EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.8.29.
COM(2017) 461 final
2017/0212(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően arra kell törekedni, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. E tekintetben fontos eszköz a halászati lehetőségek éves meghatározása teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták formájában.
A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1139 rendelet a halászati mortalitás értékeit tartományokként határozza meg, amelyeket e javaslat is használ a közös halászati politika célkitűzéseinek elérése, különösen a maximális fenntartható hozam elérése és fenntartása érdekében.
E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb balti-tengeri halállományok tekintetében meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit a 2018. évre. A teljes kifogható mennyiségekre és kvótákra vonatkozó éves döntések egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében a balti-tengeri halászati lehetőségek meghatározása 2006 óta külön rendelettel történik.
•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja
A javaslat a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megfelelő szintű kvótákat állapít meg. Figyelembe veszi azokat a változásokat, amelyek a balti-tengeri halászati erőkifejtési rendszert megszüntető (EU) 2015/812 rendelet útján kerültek bevezetésre.
•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja
A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és összeegyeztethetők a fenntartható fejlődést célzó uniós politikával.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:
a közös halászati politika közös politika. Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése szerint a Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és kiosztására vonatkozóan.
Ez a tanácsi rendelet a tagállamok között halászati lehetőségeket oszt ki. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 17. cikke értelmében a tagállamok a hivatkozott cikkekben előírt kritériumok tiszteletben tartásával saját belátásuk szerint dönthetnek e lehetőségek egyes régiók vagy piaci szereplők közötti elosztásáról. Ennélfogva a tagállamoknak elegendő mozgástér áll rendelkezésükre a kiosztott halászati lehetőségek kapcsán az általuk követett társadalmi-gazdasági modellnek megfelelő döntések meghozatalában.
A javaslatnak a tagállamokra nézve nincsenek új pénzügyi vonzatai. Ezt a rendeletet a Tanács fogadja el minden évben, a végrehajtásához szükséges állami és magánszektorbeli eszközök pedig már adottak.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: rendelet.
Ez a javaslat a halászati gazdálkodásra vonatkozik az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alapján.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A közös halászati politika keretében 2018-ban rendelkezésre álló halászati lehetőségekről folytatott konzultációról szóló bizottsági közleményben (COM(2017) 368 final) foglaltak alapján konzultációra került sor a balti-tengeri tanácsadó testülettel (BSAC). A javaslat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (ICES) kapott tudományos szakvéleményeken alapul. A javaslat kidolgozásakor mérlegeltük és figyelembe vettük a különböző érintett halállományokra vonatkozóan előzetesen kifejtett álláspontokat, amennyiben nem álltak ellentmondásban a meglévő szakpolitikákkal, illetve nem vezethettek a sérülékeny erőforrások állapotának romlásához.
A 2017 júniusában megrendezett, BALTFISH elnevezésű regionális fórumon a fogási korlátozásokra és az állományok állapotára vonatkozó tudományos szakvélemények megvitatásra kerültek a tagállamokkal.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A konzultációba bevont tudományos szervezet az ICES volt.
Az Európai Unió az ICES-től minden évben tudományos szakvéleményt kér a fontos halállományok állapotáról. A kapott szakvélemény kiterjed minden balti-tengeri állományra, és a fontosabbak tekintetében a teljes kifogható mennyiségre vonatkozó javaslatot is megfogalmaz.
•Hatásvizsgálat
A javaslat egy hosszú távú megközelítés részét képezi, amelynek értelmében a halászat mértéke a hosszú távon fenntartható szintekre csökken, majd e szinteken marad. Ez a megközelítés stabil halászati terhelést, magasabb kvótákat és ezáltal a halászoknak és családjaiknak jobb megélhetést eredményez. A kirakodott mennyiségek növekedése várhatóan kedvez a halászati ágazatnak, a fogyasztóknak, a feldolgozó- és kiskereskedelmi ágazatnak, valamint a kereskedelmi és a hobbihorgászathoz kapcsolódó egyéb iparágaknak.
Az elmúlt években a balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozóan hozott határozatok nyomán egyes állományok már megerősödtek (a nyílt vízi állományok biomasszája 2012 és 2016 között 50 %-kal nőtt), a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek pedig egyensúlyba kerültek. A tengerfenéken élő állományok megerősítésében azonban további előrelépésre van szükség, némelyik biomasszája még mindig elmarad a biztonságos biológiai határértéktől, és valamennyi ilyen állomány esetében el kell még érni a maximális fenntartható hozam szintjét.
A fentieket figyelembe véve a Bizottság javaslata átlagosan 32 %-kal csökkenti a hering nyugati, botteni-öbölbeli és rigai-öbölbeli állományaira, a tőkehal keleti állományára és a sima lepényhalra vonatkozó kvótát. A hering középső állományára és 0,5 %-kal a sprattra vonatkozó kvótát viszont 25 %-kal növeli. A Balti-tenger régiójában a lazacra vonatkozó halászati lehetőség 106 413 egyedről 116 099 egyedre emelkedik. Ez 2017-hez képest 9 %-os növekedést jelent. A nyugati tőkehal-állományra vonatkozó lehetőségek változatlanok maradnak.
A 2018-at érintő javaslatok tehát a halászat típusától függően igen különbözőek. Összességében a Bizottság javaslatának megfelelően mintegy 647 ezer tonna halászati lehetőség állna rendelkezésre a Balti-tengeren, ami 7 %-kal kevesebb, mint 2017-ben.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat rugalmasan kezeli azon kvótacsere-rendszerek alkalmazását, amelyeket a balti-tengeri halászati lehetőségeket illetően a korábbi évekre vonatkozó rendeletek alapján vezettek be. Az uniós vagy nemzeti hatóságokat terhelő új elemek vagy új közigazgatási eljárások nem kerülnek elrendelésre, így az adminisztratív teher nem nő.
A javaslat a 2018-as évre vonatkozó éves rendeletre irányul, ennélfogva nem tartalmaz felülvizsgálati záradékot.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták formájában meghatározott halászati lehetőségek felhasználásának nyomon követését az 1224/2009/EK tanácsi rendelet szabályozza.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat meghatározza 2018 tekintetében a Balti-tengeren halászatot folytató tagállamok számára a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket. Most először kerül sor egy faj halászatának betiltására. Ez a faj az európai angolna.
Halászati lehetőségek
A balti-tengeri halászatra vonatkozó új többéves terv 2016. július 20-án lépett hatályba. 1 A terv rendelkezéseinek értelmében a halászati lehetőségeket a terv céljainak megfelelően kell rögzíteni, és a halászati lehetőségeknek meg kell felelniük a tervben meghatározott halászati mortalitási céltartományoknak. Olyan esetekben, amikor egy állomány biomasszája nem éri el a tervben meghatározott referenciapontokat, a halászati lehetőségeket az állomány biomasszájának csökkenésével arányosan csökkentett halászati mortalitásnak megfelelően kell rögzíteni.
A javasolt halászati lehetőségek megfelelnek a 16. cikk (1) bekezdésének (a viszonylagos stabilitás elve) és a 16. cikk (4) bekezdésének (a közös halászati politika céljai és a többéves tervekben előírt szabályok).
Az Oroszországi Föderációval közös gazdálkodás tárgyát képező állományok uniós kvótáinak meghatározása érdekében az ICES által javasolt teljes kifogható mennyiségekből levonásra kerültek ezen állományok megfelelő mennyiségei. A tagállamok számára kiosztott teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat a rendelet melléklete tünteti fel.
A Balti-tengeren 2018-ban mind az öt nyílt vízi állományt (négy heringállomány és egy sprattállomány), a tőkehal nyugati állományát, a simalepényhal-állományt és a Balti-tenger fő medencéjének lazacállományát a maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén kell halászni. A halászati lehetőségeket 2018-ra a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv hatálya alá tartozó valamennyi állomány esetében a maximális fenntartható hozamot biztosító szintnek megfelelő halászati mortalitási céltartományok alapján állapították meg. A nyugati, a középső és a rigai-öbölbeli heringállományok javasolt kvótái megfelelnek a maximális fenntartható hozam szerinti halászati mortalitási tartomány mindkét elemének az (EU) 2016/1139 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében. Két állomány, azaz a nyugati heringállomány és a nyugati tőkehalállomány esetében a halászati lehetőségek az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikke (2) és (3) bekezdése szerinti tartományba eső halászati mortalitásnak felelnek meg.
A Finn-öböl lazacállományára és a keleti tőkehalállományra vonatkozó TAC-értékek az ICES által kidolgozott, azon állományokra vonatkozó megközelítés alapján kerültek meghatározásra, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő adat.
A 847/96/EK tanácsi rendelet kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, többek között az elővigyázatossági szempontból kifogható állományokra és az analitikai célokra kifogható állományokra vonatkozóan a 3. és a 4. cikkben előírt rugalmassági rendelkezéseket. A hivatkozott rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanács határoz arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3. és a 4. cikk, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján nemrégiben a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában bevezetésre került a rugalmassági mechanizmus. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások ésszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, valamint akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, egyértelművé kell tenni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor alkalmazható, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.
Európai angolna
Az európai angolna életciklusa igen összetett, mivel ez egy hosszú életű, igen elterjedt halfaj. A legújabb bizonyítékok alapján az angolnák a Sargasso-tengerben ívnak, és lárváikat az óceáni áramlatok sodorják Európa és Észak-Afrika kontinentális talapzatára, ahol üvegangolnákká fejlődnek, majd belépnek a kontinentális vizekbe.
A kontinentális életszakasz során (amit félsós és/vagy édesvízben töltenek), az angolnák mortalitását a regionális feltételek határozzák meg. Az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló 1100/2007/EK tanácsi rendelet (az angolnákra vonatkozó rendelet) alapján a jelentős angolnaélőhelyekkel rendelkező tagállamoknak angolnagazdálkodási tervet kell készíteniük, amelynek célja biztosítani, hogy legalább annyi kifejlett angolna hagyja el a vízgyűjtőket és jusson vissza a nyílt tengerbe szaporodni, amennyi az állomány biomasszájának helyreállításához szükséges. A nemzeti angolnagazdálkodási tervek hatálya kiterjedhet a tengeri vizekre, de ez nem kötelező.
Az utóbbi évek adatai azonban azt mutatják, hogy a Balti-tengeren a nyílt tengert elérő ezüstangolnák 57 %-a áldozatul esik a kereskedelmi halászatnak vagy a hobbihorgászatnak. Az angolnákra vonatkozó rendelet megköveteli, hogy az uniós vizeken angolnára halászó tagállamok a 2004 és 2006 közötti évek átlagának 50 %-ára csökkentsék erőkifejtésüket és/vagy a fogásokat, kivéve, ha angolnagazdálkodási tervük a tengeri vizekre is kiterjed. A balti-tengeri tagállamok egyike sem felel meg ennek az előírásnak.
A tudományos szakvélemény többször is leszögezi: „... az európai angolna kapcsán az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása azt feltételezi, hogy minden olyan emberi hatást (mindenféle kereskedelmi halászatot és szabadidős horgászatot, vízerőműveket, szivattyúállomásokat, szennyezést), amely csökkenti a szaporulatot és akadályozza az ezüstangolnák visszajutását a nyílt vízbe, nullára vagy a lehető legnagyobb mértékben annak közelébe kell csökkenteni.” 2
A CITES-egyezmény II. mellékletében is felsorolt állomány állapotára figyelemmel az erőkifejtés vagy a fogások 50 %-os csökkentése, amely az angolnákra vonatkozó rendeletben szerepel, nincs összhangban a 2013-ban elfogadott közös halászati politika szerint az erőforrások fenntartható kiaknázására vonatkozó célkitűzéssel. Az ICES szakvéleménye fényében meg kell szüntetni az ívó állományra irányuló minden halászatot mindaddig, amíg bizonyítást nem nyer az állomány állapotának javulása. Az ICES által kiadott szakvélemény szigorúsága ismeretében helyénvaló a hosszabb távú megoldások hiányában betiltani az európai angolna halászatát a Balti-tengeren 2018-ban.
2017/0212 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket kell elfogadnia a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.
(2) Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 6. cikke előírja, hogy védelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeket figyelembe véve, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és más tanácsadó szervek által készített jelentéseket, a megfelelő földrajzi területek vagy szakterületek tekintetében létrehozott tanácsadó testületek szakvéleményeit, valamint a tagállamok bármely közös ajánlását is.
(3)A Tanács feladata, hogy a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan intézkedéseket, és ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket fogadjon el. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy valamennyi tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, és kellő figyelmet kapjanak a közös halászati politikának az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott célkitűzései.
(4) Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke értelmében a közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozamnak megfelelő kiaknázási arány 2015-ig való elérése, amennyiben lehetséges, és annak legkésőbb 2020-ig az összes halállomány esetében való fokozatos megvalósítása.
(5) A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is.
(6) Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 többéves tervet hoz létre a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és ezek halászatára vonatkozóan (a továbbiakban: a terv). A terv célja annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Ennek érdekében az érintett állományok esetében a lehető leghamarabb, és fokozatos alapon legkésőbb 2020-ig el kell érni a halászati mortalitás célértékét, amely tartományokban kerül meghatározásra. Helyénvaló a terv célkitűzéseinek elérése céljából megállapítani a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó 2018. évi fogási korlátokat.
(7) A terv kimondja, hogy amikor a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy a szaporodóképes állomány biomasszája az érintett állományok valamelyike esetében nem éri el a szaporodóképes állomány biomasszájának az (EU) 2016/1139 rendelet II. mellékletében meghatározott referenciapontokkal jelölt szintjét, akkor minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány szintje minél hamarabb visszaálljon a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet meghaladó szintre. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) jelzése szerint a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állomány (Gadus morhua) és a hering (Clupea harengus) nyugati állományának biomasszája elmarad a rendelet II. mellékletében meghatározott védelmi referenciapontok által jelölt szinttől. Következésképpen helyénvaló, hogy a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra és heringre vonatkozó halászati lehetőségek az (EU) 2016/1139 rendelet I. mellékletének B. oszlopában szereplő halászati mortalitási tartomány értéke alatti olyan szinten kerüljenek meghatározásra, amely figyelembe veszi a biomassza csökkenését. Ehhez fontos figyelembe venni általában a közös halászati politika és azon belül maga a terv célkitűzéseinek elérésére kitűzött időkeretet, különös tekintettel a meghozott korrekciós intézkedések várható hatására, ugyanakkor ragaszkodva a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök biztosításához az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően.
(8) A tőkehal nyugati állományát illetően további korrekciós intézkedésekre van szükség. Az eddig alkalmazott nyolchetes tilalmi időszak fenntartása továbbra is biztosítaná az ívó csoportosulások védelmét. A tudományos szakvélemények szerint a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra irányuló hobbihorgászat jelentős mértékben hozzájárul a szóban forgó állomány általános halászati mortalitásához. Az állomány jelenlegi állapotára figyelemmel helyénvaló fenntartani a hobbihorgászatra vonatkozó egyes intézkedéseket. Konkrétabban horgászonként alkalmazandó napi fogási korlátozást kell alkalmazni, mely az ívási időszakban még szigorúbb. Ez a rendelkezés nem sérti a kereskedelmi célú halászati tevékenységekre vonatkozó viszonylagos stabilitás elvét.
(9) A Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány (Gadus morhua) tekintetében az ICES nem tudta megállapítani a biológiai referenciapontokat az állomány biológiájának változása következtében. Ezért a terv célkitűzéseinek elérése érdekében helyénvaló a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében előírt elővigyázatossági megközelítéssel összhangban meghatározni.
(10) Az ICES értékelte a hering botteni-öbölbeli állományát a legfrissebb adatok alapján, és felülvizsgálta a legnagyobb fenntartható hozamnak megfelelő halászati mortalitási tartományt. A tudományos szakvéleményben szereplő halászat mortalitási tartomány eltér ugyan a tervben meghatározottól, ami a készítésekor elérhető legjobb szakvéleményeken alapult, de a terv jogilag kötelező erővel bír, ezért azt kell követni az említett állományra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásakor.
(11) Az európai angolnáról az ICES megállapította, hogy az ember okozta állománypusztulást, így a kereskedelmi halászatot és a hobbihorgászatot nullára vagy ehhez a lehető legközelebb kell csökkenteni. Ezt az ajánlást a kérdéses faj halászatának az egész Balti-tengeren alkalmazandó tilalmával kell végrehajtani.
(12) Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 5 és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok Bizottsághoz történő továbbításáról szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. E rendeletnek ezért meg kell határoznia azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásairól a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.
(13) A 847/96/EK tanácsi rendelet 6 kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében a 3. és a 4. cikkben előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak az állományok biológiai állapota alapján határoznia kell arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3., illetve a 4. cikk. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírtak szerinti egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust.
(14) A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében e rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően haladéktalanul hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében meghatározza a 2018. évi halászati lehetőségeket.
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra alkalmazandó.
(2) Ez a rendelet a hobbihorgászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1.„ICES”: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács;
2.„Balti-tenger”: az ICES IIIb, IIIc és IIId körzet;
3.„állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;
4.„alkörzet”: a 2187/2005/EK tanácsi rendelet 7 I. mellékletében meghatározott balti-tengeri ICES-alkörzetek egyike;
5.„teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományok egyéves időszak alatt kifogható mennyisége;
6.„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;
7.„hobbihorgászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység.
II. FEJEZET
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
4. cikk
A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk
A teljes kifogható mennyiségeket, a kvótákat és – adott esetben – a felhasználásukhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a melléklet határozza meg.
5. cikk
A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;
b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;
c)a 847/96/EK rendelet 3. cikke vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;
d)a 847/96/EK rendelet 4. cikke alapján visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;
e)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.
6. cikk
A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei
(1) A fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok fogásaiból származó olyan halak, amelyeket az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésében meghatározott halászati tevékenységek során fogtak ki, az említett rendelet 15. cikkében megállapított kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak.
(2) A melléklet meghatározza a nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerinti, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait abból a célból, hogy esetükben el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, ugyanabban a cikkben megállapított kötelezettségtől.
7. cikk
A 22–24 alkörzet vizeiben élő közönséges tőkehalra irányuló hobbihorgászatra vonatkozó intézkedések
(1) Hobbihorgászat keretében minden horgász naponta legfeljebb öt példányt tarthat meg a 22–24 alkörzet vizeiben kifogott közönséges tőkehalból.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 2018. február 1. és 2018. március 31. közötti időszakban minden horgász naponta legfeljebb három példányt tarthat meg a 22–24 alkörzet vizeiben kifogott közönséges tőkehalból.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a tagállami szinten elfogadott szigorúbb intézkedéseket.
8. cikk
Tilalmak
(1) Az uniós halászhajók számára tilos az európai angolna (Anguilla anguilla) halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása.
(2) Tilos az európai angolnára (Anguilla anguilla) irányuló hobbihorgászat.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. cikk
Az adatok továbbítása
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak az állományok kifogott vagy kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.
10. cikk
Rugalmasság
(1) Az e rendelet mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.
(2) A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke nem alkalmazandó abban az esetben, ha egy tagállam alkalmazza az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.8.29.
COM(2017) 461 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról
A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN
Az alábbi táblázatok meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában), valamint a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.
Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-körzetekre való utalásként kell értelmezni.
A halállományokra a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás.
A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Clupea harengus |
HER |
Hering |
|
Gadus morhua |
COD |
Közönséges tőkehal |
|
Pleuronectes platessa |
PLE |
Sima lepényhal |
|
Salmo salar |
SAL |
Lazac |
|
Sprattus sprattus |
SPR |
Spratt |
|
Faj: |
Hering |
Övezet: |
30–31 alkörzet |
|||
|
Clupea harengus |
(HER/30/31.) |
|||||
|
Finnország |
57896 |
|||||
|
Svédország |
12721 |
|||||
|
Unió |
70617 |
|||||
|
TAC |
70617 |
Analitikai TAC |
||||
|
Faj: |
Hering |
Övezet: |
22–24 alkörzet |
||
|
Clupea harengus |
(HER/3BC+24) |
||||
|
Dánia |
1820 |
||||
|
Németország |
7166 |
||||
|
Finnország |
1 |
||||
|
Lengyelország |
1690 |
||||
|
Svédország |
2310 |
||||
|
Unió |
12987 |
||||
|
TAC |
12987 |
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|||
|
|
Hering |
Övezet: |
A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei |
|
|
Clupea harengus |
(HER/3D-R30) |
|||
|
Dánia |
5241 |
|||
|
Németország |
1390 |
|||
|
Észtország |
26764 |
|||
|
Finnország |
52243 |
|||
|
Lettország |
6605 |
|||
|
Litvánia |
6955 |
|||
|
Lengyelország |
59353 |
|||
|
Svédország |
79678 |
|||
|
Unió |
238229 |
|||
|
TAC |
Tárgytalan |
Analitikai TAC E rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
||
|
Faj: |
Hering |
Övezet: |
28.1 alkörzet |
||||
|
Clupea harengus |
(HER/03D.RG) |
||||||
|
Észtország |
13392 |
||||||
|
Lettország |
15607 |
||||||
|
Unió |
28999 |
||||||
|
TAC |
28999 |
Analitikai TAC E rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
|||||
|
|
Közönséges tőkehal |
Övezet: |
A 25–32 alkörzet uniós vizei |
|
|
Gadus morhua |
(COD/3DX32.) |
|||
|
Dánia |
5117 |
|||
|
Németország |
2036 |
|||
|
Észtország |
499 |
|||
|
Finnország |
392 |
|||
|
Lettország |
1903 |
|||
|
Litvánia |
1253 |
|||
|
Lengyelország |
5891 |
|||
|
Svédország |
5184 |
|||
|
Unió |
22275 |
|
||
|
TAC |
Tárgytalan |
Elővigyázatossági TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
||
|
|
Közönséges tőkehal |
Övezet: |
22–24 alkörzet |
|||
|
Gadus morhua |
(COD/3BC+24) |
|||||
|
Dánia |
2444(1) |
|||||
|
Németország |
1194(1) |
|||||
|
Észtország |
54(1) |
|||||
|
Finnország |
48(1) |
|||||
|
Lettország |
202(1) |
|||||
|
Litvánia |
131(1) |
|||||
|
Lengyelország |
654(1) |
|||||
|
Svédország |
870(1) |
|||||
|
Unió |
5597(1) |
|||||
|
TAC |
5597(1) |
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
||||
|
(1) Ez a kvóta 2018. január 1-jétől január 31-ig és április 1-jétől december 31-ig halászható. |
||||||
|
|
Sima lepényhal |
Övezet: |
A 22–32 alkörzet uniós vizei |
|||
|
Pleuronectes platessa |
(PLE/3BCD-C) |
|||||
|
Dánia |
4493 |
|||||
|
Németország |
499 |
|||||
|
Lengyelország |
941 |
|||||
|
Svédország |
339 |
|||||
|
Unió |
6272 |
|||||
|
TAC |
6272 |
Analitikai TAC |
||||
|
Faj: |
Lazac |
Övezet: |
A 22–31 alkörzet uniós vizei |
|
|
Salmo salar |
(SAL/3BCD-F) |
|||
|
Dánia |
21986 |
(1) |
||
|
Németország |
2446 |
(1) |
||
|
Észtország |
2234 |
(1) |
||
|
Finnország |
27415 |
(1) |
||
|
Lettország |
13984 |
(1) |
||
|
Litvánia |
1644 |
(1) |
||
|
Lengyelország |
6670 |
(1) |
||
|
Svédország |
29717 |
(1) |
||
|
Unió |
106096 |
(1) |
||
|
TAC |
Tárgytalan |
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
||
|
__________ |
||||
|
(1) A halegyedek számában kifejezve. |
||||
|
|
Lazac |
Övezet: |
A 32 alkörzet uniós vizei |
||||
|
Salmo salar |
(SAL/3D32.) |
||||||
|
Észtország |
1026 |
(1) |
|||||
|
Finnország |
8977 |
(1) |
|||||
|
Unió |
10003 |
(1) |
|||||
|
TAC |
Tárgytalan |
Elővigyázatossági TAC |
|||||
|
__________ |
|||||||
|
(1) A halegyedek számában kifejezve. |
|||||||
|
Faj: |
Spratt |
Övezet: |
A 22–32 alkörzet uniós vizei |
|||
|
Sprattus sprattus |
(SPR/3BCD-C) |
|||||
|
Dánia |
25875 |
|||||
|
Németország |
16393 |
|||||
|
Észtország |
30047 |
|||||
|
Finnország |
13545 |
|||||
|
Lettország |
36289 |
|||||
|
Litvánia |
13127 |
|||||
|
Lengyelország |
77012 |
|||||
|
Svédország |
50022 |
|||||
|
Unió |
262310 |
|||||
|
TAC |
Tárgytalan |
Analitikai TAC E rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
||||