EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.29.

COM(2017) 352 final

2017/0145(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökségről, az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint a 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség (a továbbiakban: eu-LISA) létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendeletet 2011-ben fogadták el és 2015-ben módosították a 603/2013/EU rendelettel 1 . Jelenleg az eu-LISA felelős a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac központi működtetéséért. Az eu-LISA más nagyméretű IT-rendszerek kidolgozásával és működtetésével is megbízható a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, amennyiben a megfelelő jogi eszközök így rendelkeznek.

Az eu-LISA 2012. december 1-jén kezdte el fő feladatainak elvégzését, a VIS rendszert 2012. december 1., a SIS II-t 2013 májusa, az Eurodacot pedig 2013 júniusa óta üzemelteti. Az ügynökség székhelye Tallinnban van, a rendszereket egy technikai helyszínről Strasbourgból üzemeltetik. A tartalék központ Sankt Johann im Pongauban van.

Ennek a javaslatnak a célja, hogy felülvizsgálja az ügynökséget létrehozó rendeletet abból a célból, hogy az értékelés alapján javasolt jogszabály-módosításokhoz igazítsa azt, valamint hogy javítsa az ügynökség működését és megerősítse szerepét annak biztosítása érdekében, hogy tevékenysége megfeleljen az Európai Unióban napjainkban jelentkező kihívásoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. Célja továbbá az is, hogy a rendeletbe beillesszen olyan módosításokat, amelyek szakpolitikai, jogi vagy ténybeli változásokból fakadnak, különös tekintettel arra, hogy a társjogalkotók megállapodásától függően további rendszerek kerülnek majd az ügynökség irányítása alá, illetve hogy az ügynökségnek hozzá kell majd járulnia a nagyméretű IT-rendszerek interoperabilitásának kifejlesztéséhez, a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló, 2016. április 6-i bizottsági közleménynek 2 , az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2017. május 11-i zárójelentésének 3 , valamint a Bizottság hatékony és valódi biztonsági unióról szóló, 2017. május 16-i hetedik időközi jelentésének 4 megfelelően. Figyelembe veszi továbbá az ügynökség igazgatótanácsának módosító javaslatait is, valamint annak a lehetőségét, hogy az eu-LISA a jövőben az érdekelt tagállamok decentralizált rendszereinek nemzeti szintű végrehajtására vonatkozó közös technikai megoldások tárhelyszolgáltatója és üzemeltetője legyen. A javaslat végül pedig összehangolja az ügynökséget megalapító jogszabályt az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i együttes nyilatkozatával (a továbbiakban: közös megközelítés).

Az alapító rendelet 31. cikkével összhangban, külső értékelés 5 alapján és az eu-LISA igazgatótanácsával szorosan konzultálva a Bizottság értékelést végzett annak megvizsgálására, hogy az ügynökség hogyan és milyen mértékben járul hozzá a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, és miként teljesíti az alapító rendeletben meghatározott feladatait. Megvizsgálta azt is, szükséges-e az eu-LISA alapító rendeletben meghatározott feladatait módosítani vagy kiterjeszteni. Ennek az értékelésnek alapján – az igazgatótanáccsal való konzultációt követően – a Bizottságnak ajánlásokat kell tennie az alapító rendelet módosításával kapcsolatban, és ezeket az igazgatótanácsnak a véleményével és megfelelő javaslatokkal együtt továbbítania kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak. Az ajánlások megtalálhatók a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség (eu-LISA) működéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött bizottsági jelentésben 6 , illetve az azt kiegészítő, az eu-LISA értékeléséről szóló bizottsági munkadokumentumban 7 , amelyeket várhatóan ezzel a javaslattal egy időben fogadnak el.

·Az eu-LISA külső értékelő jelentésében megfogalmazott ajánlásokra adott válaszok

Négy évvel azután, hogy az ügynökség 2012 decemberében megkezdte munkáját, az értékelés azt mutatta, hogy hatékonyan és sikerrel képes elvégezni feladatait, valamint az utóbb rábízott új feladatokat, mint a DubliNet 8 , a VISION 9 és az intelligens határellenőrzésről szóló csomag kísérleti projektjének 10 végrehajtása. Az értékelés azt is megállapította, hogy az eu-LISA hatékonyan járul hozzá az összehangolt, hatékony és koherens IT-környezet kialakításához a nagyméretű IT-rendszereknek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben való üzemeltetési igazgatása céljából.

Vannak ugyanakkor hiányosságok, amelyeket orvosolni kell annak érdekében, hogy az ügynökség működése javuljon és szerepe megerősödjön, valamint biztosítani kell azt, hogy a szerepe igazodjon a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos új, uniós szintű kihívásoknak. Az értékelés során azonosított legtöbb hiányosság jogszabályi módosítás nélkül korrigálható. A nem jogszabályi jellegű ajánlásokat az eu-LISA ügyvezető igazgatója nyomon követte, a vonatkozó akciótervet a vezetőség 2017. március 21-én elfogadta.

Az értékelésben azonosított azon hiányosságok, amelyek jogszabályi módosításokat igényelnek, az alábbiak:

–a kommunikációs infrastruktúra irányításának koherenciáját javítani kell oly módon, hogy a Bizottság vonatkozó feladatait (különösen a költségvetés, a beszerzés és megújítás, valamint a szerződésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását) az ügynökség által üzemeltetett rendszerek létrehozását és működtetését irányító jogi eszközök módosításával az ügynökségre kell átruházni; 

–az eu-LISA feladatkörén belül tisztázni kell az együttműködés mértékét más ügynökségekkel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben;

–az igazgatótanácsnak minden év augusztusában időközi jelentést kell elfogadnia az azonos év első hat hónapjában tervezett tevékenységek végrehajtásának állapotáról;

–az eu-LISA által végrehajtható kísérleti projektek területe jelenleg a költségvetési rendelet 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozottakra korlátozódik (vagyis azokra, amelyekre nincs alap-jogiaktus), ezt ki kell terjeszteni legalább azokra a kísérleti projektekre, amelyeknek van alap-jogiaktusa.

Az értékelés azt is javasolta, hogy az eu-LISA által jelenlegi feladatkörén belül végrehajtott, 500 000 EUR-t meghaladó költségvetésű projektek esetén készüljön kockázat- és előzetes értékelés (tehát nem azoknál az új rendszereknél, amelyeket jogszabály utalt az ügynökség hatáskörébe, és amelyekre vonatkozóan a Bizottság készít hatásvizsgálatot). Ez fontos ajánlás, amelyre az eu-LISA-nak megfelelő választ kell adnia. Nem szükséges azonban hozzá az ügynökségről szóló rendelet módosítása, mivel az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11 és az ügynökség költségvetési rendelete 29. cikkének (5) bekezdése már eleve előírja az előzetes és utólagos értékelést az olyan programok és tevékenységek esetében, amelyek jelentős kiadással járnak.

Az értékelés az ügynökség feladatkörének módosítására vonatkozó egyéb ajánlásokat is tartalmazott. Ezeket be kell illeszteni a rendszerek jogi eszközeibe, ugyanakkor az eu-LISA statisztikával kapcsolatos kiterjesztett felelősségi köre nem igényli az ügynökséget létrehozó rendelet módosítását:

–Az eu-LISA felelősségi körének kiterjesztése az egyes rendszerek statisztikáinak létrehozására és közzétételére.

–Új feladatként az eu-LISA megbízást kap arra, hogy adatminőségi és adatelemzési jelentéseket készítsen a rendszer jogi eszközeinek végrehajtása feletti ellenőrzés javítása céljából.

A biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség működéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött bizottsági jelentés, amely ezzel a javaslattal egy napon kerül elfogadásra, tartalmazza ennek az értékelésnek az eredményeit és ajánlásait. Az is megjegyzendő, hogy az ügynökség feladatait meghatározó rendelet megfelel annak a jogi, politikai és gazdasági környezetnek, amelyben az ügynökséget létrehozták. A közelmúltbeli szakpolitikai és jogi változások miatt azonban módosításokra, illetve az eu-LISA hatáskörébe tartozó feladatok bővítésére van szükség az alapító rendeletben és más vonatkozó jogi eszközökben (vagyis a rendszerek jogi eszközeiben). 2016-ban a Bizottság javaslatokat tett arra, hogy új rendszereket utaljon az ügynökség hatáskörébe, úgy mint a határregisztrációs rendszer 12 , a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer 13 , valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 14 . Amennyiben a társjogalkotók elfogadják ezeket az ajánlásokat, az eu-LISA rendeletben módosításokat kell eszközölni, amelyeknek az ajánlások alkalmazandóvá válásakor kell hatályba lépniük abból a célból, hogy az eu-LISA rendelet is tükrözze ezeket az új feladatokat, különösen az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató feladatkörére vonatkozóan. A határregisztrációs rendszerre vonatkozójavaslat az 1077/2011/EU rendeletre vonatkozó módosításokat tartalmaz. Az ETIAS és az Eurodac esetében az elnökség átdolgozott javaslatokat, például módosításokat illesztett be a Bizottsággal folytatott egyeztetések során. Mivel azonban ez a javaslat még azelőtt kerül bemutatásra, hogy az új rendszereket az ügynökségre ruházó három javaslatot elfogadnák, ebben a javaslatban is meg kell említeni zárójelben a szükséges módosításokat, amelyeknek a szövegbe történő végleges beillesztése akkor történik majd meg, ha a társjogalkotók elfogadják a javaslatokat.

A Bizottság ezenfelül 2016. április 6-án elfogadott egy közleményt a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről 15 . Az eu-LISA-t egyértelműen fel kell hatalmazni az alapító rendeletben arra, hogy a közlemény és a Bizottság 2017. május 16-án elfogadott, hatékony és valódi biztonsági unióról szóló hetedik eredményjelentése szerint rá bízott feladatokat elvégezze. Ebbe beletartozik különösen a Bizottság és a tagállamok támogatása a rendszerek interoperabilitása érdekében tett fejlesztések és tevékenységek technikai megvalósíthatóságának vizsgálata során, beleértve a tanulmányok és tesztelés alkalmazását.

A SIS 2016-os értékelésének hatására véghezvitt változtatásokat, amint azokat a SIS jogi eszközeinek módosítására vonatkozó javaslat 16 , valamint az Eurodac átdolgozott javaslat 17 leírja, szintén be kell illeszteni a javaslatba.

Ezen felül eltérések találhatóak az alapító rendelet, a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i európai parlamenti, tanácsi és európai bizottsági együttes nyilatkozat (a továbbiakban: közös Megközelítés), valamint az új költségvetési rendelet és pénzügyi keretszabályzat között. Ezeket jogszabályi felülvizsgálat útján kell feloldani. Példa erre az ügyvivő igazgató mandátumának lehetséges meghosszabbítása legfeljebb öt évre, a jelenleg meghatározott legfeljebb három évvel szemben. Egy másik példa, hogy az ügynökséget a jelenlegi négyévenkénti helyett ötévenként kell értékelésnek alávetni.

A rendeletnek meg kell határoznia továbbá, hogy az eu-LISA tanácsokat adhat a tagállamoknak a nemzeti szintű rendszerek központi rendszerhez való csatlakoztatásáról, valamint eseti támogatást/segítséget nyújthat a tagállamoknak (mint 2016 elején a menekültválság idején a görög uniós fogadóállomáson nyújtott támogatás).

Fel kell hatalmazni az eu-LISA-t arra is, hogy kérésre segítséget/támogatást nyújtson a vonatkozó bizottsági szolgáltatásoknak a meglevő vagy új rendszerek technikai problémáival kapcsolatban.

·Az ügynökség igazgatótanácsa által benyújtott ajánlásokra adott válaszok

Az ügynökség igazgatótanácsával 2016. november 25-én egyeztettek az alapító rendeletben javasolt változtatásokkal kapcsolatos ajánlások terén, és az igazgatótanács 2017. február 27-én alkotott véleményt. Az igazgatótanács örömmel üdvözölte a módosításokra vonatkozó ajánlásokat és a Bizottság azon szándékát, hogy kiszélesítse az eu-LISA felelőségi körét, és további módosításokra tett ajánlásokat. Ezek közül a módosító ajánlások közül a Bizottság elfogadta a kutatásra vonatkozó megbízást, valamint a tanácsadó csoportok elnöke mandátumának meghosszabbítását. A vezetőség azt javasolta, hogy az ügynökségnek lehetőséget kell adni arra, hogy az igazgatótanács beleegyezésével további technikai központokat alakítson ki a meglevő Strasbourg-i és Sankt Johann im Pongau-i (Ausztria) mellett. A Bizottság ezt az ajánlást nem fogadhatja el, mivel nem igazolt, hogy ez szükséges lenne, hozzáadott értéket generálna vagy növelné a hatékonyságot. Megjegyzendő, hogy a SIS, II és VIS központi és a tartalék rendszer Strasbourgban (Franciaország), illetve Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) való elhelyezését a társjogalkotók már rögzítették a SIS II (2006-ban, illetve 2007-ben elfogadott), valamint a VIS (2008-ban elfogadott) jogi eszközeiben. Az ügynökséget megalapító rendelettel kapcsolatos tárgyalások során a társjogalkotók azt a döntést hozták, hogy mivel Franciaország és Észtország közös javaslatot nyújtottak be az ügynökség helyszínének, az ügynökség székhelye Tallinnban legyen, míg a technikai és tartalék központok Strasbourgban, illetve Sankt Johann im Pongauban. Az ügynökség ezenfelül semmilyen olyan értékelést nem bocsátott rendelkezésre, amely igazolná egy további központ szükségességét. A nagyobb rugalmasság érdekében azonban ez a javaslat lehetővé teszi, hogy a Sankt Johann im Pongau-i tartalék központból a tartalék rendszereket egyidejűleg aktív üzemmódban működtethessék. Így az üzleti tranzakciók feldolgozása normál működés során is történhet itt, nemcsak rendszerhiba esetén.

·Azokra a változtatásokra adott válaszok, amelyeket az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2017. május 11-i zárójelentése, valamint a Bizottság 2017. május 16-án elfogadott, a hatékony és valódi biztonsági Unióról szóló hetedik eredményjelentése által az eu-LISA hatáskörébe sorolandó feladatok igényelnek.

Ilyen változtatások többek között:

a)Az eu-LISA szélesebb körű felelősséggel való felruházása az adatminőség területén, konkrét jogi módosítások/javaslatok függvényében

Az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport figyelembe vette a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló közleményben szereplő ajánlást arra vonatkozóan, hogy az eu-LISA-t felhatalmazzák az adatminőség központi ellenőrzésének kidolgozására. A szakértői csoport figyelembe vette, hogy a központi rendszerek által előírt vagy javasolt, minőségre, formátumra és teljességre vonatkozó automatikus ellenőrzések fejlesztésre vagy kiegészítésre szorulnak. További elemzésre van szükség az automatikus adatminőség-ellenőrzés kialakításáról a SIS, a VIS és az Eurodac különböző adatterületein, valamint az új rendszerekben, például a határregisztrációs rendszerben. Ezeknek az adatminőség-ellenőrző mechanizmusoknak a célja, hogy a központi rendszer automatikusan be tudja azonosítani a feltöltött helytelen vagy egymásnak ellentmondó adatokat, így az azokat feltöltő tagállam ellenőrizheti az adatokat, és szükség esetén helyreigazító lépéseket tehet. Ezt segítheti egy központi adatraktár, ahol statisztikai és adatminőségi jelentések (adatraktár) készülnek a rendszerekből kinyert anonimizált adatok alapján. A hatékony és valódi biztonsági Unióról szóló hetedik eredményjelentés megállapította, hogy a Bizottság továbbviszi a szakértői csoport ajánlásait az automatizált minőségellenőrzésről, az „adatraktárról”, amely képes a vonatkozó információs rendszerekből kinyert anonimizált adatokat elemezni statisztikai és jelentéstételi célokra, valamint a nemzeti szinten az adatok rendszerekbe történő feltöltéséért felelős személyzet számára kialakított külön képzési modulról az adatminőség témájában.

Ez az új feladat, valamint az „adatraktár” kialakítása megköveteli, hogy konkrét részletes rendelkezések vonatkozzanak az adatminőségre a rendszerek eszközeiben vagy egy külön jogi eszközben,

b)ezáltal felhatalmazva az eu-LISA-t arra, hogy interoperabilitási tevékenységeket fejlesszen ki, amennyiben a vonatkozó jogszabályi javaslatokat elfogadják.

A 2017. május 16-án elfogadott, hatékony és valódi biztonsági unióról szóló hetedik eredményjelentés megállapítja, hogy a 2016 áprilisi közleménnyel és a szakértői csoport által tett megállapításokkal és ajánlásokkal összhangban a Bizottság új megközelítést alakított ki a határokra és biztonságra vonatkozó adatok kezeléséhez, amely megközelítés értelmében a biztonságra, határokra és migrációkezelésre vonatkozó minden központosított uniós információs rendszernek az alapjogok teljes tiszteletben tartásával interoperábilisnak kell lennie az alábbiak megvalósítása érdekében:

·a rendszerek egyidejűleg kereshetők az európai keresőportálon keresztül, teljes mértékben tiszteletben tartva a célhoz kötöttségre vonatkozó szabályokat és a hozzáférési jogokat, ezáltal hatékonyabbá válik a meglévő információs rendszerek felhasználása, a bűnüldözési célú hozzáférésre pedig adott esetben észszerűsített szabályok vonatkoznak,

·a rendszerek egyetlen közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatást használnak, amely lehetővé teszi a biometrikus adatokat tartalmazó különböző információs rendszerekben való keresést, és lehetőség szerint jelzés révén feltünteti a más rendszerben talált, kapcsolódó biometrikus adatok meglétét vagy hiányát,

·a rendszerek egy alfanumerikus személyazonossági adatokat tartalmazó közös nyilvántartással rendelkeznek, amely segítségével felderíthető, ha egy személy különböző nyilvántartásokban többféle személyazonossággal szerepel.

Ez a javaslat lehetővé teszi, hogy az eu-LISA végrehajthassa a 2017. május 16-án elfogadott, hatékony és valódi biztonsági Unióról szóló hetedik eredményjelentésből következő feladatokat 18 , valamint az európai keresőportál, a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás és az alfanumerikus személyazonossági adatokat tartalmazó közös nyilvántartás kialakítását az interoperabilitásra vonatkozó jogi eszköz elfogadásának függvényében.

c)Az arra adott válaszok, hogy esetlegesen szükség lesz arra, hogy az eu-LISA közös technikai megoldásokat fejlesszen, igazgasson és/vagy tárhelyszolgáltatást biztosítson a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben kialakítandó decentralizált rendszerekre vonatkozó uniós jogszabályokból fakadó kötelezettségek technikai szempontjainak nemzeti végrehajtásához.

A 2017. május 16-án elfogadott, hatékony és valódi biztonsági unióról szóló hetedik eredményjelentéshez hasonlóan az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport végleges jelentése is hangsúlyozta, hogy szükség van a meglevő információs rendszerek teljes körű végrehajtására és alkalmazására. A jelentés megvizsgálta a DNS-re, ujjlenyomatokra és járműregisztrációra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó decentralizált prümi keretet 19 , és azt javasolta, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány egy központi útvonalválasztó hozzáadásáról, illetve új funkciók kialakításáról. Az előzetes utasinformációt (API) illetően a szakértői csoport azt javasolta, hogy a Bizottság végezzen megvalósíthatósági tanulmányt egy központosított mechanizmus kialakításáról az API számára, beleértve egy központi útvonalválasztó szükségességét. A cél az lenne, hogy az érdekelt tagállamok egy lépéssel kapcsolódhassanak a légitársaságokhoz és API-adatokat szolgáltathassanak a nemzeti és a központi rendszereknek egyaránt (határregisztrációs rendszer, ETIAS). Az uniós utasnyilvántartási adatállomány (PNR irányelv) 20 által létrehozott decentralizált rendszert illetően a szakértői csoport megvalósíthatósági tanulmányt javasolt az utasinformációkra és utasok nevére vonatkozó adatok továbbítását segítő központi komponensről, amely technikai támogató eszközként megkönnyítené a légitársaságokkal való kapcsolatot. A cél az lenne, hogy az érdekelt tagállamok egy lépéssel kapcsolódhassanak a légitársaságokhoz, és PNR-adatokat szolgáltathassanak azon tagállamok nemzeti rendszereinek, amelyek végrehajtották a PNR irányelvet. A szakértői csoport szerint ez javítaná az utasinformációs egységek hatékonyságát, miután a tagállamok végrehajtották a PNR irányelvet.

Ez a javaslat tehát előírja azt a lehetőséget, hogy a tagállamok egy csoportja felkérheti az ügynökséget egy olyan közös IT-rendszer fejlesztésére, igazgatására vagy tárhelyszolgáltatására, amelynek segítségével közösen végrehajthatják a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben kialakítandó decentralizált rendszerekre vonatkozó uniós jogszabályokból fakadó kötelezettségeik technikai szempontjait a Bizottság előzetes jóváhagyása, valamint az igazgatótanács döntése alapján. Ez az érintett tagállam és az ügynökség közötti hatáskör-átruházási megállapodás alapján megvalósítható, amely megállapodás felruházza az ügynökséget a fenti feladatok elvégzésével és a megfelelő költségvetéssel. Ilyen esetekben az ügynökség a tagállamtól anyagi ellenszolgáltatást kér, amelynek minden felmerülő költséget fedeznie kell.

Mint azt a hatékony és valódi biztonsági unióról szóló hetedik eredményjelentés jelezte, a Bizottság támogatja azt a munkát, amelyet jelenleg tagállamok egy csoportja folytat az e-CODEX, a határokon átívelő igazságügyi együttműködési eszköz fenntartása és a jogi eljárásokhoz való digitális hozzáférés érdekében. A Bizottság megjegyezte, hogy az érintett tagállamok ezt nem tekintik fenntartható megoldásnak. A tagállamok tanácsi munkacsoporti szinten vizsgálták a különböző lehetőségeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az e-CODEX rendszer üzemeltetése és működőképességének biztosítása az eu-LISA-nál lenne a legjobb kezekben. A legkedvezőbb megoldás azonosítása céljából a Bizottság vizsgálatot indított az e-CODEX üzemeltetésére vonatkozó különböző lehetőségek hatásainak felmérése érdekében. A hatásvizsgálat eredményei 2017 őszére válnak elérhetővé.

·Az ECRIS-TCN javaslat elfogadása következtében szükséges változásokra adott válaszok

A javaslat végezetül figyelembe veszi azokat a változásokat, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek elítélésével kapcsolatos információkkal rendelkező tagállamoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN rendszer) 21 kiegészítése és támogatása érdekében történő azonosítására szolgáló központi rendszer (TCN) (a továbbiakban: ECRIS-TCN rendszer) kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat elfogadása után következnek be.

Az ügynökséget új rendszerek kezelésével megbízó többi javaslathoz hasonlóan az ECRIS-TCN esetében is szükségesek változtatások az eu-LISA szabályozásában. Ezeknek a változásoknak tükröződniük kell mind az ECRIS-TCN-re, mind pedig az ügynökségre vonatkozó javaslatban. Amennyiben az ECRIS-TCN-re vonatkozó javaslatot az ügynökségre vonatkozó javaslat előtt fogadják el, az abban a szövegben a jelenlegi eu-LISA rendeletre vonatkozó javasolt módosítások alkalmazandók. Az ügynökségre vonatkozó rendelet elfogadása után ezeket a módosításokat felülírják az ügynökségre vonatkozó rendeletben szereplő módosítások. Attól függően, hogy milyen ütemben fogadják el a két rendeletet, a tárgyalások során sor kerül a módosítások összehangolására, hogy a két szövegben az eu-LISA feladatai egybehangzóan jelenjenek meg.

***

Az eu-LISA számára előirányzott új feladatok megerősítik ennek az ügynökségnek a hozzáadott értékét, amelyet már bizonyított azzal, hogy három nagyméretű IT-rendszert kezel egyszerre. Ez lehetővé tette a szakértelem összegyűjtését és az együttműködési lehetőségek kihasználását, valamint rugalmasabb kereteket biztosított, mint az ügynökség létrehozása előtt, amikor a rendszereket a Bizottság fejlesztette ki és üzemeltette, bizonyos feladatokat pedig két tagállam közhivatalai láttak el. Az új feladatok arra az igényre is megoldást nyújtanak, hogy az ügynökség szükség esetén támogatást nyújtson a tagállamoknak.

Mivel a kezdeményezés közvetlen hatást gyakorol az ügynökségre, annak személyzetére, beleértve az ügyvezető igazgatót, az igazgatótanácsban és a tanácsadó testületekben képviselt tagállamokra, valamint az ügynökséggel interakcióban lévő bizottsági szolgáltatásokra, tágabb értelemben azoknak a tagállamoknak és ügynökségeknek is javára válik, amelyek a rendszerek végfelhasználói, hiszen az ügynökség szerepe megnövekedik majd a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben történő IT-rendszerek fejlesztéseiben, és a tagállamoknak is segítséget nyújt majd szükség esetén.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

a)belső biztonság. Amint azt az európai biztonsági stratégia is hangsúlyozza, a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzéséhez elengedhetetlenül szükség van magas színvonalú közös határigazgatási normákra. Ez a javaslat hozzájárul a magas szintű belső biztonsághoz azáltal, hogy felhatalmazza az eu-LISA-t lehetséges új rendszerek (a határregisztrációs rendszer, az ETIAS és az ECRIS-TCN rendszer) kifejlesztésére és üzemeltetési igazgatására, valamint olyan kapcsolódó feladatok elvégzésére, amelyek ezt a célt elősegítik.

b)A Közös Európai Menekültügyi Rendszer, amennyiben az ügynökség üzemelteti az Eurodacot, a DubliNetet, és felhatalmazást kap a nyilvántartási, nyomon követési automatikus rendszernek, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmek elosztására szolgáló automatizált rendszer fejlesztésére és üzemeltetési igazgatására (átdolgozott Dublin javaslat), valamint az ügynökség és az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] közötti együttműködés tekintetében.

c)A külső határigazgatás és biztonság, amennyiben az ügynökség üzemelteti a SIS és VIS rendszereket, amelyek hozzájárulnak az Unió külső határainak hatékony ellenőrzéséhez, valamint amennyiben a jövőben a határregisztrációs rendszer és az ETIAS is a hatáskörébe tartozik majd.

d)Adatvédelem, amennyiben ez a javaslat biztosítja, hogy az ügynökség védje a központi rendszerben található adatok biztonságát és a kommunikációs infrastruktúrát.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikkén, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontján, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontján, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontján, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontján, 85. cikke (1) bekezdésén, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontján és 88. cikke (2) bekezdésén alapul, amelyek jogalapot nyújtanak az eu-LISA ügynökséget létrehozó rendelet, valamint a rendszerek jogi eszközeinek módosítására.

Az EUMSZ 74. cikke lehetővé teszi a megfelelő intézkedések elfogadását abból a célból, hogy erősítsék és ösztönözzék a tagállamok közigazgatásainak vonatkozó osztályai közötti adminisztratív együttműködést. Ez megfelelő jogalapot biztosít, hiszen az ügynökség megkönnyíti a tagállamok közigazgatásainak vonatkozó osztályai közötti kommunikációt és együttműködést a fent említett területeken.

Az ügynökségre bízott üzemeltetési igazgatási feladat támogatja a SIS és VIS jogi eszközeinek alapjául szolgáló szakpolitikai szempontokat. Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja megfelelő jogalapot biztosít az ügynökség SIS II-vel kapcsolatos feladataihoz, az ügynökség a személyek külső határokon történő ellenőrzésével, illetve az illegális bevándorlásra és illegális tartózkodásra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos feladatok technikai oldalát végzi. A VIS tekintetében az ügynökség technikai segítséget nyújt a tagállamok vízumkibocsátási eljárásaihoz, ezért ez az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) pontján alapul.

Az Eurodacot illetően az ügynökség az általa végzett üzemeltetési igazgatási feladaton keresztül technikai segítséget nyújt az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásához (az EUMSZ 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja), a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosításához (az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja), a vonatkozó adatok bűnüldözési célból történő összevetéséhez, tárolásához, feldolgozásához, elemzéséhez és cseréjéhez (az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja) és az Europol bűnüldözési célból végzett tevékenységi területéhez és feladataihoz (az EUMSZ 88. cikke (2) bekezdésének a) pontja).

Az EUMSZ 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja, hogy intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködést a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén. Emellett az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak bevonásával történő rendőrségi együttműködés kialakítása céljából a releváns információk összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, elemzésére és cseréjére vonatkozó intézkedések állapíthatók meg. Az említett rendelkezések megfelelő jogalapot jelentenek ahhoz, hogy e területen feladatokat ruházzunk át az ügynökségre.

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket a rendes jogalkotási eljárás szerint kell megállapítani. Így a rendes jogalkotási eljárás a rendelet teljes egészének elfogadására alkalmazandó.

·    Változó geometria

Mivel ezen javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címében található, azt befolyásolja a változó geometria, amely az Egyesült Királyság, Írország és Dánia helyzetére vonatkozó jegyzőkönyvekből fakad. Ez a javasolt rendelet a schengeni vívmányokra és a kapcsolódó Eurodac intézkedések rendelkezéseire épül. Ezért az alábbi következményeket kell figyelembe venni a különböző jegyzőkönyvekkel és társulási megállapodásokkal kapcsolatban.

Dánia:

Az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EUMSZ V. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács által történő elfogadásában; ez nem vonatkozik „az azon harmadik országokat meghatározó intézkedésekre, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokra az intézkedésekre, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. Mivel ez a rendelet – a SIS II és a VIS, [a határregisztrációs rendszer] és [az ETIAS] tekintetében – a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében Dánia az e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dánia helyzetéről szóló előzetes jegyzőkönyv hasonló 5. cikkével összhangban Dánia úgy határozott, hogy az 1987/2006/EK rendeletet és a 767/2008/EK rendeletet nemzeti jogában végrehajtja.

Amennyiben ez a javaslat az Eurodachoz kapcsolódik [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról szóló (EU) XX/20XX rendelet 44. cikke értelmében (átdolgozás) a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszerre] vonatkozik . Azonban az Európai Közösség és Dánia közötti, a Dániában vagy bármely más Európai Uniós tagállamban benyújtott menedékkérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról, valamint a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az Eurodac ujjlenyomatok összehasonlítására való használatának kritériumairól és eszközeiről szóló egyezmény 3. cikke értelmében 25 Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy végrehajtja-e ennek a rendelkezésnek a tartalmát, amennyiben az az Eurodacra [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról szóló (EU) XX/20XX/EU rendelet 44. cikke értelmében (átdolgozás) ] vonatkozik. Dánia alkalmazza a jelenlegi 603/2013/EU Eurodac rendeletet, miután e megállapodás értelmében értesítést tett.

[Amennyiben az az ECRIS-TCN-rendszerhez kapcsolódik, az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

Az Egyesült Királyság és Írország:

Amennyiben rendelkezései az 1987/2006/EK rendelet által irányított SIS II-re, valamint a [határregisztrációs rendszer] és [ETIAS] rendszerekre vonatkoznak, ez a rendelet a schengeni vívmányokra épül, amelynek az Egyesült Királyság és Írország nem tagjai, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat értelmében. Ezért, amennyiben rendelkezései az 1987/2006/EK rendelet által irányított SIS II-re, valamint a VIS, [a határregisztrációs rendszer] és [az ETIAS] rendszerekre vonatkoznak, az Egyesült Királyságra és Írországra ez a javasolt rendelet nem kötelező érvényű és nem alkalmazandó. Az Egyesült Királyság és Írország kérhet felhatalmazást arra, hogy részt vegyen ennek a rendeletnek az elfogadásában a schengeni vívmányoknak az Európai Unió kereteibe történő integrációjára vonatkozó (19. sz.) jegyzőkönyv 4. cikkének értelmében.

Amennyiben rendelkezései a SIS II-re vonatkoznak, mint azt a 2007/533/IB határozat szabályozza, az Egyesült Királyság és Írország részt vesz ebben a rendeletben az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió kereteibe történő integrációjára vonatkozó (19. sz.) jegyzőkönyv 5. cikk (1) bekezdése, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 20-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdése, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Amennyiben rendelkezései az Eurodacra [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról szóló (EU) XX/20XX rendelet 44. cikke értelmében (átdolgozás) a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszerre] vonatkoznak , az Egyesült Királyság és Írország tájékoztathatja a Tanács elnökét azon kérésükről, hogy részt vegyenek ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos pozíciójáról szóló (21. számú) jegyzőkönyv 3. cikke értelmében. Amennyiben az Egyesült Királyság és Írország bejelenti, hogy részt szeretne venni a 603/2013/EU rendelet elfogadásában és alkalmazásában az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos pozíciójáról szóló (21. számú) jegyzőkönyve értelmében, úgy a rendelet rájuk nézve kötelező érvényű.

[Amennyiben a rendelet rendelkezései az ECRIS-TCN-rendszerhez kapcsolódnak, az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos pozíciójáról szóló (21. számú) jegyzőkönyvének 1. és 2. cikke, valamint 4a. cikk (1) bekezdése értelmében ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. A 21. számú jegyzőkönyv 3. cikke, valamint 4a. cikk (1) bekezdése értelmében ezek a tagállamok kifejezhetik azon szándékukat, hogy részt vegyenek ennek a rendeletnek az elfogadásában.]

Mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépési megállapodás dátumától kezdődően, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Ennek következtében, és a visszavonási megegyezés rendelkezéseinek sérelme nélkül a fenti leírás az Egyesült Királyság részvételéről csak addig érvényes, amíg az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállama marad.

Norvégia és Izland:

Norvégia és Izland vonatkozásában e javaslat, amennyiben a SIS II, VIS, [a határregisztrációs rendszer] [és az ETIAS] rendszerekre irányul, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 26 értelmében a schengeni vívmányok rendelkezései fejlesztésének minősül.

Négy nem-tagállam schengeni vívmányokhoz való társulásával párhuzamosan az Unió olyan megállapodásokat is kötött ezen országokkal, amelynek értelmében társulnak a dublini intézkedésekhez, beleértve az Eurodacot. Izland és Norvégia társulási megállapodását 2001-ben kötötték meg 27 .

Svájc:

Svájc vonatkozásában a javaslat, amennyiben az a SIS, a VIS, [a határregisztrációs rendszer] [és az ETIAS] rendszerekre vonatkozik, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között ez utóbbi államnak a schengeni vívmányok rendelkezései végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 28 értelmében a schengeni vívmányok rendelkezései fejlesztésének minősül, amely vívmányok az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjai által meghatározott területre vonatkoznak, és amelyek a Tanács 2008/146/EK határozatának 29 3. cikkével együtt értelmezendők.

Ami a dublini intézkedéseket illeti, Svájc társulási megállapodását 2008. február 28-án kötötték, és 2008. december 12-től hatályos 30 .

Liechtenstein:

Liechtenstein tekintetében ez a javaslat, amennyiben az a SIS, a VIS, [a határregisztrációs rendszer] [és az ETIAS] rendszerekre vonatkozik, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között ez utóbbi államnak a schengeni vívmányok rendelkezései végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok rendelkezései fejlesztésének minősül, amely vívmányok az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A, B és G pontjai által meghatározott területre esnek, és amelyek a Tanács 2008/261/EK határozatának 31 3. cikkével együtt értelmezendők.

Ami az EURODAC-kal [és a dublini rendszerrel] kapcsolatos intézkedéseket illeti, a Liechtenstein társulási megállapodását 2011. március 7-én kötötték 32 .

Közös rendelkezések az Eurodachoz {és a dublini rendszerhez} kapcsolódó intézkedésekhez társult államokkal kapcsolatban:

A három fent említett megállapodás értelmében a társult államok kivétel nélkül elfogadják az EURODAC-hoz {és a dublini rendszerhez} kapcsolódó intézkedéseket és azok fejlesztését. A társult országok nem vesznek részt az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedéseket módosító vagy azokra épülő jogi aktusok (tehát például e javaslat) elfogadásában, azonban – azt követően, hogy a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta azokat – bizonyos határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az említett jogi aktus tartalmát, vagy sem.

A korábbi Közösség (immár az Unió) és a társult országok között két további jogi aktus 33 megkötésére került sor annak érdekében, hogy jogokat és kötelezettségeket léptessenek életbe Dánia – amely a fentiekben kifejtettek szerint nemzetközi megállapodás útján társult az EURODAC-kal [és Dublinnal] kapcsolatos intézkedésekhez – és az említett társult országok között.

•Szubszidiaritás

Ez a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel a javasolt cselekvés célja, hogy megerősítse a központi SIS, a központi VIS, a nemzeti interfészek, a központi Eurodac, ezek kommunikációja és infrastruktúrája, valamint más rendszerek, valamint további feladatok átruházását az eu-LISA ügynökségre. Ezeket a feladatokat a tagállamok nem tudják egyenként végrehajtani, és a leghatékonyabban uniós szintű cselekvéssel valósíthatók meg az Európai Uniót létrehozó szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének megfelelően.

•Arányosság

Az ügynökség, amelyet az EU költségvetéséből finanszíroznak, csak a SIS II központi részeinek, a VIS és a nemzeti interfészek központi részeinek, az EURODAC központi részeinek, valamint a vonatkozó kommunikációs infrastruktúráknak az irányítására kap felhatalmazást, nem felelős a rendszerekbe feltöltött adatokért. A tagállamok maguk felelnek nemzeti rendszerükért annak ellenére, hogy egyes esetekben az ügynökség feladatai közé fog tartozni a tagállamok számára történő tanácsadás vagy segítségnyújtás. Az ügynökség ezért csak minimális hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa a hatásos, biztonságos és folyamatos adatcserét a tagállamok között. Az ügynökség szerepének megerősítése a nagyméretű IT-rendszerek irányításában a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, valamint hatáskörének és feladatainak javasolt mértékben történő kiterjesztése arányos a felhasználók jogos érdekeivel és a rendszerek magas biztonsági szintű, könnyen elérhető és döntő fontosságú jellegével.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság javaslata a fent hivatkozott értékelésre alapul, amely az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra épül. Ezek között szerepeltek érintett uniós tagállamok, különösen az igazgatótanács és a tanácsadó csoportok képviselői, a Schengeni Egyezmény és a Dublin/Eurodac társult országai, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az európai adatvédelmi biztos, az Európai Számvevőszék, uniós ügynökségek, különösen a CEPOL, a Frontex, az EASO, az Europol, az Eurojust, a FRA, valamint az eu-LISA szerződéses partnerei.

A rendelet előírásainak értelmében az ügynökség igazgatótanácsával is konzultáltak a Bizottság ajánlásait illetően az ügynökséget megalapító rendelet módosításairól. Mint az 1. pontban kifejtettük, a Bizottság a lehetséges mértékben átvette az igazgatótanács ajánlásait, különösen arra vonatkozóan, hogy az ügynökség felhatalmazását terjesszék ki a kutatásra, hosszabbítsák meg a tanácsadó testületek elnökeinek mandátumát és tegyék lehetővé, hogy a Sankt Johann im Pongau-i helyszínen a rendszereket párhuzamosan aktív üzemmódban lehessen működtetni. Az igazgatótanácsnak a Bizottság ajánlására vonatkozó véleménye a fent említett bizottsági jelentés mellékletében megtalálható.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A javaslat nagymértékben az 1. pontban hivatkozott független külső értékelő jelentés eredményein és ajánlásain alapul.

Nem került sor hatásvizsgálat készítésére, mivel az értékelés arra jutott, hogy a módosítások technikai értelemben szükségesek, mivel vagy az ügynökség működésének és hatékonyságának javításához van rájuk szükség, vagy más jogi és szakpolitikai változások miatt, amelyek új rendszereket vagy feladatokat bíznak rá. Ezek a módosítások korlátozott mértékben bővítenék az ügynökség hatáskörét, és nincsenek jelentős hatásaik. Másfelől az olyan módosításokat illetően, amelyek jogi és szakpolitikai változások következményei, a Bizottságnak nincs választása a szakpolitikákat illetően, hiszen a vonatkozó változások éppen ezeknek a fejlődéseknek a következményei.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi szabályok

Az eu-LISA-nak számos kötelezettsége van arra nézve, hogy jelentéseket tegyen tevékenységeiről, illetve nyomon kövesse működését. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ügynökségnek összehangolt éves tevékenységi jelentést kell összeállítania az előző évre vonatkozóan, amely kiemelten összehasonlítja az éves munkaprogram célkitűzéseit és az elért eredményeket.

Az ügyvezető igazgató egyik feladata, hogy hatékony rendszert hoz létre és hajt végre, amely lehetővé teszi a nagyméretű IT-rendszerek és az ügynökség rendszeres nyomon követését és értékelését, beleértve a célok hatékony és eredményes elérését.

Az ügynökségnek kibővített szerepe lesz az általa működtetett rendszerekről szóló statisztikák létrehozásában. Felelős továbbá a rendszerhez kapcsolódó statisztikák közzétételéért. Az erre vonatkozó részletes szabályozást a különböző rendszereket irányító jogi eszközök szabják meg.

Az igazgatótanács kétévenként jelentést fogad el a SIS és a VIS technikai működéséről, amint azt az ezeket a rendszereket irányító jogi eszközök előírják, valamint éves jelentést az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről. Ezenfelül fejlődésiről szóló jelentéseket és a rábízott új rendszerek technikai működésére vonatkozó jelentéseket is készít.

A Bizottság értékelést végez az ügynökség munkájáról legkésőbb öt évvel ennek a rendeletnek a hatályba lépése után, majd azt követően ötévenként. A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az ügyvezető igazgató gondoskodik arról, hogy az értékelés megállapításait és ajánlásait megfelelő módon figyelembe vegyék.

Ezenfelül az Európai Parlament és a Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy jelentést tegyen nekik feladatai elvégzéséről, valamint hogy az ügyvezető igazgató kinevezése előtt, illetve mandátuma meghosszabbítása előtt nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon az illetékes bizottsági tagok kérdéseire.

·Az eu-LISA hatáskörének kiterjesztése

–a határregisztrációs rendszer 36 , a DubliNet 37 , az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) 38 , a a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszer 39 , valamint az ECRIS-TCN rendszer 40  előkészítése, kifejlesztése és üzemeltetési igazgatása (a vonatkozó jogi eszközök elfogadásának függvényében),

–az adatminőség biztosítása a 8. cikkel összhangban,

–megfelelő lépések kifejlesztése az interoperabilitás lehetővé tételére a 9. cikkel összhangban,

–a tagállamok és a Bizottság támogatása a 12. cikkel összhangban.

·Az új rendszerekkel kapcsolatos konkrét feladatok (a vonatkozó jogi eszközök elfogadásának függvényében)

·A Bizottságnak a SIS és a VIS kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatos feladatainak átruházása az ügynökségre

·Az adatminőség biztosítása

A 8. cikk az ügynökség feladatai közé sorolja az automatizált adatminőség-ellenőrző eszközök és közös adatminőség-indikátorok felállítását, valamint a jelentések és statisztikák készítéséhez szükséges központi tárhely kialakítását a meglévő rendszereszközökre és/vagy új eszközökre vonatkozó speciális rendelkezések módosításainak függvényében.

·Az interoperabilitást biztosító cselekvések kialakítása

A 9. cikk értelmében az ügynökség feladata kialakítani a rendszerek interoperabilitását lehetővé tevő lépéseket, ahol szükséges, a vonatkozó jogi intézkedések elfogadásának függvényében.

·Az eu-LISA feladatainak kiterjesztése a kutatás területén

·A kísérleti projektek kiterjesztése

·A tagállamok és a Bizottság támogatása

A 12. cikk értelmében az ügynökség felkérhető arra, hogy tanácsot adjon a tagállamoknak a nemzeti rendszerek és a központi rendszer kapcsolatát illetően, illetve eseti segítséget nyújtson a tagállamoknak. Az ügynökség felkérhető arra, hogy tanácsot és/vagy segítséget adjon a Bizottságnak a meglévő vagy új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben, beleértve vizsgálatokat vagy teszteléseket.

A 12. cikk továbbá rendelkezik arról, hogy a Bizottság előzetes jóváhagyásának és az igazgatótanács döntésének függvényében egy legalább hat tagállamból álló csoport felkérheti az ügynökséget egy közös IT-rendszer fejlesztésére, igazgatására és/vagy tárhelyszolgáltatására, amennyiben önkéntes alapon központi megoldást szeretnének az EU jogszabályai által előírt kötelezettségeik technikai szempontjainak végrehajtására a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált IT-rendszereivel kapcsolatban. Ilyen esetekben a tagállamok az ügynökséget a fenti feladatokkal hatáskör-átruházási megállapodás keretében bízzák meg, beleértve a hatáskör-átruházás feltételeit, valamint megállapítva a vonatkozó költségek kiszámítását és a számlázás módját.

·A tartalék központ lehetséges használatának kiterjesztése a rendszerek aktív működtetésére

A 13. cikk lehetőséget ad arra, hogy a Sankt Johann im Pongau-i tartalék központot az ügynökség által működtetett nagyméretű IT-rendszerek aktív működtetésére is lehessen használni párhuzamosan, amennyiben ezek működését rendszerhiba esetén is képes biztosítani. A tartalék központ használatának az egyes rendszerekkel kapcsolatos specifikumait az adott rendszerekre vonatkozó jogi eszközök írják le.

·Az igazgatótanács további feladatai

·Az igazgatótanácsra vonatkozó módosítások

·Módosítások az ügyvivő igazgató feladataiban és mandátumában

·Módosítások a tanácsadó testületekre vonatkozóan (a vonatkozó jogi eszközök elfogadásának függvényében)

·A bizottsági jogi eszközökön alapuló biztonsági szabályok Bizottság általi előzetes jóváhagyása

·Az értékelésről szóló cikk módosítása

·Beillesztett rendelkezés az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködésről

A 37. cikk tartalmazza az együttműködés szabályait az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen azokkal, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működnek.

·A költségvetési rendelkezések összehangolása az 1271/2013/EU meghatalmazáson alapuló rendelettel

·Rendelkezés az összeférhetetlenség megelőzéséről

·A VI. fejezet az egyéb uniós eszközökben történt módosításokkal foglalkozik

2017/0145 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökségről, az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint a 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás( 46 ) keretében,

mivel:

(1)A Schengeni Információs Rendszert az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 , valamint a 2007/533/IB tanácsi határozat 48 hozta létre. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a SIS II központi rendszerének (Központi SIS II) üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(2)A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a 2004/512/EK tanácsi határozat 49 hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a VIS rendszerének üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a Központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(3)Az Eurodacot a 2725/2000/EK tanácsi rendelet 51 hozta létre. A 407/2002/EK tanácsi rendelet 52 állapítja meg a szükséges végrehajtási szabályokat. A 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53 2015. július 20-i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta az említett eszközöket.

(4)A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 hozta létre a SIS, a VIS és az Eurodac, valamint ezek kommunikációs infrastruktúrái egyes részeinek, továbbá adott esetben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű információtechnológiai (IT-) rendszereinek üzemeltetési igazgatása céljából. A 603/2013/EU rendelet módosította az 1077/2011/EU rendeletet az Eurodac kapcsán bevezetett változások átvezetése érdekében.

(5)Az igazgatóhatóságot jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökségként (ügynökség) hozták létre, mivel jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie. Az elért megállapodás értelmében az ügynökség székhelye Tallinn (Észtország). Mivel azonban a technikai fejlesztéshez, valamint a SIS II és a VIS üzemeltetési igazgatásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat már Strasbourgban (Franciaország) végezték el, Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) pedig kialakították az említett IT-rendszerek tartalék központját, valamint összhangban a SIS és a VIS rendszernek a vonatkozó jogi eszközök keretében meghatározott helyszíneivel is, célszerű, hogy ez a jövőben is így maradjon. Továbbra is az említett két helynek kell lennie azon helyszíneknek is, ahol az Eurodac üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatokat végzik, illetve, ahol az Eurodac tartalék központját kialakítják. Az említett két helynek kell lennie azon helyszíneknek is, ahol a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszereinek technikai fejlesztését és üzemeltetési igazgatását végzik, illetve – ha a vonatkozó jogalkotási eszköz így rendelkezik – ahol a nagyméretű IT-rendszerek meghibásodása esetén azok működését biztosítani képes tartalék központot kialakítják. A tartalék központ lehetséges használatának maximalizálása érdekében e helyszínnek ugyancsak képesnek kell lennie rendszerek egyidejű, aktív módban történő működtetésére, feltéve, hogy a rendszerek meghibásodása esetén is alkalmas marad azok működésének biztosítására.

Tevékenységének 2012. december 1-jei megkezdését követően az ügynökség átvette a VIS tekintetében a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB tanácsi határozattal 55 az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat. Az ügynökség továbbá 2013 áprilisában, a rendszer elindulását követően átvette a SIS II tekintetében az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB tanácsi határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat, valamint 2013 júniusában megkezdte az Eurodac tekintetében a 2725/2000/EK rendelettel és a 407/2002/EK rendelettel a Bizottságra ruházott feladatok ellátását. Az ügynökség munkájának első, egy független külső értékelésen alapuló, 2015–2016 között végzett értékelése arra a megállapításra jutott, hogy az eu-LISA hatékonyan biztosítja a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását és más rábízott feladatokat, azonban a létrehozó rendeletet számos helyen módosítani kell, így például a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő, a Bizottság hatáskörébe tartozó feladatoknak az ügynökségre való átruházása tekintetében. A külső értékelést alapul véve a Bizottság mérlegelte a szakpolitikai, jogi és ténybeli fejleményeket, és azt javasolta, különösen a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) működéséről szóló jelentésében 56 , hogy terjesszék ki az ügynökség megbízatását abból a célból, hogy az ellássa a társjogalkotó által elfogadott, az ügynökségnek az új rendszerek igazgatásával való megbízásáról szóló javaslatokból eredő feladatokat, a Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című 2016. április 6-i közleményében, és a magas szintű szakértői csoport 2017. május 11-i zárójelentésében, valamint a Bizottság a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló 2017. május 16-i hetedik eredményjelentésében említett feladatokat, a megfelelő jogi eszközök elfogadása esetén. Az ügynökséget mindenekelőtt meg kell bízni egy európai keresőportál, egy közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás és egy közös személyazonosság-nyilvántartás kifejlesztésével, a megfelelő jogi eszközök elfogadása esetén. Adott esetben, az interoperabilitással kapcsolatosan végrehajtott bármely cselekvés alapját a Bizottság Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia című közleménye 57 kell, hogy képezze.

(6)A fent említett bizottsági jelentés megállapította továbbá, hogy az ügynökség megbízatását ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az tanácsot adjon a tagállamoknak az egyes nemzeti rendszerek és a központi rendszerek összekapcsolása tekintetében, és hogy szükség esetén eseti segítségnyújtást/támogatást biztosítson, valamint hogy segítségnyújtást/támogatást biztosítson a Bizottság szolgálatainak az új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben.

(7)[Az ügynökséget ennél fogva meg kell bízni [az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló] XX/XX rendelettel (XX) létrehozott határregisztrációs rendszer előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával.]

(8)[Az ügynökséget meg kell bízni a DubliNet, vagyis az 1560/2003/EK bizottsági rendelet 58 18. cikke értelmében létrehozott külön biztonságos elektronikus csatorna üzemeltetési igazgatásával, összhangban [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló XX/XX rendelettel (XX) (átdolgozás)].

(9)[Az ügynökséget meg kell bízni [az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 515/2014/EU, (EU) 2016/399, (EU) 2016/794 és (EU) 2016/1624 rendelet módosításáról] szóló XX/XX rendelet (XX) által létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával.]

(10)[Az ügynökséget meg kell bízni az [egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló mechanizmusok automatizált rendszerének előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával.]

(11)[Az ügynökséget továbbá meg kell bízni [a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó bűnügyi információkkal rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert kiegészítő és támogató központosított rendszer létrehozásáról és az 1077/2011/EU rendelet (ECRIS-TCN-rendszer) módosításáról szóló] XX/XX rendelet (XX) által megállapított, a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó bűnügyi információkkal rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával, valamint az említett rendeletben említett ECRIS referenciaalkalmazás fenntartásával.]

(12)Az ügynökség megtartja jogi személyiségét, és teljes mértékben tovább folytatja tevékenységét és eljárásait.

(13)Az ügynökség alapvető feladatának továbbra is a SIS, a VIS és az Eurodac, [az EES], [a DubliNet], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló mechanizmusok automatizált rendszere] és [az ECRIS-TCN rendszer] illetve, amennyiben úgy döntenek, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszerei üzemeltetési igazgatási feladatai ellátásának kell lennie. Az ügynökségnek emellett a rábízott feladatokból eredően szükséges, nem normatív jellegű technikai intézkedésekért is felelősnek kell lennie. Az említett feladatok azonban nem érinthetik az ügynökség üzemeltetési igazgatása alá tartozó rendszerekre vonatkozó megfelelő jogalkotási eszközökben a Bizottságra vagy a Bizottságra és az őt segítő bizottságra közösen bízott normatív feladatokat. A továbbiakban már nem indokolt, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozzanak a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő egyes feladatok, és ezért e feladatokat át kell ruházni az ügynökségre annak érdekében, hogy egységesebbé váljon igazgatásuk. Azon rendszerek esetében azonban, amelyek az EuroDomaint, azaz a TESTA-ng (Trans-European Services for Telematics between Administrations-new generation – közigazgatási rendszerek transzeurópai telematikai szolgáltatásainak új generációja) által biztosított kommunikációs infrastruktúrát használják, ami egy, a 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 59 3. cikkén alapuló hálózati szolgáltatás formáját öltő projekt, a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel, felújítással és a szerződéses ügyekkel összefüggő feladatok továbbra is a Bizottság hatáskörében kell, hogy maradjanak.

(14)Az ügynökségnek emellett továbbra is el kell végeznie a SIS, a VIS, az Eurodac, valamint az egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

(15)Emellett az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67–89. cikke értelmében további nagyméretű IT-rendszerek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is az ügynökség felelősségi körébe utalható. Az ügynökség e feladatokkal kizárólag további önálló jogalkotási eszközök révén bízható meg, amelyeket hatásvizsgálatnak kell megelőznie.

(16)Az ügynökség kutatást érintő megbízatását ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy képes legyen a proaktívabb fellépésre a felelősségi körébe tartozó IT-rendszereket érintő fontos és szükséges technikai változtatások javasolása terén. Az ügynökség nem csupán nyomon követhetné, hanem hozzá is járulhatna az általa igazgatott rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából lényeges kutatási tevékenységek végrehajtásához. Az ügynökségnek az ilyen nyomon követésről rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az európai adatvédelmi biztost.

(17)Az ügynökségnek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 54. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban felelősnek kell lennie a kísérleti projektek lebonyolításáért. Emellett a Bizottság megbízhatja az ügynökséget az olyan igazoló vizsgálatokra vonatkozó költségvetés-végrehajtási feladatok ellátásával, amelyeket az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 61 meghatározott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében finanszíroztak, összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával. Az ügynökség emellett tervezhet és végrehajthat tesztelési tevékenységeket olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek szigorúan az e rendelet, valamint az ügynökség által igazgatott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök hatálya alá tartoznak. Kísérleti projekt lebonyolításával való megbízás esetén az ügynökségnek különös figyelmet kell fordítania az európai uniós információkezelési stratégiára.

(18)Az ügynökségnek tanácsot kell adnia a tagállamoknak az egyes nemzeti rendszerek és a központi rendszerek összekapcsolása tekintetében.

(19)Az ügynökségnek emellett eseti támogatást kell biztosítania a tagállamok számára, amennyiben ezt a biztonság vagy a migrációval összefüggő rendkívüli igények szükségessé teszik. Mindenekelőtt olyan esetekben, amikor egy tagállam a külső határainak bizonyos területein nagymértékű migrációs beáramlások által jellemzett, sajátos és aránytalan migrációs kihívással szembesül, a tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy technikai és műveleti megerősítésre támaszkodhasson. Ezt a megerősítést a migrációs csomópontokon a migrációkezelést támogató, az érintett ügynökségek szakértőiből álló csapatok nyújtják. Amennyiben az eu-LISA támogatása e kontextusban az általa igazgatott nagyméretű IT-rendszerekhez kapcsolódó kérdések tekintetében válna szükségessé, a támogatási kérelmet a Bizottságnak kell megküldenie az ügynökség részére.

(20)Az ügynökségnek szükség esetén ugyancsak támogatnia kell a Bizottság szolgálatait a meglévő vagy új rendszerekkel összefüggő technikai kérdések tekintetében, különösen az ügynökségre átruházandó nagy méretű IT-rendszerekre vonatkozó új javaslatok előkészítése során.

(21)Azt is lehetővé kell tenni, hogy az ügynökséget megbízzák egy közös IT-rendszer fejlesztésével, igazgatásával és/vagy tárhelyszolgáltatásával olyan tagállamok egy csoportja számára, amelyek önkéntes alapon döntöttek a központosított megoldás mellett; az ügynökség segíti e tagállamokat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált nagyméretű IT-rendszereire vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek technikai szempontjainak végrehajtásában. Ez a Bizottság előzetes jóváhagyását, valamint az igazgatótanács határozatát igényli, és a feladatot rögzíteni kell az érintett tagállamok és az ügynökség között létrejött hatáskör-átruházási megállapodásban, valamint azt az érintett tagállamokra terhelt hozzájárulás útján kell finanszírozni az összes költség fedezése érdekében.

(22)A tárgyalt rendszerekre alkalmazandó konkrét szabályokat nem érintheti az a tény, hogy az ügynökségre bízzák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását. Különösen a nagyméretű IT-rendszerek céljára, a hozzáférési jogokra, a biztonsági intézkedésekre és az adatvédelmi követelményekre vonatkozó konkrét szabályokat mindegyik olyan rendszer esetében teljes körűen alkalmazni kell, amelynek üzemeltetési igazgatását az ügynökségre ruházták.

(23)A tagállamoknak és a Bizottságnak az ügynökség feladatainak hatékony ellenőrzése érdekében képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban. Az igazgatótanácsot kellő hatáskörrel kell felruházni különösen az alábbiak céljából: az éves munkaprogram elfogadása, az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatainak ellátása, az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadása, egy ügyvezető igazgató kinevezése, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapítása. Az ügynökséget a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítés elveit figyelembe véve kell irányítani és működtetni.

(24)A SIS II-t illetően az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat [vagy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló XX rendelet (XX)] alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státust kell, hogy betöltsön az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Európai Határ- és Parti Őrség, amely rendelkezik az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62 , és [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló] XXX rendelet 63 alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS tekintetében – megfigyelői státust kell, hogy betöltsön az igazgatótanács azon ülésein, amikor az (EU) 2016/1624 rendelet vagy a [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló] XXX rendelet (XXX) alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Parti Őrség egyaránt tudjon kinevezni képviselőt az e rendelettel létrehozott SIS tanácsadó csoportba.

(25)A VIS tekintetében az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol képviselőt nevezhessen ki az e rendelettel létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

(26)Az Eurodac tekintetében az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 603/2013/EU rendelet [vagy az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló XX/XX rendelet (átdolgozás)] alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol képviselőt nevezhessen ki az Eurodac tanácsadó csoportba.

(27)[Az EES tekintetében az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az [EES-t létrehozó] XX/XXXX rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden.]

(28)[Az ETIAS tekintetében az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az [ETIAS-t létrehozó] XX/XXXX rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden.] Az Európai Határ- és Parti Őrség számára ugyancsak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az ETIAS-t létrehozó XX/XX rendelet alkalmazásával összefüggésben az ETIAS-hoz kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol és az Európai Határ- és Parti Őrség egyaránt tudjon kinevezni képviselőt az [EES-[ETIAS] tanácsadó csoportba.

(29)[[Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló] (EU) .../... rendelet 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló mechanizmusok tekintetében az EASO-nak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az említett rendszert érintő kérdések szerepelnek a napirenden.]

(30)[Az ECRIS-TCN rendszer tekintetében az Eurojustnak, az Europolnak [és az Európai Ügyészségnek] megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az [ECRIS-TCN rendszert létrehozó] XX/XXXX rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Eurojust, az Europol és az [Európai Ügyészség] egyaránt tudjon kinevezni képviselőt az ECRIS-TCN rendszer tanácsadó csoportba].

(31)Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében a tagállamoknak szavazati joggal kell rendelkezniük az ügynökség igazgatótanácsában, ha rájuk nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében Dániának is szavazati joggal kell rendelkeznie, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(32)Azon tagállamoknak kell tagot kinevezniük a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Ezenfelül Dániának is ki kell jelölnie egy tagot a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(33)Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. Az ügynökség finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 64 47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia. Az uniós költségvetési, illetve mentesítési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások, valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálatát a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(34)Az ügynökség küldetésének teljesítése céljából és a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, az ügynökség számára lehetővé kell tenni az uniós joggal és szakpolitikával összhangban megkötött munkamegállapodások keretében történő együttműködést más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozottakkal, azok megfelelő hatáskörein belül, az e rendelet és azon jogi aktusok hatálya alá tartozó ügyekben, amelyek az ügynökség által igazgatott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozzák. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. Az ügynökségnek adott esetben figyelembe kell vennie és követnie kell az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség hálózatbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(35)Az ügynökségnek – a legszigorúbb szakmai követelmények, különösen az európai uniós információkezelési stratégia szem előtt tartásával – az európai és a nemzetközi szabványokat kell követnie a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és üzemeltetési igazgatása során.

(36)A személyes adatoknak az ügynökség által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendeletet 65 [vagy a személyes adatoknak az uniós intézmények és szervek vonatkozásában történő védelméről szóló XX/2018 rendeletet] kell alkalmazni. Az európai adatvédelmi biztos számára biztosítani kell, hogy az ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges bármely információhoz hozzájuthasson. A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének megfelelően a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki XX/XX-án/-én nyilvánított véleményt.

(37)Átlátható működésének garantálása érdekében alkalmazni kell az ügynökségre az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 66 . Az ügynökségnek a lehető legátláthatóbb módon, műveletei céljának veszélyeztetése nélkül kell végeznie tevékenységét. Minden vonatkozó információt nyilvánosságra kell hoznia valamennyi tevékenységéről. Hasonlóképpen biztosítania kell, hogy a nyilvánosság és az érdekelt felek késlekedés nélkül tájékoztatást kapjanak a munkájáról.

(38)Az ügynökség tevékenységeinek az európai ombudsman ellenőrzése alá kell tartozniuk az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

(39)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 67 alkalmazni kell az ügynökségre, és az ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz 68 .

(40)A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében az ügynökség személyzetére (ideértve az ügynökség ügyvezető igazgatóját) alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben 69 megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát („személyzeti szabályzat”), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit („egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek”) – továbbiakban együttesen: „személyzeti szabályzat” –, így a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is.

(41)Az ügynökség az 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkében foglaltak értelmében az Unió által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia.

(42)Az ügynökségre alkalmazni kell az 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 1271/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletet 70 .

(43)Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért, és adott esetben fejlesztéséért felelős uniós szintű ügynökség létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(44)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet – a SIS II, a VIS, [az EES] [és az ETIAS] tekintetében – a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében Dánia az e rendelet elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás 71 3. cikke értelmében Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy az Eurodac [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszer] tekintetében végrehajtja-e az e rendeletben foglaltakat. [Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, amennyiben az az ECRIS-TCN rendszerhez kapcsolódik.]

(45)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv (schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv) 5. cikkének (1) bekezdése, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 72 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság annyiban vesz részt e rendelet alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részéhez kapcsolódnak.

Az Egyesült Királyság a Tanács elnökétől kérheti, hogy kapjon felhatalmazást arra, hogy a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében részt vehessen e rendelet elfogadásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez, [az EES-hez] [és az ETIAS-hoz] kapcsolódnak, ami a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK határozat értelmében nem vesz részt. Amennyiben a rendelet rendelkezései az Eurodachoz [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszerhez] kapcsolódnak, az Egyesült Királyság a Tanács elnöke felé jelezheti azt a szándékát, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában, összhangban az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével (az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv). Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, amennyiben annak rendelkezései az ECRIS-TCN rendszerhez kapcsolódnak. A 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság bejelentheti, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában.

Mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépési megállapodás dátumától kezdődően, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Következésképpen és a kilépési megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül az Egyesült Királyságnak a javaslatban való részvételének a fent említett leírása csak addig érvényes, amíg az Egyesült Királyság tagsága az Unióban meg nem szűnik.

(46)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv (schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv) 5. cikkének (1) bekezdése, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 73 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Írország annyiban vesz részt e rendelet alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részéhez kapcsolódnak.

E rendelet – amennyiben annak rendelkezései a SIS-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez, [az EES-hez] [és az ETIAS-hoz] kapcsolódnak – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok 74 egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat értelmében nem vesz részt. Írország kérheti a Tanács elnökét, hogy engedélyezze számára az e rendelet elfogadásában való részvételt a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében.

Amennyiben a rendelet rendelkezései az Eurodachoz [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszerhez] kapcsolódnak, Írország a Tanács elnöke felé jelezheti azt a szándékát, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével (az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv). Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. A 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország bejelentheti, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában.

(47)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez, [az EES-hez] [és az ETIAS-hoz] kapcsolódik – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, a két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 75 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 76 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszer] tekintetében e rendelet az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás 77 értelmében új intézkedésnek minősül. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság delegációi részt vesznek az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy döntenek, hogy végrehajtják a rendeletet a belső jogrendszereikben. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és ezen államok egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(48)Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 78 értelmében – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez, [az EES-hez] [és az ETIAS-hoz] kapcsolódik – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2008/146/EK tanácsi határozat 79 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszer] tekintetében e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államközösség között a tagállamok egyikében, illetve a Svájci Államközösségben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás 80 értelmében az Eurodac-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációja részt vesz az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy dönt, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendszereiben. A Svájci Államszövetségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Svájci Államszövetség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(49)Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 81 értelmében – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez kapcsolódik – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2011/350/EU tanácsi határozat 82 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac [és az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) XX/XX rendelet (átdolgozás) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és elosztására szolgáló automatizált rendszer] tekintetében e rendelet az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 83 értelmében új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációja részt vesz az ügynökség igazgatótanácsában. A Liechtensteini Hercegségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Liechtensteini Hercegség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
TÁRGY

1. cikkTárgy

(1)Ez a rendelet az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség) érinti.

(2)Az ügynökség felel a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

(3)[Az ügynökség feladata [a határregisztrációs rendszer (EES)] 84 , a [DubliNet] 85 , [az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS] 86 , [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer] 87 , valamint [az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás 88 ] előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása.

(4)Kizárólag akkor, ha az EUMSZ 67–89. cikkén alapuló vonatkozó jogalkotási eszközök így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 10. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 11. cikkében említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok eredményeit, az ügynökség felelősségi körébe utalható a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (2) és (3) bekezdésben említettektől – így a meglévő rendszerektől – eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és/vagy üzemeltetési igazgatása.

(5)Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazon feladatokat, amelyek szükségesek a nagyméretű IT-rendszereknek az egyes nagyméretű IT-rendszerek esetében alkalmazandó külön rendelkezéseknek megfelelő működéséhez, beleértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget. Ezek a nagyméretű rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk vagy ismeretek megosztását, kivéve, ha erről külön jogalap rendelkezik.

(6)Az ügynökség felel az alábbi feladatokért is:

–az adatminőség biztosítása a 8. cikknek megfelelően;

–az interoperabilitás lehetővé tételéhez szükséges intézkedések kidolgozása a 9. cikknek megfelelően;

–kutatási tevékenységek végzése a 10. cikknek megfelelően;

–kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek végzése a 11. cikknek megfelelően; valamint

–támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak a 12. cikknek megfelelően.

2. cikk 
Célkitűzések

A nagyméretű IT-rendszereket szabályozó jogalkotási eszközök alapján a Bizottságot és a tagállamokat terhelő kötelezettségek sérelme nélkül, az ügynökség biztosítja:

a)a nagyméretű IT-rendszerek hatékony fejlesztését szolgáló, megfelelő projektirányítási struktúrát alkalmazó nagy méretű IT-rendszerek fejlesztését;

b)a nagyméretű IT-rendszerek hatékony, biztonságos és folyamatos működését;

c)a nagyméretű IT-rendszerek hatékony és pénzügyileg elszámoltatható igazgatását;

d)a nagyméretű IT-rendszerek felhasználói számára megfelelően magas színvonalú szolgáltatás nyújtását;

e)a szolgáltatás folyamatosságát és zavartalanságát;

f)magas szintű adatvédelmet, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket;

g)az adat- és a fizikai biztonság megfelelő szintjének biztosítását, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket.

II. FEJEZET
AZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

3. cikk 
A SIS-szel kapcsolatos feladatok

A SIS II-vel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel; a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére való felhasználásáról szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel] az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat;

b)a SIS II technikai használatára vonatkozó, elsősorban a SIRENE személyzetének (SIRENE – kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor) nyújtott képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a SIS II technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

4. cikk 
A VIS-szel kapcsolatos feladatok

A VIS-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB határozattal az igazgató hatóságra ruházott feladatokat;

b)a VIS technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

5. cikk 
Az Eurodac-kal kapcsolatos feladatok

A Eurodac-kal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)a 603/2013/EU rendelet [vagy az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló, XX-i XX rendelet (átdolgozás)] által rá ruházott feladatokat;

b)az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

[5a. cikk
A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos feladatok

A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)    [az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, X.X.X-i (COM(2016) 194 final – 2016/0106 COD)] (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelet által rá ruházott feladatokat;

b)    a határregisztrációs rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.]

[5b. cikk
Az ETIAS-szal kapcsolatos feladatok

 Az ETIAS-szal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)    [az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 515/2014/EU, (EU) 2016/399, (EU) 2016/794 és (EU) 2016/1624 rendelet módosításáról szóló (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2016) 731 final)-2016/0357 (COD)] által rá ruházott feladatokat;

b)    az ETIAS technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.]

[5c. cikk
A DubliNettel kapcsolatos feladatok

A DubliNettel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)    [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló, XX-i XX rendelet (átdolgozás) (COM(2016) 272 final – 2016/0132 (COD)] által rá ruházott feladatokat;

b)    a DubliNet technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.]

[5d. cikk
A nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszerrel kapcsolatos feladatok

[ Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (átdolgozás) COM(2016) 270 final-2016/0133(COD)] (EU) XX/20XX rendelet 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer tekintetében az ügynökség ellátja:

a)    [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (átdolgozás) COM(2016) 270 final -2016/0133(COD)] rendelet által rá ruházott feladatokat;

b)    a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.]

[5e. cikk
Az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatos feladatok

Az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)    [az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló) XX/XXX rendelettel rá bízott feladatokat, beleértve az ECRIS refererenciaalkalmazás továbbfejlesztését és karbantartását];

b)    az ECRIS-TCN rendszer és az ERIS referenciaalkalmazás technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.]

6. cikk
Egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítésével, fejlesztésével
és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok

Amennyiben az 1. cikk (4) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítését, fejlesztését vagy üzemeltetési igazgatását utalják a felelősségi körébe, az ügynökség ellátja a vonatkozó rendszert szabályozó jogi eszköz alapján rá ruházott feladatokat, valamint – szükség szerint – az e rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

7. cikk
A kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok

(1)Az ügynökség az általa üzemeltetett rendszerek kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatban ellátja az ügynökség által üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök által rá ruházott feladatokat, kivéve azokat a rendszereket, amelyek az EuroDomaint használják a kommunikációs infrastruktúra céljára, amely tekintetében a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel és felújítással, valamint a szerződéses ügyekkel kapcsolatos feladatokért. Az EuroDomaint használó rendszereket szabályozó jogalkotási eszközöknek 89 megfelelően a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok (beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot) megoszlanak az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy egymással összhangban gyakorolják hatásköreiket, kialakították az ügynökség és a Bizottság közös működési kereteit, és ezeket egyetértési megállapodásban rögzítették.

(2)A kommunikációs infrastruktúrát megfelelően kell irányítani és ellenőrizni, olyan módon hogy biztosított legyen a fenyegetésekkel szembeni védelme és a kommunikációs infrastruktúra, valamint az ügynökség felelőssége alá tartozó nagyméretű IT-rendszerek biztonsága, beleértve a kommunikációs infrastruktúra segítségével kicserélt adatok biztonságát is.

(3)Az ügynökségnek megfelelő intézkedéseket, többek között biztonsági terveket kell elfogadnia annak érdekében, hogy a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során – különösen megfelelő titkosítási technikák segítségével – elkerülhető legyen a személyes adatokba való jogosulatlan betekintés, azok másolása, módosítása vagy törlése. A kommunikációs infrastruktúrában mozgó, a rendszerrel kapcsolatos valamennyi üzemeltetési információt titkosítani kell.

(4)A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban külső, magánszektorbeli vállalkozásokra vagy szervekre lehet bízni. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezők a (3) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és semmiképpen sem férhet hozzá a SIS II, a VIS, az Eurodac, [a határregisztrációs rendszer], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer], [ vagy az ECRIS-TCN rendszer] üzemeltetési adataihoz, sem a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(5)A SIS II, a VIS és az Eurodac kommunikációs infrastruktúráival kapcsolatos hatályos szerződések sérelme nélkül a titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és nem lehet vele külső, magánszektorbeli vállalkozást megbízni.

8. cikk
Adatminőség

Az ügynökség a Bizottsággal együtt dolgozik az ügynökség üzemeltetési felelősségi körébe tartozó valamennyi rendszerre vonatkozó automatizált adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok és közös adatminőségi mutatók kialakításán, valamint arra törekszik, hogy jelentéseket és statisztikai adatokat tartalmazó központi adattárházat dolgozzon ki, a meglévő rendszerek szabályozó jogi eszközökre vonatkozó konkrét jogszabályi módosításoktól és/vagy az új eszközök egyedi rendelkezéseitől függően.

9. cikk
Interoperabilitás

Az ügynökség emellett kidolgozza a rendszerek interoperabilitásának megvalósításához szükséges intézkedéseket, amennyiben – szükség esetén – sor kerül a vonatkozó jogalkotási eszközök elfogadására.

10. cikk
A kutatás nyomon követése 

(1)Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, [a határregisztrációs rendszer], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer], az [ECRIS-TCN rendszer], valamint az 1. cikk (4) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatás fejleményeit.

(2)Az ügynökség hozzájárulhat a kutatási és innovációs keretprogram azon részeinek végrehajtásához, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereivel kapcsolatosak. E célból, és amennyiben a Bizottság az ügynökségre ruházta a megfelelő határköröket, az ügynökség feladatai a következők:

a)a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait, továbbá konkrét projektek egyes szakaszait a teljes projektciklus során;

b)elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, és a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi eszközöket, továbbá elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket;

c)támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz.

(3)Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az (1) bekezdésben említett fejleményekről.

11. cikk
Kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek

(1)A Bizottság konkrét és pontos kérésére, azt követően, hogy az legalább három hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az igazgatótanács döntését követően az ügynökség e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének u. pontjával összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett – az EUMSZ 67–89. cikkének alkalmazási körébe tartozó nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésére vagy üzemeltetési igazgatására irányuló – kísérleti projekteket bonyolíthat le a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelő hatáskör-átruházási megállapodás útján.

Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az első albekezdésben említett kísérleti projektek haladásáról.

(2)A Bizottság által kért – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett –– kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

(3)A Bizottság vagy a Tanács kérésére, valamint az igazgatótanács döntését követően – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelő hatáskör-átruházási megállapodás útján – az ügynökséget meg lehet bízni az 515/2014/EU rendeletben előirányzott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz alapján finanszírozott igazoló vizsgálatok költségvetési végrehajtási feladataival.

(4)Az igazgatótanács döntését követően az ügynökség megtervezheti és végrehajthatja az e rendelet, valamint az ügynökség által igazgatott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó tesztelési tevékenységeket.

12. cikk
Támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak

(1)Az ügynökség felkérést kaphat arra, hogy adjon tanácsot a tagállamoknak a nemzeti rendszereknek a központi rendszerekhez való kapcsolódása tekintetében, valamint nyújtson eseti támogatást a tagállamoknak. Az eseti támogatás iránti kérelmeket a Bizottsághoz kell benyújtani, amely továbbítja azokat az ügynökségnek. Az ügynökség arra is felkérést kaphat, hogy nyújtson tanácsot vagy támogatást a Bizottságnak – akár tanulmányok készítése és tesztelés révén – a meglévő vagy új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben.

(2)Egy legalább hat tagállamból álló csoport, amely önként úgy dönt, hogy központosított megoldást választ, amely segíti őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált rendszereire vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségek technikai oldalának megvalósításában, a Bizottság előzetes jóváhagyása esetén és az igazgatótanács döntését követően arra is felkérheti az ügynökséget, hogy lássa el a közös IT-rendszer fejlesztésének, igazgatásának és/vagy tárhely-szolgáltatásának feladatát. Ilyen esetben az érintett tagállamok hatáskör-átruházási megállapodás útján az ügynökségre bízzák az említett feladatokat, beleértve a hatáskör-átruházás feltételeit, valamint az összes releváns költség kiszámításának és a számlázási módszernek a meghatározását.

III. FEJEZET
FELÉPÍTÉS ÉS SZERVEZET

13. cikk
Jogállás és székhely

(1)Az ügynökség az Unió szerve, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Az ügynökség ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(3)Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

(4)Az ügynökség székhelye Tallinn (Észtország).

Az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 3., 4., 5. [5a.], [5b.], [5c.], [5d.], [5e.], 6. és 7. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetési igazgatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére Strasbourgban (Franciaország) kerül sor.

Ha az egyes rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök tartalék központot vagy második műszaki központot írnak elő, ezt a központot Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) kell kialakítani.

(5)Mindkét műszaki központ egyidejűleg használható a nagyméretű IT-rendszerek aktív üzemeltetésére, feltéve, hogy a második központ legalább egy rendszer meghibásodása esetén továbbra is alkalmas azok üzemeltetésének biztosítására. E rendelet módosítása nélkül további műszaki központ nem hozható létre.

14. cikk
Felépítés

(1)Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a tanácsadó csoportok.

(2)Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak a következők:

a)egy adatvédelmi tisztviselő;

b)egy biztonsági tisztviselő;

c)egy számvitelért felelős tisztviselő.

15. cikk
Az igazgatótanács feladatai

(1)Az igazgatótanács:

a)kijelöli az ügynökség tevékenységének általános irányát;

b)a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja az ügynökség éves költségvetését és ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, az V. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)a 22. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és az indokolt körben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti hivatalából;

d)fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és figyelemmel kíséri az igazgató tevékenységét, beleértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását is;

e)az ügynökség tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével meghozza az ügynökség szervezeti struktúrájának kialakításával és szükség szerint annak módosításával kapcsolatos összes döntést;

f)elfogadja az ügynökség személyzeti politikáját;

g)meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát;

h)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

i)szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

j)a 37. cikkel összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését;

k)az ügyvezető igazgató javaslatát követően jóváhagyja az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodást és a 13. cikk (4) bekezdése alapján felállított technikai helyszínre és tartalék központra vonatkozó megállapodásokat az ügynökségnek otthont adó tagállamokkal, amelyeket az ügyvezető igazgató ír alá;

l)a (2) bekezdésnek megfelelően az ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket („a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei”);

m)a Bizottsággal egyetértésben és a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtásához szükséges végrehajtási szabályokat;

n)elfogadja a nemzeti szakértőknek az ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó, szükséges szabályokat;

o)elfogadja az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes költségvetési javaslat-tervezetet, ideértve az előzetes létszámtervet is, és minden év január 31-ig benyújtja azokat a Bizottságnak;

p)elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét (és e dokumentum valamennyi frissített változatát), amely magában foglalja az ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó munkaprogramját, valamint az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó ideiglenes előzetes költségvetési javaslat-tervezetet, beleértve az előzetes költségvetési javaslat-tervezetet, és minden év január 31-ig benyújtja azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

q)Minden év november 30-a előtt és a Bizottság véleményének figyelembevételét követően a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével, valamint az éves költségvetési eljárással összhangban egységes programozási dokumentumot fogad el, továbbá gondoskodik arról, hogy az egységes programozási dokumentum végleges változatát közzétegyék és továbbítsák az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

r)minden év augusztus végéig időközi jelentést fogad el a tárgyévben tervezett tevékenységek végrehajtásának előrehaladásáról, és benyújtja azt a Bizottságnak;

s)értékeli és elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel, és minden év július 1-jéig megküldi a jelentést és az értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

t)ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait, beleértve a 11. cikkben említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok végrehajtását;

u)elfogadja az ügynökségre a 44. cikknek megfelelően irányadó költségvetési szabályokat;

v)számvitelért felelős – a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki (aki lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője), aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

w)biztosítja a különféle belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

x)elfogadja és rendszeresen aktualizálja a 30. cikk (4) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

y)a tanácsadó csoportok biztonsági szakértőitől érkező esetleges ajánlások figyelembevételével meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa-helyreállítási terv elfogadását;

z)a Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat;

aa)biztonsági tisztviselőt nevez ki;

bb)a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően adatvédelmi tisztviselőt nevez ki;

cc)elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat;

dd)[elfogadja a határregisztrációs rendszer fejlesztéséről szóló jelentéseket a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló XXX-i (EU) XX/XX rendelet 64. cikkének (2) bekezdése alapján], [elfogadja az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentéseket az ETIAS létrehozásáról szóló XXX-i (EU) XX/XX rendelet 81. cikkének (2) bekezdése alapján];

ee)[elfogadja az ECRIS/TCN rendszer fejlesztéséről szóló jelentéseket az ECRIS/TCN rendszer létrehozásáról szóló (EU) XX/XXX rendelet 34. cikkének (3) bekezdése alapján];

ff)elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (7) bekezdése, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkének (7) bekezdése alapján] a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS, az XXX-i (EU) XX/XX rendelet 64. cikkének (4) bekezdése alapján a határregisztrációs rendszer, valamint az XXX-i (EU) XX/XX rendelet 81. cikkének (4) bekezdése alapján az ETIAS, továbbá az (EU) XX/XXX rendelet 34. cikkének (4) bekezdése alapján az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás technikai működéséről készített jelentéseket;

gg)elfogadja az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentést a 603/2013/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdése [vagy az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló, XX-i XX rendelet (átdolgozás) 42. cikke] alapján;

hh)hivatalos észrevételeket fogad el az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, valamint a [határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló) XXX-i (EU) XX/XX rendelet 50. cikkének (2) bekezdése], és az [ETIAS létrehozásáról szóló) XXX-i (EU) XX/XX rendelet 57. cikke], továbbá [az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló] (EU) XX/XXXX rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatokról szóló jelentései kapcsán, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését;

ii)statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése alapján;

jj)statisztikákat állít összes és tesz közzé az Eurodac központi egységének működéséről a 603/2013/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdése [vagy az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló, XX-i XX rendelet (átdolgozás) 9. cikkének (2) bekezdése] alapján;

kk)[statisztikákat tesz közzé a határregisztrációs rendszerről a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló (EU) XXX/XX rendelet 57. cikkének megfelelően;]

ll)[statisztikákat tesz közzé az ETIAS-ról az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) XXX/XX rendelet 73. cikkének megfelelően;]

mm)[statisztikákat tesz közzé az ECRIS-TCN rendszerről és az ECRIS referenciaalkalmazásról az XXXX/XX rendelet 30. cikkének megfelelően;]

nn)gondoskodik arról, hogy – a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II) és SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdésében [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikkének (8) bekezdése, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének (8) bekezdése által említett jegyzékével, valamint a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II) és SIRENE irodáknak a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékével együtt – évente közzétegyék azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatoknak az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése szerinti közvetlen lekérdezésére; [valamint a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló (EU) XX/XXXX rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok jegyzékét]; [az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) XX/XXXX rendelet 11. cikke szerinti illetékes hatóságok jegyzékét], továbbá [az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló XX/XXX rendelet 32. cikke szerinti illetékes hatóságok jegyzékét}];

oo)biztosítja az egységek jegyzékének közzétételét a 603/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerint;

pp)biztosítja, hogy az ügynökség valamennyi olyan határozata és intézkedése, amely érinti a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű európai IT-rendszereket, tiszteletben tatja az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét;

qq)ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

(3)Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben és a kutatással, kísérleti projektekkel, igazoló vizsgálatokkal és tesztelésekkel kapcsolatos tevékenységeket illetően.

17. cikk
Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről pedig két képviselőből áll, akik a 20. cikknek megfelelően valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

(2)Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. Az igazgatótanács tagjait és póttagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszerei terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje, és adatvédelmi szaktudásuk alapján – a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével – kell kinevezni. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására.

(3)A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól és meghosszabbítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4)A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség tevékenységében. Ezen országok mindegyike egy képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatótanácsba.

18. cikk
Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanács megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest azon igazgatótanácsi tagok közül, akiket olyan tagállamok neveztek ki, akikre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelezőek az ügynökség által irányított valamennyi nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. A megbízatás egy alkalommal megújítható. Ha azonban igazgatótanácsi tagságuk megbízatásuk időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

19. cikk
Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a tanácskozásban.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4)Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. [Az Európai Határ- és Parti Őrség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS-t érintő, az (EU) 2016/1624 rendelet vagy az XXX-i XXX rendelet 90 alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden]. Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. [Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a határregisztrációs rendszert érintő, (a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló) XX/XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos vagy az ETIAS-t érintő, (az ETIAS létrehozásáról szóló) XX/XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Az Európai Határ- és Parti Őrség akkor is részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor az ETIAS-t érintő, az XXX-i XX/XX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden]. [Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) rendelet (átdolgozás) COM(2016) 270 final-2016/0133(COD) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszert érintő kérdés van napirenden.] [Az Eurojust, az Europol, [az Európai Ügyészség] akkor is részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor (az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról) szóló, XX/XXXX rendeletet érintő kérdés van napirenden.] Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5)Az igazgatótanács tagjait és póttagjait – eljárási szabályzatára figyelemmel – olyan tanácsadók vagy szakértők segíthetik, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

(6)Az ügynökség az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

20. cikk
Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)E cikk (5) bekezdésének, a 15. cikk (1) bekezdése b) pontjának, valamint a 22. cikk (1) és (8) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács határozatait valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjának többségével hozza meg.

(2)A (3) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati joggal rendelkező valamely tag távollétében annak póttagja jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)A nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szavazásban az azon tagállamok által kinevezett tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz.

Dánia akkor vehet részt egy ilyen nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos kérdésre vonatkozó szavazásban, ha a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az ilyen nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(4)Amennyiben a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy adott szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert vagy sem, az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó rendszer nem érintett.

(5)Az elnök részt vesz a szavazásban.

(6)Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(7)Az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg részletesebben a szavazás lefolytatását, különösen az egy tag egy másik tag nevében történő cselekvésének feltételeit, csakúgy, mint adott esetben a határozatképesség feltételeinek követelményeit.

21. cikk
Az ügyvezető igazgató feladatköre

(1)Az ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató segíti az igazgatótanácsot és a tevékenységéért annak tartozik felelősséggel. Az ügyvezető igazgató a tevékenyégéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.

(2)Az ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(3)Az ügyvezető igazgató felel az ügynökség e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)az ügynökség napi ügyvitele;

b)az ügynökség e rendelettel összhangban történő működése;

c)az igazgatótanács által elfogadott eljárások, határozatok, stratégiák, programok és tevékenységek előkészítése és végrehajtása, e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az alkalmazandó jog keretei között;

d)az egységes programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

e)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

f)az ügynökség tevékenységére vonatkozó konszolidált éves jelentés készítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelésre és elfogadásra;

g)cselekvési terv készítése a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások nyomon követésére, és az elért eredményekről évente kétszer beszámolás a Bizottságnak és rendszeres beszámolás az igazgatótanácsnak;

h)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenység elleni megelőzési intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciókkal;

i)az ügynökség csalásellenes stratégiájának elkészítése és annak jóváhagyás céljából az igazgatótanácshoz történő benyújtása;

j)a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása és az igazgatótanácshoz történő benyújtása;

k)a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés-tervezet elkészítése;

l)az ügynökség bevételi és kiadási kimutatás-tervezetének elkészítése;

m)az ügynökség költségvetésének végrehajtása;

n)hatékony rendszer létrehozása és alkalmazása az alábbiak rendszeres ellenőrzésének és értékelésének lehetővé tétele érdekében:

i. nagyméretű IT-rendszerek, ideértve a statisztikákat is; és

ii. az ügynökség, ideértve a célkitűzéseinek tényleges és hatékony elérését;

o)a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, a titoktartási követelmények megállapítása annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének; [(a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló) XX/XXXX rendelet 34. cikke (4) bekezdésének, [(az ETIAS létrehozásáról szóló) XX/XXXX rendelet 64. cikke (2) bekezdésének], valamint [(az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló, XX/XXX rendelet 11. cikke (16) bekezdésének.];

p)az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodás és a technikai helyszínekre és tartalék központokra vonatkozó megállapodások megtárgyalása az ügynökségnek otthont adó tagállamok kormányaival és – az igazgatótanács jóváhagyását követően – azok aláírása;

q)az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok összeállítása, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

r)a szükséges biztonsági intézkedések, így egy biztonsági terv, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási terv elkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

s)a 15. cikk (1) bekezdésének ff) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentések, valamint a 15. cikk (1) bekezdésének gg) pontjában említett, az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről szóló éves jelentés elkészítése, amelyek az ellenőrzés és az értékelés eredményein alapulnak, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

t)[[a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló] XX/XXX rendelet 64. cikkének (2) bekezdésében említett, a határregisztrációs rendszer fejlesztésére vonatkozó, valamint [az ETIAS létrehozásáról szóló] XX/XXXX rendelet 81. cikkének (2) bekezdésében említett, az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentések, [az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló] XX/XXXX rendelet 34. cikkének (3) bekezdésében említett, az ERIS-TCN rendszer fejlesztésére vonatkozó jelentés elkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;]

u)a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok éves jegyzékének, beleértve a 15. cikk (1) bekezdésének nn) pontjában említett, a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivatalok (N.SIS II) és SIRENE irodák jegyzékét, valamint [a határregisztrációs rendszerben, az ETIAS-ban és az ECRIS-TCN rendszerben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult, illetékes hatóságok jegyzékét], továbbá a 15. cikk (1) bekezdésének oo) pontjában említett egységek jegyzékeinek közzététel céljából történő összeállítása, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

(4)Az ügyvezető igazgató ellát bármely egyéb, e rendeletben meghatározott feladatot.

(5)    Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy szükséges-e – az ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamban elhelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását. E döntésről hozott határozatban meg kell határozni a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az ügynökségen belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. A műszaki központokban végzett tevékenység nem végezhető helyi irodában.

22. cikk
Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról. A kiválasztási eljárás keretében pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb helyeken. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási képességei, valamint adatvédelmi ismeretei alapján nevezi ki. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről szóló határozatát a szavazásra jogosult valamennyi tag kétharmados többségével hozza meg.

(2)Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti a kiválasztott jelölttel kapcsolatos nézetét, és a véleményt megküldi az igazgatótanácsnak. Az igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe. A jelölt kinevezéséig a véleményt személyes és bizalmas információként kell kezelni.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett felmérést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(5)Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. A hivatali idő meghosszabbítását megelőző egy hónap folyamán az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(7)Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanácsnak a Bizottság javaslata alapján meghozott határozatával hívható vissza hivatalából.

(8)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával dönt.

(9)Az igazgatótanáccsal történő szerződéskötés céljából az ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli. Az ügyvezető igazgatót az ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként alkalmazzák, az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja szerint.

23. cikk
Tanácsadó csoportok

(1)Az alábbi tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a)SIS II tanácsadó csoport;

b)VIS tanácsadó csoport;

c)Eurodac tanácsadó csoport;

d)[a határregisztrációs rendszerrel] és [az ETIAS-rendszerrel] foglalkozó tanácsadó csoport;

e)[az ECRIS-TCN-rendszerrel] foglalkozó tanácsadó csoport;

f)bármely egyéb, valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport, ha a nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszköz így rendelkezik.

(2)Valamennyi tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelezően alkalmazandó egy adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszköz, valamint a Bizottság, egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT- rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, egyszer megújítható, négyéves időtartamra.

Dánia is kinevez egy tagot egy adott nagyméretű IT- rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal, valamint egyéb nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott nagyméretű IT-rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az ezen nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

(3)Az Europol és az Eurojust [valamint az Európai Határ- és Parti Őrség] egyaránt kinevezhet egy-egy képviselőt a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt jelölhet ki továbbá a VIS, az Eurodac [valamint a határregisztrációs és az EETIAS-rendszerrel] foglalkozó tanácsadó csoportba. [Az Európai Határ- és Parti Őrség szintén kinevezhet egy képviselőt a határregisztrációs és az ETIAS-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.] [Az Eurojust, az Europol, [és az Európai Ügyészség] szintén kinevezhet egy képviselőt az ECRIS- és a TCN-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.]

(4)Az igazgatótanács tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai egyik tanácsadó csoportnak sem. Az ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

(5)Az ügynökség eljárási szabályzatában kell megállapítani a tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat.

(6)A vélemények kialakítása során az egyes tanácsadó csoportok tagjai mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, akkor a vélemény a tagok többségének indokolással ellátott álláspontját tartalmazza. Rögzíteni kell az indokolással ellátott kisebbségi állásponto(ka)t is. A 20. cikk (3) és (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok számára is engedélyezett a véleménynyilvánítás azon kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

(7)Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország segíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

(8)A 18. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanácsadó csoportok elnökségére.

IV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

24. cikk
Személyzet

(1)Az ügynökség személyzetére – ideértve az ügyvezető igazgatót is – a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)A személyzeti szabályzat végrehajtása szempontjából az ügynökség a személyzeti szabályzat 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökségnek minősül.

(3)Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes, illetve szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja, amennyiben az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések – az alkalmazási feltételek értelmében – határozatlan idejű szerződésekké válnának.

(4)Az ügynökség az érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére nem alkalmazhat ideiglenes munkaerőt.

(5)A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket, illetve nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

(6)A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

(7)Az igazgatótanács, egyetértésben a Bizottsággal, elfogadja a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

25. cikk
Közérdek

Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente, írásban nyilvános kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.

Az igazgatótanács tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.

26. cikk
Székhely-megállapodások, valamint a technikai helyszínre vonatkozó megállapodások 

(1)    Az ügynökségnek a neki otthont adó tagállamokban biztosítandó elhelyezésre és az ezen tagállamok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamokban alkalmazandó külön szabályokkal együtt, az ügynökség székhelyét megállapító székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínre vonatkozó megállapodásokban kell meghatározni, amelyeket az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok az igazgatótanács jóváhagyását követően kötnek meg.

(2)    A fogadó tagállamok a lehető legjobb körülményeket biztosítják az ügynökség megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

27. cikk
Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az ügynökségre.

28. cikk
Felelősség

(1)Az ügynökség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog irányadó.

(2)Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az ügynökség személyzetének az ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben megállapított rendelkezések szabályozzák.

29. cikk Nyelvhasználat

(1)Az ügynökségre az 1. rendeletben 91 megállapított rendelkezések vonatkoznak.

(2)Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, az e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének r) és s) pontjában említett egységes programozási dokumentumot és éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészítik.

(3)Az igazgatótanács az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek sérelme nélkül határozatot fogadhat el a munkanyelvekről.

(4)Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

30. cikk
Átláthatóság és tájékoztatás

(1)Az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2)Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács fogadja el. Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően – elfogadja az ügynökség dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat.

(3)Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok ellen az EUMSZ. 228. illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsmannál panasszal, illetve az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni.

(4)Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközöknek megfelelően tájékoztatást nyújt, valamint a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Különösen azt biztosítja, hogy a munkájával kapcsolatosan a 15. cikk (1) bekezdésének r), s), ii), jj), [kk)], [ll)], [mm)] pontjában, valamint a 42. cikk (9) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, pontos, megbízható, átfogó és könnyen érthető felvilágosítást kapjon. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az ügynökség e rendelet 3–12. cikkében említett feladatainak hatékony végrehajtását A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési terveknek megfelelően kell végezni.

(5)Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. E személyeknek jogában áll, hogy ugyanazon nyelven kapjanak választ.

31. cikk
Adatvédelem

(1)A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközökben megállapított adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül, a személyes adatoknak az ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet [az uniós intézmények és szervek rendelkezésére bocsátott személyes adatok védelméről szóló (EU) XX/2018 rendelet] alkalmazandó.

(2)Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet [az uniós intézmények és szervek rendelkezésére bocsátott személyes adatok védelméről szóló (EU) XX/2018 rendelet] ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

32. cikk
A személyes adatok kezelésének céljai

(1)Az ügynökség csak az alábbi célokból kezelhet személyes adatokat:

a)a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos, az uniós jog által ráruházott feladatainak ellátása;

b)adminisztratív feladatok ellátása.

(2)Abban az esetben, amikor az ügynökség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt célból kezel személyes adatokat, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközökben az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozóan megállapított különös rendelkezéseket kell alkalmazni.

33. cikk
A minősített információ és a nem minősített érzékeny információ védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)Az ügynökség az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló bizottsági biztonsági szabályokban, többek között az (EU, Euratom) 2015/443 92 és az (EU, Euratom) 2015/444 93 bizottsági határozatban szereplő elveken és előírásokon alapuló saját biztonsági szabályokat fogad el. A minősített információk harmadik állam illetékes hatóságaival történő cseréjéhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)A biztonsági szabályokat a Bizottság jóváhagyását követően az igazgatótanács fogadja el. Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információknak a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel történő cseréjét. Kifejleszti és működteti a minősített adatoknak a fent említett szereplőkkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert a 2013/488/EU tanácsi határozattal és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal összhangban. Az igazgatótanács e rendelet 2. cikke és 15. cikke (1) bekezdésének y) pontja alapján határoz az ügynökség – a megfelelő biztonsági elvek teljesítéséhez szükséges – szervezeti felépítéséről.

34. cikk
Az ügynökség biztonsága

(1)Az ügynökség felel a biztonságért és a rend fenntartásáért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

(2)Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rendnek és a biztonságnak az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő fenntartása érdekében, továbbá az ügynökség székhelyét megállapító, vonatkozó székhely-megállapodásnak, illetve a technikai helyszínről és a tartalék központról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről amellett, hogy szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre az ügynökség által felhatalmazott személyek részére.

35. cikk
Értékelés

(1)Legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított öt évben belül, majd azt követően ötévente a Bizottság az iránymutatásai alapján értékeli az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, feladatai és működési helyszínei tekintetében. Az értékelésnek arra is ki kell terjednie, hogy az ügynökség mennyiben járul hozzá a nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetését célzó összehangolt, költséghatékony és koherens, a bel- és igazságügyi politikák végrehajtását elősegítő uniós szintű informatikai környezet kialakításához. Az értékelésnek különösen az ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességére és e módosítások pénzügyi hatásaira kell összpontosítania.

(2)Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az ügynökség fenntartása a hozzárendelt célkitűzésekre, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

36. cikk
Közigazgatási vizsgálatok

Az ügynökség tevékenységét az európai ombudsman a Szerződés 228. cikkével összhangban vizsgálja.

37. cikk
Együttműködés az Unió intézményeivel, szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel

(1)Az ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben együttműködik a Bizottsággal, más uniós intézményekkel, uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is elsősorban az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével.

(2)Az ügynökség az operatív munkamódszereket meghatározó munkamegállapodás keretében együttműködik a Bizottsággal.

(3)Adott esetben figyelembe veszi és követi az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség hálózatbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(4)Az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködés munkamegállapodások keretében történik. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. Ezen munkamegállapodások a székhelyek közelsége vagy a szakpolitikai terület hasonlósága esetén rendelkezhetnek a felhatalmazásukon belül és alapfeladataik sérelme nélkül közös szolgálatok létrehozásáról ügynökségek számára .

(5)Az (1) bekezdésben említett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek és nemzetközi szervezetek az ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket is. Az ügynökség által kezelt személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére történő továbbítását vagy egyéb módon történő átadását a személyes adatok cseréjére vonatkozó külön munkamegállapodások szabályozzák, és ezen adattovábbításhoz vagy átadáshoz az európai adatvédelmi biztos előzetes hozzájárulása szükséges. A személyes adatok ügynökség általi továbbításának a 31. és 32. cikkben rögzített adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy az érintett uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek az ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelnie.

38. cikk
A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések
végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez
társult országok részvétele

(1)Az ügynökség nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval társulási megállapodást kötnek.

(2)Az (1) bekezdésben említett társulási megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek meghatározzák különösen a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét, mértékét és módját, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.

V. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. SZAKASZ
EGYSÉGES PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUM

39. cikk
   Egységes programozási dokumentum

(1)Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke és az ügynökség 44. cikkben említett pénzügyi szabályzata szerint, a Bizottság iránymutatásait is figyelembe véve minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó éves, és a többéves programozást is tartalmazó egységes programozási dokumentum tervezetét.

Az egységes programozási dokumentum tartalmazza az ügynökség 44. cikkben említett pénzügyi szabályzatában részletezett többéves programot, az éves munkaprogramot, valamint a program költségvetését és forrásaira vonatkozó információkat.

(2)Az igazgatótanács a tanácsadó csoportokkal történő egyeztetést követően elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, és azt annak valamennyi aktualizált változatával együtt minden év legkésőbb január 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(3)Az igazgatótanács minden év november 30-ig, szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével, az éves költségvetési eljárással és az Unió jogalkotási programjával összhangban elfogadja az egységes programozási dokumentumot, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Az igazgatótanács gondoskodik az egységes programozási dokumentum végleges változatának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére történő megküldéséről, valamint a dokumentum közzétételéről. Minden évben november 30-ig, és a Bizottság véleményének figyelembevételével az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves költségvetési eljárással és az EUMSZ 67–89. cikkének hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban elfogadja a következő évre vonatkozó egységes programozási dokumentumot, valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott programozási dokumentumot továbbítsák az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt.

(4)Az egységes programozási dokumentum az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és azt szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. Az elfogadott egységes programozási dokumentumot ezt követően továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint közzé kell tenni.

(5)A következő évre vonatkozó éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó fellépéseket, és meg kell jelölni az egyes fellépésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia az (6) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az ügynökség mely megbízatása és feladata új, változott vagy szűnt meg. Amikor az ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra ruházhatja.

(6)A többéves program ismerteti az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Ismertetnie kell az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti tervet is. Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 35. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

40. cikk
A költségvetés megállapítása

(1)Az ügyvezető igazgató évente – az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével, létszámtervvel együtt – elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

(2)Az ügyvezető igazgató által készített kimutatás tervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét, valamint a létszámterv tervezetét. Az igazgatótanács az egységes programozási dokumentum részeként minden év január 31-ig megküldi azokat a Bizottságnak és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(3)A Bizottság a kimutatás-tervezetet az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak („költségvetési hatóság”).

(4)A a kimutatás-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(5)A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek juttatandó hozzájárulási előirányzatokat.

(6)A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

(7)Az igazgatóság elfogadja az ügynökség költségvetését. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség esetén megfelelően módosítani kell.

(8)A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

(9)Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetésének finanszírozására jelentős pénzügyi kihatással lehet, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlése, illetve vásárlása. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatótanácsot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet. Az ügynökség költségvetésére feltehetően jelentős kihatással járó építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései alkalmazandók.

2. SZAKASZ
A KÖLTSÉGVETÉS TARTALMA, VÉGREHAJTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

41. cikk
A költségvetés szerkezete

(1)A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre össze kell állítani az ügynökség összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát, és azt fel kell tüntetni az ügynökség költségvetésében.

(2)Az ügynökség költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)Az egyéb források sérelme nélkül az ügynökség bevétele a következőkből áll:

a)az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szereplő uniós hozzájárulás;

b)a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult, az ügynökség munkájában részt vevő országok hozzájárulása, a vonatkozó társulási megállapodások, és az ezen országok pénzügyi hozzájárulását meghatározó, a 38. cikkben említett megállapodás szerinti mértékben;

c)hatáskör-átruházási megállapodások formájában történő uniós finanszírozás, az ügynökség 44. cikkben említett pénzügyi szabályzattal, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban;

d)a tagállamok által az 12. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodással összhangban számukra nyújtott szolgáltatásokért fizetett hozzájárulások;

e)a tagállamok esetleges önkéntes pénzügyi hozzájárulása.

(4)Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti és az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és az operatív kiadásokat.

42. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató minden évben továbbítja a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából jelentős összes információt.

(3)Az n+ 1 pénzügyi év március 1-jéig az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével és a Számvevőszékkel az N pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait a 966/2012/EU, Euratom rendelet 147. cikkével összhangban.

(4)Az ügynökség a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról n. évre szóló jelentést az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak.

(5)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az ügynökség n. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(6)Az ügyvezető igazgató, miután a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 148. cikkének megfelelően kézhez kapta a Számvevőszék által az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozóan tett észrevételeket, a saját felelősségi körében elkészíti és véleményezésre az igazgatótanácsnak megküldi az ügynökség végleges beszámolóját.

(7)Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(8)Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt az n+1. év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(9)Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(11)Az ügyvezető igazgató a 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikke (3) bekezdésével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

(12)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n-edik évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

43. cikk
Az összeférhetetlenségek megelőzése

Az ügynökség olyan belső szabályokat fogad el, amelyek megkövetelik, hogy szervei és személyzete tagjai munkaviszonyuk fennállása vagy hivatali idejük alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhetnek, valamint hogy az ilyen helyzeteket jelentsék.

44. cikk
Pénzügyi szabályok

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha és amennyiben az eltérést az ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

45. cikk
Csalás elleni küzdelem

(1)A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazandó.

(2)Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében található minta alapján késedelem nélkül elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

A Számvevőszék jogosult dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni minden, az ügynökségtől uniós forrásokban részesülő támogatási kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 94 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az ügynökség által finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, az ügynökség szerződéseinek, támogatási megállapodásainak és támogatási határozatainak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

VI. FEJEZET
MÁS UNIÓS JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI

46. cikk

A schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendelet [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló XX-i XX rendelet] módosítása

Az 1987/2006/EK rendeletben [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló XX-i XX rendeletben] a 15. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az irányító hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért. Ezek közé tartoznak különösen:

a) a felügyelet;

b) a biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja;

d) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

e) a beszerzések és megújítások, valamint

f) a szerződéses ügyek.”

47. cikk

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat [vagy a büntetőügyek terén folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat, és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet] módosítása

A 2007/533/IB tanácsi határozat [vagy a büntetőügyek terén folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat, és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet] a 15. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az irányító hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért is. Ezek közé tartoznak különösen:

a) a felügyelet;

b) a biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja;

d) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

e) a beszerzések és megújítások, valamint

f) a szerződéses ügyek.”

VII. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. cikk
Az ügyvezető igazgatóra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az eu-LISA-nak az 1077/2011/EU rendelet 18. cikke alapján kinevezett ügyvezető igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 21. cikkében előírt feladatainak ellátására.

VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk Hatályon kívül helyezés

Az 1077/2011/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

50. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 95  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 96 irányul 

⌧ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.3.– Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 102  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap,

⌧ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek,

◻ közjogi szervek,

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak,

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek,

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A létszámtervre becsült hatás 115

A – További ideiglenes alkalmazottak

Az alább felsorolt további személyzet az e rendelet 9., 10., 11. és 12. cikkében meghatározott új feladatok ellátásához szükséges. Ezeket az új feladatokat nem lehet megvalósítani az ügynökség eredeti programozásában tervezett alkalmazottakkal és pénzügyi erőforrásokkal, a 2016-ban elfogadott munkaerő-felmérésbe foglalt bővítés pedig pusztán a határregisztrációs rendszer, az ETIAS és az Eurodac átdolgozás felállításának szükségleteit fedezte.

Az ügynökség a ráruházott új feladatok megvalósítása érdekében állítson fel egy állandó és stabil erre kijelölt csoportot, amely tisztában van a releváns információs rendszerek üzleti és technikai kontextusával, az eu-LISA-ban és a tagállamokban egyaránt. A „technikai támogató iroda” feladatai a következők lesznek:

a)technikai támogatás biztosítása az interoperabilitási menetrend bevezetéséhez

Ahogy az a 9. és 11. cikkben is szerepel, az ügynökség felel majd a határok és a biztonság tekintetében az információs rendszerek közötti interoperabilitás megvalósításához szükséges további intézkedésekért. A feladatok közé tartozik – többek között – a technikai tanulmányok végzése, a kísérleti projektek megvalósítása, az igazoló vizsgálatok, a prototípusok készítése és a tesztelő tevékenységek. Ezeket a feladatokat nem lehet elvégezni a meglévő rendszerek működtetésére és a jövőbeli rendszerek fejlesztésére elkülönített jelenlegi erőforrások segítségével anélkül, hogy e rendszerek megfelelő működése/fejlesztése ne kerüljön veszélybe.

b)a tagállamok támogatása nemzeti infrastruktúráik uniós rendszereknek való jobb megfeleltetésében

A 12. cikk a tagállamoknak a nemzeti rendszereknek a központi rendszerekhez való kapcsolódása tekintetében nyújtott eseti támogatások új feladatát bízza az eu-LISA-ra. A feladatok közé tartozik az uniós fogadóállomások bekövetkezett migrációs krízis során végzettekhez hasonló vészhelyzeti válaszok, ahol az eu-LISA-t technikai értékelésre és a nemzeti infrastruktúrák uniós rendszerekhez való lehetséges hozzáigazítására vonatkozó ajánlások biztosítására, vagy mobil megoldások felállításán való tevékenykedésre kérték fel. Ezen túlmenően az eu-LISA támogatná a Bizottságot is a meglévő vagy új rendszerekhez kapcsolódó technikai kérdések terén.

c)közös központosított informatikai megoldások kidolgozása a decentralizált IT-rendszereket létesítő tagállamok (csoportjainak) segítésére

A 12. cikk lehetővé teszi, hogy az eu-LISA reagáljon a tagállamok (egy csoportjának) a közös központosított IT-megoldások fejlesztésére, karbantartására és tárhelyszolgáltatások biztosítására vonatkozó megkereséseire, a decentralizált nagyméretű IT-rendszerekre vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek kezelésére. Az eu-LISA beavatkozására akkor van szükség, amikor olyan szükségletre kell reagálni, amelynél egyértelműen uniós hozzáadott értéket azonosítottak és amelyet kereskedelmi informatikai szolgáltatók nem tudnak biztosítani.

Az eu-LISA előzetes tanulmányt készít az ilyen megkeresések hatásának értékelésére, különös tekintettel pénzügyi dimenziójukra. Amikor a konkrét projekteket azonosították és egyetértésre jutottak a megkereső tagállammal (hatáskör-átruházási megállapodás útján, amely magában foglalja a visszatérítendő tagállami hozzájárulásokat is), ezeket be kell vonni az eu-LISA rendszeres tervezési ciklusába. Itt ismét egy olyan állandó csoportra van szükség az előkészítő tevékenységek lefolytatásához és a fejlemények kíséréséhez, amely tisztában van az üzleti és technikai kontextusokkal, az eu-LISA-ban és a tagállamokban egyaránt. Amennyiben ezek a tevékenységek felerősödnek és több projektet kell párhuzamosan megvalósítani, az erőforrások szintjét ennek megfelelően ki kell igazítani. Az ilyen tevékenységekre példa a közös technikai platformok lehetséges fejlesztése az API/PNR kontextusában a légi fuvarozókkal való kommunikációra. Fokozatos felvétel tervezetet, mivel a konkrét projekteket fokozatosan fogják azonosítani és megvalósítani.

d)a vonatkozó kutatási tevékenységek nyomon követése és alkalmazása

A 10. cikk a kutatás területén bíz egyes feladatokat az eu-LISA-ra. Az ügynökség nyomon fogja követni a rendszerei üzemeltetési igazgatása számára releváns kutatás fejleményeit. Ezen túlmenően hozzájárulhat a kutatási keretprogram releváns részeinek végrehajtásához. Az informatika és a biometria terén magas fokon szakosodott szervként az eu-LISA hozzáadott értéket biztosíthat ehhez a programhoz. Ezen a területen az ügynökség van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy nyomon kövesse a projekteket, mivel sem a Bizottság, sem a Kutatási Végrehajtó Ügynökség nem rendelkezik hasonló szakértelemmel.

A „technikai támogató iroda” új feladatainak megvalósításához szükséges ideiglenes alkalmazottak mellett további ideiglenes alkalmazottakra lesz szükség a következőkhöz:

–Pénzügyek és adminisztráció (az ügynökség által kezelt költségvetés megnöveléséhez kapcsolódó adminisztratív támogatás megerősítése) A külső értékelés kritikus szükségletként azonosította az ügynökség számára a megfelelő tevékenységalapú irányítási rendszer felállítását. Ez még inkább fontossá válik az ügynökségre bízott nagy fokú költségvetési felelősségre tekintettel.

–A hálózat (a kommunikációs infrastruktúra szerződéses kötelmeinek a Bizottságról az eu-LISA-ra történő átruházását követően (a VIS és a SIS információcseréjét lehetővé téve), hiv. 7. cikk).

–Az ügynökség vezetése: 2020-ra az ügynökség teljes alkalmazotti létszáma várhatóan majdnem megduplázódik a jelen helyzethez képest. Ennek eredményeként az ügynökségnek felül kell vizsgálnia szervezeti felépítését és új irányító pozíciókat kell létesítenie, különösen a technikai támogató iroda vezetésére. A külső értékelés egyértelműen azonosította ezt a szükségletet, a fent leírt további feladatok azonosításától függetlenül (amelyek csak tovább erősítik az ügynökség irányítása megerősítésének szükségességét).

Összesen 23 további ideiglenes alkalmazottra van szükség a létszámtervben a fenti feladatok végrehajtásához.

B – A meglévő kölcsönmunkaerő felváltása szerződéses alkalmazottakkal

Azonosított szükséglet áll fenn a kölcsönmunkaerő egy részének internalizálására annak érdekében, hogy a jelenlegi törékeny biztonsági környezetben az operatív szükségletek, az ügynökség külső értékelése során azonosított személyzeti hiányosságok és az üzletmenet folytonosságával, valamint a jogszabályi kötelezettségekkel kapcsolatos szükségletek kezelhetőek legyenek. Ahol a külső munkatársak még mindig megfelelőbb választást jelentenek – pl. rövid távú helyettesítésnél vagy specialisták korlátozott időtartamú projekteknél –, az ügynökség meg kívánja őket tartani. Ugyanakkor sok más esetben az externalizáció nem tekinthető hatásosnak és hatékonynak. A külsős kölcsönmunkaerő sok szempontból nem egyenértékű az ügynökség rendes alkalmazottaival (a fluktuáció körükben nagyon magas – a hosszú távú perspektívák és a növekedési lehetőségek hiánya gyenge motivációt okoz; általában nem rendelkeznek magas szintű készségekkel/tudással; fegyelmi szempontból nem elszámoltathatóak, az információhoz és a szervezeti erőforrásokhoz való hozzáférésük biztonsági szempontból korlátozott (ez különösen releváns az eu-LISA esetében küldetése és az operatív valóság miatt); nehézkes esetükben az integráció; korlátozott a hozzáférésük a szervezeti infrastruktúrához (pl. pénzügyi szoftverhez, iratkezelő rendszerhez, humánerőforrásokhoz). Mindezen okokból a közös érdek az, hogy az eu-LISA csökkentse a külső szolgáltatóktól való függését.

A 25 teljes munkaidős egyenérték, amelyet szerződéses alkalmazottak visszaszervezésére fordítanak, várhatóan a következőket fogja biztosítani:

·a növekvő operatív szükségletek kielégítése: A külső értékelés hangsúlyozta, hogy az eu-LISA által kezelt növekvő számú IT-rendszer – a méret- és kapacitásbeli bővülésükkel (az EURODAC közelmúltbeli frissítései, a SIS AFIS végrehajtása, a VIS kapacitásfrissítése...), valamint a műveleteik fokozott összetettségével együtt – nagyon szigorú operatív keret felállítását követeli meg, amely az ITSM (Informatikai Szolgáltatások Irányítása) végrehajtásával valósul meg. E rendszer fejlesztéséhez és kezeléséhez az ügynökségnek motivált, hosszú távra alkalmazott és biztonsági szempontból érzékeny személyzetre van szükség, amely hatékonyan tud építeni a folytatólagos tapasztalatra. Ezen túlmenően az értékelés azt is ajánlotta, hogy állítsanak fel egy értékelő és projektmenedzsment irodát (EPMO), amely tovább fejleszti majd a belső irányítási modellt. Az ITSM és az EPMO felállítását kulcsfontosságúnak minősítették.

·Biztonság: a fontos és érzékeny posztokat – így a projektmenedzsment, a tervezés és a biztonsággal kapcsolatos pozíciókat – integrált, elszámoltatható, biztonsági szempontból érzékeny és hosszú távra alkalmazott munkavállalókkal kell feltölteni. Az értékelés kritikusként emelte ki a biztonsági menedzsment kompetenciákat és azt, hogy a biztonság területén egyes feladatköröket el kell különíteni.

·Az üzletmenet folytonossága: az eu-LISA által működtetett rendszerek alapvető fontosságúak a schengeni térség működése és Európa biztonsága szempontjából. Az üzletmenet folytonossága alapvető fontosságú és jogilag kötelező számukra, ezt nem szabad el nem számoltatható, rosszul motivált és biztonsági kockázatot hordozó külső munkatársakkal kockára tenni.

·Közbeszerzés/finanszírozási tevékenységek: A külső értékelés kritikus szükségletként azonosította az ügynökség számára a megfelelő tevékenységalapú irányítási rendszer felállítását. Ez még inkább fontossá válik a meglévő és új feladatok és tevékenységek ellátásra érdekében az ügynökségre bízott nagy fokú költségvetési felelősségre tekintettel. az eu-LISA-nak további alkalmazottakra lesz szüksége a készségalapon végzett, helyes és hatékony közbeszerzéshez és pénzgazdálkodáshoz. E kölcsönmunkaerő által nem kezelhető feladatokhoz ismét csak olyan motivált, felelős és elszámoltatható alkalmazottakra van szükség, akik ismerik az ügynökséget és annak szükségleteit.

Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy két szerződéses alkalmazottra van szükség a következőkhöz:

–Az eu-LISA jogi csapatának megerősítése (1 szerződéses alkalmazott) azzal a szándékkal, hogy javítsák a jogi termékek minőségét, de egyidejűleg lehetővé tegyék az eu-LISA számára, hogy olyan belső jogi kapacitás építsen ki, amellyel értékelni tudja a tervezett intézkedések joghatását.

–a belső ellenőrzési csapat megerősítése (1 szerződéses alkalmazott) annak érdekében, hogy az éves belső ellenőrzési tervet végrehajtsák és kiépítsenek egy olyan belső kapacitást, amellyel valamennyi szükséges – ma hiányzó – előzetes értékelést el tudják végezni.

Két kirendelt nemzeti szakértőre van szükség a nemzeti IT-környezetekre vonatkozó szükséges üzleti szakértelem biztosítása érdekében. Ez az informatikai megoldások tervezésénél a megfelelő technikai válaszok biztosításához szükséges, továbbá az új feladatok fényében meg kell erősíteni a meglévő kirendelt nemzeti szakértői állományt.

A jelenlegi biztonsági környezetben, ahol az IT-rendszerek és az interoperabilitás kulcsszerepet játszanak az európai szintű biztonság megerősítéséhez tervezett megoldásokban, az eu-LISA alapvető jelentőségű hozzájáruló. A tagállamoknak és a Bizottságnak szüksége van arra, hogy az ügynökség megbízható IT-rendszereket üzemeltessen a határokra és a biztonságra nézve, megszüntesse az IT-rendszerek infrastruktúrájának biztonsági hiányosságait és fejlessze az interoperabilitást.

Ebben a kontextusban az eu-LISA számára a lehető leghamarabb lehetővé kell tenni, hogy számíthasson a stabil erőforrások állományára, amely kulcsfontosságú a sikerhez, továbbá meg kell oldani az alkalmazottak internalizációját is.

A felvételeket valamennyi pénzügyi év első felében végzik majd.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

További humánerőforrások szükségesek a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságon az ügynökség új tevékenységeinek nyomon követése végett. Új tanácsadó csoportokat hoznak majd létre a Bizottság részvételét és előkészítő munkáját igénylő új rendszerek vonatkozásában. Ezen túlmenően az ügynökségre bízott új feladatok mindegyike technikai jelentések készítéséhez, kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok szervezéséhez vezetnek, amelyeket a bizottsági szolgálatoknak felül kell vizsgálniuk és nyomon kell követniük. Ebben a vonatkozásban a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság nagyon korlátozott létszámú technikai csoportját meg kell erősíteni. Ezen túlmenően 1,5 teljes munkaidős egyenértéket kell hozzáadni a Jogérvényesülési Főigazgatóság ECRIS-TCN fejlesztésével kapcsolatos bevonásának lefedésére, valamint a rendszer specifikációra vonatkozó szükséges végrehajtási jogi aktusok elkészítésére. 9,5 teljes munkaidős egyenértékre van szükség a meglévő 6,5 alapforgatókönyvön túlmenően a Jogérvényesülési Főigazgatóságon és a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságon.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenérték egységekben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 119 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek a következő pénzügyi hatása van:

a saját forrásokra

az egyéb bevételekre

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (átdolgozás). HL L 180., 2013.6.9.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek. COM(2016) 205 final, 2016.4.6.

(3) http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1 http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1

(4) COM(2017) 261 final.

(5) http://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/en_GB/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=DR0116464

(6) COM(2017) 346, 2017.6.29.

(7) SW(2017) 249, 2017.6.29.

(8) A DubliNet egyes működtetési és biztonsági feladatait egy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás átruházta az eu-LISÁ-ra , amely 2014. július 31-én jött létre az ügynökség és a migrációs és belügyi főigazgató között. Továbbra is a Bizottság felelős a költségvetésért és a szerződésekért. A DubliNetet az Eurodac átdolgozási javaslatról szóló 1077/2011/EU rendeletet módosító rendelkezéssel jogilag át kell helyezni az ügynökség felügyelete alá. COM(2016) 272 final, 2016.5.4.

(9) A VISION (a Schengeni Konzultációs Hálózat) működtetése az ügynökség feladata lett egy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján, melyet a VISION-t használó tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein képviseletében az Európai Unió Tanácsának Elnöksége és az ügynökség 2013. május 27-én írt alá.

(10) Az intelligens határellenőrzésről szóló csomag tárgyalása során, amelyet 2013. február 28-án fogadott el a Bizottság, több technikai, üzemeltetési és költségekkel kapcsolatos probléma merült fel, amelyekkel kapcsolatban további vizsgálatok szükségességét állapították meg. 2014. február 4-én a COREPER támogatásával igazoló vizsgálatot folytattak le, amelynek egyik része a Bizottság által vezetett gyakorlat, a másik pedig egy tesztelési (kísérleti) fázis, mely utóbbit az eu-LISA végezte. A tesztelést hatáskör-átruházási megállapodással bízták az eu-LISA-ra, amely azt 2015-ben sikerrel teljesítette.

(11) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(12) Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (COM(2016) 194 final, 2016.4.6.).

(13) Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) (COM (2016) 270 final, 2016.5.4.).

(14) Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete egy Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer kialakításáról, valamint az 515/2014/EU, 2016/794/EU és 2016/1624/EU rendeletek módosításáról. COM(2016) 731 final, 2016.11.16.

(15) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek. COM(2016) 205 final, 2016.4.6.

(16) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. COM(2016) 882 final, 2016.12.21. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2016/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről. COM(2016) 883 final, 2016.12.21.

(17) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás). COM(2016) 272 final, 2016.5.4.

(18) A hatékony és valódi biztonsági unióról szóló hetedik eredményjelentés felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy tartson közös megbeszélést az interoperabilitásra vonatkozó következő lépéseket illetően a közleményben foglaltak szerint. A Bizottság e célból 2017. május 26-án az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával (LIBE), majd 2017. június 9-én a Bel- és Igazságügyi Tanács keretében a tagállamokkal ismerteti és vitatja meg elképzeléseit. A megbeszélésekre építve a három intézmény várhatóan 2017 őszén háromoldalú technikai szintű ülések keretében fog részletesebben tárgyalni az e közleményben felvázolt interoperabilitást szolgáló következő lépésekről, a határigazgatási és biztonsági operatív igényekre, valamint az arányosság és az alapvető jogoknak való teljes mértékű megfelelés garantálásának módjára is kitérve. A cél az, hogy a lehető leghamarabb – és legkésőbb 2017 végére – egyetértés alakuljon ki az információs rendszerek közötti interoperabilitás 2020-ig történő megvalósításának következő lépéseiről és a végrehajtandó intézkedésekről. Ennek az egyetértésnek az alapján a Bizottság 2018 kora tavaszán jogalkotási javaslatot fog benyújtani az interoperabilitásról. A három intézmény közötti közös megbeszélésekkel párhuzamosan – és azok kimenetelétől függetlenül – a Bizottság és az eu-LISA 2017 során technikai tanulmányok és igazoló vizsgálatok sorozata keretében elvégzi az interoperabilitással kapcsolatban javasolt megoldások további technikai elemzését. A Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a technikai elemzés alakulásáról. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott megbeszélésekre alapozva a Bizottság intenzív munkát végez annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb benyújtson egy interoperabilitásra vonatkozó jogalkotási javaslatot.

(19) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008.6.23.).

(20) (EU) 2016/681 irányelv (2016.4.27.).

(21) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek elítélésével kapcsolatos információkkal rendelkező tagállamoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN rendszer) (a továbbiakban ECRIS-TCN rendszer) kiegészítése és támogatása érdekében történő azonosítására szolgáló központi rendszer =(TCN) kialakításáról és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (ECRIS-TCN- rendszer). COM(2017) 344, 2017.6.29.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (átdolgozás). HL L 180., 2013.6.9.

(23) COM(2015) 185 final, 2010.4.28.

(24) COM(2015) 240 final, 2010.5.13.

(25) HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(26) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(27) Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról (HL L 93., 2001.4.3., 40. o.).

(28) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(29) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(30) A Tanács 2008/147/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 3. o.).

(31) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

(32) Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 160., 2011.6.18.).

(33) Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 161., 2009.6.24., 6. o.), valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (HL L 57., 2006.2.28., 16. o.).

(34) http://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/en_GB/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=DR0116464  

(35) COM(2017) 346, 2017.6.29.

(36) A határregisztrációs rendszerre vonatkozó módosításokat a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat tartalmazza. Ezek módosulhatnak az EP-vel és a Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképpen.

(37) Az eu-LISA rendelet DubliNetre vonatkozó módosításait az Eurodac átdolgozott javaslat tartalmazza, így azok annak elfogadásának függvényei. A DubliNet működtetése már átkerült az eu-LISA-hoz egy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak megfelelően, amelyet a Belügyi Főigazgatóság és az eu-LISA kötött 2014.07.31-én.

(38) Az eu-LISA rendelet ETIAS-ra vonatkozó módosításai nem szerepelnek az ETIAS javaslatban, de beilleszthetőek oda a szöveg megvitatása során. Mindenképpen az ETIAS-ra vonatkozó javaslat elfogadásának függvényei.

(39) Az eu-LISA rendelet módosításai nem kerültek beillesztésre a dublini átdolgozott javaslatba, és mindenképpen annak elfogadásától függenek.

(40) Az eu-LISA rendelet módosításai beillesztésre kerültek az ECRIS-TCN javaslatba, és annak elfogadásától függenek.

(41) A TESTA-ng projekt hálózati szolgáltatásként került kifejlesztésre az európai közigazgatás számára interoperábilis megoldásokról szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikke értelmében (HL L 260, 2009.10.3, 20. o.).

(42) 966/2012/EK, Euratom rendelet az Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályokról, amely visszavonja a Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendeletét (L 298, 2012.10.26, 1. o.).

(43) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(44) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(45) A Bizottság határozata (2014. június 11.) az Európai Bizottság és a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség közötti egyetértési megállapodás elfogadásáról, C(2014) 3486 végleges. Az egyetértési megállapodás 2014. június 18-án lépett hatályba.

(46) Az Európai Parlament 2011. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. szeptember 12-i határozata.

(47) Az Európai Parlament és a Tanácsi 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(48) A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(49) A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(51) A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.).

(52) A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 62., 2002.3.5., 1. o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(55) A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(56) COM(2017) 346, 2017.6.29.

(57) COM(2017) 134, 2017.3.23. E közlemény 2. melléklete meghatározza az általános iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat a kölcsönös átjárhatóság elérése, vagy legalábbis egy olyan környezet létrehozása céljából, amely nagyobb fokú interoperabilitást tesz lehetővé az európai közszolgálattatások kialakítása, végrehajtása és irányítása tekintetében.

(58) Az egy harmadik ország állampolgára által valamelyik tagállamban benyújtott, menedékjog iránti kérelem elbírálásában illetékes tagállam megállapításához vonatkozó kritériumok és mechanizmusok meghatározásáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet (2003. szeptember 2.) (HL L 222., 2003.9.5., 3. o.).

(59) Az Európai Parlament és a Tanács 922/2009/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 280., 2009.10.3., 20. o.).

(60) Az Európai Parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(61) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(63) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről. COM(2016) 883 final.

(64) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(65) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(66) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(67) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(68) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(69) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(70) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(71) HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(72) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(73) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(74)

   HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(75) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(76) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(77) HL L 93., 2001.4.3., 40. o.

(78) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(79) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(80) HL L 53., 2008.2.27., 5. o.

(81) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(82) HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(83) HL L 160., 2011.6.18., 39. o.

(84) A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos módosításokat a határregisztrációs rendszerre vonatkozó javaslat irányozza elő. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folyatatott tárgyalások lezárása folyamán ezeket módosíthatják.

(85) Az eu-LISA rendelet DubliNetre vonatkozó módosításait az átdolgozott Eurodac javaslat irányozza elő, és elfogadásuk e javaslat elfogadásától függ.

(86) Az eu-LISA rendelet ETIAS-ra vonatkozó módosításait az ETIAS-javaslat nem irányozza elő, azonban a tárgyalások során be lehet építeni a szöveget. Elfogadásuk mindenképpen e javasat elfogadásától függ.

(87) Az eu-LISA rendelet módosításait nem építették be a dublini-rendszerre vonatkozó átdolgozási javaslatba, és elfogadások mindenképpen e javaslat elfogadásától függ.

(88) Az eu-LISA rendelet módosításait beépítették az ECRIS-TCN javaslatba, és elfogadásuk e javasat elfogadásától függ.

(89) Ez jelenleg kizárólag az Eurodac esetében áll fenn, azonban az ECRIS-TCN szintén az EuroDomaint fogja használni.

(90) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről. COM(2016)883 final.

(91) A Tanács 1. sz. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról, HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(92) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 4. o.).

(93) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(94) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(95) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(96) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(97) Az ECRIS-TCN rendszer kiépítését a Jogérvényesülés programból finanszírozzák, és a 3. fejezetben a költségvetés szempontjából semleges lesz.

(98) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (átdolgozás). HL L 180., 2013.6.9.

(99) COM(2015) 185 final, 2010.4.28.

(100) COM(2015) 240 final, 2010.5.13.

(101) COM(2016) 205 final, 2016.4.6.

(102) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(103) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(104) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(105) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(106) Az alapforgatókönyv nem tartalmaz további szerződéses alkalmazottakat 2018-ban.

(107) A kiegészítő költségvetés 23 ideiglenes alkalmazottat, 2 szerződéses alkalmazottat és 2 kirendelt nemzeti szakértőt fed le, ahogy az a 3.2.3. szakaszban kifejtésre került.

(108) Az épületre fordítható kiadások jelentős növelésére lehet szükség a strasbourgi helyszín kibővítése céljából, amely a további rendszerek fejlesztéséhez szükséges tárhelyszolgáltatási kapacitás bővítése miatt szükséges. Az eu-LISA jelenleg felméri szükségleteit. Amennyiben ez a szükséglet megerősítésre került, az eu-LISA lefolytatja az épületek beszerzési eljárását az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, a szükséges költségvetési szabályokat pedig a költségvetés-tervezet eljárásában vezetik majd be.

(109) A kommunikációs infrastruktúrák átruházására a VIS esetében már 2018-ban sor kerül a 2017-ben elfogadandó határregisztrációs rendszerre vonatkozó rendelet 19a. cikkének (9) bekezdése értelmében, a felülvizsgált eu-LISA-rendelet elfogadását követően pedig a SIS esetében is (lásd még a 19. lábjegyzetet).

(110) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(111) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(112) Az alkalmazottak visszaszervezése a 2018-as költségvetési tervezettel kapcsolatos, eu-LISA-ról szóló indokolásban kifejtettek szerint csökkentésre került.

(113) A határregisztrációs rendszerről szóló jövőbeli rendelet – elfogadása után – módosítani fogja a 2008. július 9-i 767/2008/EK VIS-rendeletet, miszerint a határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet hatálybalépése után hat hónappal az irányító hatóság felel majd az eddig a Bizottság által irányított kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó adminisztratív VIS feladatokért. A határregisztrációs rendszerről szóló jövőbeli rendelet rendelkezése lesz a jogalapja a kapcsolódó költségvetés átcsoportosításának (a VIS és a SIS együttes 19 220 millió EUR-jának körülbelül az 50 %-a) az ügynökséghez még akkor is, ha az új eu-LISA-rendeletet, amelyhez ezt a pénzügyi kimutatást csatolták, még nem fogadják el addig.

(114) A határregisztrációs rendszer fejlesztése érdekében az eu-LISA létszámterve 14 álláshellyel egészül ki. A 2020-ra és a következő évekre előirányzott álláshelyek számát a 2020. évi uniós költségvetés-tervezet előkészítése során felülvizsgálják, figyelembe véve a rendszer heti hét napban, napi 24 órában történő működtetésével kapcsolatos konkrét szükségleteket.

(115) Az alábbi táblázatokban hivatkozott további alkalmazottak nem foglalják magukban azokat az ideiglenes alkalmazottakat /szerződéses alkalmazottakat, akik alkalmazása a határregisztrációs rendszer, ETIAS, SIS II és az Eurodac jogi eszközök elfogadásától függ.

(116) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(117) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(118) Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(119) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(120) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.