EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.10.18.
COM(2017) 607 final
2017/0266(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményhez (CETS No. 217) kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT TÁRGYA
A Miniszteri Bizottság 2015. május 19-én elfogadta az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a Kiegészítő jegyzőkönyv). Az Európai Unió 2015. október 22-én aláírta a Kiegészítő jegyzőkönyvet 1 . Ez a javaslat a Kiegészítő jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő megkötésére irányuló határozatra vonatkozik.
A Kiegészítő jegyzőkönyv (217. sz. egyezmény) az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez (196. sz. egyezmény) kapcsolódik. Az Európai Uniónak ahhoz, hogy megköthesse a Kiegészítő jegyzőkönyvet, korábban vagy egyidejűleg a 196. sz. egyezményt 2 is meg kell kötnie. Ezt a javaslatot ezért a 196. sz. egyezménynek az Unió nevében történő megkötéséről szóló határozatra irányuló javaslat kíséri, és azzal összefüggésben kell értelmezni.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
A Kiegészítő jegyzőkönyv célja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető terrorista cselekmények által okozott fenyegetésekről szóló 2178(2014) sz. határozata büntetőjogi vonatkozásainak végrehajtására irányuló rendelkezésekkel egészítse ki a 196. sz. egyezményt. Határozatában a Biztonsági Tanács felszólította az ENSZ tagállamait, hogy hozzanak intézkedéseket a külföldi terrorista harcosok konfliktuszónákba áramlásának megelőzése és visszaszorítása céljából.
A Kiegészítő jegyzőkönyv e felhívásra reagálva előmozdítja a külföldi terrorista harcosokhoz kapcsolódó bűncselekmények közös értelmezését és a rájuk adott választ, ami referenciaként szolgál az illetékes tagállami hatóságok közötti információcseréhez, és elősegíti a terrorista bűncselekmények elkövetésének lehetőségével és veszélyével járó előkészületi jellegű cselekmények felderítését, valamint az ilyen ügyekben történő vádemelést.
Ezért a Kiegészítő jegyzőkönyv a következő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításáról rendelkezik: társaságban vagy csoportban való részvétel terrorizmus céljából (2. cikk), terrorista kiképzésben való részvétel (3. cikk), terrorizmus céljából külföldre utazás vagy ennek megkísérlése (4. cikk), ilyen utazásokhoz anyagi eszközök nyújtása vagy gyűjtése (5. cikk), és az ilyen utazások szervezése és elősegítése (6. cikk). Végül a 7. cikk célja az információcsere fokozása azáltal, hogy kötelezi a Feleket egy kapcsolattartó pont kijelölésére, amely kellő időben közli a rendelkezésre álló információkat, illetve feldolgozza az információkéréseket.
A 2. cikk fontos eszköz az olyan személyek elleni nyomozáshoz és a velük szembeni vádemeléshez, akik tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a terrorista csoportok terrorcselekményeket kövessenek el.
A 3. cikk rendelkezik az előkészületi jellegű cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításáról, pl. a terrorista kiképzésben való részvételről, amely kiegészíti a terroristák kiképzésének bűncselekményét, amelyet a 196. sz. egyezmény 7. cikke határoz meg. Ugyanakkor a 3. cikk fokozza a jogbiztonságot és a Kiegészítő jegyzőkönyv 4–6. cikkének hatékonyságát azáltal, hogy meghatározza a terrorista kiképzésben való részvétel fogalmát, amely az utazás egyik céljaként kerül említésre.
A 4–6. cikk az UNSCR 2178(2014) 6. rendelkező bekezdése a)–c) pontjának átültetését célozza. Ezek a cikkek a 196. sz. egyezményben már szabályozottakon (vagyis nyilvános izgatás, terroristák kiképzése és toborzása) túl más előkészületi jellegű cselekményeket is bűncselekménnyé nyilvánítanak.
A Kiegészítő jegyzőkönyv a fokozott információcseréről/kapcsolattartó pontokról szóló 7. cikk révén az UNSCR 2178(2014) 3. rendelkező bekezdésében megfogalmazott, a fokozottabb nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhívásra ad választ, miközben megkönnyíti a harmadik országokba terrorcselekmények elkövetése vagy terrorista kiképzésben való részvétel szándékával történő távozás megelőzését és felderítését.
A Kiegészítő jegyzőkönyv 2017. július 1-jén hatályba lépett. 2017. július 11-ig három uniós tagállam megerősítette a Kiegészítő jegyzőkönyvet, és huszonnégy uniós tagállam aláírta azt 3 . Az Európai Unió 2015. október 22-én aláírta a Kiegészítő jegyzőkönyvet.
3.A JAVASLAT OKAI
Az elmúlt években növekedett és gyors tempóban átalakult a terrorista veszély. A „külföldi terrorista harcos” megnevezéssel jelölt személyek terrorizmus céljából utaznak külföldre. A visszatérő külföldi terrorista harcosok fokozott biztonsági veszélyt jelentenek valamennyi tagállam számára. A több tagállamot érintő, közelmúltban elkövetett támadások és azok előkészítése külföldi terrorista harcosokkal hozható összefüggésbe. Ezenfelül az Unióra és tagállamaira nézve egyre nagyobb veszélyt jelentenek azok a személyek, akiket külföldön működő terrorista csoportok ösztönöznek vagy utasítanak. Fokozni kell a terrorizmus elleni fellépést, nem csupán nemzeti szinten, hanem összeurópai léptékben és világszerte is.
A terrorizmus globális jelenség, amely egyre növekvő fenyegetést jelent az alapvető jogokra, a demokráciára és a jogállamiság elvére Európában és világszerte. A terrortámadások elkövetői nem válogatnak. Bárki a terrorizmus áldozatává válhat.
Az elmúlt évek során az Európai Unióban és a világ más részein elkövetett terrortámadások tűrhetetlenül megsértették a demokratikus társadalmak működését alátámasztó elveket. E tartós fenyegetéssel szemben az Európai Unió minden korábbinál inkább köteles egységesen fellépni, hogy előmozdítsa és fenntartsa a fennállásának alapjául szolgáló elveket.
A terrorizmus határon átnyúló jellege szoros nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. A külföldi terrorista harcosokhoz kapcsolódó cselekmények és a potenciálisan terrorcselekmények elkövetéséhez vezető előkészületi jellegű bűncselekmények közös értelmezése hozzájárul a büntető igazságügyi eszközök, valamint a nemzetközi és uniós szintű együttműködés hatékonyságának további fokozásához. Az a tény, hogy ebben a szférában a jogi normák – beleértve azokat is, amelyeket az EU-n belül alkalmaznak – gyakran nemzetközi jogi eszközökből (pl. a Kiegészítő jegyzőkönyvből) származnak, még hangsúlyosabbá teszi annak szükségességét, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel a nemzetközi színtéren.
Végezetül pedig az Európai Unió elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló, az alábbiakban ismertetett átfogó jogszabálycsomagot. Az ezen eszközökben foglalt rendelkezések csaknem teljesen megegyeznek a Kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezéseivel. A Kiegészítő jegyzőkönyv érintheti ezeket a közös szabályokat, vagy megváltoztathatja a hatályukat.
A terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/514 irányelv elfogadása révén az Európai Unió készen áll azon kötelezettségvállalása teljesítésre, amely szerint a Kiegészítő Jegyzőkönyv megkötése révén az említett okmány részes felévé válik.
4.A JAVASLAT JOGI ELEMEI
4.1.A Kiegészítő jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó uniós hatáskör
Az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik „nemzetközi megállapodás megkötésére ... annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja”. Egy nemzetközi megállapodás akkor érintheti a közös szabályokat vagy változtathatja meg azok alkalmazási körét, ha a megállapodás hatálya alá tartozó terület egyben az Unió hatáskörébe is tartozik, vagy nagyrészt az uniós jog hatálya alá esik 4 .
Az Unió már fogadott el intézkedéseket a Kiegészítő jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen, ideértve jelentős büntetőjogi előírásokat, valamint a fokozott információcserére vonatkozó rendelkezéseket is. A terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó uniós jogi alapokat a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv 5 fekteti le, amely felváltja a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározatot az irányelv által kötelezett tagállamok tekintetében. Az irányelv (5) preambulumbekezdése kifejezetten hivatkozik a 2178(2014) sz. ENSZ BT-határozatra és a Kiegészítő jegyzőkönyvre. Az irányelv büntetőjogi jogi keretet állapít meg a Kiegészítő jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi bűncselekmény tekintetében, valamint a szankciókra, a joghatóságra és a jogi személyek felelősségére vonatkozó kísérő szabályokat ír elő.
A Kiegészítő jegyzőkönyv információcserére vonatkozó rendelkezései a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozat 6 hatálya alá tartoznak, amelyet az (EU) 2017/541 irányelv szintén módosít.
E tekintetben releváns egyéb uniós jogi eszközök különösen a következők: a Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről 7 , valamint a Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (Prümi határozat) 8 . Ezek az eszközök szabályozzák egyrészt az információcserét a terrorizmushoz kapcsolódó ügyekben folytatott bűnügyi nyomozások esetében, másrészt az információcserére szolgáló kapcsolattartó pontok létrehozását. Különösen az Europol 9 támogatja a tagállamok egymás közti, illetve harmadik országokkal folytatott rendőrségi együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő választ lehessen adni a külföldi terrorista harcosokkal összefüggő kérdésekre.
A Kiegészítő jegyzőkönyv hatálya alá tartozó terület egyben az uniós jogalkotás hatáskörébe is tartozik, mindenesetre nagyrészt kiterjed rá az uniós jog hatálya. Ezért a Kiegészítő jegyzőkönyv megkötése az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében „közös szabályokat érinthet, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja” Az Unió ennek megfelelően kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Kiegészítő jegyzőkönyv megkötésére.
4.2.A javasolt határozat jogalapja
Az uniós jogi aktusok jogalapjának megválasztását olyan objektív elemekre kell alapozni, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra; ezek közé tartozik az adott intézkedés célja és tartalma is 10 . Ha az uniós jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy a jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
A Kiegészítő jegyzőkönyv fő célja, hogy egyes, a terrorizmushoz kapcsolódó cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítson, amire az Unió az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján fel van hatalmazva. A Kiegészítő jegyzőkönyv aláírásának anyagi jogalapja ezért az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése. A fokozott információcseréről szóló 7. cikk a kapcsolattartó pontok kijelölése révén elősegíti az utazók vagy utazást megkísérlő személyek észlelését, az utazás megelőzését és az ügyben történő nyomozást, ezáltal megkönnyítve a Kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikkének gyakorlati alkalmazását. Ezért ez a rendelkezés kiegészítő jellegű.
A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv, amelynek fő célja, hogy meghatározza a terrorista és a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények fogalommeghatározására és szankcióira vonatkozó minimumszabályokat, szintén az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján került elfogadásra. Az irányelv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az információcserére, valamint a terrorizmus áldozatainak támogatására és védelmére vonatkoznak.
Az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács a főtárgyaló javaslata alapján a megállapodás megkötéséről határozatot fogad el. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja előírja, hogy amennyiben a megállapodás a rendes jogalkotási eljárás körébe tartozik, a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően fogadja el a megállapodás megkötésére vonatkozó határozatot.
A Kiegészítő jegyzőkönyv a rendes jogalkotási eljárás körébe tartozó területeket érint, konkrétan a terrorizmus terén a bűncselekmények fogalommeghatározására vonatkozó minimumszabályok meghatározását (az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése), és ilyen esetben az Európai Parlament hozzájárulása szükséges. A javasolt határozat eljárási jogalapja ezért az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja.
4.3.Információcserére szolgáló kapcsolattartó pont
A jegyzőkönyv 7. cikke értelmében a feleknek kapcsolattartó pontot kell kijelölniük, hogy a hét minden napján napi 24 órában biztosított legyen a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információk cseréje. A jegyzőkönyv az Europol kijelölését javasolja kapcsolattartó pontként, az (EU) 2016/794 rendeletben a partnerekkel való kapcsolatok, valamint a személyes adatok továbbítása és cseréje tekintetében meghatározott feltételek mellett.
4.4.Területi hatály
Összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 22. jegyzőkönyvével, az Európai Unió által aláírt és idővel megkötött Kiegészítő jegyzőkönyv Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban kötelező, és azokra alkalmazandó. Összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 21. jegyzőkönyvével, az Európai Unió által aláírt és idővel megkötött Kiegészítő jegyzőkönyv az Egyesült Királyságra nézve csak annyiban kötelező és ott annyiban alkalmazandó, amennyiben ez a tagállam értesíti a Tanácsot azon szándékáról, hogy részt kíván venni ezen eszköz elfogadásában és alkalmazásában. Írországra nézve kötelező érvényű a 2002/475/IB kerethatározat, ezért Írország részt vesz e határozat elfogadásában.
2017/0266 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményhez (CETS No. 217) kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 83. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1)A 2015. szeptember 18-i (EU) 2015/1914 tanácsi határozatának megfelelően 11 , 2015. október 22-én aláírták az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményének (CETS No. 196) Kiegészítő jegyzőkönyvét, feltételezve az említett Kiegészítő jegyzőkönyv megkötését.
(2)A Kiegészítő jegyzőkönyv 10. cikke értelmében a Kiegészítő jegyzőkönyv jóváhagyásra nyitva áll az Európai Unió előtt.
(3)Az Unió már intézkedéseket fogadott el a Kiegészítő jegyzőkönyv hatálya alá tartozó különféle területeken.
(4)A Kiegészítő jegyzőkönyv előírja, hogy a felek jelöljenek ki kapcsolattartó pontot a terrorizmus céljából utazó személyekre vonatkozó információk cseréje céljából.
(5)Írországra nézve kötelező érvényű a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 12 , ezért Írország részt vesz e határozat elfogadásában.
(6)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság és Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában;
VAGY
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]
(7)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,
(8)A Kiegészítő jegyzőkönyvet ezért az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez (CETS No. 196) kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyv jóváhagyásra kerül.
A Kiegészítő jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Kiegészítő jegyzőkönyv 7. cikkében előírt kapcsolattartó pontként a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (Europol) jelölik ki az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 13 összhangban.
3. cikk
A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult a Kiegészítő jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott jóváhagyási okmánynak az Európai Unió nevében történő letétbe helyezésére, ami által az Európai Unió a Kiegészítő jegyzőkönyvet magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba 14 .
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.10.18.
COM(2017) 607 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyvnek (CETS 217 sz.) az Európai Unió nevében történő megkötéséről
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez kapcsolódó Kiegészítő jegyzőkönyvnek (CETS 217 sz.) az Európai Unió nevében történő megkötéséről
28. plenáris ülés
Franciaország, Strasbourg, 2015. április 8–10.
Az Európa Tanács tagállamai és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) egyéb Szerződő Felei, amelyek e jegyzőkönyv aláírói,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése;
kívánva mind Európában, mind világszerte a terrorizmus minden formája megelőzésére és megakadályozására irányuló erőfeszítések további fokozását az emberi jogok és a jogállamiság elvének tiszteletben tartása mellett;
emlékeztetve a különösen az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményben (ETS No. 5) és Kiegészítő jegyzőkönyveiben, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt emberi jogokra és alapvető szabadságjogokra;
kifejezve súlyos aggodalmukat a terrorcselekmények elkövetése, az azokhoz való hozzájárulás, az azokban való részvétel, vagy terrorista kiképzés nyújtása vagy ilyen kiképzésben való részvétel céljából más állam területére utazó személyek jelentette veszély miatt;
tekintettel e kérdéskörben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 2014. szeptember 24-i 7272. ülésén elfogadott 2178 (2014) határozatra, különösen annak 4–6. paragrafusára;
kívánatosnak tartva az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményének bizonyos szempontokból történő kiegészítését;
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk – Cél
A jelen jegyzőkönyv célja az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, 2005 május 16-án Varsóban aláírásra megnyílt Egyezményének (a továbbiakban: az Egyezmény) a kiegészítése az e jegyzőkönyv 2–6. cikkében leírt cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása tekintetében, ezáltal növelve a Szerződő Felek erőfeszítéseit a terrorizmus és negatív hatásainak megelőzése, az emberi jogok, különösen az élethez való jog teljes gyakorlásának biztosítása érdekében mind a nemzeti szinten, mind a nemzetközi együttműködés során teendő intézkedések által, figyelemmel a Szerződő Felek között már hatályban lévő és alkalmazásra kerülő több- vagy kétoldalú szerződésekre vagy megállapodásokra.
2. cikk – Társaságban vagy csoportban való részvétel terrorizmus céljából
(1)A jelen jegyzőkönyv alkalmazásában „társaságban vagy csoportban való részvétel terrorizmus céljából” alatt kell érteni társaság vagy csoport tevékenységében való részvételt a társaság vagy csoport által elkövetendő egy vagy több terrorcselekmény elkövetése vagy az abban való részvétel szándékával.
(2)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott „társaságban vagy csoportban való részvétel terrorizmus céljából”, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen.
3. cikk – Terrorista kiképzésben való részvétel
(1)A jelen jegyzőkönyv tekintetében „terrorista kiképzésben való részvétel” alatt kell érteni robbanóanyagok, lőfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy technikák alkalmazására vonatkozó oktatásban való részvételt terrorcselekmény elkövetése vagy abban való részvétel céljából.
(2)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott „terrorista kiképzésben való részvétel”, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen.
4. cikk – Terrorizmus céljából külföldre utazás
(1)A jelen jegyzőkönyv tekintetében „terrorizmus céljából külföldre utazás” alatt érteni kell terrorcselekmény elkövetése, ahhoz való hozzájárulás vagy abban való részvétel, vagy terroristák kiképzése vagy terrorista kiképzésben való részesülés céljából olyan államba történő utazást, amely nem az utazó állampolgársága vagy lakóhelye szerinti ország.
(2)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott „terrorizmus céljából külföldre utazás”, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el területéről vagy állampolgárai által, a belső joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen. Ennek során minden Szerződő Fél megállapíthat saját alkotmányos rendje által megkövetelt, azzal összhangban levő feltételeket.
(3)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az e cikkben meghatározott bűncselekmények elkövetésének kísérlete, a belső jogával összhangban bűncselekményként büntetendő legyen.
5. cikk – Terrorizmus céljából külföldre utazás finanszírozása
(1)E jegyzőkönyv alkalmazásában „terrorizmus céljából külföldre utazás finanszírozása” alatt anyagi eszközök bármely módon történő közvetlen vagy közvetett nyújtását vagy gyűjtését kell érteni, amely részben vagy egészben lehetővé teszi valamely személy számára, hogy külföldre utazzon az e jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett terrorizmus céljából, és amelyre annak tudatában kerül sor, hogy az anyagi eszközöket részben vagy egészben e célra szándékoznak felhasználni.
(2)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott „terrorizmus céljából külföldre utazás finanszírozása”, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen.
6. cikk – Terrorizmus céljából külföldre utazás szervezése vagy egyéb módon történő elősegítése
(1)E jegyzőkönyv alkalmazásában „terrorizmus céljából külföldre utazás szervezése vagy egyéb módon történő elősegítése” alatt bármely szervezési vagy elősegítési cselekményt kell érteni, amely segítséget nyújt valamely személynek ahhoz, hogy külföldre utazzon a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett terrorizmus céljából, és amelyre annak tudatában kerül sor, hogy a segítség a terrorizmus célját szolgálja.
(2)Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott „terrorizmus céljából külföldre utazás szervezése vagy egyéb módon történő elősegítése”, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen.
7. cikk – Információcsere
(1)Az Egyezmény 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak sérelme nélkül, továbbá a nemzeti joggal és a fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a Felek megteszik a 4. cikkben meghatározottak szerint terrorizmus céljából külföldre utazó személyekre vonatkozó, rendelkezésre álló releváns információk megfelelő időben történő cseréjéhez szükséges intézkedéseket. E célból minden Fél kijelöl egy, a hét minden napján huszonnégy órában elérhető kapcsolattartó pontot.
(2)Az (1) bekezdés alapján már létező kapcsolattartó pontot is ki lehet jelölni.
(3)A Felek kapcsolattartó pontjainak rendelkezniük kell olyan képességgel, hogy a többi Fél kapcsolattartó pontjával gyorsan tudjanak kommunikálni.
8. cikk – Feltételek és biztosítékok
(1)Minden Szerződő Fél biztosítja a jelen jegyzőkönyv 2–6. cikkei szerinti büntethetőség megteremtése, bevezetése és alkalmazása során az emberi jogok, különösen a szabad mozgás, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülési és vallásszabadság tiszteletben tartását az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával – amennyiben azok a Szerződő Félre alkalmazandóak –, valamint más nemzetközi jogi kötelezettséggel összhangban.
(2)A jelen jegyzőkönyv 2–6.cikkei szerinti büntethetőség megteremtésének, bevezetésének és alkalmazásának meg kell felelnie továbbá az arányosság elvének, figyelemmel egy demokratikus társadalom legitim céljaira és azok szükségességére, és mentesnek kell lennie az önkényesség, vagy a diszkriminatív vagy rasszista bánásmód bármely formájától.
9. cikk – A jegyzőkönyv és az Egyezmény egymáshoz való viszonya
Az e jegyzőkönyvben szereplő szavakat és kifejezéseket az Egyezmény szerinti értelmükben kell értelmezni. A Felek egymásközti viszonylatában az Egyezmény valamennyi rendelkezése megfelelően alkalmazandó, a 9. cikk kivételével.
10. cikk – Aláírás és hatálybalépés
(1)E jegyzőkönyv nyitva áll aláírásra az Egyezmény aláírói előtt. Meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az aláírók nem erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a Jegyzőkönyvet, amennyiben előzetesen nem erősítették meg, fogadták el vagy hagyták jóvá az Egyezményt, vagy a Jegyzőkönyv és az Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása nem egyidejűleg történik. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
(2)Ez a jegyzőkönyv az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor hat aláíró állam, akik közül legalább négy az Európa Tanács tagja, a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot letétbe helyezte.
(3)A megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okiratot később letétbe helyező aláíró fél tekintetében a jegyzőkönyv a megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okiratot letétbe helyezése napját követő három hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.
11. cikk – A Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás
(1)E jegyzőkönyv hatálybalépése után bármely állam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat a jegyzőkönyvhöz is, vagy e két cselekményt egyszerre is elvégezheti.
(2)Az (1) bekezdés szerint csatlakozni kívánó bármely állam vonatkozásában a jegyzőkönyv a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történő letétbe helyezésének napjától számított három hónap lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
12. cikk – Területi hatály
(1)Bármely állam vagy az Európai Unió az aláírás időpontjában, vagy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megjelölheti azon területet vagy területeket, amelyre, illetve amelyekre ez a jegyzőkönyv vonatkozik.
(2)Bármely Szerződő Fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatában kiterjesztheti jelen jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Ezen terület vonatkozásában a jegyzőkönyv attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár átvette nyilatkozatot.
(3)Az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítés útján az előző két bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat visszavonható az abban megjelölt területek bármelyike tekintetében. A visszavonás a fenti értesítésnek a főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép érvénybe.
13. cikk – Felmondás
(1)Jelen jegyzőkönyvet bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel.
(2)A felmondás az értesítésnek az Európa Tanács főtitkára általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
(3)Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a jelen jegyzőkönyv felmondásával.
14. cikk – Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Európai Uniót, azon nem tagállamokat, amelyek részt vettek a jelen jegyzőkönyv kidolgozásában, valamint bármely a jelen jegyzőkönyvhöz csatlakozott vagy csatlakozásra meghívott államot:
a) minden aláírásról;
b) bármely megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) ezen jegyzőkönyv bármely, a 10. és a 11. cikk szerinti hatálybalépési időpontjáról;
d) e jegyzőkönyvvel kapcsolatos minden egyéb aktusról, nyilatkozatról, értesítésről vagy közlésről.
Fentiek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt a Jegyzőkönyvet.
Készült ...-ben/-ban, 2015. ... napján, angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; egyetlen példányban, amit az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama, az Európai Unió, valamint minden olyan nem tagállam részére, amely részt vett e Jegyzőkönyv kidolgozásában, és minden, az e Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásra felhívott állam számára hitelesített másolatot küld.