Brüsszel, 2017.11.22.

COM(2017) 691 final

2017/0308(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés keretében felállított Miniszteri Tanácsban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT TÁRGYA

Ez a javaslat a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés keretében felállított Miniszteri Tanácsban a Miniszteri Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló határozattervezettel kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló határozatra vonatkozik.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés

A nyugat-balkáni felekkel (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó 1*, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) kialakítandó Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: a szerződés) angol nyelvű változatát a felek – Bosznia-Hercegovina kivételével – a Nyugat-balkáni Hatok 2017. július 12-én Triesztben tartott csúcstalálkozóján írták alá, Bosznia-Hercegovina pedig 2017. szeptember 18-án Brüsszelben írta alá. A szerződés többi nyelvi változatát a felek 2017. október 9-én írták alá. Aláírása nyomán a szerződés ideiglenesen alkalmazandó, összhangban 41. cikkének (3) bekezdésével. Az Unió részéről az ideiglenes alkalmazást a Közlekedési Közösségről szóló szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat 2 biztosítja.

Az Európai Unió a szerződés részes fele.

2.2.A Miniszteri Tanács

A Miniszteri Tanácsot a szerződés 21. cikke hozza létre a szerződésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. Feladata:

a) általános politikai iránymutatást nyújtani;

b) felülvizsgálni a szerződés végrehajtása terén elért előrelépéseket; többek között nyomon követni a szociális fórum által előterjesztett javaslatok sorsát;

c) véleményt nyilvánítani az állandó titkárság igazgatójának kinevezésére vonatkozóan; valamint

d) egyhangú döntést hozni az állandó titkárság székhelyéről.

A Miniszteri Tanács a szerződő felek egy-egy képviselőjéből áll. A megfigyelőként való részvétel lehetősége valamennyi EU-tagállam előtt nyitva áll. Eltérő rendelkezés hiányában a Miniszteri Tanács egyhangúlag dönt.

2.3.A Miniszteri Tanács tervezett jogi aktusa

A határozattervezet a Miniszteri Tanács eljárási szabályzatának elfogadására vonatkozik, hogy biztosítsa a Miniszteri Tanács feladatainak megfelelő ellátását és végrehajtását a szerződés 21., 22. és 23. cikke értelmében. Az eljárási szabályzat tervezete olyan témákat ölel fel, mint a Miniszteri Tanács ülésein való részvétel, a Miniszteri Tanács elnöksége, a Miniszteri Tanács üléseinek előkészítése és az ilyen üléseken alkalmazandó eljárási szabályok, a Miniszteri Tanács által esetleg meghozandó intézkedések különböző típusaihoz kapcsolódó eljárások, az adatszolgáltatás, valamint egy sor záró rendelkezés. Az eljárási szabályzat elfogadása napján lép hatályba. A Miniszteri Tanács eljárási szabályzatának elfogadására vonatkozó határozat alapvető fontosságú a szerződés időben történő végrehajtásához.

A tervezett határozat a szerződés 21. cikke értelmében kötelező érvényű lesz a felekre nézve.

3.AZ UNIÓ NEVÉBEN KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT

A Miniszteri Tanács számára alapvető fontosságú eljárási szabályzatának elfogadása, hogy biztosítsa feladatainak megfelelő ellátását és végrehajtását a szerződés 21., 22. és 23. cikke értelmében. Mivel az Unió a szerződés részes fele, ki kell alakítani az uniós álláspontot.

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a szerződés vélhetően megerősíti majd a nyugat-balkáni regionális együttműködést, amint azt bővebben kifejti a szerződés aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat [COM(2017)324 final, a „Háttér-információk” szakaszban].

4.JOGALAP

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1. Alapelvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése rendelkezik tanácsi határozatok elfogadásáról „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervre irányadó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog értelmében nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 3 .

4.1.2. A jelen esetre történő alkalmazás

A Miniszteri Tanácsot megállapodás, nevezetesen a Közlekedési Közösségről szóló szerződés hozta létre.

A jogi aktus, amelynek elfogadására a Miniszteri Tanácsot felhívták, joghatással bíró jogi aktusnak minősül. Mint a szerződés által létrehozott és a szerződés 21. cikkével összhangban intézkedések meghozatalára felhatalmazott szervet, a Miniszteri Tanácsot úgy kell tekinteni, hogy felhatalmazással rendelkezik az eljárási szabályzat elfogadására, amely lehetővé teszi a rá bízott funkciók megfelelő elvégzését. Természetüknél fogva, valamint a Miniszteri Tanács működését szabályozó nemzetközi jogból adódóan ez a szabályzat olyan elemeket is tartalmaz, amelyek jogilag kötelező érvényűek a Miniszteri Tanács tagjaira nézve, vagyis az Unió képviselőjére nézve is. Ebből következően úgy kell tekinteni, hogy az eljárási szabályzat joghatással bír.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus nélkülözhetetlen a szerződés megfelelő működéséhez. Maga a szerződés a közúti, vasúti és belvízi szállítás területét érinti, illetve e területekkel összefüggő célokat kíván megvalósítani. E területeket az EUMSZ 91. cikke, a tengeri szállítást pedig az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése szabályozza. Horizontális jellege miatt a tervezett jogi aktus valamennyi említett összetevőt tartalmazza, amelyek elválaszthatatlanok egymástól és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegűek.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja a következő rendelkezéseket foglalja magában: az EUMSZ 91. cikke és 100. cikkének (2) bekezdése.

4.3.    Összegzés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 91. cikke és 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.



2017/0308 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés keretében felállított Miniszteri Tanácsban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére és 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződést a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2017. július 11-i (EU) 2017/1937 tanácsi határozat 4 alapján az Unió aláírta.

(2)41. cikkének (3) bekezdése értelmében a szerződés [XXX]-tól/-től ideiglenesen alkalmazandó az Európai Unió, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina és a Szerb Köztársaság között.

(3)A Miniszteri Tanács számára alapvető fontosságú eljárási szabályzatának elfogadása, hogy biztosítsa feladatainak megfelelő ellátását és végrehajtását a szerződés 21., 22. és 23. cikke értelmében.

(4)Legkésőbb 2018. végére tervezett második ülésén a Miniszteri Tanács el szándékozik fogadni az eljárási szabályzatára vonatkozó határozatot.

(5)Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a Miniszteri Tanácsban képviselendő álláspontot, mivel a Miniszteri Tanács eljárási szabályzatáról szóló határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Miniszteri Tanács második ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt miniszteri tanácsi határozatra irányuló tervezeten alapul.

Az Uniót a Miniszteri Tanácsban képviselő személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb módosításokat a határozattervezethez.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   A Tanács részéről

   az elnök

(1) *    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(2)    HL L 278., 2017.10.27., 1. o.
(3)    A Bíróságnak a C-399/12 sz., Németország kontra Tanács ügyben 2014. október 7-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
(4)    HL L 278., 2017.10.27., 1. o.

Brüsszel,2017.11.22.

COM(2017) 691 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A TANÁCS HATÁROZATA

a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés keretében felállított Miniszteri Tanácsban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról


MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG

MINISZTERI TANÁCSÁNAK 2018/1. SZ. HATÁROZATA

2018. ...-i D/2018/1/MC-TC: A Miniszteri Tanács eljárási szabályzata

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG MINISZTERI TANÁCSA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 21., 22. és 23. cikkére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Miniszteri Tanács elfogadja az e határozathoz csatolt eljárási szabályzatát.

Kelt […]-ban/-ben, 2018. ...-án/-én.

a Miniszteri Tanács részéről

……………………………



CSATOLMÁNY: A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG MINISZTERI TANÁCSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

I.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.    Ez az eljárási szabályzat a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: a szerződés) alapján létrehozza a Miniszteri Tanács mint intézmény működésének belső eljárásait.

2.    Ezen eljárási szabályzat és a szerződés közötti esetleges ellentmondás esetén a szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

II.    FELEK, MEGFGYELŐK ÉS EGYÉB RÉSZTVEVŐK

1.    A feleket alapvetően miniszteri szinten vagy azzal egyenértékű módon kell képviselni a Miniszteri Tanácsban.

2.    A szerződés 22. cikkének második mondata szerinti megfigyelők helyzetének sérelme nélkül, a III. szakasz 2. pontjában említett elnökség és alelnökség adott esetben hozzájárulhat más államok, nemzetközi szervezetek vagy egyéb szervek képviselőinek, többek között a civil társadalom képviselőinek meghívásához is, hogy azok eseti alapon részt vegyenek a Miniszteri Tanács ülésein vagy azok egy vagy több részén.

3.    Amennyiben az elnökség és az alelnök megállapodik más államok, nemzetközi szervezetek vagy egyéb szervek képviselőinek meghívásáról, az elnökség legalább három héttel az ülés előtt tájékoztatja a feleket és a Közlekedési Közösség állandó titkárságát (a továbbiakban: a titkárság). A felek és a titkárság ezen információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül benyújthatják véleményüket az elnökségnek.

III.    ELNÖKSÉG

1.    A Miniszteri Tanács elnökségét ugyanaz a délkelet-európai fél tölti be, amely a szerződés 24. cikkének (6) bekezdésével és a regionális irányítóbizottság eljárási szabályzatával összhangban a regionális irányítóbizottságot vezeti.

2.    A Miniszteri Tanács üléseit az elnökség vezeti. Munkáját az Európai Unió egy képviselője és a soron következő elnökség egyik képviselője együtt, mint alelnökség segíti.

3.    Amennyiben az elnökség nem képes egy adott ülésre vonatkozó feladatainak ellátására, az ülés elnöki tisztjét az Európai Unió képviselője látja el alelnökségként.

IV.    AZ ÜLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE

1.    A szerződés 23. cikkével összhangban évente tartott ülések mellett szükség esetén a Miniszteri Tanács más üléseket is tarthat. Az ilyen jellegű üléseket az elnökség hívja össze az alelnökséggel való megállapodást követően.

2.    A Miniszteri Tanács üléseinek helyéről az elnökség határoz az alelnökséggel és a titkársággal folytatott konzultációt követően. Az ilyen határozatot az ülést megelőzően legalább két hónappal kell meghozni. A titkárságnak a titkárság székhelyén kívüli ülések szervezési költségeihez való hozzájárulására annak belső költségvetési szabályai vonatkoznak.

3.    Az ülések időpontjáról az elnökség, az alelnökség és a titkárság állapodik meg. Az időpontot elvileg az ülést megelőzően legalább két hónappal kell meghatározni.

4.    Az ülések napirendtervezetéről az elnökség és az alelnökség állapodik meg. A napirendtervezetet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat legalább két hónappal az ülés előtt ki kell osztani a feleknek és a megfigyelőknek. A felek megjegyzéseket tehetnek és javasolhatják új pontok felvételét. Az érdeklődésükre számot tartó anyagokat az II. szakasz 2. pontjával összhangban meghívott képviselők részére is ki kell osztani.

5.    Az ülések előkészítéséért a titkárság felel. Rendszeres időközönként és kérésre tájékoztatja az elnökséget és az alelnökséget az előkészítési folyamatról, és eleget tesz az e tekintetben felmerülő kéréseiknek és iránymutatásaiknak.

V.    A MINISZTERI TANÁCS ÜLÉSEI – ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1.    Amennyiben a Miniszteri Tanács másként nem határoz, a Miniszteri Tanács ülései nem nyilvánosak.

2.    Az ülésen részt vevő bármely felet vagy más résztvevőt kísérhetik őt segítő tisztviselők. E tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a titkárságot. Elvben e tisztviselők száma valamely fél esetében legfeljebb három lehet, az ülés többi résztvevője esetében pedig legfeljebb kettő. Az elnökség azonban további rendelkezéseket hozhat a képviselők maximális számáról küldöttségenként.

3.    A Miniszteri Tanács csak abban az esetben tekinthető határozatképesnek, ha négy délkelet-európai fél és az Európai Unió képviselteti magát.

4.    A Miniszteri Tanács konszenzussal határoz. Amennyiben az e szakasz 3. pontjában előírt határozatképesség fennáll, valamely fél tartózkodása nem akadályozza meg a Miniszteri Tanácsot az intézkedések meghozatalában.

5.    Az ülés napirendjét az ülés elején jóvá kell hagyni. Sürgős esetekben az elnökség és az alelnökség beleegyezésével az ülés során új napirendi pontokat is fel lehet venni.

6.    A megfigyelők engedély vagy az elnökség felkérése alapján tehetnek nyilatkozatot.

7.    Az II. szakasz 2. pontjával összhangban meghívott személyek részt vehetnek a megbeszéléseken, de a Miniszteri Tanács semmilyen intézkedésében nem vehetnek részt.

8.    Az egyes ülések következtetéseit a titkárság segítségével kell elkészíteni. A következtetéseket az elnökségnek alá kell írnia, majd ki kell osztani a felek és a megfigyelők részére. Amennyiben a következtetéstervezetet az ülés végéig nem lehet véglegesíteni, az elnökség gondoskodik annak az ülést követő hét naptári napon belüli véglegesítéséről és kiosztásáról. A következtetéstervezet kézhezvételétől számított hét naptári napon belül bármely fél kérhet javításokat. Az elnökség gondoskodik arról, hogy a végleges változatot az észrevételek megtételére vonatkozó határidő lejártát követő hét napon belül kiosszák.

9.    Az ülésen elfogadott általános politikai iránymutatásokat vagy intézkedéseket fel kell jegyezni a következtetésekbe.

10.    Az ülések következtetései semmilyen módon nem korlátozhatják a jogi aktusok vagy a szerződés hatályát vagy joghatását. Nem szabad a kötelező erejű jogi rendelkezéseknek ellentmondó nyilatkozatokat tenni vagy következtetéseket megfogalmazni. Az ülések következtetései nem képezhetik jogi aktus részét, és nem rendelkezhetnek normatív hatállyal sem.

VI.    AZ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS A MINISZTERI TANÁCS ÁLTAL KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

1.    A Miniszteri Tanács – esettől függően – az alábbiak valamelyikét fogadja el:

- általános politikai iránymutatások, valamint

- határozatok, ajánlások vagy vélemények (a továbbiakban együttesen: intézkedések).

A Miniszteri Tanács működésének biztosítására, valamint a jelentések elfogadására vonatkozó szabályok elfogadása határozat elfogadásának minősül.

2.    Miután az általános politikai iránymutatások vagy intézkedések elfogadásra, illetve módosításra kerültek, azokat az elnökségnek haladéktalanul alá kell írnia, a titkárságnak pedig továbbítania kell valamennyi fél részére.

3.    Az általános politikai iránymutatások és intézkedések elfogadásuk napján lépnek hatályba, kivéve, ha azok másképp rendelkeznek.

Általános politikai iránymutatások

4.    Az általános politikai iránymutatások elfogadását vagy módosítását bármely fél vagy a titkárság kérheti. A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak elegendő információt kell tartalmaznia, amely igazolja a javasolt iránymutatások Miniszteri Tanács általi elfogadásának vagy módosításának szükségességét.

5.    Az írásbeli kérelmet a kérelmező fél nyújtja be az elnökségnek, másolatban az alelnökségnek és a titkárságnak. Az elnökség a kérelem kézhezvételétől számított hét naptári napon belül értesíti az összes többi felet. Szükség esetén a kérelmet benyújtó fél vagy a titkárság kéri a regionális irányítóbizottság álláspontját.

6.    Az elnökség az alelnökséggel folytatott konzultációt követően és az alelnökséggel egyetértésben megszervezi a Miniszteri Tanács állásponttervezetének előkészítését, amelyet a Miniszteri Tanács következő ülésén vitára kell bocsátani. Az állásponttervezetet legalább 30 naptári nappal az ülés előtt meg kell küldeni a feleknek.

7.    Kellően indokolt esetben általános politikai iránymutatásokat az e szakasz 4–6. bekezdésében meghatározott formalitások és eljárások betartása nélkül is el lehet fogadni vagy módosítani.

Intézkedések

9.    Amennyiben az eljárási szabályzat vagy a Miniszteri Tanács meghatározott esetekre vonatkozó egyéb szabályai másként nem rendelkeznek, az intézkedések elfogadása vagy módosítása ugyanazt az eljárást követi.

10.    Az egyik fél vagy a titkárság valamely intézkedés elfogadására vagy módosítására irányuló kérelemét írásban, legalább 60 naptári nappal a Miniszteri Tanács azon ülését megelőzően kell benyújtani, amelyen a kérelmet meg kell vitatni.

11.    A kérelmet el kell küldeni az elnökségnek, valamint annak egy-egy másolatát az összes félnek és a titkárságnak. Csatolni kell hozzá a vonatkozó magyarázó megjegyzéseket. Szükség esetén a kérelmet benyújtó fél vagy a titkárság kéri a regionális irányítóbizottság álláspontját.

12.    Kellően indokolt esetben intézkedéseket az e szakasz 10. és 11. bekezdésében meghatározott formalitások és eljárások betartása nélkül is el lehet elfogadni vagy módosítani.

Általános politikai iránymutatások és intézkedések elfogadása levélváltás útján

13.    A Miniszteri Tanács az ülései közötti időszakban az általános politikai iránymutatásokat vagy az intézkedéseket levélváltás útján fogadhatja el vagy módosíthatja. Az elnökség az egyik fél vagy a titkárság levélváltás útján elfogadandó általános politikai iránymutatások vagy intézkedés iránti kérelemére vagy saját kezdeményezésére – az alelnökséggel konzultálva és azzal egyetértésben – határoz arról, hogy az ügy indokolja-e a levélváltás útján történő eljárás követését.

14.    Amennyiben az elnökség úgy határoz, hogy a levélváltás útján történő eljárást kell követni, felkéri a titkárságot, hogy a kérelmet – az elnökség által az alelnökséggel konzultálva és annak egyetértésével szükségesnek ítélt információkkal együtt – küldje meg a feleknek. Az elnökség az alelnökséggel folytatott konzultációt követően és az alelnökséggel egyetértésben azt is meghatározza, hogy a felek tehetnek-e a kérelmet módosító indítványokat, és ha igen, milyen feltételek mellett.

15.    Az elnökség az alelnökséggel konzultálva és az alelnökséggel egyetértésben meghatározza azt a napot és órát, ameddig a válaszoknak be kell érkezniük, és amely semmilyen esetben sem lehet az e szakasz (14) bekezdésében említett információk továbbításának időpontjától számított 10 naptári napnál korábban. Kivételes körülmények között, kérésre vagy saját belátása szerint az elnökség – az alelnökséggel konzultálva és az alelnökséggel egyetértésben – meghosszabbíthatja a válaszok beérkezésének határidejét. Az a fél, aki a megadott határidőn belül nem válaszol írásban (ideértve az e-mail-t is), úgy tekintendő, mint aki tartózkodik.

VII.    INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1.    Eltérő határozat hiányában az ülések véglegesített dokumentumait (napirend, következtetések stb.) a titkárság honlapján közzé kell tenni.

2.    A Miniszteri Tanács birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés jogát a regionális irányítóbizottság határozza meg a szerződés 38. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően.

VIII.    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.    A felekre vonatkozó titoktartási követelmények érvényesek megfigyelőkre és a II. szakasz 2. pontjával összhangban meghívott személyekre is. Ezeket a követelményeket tükröznie kell a vonatkozó ülés következtetéseinek.

2.    A II. szakasz 2. pontjával összhangban meghívott személyeket a vonatkozó megbeszéléseken való részvételt megelőzően titoktartási nyilatkozat aláírására kérik fel. Az ilyen titoktartási nyilatkozat kötelezettségvállalást tartalmaz az e szakasz első bekezdésében említett titoktartási szabályok betartására. Az ilyen nyilatkozat aláírását megtagadó személyeket ki kell zárni a megbeszélésekből.

3.    A Miniszteri Tanács minden jogi aktusát az elnökségnek kell aláírnia.

4.    Az eljárási szabályzat módosításait a Miniszteri Tanács határozatával kell elfogadni.

5.    Amennyiben ezen eljárási szabályzatnak valamely konkrét helyzetre való alkalmazása értelmezési nehézségeket okoz, az elnökség – az alelnökséggel konzultálva és az alelnökséggel egyetértésben – tanácsot ad a helyzet megoldására.

6.    Az eljárási szabályzat hatálybalépésétől számított egy év elteltével a titkárság – amennyiben azt hasznosnak vagy szükségesnek tartja – az eljárási szabályzat alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tehet annak módosítására. Amennyiben valamelyik fél ilyen módosításra kíván javaslatot tenni, először a titkársággal kell konzultálnia.

Ez az eljárási szabályzat a Miniszteri Tanács általi elfogadása napján lép hatályba.