EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.12.12.

COM(2017) 763 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

E kezdeményezés célja az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) csoportjának tagjaival fennálló partnerségi megállapodás meghosszabbítása. Ezen államok viszonyára jelenleg a Cotonoui Partnerségi Megállapodás az irányadó; ez a megállapodás rögzíti, hogy a Feleknek a megállapodás 2020. februári lejárta előtt tizennyolc hónappal tárgyalásokat kell kezdeniük.

E javaslat célja olyan átfogó megállapodás megkötése a Cotonoui Partnerségi Megállapodás jelenleg 79 aláíró államával, amelynek középpontjában általános, valamint sajátos uniós érdekek (pl. migráció; béke és biztonság, befektetés) megvalósítása áll, meghaladja az „univerzális” megközelítést, és a donor-kedvezményezett viszonytól is jobban elszakad.

Az EU – tanulva a jelenlegi Cotonoui Partnerségi Megállapodás pozitív eredményeiből és hiányosságaiból, figyelembe véve ugyanakkor a megváltozott kontextust és a jelenlegi uniós szakpolitikákat, továbbá a 2020 utáni hosszú távú időszakra tekintve – követendő átfogó stratégiai érdekeket határozott meg. Ezek a következők: 1. békés, stabil, megfelelően irányított, jómódú és reziliens államok és társadalmak kialakítását középpontba állító politikai partnerség létrehozása; 2. a fenntartható fejlesztési célok elérése felé történő előrehaladás felgyorsítása; 3. a globális fellépés előmozdítása céljából nemzetközi viszonylatban eredményes szövetségek kialakítása. Ezek a célkitűzések az egyes prioritási területeken konkrétabb célokban nyilvánulnak meg.

Az e célkitűzések megvalósítása felé történő előrehaladáshoz az időközben jelentős mértékben továbbfejlődött hosszú távú viszonyt ismételten át kell alakítani a célnak való megfelelés érdekében. Az említett átalakításnak az idők során létrehozott igen erős alap teljes körű fenntartásával, arra építkezve kell megtörténnie. E tekintetben rendkívül fontos teljes körűen figyelembe venni a megerősödött regionális kereteket és az Afrikában, a karibi és a csendes-óceáni térségben kialakult trendeket.

A cél tehát egy olyan új megállapodás elérése, amely egy közös alapvetésre épülő három regionális paktumból áll. A hangsúly az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kapcsolatos regionális prioritásokat meghatározó regionális paktumokon van. A partnerség valamennyi tagjára vonatkozó közös alapvetés általános célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat sorol fel, és lehetővé teszi nemzetközi szinten a fokozott együttműködést.

A regionális paktumokat a kapcsolatoknak átfogó jogi keretet biztosító jegyzőkönyvekként fogják csatolni a megállapodáshoz. A megállapodás ugyanakkor a három regionális paktum átdolgozására irányuló egyszerűsített eljárás alkalmazása révén a változó körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodást tesz majd lehetővé. A (szub)regionális szervezetek megszilárdult szerepét el kell majd ismerni és figyelembe kell venni a partnerség keretén belül, különösen a regionális paktumok irányítását illetően.

A partnerségben az azonos értékeket valló és a célkitűzések eléréséhez hozzájáruló más országok is részt vehetnek különböző mértékben, és ahhoz különböző mértékben csatlakozhatnak. Ez különösen lényeges például abból a szempontból, hogy az észak-afrikai országokkal fennálló kétoldalú társulási megállapodások tiszteletben tartása mellett az „Afrika mint egység” megközelítés megerősödhessen. A civil társadalomnak, valamint a magánszektornak nemcsak a partnerség keretében, hanem a megfelelő országokban és régiókban az inkluzív és fenntartható fejlődés megvalósításában kulcsfontosságú szereplőként betöltött szerepe is meg fog erősödni. Az intézményi felépítés tükrözni fogja ezt a fejlődést, továbbá egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik majd.

Megjegyzendő, hogy a kívánt átfogó megállapodás az összes politikai szinten, nemzeti, (szub)regionális szinten, illetve a partnerség szintjén is keretet ad a partnerországokkal fennálló viszonynak, és hogy – a szubszidiaritás elvre is tekintettel – a nemzeti szint jelenti továbbra is a legnagyobb hajtóerőt. Más megállapodásokhoz hasonlóan a kívánt megállapodásnak sem lesz időkorlátja, hanem a felek egyikének kérésére történő megszüntetés lehetőségéről fog rendelkezni.

A partnerországok kifejezésre juttatták azon törekvésüket, hogy a jelenlegi Cotonoui Partnerségi Megállapodásban rögzített alapokon az EU-val megújult, jogilag kötelező partnerségi megállapodást kössenek. Ezenfelül a diplomáciai lépések során a partnerországok általában üdvözölték a javasolt megerősített regionális megközelítést.

A tárgyalások időben történő lezárása az EU és a partnerek érdekét szolgálja amiatt, hogy el lehessen kerülni 2020 után a politikai vákuum kialakulását.

A Bizottságból és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéből álló tárgyalócsoportot kell létrehozni. A tárgyalócsoportot a Bizottságnak a főképviselővel együttesen kell vezetnie. A tárgyalócsoport a megfelelő bizottsági szolgálatokon kívül az Európai Külügyi Szolgálatot is magában fogja foglalni.

Az EUSZ 18. cikkének (4) bekezdése értelmében a főképviselő/alelnök biztosítja az Unió külső tevékenységeinek összhangját és összehangolását az említett összetett tárgyalásokkal kapcsolatban.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az átfogó megállapodásra vonatkozó jelenlegi javaslat teljes körűen összhangban van az ahhoz kapcsolódó uniós szakpolitikákkal.

Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával összhangban a javaslat számos egyetemes és oszthatatlan értéket, a konfliktusok és válságok integrált megközelítését, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre és a radikalizmussal szembeni harcra irányuló konkrét intézkedéseket mozdít elő, végső soron pedig békés, stabil, megfelelően irányított és reziliens államok és társadalmak kialakításához járul hozzá. Emellett rámutat arra, hogy – a multilateralizmus elvére alapozva – nemzetközi környezetben eredményes szövetségek létrehozására van szükség. Végül valamennyi politikai szinten meg kívánja őrizni és fokozni kívánja a párbeszéd kulcsfontosságú szerepét. A fejlesztési politikáról szóló felülvizsgált európai konszenzussal összhangban a fenntartható fejlesztési célok elérése, különösen pedig a szegénység felszámolása áll majd az új partnerség középpontjában.

A javaslat az EU és a különböző AKCS-régiók közötti viszonyra vonatkozó meglévő stratégiákra (beleértve az azokat követő fejleményeket is), leginkább a 2007. évi EU–Afrika közös stratégiára, a 2012. évi EU–karibi közös partnerségi stratégiára, valamint a csendes-óceáni szigetekkel meglévő partnerség megerősítésére irányuló 2006. évi stratégiára épül. A három javasolt paktum felváltja és továbbfejleszti ezeket a stratégiákat.

A javaslat a kereskedelempolitikára vonatkozó jelenlegi rendelkezésekkel összhangban a fenntartható fejlődés, a kék és a zöld gazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára új gazdasági lehetőségeket kíván létrehozni, és fokozni kívánja a közvetlen külföldi befektetést.

A javaslat – a migrációs politikára vonatkozó jelenlegi rendelkezésekkel összhangban – a migrációt és mobilitást illetően átfogó és jogokon alapuló megközelítést alkalmaz. A javaslat célja a legális migráció hatékonyabb megszervezése, a megfelelően kezelt mobilitás elősegítése, fejlesztési hatásának maximalizálása, valamint az irreguláris migráció megelőzése és az az elleni küzdelem, az emberkereskedelem felszámolása és a tényleges visszatérést és visszafogadást szolgáló mechanizmus létrehozása.

A javaslat – a környezetvédelmi politikára vonatkozó jelenlegi rendelkezésekkel összhangban – rámutat arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérését és egyes esetekben teljes népcsoportok túlélését leginkább veszélyeztető környezetkárosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából sürgős és gyors fellépésre van szükség.

A javaslat a meghatározott prioritásokhoz, köztük az energiához, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó számos egyéb releváns uniós szakpolitikával is összeegyeztethető.

2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A nemzetközi megállapodások besorolása kizárólag a tárgyalások befejeztével határozható meg a megállapodás tartalma és célja alapján. A Bizottság ezért előterjeszti a tárgyalásoknak az eljárási jogalapot képező EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján történő megkezdésére vonatkozó tanácsi határozatra irányuló ajánlását.

Szubszidiaritás

Európa rövid és hosszú távon is számos kihívásnak és lehetőségnek néz elébe, amelyek a bel- és külpolitikák körében kollektív fellépést és összehangolt erőfeszítést kívánnak meg. Az EU – szakpolitikáinak és eszközeinek széles tárháza miatt – előnyös helyzetben van ahhoz, hogy kezelje az említett kihívásokat, és kihasználja az előtte álló lehetőségeket.

Az uniós szintű fellépés politikai és gazdasági hajtóerő szempontjából hozzáadott értéket képvisel. Például az uniós küldöttségek világméretű hálózata biztosítja a jelenlétet olyan országokban, amelyekben számos tagállam nem rendelkezik képviselettel. Az uniós szint különösen alkalmas arra, hogy az uniós érdekekkel összhangban globális fellépés előmozdítása érdekében a partnerség számos tagjával stratégiai szövetséget lehessen kialakítani. Megjegyzendő az is, hogy egyes szakpolitikai területek, elsősorban a kereskedelem, az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Ezenfelül a javaslat a szubszidiaritás elvével kapcsolatos belső uniós kötelezettségvállalást kiterjeszti a partnerségre. A különböző keretek és struktúrák megkettőződésének és átfedésének elkerülése céljából a javaslat előírja, hogy az intézkedést a legmegfelelőbb politikai szinten kell megtenni.

Arányosság

E kezdeményezés közvetlenül követi az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke értelmében vett külső tevékenységgel kapcsolatos uniós célkitűzést, és hozzájárul az „EU mint erősebb globális szereplő” politikai elsődlegességéhez. A kezdeményezés összhangban áll az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával, mely a másokkal való együttműködést és a külső partnerségeinek felelős átalakítását írja elő az EU külkapcsolati prioritásainak megvalósítása érdekében. A javaslat nem hoz létre új struktúrákat, és nem ró további terhet az EU-ra, hanem épp ellenkezőleg, egyszerűsíti a meglévő intézményeket, eljárásokat és eszközöket, valamint elősegíti a kormányzat különböző szintjei közötti interakciókat 1 .

3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Egy mélyreható értékelés megvizsgálta a Cotonoui Partnerségi Megállapodás első 15 éves teljesítményét.

A nemzeti és regionális szinten folytatott politikai párbeszédet illetően megfelelő előrehaladást rögzített; ez az előrehaladás segítette az AKCS-országokban a megállapodás alapvető elemeinek megszilárdítását. A Cotonoui Partnerségi Megállapodás növelte a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös megértést és együttműködést, valamint biztosította az első lépést a migrációval kapcsolatos elmélyült együttműködéshez, ami utat nyitott a rabati, kartúmi és vallettai folyamatokhoz. A kereskedelmi kapcsolatok jelentősen növekedtek, és a gazdasági partnerségi megállapodások testesítik meg a megállapodás fő eredményét. Ezenfelül az AKCS-országokban lényeges előrelépés történt az emberi és társadalmi fejlődés, valamint a makrogazdasági stabilizáció terén.

Az értékelés kiemelte azt is, hogy a Cotonoui Partnerségi Megállapodásban rögzített célkitűzések teljes körű eléréséhez mennyire van szükség még erőfeszítésekre. Ezenfelül, jóllehet e célkitűzések relevánsak maradnak, az elmúlt években világszinten bekövetkezett fő változások által eredményezett kihívásoknak kizárólag egy részét fedik le. Az értékelés azt a következtetést vonta el, hogy az EU és a partnerek előtt álló új kihívásokra és lehetőségekre tekintettel felül kell vizsgálni az általános célkitűzéseket. Az intézményi felépítés felülvizsgálatát is javasolta annak érdekében, hogy növekedjen a különböző szakpolitikai keretek közötti koherencia, és hogy egyszerűsödjenek a döntések.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Érdekelt felek széles körével történt konzultáció.

Elindult az első körös konzultáció, többek közt az uniós küldöttségekkel folytatott nyilvános konzultáció és eszmecsere. E konzultációs kör eredményeit figyelembe vette a Cotonoui Partnerségi Megállapodás értékelése és a hatásvizsgálat, amelyekre a 2016. novemberi közös közlemény támaszkodott. A 2016. évi közlemény kiadását követően második körös konzultációra került sor, amely ezúttal elsődlegesen a döntéshozókra összpontosított. Az derült ki, hogy meg kell erősíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek a létfontosságú uniós érdekek (különösen a migrációval és a befektetésekkel kapcsolatos érdekek) eredményesebb elősegítését teszik lehetővé. Általános egyetértés volt abban, hogy figyelembe kell venni az új regionális dinamikát, és el kell kerülni, hogy a különböző szakpolitikai és jogi keretek között átfedés legyen. A megvalósítandó regionalizáció mértékével kapcsolatban azonban voltak eltérések, és egyes esetekben néhányan kétségbe vonták a jogilag kötelező erejű megállapodás hozzáadott értékét.

A közös közlemény kiadását megelőzően és azt követően is számos alkalommal történt egyeztetés az Európai Parlamenttel, amely rendszeres tájékoztatást kapott. A 2016. októberi állásfoglalás hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslattal összhangban megújított és jogilag kötelező megállapodásra, emellett pedig három megerősített regionális partnerségre van szükség.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok bevonását illetően az AKCS-országok államfői Pápua Új-Guineában tartott 2016. évi találkozójának végén kiadott waigani közlemény szerint törekedni kell az EU-val fennálló jogilag kötelező partnerségnek a Cotonoui Partnerségi Megállapodásban rögzített alapokra épülő megújítására, a politikai párbeszéd elmélyítésére és a nemzetközi együttműködés fokozására.

Ezenfelül Neven Mimica biztos és két magas szintű közvetítő (Louis Michel és Pascal Lamy) diplomáciai lépéseket tettek Afrikában, a karibi és a csendes-óceáni térségben. Az általános következtetés szerint az EU által javasolt megközelítés kedvező fogadtatásban részesült, különösen ami a három régió és az azok sajátos prioritásai felé történő hangsúlyeltolódást illeti. Számos partner ugyanakkor kiemelte az AKCS-kohézió megőrzésének fontosságát. Fontos, hogy a befektetési lehetőségek jelentős növelésének szükségességére és a magánszektorbeli fejlesztés elősegítésére nagyobb hangsúly helyeződött.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A jelenlegi javaslat elkészítésébe külső szakértőket is bevontak. A szakértőkkel tartott kerekasztal-beszélgetések sorozata mellett a meglévő tudományos irodalmat is átnézték, amely a Cotonoui Partnerségi Megállapodás átfogó értékeléséhez, a hatásvizsgálathoz, a közleményhez és az ajánláshoz is hozzájárult.

Hatásvizsgálat

A konzultációs folyamat során felmerülő jövőbeni választási lehetőségek közül a hatásvizsgálat kizárólag azoknak tartalmazta a teljes körű elemzését, amelyek valószínűsíthetően teljesítik az uniós célkitűzéseket (azok nagy részét). A jelenlegi Cotonoui Partnerségi Megállapodás az az alapforgatókönyv, amelyhez képest az összes választási lehetőséget értékelték.

Az egyes választási lehetőségek különféle hatásainak szisztematikus elemzése azt a következtetést eredményezte, hogy az EU célkitűzései leghatékonyabban egy mindenkire alkalmazandó általános részből és három erős regionális partnerségből álló megállapodás révén valósíthatók meg. Ezt a választási lehetőséget úgy tekintették, mint amelyik lehetővé teszi a jelenlegi Cotonoui Partnerségi Megállapodás valamennyi pozitív aspektusának megőrzését, megkönnyítve ugyanakkor az EU számára az új célkitűzéseinek eléréséhez szükséges megfelelő feltételek kialakítását. E célkitűzések között szerepel a politikai és gazdasági érdekek eredményesebb előmozdítása, az EU nemzetközi viszonylatban gyakorolt hatásának növelése és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásával kapcsolatos kilátások javítása. Ráadásul a mélyebb regionális dinamikára figyelemmel az előnyben részesített választási lehetőséget tekintették a fellépések eltérő körülményekhez történő hozzáigazítására leginkább alkalmas lehetőségnek.

A hatásvizsgálatról a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2016 júliusában pozitív véleményt adott. A jelenlegi javaslat teljes körűen összhangban áll a hatásvizsgálatban ajánlott választási lehetőséggel, amelyet a 2016 novemberében elfogadott közös közlemény tovább részletez.

Alapjogok

Az EUSZ rendelkezéseivel teljes mértékben összhangban a javasolt partnerség egyik célkitűzése az emberi jogok és alapvető szabadságok (valamint a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás) előmozdítása. Amennyiben a partnerség nem lenne jogilag kötelező erejű, ezek a kötelezettségvállalások elvesznének, és ez – az említett értékeket és elveket nem feltétlenül osztó, felemelkedőben lévő hatalmakat is magában foglaló nemzetközi színtérre tekintettel – nem lenne kívánatos. A jelenlegi javaslat az alapvető jogok és a politikai párbeszéd regionális keretekbe és rendszerekbe történő eredményesebb beillesztését is lehetővé teszi.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Nem várható, hogy ez a kezdeményezés jelentős új költségvetési vonzatokkal fog rendelkezni, noha megjegyzendő, hogy az EU külső tevékenységének finanszírozásához rendelkezésre álló erőforrások mennyiségéről a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében fog döntés születni.

A pénzügyi eszközöket illetően az AKCS-országokban és -régiókban a támogatási kezdeményezések fő támogatója az Európai Fejlesztési Alap (EFA). Az EFA az uniós tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból finanszírozott, költségvetésen kívüli alap.

5. EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A jelenlegi javaslat a végrehajtási terveknek a párbeszéd különböző szintjein történő elfogadását irányozza elő. A javaslat rendelkezik az előrehaladás nyomon követését szolgáló, sajátos mutatókat és mérhető eredményeket alkalmazó, leginkább a meglévő kezdeményezésekre támaszkodó rendszerről.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A jelenlegi javaslat egy olyan megállapodás elfogadásáról rendelkezik, amely az alábbi fő elemekből áll:

·a partnerség összes tagjára alkalmazandó általános rész, amely az alapvetésből (ezen belül az átfogó célkitűzésekből és elvekből, a stratégiai prioritásokból és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó rendelkezésekből), az intézményi keretből, az együttműködés eszközeiből és a záró rendelkezésekből áll.

·Önálló regionális paktumok, amelyek az afrikai, karibi, illetve csendes-óceáni országokra vonatkozó sajátos célkitűzéseket és prioritásokat tartalmazzák. E három, a megállapodás általános részéhez jegyzőkönyv formájában csatolt paktum a meglévő regionális partnerségek helyébe lép majd.

Alapvetés

Az 1. rész (Általános rendelkezések) bemutatja az átfogó célkitűzéseket és elveket. A cél olyan keretmegállapodás elfogadása, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a lehető legeredményesebben mozdítsa elő saját stratégiai érdekeit, aminek középpontjában a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend áll. Három átfogó célkitűzés meghatározására kerül sor, amelyek ezt követően hat prioritási terület keretében kerülnek kifejtésre. A nemzetközi együttműködés külön kezelt prioritás. Az elvekről szóló szakasz az EU külkapcsolataiban, valamint a nemzetközi együttműködés keretében is széles körben elfogadott normákat tükröz: multilateralizmus, több érdekelt felet bevonó megközelítések, kiegészítő jelleg és szubszidiaritás, kölcsönös elszámoltathatóság. A fejlesztési szempontú politikai párbeszéd és szakpolitikai koherencia különös hangsúlyt kap.

A 2. rész (Közös prioritások) hat prioritási területet fed le. Az „Emberi jogok, alapvető szabadságok, demokrácia, jogállamiság és jó kormányzás” (I. cím), a „Béke, biztonság és igazságosság” (IV. cím), a „Migráció és mobilitás” (V. cím) című szakaszok a Cotonoui Partnerségi Megállapodásra épülnek, és összhangban vannak az EU külkapcsolataira vonatkozó meglévő rendelkezésekkel. Konkrétan a jogalapú megközelítést követő és a megfelelően kezelt migráció előnyös aspektusait kiemelő migrációról szóló szakasz felhívást tartalmaz a partnerországok részére arra vonatkozóan, hogy a visszatérési és visszafogadási politikákkal kapcsolatban hozzanak létre hatékonyabb mechanizmusokat. Az „Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés” (II. cím), a „Környezetvédelem és éghajlatváltozás” (III. cím), a „Humán fejlődés és méltóság” (VI. cím) című szakaszok – nem utolsósorban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend elfogadása miatt – néhány jelentős változást vezetnek be a Cotonoui Partnerségi Megállapodáshoz képest. Ebben az értelemben a felek szilárdan elkötelezettek aziránt, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében konkrét intézkedéseket tegyenek, és lehetőség szerint meg is haladják e célokat. Új gazdasági lehetőségek és mindenki számára jobb munkahelyek létrehozása céljából nagyobb hangsúly tevődik a közvetlen külföldi befektetésre és a magánszektor fejlesztésére.

A 3. rész (Nemzetközi együttműködés) bemutatja azokat az elveket és mechanizmusokat, amelyek megalapozzák az EU és a partnerség tagjainak fellépését, amikor azok a nemzetközi színtéren kívánnak együttműködni. Az eredmények elérése érdekében miniszteri találkozókat, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi szervezeteknél és helyszíneken konkrét koordinációs mechanizmusokat is létre kell hozni, illetve meg kell majd erősíteni. Más érdekelt szereplők bevonására is lehetőség van.

EU–Afrika paktum

Az 1. szakasz (Az együttműködés alapja) bemutatja az EU–Afrika paktummal kapcsolatos célkitűzéseket és elveket; a paktum meghaladja és beépíti a meglévő EU–Afrika közös stratégiát. A célkitűzés az EU és az afrikai országok viszonyában a politikai dimenzió növelése – egy új, szélesebb körű, egységes irányadó dokumentum elfogadása, valamint annak a szubszaharai országokkal megújított partnerség jogi keretében történő alkalmazása az észak-afrikai országokkal fennálló jelenlegi társulási megállapodások fenntartása mellett.

A 2. szakasz (Stratégiai prioritások) meghatároz egy sor, az EU és az afrikai országok által a hat prioritási területen a jövőben megtenni kívánt konkrét intézkedést. Az „Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés” (III. cím) és a „Mobilitás és migráció (V. cím) című szakaszokat illetően néhány jelentős változásra kerül sor. Ami a gazdasági fejlődést illeti, a jelenlegi javaslat ajánlást tartalmaz a kulcsfontosságú irányok mentén meghozandó intézkedések sorozatára, amelyektől nagyobb mértékű befektetéseket és a magánszektor fejlesztésének elősegítését várják. A migrációt illetően a jelenlegi javaslat kiemeli azt a pozitív hozzájárulást, amelyet a jogi mobilitás a küldő és a fogadó országok részére egyaránt nyújthat, ugyanakkor szigorúbb mechanizmusokról is rendelkezik annak biztosítása céljából, hogy az országok gyorsabban reagáljanak a visszafogadási kérelmekre, valamint olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek célja a határigazgatással kapcsolatos együttműködés és az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása. Emellett az EU–Afrika paktum számos konkrét intézkedést is felsorol a béke és biztonság, különösen a terrorizmus elleni küzdelem (I. cím), az „Emberi jogok és demokratikus kormányzás” (II. cím), a „Humán fejlődés és méltóság” (IV. cím) és az „Éghajlatváltozás és környezeti fenntarthatóság” (VI. cím) terén. Ezen intézkedések természetesen a fenntartható fejlesztési célok elérését szolgálják, azonban az EU és az Afrikai Unió által a legújabb stratégiai dokumentumaikban (Afrika saját 2063-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje; az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájában és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban) vázolt jövőképeket is tükrözik.

Az EU–Afrika paktum intézményi felépítését olyan felülvizsgált keret támasztja alá, amely főként a párbeszéd meglévő platformjaira épül, és kiemelkedő szerepet szán az Afrikai Uniónak.

EU–karibi paktum

Az 1. szakasz (Az együttműködés alapja) bemutatja az EU–karibi paktummal kapcsolatos célkitűzéseket és elveket; a paktum az EU–karibi közös partnerségi stratégiára épül, és annak helyébe lép. Fontos, hogy elismeri a karibi országoknak a legkülső régiókkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) fennálló szoros kapcsolatát.

A 2. szakasz (Stratégiai prioritások) meghatároz egy sor, az EU és a karibi országok által a négy prioritási területen a jövőben megtenni kívánt konkrét intézkedést. A regionális együttműködés kiemelt jelentőségét hangsúlyozva a középpontban négy kérdés áll majd: az éghajlatváltozásnak a természeti erőforrásokra gyakorolt hatása azzal, hogy a környezeti fenntarthatóság és a katasztrófavédelem kiemelt figyelmet kap (I. cím); az erőfeszítéseknek a kék növekedéshez, az energiához és a turizmushoz kapcsolódó kulcsfontosságú stratégiai ágazatokra történő összpontosításának szükségessége (II. cím); a humánbiztonság előmozdítása, különös tekintettel a szervezett bűnözésre és a (nemi alapú és csoportos) erőszakra, valamint a globális előírásokkal összhangban mechanizmusok létrehozása az adópolitika terén (III. cím); egyenlőtlenség és nemek közötti egyenlőség, valamint Haiti abban álló különleges helyzete, hogy a térségben ez az egyetlen legkevésbé fejlett ország (IV. cím).

Az EU–karibi paktum intézményi felépítését olyan felülvizsgált (az általános rész III. részében tárgyalt) intézményi keret támasztja alá, amely főként a párbeszéd meglévő platformjaira épül.

EU–csendes-óceáni paktum

Az 1. szakasz (Az együttműködés alapja) bemutatja az új EU–csendes-óceáni paktummal kapcsolatos célkitűzéseket és elveket. Fontos, hogy elismeri az EU tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) fennálló különleges kapcsolatát.

A 2. szakasz (Stratégiai prioritások) meghatároz egy sor, az EU és a csendes-óceáni országok által a négy prioritási területen a jövőben megtenni kívánt konkrét intézkedést. A régió sajátosságait tükrözve és a regionális együttműködés kiemelt jelentőségét figyelembe véve a középpontban négy kérdés áll majd: éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, ezen belül az óceángazdálkodás és a katasztrófavédelem (I. cím); a stratégiai ágazatok egy célzott száma, ideértve különösen a halászatot, a fenntartható energiát, a kék növekedés által jellemzett gazdaságot és a turizmust (II. cím); az emberi jogok előmozdítása és konfliktusmegelőzési tevékenységek, valamint az adópolitikákkal, köztük az adóparadicsomok kérdésével kapcsolatos mechanizmusok létrehozása (III. cím); humán fejlődés és társadalmi kohézió, a különböző típusú sebezhetőségek kezelése (IV. cím).

Az EU–csendes-óceáni paktum intézményi felépítését olyan felülvizsgált (az általános rész III. részében tárgyalt) intézményi keret támasztja alá, amely főként a párbeszéd meglévő platformjaira épül.

Sokszínű együttműködés

Ez a rész az együttműködés pénzügyi és nem pénzügyi eszközeivel foglalkozik, amelyek az alapvetésben és a három paktumban rögzített általános és konkrét célkitűzéseknek megvalósítását szolgálják. Rögzíti, hogy az együttműködést diverzifikálni kell annak érdekében, hogy tükrözze az országokban és régiókban fennálló körülmények sokszínűségét. Megismétli azt az uniós kötelezettségvállalást, amely szerint az EU megfelelő mértékű fejlesztési támogatást nyújt az arra leginkább rászorulók számára, és a nemzetközileg elfogadott elvekkel összhangban fokozza annak hatékonyságát. Ugyanígy hangsúlyozza, hogy az AKCS-országoknak mozgósítaniuk kell a belföldi állami és magánszektorbeli erőforrásaikat, valamint meg kell kezdeniük az adópolitikáik reformját, ennek keretében pedig a jogellenes pénzmozgások ellen is küzdelmet kell folytatniuk. Emellett az EU törekedni fog arra, hogy hatékonyabb együttműködést folytasson a közepes jövedelmű országokkal annak érdekében, hogy kezelje a sebezhetőséget és az országokon belüli egyenlőtlenségeket, ugyanakkor további lehetőségeket hozzon létre az uniós vállalkozások és polgárok számára, és támogassa a fenntartható fejlesztési célok elérését szolgáló együttműködést a régióikban, valamint globális szinten is.

Intézményi keret

Ez a rész mind a partnerség, mind pedig a három paktum szintjén foglalkozik a partnerség résztvevőivel és az intézményi felépítéssel. A résztvevőket illetően újból megerősíti, hogy az EU elsődleges partnerei az államok, noha a nemzeti kormányzatoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a nemzeti parlamentek és a helyi állami hatóságok eredményesebb bevonása érdekében. Javaslatot tesz ugyanakkor a regionális és kontinentális szervezetek szerepének megerősítésére a három regionális paktum irányításában és végrehajtásában. Emellett javaslatot tesz a civil társadalom, valamint a magánszektor szerepének megerősítésére is nemcsak a partnerség keretében, hanem a vonatkozó országokban és régiókban az inkluzív és fenntartható fejlődés megvalósításának kulcsfontosságú szereplőiként is. Az új intézményi felépítés a partnerség megerősödött politikai természetét, valamint a súlypontnak a három régió felé történő elmozdulását is tükrözi. Egyszerűsíti a meglévő struktúrákat, és csökkenti az azok működéséhez szükséges erőforrásokat, valamint főként a regionális politikai párbeszéd meglévő platformjaira építkezik.

Eljárási szempontok

A Bizottság közvetlenül az elfogadást követően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezt az ajánlást és mellékletét. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tárgyalási irányelveket az elfogadásukat követően haladéktalanul tegyék nyilvánossá.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére;

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására;

megállapítva, hogy az EUMSZ 218. cikke rendelkezik az Unió és harmadik országok közötti megállapodásokra irányuló tárgyalások során követendő egységes eljárásról;

mivel tárgyalásokat kell kezdeni az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal létrejövő megújított partnerségi megállapodás megkötése céljából;

mivel az egyrészről az Európai Unió, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja között tervezett partnerségi megállapodás a szakpolitikák, köztük a külpolitikai kérdések széles körére kiterjed; a főképviselőnek a folyamat során végig biztosítania kell az Unió külső tevékenységeinek összhangját az EUSZ 18. cikkének (4) bekezdése értelmében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot és a főképviselőt, hogy az Unió nevében partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytasson az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával.

A tárgyalócsoport vezetője a Bizottság. A tárgyalócsoport tagja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

2. cikk

A tárgyalási irányelveket a melléklet tartalmazza, és azokat elfogadásukat követően közzé kell tenni.

3. cikk

A tárgyalásokat a(z) [a Tanács által beillesztendő különbizottság]-gal egyeztetve kell lefolytatni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

(1)    Lásd még: „Miért kell az EU-nak fellépnie?”, hatásvizsgálat, SWD(2016) 380 final, 18. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2017.12.12.

COM(2017) 763 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Ajánlás
A Tanács határozata

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

MELLÉKLET

Tartalomjegyzék

1.A MEGÁLLAPODÁS JELLEGE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE

2.ALAPVETÉS

3.EU–AFRIKA PAKTUM

4.EU–KARIBI PAKTUM

5.EU–CSENDES-ÓCEÁNI PAKTUM

6.SOKSZÍNŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

7.INTÉZMÉNYI KERET

8.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.A MEGÁLLAPODÁS JELLEGE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE

A tárgyalások célja az Európai Unió (EU) és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti megerősített partnerség megkötése. A cél egy olyan új megállapodás elérése, amely egy közös alapvetésből és három regionális paktumból áll. A partnerség valamennyi tagjára vonatkozó közös alapvetés általános célkitűzéseket, alapelveket és prioritásokat sorol fel, és lehetővé teszi a nemzetközi szinten folytatott együttműködés fokozását. A hangsúly – az intenzívebbé vált regionális dinamikával és a regionális szervezetek megnövekedett jelentőségével összhangban – az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kapcsolatos regionális prioritásokat meghatározó regionális paktumokon lesz. A partnerségben az azonos értékeket valló és a célkitűzések eléréséhez hozzájáruló más országok is részt vehetnek különböző mértékben, és ahhoz különböző mértékben csatlakozhatnak.

A tervek szerint az új megállapodás olyan átfogó politikai partnerség lesz, amely keretet ad a Felek közti kapcsolatoknak, és a közös és egymással találkozó érdekek vonatkozásában kölcsönösen előnyös eredményekkel jár. Ennek érdekében először is az lesz a célja, hogy békés és reziliens államokat és társadalmakat építsen ki, maximalizálja a megfelelően kezelt migráció előnyeit, valamint hogy biztosítsa az emberi jogokkal, alapvető szabadságokkal és demokratikus elvekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartását. Másodszor, arra fog törekedni, hogy – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás alapján – előmozdítsa a fenntartható fejlődést, valamint támogassa a beruházást, és mindenki számára elérhető tisztességes munkahelyeket teremtsen. Harmadszor, a megállapodás elő fogja segíteni világpolitikai szinten a közös álláspontok kialakítását, valamint a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítését.

A regionális paktumokat jegyzőkönyvekként csatolják a megállapodáshoz, átfogó jogi keretet biztosítva ezzel a kapcsolatoknak. A jegyzőkönyv, mint jogiaktus-típus, ugyanakkor a változó körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodást tesz majd lehetővé, mivel a három regionális paktum átdolgozására egyszerűsített eljárás alkalmazása útján lesz lehetőség.

A megállapodás a meglévő keretek egyszerűsítésének és az azokkal való nagyobb mértékű koherenciának a biztosítását, valamint a döntések és intézkedések gyorsabb és hatékonyabb megtételének lehetővé tételét szolgáló, testreszabott intézményi felépítést fog tartalmazni. A megállapodás azt is rögzíteni fogja, hogy a Felek több érdekelt félre figyelemmel levő megközelítésre fognak törekedni a civil társadalom és a magánszféra szerepének megerősítése révén.

2.ALAPVETÉS

1. RÉSZ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. cím Célkitűzések

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek 1 közös célkitűzései az alábbiak:

békés, stabil, megfelelően irányított, jómódú és reziliens államok és társadalmak kialakítását középpontba állító politikai partnerség létrehozása;

·a fenntartható fejlesztési célok, különösen a szegénység felszámolásának elérése felé történő előrehaladás felgyorsítása a különböző országok eltérő szükségleteit és prioritásait figyelembe véve;

·a globális fellépés előmozdítása céljából nemzetközi viszonylatban eredményes szövetségek kialakítása.

Pontosabban a Felek kötelezettséget vállalnak majd arra, hogy konkrét intézkedéseket tesznek az alábbiak érdekében:

·az emberi jogok, alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás fenntartása;

·a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka ösztönzése;

·a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható energia előmozdítása;

·a béke, a biztonság és a jogérvényesülés előmozdítása;

·a migrációban és a mobilitásban rejlő lehetőségek előtérbe helyezése és általában a kihívások kezelése;

·a humán fejlődés és az emberi méltóság előmozdítása.

II. cím Alapelvek

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a partnerség – egy jogilag kötelező erejű rendszerrel alátámasztott – célkitűzéseit az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a szolidaritás és a kölcsönös tisztelet szellemében kell megvalósítani.

A megállapodás megismétli majd a Felek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy minden szinten és a partnerség célkitűzéseinek eléréséhez legjobban hozzájáruló formában megerősítik a rendszeres politikai párbeszédet.

A megállapodás ki fogja fejezni, hogy a Felek támogatják az erős és hatékony multilaterális rendszert, és hogy elkötelezettek a közös és globális érdekű kérdésekben a multilaterális fórumokon és nemzetközi szervezetek keretében történő együttműködés iránt.

A megállapodás tanúsítani fogja, hogy a partnerség célkitűzéseit olyan integrált megközelítés útján kell megvalósítani, amely politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és környezetvédelmi elemeket foglal magában.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek a döntéseket és az intézkedéseket a kiegészítő jelleg és szubszidiaritás elvével összhangban a legmegfelelőbb szinten fogják meghozni. A partnerség célkitűzéseinek hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében a formális és ad hoc regionális formációkkal együttműködés folytatható.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek előmozdítják a több érdekelt félre figyelemmel levő megközelítést, elősegítve a párbeszédben és az együttműködési folyamatokban.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek gondoskodnak a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedés megtételéről.

III. cím Politikai párbeszéd

A megállapodás újból meg fogja erősíteni, hogy a Felek elkötelezettek a megállapodásban meghatározott összes területre, célra és célkitűzésre vonatkozó politikai párbeszéd továbbfejlesztése és megerősítése iránt.

A párbeszéd célkitűzései a következők lesznek: i. az egyes Felek álláspontjai és érdekei kölcsönös megértésének előmozdítása és ii. a megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás a valamennyi Felet érintő összes kérdésben történő hatékony nemzeti és regionális szintű együttműködés elősegítése és lehetővé tétele, valamint a közös érdekű nemzetközi és globális kérdésekkel kapcsolatos rendszeres koordináció lehetővé tétele révén. A párbeszéd a közös célkitűzések, közösen elfogadott prioritások és menetrendek megvalósítására törekvő új kezdeményezések – többek közt az együttműködés új formáinak és kereteinek létrehozása révén történő – előmozdítására is irányulhat.

A párbeszédnek rendszeresen, rugalmasan és az egyes kérdésekre szabott módon kell folynia. A párbeszéd a legmegfelelőbb formában és a legmegfelelőbb szinten, ezen belül nemzeti, regionális, kontinentális vagy az összes AKCS-ország szintjén fog folyni. A párbeszéd – többek között nemzetközi találkozók keretében is – teljes körűen ki fogja használni az összes lehetséges csatornát.

IV. cím Fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend integrált és egymással összefüggő céljainak elérése támogató szakpolitikai keret különböző szinteken történő kialakítását és a különböző szakpolitikák közötti szinergiák megteremtésére törekvő proaktív megközelítéseket igényel. E célból a Felek vállalni fogják, hogy mindegyikük részt vesz a szakpolitikai koherencia kialakításában annak biztosítása érdekében, hogy szakpolitikáik hozzájáruljanak – mind belföldi, mind pedig nemzetközi szintű – fenntartható fejlődésükhöz.

A megállapodás tartalmazni fogja az egyes Felek arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy egyenként és közösen is maximalizálják az előnyöket, és minimalizálják a szakpolitikáik egyes Felekre gyakorolt negatív hatásait. Az egyes Felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a meglévő intézményi keretek között tájékoztatják a másik Felet, és – adott esetben – egyeztetnek vele a másik Félre esetlegesen jelentős továbbgyűrűző hatást gyakorló kezdeményezésekről és intézkedésekről.

2. RÉSZ STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

I. cím Emberi jogok, alapvető szabadságok, demokrácia, jogállamiság és jó kormányzás

A megállapodás olyan rendelkezéseket fog tartalmazni, amelyek révén a Felek megerősítik a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság, az emberi méltóság tiszteletben tartása egyetemes értékeinek, valamint a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek előmozdítása, védelme és az azoknak való megfelelés iránti elkötelezettségüket. A Felek ezeket az értékeket az ENSZ Alapokmányában foglalt és a nemzetközi jogi alapelvek teljes körű tiszteletben tartásával fogják előmozdítani.

A megállapodás biztosítani fogja, hogy az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása szolgáljon a Felek belföldi és nemzetközi szakpolitikáinak alapjául, és hogy azok a megállapodás alapvető elemeit képezzék. A jó kormányzás is a Felek belföldi és nemzetközi szakpolitikáinak alapjául fog szolgálni, és a megállapodás alapvető elemét fogja képezni. A megállapodás azt is rögzíteni fogja, hogy az alapvető és lényeges elemek megvalósításával és teljesítésével kapcsolatos hiányosságok nagy kihívások elé állítják a fenntartható fejlődést.

A megállapodás az összes emberi jog felölelésével és a társadalom minden tagja számára a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés – etnikai hovatartozásra, nemre, életkorra, fogyatékosságra, vallásra, meggyőződésre, szexuális irányultságra és nemi identitásra, migrációs jogállásra vagy egyéb tényezőkre tekintet nélkül történő – biztosításával elő fogja mozdítani a jogokon alapuló szakpolitikákat. A megállapodás a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmazni fog.

A pluralisztikus társadalmak jelentőségét elismerve a megállapodás a Feleknek az inkluzív politikai folyamatok támogatására, az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítására, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információhoz való nyilvános hozzáférés támogatására irányuló kötelezettségvállalását fogja tartalmazni. A megállapodás a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének mint a demokrácia pilléreinek előmozdítására, valamint a civil társadalom számára nyitott és támogató tér elősegítésére, megőrzésére és kiterjesztésére irányuló kötelezettségvállalást fog tartalmazni.

A megállapodás az összes polgár és vállalkozás eredményes és független igazságszolgáltatáshoz, valamint jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni.

A megállapodás olyan rendelkezéseket fog tartalmazni, amelyek célja a korrupció kezelését szolgáló kezdeményezések támogatása, a közfinanszírozás és a közszolgáltatások nyújtása terén a nagyobb mértékű átláthatóság és elszámoltathatóság bevezetése, a bevételek beszedésének javítása, az adókijátszás és az adóelkerülés kezelése, valamint a globális adóügyi kormányzási előírások teljesítése. E tekintetben különös figyelmet kell szentelni az uniós külső pénzügyi támogatás megfelelő felhasználásának.

A megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely szerint a Felek együttműködnek a megbízható és hatékony statisztikai rendszer kialakításában a reformfolyamat támogatásához és nyomon követéséhez szükséges statisztikák előállítása és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében.

II. cím Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés kulcsfontosságú a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósítása szempontjából. A megállapodás azt is rögzíteni fogja, hogy a mindenki számára elérhető, teljes körű és produktív foglalkoztatás és tisztességes munka alapvető fontosságú a jólét szempontjából.

A megállapodás azt is tartalmazni fogja, hogy a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy minden ágazatban – ideértve a mezőgazdaságot, az ipart és a szolgáltatási ágazatot is – megteremtsék a megfelelő feltételeket a beruházások növeléséhez, a kereskedelem fokozásához és a magánszektor fejlődéséhez.

Gazdasági párbeszéd

A megállapodás a gazdasági párbeszédre vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni annak érdekében, hogy a Felek az egymás gazdaságaival kapcsolatos alapvető ismeretek javítása révén elősegítse a gazdasági reformfolyamatot. A Felek vállalni fogják, hogy a makrogazdasági politikákkal és a strukturális reformokkal, valamint a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdések, köztük például az adóügyi és monetáris szakpolitikai keretek, valamint az azok végrehajtását szolgáló eszközök közös elemzésével kapcsolatban információt és véleményt cserélnek.

A megállapodás az eredményesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelveivel összeegyeztethető, megbízható államháztartási gazdálkodási rendszerek fejlesztésére és végrehajtására irányuló együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazni fog.

A beruházások és a magánszektor fejlesztése

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a partnerség fő célja, hogy jelentős mértékben támogassa az EU és az AKCS-országok polgárai és vállalkozásai számára rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint a jólét mindenki számára elérhető több és jobb minőségű munkahely kialakításával történő megteremtését.

A Felek együtt fognak működni abból a célból, kedvező gazdasági környezetet alakítsanak ki a kölcsönösen előnyös fenntartható és felelős beruházások mértékének jelentős növelése érdekében. A Felek az EU és tagállamai hatásköreinek tiszteletben tartása mellett ösztönözni fogják a (kétirányú) beruházások számára vonzó és stabil környezet kialakítását azáltal, hogy támogatják a beruházók számára stabil, átlátható és nyitott szabályok kialakítását, és feltárják a beruházásokat különösen jobb beruházási feltételek, tőke- és technológiatranszfer, valamint a beruházási lehetőségekkel kapcsolatos információcsere révén elősegítő mechanizmusok lehetőségeit.

A Felek nagyobb szerepet szánnak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-knak), mivel őket tekintik az inkluzív gazdasági növekedésés a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb előmozdítóinak. E célból a Felek együtt fognak működni annak érdekében, hogy az EU-ból és az AKCS-országokból származó mkkv-k is hatékonyan be tudjanak épülni az ellátási és értékláncokba.

A Felek meg fogják erősíteni együttműködésüket annak érdekében, hogy pénzügyi szolgáltatások, valamint innovatív pénzügyi eszközök és mechanizmusok széles körének felhasználásával, többek között a magánszektorbeli hitelezés növelését szolgáló biztonságos, megfelelően felügyelt és nyitott pénzügyi rendszerek támogatása révén fokozzák a pénzügyi kirekesztés felszámolását és a finanszírozáshoz való hozzáférést.

A Felek rögzíteni fogják, hogy a megfelelő infrastruktúra – ideértve a szállítást, az energiát, a vizet és a digitális összeköttetést is –, valamint a kutatás és innováció a fenntartható gazdasági növekedést elsődlegesen lehetővé tevő tényezők közé tartozik. A Felek fokozni fogják a műszaki, valamint szakoktatásra és -képzésre vonatkozó együttműködésüket is, és azt hatékonyabban hozzá fogják kapcsolni a helyi munkaerőpiachoz és a készségekkel kapcsolatos igényekhez.

A Felek újból meg fogják erősíteni, hogy a magánszektorban és a beruházási tevékenységek során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani az alapvető munkaügyi normákat. A Felek újból meg fogják erősíteni az egyesülési szabadság elvét és a Feleknek az ILO és más releváns szervezetek keretében rögzített, nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák előmozdítására és hatékony végrehajtására irányuló kötelezettségvállalását. A Felek arra is kötelezettséget fognak vállalni, hogy több és jobb minőségű munkahelyet hoznak létre, amelyek hozzájárulnak a fiatalok és a legszegényebbek, valamint a legveszélyeztetettebbek, különösen a nők és lányok gazdasági és társadalmi emancipációjához.

A Felek biztosítani fogják a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelősségteljes üzleti magatartás elveinek, köztük a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás és a környezet iránti felelősségvállalás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság – nemzetközileg elismert iránymutatásokkal és elvekkel összhangban történő – elterjesztését és betartását.

Kereskedelmi együttműködés

A Felek el fogják ismerni a kereskedelemnek és a beruházásnak az AKCS és az EU közötti általános viszony, valamint az AKCS-gazdaságok fejlődése szempontjából betöltött jelentőségét. Ösztönözni fogják a Felek közötti kereskedelmet és beruházást, ami fokozni fogja világgazdasági integrációjukat.

A Felek meg fogják újítani arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy betartják a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében vállalt kötelezettségeiket és előmozdítják a WTO célkitűzéseit.

A Felek meg fognak tenni minden olyan intézkedést, amely szükséges a gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) – ideértve adott esetben a megállapodásoknak az időszakonkénti felülvizsgálati záradékokkal összhangban, az adott Felek megállapodásával történő kibővítésének és elmélyítésének lehetőségét is – és más preferenciális kereskedelmi rendszerek által biztosított stabil és kiszámítható keret előnyeinek kiaknázásához.

A Felek meg fogják erősíteni, hogy az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a jó kormányzás tiszteletben tartása a GPM-ek lényeges és alapvető elemei.

A Felek vállalni fogják, hogy elősegítik a civil társadalom és a magánszektor, különösen a kkv-k kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó párbeszédben, valamint a GPM-ek végrehajtásában való részvételét.

A Felek vállalni fogják, hogy a megfelelő szinteken (az összes AKCS-ország szintjén, regionális és országos szinteken) párbeszédet folytatnak, valamint kereskedelmi ügyekben együttműködnek a nemzetközi fórumok keretében. A Felek meg fognak állapodni az említett párbeszédet szolgáló megfelelő intézményi keretről.

A Felek meg fogják erősíteni a fenntartható fejlődés – ideértve annak társadalmi és környezetvédelmi dimenzióját is – összes kölcsönös kereskedelmi kapcsolatba történő beépítésére, valamint e területeken az együttműködés és a párbeszéd fokozására irányuló kötelezettségvállalásukat.

A Felek meg fogják erősíteni a szolgáltatások kereskedelmének terén nemzetközi okmányokban tett kötelezettségvállalásaikat, valamint e területen a megfelelő szinteken folytatott párbeszédet és együttműködést. Adott esetben a Felek még inkább meg fogják erősíteni a bizonyos területeken, köztük a tengeri szállítás és az információs és kommunikációs technológiák terén tett kötelezettségvállalásaikat.

A Felek ugyanígy meg fogják erősíteni a nemzetközi megállapodásokban és egyéb okmányokban a kereskedelemhez kapcsolódó területeken, például a szellemitulajdon-jogok, a nem vámjellegű akadályok megszüntetése, a hatékony és megbízható versenypolitikák – ideértve az állami támogatások átláthatóságát, a vám- és kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a szabályozás harmonizációját, a szabványosítást és tanúsítást, valamint az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket is – terén tett kötelezettségvállalásaikat, és e területeken meg fogják erősíteni az együttműködést és a párbeszédet a megfelelő szinteken.

III. cím Környezetvédelem és éghajlatváltozás

A megállapodás el fogja ismerni, hogy a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás komolyan fenyegeti a fenntartható fejlődés megvalósulását, mivel a jelenlegi és a jövőbeni generációk életét (életminőségét) nagymértékű kockázatnak teszi ki, veszélyezteti a békét, a stabilitást és a gazdasági növekedést.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy együttműködnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben szereplő, vonatkozó célok elérése és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtása felé történő előrehaladás felgyorsításában. A Felek kötelezettséget vállalnak majd arra, hogy megerősítik az együttműködést és nemzetközi fórumokon hatékony szövetségeket hoznak létre a lényeges kérdésekben, különösen az éghajlatváltozás, a fenntartható energia, az óceángazdálkodás és a biológiai sokféleség kérdésében. A Felek azt is vállalják, hogy az összes szakpolitikába, tervbe és beruházásba beépítik a környezeti fenntarthatóság és éghajlatváltozás célkitűzéseit, és hogy megerősítik a helyi önkormányzatok, a civil társadalmi szervezetek és a magánszektor bevonását.

A Felek rögzíteni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak kezelése és csökkentése szempontjából alapvető fontosságú a mérséklésre és az alkalmazkodásra, ezen belül a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló ambiciózus fellépés. E célból a Felek vállalni fogják, hogy – a különböző nemzeti feltételek és a kialakuló gazdasági realitások és lehetőségek figyelembevételével – ambiciózus, mennyiségileg meghatározható és tisztességes mérséklési kötelezettségvállalásokat fognak tenni. A Felek azt is vállalni fogják, hogy az alkalmazkodási terveket beépítik a nemzeti eljárásokba, és hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében tapasztalatokat cserélnek.

A Felek támogatni fogják a természeti erőforrások, többek között a föld és a víz megőrzését, fenntartható kezelését és felhasználását, a körforgásos gazdasági megközelítések, valamint a fenntartható fogyasztási és termelési gyakorlatok előmozdítását, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzését és az azokkal való fenntartható gazdálkodást, ideértve az erdészetet, valamint a vadon élő állatok és a faanyagok jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet is. A Felek az óceánok egészsége és produktivitása érdekében elő fogják segíteni a tengeri ökoszisztémák védelmét és helyreállítását, valamint az óceánok erőforrásainak megőrzését és az azokkal való fenntartható gazdálkodást és a fenntartható halászatot.

Az együttműködés intenzívebbé tétele során a Felek figyelembe fogják venni az alábbiakat:

·a fejlődő kis szigetállamok sérülékenysége, különös tekintettel az éghajlatváltozás okozta fenyegetésre;

·az országok súlyosbodó szárazságnak, vízhiánynak, talajromlásnak és sivatagosodási problémáknak való kitettsége;

·a katasztrófakockázatok csökkentésével, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiák és tevékenységek közötti kapcsolat, valamint azoknak a rezilienciával, az éghajlatváltozás mérséklésével, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és az élelmezésbiztonsággal való szoros kapcsolata és a lakóhely elhagyásával, a migrációval és a biztonsággal való összefüggés.

IV. cím Béke, biztonság és jogérvényesülés

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a béke, a stabilitás és a biztonság – ideértve a humánbiztonságot és a rezilienciát is – előmozdítása kulcsfontosságú feltétele a fenntartható fejlődés és jólét lehetővé tételének. A megállapodás meg fogja ismételni, hogy béke és biztonság nélkül nem lehet fenntartható fejlődés, és hogy inkluzív fejlődés hiányában nem lehet fenntartható béke és biztonság.

A Felek a konfliktust és a válságokat – ideértve a megelőzési, megoldási és a békítési erőfeszítéseket is – integrált módon közelítik meg, a polgári és katonai képességeket, valamint azok kölcsönhatását is kezelve. A Felek szorosan együtt fognak működni a kontinentális és regionális szervezetekkel, valamint az ENSZ-szel. A Felek – a helyi közösségeket és a civil társadalmi szervezeteket is bevonva – elő fogják mozdítani a párbeszédet és a konszenzusépítést célzó inkluzív és részvételen alapuló mechanizmusokat és struktúrákat.

A Felek együtt fognak működni annak érdekében, hogy a társadalom egészének javát szolgáló módon javítsák a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást – a nyersanyag-kitermelő iparágakat is ideértve –, és hogy azok jogellenes kiaknázása és kereskedelme ne járuljon hozzá konfliktusok keletkezéséhez és fenntartásához.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy a nemzetközi terrorizmus és erőszakos szélsőségesség megelőzése és az azok elleni küzdelem terén – a jogállamiság, a nemzetközi jog, az emberi jogok, a menekültjog és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása mellett – fokozzák az együttes fellépést.

A Felek meg fogják erősíteni elszántságukat azt illetően, hogy küzdelmet folytatnak a szervezett bűnözés és a jogellenes kereskedelem, többek között az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és a veszélyes anyagok kereskedelmének valamennyi formájával szemben.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből (többek között jogellenes kereskedelemből és a korrupcióból) származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy minden szinten, különösen pedig a nemzetközi léptékű legsúlyosabb bűncselekmények esetében kezelik a büntetlenség kérdését. E tekintetben a Felek meg fogják erősíteni azon elhatározásukat, hogy lépéseket tesznek a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma és – adott esetben – az ahhoz kapcsolódó eszközök végrehajtása érdekében, elismerve ugyanakkor, hogy a nemzeti büntető joghatóságok és a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepkörei kiegészítik egymást.

A Felek meg fogják erősíteni az iránti elkötelezettségüket, hogy – a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeikkel, valamint más releváns nemzetközi kötelezettségekkel teljes összhangban – küzdelmet folytatnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésével szemben. A Felek megállapodnak majd abban, hogy ez a megállapodás lényeges elemét képezi.

A Felek meg fogják erősíteni a gyalogsági aknák és háborúból visszamaradt robbanószerkezetek, valamint kézi- és könnyűfegyverek (SALW) jogellenes gyártása, szállítása, forgalmazása, túlzott mértékű felhalmozása és ellenőrizetlen terjesztése elleni küzdelmet. Emellett a Felek a szabványos nemzetközi megállapodásokkal összhangban el fogják ismerni a fegyverszállítás nemzeti ellenőrzési rendszereinek fontosságát.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy védik a kulcsfontosságú infrastruktúrát, mérséklik a természetes, a véletlen és bűncselekményből eredő vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokat, valamint megerősítik a polgári repülés és a tengerhajózás biztonságát, ennek keretében pedig küzdelmet folytatnak a kalózkodás és a tengeren előforduló fegyveres rablás ellen.

A Felek kötelezettséget fognak vállalni arra, hogy – jogi szabályozásukkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban – megerősítik a kiberbiztonság elősegítésére irányuló együttműködést, megelőzik a csúcstechnológiai, a kiber- és az elektronikus bűnözést és azok ellen küzdelmet folytatnak, valamint információk és a gyakorlati tapasztalatok cseréje útján javítják a hálózati biztonságot.

A Felek vállalni fogják, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy a vonatkozó nemzetközi okmányokkal és előírásokkal összhangban a személyes adatok védelmét – többek között információ- és szakértelemcsere révén – magas szinten biztosítsák.

V. cím Migráció és mobilitás

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a migráció és a mobilitás megfelelő kezelés esetén pozitív hatást gyakorolhat a fenntartható fejlődésre. Emellett a megállapodás rögzíteni fogja a dél-dél közötti és a környezet által kiváltott migráció és mobilitás, valamint a kényszerű lakóhelyelhagyás fokozott jelentőségét.

A megállapodás erősíteni fogja a Felek azon kötelezettségvállalását, hogy a megfelelően kezelt migráció és mobilitás által – például a hazautalás, a fokozott beruházás és a tudásnak, technológiának, készségeknek és termelési kapacitásnak a származási és célországbeli migránsok és családjaik, valamint társadalmak részére történő transzferje útján – nyújtott esetleges előnyök maximalizálása, valamint azok fejlődésre gyakorolt negatív hatásainak – többek között az agyelszívás és más társadalmi költségek – minimalizálása céljából fokozzák az együttműködést. További intézkedések tehetők annak érdekében, hogy a diaszpóra tagjai és a migráns szervezetek aktívan hozzájárulhassanak származási országukban a fejlődéshez.

A megállapodás újból meg fogja erősíteni a Felek azon célkitűzését, hogy a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat tisztességes bánásmódban részesítik, a harmadik országbeli állampolgárok számára a saját állampolgáraikéval összehasonlítható jogok és kötelezettségek biztosítását célzó, hatékony integrációs politikákat fogadnak el, valamint a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájával szemben intézkedéseket dolgoznak ki.

A megállapodás meg fogja erősíteni a Felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy együttműködnek az irreguláris migráció megelőzésében és az az elleni küzdelemben, elismerve, hogy az irreguláris migráció negatív hatást gyakorol a származási, tranzit- és célországokra, és növeli annak kockázatát, hogy a migránsok az emberi jogok megsértését tapasztalják meg, és kereskedelem, valamint visszaélések áldozataivá válnak.

A megállapodás újból meg fogja erősíteni az egyes Felek jogi kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a másik Fél területén szabálytalanul tartózkodó saját állampolgáraikat feltétel nélkül visszafogadják, és hogy gondoskodnak e kötelezettségvállalás zökkenőmentes és tényleges teljesítéséről. E célból a megállapodás az említett kötelezettség gyakorlati átültetésének módját illetően konkrét rendelkezéseket tartalmaz.

Emellett a megállapodás tartalmazza a Felek annak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az irreguláris bevándorlók származási országukba történő visszatoloncolásakor tiszteletben tartják az egyének jogait és méltóságát. A Felek vállalni fogják, hogy – a partnerség és a közös felelősség elvével összhangban – az irreguláris migránsok fenntartható reintegrációjának megkönnyítése érdekében megerősítik az együttműködést.

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek azon elhatározását, hogy megerősítik az emberkereskedelem és a migránsok csempészésének megelőzésére, valamint az emberkereskedelem és a migránsok csempészése elleni küzdelemre, az integrált határigazgatás előmozdítására és támogatására, az együttes pénzügyi vizsgálatokra, valamint a bűnüldözéssel kapcsolatos együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket.

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy – a nemzetközi jog szerinti jogállásra tekintet nélkül – megerősítik a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült más személyek védelmét, támogatják e személyek fogadó országbeli beilleszkedését, és megerősítik az első menedék országának, valamint a tranzit- és célországoknak a kapacitásait. A veszélyeztetett helyzetekben lévő migránsok és sajátos igényeik különös figyelmet fognak kapni.

A megállapodás rögzíteni fogja annak fontosságát, hogy a Felek átfogó, koherens és kiegyensúlyozott megközelítést fogadjanak el az említett több és egymással összefüggő prioritási területeken, a humanitárius és emberi jogi kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartása mellett. A Felek törekedni fognak arra, hogy maximalizálják a migráció és a mobilitás hozadékát, és hogy a Felek kölcsönös kötelezettségvállalásának és javának biztosítása érdekében az összes releváns szakpolitika és eszköz felhasználásával kihasználják a szükséges áttételi hatásokat.

VI. cím Humán fejlődés és méltóság

A megállapodás újból meg fogja erősíteni a Felek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy együttműködjenek a szegénység valamennyi formájának felszámolásában, az egyenlőtlenségek kezelésében és a társadalmi kohézió elősegítésében, minek során különös figyelmet kell szentelniük a legveszélyeztetettebb és leghátrányosabb helyzetű személyeknek annak biztosítása érdekében, hogy az összes emberi lény méltóságban és egészséges környezetben részesüljön, és hogy ebből senki se maradjon ki.

E célból a Felek fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy felgyorsítsák a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben szereplő, vonatkozó célok elérése felé történő előrehaladást. Különös figyelmet kell szentelni a leginkább rászorulóknak, különösen a legkevésbé fejlett országokban, valamint a konfliktussal sújtott és instabil országokban.

A Felek – tudomásul véve, hogy a demográfiai növekedés és a demográfiai eltolódások jelentős hatást gyakorolhatnak a fejlődési eredményekre és a gazdasági előrehaladásra – kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek a népességnövekedéshez kapcsolódó kihívások minimalizálása és a demográfiai hozam hasznainak kiaknázása érdekében.

Igazságos hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz

A megállapodás elő fogja segíteni a minőségi oktatás valamennyi szintjéhez, többek között a műszaki és szakiskolai képzéshez való inkluzív és igazságos hozzáférést annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megszerezze a méltóságteljes élethez szükséges tudást és készségeket, és hozzájáruljon közösségének jólétéhez.

A megállapodás lehetővé fogja tenni az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére irányuló megközelítést, amelynek keretében a Felek kezelik az egészségügyhöz való hozzáféréssel kapcsolatos egyenlőtlenségeket, és az összes országban egyetemes egészségügyi ellátást vezetnek be, erős és hatékony egészségügyi rendszereket építenek ki, valamint együttműködnek a közös érdeklődésre számot tartó témakörökben, leginkább pedig a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzése terén.

A megállapodás támogatni fogja, hogy többek között fenntartható és integrált vízgazdálkodási rendszerek révén mindenki jobban hozzáférjen a tiszta vízhez, valamint hogy célzott otthonteremtési programok és javított városfejlesztési tervek keretében mindenki megfizethető és megfelelő lakáshoz jusson.

Szociális védelem

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a szociális védelmi politikák átalakító szerepet játszanak a társadalomban azáltal, hogy támogatják a méltányosságot, elősegítik a társadalmi befogadást, és ösztönzik az inkluzív gazdasági növekedést.

E célból a Felek kötelezettséget vállalnak majd arra, hogy mindenki számára elérhető tisztességes munkahelyek megteremtésére irányuló foglalkoztatási politikákat dolgoznak ki, amelyek keretében inkluzív, nemzeti szociális védelmi politikákat és programokat, ezen belül minimális szociális védelmi küszöböket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a növekedés előnyei széles körben és méltányosan kerüljenek felosztásra, valamint hogy felszámolják a szegénységet 2030-ig.

Nemek közötti egyenlőség

A megállapodás újból rögzíteni fogja, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságú a nők és férfiak, lányok és fiúk közötti egyenlőség, mivel az a szegénység felszámolása, a fenntartható népességnövekedés megvalósítása, a jólét fokozása és a demokratikus társadalmak emberi jogokon, társadalmi jogérvényesülésen és fenntarthatóságon alapuló fejlődésének elindítása során multiplikátorhatással bír.

A Felek elő fogják segíteni a nők és lányok jogainak védelmét és érvényesítését, valamint többek között a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó kérdésekben történő emancipációjukat, és együtt fognak működni annak érdekében, hogy felszámolják a szexuális és nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és erőszak valamennyi formáját.

A Felek gondoskodni fognak arról, hogy a nemi perspektíva a fenntartható fejlődési célok sikeres eléréséhez hozzájáruló egyik fő tényezőként az összes szakpolitikában szisztematikusan megjelenjen.

Reziliencia

A megállapodás olyan rendelkezéseket fog tartalmazni, amelyek célja a reziliencia, különösen a veszélyeztetett népességek rezilienciájának megerősítése a környezeti és gazdasági sokkhatásokra, a természeti és ember által előidézett katasztrófákra, a konfliktusokra és az egészséggel kapcsolatos globális veszélyekre tekintettel, ideértve az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciát is. A Felek szisztematikusan be fogják építeni fellépéseikbe a kockázatértékelést és a rezilienciát, biztosítva, hogy a magánszemélyek, közösségek, intézmények és országok a hosszú távú fejlesztési kilátások sérelme nélkül jobban fel tudjanak készülni a stresszhelyzetekre és sokkhatásokra, jobban ellen tudjanak állni, alkalmazkodhassanak, és gyorsan helyre tudjanak állni az ilyen stresszhelyzetekből és sokkhatásokból.

Kultúra és kölcsönös megértés

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy támogatják az egyetemes értékek elismerése mellett a sokféleségüket kellően tiszteletben tartó interkulturális párbeszédet és kulturális együttműködést abból a célból, hogy fokozzák a népeik közötti kölcsönös megértést és kultúráik megismerését, valamint hogy megelőzzék az erőszakos radikalizálódást.

3. RÉSZ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a béke és jogérvényesülés, a jólét, a fenntartható fejlődés és a globális közjavak hosszú távú védelmének megerősítése céljából a Felek elkötelezettek a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, amelynek fő elve a multilateralizmus, és középpontjában az ENSZ áll.

Ez a kötelezettségvállalás abban az elhatározásban ölt majd testet, hogy a multilaterális intézményeket meg kell reformálni és erősíteni kell őket hatékonyságuk, elszámoltathatóságuk és reprezentativitásuk növelése érdekében. Ugyanilyen módon az említett kötelezettségvállalás a jogállamiság és a jogérvényesülés nemzetközi szinten történő elősegítését és támogatását fogja szolgálni, valamint biztosítja, hogy az összes Fél megtegye a kulcsfontosságú nemzetközi egyezmények és szerződések megerősítéséhez, végrehajtásához és nemzeti átültetéséhez szükséges lépéseket.

A megállapodás jelentősen meg fogja erősíteni a Felek elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy erőiket olyan területeken egyesítsék, amelyeken a partnerség a globális fellépés előmozdítása szempontjából jelentős hozzáadott értéket biztosíthat. A Felek vállalni fogják, hogy rendszeresen – mind politikai, mind operatív szinten – egy sor stratégiai témakörben meghatározzák a közös alapot annak érdekében, hogy a vonatkozó nemzetközi fórumok és kezdeményezések keretében elősegítsék az időszerű és koordinált fellépést, többek között a szavazás terén is. A Felek konkrétan miniszteri találkozókat fognak tartani, és vállalják majd, hogy az Egyesült Nemzetek, a Kereskedelmi Világszervezet és – lehetőség szerint – más nemzetközi intézmények keretében a lehető leghatékonyabb együttműködés céljából megfelelő koordinációs mechanizmusokat alkalmaznak vagy hoznak létre.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek aktívan törekedhetnek arra, hogy a diplomáciai befolyásuk növelése céljából szorosan együttműködjenek és stratégiai szövetségeket hozzanak létre a különböző nemzetközi fórumokon az értékeikben és érdekeikben osztozó harmadik országokkal és/vagy csoportosulásokkal.

3.EU–AFRIKA PAKTUM

1. rész AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az EU–Afrika partnerség a jelen megállapodás általános részében rögzített általános célkitűzésekből, elvekből és kötelezettségvállalásokból, valamint az e jegyzőkönyvben foglalt konkrét célkitűzésekből és kötelezettségvállalásokból áll.

A megállapodás el fogja mélyíteni az Európai Unió és Afrika jelenlegi kapcsolatát, és kölcsönösen előnyös politikai partnerséget hoz létre, amely lehetővé teszi a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint az egyes Felek kulcsfontosságú érdekeinek előmozdítását.

A Felek konkrét intézkedéseket tesznek az alábbiak érdekében:

·a jelenlegi és jövőbeni európai és afrikai generációk jogos ambícióinak megvalósítása céljából békés és reziliens társadalmak létrehozása és a demográfiai és mobilitási dinamika kezelése;

·az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természeti erőforrásokhoz való tisztességes hozzáférés, valamint az ilyen erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása a kiaknázatlan gazdasági lehetőségek kihasználása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a jogellenes felhasználás, többek között a konfliktusok fenntartása céljából történő felhasználás megelőzése céljából;

·a nemek közötti egyenlőség megteremtése, az ifjúság törekvéseinek támogatása, továbbá a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálódás minden olyan formájának megakadályozása, amely erőszakos szélsőségességet eredményezhet;

·az állami és magánberuházások támogatása és a mindenki számára elérhető, tisztességes munkahelyek megteremtése;

·a szegénység felszámolása és az elhúzódó humanitárius válságok negatív hatásainak kezelése céljából az egyenlőtlenségek kezelése és a szociális védelem elősegítése.

A megállapodás felváltja és továbbfejleszti az EU–Afrika közös stratégiát. A megállapodás a mindkét Fél számára kulcsfontosságú dokumentumokra, jelesül Afrika 2063-ig tartó időszakra vonatkozó saját menetrendjére, az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusra is hivatkozni fog.

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az EU–Afrika paktumot az ezt követően összeállítandó nemzeti, regionális és kontinentális cselekvési tervek keretében hajtják végre. A megállapodás a végrehajtás jó úton haladása érdekében egyértelmű mutatókon és mérhető eredményeken alapuló, valamennyi szinten párbeszédet alkalmazó, az előrehaladás nyomon követését szolgáló rendszert fog bevezetni.

A megállapodás el fogja ismerni az EU legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek (TOT-ok), valamint számos afrikai ország között fennálló különleges kapcsolatot.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek a változó körülményekhez való alkalmazkodás céljából a jegyzőkönyvet rendszeresen és szükség szerint felülvizsgálhatják.

2. rész STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

I. cím Béke és biztonság

A megállapodás meg fogja ismételni a Felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy Afrikában a stabilitás és a jólét megteremtése, valamint az Európát érintő esetleges negatív tovagyűrűző hatások megfékezése érdekében nemzeti, regionális és kontinentális szinten elmélyített biztonsági partnerség keretében segítik elő a békét.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a békét és biztonságot illetően,

·az együttműködés, a koordináció és a párbeszéd intenzitásának fokozása a megelőzéstől és korai riasztástól a válságkezelésen és a stabilizáción át a hosszú távú béke megteremtéséig;

·az instabilitást elősegítő fő tényezőknek, köztük a földhöz és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésnek, a határvitáknak, az élelmezés- és vízbiztonságnak, valamint a személyek kényszerű lakóhelyelhagyásának a kezelése;

·annak biztosítása, hogy a háborús bűnök és az emberi jogi visszaélések, köztük a gyermekkatonák toborzása és a nemi alapú erőszak ne maradjanak büntetlenül;

·annak biztosítása, hogy az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet (APSA) teljes mértékben megkezdje működését az Afrikai Unió és a regionális gazdasági közösségek tagjainak a kontinens békéjének és biztonságának megteremtésére irányuló összes erőfeszítés pénzügyi fenntarthatóságát célzó fokozott erőfeszítései keretében, valamint az uniós eszközöknek a kívánt operatív tevékenységek és a kapcsolódó kapacitásépítési igények támogatásához való jobb hozzáigazítása révén;

a terrorizmust és a szervezett bűnözést illetően,

·a terrorizmus valamennyi formája elleni küzdelem a radikalizálódásra és toborzásra alkalmas környezetet esetlegesen megteremtő tényezők kezelésével;

·a szervezett bűnözés és a jogellenes kereskedelem valamennyi formája (például emberek, fegyverek, kábítószerek, veszélyes anyagok, vadon élő állatok, kulturális javak) elleni küzdelem;

·a tengerhajózás biztonságának fokozása, ennek keretében pedig a kalóztámadások és tengeri fegyveres rablások kezelése.

II. cím Emberi jogok és demokratikus kormányzás

A megállapodás meg fogja szilárdítani a Felek azon elhatározását, hogy elősegítik és megerősítik a demokráciát, előmozdítják és megvédik az emberi jogokat, valamint elszámoltatható, átlátható és inkluzív kormányzást biztosítanak, amelynek keretében a polgárok és a civil társadalmi csoportok megfelelő térrel rendelkeznek ahhoz, hogy a szakpolitikák kialakítása során kifejezzék elvárásaikat.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

az emberi jogokat, alapvető szabadságokat és a demokráciát illetően,

·az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartája és a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta teljes körű végrehajtásának biztosítása;

·a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű alkalmazása az etnikai hovatartozás, nem, életkor, fogyatékosság, vallás vagy meggyőződés, szexuális irányultság vonatkozásában, előtérbe helyezve a hátrányos megkülönböztetést alkalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezésére irányuló erőfeszítéseket;

·a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés ösztönzése, valamint a kínzás és az embertelen bánásmód valamennyi formája elleni küzdelem;

·a választási ciklusok és az alkotmányos rendelkezések tiszteletben tartásával hiteles, átlátható és inkluzív választások biztosítása;

·a megválasztott nemzeti parlamentek jogalkotási, költségvetési és felügyeleti előjogainak támogatása;

·pluralisztikus társadalmak előmozdítása, valamint az érdekképviselet és a szakpolitika kialakítsa terén a civil társadalmi intézmények rendelkezésére álló tér megőrzése és kiterjesztése;

a jogállamiságot, a jogérvényesülést és jó kormányzást illetően,

·inkluzív, elszámoltatható és átlátható állami intézmények létrehozása, ennek keretében pedig az e-kormányzati megoldások szélesebb körű használata;

·a korrupció elleni küzdelem és a jogellenes pénzügyi mozgásokat, a csalást és a szervezett bűnözést korlátozó jogszabályok alkalmazása;

·együttműködés annak érdekében, hogy a nemzetközi előírásokkal összhangban ne lehessen a pénzügyi rendszereket, intézményeket és nem pénzügyi vállalkozásokat, valamint szakmákat bűncselekményekből (többek között jogellenes kereskedelemből és a korrupcióból) származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni.

·a természeti erőforrások hozamaival való fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint a tisztességes, igazságos és fenntartható adópolitikák biztosítását célzó reformok elfogadása;

·az igazságszolgáltatáshoz való jog, különösen pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének a tisztességes és időszerű igazságszolgáltatás céljából történő előmozdítása;

·az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés kezelése, különös figyelmet szentelve – a vonatkozó nemzetközi előírásokkal és keretekkel összhangban – az adóügyi átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny fokozásának.

III. cím Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés

A megállapodás meg fogja erősíteni a Felek közötti gazdasági és kereskedelmi viszonyokat, javítja majd a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, megerősíti a beruházási és vállalkozási lehetőségeket – többek között az EU külső beruházási terve keretében –, és támogatni fogja a teljes körű és színvonalas foglalkoztatás felé történő átmenetet, az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását és védelmét, valamint a környezeti fenntarthatóságot. A megállapodás minden ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási ágazatban is meg fogja erősíteni a magánszektor fejlesztését.

A beruházás és a magánszektor fejlesztésének fő irányai

A megállapodás – az infrastruktúrák terén történő strukturális beruházásokon (például energia, közlekedés, technológiák, digitális összeköttetés), valamint a kutatáson és innováción felül – a kulcsfontosságú szűk keresztmetszetek állami beavatkozást igénylő kezelésére vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni annak érdekében, hogy olyan vállalkozási környezetet teremtsen, amely nagyobb mértékű beruházást és magánszektorbeli fejlesztést eredményezhet.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

·támogató szabályozási környezet létrehozása, különös tekintettel a földhöz kapcsolódó jogok és tulajdonjogok védelmére, a megbízható versenypolitikákra és az állami támogatások átláthatóságára, a szellemi tulajdonra és beruházásra, a tanúsítványok, engedélyek és a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek csökkentése révén a bürokrácia csökkentésére;

·a társaságok, különösen az mkkv-k részére könnyen hozzáférhető és megfelelő információ, valamint egyszerűsített adminisztratív eljárások biztosítása azzal kapcsolatban, hogy üzleti tevékenységüket hogyan terjeszthetik ki Afrikában és az EU-ban;

·a közpénzek hangsúlyosabban stratégiai felhasználása – ideértve támogatásötvözést is – kiegészítő állami és magánberuházás bevonása céljából;

·a finanszírozáshoz való belföldi hozzáférés növelése – különösen az mkkv-k esetében – többek között a pénzügyi rendszernek az életképes banki és nem banki rendszerek, innovatív finanszírozási mechanizmusok és mikrohitelprogramok kialakítását célzó reformja keretében.

·digitális pénzügyi szolgáltatások, például mobil bankrendszerek kifejlesztése és megerősítése többek között a nemzetközi előírások végrehajtására irányuló fokozott együttműködés keretében, valamint nyitott piacok, fogyasztóvédelem és a mobil szolgáltatásokhoz való fokozott hozzáférés biztosítása révén;

·a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeihez és lehetőségeihez igazított, jobban keresletorientált műszaki, valamint szakoktatási és -képzési rendszerek további megerősítése.

A beruházások és a magánszektor fejlesztésének fő ágazatai

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a hangsúly az alábbi stratégiai ágazatokra helyeződik, amelyek várhatóan az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, valamint a munkahelyteremtés szempontjából nagymértékű multiplikátorhatással bírnak.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a mezőgazdaságot illetően,

·a mezőgazdasági termelés ösztönzése és diverzifikálása többek között a finanszírozáshoz és a piacokhoz való fokozott hozzáférés, valamint a nem fenntartható termelési rendszereket létrehozó ösztönzők megszüntetése révén;

·a mezőgazdasági termelők és exportőrök globális értékláncokban betöltött pozíciójának megerősítése többek között a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása, az állat- és növényegészségügyi előírások terén való kapacitásépítés, valamint a tisztességes kereskedelmi rendszerek előmozdítása révén;

·a földrajzi árujelzők bejegyzésének és oltalmának biztosítása az afrikai és európai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében, valamint olyan intézkedések megtétele, amelyek támogatják a helyi közösségeket abban, hogy a regionális és globális értékláncban történő feljebb kerülés céljából teljes körűen kiaknázzák a földrajzi árujelzőket;

a halászatot és akvakultúrát illetően,

·fenntartható halászati partnerségi megállapodások megkötése és/vagy megújítása a halászati erőforrások fenntarthatóságának, valamint a halászati gazdálkodásban bevált gyakorlatok előmozdításának biztosításával;

·a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem és a fenntartható halászati gazdálkodás kialakításának támogatása;

·fenntartható akvakultúra kialakítása az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a maximális hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló hatékony területrendezés, valamint a nemzeti és külföldi beruházók számára fokozottan egyenlő versenyfeltételek biztosítása révén;

a fenntartható energiát illetően,

·hozzájárulás valamennyi gazdasági szereplő esetében az energiához való általános hozzáféréshez és a produktív energiafelhasználáshoz, többek között az energia előállítása, átvitele, elosztása és az energiahatékonyság terén folytatott beruházások megerősítésével, valamint a beruházásokat, a kölcsönösen előnyös technológiatranszfert, a kutatást és innovációt hajtó, nyitott, átlátható és működő energiapiacok elősegítése révén;

·megbízható és megfizethető energiaellátás biztosítása, valamint az európai energiaunió célkitűzéseinek teljesítése céljából Afrikán belül, valamint Európa és Afrika között az energiahálózatok hatékony összekapcsolódásának létrehozása és megerősítése;

·a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos erőfeszítések állami és magánfinanszírozásának növelése, különös tekintettel a vonatkozó nemzeti és regionális energiakezdeményezések, köztük a megújuló energiára vonatkozó afrikai kezdeményezés (AREI) sikeres végrehajtására;

a zöld gazdaságot illetően,

·a karbonszegény, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítése többek között fenntartható fogyasztási és termelési megközelítések, valamint a hulladékmegelőzésre és a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodásra vonatkozó intézkedések támogatása révén;

·a természeti erőforrások és termékek teljes életciklusa során az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló szakpolitikai alternatívákra és bevált gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és kapacitás növelése;

a kitermelhető nyersanyagokat illetően,

·a kitermelő ágazathoz, ezen belül a tengerfenék bányászatához való tisztességes, fenntartható és torzításmentes hozzáférés biztosítása valamennyi gazdasági szereplő számára, az egyes országok saját természeti erőforrásai feletti szuverenitásának teljes körű tiszteletben tartása és a fenntartható gazdálkodás előmozdítása mellett;

·a nyersanyag-kitermelő iparágak nagyobb mértékű átláthatóságának és elszámoltathatóságának megteremtése többek között a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés előmozdítása, valamint a konfliktussal érintett térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésére irányuló más releváns kezdeményezések végrehajtása révén;

·a teljes értékláncban a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelősségteljes üzleti magatartás megerősítése többek között – a nemzetközi előírások figyelembevétele mellett – a vonatkozó jogszabályok kidolgozása és/vagy teljes körű végrehajtása révén;

a közlekedést és infrastruktúrát illetően,

·Afrikában a szárazföldi közlekedés továbbfejlesztése – az infrastruktúra tervezése és végrehajtása terén a nagyobb átláthatóság és verseny biztosítása mellett – az áruk és személyek mozgásának elősegítése érdekében;

·versenyfeltételek biztosítása a tengeri szállítási szolgáltatások terén, ideértve a kikötőkbe való korlátozás nélküli belépést is;

·a repülési ágazatban a kapcsolatok megerősítése a beruházási lehetőségek támogatása, a szabályozási együttműködés kiszélesítése és elmélyítése, valamint a biztonság és védelem fokozása céljából;

·megfizethető, inkluzív és megbízható digitális összeköttetés biztosítása, amelyet támogató szabályozási környezet segít, és az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo), valamint műholdas pontosító rendszer (EGNOS) felhasználásának előmozdítása a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések középpontba állításával;

a technológiákat és innovációt illetően,

·a digitális gazdaság, az elektronikus hírközlés, a bizalmi szolgáltatások és a személyes adatok védelme, az e-kereskedelem és e-kormányzat kifejlesztése és megerősítése, biztosítva a nemzetközi szabványok kidolgozását és felhasználását, a nyílt hozzáférésű adatokat és piacokat, a fogyasztóvédelmet és a digitális szolgáltatásokhoz való fokozott hozzáférést;

·valamennyi gazdasági szereplő és polgár számára a digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ennek keretében a digitális vállalkozást, a határokon átnyúló beruházásokat lehetővé tevő kedvező szakpolitikai és szabályozási keret létrehozása, valamint a digitális készségek és jártasság elősegítése;

·a tudományos haladást és a technológia, illetőleg a know-how átadását elősegítő kutatási és fejlesztési tevékenység ösztönzése;

·a helyi igényekre szabott innováció, a gazdasági diverzifikáció és a fokozottan tudásalapú gazdaságokra való áttérés támogatása.

Kereskedelmi együttműködés

A megállapodás célja, hogy az inkluzív és fenntartható fejlődés javára előmozdítsa a Felek közötti kereskedelmi és beruházási lehetőségeket.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

·annak biztosítása, hogy az inkluzív növekedést és fenntartható fejlődést szolgáló kereskedelmi forgalom – többek között a megerősített termelési kapacitások és vállalkozói készség, valamint a hozzáadott értéket képviselő és munkaerő-igényes ágazatokban történő megnövelt beruházások és a globális, valamint a regionális értékláncba történő beillesztés révén történő – növelésének elősegítése céljából megvalósulnak a szükséges keretfeltételek és a megfelelő belföldi szakpolitikák;

·a mechanizmusok, eljárások és intézmények megerősítése a kereskedelempolitikák létrehozását és végrehajtását szolgáló kapacitás fokozása céljából, valamint annak érdekében, hogy a magánszektor kihasználhassa ezeket a politikákat és megnövekedett lehetőségeket;

·a regionális integrációs folyamatokra való építkezés, e folyamatok ösztönzése és támogatása, ezen belül a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a szabályozás harmonizációja annak érdekében, hogy az országok jobban hasznot húzhassanak a szomszédaikkal folytatott kereskedelemből, és hogy hozzájáruljanak a regionális stabilitás, a kohézió és a jólét elősegítéséhez;

·az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet (CFTA) előkészületeinek támogatása.

IV. cím Humán fejlődés és méltóság

A megállapodás ismételten meg fogja erősíteni a Felek azon elhatározását, hogy 2030-ig a szegénység minden formáját felszámolják, eredményesen kezelik az egyenlőtlenséget, és megvalósítják a nemek közötti egyenlőséget, valamint megteremtik az emberek demokratikus életben való tényleges részvételének feltételeit, és aktívan hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

az oktatást illetően,

·annak biztosítása, hogy a nemzeti oktatási rendszerek valamennyi szinten való megerősítésével minden lány és fiú hozzáfér a színvonalas kisgyermekkori neveléshez, ellátáshoz és iskola előtti neveléshez, valamint annak elérése, hogy valamennyi lány és fiú ingyenes, méltányos és színvonalas általános és középiskolai oktatásban vehessen részt;

·a beiratkozások és a színvonal megerősítése a felsőoktatásban, valamint a szakképzett innovációs munkaerő és a képzett ifjúság kritikus tömegének létrehozása – a digitális készségek és jártasság kialakítását, valamint a digitális technológiák alkalmazását is ide értve;

·a kölcsönösen előnyös tudományos kiválóság elérése céljából közösen folytatott kutatási együttműködések lehetőségeinek támogatása a tudomány, a technológia és a kutatás terén;

az egészségügyet illetően,

·a nemzeti egészségügyi rendszerek valamennyi szinten történő megerősítése révén egyetemes egészségügyi ellátás és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés megvalósítása;

·a szexuális és reproduktív egészség és a kapcsolódó jogok biztosítása, ennek keretében a színvonalas és megfizethető, átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, tájékoztatáshoz és szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés;

·a mindenki számára elérhető biztonságos, megfizethető és alapvető gyógyszerek és vakcinák céljának megvalósítása érdekében a gyógyszerekhez és vakcinákhoz való hozzáférés támogatása;

·az afrikai országok korai riasztási, kockázatcsökkentési, valamint nemzeti és globális egészségügyi kockázatok – többek között az állat- és növényegészségügy területén történő – kezelésére való kapacitásának megerősítése;

·a nem fertőző betegségek és kockázati tényezőik csökkentését szolgáló intézkedések elősegítése és ezáltal az elkerülhető megbetegedések és az azokhoz kapcsolódó társadalmi terhek megelőzése, különös tekintettel a gyermekekre és a veszélyeztetett csoportokra;

·a tudás, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok országok közötti megosztásának elősegítése;

·a globális egészségügyi egyezmények végrehajtását célzó intézkedések megtétele;

a szociális védelmet illetően,

·a népesség alsó 40 %-a – nemzeti átlagot meghaladó – jövedelemnövekedésének megvalósítását és fenntartását támogató szakpolitikák elfogadása;

·a szociális védelem kiterjesztése az alapvető jövedelembiztonság, valamint megfelelő és sokkhatásra reagálni képes szociális védelmi rendszerek révén;

·befogadóbb és eredményesebben működő munkaerőpiacok, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka biztosítását célzó foglalkoztatási politikák létrehozása, ezek keretében pedig az informális gazdaságról a formális gazdaságra való zökkenőmentes áttérés elősegítése;

a nemek közötti egyenlőséget illetően,

·annak biztosítása, hogy minden Fél aláírja, megerősíti és teljes körűen végrehajtja a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW) és annak a női jogokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvét;

·a lányok és nők fizikai és érzelmi sértetlenségének biztosítása a nemi alapú erőszak valamennyi formájának, köztük a női nemi szerv megcsonkításának és más káros hagyományos gyakorlatoknak a felszámolása, valamint a gyermek- és kényszerházasságok megszüntetése révén;

·annak biztosítása, hogy a lányok és nők szociális jogait tiszteletben tartják és előmozdítják, különösen az oktatás és az egészségügy terén, elismerve ezzel a nőknek a demográfiai tartalék megvalósításában betöltött kulcsfontosságú szerepét;

·a lányok és nők szerepének megerősítése a politikai életben és a békefolyamatokban, valamint a közvetítési erőfeszítések során;

·a nők gazdasági jogainak megerősítése, a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a föld és más termelőeszközök ellenőrzéséhez és felhasználásához való hozzáférésük megkönnyítése, valamint a vállalkozó nők támogatása;

az ifjúságot illetően,

·az ifjúságnak a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek elsajátításához nyújtott segítség növelése oktatás, szakiskolai képzés és a digitális technológiákhoz való hozzáférés révén;

·tisztességes munkakörülményeket biztosító, fenntartható munkahelyek létrehozásának elősegítése és az erőszakos radikalizálódás felmerülése elleni küzdelem;

·az ifjúság emancipációjának előmozdítása és a felelős polgárság kialakítása a társadalom valamennyi szintjén az aktív részvételt szolgáló terek megnyitása révén, valamint az ifjúsági szervezetek közötti interkulturális párbeszédre irányuló kezdeményezések támogatása;

az élelmezésbiztonságot illetően,

·az éhínség és más típusú élelmezési válságok felszámolása céljából annak biztosítása, hogy mindenki elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelemhez férhessen hozzá;

·a fejlesztés és a humanitárius fellépés közötti koordináció fokozása az élelmezési válságok hatékonyabb előrejelzése, megelőzése és az azokra való felkészülés érdekében, időszerű intézkedések megtételének biztosítása az élelem helyszínen történő elérhetőségének biztosítása céljából, valamint a túlzott áringadozás kiváltó okainak kezelése;

·a legveszélyeztetettebb népességcsoportok kitettségének mérséklése a szociális biztonsági háló megerősítése révén;

·annak biztosítása, hogy végrehajtják az alultápláltság valamennyi formája elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, és hogy az alultápláltság által népességcsoportok különös figyelmet kapjanak gyenge intézményi kapacitás esetén vagy akkor, ha a legveszélyeztetettebb csoportokra a gyakori katasztrófák vagy konfliktusok – mint például az instabil országok esetében – súlyos hatást gyakorolnak;

·a nem fertőző betegségek kialakulásának megelőzése egészséges étrendek és életstílusok támogatása révén;

a vízbiztonságot illetően,

·biztonságos és kellő mennyiségű ivóvízhez való hozzáférés megfizethető módon történő biztosítása az alapvető szükségletek, köztük a szennyvíz-elvezetési és a higiéniai igények kielégítése érdekében, valamint az egészség és a jólét szintjeinek megőrzése;

·a társadalmi-gazdasági fejlődéshez és tevékenységhez szükséges hatékony vízellátás biztosítása, valamint az ökoszisztémák megőrzése és védelme a vízelosztási és vízgazdálkodási rendszerekben;

·a határokat átlépő vízkészlet-gazdálkodást szolgáló együttműködés elősegítése az édesvíz fenntarthatóságának megvalósítása, a vízhez kapcsolódó veszélyek (például áradás, aszály és szennyezés) okozta bizonytalanságok kezelése és a konfliktusok kockázatának megelőzése érdekében;

a kulturális együttműködést illetően,

·a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése;

·a kulturális cserék ösztönzése és közös kezdeményezések végrehajtása számos kulturális területen;

·a tárgyi és szellemi kulturális örökség gazdagításának, valamint a kulturális kifejezések sokszínűségének elősegítése.

V. cím Mobilitás és migráció

A meglévő kezdeményezésekre (például az európai migrációs stratégiára, a partnerségi keretre, a rabati és kartúmi folyamatokra; a vallettai csúcstalálkozóra) építve a megállapodás rögzíti, hogy az afrikai és európai migrációs érdekek összefonódnak egymással, és ha azokat – többek között az irreguláris migránsok visszatérését és visszafogadását szolgáló hatékony mechanizmusok révén – megfelelően kezelik, a migráció és mobilitás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, valamint a kompetenciák és ismeretek áramlásához.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a legális migrációt illetően,

·az agyáramlás fokozása a diákoknak, kutatóknak és szakembereknek szóló mobilitási programok gazdagítása útján;

·a meglévő jogi kereten belül üzleti és beruházási célból tett, rövid időtartamú látogatások megkönnyítése;

·a munkaerő-migráció hatékony kezelése céljából történő együttműködés többek között a készségek és képesítések hordozhatósága és elismerése, a megfelelő szociális védelem, valamint a kizsákmányolás valamennyi formája elleni küzdelem révén;

az irreguláris migrációt illetően,

·a határigazgatással kapcsolatos együttműködés megerősítése, a hírszerzési információk összegyűjtésének és megosztásának javítása, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés előmozdítása;

·a Felek azon jogi kötelezettségvállalásának megerősítése, amely szerint a másik Fél területén szabálytalanul tartózkodó saját állampolgáraikat – ez utóbbi kérésére – feltétel nélkül visszafogadják, és olyan mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja e kötelezettség eredményes teljesítését, valamint elősegítik annak végrehajtását. E célból a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyorsan reagálnak a visszafogadási kérelmekre (például a saját állampolgáraik azonosításával, a visszatérést szolgáló úti okmány kiadásával vagy a visszatérés céljából az uniós úti okmány elfogadásával, a visszatérési műveletek alakiságaira történő időszerű reagálással);

·emellett a Felek a jogszabályok kidolgozása és elfogadása során az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek (a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek, valamint az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvnek), mint a migránsok csempészése és az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló elsődleges nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően járnak majd el;

·tudatosítási kampányok indítása a potenciális migránsok körében az irreguláris migrációhoz kapcsolódó kockázatokról;

·a csempész- és kereskedőhálózatokkal szembeni fellépés fokozása az információmegosztási rendszerek, nyomozások és büntetőeljárások javítása révén;

a migrációhoz kapcsolódó más kérdéseket illetően,

·a migránsok általi hazautalások tranzakciós költségeinek 3 százalék alá csökkentése, az 5 százaléknál magasabb költségű hazautalási csatornák felszámolása, valamint a nem hagyományos szereplők – többek között új technológiák felhasználása révén történő – fokozott bevonását szolgáló szabályozási keretek javítása;

·a származási országokban a diaszpóra helyi gazdasági fejlődést támogató részvételének ösztönzése;

·annak biztosítása, hogy a dél-dél közötti migrációt (az afrikai országok között és azokon belül) megfelelően kezeljék a nemzeti és regionális fejlesztési menetrendek;

·a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, köztük a menekültek, a menedékkérők és a belső menekültek részére a lehető legmagasabb szintű védelem és segítségnyújtás biztosítása a felelősség megosztásának elve alapján, a nemzetközi joggal teljes összhangban.

VI. cím Éghajlatváltozás és környezeti fenntarthatóság

A megállapodás ismételten rögzíteni fogja, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak kezelése és csökkentése szempontjából alapvető fontosságú a mérséklésre és az alkalmazkodásra irányuló ambiciózus fellépés, és hogy általánosabban a környezet minőségének védelme és javítása alapvető a jelenlegi és jövőbeni generációk fejlődéséhez.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

az éghajlat-politikát illetően,

·a nemzeti vállalások és a nemzeti alkalmazkodási tervek keretében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítása;

·a meglévő pénzügyi mozgások összhangba hozása az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé vezető iránnyal, és az ezt szolgáló innovatív finanszírozás feltárása;

·az éghajlatváltozás és a környezet kezelését és nyomon követését szolgáló tudományos és műszaki humán- és intézményi kapacitás létrehozása és/vagy megerősítése többek között a Kopernikuszhoz hasonló Föld-megfigyelési technológiák és információs rendszerek alkalmazása révén;

·a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban a zöld és a fenntartható kék növekedés fejlesztése és/vagy megerősítése;

a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat illetően,

·az ökoszisztémák megőrzésének, fenntartható hasznosításának és helyreállításának – különösen a Kongó-medencében történő – elősegítése az országok fejlődése, a helyi népesség megélhetésének, valamint a helyi és globális szintű ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele érdekében;

·a vadon élő állatok védelme és a vadon élő állatok védelmével és kereskedelmével kapcsolatos tudatosság növelése minden szinten, különös tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és más releváns nemzetközi megállapodásra;

·a partmenti és tengeri területek megőrzése és a tengeri hulladék csökkentése többek között a hulladékmegelőzési politikák előmozdítása, valamint az óceánok megtisztítását szolgáló műveletek fokozása révén;

·a helyi közösségek ökoszisztémák megőrzésében való részvételének megerősítése, a munkahelyteremtés és más gazdasági lehetőségek előtérbe helyezése, többek között a környezetbarát és fenntartható turizmus előmozdítása révén;

az aszályt, sivatagosodást és talajromlást illetően,

·az aszály, a talajromlás és a sivatagosodás kezelését szolgáló integrált megközelítések előmozdítása többek között fenntartható és méltányos földjogok és földhasználat, fenntartható földi, vízi és erdészeti erőforrás-gazdálkodás biztosítása, valamint a vidéki térségekben élő személyeknek szóló fenntartható gazdasági lehetőségek megteremtése révén;

·az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) nemzeti cselekvési tervei és más releváns nemzetközi és regionális kezdeményezések, köztük a Nagy Zöld Fal kezdeményezés végrehajtása terén történő előrehaladás felgyorsítása;

·a sivatagosodás és talajromlás elleni küzdelmet szolgáló kiegészítő erőforrások mozgósítása és a helyi közösségek részvételének megerősítése;

az erdészetet illetően,

·az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelmének (FLEGT) előmozdítása többek között önkéntes partnerségi megállapodások megkötése és/vagy végrehajtása révén, valamint országos szinten a koherencia és a pozitív interakciók megerősítése a FLEGT, valamint az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentésére vonatkozó ENSZ-program (REDD+) között;

·az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-kereskedelem ellen folytatott küzdelem, általános tudatosítás végzése az erdőirtással kapcsolatban minden szinten, valamint a fenntarthatóan kezelt erdőkből származó erőforrás- és energiahatékony termékek fogyasztásának ösztönzése;

·a helyi közösségek részvételének megerősítése az erdők védelmében, valamint az ökoszisztémák megőrzése terén a munkahelyteremtés és más gazdasági lehetőségek előtérbe helyezése;

a fenntartható urbanizációt illetően,

·az ENSZ új városfejlesztési menetrendjével összhangban a fenntartható városfejlesztést támogató jogi és politikai környezet megteremtése a helyi hatóságokkal való aktív kapcsolattartás mellett, különös figyelemmel az átlátható és szabályozott földvásárlásokra és tulajdonjogokra;

·a kapacitásépítés fokozása és környezetvédelmi tudatosítási kampányokban való részvétel;

·belföldi és nemzetközi szinten megfelelő finanszírozással, többek között köz-magán társulás keretében támogatott, fenntartható energiával és városi mobilitással kapcsolatos megoldások létrehozása;

·a hulladékgazdálkodás és valamennyi veszélyes anyaggal való gazdálkodás javítása, valamint a szennyezés minden formájának kezelése;

·természetalapú megoldások előmozdítása a városi területeken a reziliencia fokozása céljából.

4.EU–KARIBI PAKTUM

1. rész AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az EU–karibi partnerség a jelen megállapodás általános részében rögzített általános célkitűzésekből, elvekből és kötelezettségvállalásokból, valamint az e jegyzőkönyvben foglalt konkrét célkitűzésekből és kötelezettségvállalásokból áll.

A megállapodás el fogja mélyíteni az Európai Unió és a karibi térség jelenlegi kapcsolatát, és kölcsönösen előnyös politikai partnerséget hoz létre, amely lehetővé teszi a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint az egyes Felek kulcsfontosságú érdekeinek előmozdítását.

A Felek konkrét intézkedéseket tesznek többek között az alábbiak érdekében:

·az éghajlatváltozás kezelése és a természeti erőforrásokhoz való hatékony hozzáférés, valamint az ilyen erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés megvalósítása érdekében;

·az állami és magánberuházások támogatása és a mindenki számára elérhető, tisztességes munkahelyek megteremtése;

·biztonságos és befogadó társadalmak kialakítása, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és az ifjúság számára életképes alternatívák biztosítása hatékony szociális védelmi politikák támogatásával;

·a korrupcióra, a szervezett bűnözésre és az adóügyi kormányzásra vonatkozó globális előírásoknak való megfelelés biztosítása.

A megállapodás az EU–karibi közös partnerségi stratégiára épít, és annak helyébe lép.

A megállapodás el fogja ismerni az EU legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek (TOT-ok), valamint a karibi országok között fennálló szoros kapcsolatot, valamint az előbbieknek a regionális integrációban betöltött szerepét is.

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az EU–karibi jegyzőkönyvet későbbi nemzeti és regionális cselekvési tervek keretében hajtják végre.

A megállapodás a végrehajtás jó úton haladása érdekében egyértelmű mutatókon és mérhető eredményeken alapuló, valamennyi szinten politikai párbeszédet alkalmazó, az előrehaladás nyomon követését szolgáló rendszert fog bevezetni.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek a változó körülményekhez való alkalmazkodás céljából a jegyzőkönyvet rendszeresen és szükség szerint felülvizsgálhatják.

2. rész STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

I. cím Éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás

A megállapodás ismételten rögzíteni fogja, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak kezelése és csökkentése szempontjából alapvető fontosságú a mérséklésre és az alkalmazkodásra irányuló ambiciózus fellépés, és hogy általánosabban a környezet minőségének védelme és javítása alapvető a jelenlegi és jövőbeni generációk fejlődéséhez.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

az éghajlat-politikát illetően,

·a nemzeti vállalások és a nemzeti alkalmazkodási tervek alapján az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítása;

·a meglévő pénzügyi mozgások összhangba hozása az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé vezető iránnyal, és az ezt szolgáló innovatív finanszírozási eszközök feltárása;

·az éghajlatváltozás és a környezet kezelését és nyomon követését szolgáló tudományos és műszaki humán- és intézményi kapacitás létrehozása és/vagy megerősítése, többek között Föld-megfigyelési technológiák és információs rendszerek alkalmazása révén;

·a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban a zöld és a fenntartható kék növekedés fejlesztése és/vagy megerősítése;

a környezeti fenntarthatóságot illetően,

·az ökoszisztémák megőrzésének, fenntartható hasznosításának és helyreállításának támogatása az országok fejlődése, a helyi népesség megélhetésének, valamint a helyi és globális szintű ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele érdekében;

·az erdőirtás megállítása és a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása;

·a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

·többek között hatékony gyűjtési rendszerek és eredményes újrahasznosítás révén a hulladékgazdálkodás és valamennyi veszélyes anyaggal való gazdálkodás javítása;

az óceángazdálkodást illetően,

·a partmenti és tengeri ökoszisztémák megőrzése, a kék növekedési stratégiákkal összefüggésben a halászati és turisztikai ágazat fenntartható fejlődésének előtérbe helyezése;

·a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem és a fenntartható halászati gazdálkodás kialakításának támogatása;

·a tengeri hulladék csökkentése, a tengeri hulladék kiváltó okainak kezelése többek között hulladékmegelőzési politikák és az óceánok megtisztítását szolgáló műveletek fokozása révén, különös tekintettel az óceánok körkörös áramlási rendszereiben található felhalmozódási zónákra;

·az óceánok és a part menti területek erőforrásaival való felelősségteljes és elszámoltatható módon történő gazdálkodást szolgáló nemzeti és regionális kapacitások megerősítése;

·a tengeri és partmenti természeti tőke felértékelésének előmozdítása;

a katasztrófakockázat-kezelést illetően,

·a sendai keretben foglalt prioritásokkal összhangban a társadalmak és az infrastruktúra rezilienciájának növelése érdekében belföldön a megelőzési, mérséklési, előkészítési, válaszadási és helyreállítási intézkedések javítását szolgáló nyomonkövetési, korai riasztási és kockázatkezelési kapacitások növelése;

·a regionális katasztrófa- és vészhelyzet-reagálási képesség, ezen belül a civil védelmi mechanizmusok megerősítése;

·az együttműködés ösztönzése az űrtechnológiák és -információk alkalmazása útján;

·a helyi felelősségvállalás biztosítása az érintett közösségek, a civil társadalom és a helyi hatóságok politikai válaszokra vonatkozó javaslattételbe és a politikai válaszok végrehajtásába történő bevonása révén, minek keretében különös figyelmet kell szentelni a legveszélyeztetettebb háztartásoknak és marginalizált csoportoknak.

II. cím: Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés

A megállapodás meg fogja erősíteni a Felek közötti gazdasági és kereskedelmi viszonyokat, javítja majd a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, megerősíti a beruházási és vállalkozási lehetőségeket, és támogatni fogja a teljes körű és színvonalas foglalkoztatás felé történő átmenetet, az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását és védelmét, valamint a környezeti fenntarthatóságot. A megállapodás minden ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási ágazatban is meg fogja erősíteni a magánszektor fejlesztését.

A beruházás és a magánszektor fejlesztésének fő irányai

A megállapodás – az infrastruktúrák terén történő strukturális beruházásokon (például energia, közlekedés, digitális összeköttetés), valamint a kutatáson és innováción felül – az állami beavatkozást igénylő kulcsfontosságú szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni annak érdekében, hogy olyan vállalkozási környezetet teremtsen, amely nagyobb mértékű beruházást és magánszektorbeli fejlesztést eredményezhet.

E célból a Felek kötelezettséget vállalnak többek között az alábbiakra:

·támogató jogi környezet létrehozása, különös tekintettel a földhöz kapcsolódó jogok és tulajdonjogok védelmére, a szellemi tulajdonra és beruházásra, a tanúsítványok, engedélyek és a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek csökkentése révén a bürokrácia csökkentésére, a megbízható versenypolitikákra, ideértve az állami támogatások átláthatóságát is, valamint a hatékony és kiszámítható adóügyi rendszerek bevezetésére;

·a beruházók részére könnyen hozzáférhető és megfelelő információ biztosítása azzal kapcsolatban, hogy üzleti tevékenységüket hogyan terjeszthetik ki a Karib- térségben, valamint a vállalkozás alapítására irányuló adminisztratív eljárások megkönnyítése;

·a közpénzek hangsúlyosabban stratégiai felhasználása – ideértve támogatásötvözést is – kiegészítő állami és magánberuházás bevonása céljából;

·a finanszírozáshoz való belföldi hozzáférés növelése többek között a pénzügyi rendszernek az életképes banki és nem banki rendszerek, innovatív finanszírozási mechanizmusok és rendszerek kialakítását célzó reformja keretében;

·digitális pénzügyi szolgáltatások, például mobil bankrendszerek kifejlesztése és megerősítése többek között a nemzetközi előírások végrehajtására irányuló fokozott együttműködés keretében, valamint nyitott piacok, fogyasztóvédelem és a mobil szolgáltatásokhoz való fokozott hozzáférés biztosítása révén;

·a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeihez és lehetőségeihez igazított, jobban keresletorientált műszaki, valamint szakoktatási és -képzési rendszerek további megerősítése.

A beruházások és a magánszektor fejlesztésének fő ágazatai

A Felek többek között az alábbi stratégiai ágazatokat helyezik majd a középpontba, amelyek várhatóan az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, valamint a munkahelyteremtés szempontjából nagymértékű multiplikátorhatással bírnak, ezáltal biztosítva, hogy a gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósággal járjon együtt.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a zöld gazdaságot illetően,

·a karbonszegény, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítése többek között fenntartható fogyasztási és termelési megközelítések, valamint a hulladékmegelőzésre és a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodásra vonatkozó intézkedések támogatása révén;

·a természeti erőforrások és termékek teljes életciklusa során az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló szakpolitikai alternatívákra és bevált gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és kapacitás növelése;

a fenntartható kék növekedést illetően,

·fenntartható halászati partnerségi megállapodások megkötése és/vagy megújítása a halászati erőforrások fenntarthatóságának, valamint a halászati gazdálkodásban bevált gyakorlatok előmozdításának és a halászati termékek feldolgozását szolgáló kapacitás megnövelésének biztosításával;

·fenntartható akvakultúra kialakítása az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a maximális hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló hatékony területrendezés, valamint a beruházók számára fokozottan egyenlő versenyfeltételek biztosítása révén;

·a kitermelő ágazatokhoz, ezen belül a tengerfenék bányászatához való tisztességes, fenntartható és torzításmentes hozzáférés biztosítása valamennyi gazdasági szereplő számára, figyelembe véve a fenntarthatósági aggályokat, valamint nagyobb mértékű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása többek között a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés előmozdítása és más releváns kezdeményezések végrehajtása révén;

·a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez, többek között a kikötőkhöz való, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés biztosítása;

a fenntartható energiát illetően,

·hozzájárulás valamennyi gazdasági szereplő energiához való általános hozzáféréséhez, valamint megbízható és megfizethető energiaellátásához, és többek között a megújuló energia előállításába, átvitelébe, elosztásába és az energiahatékonyságba történő beruházás fokozása a káros piaci torzulások kezelése mellett;

·a megújuló energia és az energiahatékonyság, valamint a tiszta, sokrétű és fenntartható energiatechnológiák – ezen belül a megújulóenergia-technológiák és az alacsony kibocsátású energiatechnológiák – fejlesztése és elterjesztése a vonatkozó állami és magánfinanszírozás növelése révén;

a turizmust illetően,

·a turisztikai ágazatba történő beruházás ösztönzése marketing és népszerűsítési stratégiák támogatása, szakmai képzés és a digitális technológiák elterjesztése révén;

·a turisztikai ágazat és más releváns gazdasági ágazatok, különösen a mezőgazdaság és a halászat közötti kapcsolódások megerősítése, különös tekintettel a környezetvédelemre, valamint az agroturizmusra és a tengeri turizmusra;

·a biológiai sokféleség fenntartható hasznosításának és megőrzésének a turisztikai szakpolitika tervezésébe és kidolgozásába történő bevonása;

·fenntartható, felelős és magas színvonalú, a helyi közösségek integritását és érdekeit tiszteletben tartó turizmus előmozdítása;

az emberek és helyek összekapcsolását illetően,

·minőségi és fenntartható infrastrukturális rendszerek kiépítése az áruk és személyek mozgásának elősegítése, az elfogadott nemzetközi egyezményeknek és megállapodásoknak megfelelő helyes környezeti gyakorlatok előmozdítása;

·az információs és kommunikációs technológiák piacaihoz (például telekommunikáció, internet) való hozzáférés biztosítása valamennyi gazdasági szereplő számára többek között kedvező jogszabályi keretek létrehozása és célzott beruházások támogatása révén, valamint a digitális technológiák megfizethető használatának biztosítása az emberek és a vállalkozások számára;

·a kulturális cserék előmozdítása és számos kulturális területen közös kezdeményezések végrehajtása, ideértve kulturális események közös megszervezését is;

·az EU legkülső régióival és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) való együttműködés, valamint integráció fokozása;

·a regionális integrációs folyamatok ösztönzése és támogatása a Karib-térségben, valamint Latin-Amerikában;

Kereskedelmi együttműködés

A megállapodás célja, hogy az inkluzív és fenntartható fejlődés javára előmozdítsa a Felek közötti kereskedelmi és beruházási lehetőségeket.

E célból a Felek kötelezettséget vállalnak többek között az alábbiakra:

·a mechanizmusok és eljárások megerősítése, valamint a kapacitás fokozása az elfogadott kereskedelmi megállapodások keretében;

·annak biztosítása, hogy az inkluzív növekedést és a fenntartható fejlődést, a munkahelyteremtést, a gazdasági diverzifikációt és az iparosodást szolgáló megnövekedett kereskedelmi forgalom – többek között a megerősített termelési kapacitások és vállalkozói készség, valamint a hozzáadott értéket képviselő és munkaerő-igényes ágazatokba történő fokozott beruházások és a globális, valamint a regionális értékláncba történő beillesztés révén történő – elősegítése céljából keretfeltételek és megfelelő belföldi szakpolitikák nyernek alkalmazást;

·a mechanizmusok, eljárások és intézmények megerősítése a kereskedelempolitikák létrehozását és végrehajtását szolgáló kapacitás fokozása céljából, valamint annak érdekében, hogy a magánszektor kihasználhassa ezeket a politikákat és megnövekedett lehetőségeket;

·a regionális integrációs folyamatokra való építkezés, e folyamatok ösztönzése és támogatása, ezen belül a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a szabályozás harmonizációja annak érdekében, hogy az országok jobban hasznot húzhassanak a szomszédaikkal folytatott kereskedelemből, és hogy hozzájáruljanak a regionális stabilitás, kohézió és jólét elősegítéséhez.

III. cím: Humánbiztonság, emberi jogok és jó kormányzás

A megállapodás meg fogja ismételni, hogy – az elszámoltatható, demokratikus, hatékony, átlátható intézményekkel rendelkező – reziliens társadalmak, amelyekben az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű védelmet élveznek, és az állampolgárok, valamint a csoportok az elvárásaik kifejezése és a szakpolitikák alakítása céljából megfelelő térrel rendelkeznek, a legfelkészültebbek arra, hogy belföldön és külső környezetben is alkalmazkodjanak a változásokhoz, azokra reagáljanak, és e változásokat megfelelően kezeljék.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a bűnözést és az állampolgárok biztonságát illetően,

·a kábítószerek gyártása, kereskedelme és fogyasztása elleni küzdelem, amelynek keretében különös figyelmet kap a keresleti oldali megelőzés és oktatás;

·a migrációs áramlások kezelésének javítása és az emberkereskedelem, a kényszerű lakóhelyelhagyás és a migránsok, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint más hagyományos fegyverek csempészésének kezelése, a kettős felhasználású termékek kereskedelmének stratégiai ellenőrzése fokozott határigazgatás, határokon átnyúló hírszerzés, információmegosztás, valamint a szakértők cseréje és technikai segítségnyújtás keretében;

·a csoportos erőszak átfogó, kiváltó okokon alapuló és megelőzési jellegű megközelítéssel történő kezelése a radikalizálódásra alkalmas környezetet esetlegesen megteremtő tényezők kezelésével;

·együttműködés annak érdekében, hogy a nemzetközi előírásokkal összhangban ne lehessen a pénzügyi rendszereket, intézményeket és nem pénzügyi vállalkozásokat, valamint szakmákat bűncselekményekből (többek között jogellenes kereskedelemből és a korrupcióból) származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni;

az emberi jogokat és a jogérvényesülést illetően,

·a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű alkalmazása az etnikai hovatartozás, nem, életkor, fogyatékosság, vallás vagy meggyőződés, szexuális irányultság tekintetében, előtérbe helyezve a hátrányos megkülönböztetést alkalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezését;

·a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés ösztönzése, valamint a kínzás és az embertelen bánásmód, továbbá a biztonsági erők visszaélései elleni küzdelem;

·a családon belüli erőszak, a szexuális és munkahelyi kizsákmányolás felszámolása, a gyermekek jogainak előmozdítása a gyermekmunka, a gyermekbántalmazás és a testi fenyítés felszámolása, az emberkereskedelem és a nyereség céljából történő kizsákmányolás valamennyi formája elleni küzdelem a legális és illegális gazdaságokban egyaránt;

·az intézmények és a jogállamiság megerősítése az igazságszolgáltatáshoz való jog, az igazságszolgáltatás függetlenségének és elszámoltathatóságának, az igazságszolgáltatási hatóságok kapacitásépítésének biztosítása révén, valamint az ügyhátralékok és a túl hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás felszámolása;

·a börtönkörülmények javítása, a börtönlakók társadalmi rehabilitációjára tekintettel társadalmi rehabilitációs programok megvalósítása, valamint a harmadik országokból származó bűnözők kitoloncolásával előidézett társadalmi és biztonsági problémák kezelése;

a jó kormányzást és az adóügyeket illetően,

·a jó kormányzás, ezen belül a megbízható államháztartási gazdálkodás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása;

·a korrupcióval, vesztegetéssel és a fehér galléros bűnözéssel, ezen belül a pénzmosással szemben új mechanizmusok létrehozása és a meglévő mechanizmusok megerősítése;

·az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés kezelése, különös figyelmet szentelve – a vonatkozó nemzetközi előírásokkal és keretekkel összhangban – az adóügyi átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny fokozásának;

·a globális adóügyi kormányzási előírások teljesítése céljából a nem együttműködő adójogrendszerekkel folytatott politikai párbeszéd fokozása.

IV. cím: Humán fejlődés és társadalmi kohézió

A megállapodás ismételten meg fogja erősíteni a Felek azon elhatározását, hogy 2030-ig a szegénység minden formáját felszámolják, eredményesen kezelik az egyenlőtlenséget, és megvalósítják a nemek közötti egyenlőséget, valamint megteremtik az emberek demokratikus életben való tényleges részvételének feltételeit, és aktívan hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. A megállapodás a szegénység felszámolását és az egyenlőtlenség elleni küzdelmet szolgáló jelentős befektetésként, valamint a gazdasági hasznok szélesebb körben, a társadalomba és az emberekbe történő újrabefektetése révén az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés irányába mutató, önmegerősítő ciklus létrehozásának fontos eszközeként ismeri el a szociális védelmet.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a humán fejlődést illetően,

·annak biztosítása, hogy valamennyi lány és fiú ingyenes, egyenlő és színvonalas iskola előtti nevelésben, általános és középiskolai oktatásban vegyen részt, és hogy a felsőoktatásban tanulók száma jelentős mértékben növekedjen;

·egyetemes egészségügyi ellátás és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés, ezen belül a szexuális és reproduktív egészség és jogok biztosítása az összes szinten megerősített nemzeti egészségügyi rendszerek keretében, és a nemzeti és globális egészségügyi kockázatokra vonatkozó korai riasztást, kockázatmérséklést és e kockázatok kezelését szolgáló kapacitás fokozása, valamint a globális egészségügyi egyezmények végrehajtását célzó intézkedések megtétele;

·biztonságos és kellő mennyiségű ivóvízhez való hozzáférés megfizethető módon történő biztosítása az alapvető szükségletek, köztük a szennyvíz-elvezetési és a higiéniai igények kielégítése érdekében, valamint az egészség és a jólét szintjeinek megőrzése;

·annak biztosítása, hogy mindenki elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelemhez férhessen hozzá;

·az egészséges étrendek és életstílusok támogatása révén a nem fertőző betegségek kialakulásának megelőzése;

·a környezeti változások által kiváltott kényszerű lakóhelyelhagyás, valamint annak a migránsokra és közösségeikre gyakorolt hatása jelentette kihívások kezelése;

·az ifjúság jogainak előmozdítása, valamint a társadalmi, állampolgári és gazdasági életben való részvételének elősegítése érdekében célzott szakpolitikák elfogadása és megfelelő beruházás eszközlése;

a szociális védelmet illetően,

·a népesség alsó 40 %-a – nemzeti átlagot meghaladó – jövedelemnövekedésének megvalósítását és fenntartását támogató szakpolitikák elfogadása;

·a szociális védelem kiterjesztése az alapjövedelem védelme, valamint megfelelő és sokkhatásokra reagálni képes szociális védelmi rendszerek révén;

·befogadóbb és eredményesebben működő munkaerőpiacok, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka biztosítását célzó foglalkoztatási politikák létrehozása, ezek keretében pedig a munkavállalók egészségügyi és biztonsági körülményeinek javítása;

·a formális gazdaságra történő zökkenőmentesebb áttérés megkönnyítése céljából az informális gazdasághoz kapcsolódó kérdések, köztük a hitelhez és a mikrofinanszírozáshoz, valamint a szociális védelmi intézkedések megerősítéséhez kapcsolódó kérdések kezelése;

a nemek közötti egyenlőséget illetően,

·annak biztosítása, hogy minden Fél aláírja, megerősíti és teljes körűen végrehajtja a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW) és annak a női jogokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvét;

·a lányok és nők fizikai és érzelmi sértetlenségének biztosítása a nemi alapú erőszak valamennyi formájának felszámolása, köztük az emberkereskedelem felszámolása, valamint a gyermek- és kényszerházasságok megszüntetése révén;

·annak biztosítása, hogy a lányok és nők szociális jogait tiszteletben tartják és előmozdítják, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

·a lányok és nők politikai életben betöltött szerepének megerősítése a nők választási, politikai és kormányzati folyamatokban, békefolyamatokban és közvetítési erőfeszítések során történő fokozott jelenléte, valamint a lányok és a nők szervezeteinek megerősítése révén;

·a nők gazdasági jogainak megerősítése, a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a föld és más termelőeszközök ellenőrzéséhez és felhasználásához való hozzáférésük megkönnyítése, valamint a vállalkozó nők támogatása.

A Haitinak nyújtott támogatás

Haiti, mint a térségben az egyetlen legkevésbé fejlett ország különleges helyzetének elismerésével a megállapodás rögzíteni fogja, hogy fenn kell tartani az együttműködés eddigi szintjét az ország strukturális gyengeségeinek kezelése érdekében, emellett pedig támogatni kell a fent említett összes célkitűzést, köztük az állami intézmények megszilárdítását, az általános kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok javítását, a korrupció és az összejátszás elleni küzdelmet, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését.

5.EU–CSENDES-ÓCEÁNI PAKTUM

1. rész AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az EU–csendes-óceáni partnerség a jelen megállapodás általános részében rögzített általános célkitűzésekből, elvekből és kötelezettségvállalásokból, valamint az e jegyzőkönyvben foglalt konkrét célkitűzésekből és kötelezettségvállalásokból áll.

A megállapodás el fogja mélyíteni az Európai Unió és a csendes-óceáni térség jelenlegi kapcsolatát, és kölcsönösen előnyös politikai partnerséget hoz létre, amely lehetővé teszi a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint az egyes Felek kulcsfontosságú érdekeinek előmozdítását.

A Felek konkrét intézkedéseket tesznek többek között az alábbiak érdekében:

·a természeti erőforrásokhoz való fenntartható hozzáférés és az azokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést érintő hatásaival szembeni reziliencia növelése;

·az állami és magánberuházások támogatása és a mindenki számára elérhető, tisztességes munkahelyek megteremtése;

·befogadó és biztonságok társadalmak kialakítása a megbékélési folyamatok támogatása, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint a humán fejlődéssel és a szociális védelmi szakpolitikákkal kapcsolatos erőfeszítések fokozása révén;

·a korrupcióra, az adóügyi kormányzásra és a szervezett bűnözésre vonatkozó nemzetközi előírásoknak való megfelelés biztosítása.

A megállapodás az EU csendes-óceáni szigetekkel kapcsolatos stratégiájára épít, és annak helyébe lép.

A megállapodás el fogja ismerni az EU tengerentúli országai és területei (TOT-ok), valamint a csendes-óceáni országok között fennálló szoros kapcsolatot, valamint annak a regionális integrációban betöltött szerepét is.

A megállapodás tartalmazni fogja a Felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az EU–csendes-óceáni jegyzőkönyvet későbbi nemzeti és regionális cselekvési tervek keretében hajtják végre.

A megállapodás a végrehajtás jó úton haladása érdekében egyértelmű mutatókat és mérhető eredményeket alkalmazó, valamennyi szinten fokozott politikai párbeszéd keretében az előrehaladás nyomon követését szolgáló rendszert fog bevezetni.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek a változó körülményekhez való alkalmazkodás céljából a jegyzőkönyvet rendszeresen és szükség szerint felülvizsgálhatják.

2. rész STRATÉGIAI PRIORITÁSOK

I. cím Éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás

A megállapodás ismételten rögzíteni fogja, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak kezelése és csökkentése szempontjából alapvető fontosságú a mérséklésre és az alkalmazkodásra irányuló ambiciózus fellépés, és hogy általánosabban a környezet minőségének védelme és javítása alapvető a jelenlegi és jövőbeni generációk fejlődéséhez.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

az éghajlat-politikát illetően,

·a nemzeti vállalások és a nemzeti alkalmazkodási tervek alapján az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítása;

·a meglévő pénzügyi mozgások összhangba hozása az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé vezető iránnyal, és az ezt szolgáló innovatív finanszírozás feltárása;

·az éghajlatváltozás és a környezet kezelését és nyomon követését szolgáló tudományos és műszaki humán- és intézményi kapacitás létrehozása és/vagy megerősítése, többek között Föld-megfigyelési technológiák és információs rendszerek alkalmazása révén;

·a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban a zöld és a kék növekedés fejlesztése és/vagy megerősítése;

a környezeti fenntarthatóságot illetően,

·az ökoszisztémák megőrzésének, fenntartható hasznosításának és helyreállításának támogatása az országok fejlődése, a helyi népesség megélhetésének, valamint a helyi és globális szintű ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele érdekében;

·az erdőirtás megállítása és a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása;

·a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

·többek között hatékony gyűjtési rendszerek és eredményes újrahasznosítás révén a hulladékgazdálkodás és valamennyi veszélyes anyaggal való gazdálkodás javítása;

az óceángazdálkodást illetően,

·a partmenti és tengeri területek, valamint biológiai sokféleségük megőrzése, a kék növekedési stratégiákkal összefüggésben a halászati és turisztikai ágazat fenntartható fejlődésének előtérbe helyezése;

·a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem és a fenntartható halászati gazdálkodás kialakításának támogatása;

·a tengeri hulladék csökkentése, a tengeri hulladék kiváltó okainak kezelése többek között hulladékmegelőzési politikák és az óceánok megtisztítását szolgáló műveletek fokozása révén, különös tekintettel az óceánok körkörös áramlási rendszereiben található felhalmozódási zónákra;

a katasztrófakockázat-kezelést illetően,

·a sendai keretben foglalt prioritásokkal összhangban a társadalmak és infrastruktúra rezilienciájának növelése érdekében belföldön a megelőzési, mérséklési, előkészítési, válaszadási és helyreállítási intézkedések javítását szolgáló nyomonkövetési, korai riasztási és kockázatkezelési kapacitások növelése;

·a kutatás ösztönzése és a bevált gyakorlatok terjesztése érdekében a regionális katasztrófa- és vészhelyzet-reagálási képesség, ezen belül a polgári védelmi mechanizmusok megerősítése;

·az együttműködés ösztönzése az űrtechnológiák és -információk alkalmazása útján;

·a helyi felelősségvállalás biztosítása az érintett közösségek, a civil társadalom és a helyi hatóságok politikai válaszokra vonatkozó javaslattételbe és a politikai válaszok végrehajtásába történő bevonása révén, minek keretében különös figyelmet kell szentelni a legveszélyeztetettebb háztartásoknak és marginalizált csoportoknak.

II. cím: Inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés

A megállapodás meg fogja erősíteni a Felek közötti gazdasági és kereskedelmi viszonyokat, javítja majd a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, megerősíti a beruházási és vállalkozási lehetőségeket, és támogatni fogja a teljes körű és színvonalas foglalkoztatás felé történő átmenetet, az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását és védelmét, valamint a környezeti fenntarthatóságot. A megállapodás minden ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási ágazatban is meg fogja erősíteni a magánszektor fejlesztését.

A beruházás és a magánszektor fejlesztésének fő irányai

A megállapodás – az infrastruktúrák terén történő strukturális beruházásokon (például energia, közlekedés, digitális összeköttetés), valamint a kutatáson és innováción felül – az állami beavatkozást igénylő kulcsfontosságú szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni annak érdekében, hogy olyan vállalkozási környezetet teremtsen, amely nagyobb mértékű beruházást és magánszektorbeli fejlesztést eredményezhet.

E célból a Felek kötelezettséget vállalnak többek között az alábbiakra:

·támogató jogi környezet létrehozása, különös tekintettel a földhöz kapcsolódó jogok és tulajdonjogok védelmére, a szellemi tulajdonra és beruházásra; a bürokrácia csökkentése a tanúsítványok, engedélyek és a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek csökkentése révén, megbízható versenypolitikák, ideértve az állami támogatások átláthatóságát is, valamint beruházásbarát adóügyi rendszerek bevezetése;

·a beruházók részére könnyen hozzáférhető és megfelelő információ biztosítása azzal kapcsolatban, hogy üzleti tevékenységüket hogyan terjeszthetik ki a csendes-óceáni térségben, valamint a vállalkozások alapítására irányuló adminisztratív eljárások megkönnyítése;

·a közpénzek hangsúlyosabban stratégiai felhasználása – ideértve támogatásötvözést is – kiegészítő állami és magánberuházás bevonása céljából;

·a finanszírozáshoz való belföldi hozzáférés növelése többek között a pénzügyi rendszernek az életképes banki és nem banki rendszerek, innovatív finanszírozási mechanizmusok és rendszerek kialakítását célzó reformja keretében;

·digitális pénzügyi szolgáltatások, például mobil bankrendszerek kifejlesztése és megerősítése többek között a nemzetközi előírások végrehajtására irányuló fokozott együttműködés keretében, valamint nyitott piacok, fogyasztóvédelem és a mobil szolgáltatásokhoz való fokozott hozzáférés biztosítása révén;

·a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeihez és lehetőségeihez igazított, jobban keresletorientált műszaki, valamint szakoktatási és -képzési rendszerek további megerősítése.

A beruházások és a magánszektor fejlesztésének fő ágazatai

A Felek többek között az alábbi stratégiai ágazatokat helyezik majd a középpontba, amelyek várhatóan az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, valamint a munkahelyteremtés szempontjából nagymértékű multiplikátorhatással bírnak, ezáltal biztosítva, hogy a gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósággal járjon együtt.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a zöld gazdaságot illetően,

·a karbonszegény, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítése többek között fenntartható fogyasztási és termelési megközelítések, valamint a hulladékmegelőzésre és a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodásra vonatkozó intézkedések támogatása révén;

·a természeti erőforrások és termékek teljes életciklusa során az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló szakpolitikai alternatívákra és bevált gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és kapacitás növelése;

a fenntartható kék növekedést illetően,

·fenntartható halászati partnerségi megállapodások megkötése és/vagy megújítása a halászati erőforrások fenntarthatóságának, valamint a halászati gazdálkodásban bevált gyakorlatok előmozdításának és a halászati termékek feldolgozását szolgáló kapacitás megnövelésének biztosításával;

·fenntartható akvakultúra kialakítása az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a maximális hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló hatékony területrendezés, valamint a beruházók számára fokozottan egyenlő versenyfeltételek biztosítása révén;

·a kitermelő ágazatokhoz, ezen belül a tengerfenék bányászatához való tisztességes, fenntartható és torzításmentes hozzáférés biztosítása valamennyi gazdasági szereplő számára, figyelembe véve a fenntarthatósági aggályokat, valamint nagyobb mértékű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása többek között a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés előmozdítása és más releváns kezdeményezések végrehajtása révén;

·a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez, többek között a kikötőkhöz való, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés biztosítása;

a fenntartható energiát illetően,

·hozzájárulás valamennyi gazdasági szereplő energiához való általános hozzáféréséhez, valamint megbízható és megfizethető energiaellátásához, és többek között a megújuló energia előállításába, átvitelébe, elosztásába és az energiahatékonyságba történő beruházás fokozása a káros piaci torzulások kezelése mellett;

·a megújuló energia és az energiahatékonyság, valamint a tiszta, sokrétű és fenntartható energiatechnológiák – ezen belül a megújulóenergia-technológiák és az alacsony kibocsátású energiatechnológiák – fejlesztése és elterjesztése a vonatkozó állami és magánfinanszírozás növelése révén;

a turizmust illetően,

·a turisztikai ágazatba történő beruházás ösztönzése marketing és népszerűsítési stratégiák támogatása, szakmai képzés és a digitális technológiák elterjesztése révén;

·a turisztikai ágazat és más releváns gazdasági ágazatok, különösen a mezőgazdaság és a halászat közötti kapcsolódások megerősítése, különös tekintettel a környezetvédelemre, valamint az agroturizmusra és a tengeri turizmusra;

·a biológiai sokféleség fenntartható hasznosításának és megőrzésének a turisztikai szakpolitika tervezésébe és kidolgozásába történő bevonása;

·fenntartható, felelős és magas színvonalú, a helyi közösségek integritását és érdekeit tiszteletben tartó turizmus előmozdítása;

az emberek és helyek összekapcsolását illetően,

·minőségi és fenntartható infrastrukturális rendszerek kiépítése az áruk és személyek mozgásának elősegítése, az elfogadott nemzetközi egyezményeknek és megállapodásoknak megfelelő helyes környezeti gyakorlatok előmozdítása;

·az információs és kommunikációs technológiák piacaihoz (például telekommunikáció, internet) való hozzáférés biztosítása valamennyi gazdasági szereplő számára többek között kedvező jogszabályi keretek létrehozása és célzott beruházások támogatása révén, valamint a digitális technológiák megfizethető használatának biztosítása az emberek és a vállalkozások számára;

·a kulturális cserék előmozdítása és közös kezdeményezések végrehajtása számos kulturális területen;

·az EU tengerentúli országaival és területeivel (TOT-ok) való együttműködés és integráció fokozása;

Kereskedelmi együttműködés

A megállapodás célja, hogy az inkluzív és fenntartható fejlődés javára előmozdítsa a Felek közötti kereskedelmi és beruházási lehetőségeket.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

·a mechanizmusok és eljárások megerősítése, valamint a kapacitás fokozása az elfogadott kereskedelmi viszonyok keretében;

·annak biztosítása, hogy az inkluzív növekedést és fenntartható fejlődést, a munkahelyteremtést, a gazdasági diverzifikációt és az iparosodást szolgáló kereskedelmi forgalom és export – többek között a megerősített termelési kapacitások és vállalkozói készség, valamint a hozzáadott értéket képviselő és munkaerő-igényes ágazatokban történő fokozott beruházások és a globális, valamint a regionális értékláncba történő beillesztés révén történő – megnövelése céljából keretfeltételek nyernek alkalmazást az üzleti környezet korlátainak kezelése és a szükséges reformok végrehajtása révén;

·a regionális integrációs folyamatokra való építkezés, e folyamatok ösztönzése és támogatása annak érdekében, hogy az országok hasznot húzhassanak a szomszédaikkal folytatott kereskedelemből, és hogy hozzájáruljanak a regionális stabilitás, kohézió és jólét elősegítéséhez;

·az EU tengerentúli országaival és területeivel (TOT-ok) folytatott kereskedelmi együttműködés fokozása;

·a mechanizmusok, eljárások és intézmények megerősítése a kereskedelempolitikák létrehozását és végrehajtását szolgáló kapacitás fokozása céljából, valamint annak érdekében, hogy a magánszektor kihasználhassa ezeket a politikákat és megnövekedett lehetőségeket;

·a regionális integrációs folyamatokra való építkezés, e folyamatok ösztönzése és támogatása, ezen belül a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a szabályozás harmonizációja annak érdekében, hogy az országok jobban hasznot húzhassanak a szomszédaikkal folytatott kereskedelemből, és hogy hozzájáruljanak a regionális stabilitás és jólét elősegítéséhez.

III. cím: Biztonság, emberi jogok és jó kormányzás

A megállapodás meg fogja ismételni, hogy – az elszámoltatható, demokratikus, hatékony, átlátható intézményekkel rendelkező – reziliens társadalmak, amelyekben az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű védelmet élveznek, és az állampolgárok, valamint a csoportok az elvárásaik kifejezése és a szakpolitikák alakítása céljából megfelelő térrel rendelkeznek, a legfelkészültebbek arra, hogy belföldön és külső környezetben is alkalmazkodjanak a változásokhoz, azokra reagáljanak, és e változásokat megfelelően kezeljék.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a békét és biztonságot illetően,

·a megbékélési folyamatok és konfliktusmegelőzési kezdeményezések, köztük az etnikai sérelmeken és konfliktusokon alapuló kezdeményezések támogatása;

·a kézifegyverek és kábítószerek jelenlegi illegális kereskedelmének, valamint az anyaországokból kitoloncolt bűnözők beilleszkedésének kezelése;

·a tenger- és légtérfelügyeletre vonatkozó együttműködés kialakítása, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem iránti igények és e küzdelem eszközeinek azonosítása;

·az irreguláris migráció, az embercsempészet és emberkereskedelem, valamint az ezekhez kapcsolódó bűnszervezetek kezelését szolgáló kormányzási rendszerek megerősítése, különös tekintettel a sértettek védelmére, valamint a veszélyeztetett személyek számára megelőzési célú stratégiák kidolgozására;

·együttműködés annak érdekében, hogy a nemzetközi előírásokkal összhangban ne lehessen a pénzügyi rendszereket, intézményeket és nem pénzügyi vállalkozásokat, valamint szakmákat bűncselekményekből (többek között jogellenes kereskedelemből és a korrupcióból) származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni;

az emberi jogokat, a jogérvényesülést és a demokratikus elveket illetően,

·a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű alkalmazása az etnikai hovatartozás, nem, életkor, fogyatékosság, vallás vagy meggyőződés, szexuális irányultság tekintetében, előtérbe helyezve a hátrányos megkülönböztetést alkalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezését;

·a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés ösztönzése, valamint a kínzás és az embertelen bánásmód elleni küzdelem;

·a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek jogainak és az őslakos népek jogainak az előmozdítása;

·az igazságszolgáltatáshoz való jog és az emberi jogok védelmét és nyomon követését szolgáló mechanizmusokhoz való egyenlő hozzáférés fokozása;

·a demokratikus elvek és intézmények, a békés hatalomátadás, valamint az alapvető értékek tiszteletben tartása a fórumvezetők 2000. évi biketawai nyilatkozatával, valamint a csendes-óceáni regionalizmus 2014. évi keretével összhangban;

·a helyi közösségek hagyományos ismereteit és aggályait figyelembe vevő konzultációs struktúrák és folyamatok biztosítása;

a jó kormányzást és az adóügyeket illetően,

·a jó kormányzás előmozdítása, valamint a korrupcióval, vesztegetéssel és a pénzmosással szemben új mechanizmusok létrehozása és a meglévő mechanizmusok megerősítése;

·az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés kezelése, különös figyelmet szentelve – a vonatkozó nemzetközi előírásokkal és keretekkel összhangban – az adóügyi átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny fokozásának;

·a globális adóügyi kormányzási előírások teljesítése céljából a nem együttműködő adójogrendszerekkel folytatott politikai párbeszéd fokozása.

IV. cím: Humán fejlődés és társadalmi kohézió

A megállapodás ismételten meg fogja erősíteni a Felek azon elhatározását, hogy 2030-ig a szegénység minden formáját felszámolják, eredményesen kezelik az egyenlőtlenséget, és megvalósítják a nemek közötti egyenlőséget, valamint megteremtik az emberek demokratikus életben való tényleges részvételének feltételeit, és aktívan hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. A megállapodás a szegénység felszámolását és az egyenlőtlenség elleni küzdelmet szolgáló jelentős befektetésként, valamint a gazdasági hasznok szélesebb körben, a társadalomba és az emberekbe történő újrabefektetése révén az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés irányába mutató, önmegerősítő ciklus létrehozásának fontos eszközeként ismeri el a szociális védelmet.

E célból a Felek konkrét intézkedéseket fognak tenni többek között az alábbiak érdekében:

a humán fejlődést illetően,

·annak biztosítása, hogy valamennyi lány és fiú ingyenes, egyenlő és színvonalas iskola előtti nevelésben, általános és középiskolai oktatásban vegyen részt, és hogy a felsőoktatásban tanulók száma jelentős mértékben növekedjen a minden szinten megerősített nemzeti egészségügyi rendszerek révén;

·egyetemes egészségügyi ellátás és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés, ezen belül a szexuális és reproduktív egészség és jogok biztosítása az összes szinten megerősített nemzeti egészségügyi rendszerek keretében, és a nemzeti és globális egészségügyi kockázatokra vonatkozó korai riasztást, kockázatmérséklést és e kockázatok kezelését szolgáló kapacitás fokozása, valamint a globális egészségügyi egyezmények végrehajtását célzó intézkedések megtétele;

·biztonságos és kellő mennyiségű ivóvízhez való hozzáférés megfizethető módon történő biztosítása az alapvető szükségletek, köztük a szennyvíz-elvezetési és a higiéniai igények kielégítése érdekében, valamint az egészség és a jólét szintjeinek megőrzése;

·annak biztosítása, hogy mindenki elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelemhez férhessen hozzá;

·az egészséges étrendek és életstílusok támogatása révén a nem fertőző betegségek kialakulásának megelőzése;

·a környezeti változások által kiváltott kényszerű lakóhelyelhagyás, valamint annak a migránsokra és közösségeikre gyakorolt hatása jelentette kihívások kezelése;

·az ifjúság jogainak előmozdítása, valamint a társadalmi, állampolgári és gazdasági életben való részvételének elősegítése érdekében célzott szakpolitikák elfogadása és megfelelő beruházás eszközlése;

a szociális védelmet illetően,

·a népesség alsó 40 %-a – nemzeti átlagot meghaladó – jövedelemnövekedésének megvalósítását és fenntartását támogató szakpolitikák elfogadása;

·a szociális védelem kiterjesztése az alapvető jövedelembiztonság, valamint megfelelő és sokkhatásra reagálni képes szociális védelmi rendszerek révén;

·befogadóbb és eredményesebben működő munkaerőpiacok, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka biztosítását célzó foglalkoztatási politikák létrehozása, ezek keretében pedig a munkavállalók egészségügyi és biztonsági körülményeinek javítása;

·a formális gazdaságra történő zökkenőmentesebb áttérés megkönnyítése céljából az informális gazdasághoz kapcsolódó kérdések, köztük a hitelhez és a mikrofinanszírozáshoz, valamint a szociális védelmi intézkedések megerősítéséhez kapcsolódó kérdések kezelése;

a nemek közötti egyenlőséget illetően,

·annak biztosítása, hogy minden Fél aláírja, megerősíti és teljes körűen végrehajtja a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW) és annak a női jogokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvét;

·a lányok és nők fizikai és érzelmi sértetlenségének biztosítása a nemi alapú erőszak valamennyi formájának felszámolása, valamint a gyermek- és kényszerházasságok megszüntetése révén;

·annak biztosítása, hogy a lányok és nők szociális jogait tiszteletben tartják és előmozdítják, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

·a lányok és nők politikai életben betöltött szerepének megerősítése a nők választási, politikai és kormányzati folyamatokban, békefolyamatokban és közvetítési erőfeszítések során történő fokozott jelenléte, valamint a lányok és a nők szervezeteinek megerősítése révén;

·a nők gazdasági jogainak megerősítése, a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a föld és más termelőeszközök ellenőrzéséhez és felhasználásához való hozzáférésük megkönnyítése, valamint a vállalkozó nők támogatása.

6.SOKSZÍNŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy a Felek vállalják, hogy a jelen megállapodásban rögzített célkitűzések elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a megfelelő pénzügyi és nem pénzügyi eszközöket. Az együttműködés sokszínű lesz, és számos szakpolitikát és eszközt magában foglal, valamint az a sajátos igényekhez, stratégiákhoz, prioritásokhoz és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz fog igazodni, hogy tükrözze az országokban és régiókban fennálló körülmények növekvő sokszínűségét.

A partnerség finanszírozása

A megállapodás meg fogja ismételni az EU arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy folyamatosan támogatja az AKCS-országokat, és együttműködik azokkal a kölcsönösen előnyös eredmények elérése érdekében. Az EU pénzügyi kötelezettségvállalása figyelembe fogja venni partnereinek eltérő kapacitásait és szükségleteit.

Az EU újból meg fogja erősíteni azt a kollektív kötelezettségvállalását, miszerint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend keretében a bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,7 %-át hivatalos fejlesztési segélyre fordítja, míg GNI-jének 0,2 %-át a legkevésbé fejlett országoknak adja.

A megállapodás meg fogja ismételni azt is, hogy milyen fontos egy átfogó és integrált megközelítés a finanszírozás és az összes rendelkezésre álló (állami/magán, belföldi/nemzetközi) forrásból, valamint az összes szereplőtől származó egyéb végrehajtási eszköz – többek között innovatív finanszírozási források és eszközök, tudás, szaktudás, kapacitásépítés, technológia és nem pénzügyi erőforrások révén történő – mozgósítása céljából.

Az EU újból meg fogja erősíteni azt az elhatározását, hogy pénzügyi támogatását a leginkább rászoruló területekre fogja összpontosítani, ahol az a legnagyobb hatást érheti el, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra, fejlődő kis szigetállamokra és instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országokra. Különös figyelmet fognak kapni az egyenlőtlenséghez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó kihívások, valamint a közepes jövedelmű országokat érő kihívások is.

A partnereknek vállalniuk kell, hogy az addisz-abebai cselekvési programmal összhangban a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása érdekében mozgósítják hazai erőforrásaikat, ideértve az állami pénzeket is. A partnerek törekedni fognak adópolitikájuk és adóigazgatásuk reformjára, javítani fogják a bevételek beszedését, és kezelik az adókijátszást és adóelkerülést, valamint a jogellenes pénzáramlásokat, köztük az adóparadicsomokba irányuló pénzáramlásokat is. A partnereknek kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy a megfelelő nemzetközi szervezetek által meghatározott globális adóügyi kormányzási előírásokat megvalósítják.

A magánszektorbeli tőkeáramlások a nemzeti fejlesztési erőfeszítések létfontosságú kiegészítői. A magánszektorbeli ösztönzőknek az állami célokhoz való eredményesebb hozzáigazítása és a hosszú távú minőségi beruházás ösztönzése céljából a partnerek szakpolitikákat fognak kidolgozni, és – adott esetben – megerősítik a szabályozási kereteket.

A megállapodás el fogja ismerni a fejlesztésfinanszírozás kulcsfontosságú eszközének minősülő hazautalás fontosságát. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a származási és a fogadó országokban is előmozdítják az olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb átutalásokat, és gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó jogszabályok ne tartalmazzanak olyan rendelkezést, amely a jogszerű hazautalási csatornák hatékony használatát akadályozná.

Az EU a fejlettebb AKCS-országokkal az együttműködés új formáit fogja kidolgozni, beleértve a társfinanszírozás lehetővé tételét is, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásának előmozdítása, a kevésbé fejlett országok támogatása, valamint a konkrét regionális és globális kihívások közös kezelése érdekében.

Hatékony fejlesztési együttműködés

A megállapodás meg fogja ismételni a különböző nemzetközi fórumokon elfogadott fejlesztéshatékonysági menetrend fontosságát és központi jellegét, valamint a Feleknek a fejlesztési együttműködés valamennyi formája esetében az alábbi elvek alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalását: a partnerországok felelősségvállalása a fejlesztési prioritások iránti, inkluzív fejlesztési partnerségek, az eredmények, az átláthatóság és a kölcsönös elszámoltathatóság középpontba helyezése.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az eltérő és egymást kiegészítő módszereket (például projekttámogatás, költségvetés-támogatás, támogatásötvözés, elkülönített alapok) és a támogatás rendelkezésre bocsátásának módjait (köztük a kereskedelemösztönző támogatást, az ikerintézményi programot, a technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítést) az egyes országok képességeitől, szükségleteitől és teljesítményétől függően, valamint az AKCS-országok és az EU közötti párbeszéd keretében fogják alkalmazni. A költségvetés-támogatást adott esetben a fenntartható fejlődési célokat támogató tartós eredmények megvalósítására fogják felhasználni.

A megállapodás rögzíteni fogja, hogy az EU biztosítja a tagállamaival való koordinációt annak érdekében, hogy többek között fokozott és eredményesebb koordinációval tovább javítsák a pénzügyi együttműködés megvalósításának módját, komparatív előnyeiket figyelembe véve. Ösztönzik és megerősítik majd a közös programozást és végrehajtást a közös célkitűzések megvalósítását szolgáló koherensebb, hatékonyabb és koordináltabb támogatás céljából.

7.INTÉZMÉNYI KERET

Szereplők

A megállapodás újból meg fogja erősíteni, hogy az AKCS-országok kormányzatai központi szerepet töltenek be a partnerségben: ők határozzák meg az országaikra vonatkozó prioritásokat és stratégiákat. Emellett a megállapodás el fogja ismerni a nemzeti parlamentek és a helyi állami hatóságok által a demokratikus elszámoltathatóság fokozása és a kormányzati fellépés kiegészítése terén nyújtott alapvető hozzájárulást.

A megállapodás növelni fogja a regionális és a kontinentális szervezetek szerepét – különösen a három regionális partnerség irányítása és megvalósítása terén –, biztosítva, hogy kellő figyelmet kapnak az országokon átnyúló prioritások, és az együttműködés meglévő kereteit hatékonyan alkalmazzák.

A megállapodás elismeri, támogatja és megerősíti majd a civil társadalmi szervezeteknek és a magánszektornak a kulcsfontosságú partnerként betöltött szerepét a Felek népei és kormányzatai közötti viszonyok megerősítésében és a partnerség célkitűzéseinek megvalósításában.

Intézményi rendelkezések

A megállapodás olyan, a partnerség irányítását szolgáló, megújított intézményi felépítésre vonatkozó rendelkezéseket fog tartalmazni, amely a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elvének alkalmazásán alapul, és biztosítani fogja a különböző szinteken meglévő eltérő struktúrák közötti koherenciát és észszerűsítést.

A három regionális paktumot illetően csúcstalálkozók fogják biztosítani a három regionális partnerség működtetéséhez szükséges stratégiai politikai irányítást. Ami Afrikát illeti, a csúcstalálkozón az észak-afrikai országok továbbra is részt vesznek a koherens „egységes Afrika” megközelítés biztosítása érdekében.

Az egyes paktumokat (jegyzőkönyveket) regionális tanács fogja kezelni, amely felelős lesz a politikai párbeszéd előmozdításáért, a dokumentumok szükség szerinti felülvizsgálatáért és a paktumok rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges döntések meghozataláért. A paktumok alkalmazásában kiemelkedő szerepet kapnak majd a megfelelő regionális szervezetek (például az Afrikai Unió). Adott esetben az egyes tanácsok úgy dönthetnek, hogy egyes kérdésekben meghívnak harmadik Feleket megfigyelőként.

Az Afrika egészével fennálló koherens partnerség biztosítása céljából konzultációk keretében kell megtalálni az észak-afrikai országok új megállapodáshoz való társulásának legmegfelelőbb módját annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az EU–Afrika paktum keretében folytatott politikai és szakpolitikai párbeszédben való teljes körű részvételüket. Ez nem fogja érinteni az említett országokkal fennálló jogi, pénzügyi és szakpolitikai kereteket, különösen az európai szomszédságpolitika keretében megkötött társulási megállapodásokat.

A megállapodás azt is biztosítani fogja, hogy a regionális gazdasági közösségek részt vegyenek mindegyik ülésen, különösen hozzájáruljanak az EU–Afrika tanács munkájához, és ezáltal fokozzák a meglévő megállapodásokkal való koherenciát.

A megállapodás az egyes tanácsok (azaz az EU–AKCS, EU–Afrika, EU–karibi, EU–csendes-óceáni) számára operatív bizottság létrehozását írja elő, amelyre a feladataik teljesítése céljából átruházhatják bizonyos hatásköreiket.

A megállapodás a három regionális paktum vonatkozásában a létező struktúrákhoz hasonló parlamenti dimenzióról fog rendelkezni (mint például Európai Parlament és Pánafrikai Parlament közötti ülés). A parlamenti üléseket a vonatkozó tanácsi ülésekre tekintettel kell megtartani. Adott esetben a regionális parlamenti ülések egy ülésbe sűríthetők.

A megállapodás a regionális paktumok szintjén rendelkezhet a civil társadalom, valamint a magánszektor képviselői közötti találkozókról is. Ezeket a találkozókat a vonatkozó tanácsi ülésekre tekintettel kell megtartani. Adott esetben a regionális ülések egy ülésbe sűríthetők.

Ami az általános partnerségi megállapodás irányítását illeti, az államfők és kormányfők EU–AKCS szintű találkozóját eseti alapon tartják meg annak érdekében, hogy a minden felet érintő kérdésekben megadja a szükséges stratégiai politikai iránymutatást. Az EU–AKCS szintű partnerséget az EU–AKCS tanács irányítja, amely eseti alapon megvitatja a megállapodás általános részében meghatározott általános elvekhez és értékekhez kapcsolódó, közös érdeklődésre számot tartó ügyeket, és a nemzetközi együttműködést illetően közös állásfoglalásokat fogad el. A miniszteri szintű találkozók konkrét kérdésekre is vonatkozhatnak.

A megállapodás lehetővé teszi majd a Felek számára, hogy hatékonyabb munkavégzési módszerek dolgozzanak ki, melyek elmélyültebb párbeszédet, valamint gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt tesznek lehetővé.

8.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Területi hatály

A megállapodás a szabványos megfogalmazások szerinti területi hatályra vonatkozó rendelkezést fog tartalmazni.

Hatálybalépés

A megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely rögzíti, hogy a Felek a megállapodást az alkotmányos szabályaikkal és jogi eljárásaikkal összhangban fogják megerősíteni vagy jóváhagyni.

A megállapodás olyan rendelkezni fog a megállapodás hatálybalépéséről, és az ehhez szükséges megerősítések számát is megjelöli.

Emellett a megállapodás olyan rendelkezést is tartalmazni fog, amely szerint a megállapodás egésze vagy egy része a hatálybalépésig a Felek belső jogi eljárásaival és jogszabályaival összhangban, ideiglenes jelleggel is alkalmazható.

Időtartam, megszűnés és felülvizsgálat

A megállapodás nem fog olyan rendelkezést tartalmazni, amely korlátozná a megállapodás időbeli érvényességét. Ezzel szemben a megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely rögzíti, hogy a megállapodás az egyik Fél kérelmére megszüntethető, valamint meghatározza az ilyen megszüntetéshez szükséges eljárásokat.

A megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely szerint a megállapodás általános része a két Fél egyikének kérését követően, a megállapodás megerősítésének és hatálybalépésének esetére előírt eljárások szerint módosítható.

Emellett a megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely szerint az EU–Afrika, EU–karibi és EU–csendes-óceáni partnerségekre vonatkozó jegyzőkönyvek a két Fél egyikének kérését követően, a megfelelő tanácsok által elfogadott döntés alapján, egyszerűsített eljárásban módosíthatók.

A kötelezettségek teljesítése

A megállapodás elő fogja írni, hogy bármely Fél megfelelő intézkedéseket tehet, amennyiben a másik Fél az alapvető és lényeges elemekkel kapcsolatos bármely kötelezettségét nem teljesítette. Ilyen esetekben a Felek közötti előzetes egyeztetéseket követően meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Az egyeztetéseket a megoldás megtalálása szempontjából legmegfelelőbbnek tekintett szinten és formában, és meghatározott időkereten belül kell megtartani.

A felmerült aggályokat illetően strukturált és szisztematikus konzultációt kell tartani annak elkerülése érdekében, hogy az egyik Fél úgy vélje, hogy a másik Fél a megállapodás lényeges vagy alapvető elemeivel kapcsolatos kötelezettségét nem teljesítette.

Noha megmarad a konzultációk bilaterális jellege, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az egyes konzultációk előkészítése során konzultálnak és koordinációt folytatnak az összes releváns regionális és nemzetközi szereplővel.

Emellett a megállapodás azt is biztosítani fogja, hogy a konzultáció megtagadása esetén vagy kölcsönösen elfogadható eredmény hiányában, valamint különösen sürgős esetekben előzetes konzultáció nélkül is bármelyik Fél megfelelő intézkedéseket tehessen. A „megfelelő intézkedések” és a „különösen sürgős esetek” fogalmát a Cotonoui Partnerségi Megállapodás 96. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

Vitarendezés

A megállapodás az alkalmazásával, értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos nézeteltérések esetére megfelelő vitarendezési mechanizmust előíró rendelkezést fog tartalmazni.

Csatlakozás

A megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely a Cotonoui Partnerségi Megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban meghatározza, hogy valamely független államnak a megállapodáshoz való csatlakozása esetén milyen kritériumokat és mechanizmusokat kell alkalmazni. A megállapodás a regionális szervezetek csatlakozásának lehetőségéről is rendelkezni fog.

Megerősített megfigyelői státusz

A megállapodás rendelkezni fog arról, hogy valamely független államnak, regionális vagy nemzetközi szervezetnek, illetve jogi személyiséggel rendelkező releváns szervezetnek a megállapodással kapcsolatos megfigyelői vagy megerősített megfigyelői státusz betöltéséhez milyen kritériumokat kell teljesítenie.

Hiteles szövegek

A megállapodás olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely szerint a megállapodás az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén két-két eredeti példányban készült, amelyek mindegyike egyaránt hiteles.

(1)    Felelősségkizáró nyilatkozat: a megállapodás végleges jogi természetének meghatározására a tárgyalások befejezésekor, a megállapodás céljának és tartalmának elemzése alapján kerül majd sor.