Brüsszel, 2017.11.16.

COM(2017) 668 final

2017/0301(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciáján az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolás, a mezőgazdaság – többek között a gyapotágazat – számára nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatások, a mezőgazdaságiexport-korlátozás, a halászati támogatások, a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozás, valamint a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatósága tekintetében képviselendő álláspontról


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) 11. miniszteri konferenciáján (a továbbiakban: MC11) a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos több határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. A javaslat a következőket tartalmazza: az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolás, a mezőgazdaság számára – többek között a gyapotágazatban – nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatások, a mezőgazdaságiexport-korlátozás, a halászati támogatások, a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozás, valamint a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatósága.

2.A javaslat háttere

2.1.A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény)

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 1995. január 1-jén hatályba lépett. Az Európai Unió 1 és mind a 28 tagállam a megállapodás részes fele.

2.2.A WTO miniszteri konferenciája

A miniszteri konferencia a WTO legmagasabb szintű döntéshozatali szerve, amely legalább kétévente ülésezik. A miniszteri konferencia következő ülését Buenos Aires-ben, Argentínában tartják (2017. december 10–13-a között).

2.3.A WTO miniszteri konferenciájának tervezett jogi aktusa

Az MC11 joghatással bíró határozatokat fogadhat el (1) az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról; (2) a mezőgazdaság számára – többek között a gyapotágazatban – nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatásokról; (3) a mezőgazdaságiexport-korlátozásokról; (4) a halászati támogatásokról; (5) a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozásról; valamint (6) a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatóságáról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktusok).

3.Az Unió által képviselendő álláspont

E javaslat célja, hogy lehetővé tegye az Unió számára, hogy az MC11-en csatlakozzon a fent vázolt kérdésekkel kapcsolatos, joghatással bíró határozatok elfogadásáról szóló esetleges konszenzushoz.

Jóllehet még nem egyértelmű, hogy a WTO-tagoknak sikerül-e majd és milyen mértékben konszenzusra jutniuk, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján a Tanácsnak előre meg kell határoznia az MC11-en az EU által képviselendő álláspontot 2 .

A jelenlegi javaslat azokra a témakörökre terjed ki, amelyekről határozatok születhetnek:

·Élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolás: a tárgyalások célja, hogy olyan „tartós megoldásról” szülessen megállapodás, amely megvalósítja az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról szóló 2013. december 7-i Bali miniszteri határozatban meghatározott célkitűzést (WT/MIN(13)/38-WT/L/913), melyet az ezt követő 2014. november 27-i általános tanácsi határozat (WT/L/939) és a 2015. december 19-i miniszteri határozat (WT/MIN(15)/44-WT/L/979) értelmezett. Ez a határozat hasonló lehet a jelenlegi Bali ideiglenes megoldáshoz, további feltételekkel vagy azok nélkül, a hatályának kiterjesztésével vagy anélkül (további „poszt-Bali” programok belefoglalása céljából).

·A mezőgazdaság – többek között a gyapotágazat – számára nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatások: A kereskedelemtorzító hazai támogatásokról szóló tárgyalások a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 20. cikkében gyökereznek, és a dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás részét képezték, amint azt a 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozat (WT/MIN(01)/DEC/1) is tartalmazza. Annak érdekében, hogy a folyamat új lendületet kapjon, az EU Brazíliával, Kolumbiával, Peruval és Uruguay-jal közösen javaslatot (JOB/AG/99) nyújtott be a kereskedelemtorzító hazai támogatásokról (köztük a gyapotágazatnak nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatásokról, valamint az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról). Az EU-nak támogatnia kell a kereskedelemtorzító hazai támogatásokra, köztük a gyapotágazatba irányuló ilyen támogatásokra vonatkozóan esetlegesen elérhető megállapodást az MC11-en.

·Exportkorlátozások: A mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésében szereplő exporttilalmakra és exportkorlátozásokra vonatkozó szabályok megerősítéséről szóló tárgyalások a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 20. cikkében gyökereznek, és a dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás részét képezték. Tekintettel a kérdésnek a mezőgazdasági reformfolyamatban, valamint a méltányos és piacorientált mezőgazdasági kereskedelmi rendszer felé való elmozdulás terén betöltött jelentőségére, az Uniónak támogatnia kell az exportkorlátozásokra vonatkozó eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

·Halászati támogatások: A halászati támogatásokról szóló tárgyalások a dohai fejlesztési menetrend részét képezik, és bizonyos halászati támogatások eltörlését irányozza elő az ENSZ-nek az államfők által 2015-ben elfogadott 14.6. számú fenntartható fejlesztési célja is. Az EU javaslatot nyújtott be a WTO-nak a kérdésről (TN/RL/GEN/181/Rev.1). A tárgyalások folyamatban vannak, és az Uniónak támogatnia kell a területre vonatkozó eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

·Hazai szabályozás: a szolgáltatások terén történő hazai szabályozásról szóló tárgyalásokat a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye (a továbbiakban: GATS) VI. cikkének (4) bekezdése irányozza elő. Az elmúlt hónapokban előrelépés történt a hazai szabályozással kapcsolatos munka terén, melynek eredményeképpen született egy konszolidált tárgyalásiszöveg-javaslat született, amelyet mintegy 50 WTO-tagállam (köztük az EU is) támogat. A hazai szabályozásra vonatkozó javasolt szabályok kizárólag az engedélyezésre és a képesítésekre, valamint a műszaki szabványokra vonatkozó előírásokra és eljárásokra korlátozódnak, és azokra az ágazatokra lennének alkalmazandók, amelyek tekintetében a GATS keretében piacra jutási kötelezettségvállalásokat tettek. A tárgyalások folyamatban vannak, és az Uniónak támogatnia kell a területre vonatkozó eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

·Kkv-k/a szabályozási intézkedések átláthatósága az árukereskedelemben: A dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás előirányozta a nem mezőgazdasági termékek piacra jutásáról szóló tárgyalásokat, ideértve a nem vámjellegű akadályokat is. 2017-ben az EU a nem vámjellegű akadályokkal kapcsolatos javaslatot nyújtott be a WTO-nak a következő címmel: „Miniszteri határozat a kkv-k kereskedelmének könnyítéséről: a szabályozási intézkedések átláthatósága az árukereskedelem terén” (TN/MA/W/144/Rev.3, melyet Ausztrália, Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Japán is támogatott). Az EU javaslata megkönnyítené a kkv-k hozzáférését a nemzetközi kereskedelemhez az átláthatóság fokozása révén (a végleges szövegek bejelentési kötelezettsége a WTO-nak és egy nyilvános adattár létrehozása), valamint jó szabályozási gyakorlatok útján (nyilvános konzultáció az érdekelt felekkel az új intézkedésekről, a TBT- és az SPS-intézkedéskre korlátozott hatállyal). A tárgyalások folyamatban vannak, és az Uniónak támogatnia kell a területre vonatkozó eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

Mivel a Buenos Aires-csomag valamennyi eleméről jelenleg is folynak a tárgyalások, a Bizottság várakozásai szerint a Tanácsnak akkor kell határozatot hoznia a tárgyalások eredményére vonatkozó uniós álláspontról, amikor a releváns szövegek helyzete már kellően egyértelmű; ez adott esetben magát a miniszteri konferenciát is jelentheti.

A kezdeményezés teljes mértékben összhangban áll a hatályos szakpolitikai rendelkezésekkel. Hasonló határozatok készültek már a WTO miniszteri konferenciájának korábbi üléseire, így például legutóbb a WTO 2015-ben megrendezett tizedik miniszteri konferenciájára is.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A WTO miniszteri konferenciáját megállapodás, nevezetesen a WTO-egyezmény hozta létre, és annak VI. cikke (1) bekezdése szerint a miniszteri konferencia hatáskörrel rendelkezik határozatokat – köztük joghatással bíró határozatokat – hozni a multilaterális kereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó bármely kérdésről.

A fent említett tervezett jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok, mivel azok hatást gyakorolhatnak az Unió jogaira és kötelezettségeire.

A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az egyezmény intézményi keretét.

A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: közös kereskedelempolitika, mivel a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos kérdésekről szóló tervezett esetleges határozatok annak hatálya alá tartoznak.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a WTO miniszteri konferenciájának jogi aktusai kiegészítik majd a WTO-egyezményt, elfogadásukat követően helyénvaló kihirdetni őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2017/0301 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciáján az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolás, a mezőgazdaság – többek között a gyapotágazat – számára nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatások, a mezőgazdaságiexport-korlátozás, a halászati támogatások, a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozás, valamint a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatósága tekintetében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) az Unió az 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat 3 révén megkötötte, és a megállapodás 1995. január 1-jén hatályba lépett.

(2)A WTO-egyezmény VI. cikkének (1) bekezdése és IX. cikkének (1) bekezdése szerint a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) miniszteri konferenciája konszenzus útján határozatokat fogadhat el.

(3)A WTO miniszteri konferenciája 2017. december 10–13. közötti 11. ülése során határozatokat fogadhat el az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról; a mezőgazdaság – többek között a gyapotágazat – számára nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatásokról; a mezőgazdaságiexport-korlátozásokról; a halászati támogatásokról, a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozásról, valamint a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatóságáról.

(4)Helyénvaló meghatározni az Unió által a WTO miniszteri konferenciáján képviselendő álláspontot, mivel e határozatok joghatással bírhatnak majd.

(5)A WTO tagjai a WTO 11. miniszteri konferenciáját tekintik határidőnek ahhoz, hogy tartós megoldást fogadjanak el az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról. Ezt a célt az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról szóló 2013. december 7-i Bali miniszteri határozat (WT/MIN(13)/38-WT/L/913) fogalmazta meg, amelyet ezt követő határozatok értelmeztek és erősítettek meg. E tekintetben az Uniónak támogatnia kell az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásra vonatkozó tartós megoldást, az elért eredmények mértéke szerint.

(6)A kereskedelemtorzító hazai támogatásokról szóló tárgyalások a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 20. cikkében gyökereznek, és a gyapottermesztéssel együtt a dohai fejlesztési menetrend részét képezik. E tekintetben az EU 2017-ben Brazíliával, Kolumbiával, Peruval és Uruguay-jal közösen javaslatot (JOB/AG/99) nyújtott be a kereskedelemtorzító hazai támogatásokról (ideértve a gyapotágazatnak nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatásokat is). Tekintettel a kérdés fontosságára és arra a tényre, hogy az Unió volt a javaslat egyik előterjesztője, az Uniónak támogatnia kell a – többek között a gyapotágazatban nyújtott – kereskedelemtorzító hazai támogatásokkal kapcsolatban elért eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

(7)A mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésében szereplő exporttilalmakra és exportkorlátozásokra vonatkozó szabályok megerősítéséről szóló tárgyalások a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 20. cikkében gyökereznek, és a dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás részét képezik. Tekintettel a kérdésnek a mezőgazdasági reformfolyamatban, valamint a méltányos és piacorientált mezőgazdasági kereskedelmi rendszer felé való elmozdulás terén betöltött jelentőségére, az Uniónak támogatnia kell az exportkorlátozásokra vonatkozó eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

(8)A halászati támogatásokról szóló tárgyalások a dohai fejlesztési menetrend részét képezik, és bizonyos halászati támogatások eltörlését prioritásként határozta meg az ENSZ-nek az államfők által 2015-ben elfogadott 14.6. számú fenntartható fejlesztési célja. Tekintettel a kérdésnek a kereskedelem és a fenntartható fejlődés szempontjából betöltött fontosságára és arra a tényre, hogy az Unió volt a javaslat egyik előterjesztője, az Uniónak támogatnia kell az elért eredményeket, azok mértéke szerint.

(9)A szolgáltatások terén történő hazai szabályozásról szóló tárgyalásokat a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye (a továbbiakban: GATS) VI. cikkének (4) bekezdése irányozza elő, és a dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás részét képezik. A tárgyalások eredménye kitérhet az intézkedések igazgatására, a függetlenségre, az átláthatóságra, a műszaki szabványokra, az intézkedések fejlesztésére, valamint a különleges és megkülönböztetett elbánásra. Tekintve a tárgyalások előrehaladott állapotát, valamint a kérdésről szóló határozat meghozatalának rendszerszintű fontosságát, az Uniónak, mint a javaslat egyik előterjesztőjének, támogatnia kell az elért eredményeket, azok mértéke szerint.

(10)A nem mezőgazdasági termékek piacra jutásáról szóló tárgyalások a dohai fejlesztési menetrendre vonatkozó tárgyalási megbízatás részét képezik, és kiterjednek a nem vámjellegű akadályokra is. Az EU 2017-ben javaslatot nyújtott be a WTO-nak a következő címmel: „Miniszteri határozat a kkv-k kereskedelmének könnyítéséről: a szabályozási intézkedések átláthatósága az árukereskedelem terén” (TN/MA/W/144/Rev.3). Ezt a határozatot – teljes egészében, illetve szűkebb vagy szélesebb hatállyal – el lehet fogadni az MC11-en. Tekintettel a kérdés fontosságára és arra a tényre, hogy az Unió volt a javaslat egyik előterjesztője, az Uniónak támogatnia kell az uniós javaslat alapján elért eredményeket, az elért eredmények mértéke szerint.

(11)Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdése szerint a WTO miniszteri konferenciáján az Uniót a Bizottság képviseli,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A WTO miniszteri konferenciájának 11. ülésén az Unió által képviselendő álláspont a következő:

Az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet tizenegyedik miniszteri konferenciáján képviselendő álláspont az, hogy csatlakozni kell az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról, a mezőgazdaság – többek között a gyapotágazat – számára nyújtott kereskedelemtorzító hazai támogatásokról, a mezőgazdaságiexport-korlátozásról, a halászati támogatásokról, a szolgáltatások terén végrehajtott hazai szabályozásról, valamint a kkv-k/az árukereskedelem terén a szabályozási intézkedések átláthatóságáról szóló határozatok elfogadását célzó, a WTO-tagok által kialakított konszenzushoz.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
(2) Amennyiben a jelenlegi várakozásokkal ellentétben a konszenzus a WTO-egyezményt módosító nemzetközi megállapodás, illetve néhány WTO-tag által megkötendő plurilaterális nemzetközi megállapodás formáját öltené, a Bizottság az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének megfelelően megtenné a szükséges javaslatokat a szövegek elfogadását és azt követően, hogy azokat az MC11 során megnyitná elfogadásra az MC11, illetve az érintett WTO-tagok.
(3) HL L 336., 1994.12.23., 1. o.