az Unió és a tagállamok közötti együttműködést, és elősegíti a koordinációt a polgári védelem területén az unió természeti és ember által okozott katasztrófákra adott válaszának javítása érdekében.

(2)Miközben elismeri a tagállamok elsődleges felelősségét a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése, az azokra való felkészülés és reagálás tekintetében, az uniós mechanizmus előmozdítja a tagállamok közötti szolidaritást az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(3)A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák az egész világon lesújthatnak, gyakran figyelmeztetés nélkül. Akár természeti, akár ember okozta eredetű katasztrófákról legyen szó, azok egyre gyakoribbak, szélsőségesebbek és összetettebbek, amit az éghajlatváltozás hatásai tovább súlyosbítanak a nemzeti határoktól függetlenül. A katasztrófákból eredő emberi, környezeti és gazdasági következmények hatalmasak lehetnek.

(4)A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az uniós mechanizmus által koordinált és elősegített önkéntes kölcsönös segítségnyújtási felajánlások nem mindig biztosítják, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a katasztrófák által érintett személyek alapvető szükségleteinek kielégítésére, valamint a környezet és a vagyon megfelelő védelemére. E különösen igaz abban az esetben, amikor a tagállamokat egyszerre sújtják ismétlődő katasztrófák és a kollektív kapacitások elégtelenek.

(5)A megelőzés kulcsfontosságú a katasztrófák elleni védelem terén, és további cselekvést igényel. Ennek érdekében a tagállamoknak rendszeres időközönként meg kell osztaniuk a kockázatértékeléseiket, valamint a katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját a katasztrófavédelem integrált megközelítésének biztosítása érdekében, összekapcsolva a kockázatmegelőzést, a felkészülést és a reagálási fellépéseket. Ezenkívül a Bizottságnak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy a tagállamoktól konkrét katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési és felkészültségi tervek benyújtását kérje, különösen a katasztrófakockázat-kezeléshez nyújtott átfogó uniós támogatás maximalizálása céljából. Csökkenteni kell az adminisztratív terheket és meg kell erősíteni a megelőző politikákat, többek között az egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákhoz és eszközökhöz, nevezetesen az 1303/2013/EU rendelet 13 (2) preambulumbekezdésében felsorolt európai strukturális és beruházási alapokkal való szükséges kapcsolatok biztosítása révén.

(6)Meg kell erősíteni a katasztrófákra való felkészülés és az azok való reagálás együttes képességét, különösen az kölcsönös európai segítségnyújtás révén. Az európai veszélyhelyzet-reagálási képesség („EERC” vagy „önkéntes eszköztár”) – mostantól az „európai polgári védelmi eszköztár” – által nyújtott lehetőségek megerősítése mellett a Bizottságnak létre kell hoznia a rescEU-t is. A rescEU összetételének tartalmaznia kell a kontrollálatlan vegetációtűzre, a nagyszabású áradásokra és földrengésekre reagáló veszélyhelyzeti kapacitásokat, valamint az Egészségügyi Világszervezet előírásaival összhangban lévő tábori kórházakat és orvosi csapatokat, amelyeket gyorsan be lehet vetni.

(7)Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy abban az esetben, ha a rendelkezésre álló kapacitás nem elegendő a hatékony katasztrófareagáláshoz, támogassa a tagállamokat azáltal, hogy hozzájárul az ilyen kapacitásokhoz való gyors hozzáférés biztosítását vagy beszerzésük finanszírozását szolgáló lízing- vagy bérleti megállapodások finanszírozásához. Ez jelentősen növelné az uniós mechanizmus hatékonyságát azáltal, hogy biztosítja a kapacitások rendelkezésre állását olyan esetekben, amikor egyébként nem lenne biztosított a hatékony katasztrófareagálás, különösen a jelentős számú tagállamot érintő, széles körű hatásokkal járó katasztrófák esetén. Az uniós közbeszerzési lehetővé kell, hogy tegye a méretgazdaságosságot és a jobb koordinációt a katasztrófareagálás során.

(8)Az európai polgári védelmi eszköztár megerősítése szükségessé teszi az uniós finanszírozás fokozását a kapacitások átalakítása és javítása, valamint az operatív költségek tekintetében.

(9)A képzés és a gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint a tagállamok nemzeti polgári védelmi hatóságai és szolgálatai közötti együttműködés fokozása érdekében létre kell hozni a meglévő struktúrákon alapuló uniós polgári védelmi tudáshálózatot.

(10)A rescEU kapacitás működésének elérése érdekében további pénzügyi előirányzatokat kell rendelkezésre bocsátani az uniós mechanizmus keretében végrehajtott fellépések finanszírozásához.

(11)Egyszerűsíteni kell az uniós mechanizmus eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban igénybe vehessék a természeti vagy ember által okozott katasztrófákra való reagáláshoz szükséges segítséget és kapacitásokat.

(12)A meglévő finanszírozási eszközök felhasználásának maximalizálása és a – különösen az unión kívüli katasztrófareagáláskor – segítséget nyújtó tagállamok támogatása érdekében rendelkezni kell a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 129. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésről abban az esetben, ha a finanszírozás az 1313/2013/EU határozat 21., 22. és 23. cikke alapján történik.

(13)Fontos annak biztosítása, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzék a természeti és ember okozta katasztrófákat, és enyhítsék azok hatásait. A rendelkezéseknek meg kell erősíteniük az uniós mechanizmus keretébe tartozó megelőzési, felkészültségi és reagálási tevékenységek közötti kapcsolatokat. Biztosítani kell a koherenciát a megelőzésre és a katasztrófakockázat-kezelésre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal, ideértve a határokon átnyúló megelőző intézkedéseket és az olyan veszélyekre, mint például a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való reagálást 15 . Hasonlóképpen biztosítani kell az összhangot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, mint például a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel, a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel.

(14)Módosítani kell az 1313/2013/EU határozattal a Bizottságra ruházott hatáskört az Európai Unió hatékony sürgősségi támogatási kapacitása (rescEU) kialakításának lehetővé tétele érdekében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően az azonosított kockázatok és többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alapján jogi aktusokat fogadjon el a reagálási kapacitások további típusainak meghatározására.

(15)Mivel e határozat céljait az egyedül fellépő tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban azok terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)Az 1313/2013/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1313/2013/EU határozat a következőképpen módosul:

(1)A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következő, e) ponttal egészül ki:

„e)a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése.”

b) A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)a katasztrófamegelőzési keret megvalósítása terén történt előrehaladás: azon tagállamok számával mérik, amelyek a Bizottság rendelkezésére bocsátották a 6. cikkben meghatározottak szerint a kockázatelemzéseiket, a kockázatkezelési képességük értékelését és katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját;”

(1)A 4. cikk a következő 12. ponttal egészül ki:

„(12) „részt vevő állam”: a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban az uniós mechanizmusban részt vevő harmadik ország;”

(3)A 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)intézkedéseket hoz a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudásalap bővítése és az ismeretek, a tudományos kutatások által elért eredmények, a bevált gyakorlatok és az információk – többek között a közös kockázat által érintett tagállamok közötti – megosztásának elősegítése érdekében;”.

(4)A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)Az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)2018. december 22-ig, azt követően pedig háromévente benyújtják a Bizottságnak nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseik releváns elemeinek összefoglalóját;

b)nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szinten – az a) pontban említett kockázatelemzésekre építve, valamint a c) pontban említett kockázatkezelési képességük értékelését és a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintését figyelembe véve – kialakítják és továbbfejlesztik a katasztrófakockázat-kezelési tervezésüket;”

b)A szöveg a következő második albekezdéssel egészül ki:

„2019. január 31-ig, azt követően pedig háromévente a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kockázatkezelési tervezés vonatkozó elemeinek összefoglalását, beleértve a kiválasztott megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó információkat is. Ezenkívül a Bizottság előírhatja a tagállamok számára, hogy konkrét megelőzési és felkészültségi terveket nyújtsanak be, amelyek kiterjednek mind a rövid, mind a hosszú távú erőfeszítésekre. Az Uniónak a tagállamok által a katasztrófamegelőzés és a felkészültség terén elért előrelépést az európai strukturális és beruházási alapok keretébe tartozó bármely jövőbeni előzetes feltételrendszer részeként kellően figyelembe kell vennie.”

c)A bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e)a Bizottság konkrét konzultációs mechanizmusokat is létrehozhat a hasonló típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti megfelelő megelőzési és felkészültségi tervezés és koordináció fokozása érdekében.”

(4)A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy javítsák az uniós mechanizmus keretébe tartozó katasztrófa-reagálási műveletek tervezését, ideértve – a 6. cikk a) pontjában említett kockázatelemzésekre, valamint a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintésére építve – a katasztrófareagálásra vonatkozó forgatókönyvek készítését, az eszközök feltérképezését és a reagálási képességek telepítésére vonatkozó tervek kidolgozását.”

(5)A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Európai polgári védelmi eszköztár”

b) Az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Létrejön az európai polgári védelmi eszköztár. Ez a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási képességeiből áll, és modulok, egyéb reagálási képességek és szakértők tartoznak bele.

(2)A beazonosított kockázatok alapján a Bizottság meghatározza az európai polgári védelmi eszköztár számára szükséges kulcsfontosságú reagálási képességek típusát és számát (a továbbiakban: a képességcélok). A Bizottság nyomon követi a képességcélok felé történő előrehaladást és a fennmaradó hiányosságokat, és ösztönzi a tagállamokat e hiányzások kezelésére. A Bizottság a 20. cikkel, a 21. cikk (1) bekezdése i) pontjával, valamint a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban támogathatja a tagállamokat.”

c)A (7) és a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljaira rendelkezésre bocsátott reagálási képességek – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem alapján – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre, kivéve, ha a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását.

(8)E reagálási képességek bevetésük esetén az őket rendelkezésre bocsátó tagállamok vezetése és irányítása alatt maradnak, és visszavonhatóak, amennyiben a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását és már nem képesek rendelkezésre bocsátani az említett reagálási képességeket. Ilyen esetekben konzultálni kell a Bizottsággal.

A különböző reagálási képességek összehangolását a Bizottság adott esetben az ERCC útján előmozdítja a 15. és a 16. cikkel összhangban.

d)A szöveg a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10)Az európai veszélyhelyzet-reagálási képességre, az EERC-re és az önkéntesen, előzetesen rendelkezésre bocsátott képességekre való hivatkozásokat az európai polgári védelmi eszköztárra való hivatkozásként kell értelmezni.”

(6)A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„rescEU”

(1)Létre kell hozni a rescEU-t az azokban az esetekben való segítségnyújtásra, amelyekben a meglévő kapacitások nem teszik lehetővé a hatékony katasztrófareagálást.

(2)A rescEU a következő kapacitásokból tevődik össze:

a) légi erdőtűzoltás;

b) nagy teljesítményű szivattyúzás;

c) városi kutatás és mentés;

d) tábori kórház és sürgősségi orvosi csoportok.

(3)A Bizottság az unió pénzügyi szabályaival összhangban megszerezhet, bérelhet, lízingelhet az (1) bekezdésben említett esetekben bevetendő kapacitásokat és/vagy azok tekintetében egyéb szerződést köthet.

(4)Az azonosított kockázatok és a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében azonosítottakon felüli reagálási képességek típusai meghatározására és ennek megfelelően a rescEU összetételének felülvizsgálatára. Biztosítani kell az összhangot más uniós szakpolitikákkal.

A katasztrófákkal vagy katasztrófaveszéllyel kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 31. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.

(5)A Bizottság a rescEU részét képező reagálási kapacitásokra vonatkozó minőségi követelményeket határoz meg. A minőségi követelményeknek elismert nemzetközi normákon kell alapulniuk, amennyiben léteznek ilyen normák az adott területen.

(6)A Bizottság biztosítja az (2) bekezdésben említett kapacitásoknak az uniós mechanizmus keretében való rendelkezésre állását és bevethetőségét.

(7)A rescEU kapacitások – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem követően – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre. A telepítésre vonatkozó határozatot a Bizottság hozza meg, megtartva a rescEU kapacitások feletti irányítást és ellenőrzést.

(8)Telepítés esetén a Bizottság megállapodik a kérelmező tagállammal a rescEU kapacitások operatív telepítéséről. A kérelmező tagállam a műveletek során elősegíti saját kapacitásainak és a rescEU tevékenységeinek operatív koordinációját.

(9)A különböző reagálási képességek összehangolását a Bizottság adott esetben az ERCC útján a 15. és a 16. cikkel összhangban előmozdítja.

(10)Amennyiben a Bizottság berendezéseket, például a légi erdőtűzoltásra szolgáló felszereléseket szerez be adásvétel, lízing vagy bérlés útján, a következőkről kell gondoskodni:

a)felszerelések adásvétele esetén a Bizottság és a tagállam közötti megállapodásról, amely rendelkezik a szóban forgó felszerelésnek az adott tagállamban történő nyilvántartásba vételről.

b)lízing és bérlés esetén a felszerelés nyilvántartásba vételéről valamely tagállamban.

(11)A tagállamokat az CECIS útján tájékoztatni kell a rescEU kapacitások üzemállapotáról.”

(7)A szöveg a következő 12 a. cikkel egészül ki:

„12 a. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság kétévente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az 11. és 12. cikk szerinti műveletekről és előrehaladásról.”

(8)A 13. cikk címe és (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Uniós polgári védelmi tudáshálózat

(1) A Bizottság létrehozza a megfelelő polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők és intézmények hálózatát, amely a Bizottsággal együtt uniós polgári védelmi tudáshálózatot képez.

A tudáshálózat – adott esetben az illetékes tudásközpontokkal szoros együttműködésben – a következő feladatokat látja el a képzés, a gyakorlatok, a tanulságok levonása és az ismeretek terjesztése terén:”

(9)A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Ha az Unión belül katasztrófa következik be vagy katasztrófaveszély áll fenn, az érintett tagállamok segítséget kérhetnek az ERCC-n keresztül. A kérelmet a lehető legpontosabban kell megfogalmazni. A segítségnyújtás iránti kérelem legfeljebb 90 nap elteltével jár le, kivéve, ha az ERCC számára a folyamatos vagy további segítségnyújtás szükségességét indokoló új elemeket nyújtanak be.”

(10)A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)Ha az Unión kívül katasztrófa következik be vagy katasztrófaveszély áll fenn, az érintett ország segítséget kérhet az ERCC-n keresztül. A segítség az ENSZ vagy annak ügynökségei, illetve egy releváns nemzetközi szervezet által vagy azokon keresztül is megkérhető. A segítségnyújtás iránti kérelem legfeljebb 90 nap elteltével jár le, kivéve, ha az ERCC számára a folyamatos vagy további segítségnyújtás szükségességét indokoló új elemeket nyújtanak be.”

(11)A 19. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az uniós mechanizmus végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan folyó áron 631 566 000 EUR.

Folyó áron 480 630 000 EUR a többéves pénzügyi keret 3., „Biztonság és uniós polgárság” című fejezetéből, folyó áron 150 936 000 EUR pedig a 4., „Globális Európa” című fejezetéből származik.

(12)A szöveg a következő 20 a. cikkel egészül ki:

„20 a. cikk
Láthatóság

Az e határozat alapján nyújtott bármilyen támogatásnak vagy finanszírozásnak megfelelő nyilvánosságot kell biztosítania az Unió számára, beleértve az Unió jelképének az 11. cikkben, a 12. cikkben, valamint a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kapacitások tekintetében történő előtérbe helyezését.”

(13)A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)a rescEU létrehozása, igazgatása és fenntartása a 12. cikkel összhangban;”

b)A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)az ahhoz szükséges költségek, hogy a reagálási képességeket olyan készenléti és rendelkezésre állási szintre fejlesszék vagy javítsák, amelynek eredményeként azok telepíthetők lesznek az európai polgári védelmi eszköztár részeként, összhangban az európai polgári védelmi eszköztár minőségi követelményeivel és adott esetben a tanúsítási folyamatban megfogalmazott ajánlásokkal („átalakítási költségek”). Ide tartozhatnak a modulok és az egyéb reagálási képességek működőképességéhez, interoperabilitásához, az önállósághoz, az önellátáshoz, a szállíthatósághoz, a csomagoláshoz kapcsolódó, illetve egyéb szükséges költségek, feltéve, hogy e költségek kifejezetten a képességeknek az európai polgári védelmi eszköztárban való részvételéhez kapcsolódnak.

Az átalakítási költségek a következőkre terjedhetnek ki:

i. korszerűsítés esetén az elszámolható költségek 75 %-a, feltéve, hogy ez nem haladja meg a képesség-kialakítás átlagköltségének 50 %-át;

ii. javítás esetén az elszámolható költségek 75 %-a.

Az i. és ii. pont alapján finanszírozásban részesülő reagálási képességeket az európai polgári védelmi eszköztár részeként legalább 5, illetve 10 évre kell rendelkezésre bocsátani, kivéve ha azok gazdasági élettartama rövidebb.

Az átalakítási költségek meghatározott egységnyi költségekből vagy átalányösszegekből állhatnak.”

ii. A d) pontot el kell hagyni.

c) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)Az (1) bekezdés j) pontjában említett intézkedéshez nyújtott pénzügyi támogatás minden olyan költséget magában foglal, amely az uniós mechanizmus keretében biztosított rescEU kapacitás rendelkezésre állásának és telepíthetőségének biztosításához szükséges, amennyiben az Unión vagy valamely részt vevő államon belül bekövetkező katasztrófa vagy fennálló katasztrófaveszély esetén telepítik.

Az első albekezdésben említett költségek szükség szerint magukban foglalják:

a)a rescEU kapacitás megszerzésével, bérlésével és/vagy lízingelésével kapcsolatos költségeket;

b)a rescEU kapacitás üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, beleértve a szállítás költségeit;

c)az állami vagy magánszervezetek azon szolgáltatásainak beszerzésével kapcsolatos költségek, amelyek a rescEU kapacitások működtetéséhez szükségesek.

(4)A (3) bekezdés a) pontjában említett költségek magukban foglalhatják adott esetben a kapacitás kategóriája vagy típusa alapján meghatározott egységnyi költségeket, átalányösszegeket és átalányfinanszírozást.”

(14)A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A felszerelésekhez és műveletekhez kapcsolódó támogatható intézkedések”

b) A (2), (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az európai polgári védelmi eszköztár céljára elkülönített kapacitások számára nyújtott uniós pénzügyi támogatás összege az Unión vagy valamely részt vevő államon belüli katasztrófa vagy katasztrófaveszély esetén a kapacitások működtetésének, ideértve a szállítás költségeinek legfeljebb 75 %-ára korlátozódik.

(3) A szállítási erőforrásokra biztosított uniós pénzügyi támogatás az európai polgári védelmi eszköztár céljára előzetesen rendelkezésre bocsátott kapacitások szállításával kapcsolatos teljes elszámolható költségek 75 %-át fedezi a 16. cikkben említett, az Unión kívüli katasztrófa vagy katasztrófaveszély esetén történő felhasználás esetén történő bevetéskor.

(4) A 11. cikkel összhangban az európai polgári védelmi eszköztár céljára előzetesen rendelkezésre bocsátott kapacitásokkal kapcsolatos szállítási erőforrásokra biztosított uniós pénzügyi támogatás emellett az a), b), c) és d) pontban leírt teljes elszámolható költség akár 100 %-át is fedezheti, amennyiben erre szükség van ahhoz, hogy a tagállamok segítségnyújtásának összevonása operatív szempontból hatékony legyen, és ha a költségek az alábbiak egyikéhez kapcsolódnak:

a)raktározási kapacitás rövid távú bérlése a tagállami segítség ideiglenes raktározása céljából, amely megkönnyíti a segélyszállítmány koordinált szállítását;

b) a támogatást felajánló tagállamból az összehangolt szállítást elősegítő tagállamba történő szállítás;

c)a tagállami segélyszállítmány átcsomagolása a szállítási kapacitás maximális kihasználása érdekében, vagy az egyedi műveleti követelményeknek való megfelelés céljából; vagy

e)az összevont segélyszállítmány helyi szállítása, tranzitja és raktározása annak érdekében, hogy biztosítva legyen a koordinált kézbesítés a segítséget kérő országban lévő végső rendeltetési helyre.”

e) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szállítási költségek magukban foglalhatják a költségek kategóriája alapján meghatározott egységnyi költségeket, átalányösszegeket és átalányfinanszírozást.”

(15) Az 26. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e határozat keretében pénzügyi támogatásban részesülő intézkedések más uniós pénzügyi eszközből nem részesülhetnek támogatásban. Ettől eltérve, az e határozat 21., 22. és 23. cikke alapján nyújtott pénzügyi támogatás nem akadályozza meg más uniós eszközökből az azokban foglalt feltételekkel összhangban történő finanszírozást.

A Bizottság biztosítja, hogy az e határozat keretében nyújtott pénzügyi támogatást igénylők és az ilyen támogatások kedvezményezettjei tájékoztassák a Bizottságot az egyéb forrásból – ideértve az Unió általános költségvetését is – kapott pénzügyi támogatásokról, valamint az ilyen támogatásra irányuló, folyamatban lévő kérelmeikről.

(2) Törekedni kell az Unió más olyan eszközeivel való szinergiák és kiegészítő jelleg megvalósítására, amelyek például a kohéziót, a vidékfejlesztést, a kutatást, az egészségügyet, valamint a migrációs és biztonságpolitikát támogatják. Harmadik országokban kialakult humanitárius válságok kapcsán történő fellépés esetén a Bizottság biztosítja az e határozat, valamint az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegét és koherenciáját.”

(16)A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az európai szomszédságpolitika részét képező nemzetközi szervezetek, regionális szervezetek vagy országok együttműködhetnek az uniós mechanizmus keretében folytatott tevékenységekben, amennyiben a vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások ezt lehetővé teszik.”

(17)A 32. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) A rescEU létrehozása, irányítása és fenntartása az 12. cikkben előírtak szerint, beleértve a bevetésre vonatkozó határozatokra és az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó kritériumokat;

h) az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozása és megszervezése az 13. cikkben előírtak szerint;”

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

elnök elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat felülvizsgálatára irányuló javaslat.

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 16

23 01 –A „HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS POLGÁRI VÉDELEM” SZAKPOLITIKAI TERÜLETTEL KAPCSOLATOS IGAZGATÁSI KIADÁSOK

23 03 AZ UNIÓS POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 17 irányul

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

E határozat átfogó célja az Unió és a tagállamok közötti együttműködés erősítése és a koordináció elősegítése a polgári védelem területén a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése, az azokra való felkészülés és reagálás során.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

a katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák potenciális hatásainak megelőzése vagy csökkentése, a megelőzés kultúrájának megteremtése, valamint a polgári védelmi és más illetékes szolgálatok közötti együttműködés javítása révén;

2. sz. konkrét célkitűzés

a felkészültség növelése a tagállamok és az Unió szintjén a katasztrófareagálás területén;

3. sz. konkrét célkitűzés

gyors és hatékony reagálás elősegítése katasztrófák vagy katasztrófaveszély esetén;

4. sz. konkrét célkitűzés

a nyilvánosság tájékoztatásának és a katasztrófákra való felkészültségnek a fokozása.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

23 01 –A „HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS POLGÁRI VÉDELEM” SZAKPOLITIKAI TERÜLETTEL KAPCSOLATOS IGAZGATÁSI KIADÁSOK

23 03 AZ UNIÓS POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat:

az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: a mechanizmus) útján lehetővé teszi az Unió számára a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatását, összehangolását és kiegészítését a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során, ideértve különösen a következőket:

a) a katasztrófák hatásainak megelőzését vagy csökkentését szolgáló intézkedések; valamint

b) az EU katasztrófareagálásra való felkészültségének fokozását – beleértve az uniós polgárok tudatosságának növelését – célzó fellépések;

c) a mechanizmus keretében végrehajtott, katasztrófák esetén való segítségnyújtást szolgáló beavatkozások terén végzett fellépések.

A jelenlegi mechanizmus hathatós eszköznek bizonyult a részt vevő államok által az Unión belül és kívül bekövetkező katasztrófák kezeléséhez nyújtott segítség mobilizálására és koordinálására. Ezek az erősségekre építve a javaslat megerősíti a jelenlegi keret egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy növelje a tagállamok kollektív katasztrófareagálási képességét azáltal, hogy erősebb európai polgári védelmi kapacitást hoz létre „rescEU” elnevezéssel. Ez az új tartalék kapacitás, valamint az európai polgári védelmi eszköztár (korábban európai veszélyhelyzet-reagálási képesség, EERC) magasabb társfinanszírozási arányai orvosolni fogják a reagálás kritikus strukturális és kialakuló hiányosságait. Ez a kezdeményezés elősegíti továbbá a mechanizmus belső koherenciájának megerősítését, valamint az adminisztráció és az eljárások egyszerűsítése révén a hatékonyság elérését.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Konkrét célkitűzés: A katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján:

1. A nemzeti kockázatértékelést és katasztrófakockázat-kezelési tervet benyújtó tagállamok száma;

2. a katasztrófavédelmi tervezésük összefoglalóját benyújtó tagállamok száma;

Konkrét célkitűzés: Az Unió katasztrófareagálásra való felkészültségének fokozása

1. Az uniós polgári védelmi mechanizmus által képzett szakértők száma, akiket az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében válaszadási misszióban telepítenek;

2. Az EU-n belüli és a szomszédokkal folytatott szakértőcserék száma;

3. A rescEU részeként megszerzett eszközök száma és típusa;

4. Az európai polgári védelmi eszközhöz való csatlakozáshoz hitelesített eszközök száma és típusa;

5. Az európai polgári védelmi eszköz céljára eszközöket biztosító tagállamok száma;

6. A rescEU missziók száma, illetve az európai polgári védelmi eszközkeretében reagálást végrehajtó missziók teljes száma.

Konkrét célkitűzés: A gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítése súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége esetén

1. A műveletek sebessége: a segítségnyújtás iránti kérelem és a segítség helyszíni telepítése, valamint az értékelő-/koordináló csoportok teljes működőképessége között eltelő idő;

2. A rescEU és az európai polgári védelmi eszköztár által telepített eszközök aránya;

3. a szállítási támogatások és szolgáltatások száma;

4. Az Európán belüli és kívüli rescEU műveletek uniós finanszírozásának összege (rendkívüli körülmények esetén az üzemeltetési és szállítási költségek);

5. Az európai polgári védelmi eszköztár Európán belüli és kívüli műveletei uniós társfinanszírozásának összegei (szállítási műveletek);

6. A tagállamoknak nyújtott uniós társfinanszírozás teljes összege

7. Az összevont események számát használták fel, szemben az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében végrehajtott missziók teljes számával

4. sz. konkrét célkitűzés: „A nyilvánosság tájékoztatásának és a katasztrófákra való felkészültségnek a fokozása”

1. Az uniós polgári védelmi mechanizmus által finanszírozott, a kockázati tudatossággal kapcsolatos PPP-k résztvevőinek/weboldalai látogatóinak száma

2. Az uniós polgárok figyelmének felhívása az uniós polgári védelmi mechanizmusra (felmérés az uniós polgárokról)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az európai polgári védelem gyorsan fejlődött az elmúlt években. Az első mechanizmus (közösségi polgári védelmi mechanizmus) 2001-ben történt létrehozásától a mai napig a polgári védelem jogi alapjait uniós szinten megerősítették (2009 óta a Lisszaboni Szerződésben szerepel konkrét hivatkozás), valamint bővítették működési kapacitását (az EERC/EMC létrehozása, a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) stb.). A jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus Európában és azon kívül több mint 80 alkalommal nyújtott segítséget vészhelyzetekben, hozzájárult a katasztrófavédelemmel kapcsolatos szakismeretek és szakértelem fejlesztéséhez és terjesztéséhez, továbbá elősegítette a megelőzés kultúráját a részt vevő államok körében.

A közelmúltban végzett időközi értékelés, valamint más kulcsfontosságú jelentések és dokumentumok azonban több olyan területet is azonosítottak, ahol javulást lehet elérni. Ennek fényében e javaslat célja a jelenlegi jogszabály módosítása az alábbi célkitűzések elérése érdekében:

a) Az unió és a tagállamok katasztrófákra való közös reagálási képességének megerősítése, valamint a visszatérő és kialakuló kapacitáshiány kezelése, különösen a veszélyhelyzet-reagálási kapacitások uniós szintű elkülönített tartalékának létrehozására (rescEU néven).

b) A katasztrófakockázat-kezelési ciklus részeként a megelőző intézkedésekre fókuszálás erősítése, valamint többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a katasztrófamegelőzés és -reagálás terén hozott egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákkal való koherencia erősítése;

c) Annak biztosítása, hogy az uniós mechanizmus igazgatási eljárásai gyorsak és hatékonyak a vészhelyzeti műveletek támogatása tekintetében.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU által nyújtott többletérték a következőkben jelenik meg:

- Az emberi áldozatok számának, és a környezeti, gazdasági és anyagi károk csökkentése.

- A polgári védelmi tevékenységek hatékonyabb összehangolása, mivel az ERCC-n keresztül minden segítségfelajánlást továbbítanak, hogy az érintett állam hatóságai elfogadják azokat;

- Költséghatékonyság, mivel az érintett állam által elfogadott segítség a szállítási eljárás útján összevonható más országok segítségével;

- Javuló hatékonyság a magasabb szintű felkészültség és koherensebb katasztrófakockázat-kezelési szakpolitika útján;

- Következetes és hatékony reagálás a rescEU létrehozása útján, amely készen áll arra, hogy az EU-n belül és részt vevő államokban bárhol segítsen, ha szükséges;

- Az EU katasztrófákra való reagálásának jobb láthatósága;

- A szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználása az uniós finanszírozású eszközök megosztása útján.

- A regionális koordináció és tudásmegosztás erősítése az uniós polgári védelmi központok hálózatának kialakítása révén.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ezek a javaslatok a következőkön alapulnak:

- Az uniós polgári védelmi mechanizmus időközi értékelése (2014–2016), amelyet külső tanácsadó végez. 2017. augusztus

- Európai Számvevőszék, Uniós polgári védelmi mechanizmus: az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákra adott válaszok koordinálása nagyrészt eredményes volt, 33/2016. sz. különjelentés

- Szolgálati munkadokumentum, Azon természeti és ember okozta katasztrófák kockázatai, amelyekkel az Európai Unió szembenézhet, SWD(2017) 176 final, 2017.5.23.

- A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban elért eredményekről és fennmaradt hiányosságokról, COM(2017) 78 final, 2017.2.17.a mechanizmus által a 2001-es létrehozása óta kezelt veszélyhelyzetek során szerzett tapasztalat;

- A felkészültség és a megelőzés terén 2013 óta közzétett felhívások keretében finanszírozott projektek eredményeképpen szerzett tapasztalat;

- A 2008-ban közzétett, „Pályázati felhívás – Kísérleti projekt az erdőtüzek elleni küzdelem terén folytatott tagállami együttműködés megerősítésére” című felhívás keretében finanszírozott kísérleti projekt eredményeképpen szerzett tapasztalat;

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Konzisztencia a következőkkel:

- A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról;

- Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról;

- A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról;

- Az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a Stabilitási Eszköz létrehozásáról.

- Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata ( 2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról

- Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete ( 2014. április 3.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés)

- A Tanács (EU) 2016/369 rendelete (2016. március 15.) az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ[HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ[HH/NN]-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2018.1.1.-től 2020.12.31.-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 18

X Bizottság általi közvetlen irányítás

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

X nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

[…]

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az e határozatok alapján pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseket és intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni.

A Bizottság elkészíti és benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére a következőket:

- időközi értékelő jelentés legkésőbb 2017. június 30-ig (már lezárult);

- közlemény e határozat folyamatos alkalmazásáról legkésőbb 2018. december 31-ig;

- utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2021. december 31-ig.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ szélesebb körű szerepének fényében, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú álláshely, a személyzet hiánya annak kockázatához vezethet, hogy a Központ nem lesz képes

reagálni a polgári védelmi műveletek számának növekedéséből eredő valamennyi kihívásra és politikai kényszerhelyzetre az uniós politikai szintű integrált válságelhárítás és a szolidaritási klauzula alapján;
- a tevékenységeket fejleszteni/újakat felvenni;
- a szünetmentes rendelkezésre állást biztosító új technológiai rendszerek előnyeit élvezni/azokat fejleszteni;
- megfelelően reagálni a közelgő polgári védelmi veszélyhelyzetekre.
- a 2.2.2. pontban leírtak szerint megfelelően létrehozni a belső kontroll-rendszert.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO) meglévő belső kontrollrendszerét tervezik használni annak biztosítására, hogy az új eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat helyesen és a megfelelő jogszabályokkal összhangban használják fel.

A rendszer jelenlegi kialakítása a következő:

1. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságán belüli belső kontrollcsoport, amely az érvényben lévő igazgatási eljárások és a polgári védelem terén hatályos jogszabályok betartására összpontosít. E célból a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerét használják.

2. Az eszköz keretében odaítélt támogatások és szerződések a DG ECHO külső könyvvizsgálói általi rendszeres ellenőrzésinek teljes mértékben beépülnek a Főigazgatóság éves ellenőrzési tervébe;

(3) A tevékenységek külső partnerek általi értékelése

Az OLAF (csalási ügyek) és a Számvevőszék is ellenőrizheti az intézkedéseket.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A DG ECHO kontrollstratégiájának becsült költsége a 2016. évi költségvetés 1,9 %-át teszi ki. E mutató fő alkotóelemei a következők:

- A DG ECHO helyszíni szakértőinek, plusz a pénzügyi és operatív egységek személyzetének teljes személyzeti költsége a minőségbiztosítási, kontroll- és monitoringtevékenységekre szánt idő becsült százalékával (50 %) megszorozva;

- A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóság külső ellenőrzési ágának keretében az auditokra és ellenőrzésekre szánt összes erőforrás

Figyelembe véve az ilyen ellenőrzések nagyon korlátozott költségét, valamint az azokhoz kapcsolódó számszerűsíthető (korrekciók és behajtások) és nem számszerűsíthető (ezen ellenőrzések visszatartó ereje és minőségbiztosító hatása) előnyöket, a Bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzések számszerűsíthető és nem számszerűsíthető előnyei jóval meghaladják azok korlátozott költségét.

Ezt a Bizottság által a humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi főosztálya tekintetében 2016-ra jelentett 1,02 %-os többéves, kontroll utáni szabálytalan támogatásfelhasználási ráta is megerősíti.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság csalás elleni stratégiájával (CAFS) összhangban a DG ECHO a lévő csalás elleni stratégiáját alkalmazzák, hogy biztosítsa többek között azt, hogy:

- a DG ECHO csalás elleni belső ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-szel;

- a DG ECHO csaláskockázat-kezelési megközelítése a csalási kockázatok azonosítását és azok megfelelő megválaszolását célozza;

az uniós alapok harmadik országokban történő felhasználására szolgáló rendszereknek lehetővé tegye a szükséges adatok lehívását azoknak a csaláskockázat-kezelési mechanizmusba való integrálása céljából (pl. a kettős finanszírozás felismerése),

Szükség esetén hálózati együttműködést folytató csoportokat és megfelelő informatikai eszközöket hozhassanak létre az ágazathoz kapcsolódó csalási esetek elemzésére.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám és megnevezés	diff./nem diff. 19	EFTA-országoktól 20	tagjelölt országoktól 21	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
3	23 03 01 01 – Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelem az Unióban	Diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM
4	23 03 01 01 – Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelem harmadik országokban	Diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM
3	23 03 02 01 Gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások Unión belüli jelentős katasztrófák esetén	Diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM
4	23 03 02 02 - Gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások harmadik országokbeli jelentős katasztrófák esetén	Diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM
4	23 01 04 - A „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” szakpolitikai terület tevékenységeihez és programjaihoz kapcsolódó támogatási kiadások	Nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

DG ECHO – Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága			2018	2019	2020	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
23 03 01 01	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	14,000	105,900	109,279	229.179
	Kifizetési előirányzatok	(2)	7,000	46,560	104.395	157,955.
23 03 02 01	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	5,157	9,300	13,218	27,675
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)	4,000	10,000	11,000	25,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 22
Költségvetési tétel száma		(3)	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
Az ECHO Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	19,157	115,200	122,497	256,854
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	11,000	56,560	115,395	182,955

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	19,157	115,200	122,497	256,854
	Kifizetési előirányzatok	(5)	11,000	56,560	115,395	182 955
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0	0	0	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	19,157	115,200	122,497	256,854
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	11,000	56,560	115,395	182,955

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

4. fejezet – Globális Európa

DG ECHO – Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága			2018	2019	2020	Operatív előirányzatok
•ÖSSZESEN
23 03 01 02	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	-	-	-	-
	Kifizetési előirányzatok	(2)	-	-	-	-
23 03 02 02	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	2	2	2,284	6,284
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)	0,8	1,8	2,014	4,614
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 23
Költségvetési tétel száma		(3)	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
Az ECHO Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	2	2	2,284	6,284
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	0,8	1,8	2,014	4,614

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	2	2	2,284	6,284
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,8	1,8	2,014	4,614
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0	0	0	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	2	2	2,284	6,284
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	0,8	1,8	2,014	4,614

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2018	2019	2020	ÖSSZESEN
DG ECHO – Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága
• Humánerőforrás		1,682	5,034	9,436	16,152
• Egyéb igazgatási kiadások		0,1500	0,230	0,330	0,710
ECHO FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok	1,832	5,264	9,766	16,862

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,832

5,264

9,766

16,862

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2018	2019	2020	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	22,989	122,464	134,547	280,000
	Kifizetési előirányzatok	13,632	63,624	127,174	204,430

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩				Év 2018		Év 2019		Év 2020		ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Teljesítések típusa 24	Teljesítés átlagos költsége		Teljesítések száma	Költség	Teljesítések száma	Költség	Teljesítések száma	Költség	Teljesítések száma összesen	Teljes költség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Megelőzés 25 ...
A megelőzéshez kapcsolódó finanszírozott projektek száma	Támogatási megállapodások		0,3	15	3	15	3	15	3	45	9
Tanulmányok	Szerződések száma		0,1	5	0,5	5	0,5	5	0,5	15	1,5
Az 1. sz. konkrét célkitűzés részösszege				20	3,5	20	3,5	20	3,5	60	10,5

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Katasztrófavédelem
A katasztrófavédelemhez kapcsolódó finanszírozott projektek száma (beleértve a képzést és a gyakorlatokat)	Támogatási megállapodások és szerződések		0,5	100	5	100	5	100	5	300	15
Korai figyelmeztető rendszerek	Igazgatási megállapodások száma		1,25	2	2,5	2	2,5	2	2,5	6	7,5
Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás	Támogatási megállapodások + szerződések száma		1	7	7	13	13	20	20	40	40
A 2 sz. konkrét célkitűzés részösszege				109	14,5	115	20,5	122	27,5	346		62,5

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Reagálás 26 ...
Szakértők bevetése	Szerződések száma		0,005	200	1	200	1	200	1	600	3
Az EU-n belüli műveletek száma	Támogatási megállapodás / szolgáltatási szerződés		0,1	80	8	80	8	80	8	240	24
Az EU-n kívüli szállítási műveletek száma	Támogatási megállapodás / szolgáltatási szerződés		0,13	40	5,2	40	5,2	40	5,2	120	15,6
A 3. konkrét célkitűzés részösszege				320	14,2	320	14,2	320	14,2	960		42,6
ÖSSZKÖLTSÉG				449	32,2	455	38,2	462	45,2	1366	115.6

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2018

2019

2020

A többéves pénzügyi keret

5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
Humánerőforrás	1,682	5,034	9,436	16,152
Egyéb igazgatási kiadások	0,15	0,23	0,33	0,710
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	1,832	5,264	9,766	16,862

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 27 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0	0	0	0

ÖSSZESEN

1,832

5,264

9,766

16,862

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év		N+1. év		N+2. év
		2018		2019		2020
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
23 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		7		12		16
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 28
23 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből)		10	24		31
XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 29	- a központban 30
	- küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		17	36		47

* E számadatok további 15 munkaidős egyenértékkel egészülhetnek ki, amelyeket az egyéb főigazgatóságoktól pályázati felhívás révén történő átcsoportosítással biztosítanak

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A 2018–2020 közötti időszakra igényelt további személyzet a következő feladatok elvégzéséhez szükséges: a) az újonnan létrehozott RescEU kapacitás fejlesztése és irányítása; b) az összevont eszköztár megerősítése; c) a szakpolitikai egységek támogatása, beleértve a megelőző tevékenységeket; d) az európai polgári védelmi akadémia koncepciójának kidolgozása; és e) az irányítási és támogatási tevékenységek biztosítása.

A személyzet bővítésének nagy része a RescEU fejlesztésével fog foglalkozni, és olyan feladatokat lát el, mint az eszközök beszerzésének és/vagy lízingjének irányítása (szerződések), az eszközök kezelése, a nyomon követési és koordinációs, valamint kommunikációs feladatok.

Külső munkatársak

A hét minden napján napi 24 órában működő Veszélyhelyzet-reagálási Központ működésének biztosítása; szükséges helyszíni munka; igazgatási támogatás.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

X A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása. A következő összegeket csoportosítják át:

	3. fejezet	2018	2019	2020	Összesen
	Jogok, egyenlőség és polgárság
33.0201	A polgárok jogainak védelme és érvényesítése		1,34	1,55	2,89
33.0202	A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése		0,98	1,22	2,2
	Igazságügy
33.0301	Az igazságügyi képzés támogatása és előmozdítása		4,93	5,25	10,18
33.0302	A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása		4,77	5,02	9,79
	3. fejezet összesen		12,02	13,04	25,06
	4. fejezet	2018	2019	2020	Összesen
21,020703	Humán fejlődés (DCI)	2,00			2,00
22.020302	Törökországnak nyújtott támogatás – gazdasági, társadalmi és területi fejlődés, valamint az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés (IPAII – Törökország)		2,00	2,28	4,284
	4. fejezet összesen	2,00	2,00	2,28	6,284

X A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására

	2018	2019		2020
A rugalmassági eszköz alkalmazása	19,157	103,18	109,457

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 31
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

(1) ICF, „Az uniós polgári védelmi mechanizmus időközi értékelése”, zárójelentés, 2017. augusztus (a továbbiakban: időközi értékelés). Az időközi értékelésről szóló zárójelentés itt található: https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/eb41bfee-78c3-11e7-b2f2-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF

(2) Európai Számvevőszék különjelentése (2016), Uniós polgári védelmi mechanizmus: az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákra adott válaszok koordinálása nagyrészt eredményes volt. Elérhető itt: http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR16_33/SR_DISASTER_RESPONSE_EN.pdf

(3) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban elért eredményekről és fennmaradt hiányosságokról, C2017.2.17.

(4) Lásd 2. lábjegyzetet.

(5) Lásd 3. lábjegyzetet.

(6) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Azon természeti és ember okozta katasztrófák kockázatai, amelyekkel az Európai Unió szembenézhet, 2017.5.23., SWD(2017)176 final.

(7) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós polgári védelmi mechanizmus 2014–2016 közötti időközi értékeléséről, 2017.8.30., COM (2017) 460 final.

(8) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország.

(9) A válaszadók közé tartoznak a következők: 26 részt vevő állam polgári védelmi hatóságai (online felmérések); 17 részt vevő állam polgári védelmi hatóságai (interjúk); nemzeti képzési koordinátorok 21 résztvevő államból (online felmérések); 137 szakértői csereprogramban részt vevő szakértő és az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében finanszírozott projektek 23 vezetője 13 részt vevő államból (online felmérések); 14 nemzetközi partner, beleértve az ENSZ ügynökségeit, az OECD-t, a Világbankot, a Vöröskeresztet, stb. (interjúk); 15 főigazgatóság és uniós szolgálat (interjúk).

(10) A jelentés itt olvasható: http://ec.europa.eu/echo/EUCPM-consult_en .

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(16) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(17) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(18) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(19) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(20) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(21) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(22) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(24) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(25) Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(26) Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(27) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28) AC=szerződéses alkalmazott; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő. AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő;

(29) Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

(30) Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

(31) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.