EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.3.29.
COM(2017) 128 final
2017/0056(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról
INDOKOLÁS
1. A JAVASLAT HÁTTERE
• A javaslat indokai és céljai
E javaslat célja, hogy a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) által elfogadott állományvédelmi, ellenőrzési és érvényesítési intézkedéseket átültesse az uniós jogba. Az Európai Unió az SPRFMO szerződő fele. Az SPRFMO egy regionális halászati gazdálkodási szervezet, amely – a tonhal és a tonhalszerű fajok kivételével – a Csendes-óceán déli térségében és az e térséggel szomszédos tengerekben élő fajokkal folytatott gazdálkodásért felelős. 2013-ban tartott első ülése óta az SPRFMO minden évben új állományvédelmi, ellenőrzési és érvényesítési intézkedéseket fogadott el. Az e javaslatban foglalt, az uniós jogba átültetendő legutóbbi intézkedéseket az SPRFMO 2017 januárjában fogadta el.
Az SPRFMO-nak joga van állományvédelemi és -gazdálkodási intézkedéseket elfogadni; ezek az intézkedések az SPRFMO hatáskörébe tartozó halászati erőforrások védelme és a velük folytatott gazdálkodás tekintetében kötelező érvényű határozatok. E jogi aktusok címzettjei elsősorban az SPRFMO szerződő felei, de az üzemeltetőkre (például halászhajó-parancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak. Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései – amelyek kötelezőek a szerződő felekre nézve – a róluk szóló értesítést követően 90 nappal lépnek hatályba, és azon elemeiket, amelyek még nem részei az uniós szabályozásnak, be kell emelni az Unió jogába.
• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek átültetése most történik első alkalommal. E szakpolitikai területen a főbb rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák: a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet, a jogellenes, be nem jelentettet és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet és a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet.
E javaslat nem tér ki az SPRFMO által az EU részére biztosított halászati lehetőségek kérdésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése alapján, amely előírja, hogy az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére, továbbá a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedések megállapítása a Tanács hatásköre.
• Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Tárgytalan.
2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
• Jogalap
A javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapul, mivel a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
• Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A szubszidiaritás elve ebben az összefüggésben nem alkalmazható, mivel a javaslat tárgya a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázása, kezelése és védelme a közös halászati politika külső vonatkozásainak kontextusában.
• Arányosság
A mérlegelt lehetőség biztosítani fogja az SPRFMO-kötelezettségek uniós végrehajtását, méghozzá a kitűzött cél eléréséhez szükséges mérték túllépése nélkül.
• A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel a rendeletek közvetlenül alkalmazandók és kötelező erejűek a tagállamokra nézve, e rendelet hozzájárul a javasolt szabályok Unió-szerte egységes alkalmazásához, és ezáltal egyenlő versenyfeltételeket teremt minden olyan uniós piaci szereplő számára, amely az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytat halászati tevékenységet.
3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
• A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
• Konzultációk az érdekelt felekkel
E javaslat célja az SPRFMO már meglévő, a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések átültetése. Mind a tagállami szakértőkkel, mind az érdekeltekkel egyeztetés folyik azon SPRFMO-ülések előkészítése közben, amelyeken elfogadják ezeket az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, továbbá az SPRFMO éves ülésén folyó tárgyalások során is végig zajlottak konzultációk. Ezen átültető rendelethez ezért nem tűnt szükségesnek az érdekeltekkel folytatott egyeztetés.
• Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
• Hatásvizsgálat
A javaslat nem határoz meg új szakpolitikai szempontokat, ezért e jogalkotási javaslathoz nincs szükség hatásvizsgálatra. A kezdeményezés olyan, az EU-ra nézve már kötelező nemzetközi kötelezettségeket érint, amelyek tekintetében nem szükséges hatásvizsgálatot végezni.
• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
• Alapjogok
Tárgytalan.
4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5. EGYÉB ELEMEK
• Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Tárgytalan.
• Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)
Tárgytalan.
• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az I. cím általános rendelkezéseket tartalmaz: ilyenek például a tárgy, a hatály és a fogalommeghatározások. Fontos kiemelni, hogy ez a rendelet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenységet folytató uniós halászhajókra, illetve az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívüli vizeken végrehajtott átrakások esetében az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokra alkalmazandó. Vonatkozik továbbá azokra a harmadik országbeli halászhajókra is, amelyek hozzáférnek az uniós kikötőkhöz, és amelyek az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott halászati termékeket szállítanak.
A II. cím a bizonyos fajokat érintő állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedésekről rendelkezik. Az I. fejezet az SPRFMO fattyúmakrélára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedéseit tartalmazza. A II. fejezet a tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedésekről rendelkezik.
A III. cím egyes halászati módszerekkel összefüggő állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedésekre vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket. Az I. fejezet a fenékhalászatról szól. A II. fejezet a felderítő halászatra vonatkozik.
A IV. cím közös ellenőrzési intézkedéseket határoz meg. Az I. fejezet a halászhajókra vonatkozó engedélyekről és az SPRFMO-hajónyilvántartásról rendelkezik. A II. fejezet az átrakási tevékenységeket illetően állapít meg rendelkezéseket, beleértve az általános rendelkezéseket, valamint az előzetes értesítésre, az átrakás felügyeletére és az átrakást követő értesítésre vonatkozó rendelkezéseket. A III. fejezet az adatgyűjtésre és a jelentéstételre vonatkozik. A IV. fejezet a felügyeleti és megfigyelői programokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az V. fejezet tárgya az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott halászati termékeket szállító harmadik országbeli halászhajóknak az uniós kikötőkben végzett ellenőrzése, nevezetesen a kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők meghatározása, az előzetes értesítési eljárás, az ellenőrzési kritériumok és az ellenőrzési eljárás. A fejezet rendelkezéseket tartalmaz továbbá a kikötői ellenőrzések során a nyilvánvaló jogsértések esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan. A VI. fejezet szabályokat tartalmaz az érvényesítéssel és a szabályok betartásával, különösen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységekre vonatkozó információk terjesztésével, az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajókkal szembeni intézkedések végrehajtásával és a megfelelőségi kérdések kezelésével kapcsolatban.
Az V. cím záró rendelkezéseket tartalmaz, például az elektronikus jelentések és üzenetek bizalmasságára, a módosításokra vonatkozó eljárásra, a felhatalmazás gyakorlására, a végrehajtásra és a hatálybalépésre vonatkozóan.
2017/0056 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 foglaltak szerint a közös halászati politika (KHP) célja biztosítani, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható módon történjen.
(2)A 98/392/EK tanácsi határozattal 4 az Európai Unió elfogadta az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely többek között a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és a velük folytatott gazdálkodásra vonatkozó elveket és szabályokat állapít meg. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.
(3)A 2012/130/EU tanácsi határozat 5 értelmében az Unió szerződő fele a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek (a továbbiakban: SPRFMO-egyezmény), amely 2010. július 26-án létrehozta a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO).
(4)Az SPRFMO keretében a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet bizottsága felel azon intézkedések elfogadásért, amelyek célja az elővigyázatossági megközelítés és a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazása révén biztosítani a halászati erőforrások hosszú távú megőrzését és fenntartható hasznosítását és ezáltal az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvását. Ezek az intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűvé válhatnak.
(5)Biztosítani kell, hogy az SPRFMO által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések maradéktalanul átültetésre kerüljenek az uniós jogba, és hogy uniós végrehajtásuk ezáltal egységes és eredményes legyen.
(6)Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában az SPRFMO jogosult a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések elfogadására. E jogi aktusok címzettjei elsősorban az SPRFMO szerződő felei, és a jogi aktusok kötelezettségeket írnak elő az üzemeltetőkre (például halászhajó-parancsnokokra) vonatkozóan.
(7)E rendelet hatálya nem terjedhet ki az SPRFMO által meghatározott halászati lehetőségekre, mivel azok kiosztása halászati lehetőségekről szóló, a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott éves rendeletek keretében történik.
(8)Az SPRFMO által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések jövőbeli, kötelező érvényű módosításainak az uniós jogba való mielőbbi beépítése érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni az e rendelet mellékleteinek és vonatkozó cikkeinek módosítását célzó jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.
(9)A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására, amely – többek között – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek elleni küzdelemről is rendelkezik.
(10)Konkrétabban az 1224/2009/EK tanácsi rendelet a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert hozott létre, a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet pedig megállapítja az 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet létrehozta a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Az említett rendeletek már most végrehajtanak több, az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseiben foglalt rendelkezést. E rendelkezéseket tehát nem szükséges felvenni e rendeletbe.
(11)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése kirakodási kötelezettséget vezetett be, amely 2015. január 1-jétől alkalmazandó a kisméretű, illetve nagyméretű nyílt vízi fajok halászatában, az ipari célú halászatban és a balti-tengeri lazachalászatban. Ugyanakkor a szóban forgó rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint a kirakodási kötelezettség nem érinti az Unió nemzetközi, például az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseiből eredő kötelezettségeit
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. cím
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló fajok kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló állományaira vonatkozó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedéseket állapít meg.
2. cikk
Hatály
Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:
a)az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenységet folytató, az említett egyezmény 5. cikkében meghatározott uniós halászhajók;
b)az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket átrakó uniós halászhajók;
c)olyan harmadik országbeli halászhajók, amelyek uniós kikötőbe kívánnak behajózni vagy uniós kikötőben ellenőrzés tárgyát képezik, és amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket szállítanak.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az é. sz. 10 °-tól délre, az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményben meghatározott, a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban meghatározott, a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó területtől keletre, valamint a dél-amerikai államok halászati joghatósága alá tartozó területektől nyugatra fekvő nyílt tengeri terület;
2.„halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat, a konténerhajók kivételével;
3.„az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások”: minden, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen található tengeri biológiai erőforrás, kivéve az alábbiakat:
a) helyhez kötött fajok, amennyiben azok az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye (a továbbiakban: az 1982. évi egyezmény) 77. cikkének (4) bekezdése értelmében a parti államok nemzeti joghatósága alá tartoznak;
b) az 1982. évi egyezmény I. mellékletében felsorolt nagy távolságra vándorló fajok;
c) anadróm és katadróm fajok;
d) tengeri emlősök, tengeri hüllők és tengeri madarak;
4.„halászati termékek”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen valamely halászati tevékenység keretében kitermelt vízi szervezetek és a belőlük származó termékek;
5.„halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, vontatása és húzása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése és kirakodása;
6.„fenékhalászat”: bármilyen, olyan halászeszközzel felszerelt halászhajóval folytatott halászat, amely a műveletek szokásos végzése során valószínűleg érintkezésbe kerül a tengerfenékkel vagy fenéklakó szervezetekkel;
7.„fenékhalászati lábnyom”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy meghatározott időszakban folytatott fenékhalászat területi kiterjedése;
8.„az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezete”: az SPRFMO titkársága által összeállított és az SPRFMO megfelelési és műszaki bizottsága elé terjesztett, olyan halászhajókat felsoroló lista első tervezete, amelyekről feltételezhető, hogy jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységet folytatnak;
9.„felderítő halászat”: az utóbbi tíz évben nem végzett vagy bizonyos halászeszközzel vagy módszerrel nem folytatott halászat;
10.„kialakult halászat”: tilalom alatt nem álló, az utóbbi tíz évben végzett vagy az utóbbi tíz évben bizonyos halászeszközzel vagy módszerrel folytatott halászat;
11.„jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenység”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkében meghatározott bármilyen jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászati tevékenység;
12.„az SPRFMO együttműködő nem szerződő fele”: olyan állam vagy halászatot folytató jogalany, amely nem részes fele az SPRFMO-egyezménynek, de vállalta, hogy teljes mértékben együttműködik az SPRFMO által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási szabályok végrehajtásában;
13.„SPRFMO-hajónyilvántartás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult halászhajóknak az SPRFMO titkársága által fenntartott, az SPRFMO-egyezmény szerződő felei és az együttműködő nem szerződő felek által tett bejelentéseken alapuló jegyzéke;
14.„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található bármely halászati termék egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő áthelyezése;
15.„más aggasztó állapotú fajok”: a XIII. mellékletben felsorolt fajok;
16.„veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely olyan tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – veszélyezteti a halászati műveletek szokásos végzése során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés okozta jelentős károsodás, beleértve többek között a zátonyokat, a fenékhegyeket, a hidrotermikus forrásokat, a hidegvízi korallzátonyokat és a hidegvízi szivacsokat.
II. cím
Bizonyos fajokat érintő állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések
I. fejezet
Fattyúmakréla (Trachurus murphyi)
4. cikk
A fattyúmakréla fogásaira irányadó szabályok
(1) Az 1006/2008/EK rendelet 15. cikkével összhangban a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára betiltják a fattyúmakréla halászatát, amennyiben teljes fogásuk eléri a rájuk vonatkozó fogási korlát 100 %-át.
(2) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a tilalom életbelépésének időpontjáról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.
5. cikk
Megfigyelői jelenlét a fattyúmakréla halászatában
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók útjai tekintetében legalább 10 %-os megfigyelői jelenlét legyen biztosított. Azon halászhajók esetében, amelyek összesen legfeljebb két utat tesznek meg, a 10 %-os megfigyelői jelenlétet a vonóhálós halászhajók esetében az aktív halászati napok, az erszényes kerítőhálós hajók esetében pedig a végrehajtott hálókivetések száma alapján kell kiszámítani.
6. cikk
A fattyúmakrélával kapcsolatos adatszolgáltatás
(1) A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkével összhangban minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak az előző havi fattyúmakréla-fogásokat.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a tagállamok bejelentik a Bizottságnak a fattyúmakréla-halászatra vonatkozó következő adatokat:
a)minden hónap 5. napjáig az előző hónapban átrakásban részt vevő halászhajóik jegyzékét. A Bizottság az adott hónap végétől számított 20 napon belül továbbítja ezeket az információkat az SPRFMO titkárságának;
b)minden negyedév végétől számított 5 napon belül az előző negyedévben aktív halászatot folytató vagy átrakásban részt vevő halászhajók VMS-adatait. A Bizottság ezeket az információkat minden negyedév végétől számított 10 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának;
c)45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt az előző évre vonatkozó éves tudományos jelentést. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb 30 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)A Bizottság minden év szeptember 30-ig benyújtja az SPRFMO titkárságának az előző naptári évi fogásokra vonatkozó, élőtömegben kifejezett éves fogási adatokat.
II. fejezet
Tengeri madarak
7. cikk
Horogsoros hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedések
(1) Az e cikkben meghatározott, tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedések valamennyi, horogsorral halászó uniós halászhajóra alkalmazandók.
(2)A tengerfenéki horogsort használó valamennyi uniós halászhajónak zsinórnehezékeket és madárriasztó zsinórokat kell használnia.
(3)Az uniós halászhajók a horogsorok kivetésekor és fedélzetre húzásakor nem helyezhetnek ki horogsort éjjel, illetve nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe.
(4) A zsinórnehezékeket az I. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.
(5) A madárriasztó zsinórokat a II. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.
(6)Az uniós halászhajók a horogsorok kivetésekor és fedélzetre húzásakor nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe. Amennyiben ez nem valósítható meg, a hajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként a tengerbe dobni.
8. cikk
Vonóhálós hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedések
(1)Az e cikkben meghatározott, tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedések valamennyi, vonóhálót használó uniós halászhajóra alkalmazandók.
(2)Az uniós halászhajók a halászat során kötelesek két madárriasztó zsinórt kihelyezni, vagy ha gyakorlati módszerek miatt nem lehetséges e zsinórok hatékony telepítése, akkor madárriasztó zsinórfüggönyt kell használniuk.
(3)A madárriasztó zsinórfüggönyöket a III. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.
(4)Az uniós halászhajók nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe a horogsorok kivetésekor és fedélzetre húzásakor.
(5)Az uniós halászhajóknak a belsőségeket hallisztté kell alakítaniuk, és a folyékony hulladék / szennyvíz kivételével minden hulladékot a fedélzeten kell tartaniuk. Amennyiben ez nem valósítható meg, a halászhajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként a tengerbe dobni.
(6)A hálókat minden halászati művelet után meg kell tisztítani, eltávolítva a beléjük akadt halakat és a tengerfenékről felszedett anyagokat annak érdekében, hogy a halászeszköz kivetésekor csökkenjen a madarakkal való interakció lehetősége.
(7)Hálóbehúzás során a csörlők megfelelő karbantartásával és helyes fedélzeti módszerek alkalmazásával minimálisra kell csökkenteni a háló vízfelszínen töltött idejét.
9. cikk
A tengeri madarakra vonatkozó adatok bejelentése
A Bizottságnak az SPRFMO tudományos bizottságának minden évben tartandó ülése előtt 45 nappal benyújtandó éves tudományos jelentésükben a tagállamok megadják a következőket:
a)a lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó egyes halászhajóik által alkalmazott, tengeri madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedések;
b)a tengeri madarak járulékos fogásának rögzítésére alkalmazott megfigyelői jelenlét mértéke.
III. cím
Bizonyos halászati módszereket érintő állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések
I. fejezet
Fenékhalászat
10. cikk
Fenékhalászati engedély
(1)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül fenékhalászatot folytassanak.
(2) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászati tevékenységet folytatni kívánó tagállamok kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 30 nappal a tudományos bizottság ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)a fenékhalászati lábnyomot, amelyet a 2002. január 1-jétől 2006. december 31-ig tartó időszakban az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységgel vagy erőkifejtéssel kapcsolatos adatai alapján az érintett tagállam határoz meg;
b)az átlagos fogásmennyiséget a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban;
c)a fenékhalászat hatásvizsgálatát;
d)annak értékelését, hogy a javasolt tevékenységek elősegítik-e a célfajokkal és a járulékosan kifogott nem célfajokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint védik-e azokat a tengeri ökoszisztémákat, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén.
(3)A (2) bekezdés c) pontjában említett hatásvizsgálatot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírást, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.
(4) A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.
(5)A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, az SPRFMO titkárságának való továbbítás céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
11. cikk
A fenékhalászati lábnyom területén kívül folytatott vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászat
(1)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül a fenékhalászati lábnyom területén kívüli vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászatot folytassanak.
(2)Azok a tagállamok, amelyek az 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a fenékhalászati lábnyom területén kívül vagy az átlagos fogásmennyiséget meghaladó mennyiségben kívánnak halászatot folytatni, erre irányuló kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz 80 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon éves ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 60 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)a fenékhalászat hatásvizsgálatát;
b)annak értékelését, hogy a javasolt tevékenységek elősegítik-e a célfajokkal és a járulékosan kifogott nem célfajokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint védik-e azokat a tengeri ökoszisztémákat, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén.
(3)A (2) bekezdés a) pontjában említett hatásvizsgálatot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírást, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.
(4)A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.
(5)A tagállamok biztosítják, hogy a hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, az SPRFMO titkárságának való továbbítás céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
12. cikk
A fenékhalászat által veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák
(1)Amíg az SPRFMO tudományos bizottsága nem dolgoz ki szakvéleményt a küszöbértékekről, a tagállamok a mélytengeri halászatra vonatkozó FAO-iránymutatások 68. pontját figyelembe véve meghatározzák a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó küszöbértékeket.
(2) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára előírják, hogy szüntessék be a fenékhalászati tevékenységet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő bármely olyan résztől számított öt tengeri mérföldön belül, ahol az észlelések száma meghaladja az ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó, (1) bekezdés szerinti küszöbértékeket. A tagállamok a IV. mellékletben foglalt iránymutatások szerint bejelentik a Bizottságnak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelését. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.
13. cikk
Megfigyelői jelenlét a fenékhalászatban
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, fenékhalászatot folytató vonóhálós halászhajóik 100 %-án legyen megfigyelő, az egyéb fenékhalászati eszközt használó halászhajók esetében pedig legalább 10 %-os megfigyelői jelenlétet biztosítanak.
14. cikk
A fenékhalászatra vonatkozó adatszolgáltatás
(1)A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkének megfelelően minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak a tengerfenéki fajok előző havi fogásait.
(2)A tagállamok az egyes hónapok végétől számított 15 napon belül átadják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, aktív halászatot folytató halászhajók és átrakási műveletekben részt vevő halászhajók jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat a beérkezésüktől számított 5 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)A tagállamok minden negyedév végétől számított 5 napon belül megadják a Bizottságnak az előző negyedévre vonatkozó összes VMS-adatot. A Bizottság ezeket az információkat minden negyedév végétől számított 10 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(4)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megtiltják a fenékhalászati műveletekben való részvételt, ha a halászhajó-azonosítás tekintetében az V. mellékletben minimálisan előírt adatokat nem bocsátották rendelkezésre.
II. fejezet
Felderítő halászat
15. cikk
Felderítő halászatra irányuló kérelem
(1)Azok a tagállamok, amelyek a lobogójuk alatt közlekedő valamely halászhajó számára engedélyezni kívánják a felderítő halászatot, az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legalább 80 nappal benyújtják a Bizottságnak a következőket:
a)az V. mellékletben foglalt információkat tartalmazó kérelem;
b)a VI. melléklet szerinti halászati műveleti terv, beleértve a 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti adatgyűjtési tervnek való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalást.
(2)A Bizottság az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legkésőbb 60 nappal továbbítja az SPRFMO-bizottságnak a kérelmet, az SPRFMO tudományos bizottságának pedig a halászati műveleti tervet.
(3)A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a felderítő halászatot engedélyező SPRFMO-határozatról.
16. cikk
Felderítő halászatra vonatkozó engedély
(1) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül felderítő halászatot folytassanak.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi halászhajó kizárólag az SPRFMO által jóváhagyott halászati műveleti tervnek megfelelő felderítő halászatot folytasson.
(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az SPRFMO-titkárságnak való továbbítás céljából a Bizottság rendelkezésére bocsássák az SPRFMO adatgyűjtési tervében előírt adatokat.
(4)A felderítő halászatban való részvételre engedéllyel rendelkező tagállami halászhajók nem folytathatják a szóban forgó felderítő halászatot mindaddig, amíg az SPRFMO adatgyűjtési tervében meghatározott adatokat be nem nyújtották az SPRFMO titkárságának arra a legutóbbi idényre vonatkozóan, amelyben a halászat történt, és amíg a tudományos bizottságnak nem volt alkalma ezen adatok felülvizsgálatára.
(5)Azok a tagállamok, amelyek halászhajói felderítő halászatban vesznek részt, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén egy vagy több független megfigyelő tartózkodjon annak érdekében, hogy az SPRFMO adatgyűjtési tervének megfelelően elegendő adatot lehessen gyűjteni.
17. cikk
A felderítő halászatot folytató halászhajók cseréje
(1)A 15. és a 16. cikk ellenére a tagállamok jogosultak arra, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati műveleti tervben nem szereplő hajójuk számára engedélyezzék a felderítő halászatot, amennyiben az említett tervben szereplő valamely uniós halászhajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem tud halászni. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és megadja:
a)a tervezett cserehajó részletes adatait;
b)a cserét indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat;
c)a cserehajó által használandó halászeszköz-típusok jellemzőit és teljes leírását.
(2)A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.
IV. cím
Közös ellenőrzési intézkedések
I. fejezet
Engedélyek
18. cikk
Hajónyilvántartás
(1)A tagállamok – az SPRFMO titkárságnak való továbbítás céljából – minden év november 15-ig benyújtják a Bizottságnak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a következő évben halászatra engedéllyel rendelkező, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók jegyzékét, beleértve az V. mellékletben előírt információkat is. Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati engedélyek kibocsátásának mérlegelésekor a tagállamok figyelembe veszik a halászhajók és az üzemeltetők korábbi megfelelését.
(2)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény területén folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókról legalább 20 nappal az ilyen hajóknak az egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépése előtt tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat legalább 15 nappal az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépés előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajók adatai naprakészek legyenek. Bármilyen módosításról legkésőbb a módosítást követő 10 napon belül értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság erről az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül tájékoztatja az SPRFMO titkárságát.
(4)Visszavonás, visszaszolgáltatás vagy bármilyen, az engedélyt érvénytelenítő egyéb körülmény esetén a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot annak érdekében, hogy a Bizottság ezeket az információkat az engedély érvénytelenítésének időpontjától számított 3 napon belül rendelkezésre bocsáthassa az SPRFMO titkárságának.
(5)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ellenére az SPRFMO-hajónyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó fajokat érintő halászati tevékenységet folytassanak.
II. fejezet
Átrakás
19. cikk
Az átrakásra vonatkozó általános rendelkezések
(1)Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:
a) az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrásokkal és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek;
b)az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrásokkal és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.
(2)Tengeren és kikötőben történő átrakásra csak az SPRFMO-hajónyilvántartásba felvett halászhajók között kerülhet sor.
(3)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az üzemanyag, a személyzet, a halászeszközök vagy más áruk tengeren történő áthelyezésére, illetve átszállására csak az SPRFMO-hajónyilvántartásba felvett halászhajók között kerülhet sor.
(4) E cikket az 1224/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkének, valamint az 1005/2008/EK rendelet 4. cikke (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül kell alkalmazni.
(5) Az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajok uniós vizeken történő tengeri átrakása tilos.
20. cikk
A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásáról szóló értesítés
(1)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó által kifogott fattyúmakréla és tengerfenéki fajok minden egyes átrakásával kapcsolatban – függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor – az érintett tagállam hatóságai egyidejűleg eljuttatják a Bizottságnak és az SPRFMO titkárságának a következő információkat:
a)az átrakásra vonatkozó szándékról szóló értesítés, amelyben meg kell adni egy 14 napos időszakot, amelyben a tervek szerint sor kerül az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fattyúmakréla és tengerfenéki fajok átrakására, és amelynek az említett 14 napos időszak első napja előtt 7 nappal meg kell érkeznie a címzettekhez;
b)a tényleges átrakásra vonatkozó értesítés, amelynek az említett művelet végrehajtásának becsült ideje előtt legalább 12 órával meg kell érkeznie a címzettekhez.
A tagállamok engedélyezhetik az uniós halászhajó üzemeltetőjének, hogy ezeket az információkat közvetlenül az SPRFMO titkárságának adja át, azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg továbbítja a Bizottságnak is.
(2)Az (1) bekezdésben említett értesítéseknek a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazniuk kell az átrakási művelet tekintetében rendelkezésre álló releváns információkat, beleértve a becsült dátumot és időpontot, a tervezett helyszínt, a halászati tevékenységet és az érintett uniós halászhajókra vonatkozó információkat.
21. cikk
A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásának nyomon követése
(1)Ha az átadó vagy fogadó uniós halászhajó fedélzetén megfigyelő tartózkodik, köteles ellenőrizni az átrakási műveleteket. A megfigyelő az átrakott halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából a VIII. mellékletnek megfelelően kitölti az SPRFMO átrakási naplóját, majd átadja a hajónapló egy példányát a megfigyelt hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
(2)A halászhajó lobogója szerinti tagállam a megfigyelő kiszállásától számított 10 napon belül benyújtja a Bizottságnak az átrakási naplóban szereplő megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az adatokat a kiszállás napjától számított 15 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)Az átrakás alatt álló halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából, valamint a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a fedélzeten tartózkodó megfigyelőnek teljes körű hozzáféréssel kell rendelkeznie a megfigyelt uniós halászhajóhoz, beleértve a személyzetet, a halászeszközöket, a felszerelést, a nyilvántartásokat és a halraktárakat.
22. cikk
A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakása után szolgáltatandó információk
(1)Az átrakási műveletben részt vevő tagállamok a IX. mellékletnek megfelelően, legkésőbb 7 nappal az átrakás után egyidejűleg tájékoztatják az SPRFMO titkárságát és a Bizottságot az összes operatív részletről.
(2)A tagállamok engedélyezhetik a halászhajó üzemeltetőjének, hogy az (1) bekezdés szerinti információkat közvetlenül az SPRFMO titkárságának adja meg elektronikus úton azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg a Bizottságnak is továbbítja. Az SPRFMO titkárság által az uniós halászhajó üzemeltetőjének küldött, pontosítások iránti valamennyi kérést továbbítani kell a Bizottságnak.
III. fejezet
Adatgyűjtés és -szolgáltatás
23. cikk
Adatgyűjtés és -szolgáltatás
(1)A 6., a 9., a 12., a 14., a 16., a 21. és a 22. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeken túlmenően az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató tagállamok megadják a Bizottságnak az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat.
(2)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató tagállamok évente szeptember 15-ig bejelentik a Bizottságnak az előző naptári évben kifogott összes faj/fajcsoport élőtömegét. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30. előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató tagállamok évente június 15-ig bejelentik a Bizottságnak a vonóhálós halászatra vonatkozó adatokat (hálóvontatásonkénti bontásban), a fenékhorogsoros halászatra vonatkozó adatokat (horogsor-kihelyezésenkénti bontásban), a kirakodási adatokat (a hűtőhajókat is beleértve) és az átrakási műveletekre vonatkozó adatokat. A Bizottság ezeket az információkat június 30. előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes követelményeket állapíthat meg az e cikk szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
IV. fejezet
Felügyelet
24. cikk
Megfigyelői programok
(1)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet végző tagállamok megfigyelői programokat hoznak létre a X. mellékletben szereplő adatok gyűjtésére.
(2)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató tagállamok évente szeptember 15-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az előző naptári évre vonatkozó, X. mellékletben megállapított vonatkozó megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30. előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(3)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató tagállamok évente augusztus 15-ig éves jelentést nyújtanak be a megfigyelői program előző évi végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell terjednie a megfigyelők képzésére, a program kialakítására és lefedettségére, az összegyűjtött adatok típusára, valamint az év során felmerült bármilyen problémára. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 1. előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.
V. fejezet
Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben
25. cikk
Kapcsolattartó pontok és kijelölt kikötők
(1)Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket vagy ilyen erőforrásokból származó halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben vagy tengeren, az alábbiak szerint járnak el:
a)kijelölik azokat a kikötőket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 5. cikkének megfelelően belépési engedélyt kérhetnek;
b)kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;
c) kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentés továbbítása céljából.
(2)A tagállamok a kijelölt kikötők és a kijelölt kapcsolattartó pontok listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal eljuttatja az SPRFMO titkárságának.
26. cikk
Előzetes értesítés
(1)Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kikötő szerinti tagállamok előírják, hogy azok a harmadik országbeli halászhajók, amelyek kikötőikben szándékoznak kirakodni vagy átrakni az SPRFMO szabályozása alá eső olyan halászati erőforrásokat, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, legkésőbb 48 órával a kikötőbe való érkezés becsült időpontja előtt a XI. melléklettel összhangban jelentsék be a következő információkat:
a)a hajó azonosítása (külső azonosító, név, lobogó, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) nyilvántartása szerinti szám (ha van) és a nemzetközi rádióhívójel (IRCS));
b)annak a kijelölt kikötőnek a neve, ahová a halászhajó be kíván lépni, valamint a kikötés célja (kirakodás vagy átrakás);
c)a halászati engedély példánya vagy adott esetben a halászhajó számára az SPRFMO szabályozása alá eső halászati termékek halászatára irányuló műveletek támogatására vagy a halászati termékek átrakására vonatkozóan kiállított egyéb engedély példánya;
d)a kikötőbe érkezés becsült napja és időpontja;
e)a fedélzeten lévő minden egyes, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termék kilogrammban kifejezett becsült mennyisége, a fogás helye szerinti területek megadásával. Ha a hajó fedélzetén nem találhatók ilyen halászati termékek, akkor nullás értesítést kell benyújtani;
f)a kirakodásra vagy átrakásra szánt minden egyes, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termék kilogrammban kifejezett becsült mennyisége, a fogás helye szerinti területek megadásával;
g)a halászhajó személyzeti jegyzéke;
h)a halászati út időpontjai.
(2)Ha a harmadik országbeli halászhajó halászati termékeket szállít fedélzetén, az (1) bekezdés szerinti értesítéshez mellékelni kell egy, az 1005/2008/EK rendelet III. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően hitelesített fogási tanúsítványt.
(3)A kikötő szerinti tagállamok további információkat is kérhetnek, amennyiben meg kívánják állapítani, hogy a halászhajó részt vett-e IUU-halászatban vagy kapcsolódó tevékenységekben.
(4)A kikötő szerinti tagállam az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb vagy rövidebb értesítési időszakot is előírhat, figyelembe véve többek között a halászati termék típusát, valamint a halászterületek és a kikötőik közötti távolságot. Ilyen esetben a kikötő szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának.
27. cikk
A kikötői kirakodásra vagy átrakásra vonatkozó engedély
Miután a 26. cikk értelmében megkapta a vonatkozó információkat, a kikötő szerinti tagállam dönt arról, hogy engedélyezi vagy nem engedélyezi a harmadik országbeli halászhajónak a kikötőjébe való belépést. Amennyiben egy harmadik országbeli halászhajó nem kap engedélyt a kikötőbe való belépésre, a kikötő szerinti tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának. A kikötő szerinti tagállamok az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a kikötőbe való belépést.
27a. cikk
Kikötői ellenőrzések
(1)A kikötő szerinti tagállamok a harmadik országbeli halászhajók által a kijelölt tagállami kikötőkben végzett, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termékeket érintő kirakodási és átrakási műveletek legalább 5 %-át ellenőrzik.
(2)Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a kikötő szerinti tagállamok ellenőrzik a harmadik országbeli halászhajókat, amennyiben:
a)egy másik szerződő fél, együttműködő nem szerződő fél vagy illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet egy meghatározott halászhajó ellenőrzését kéri, különösen abban az esetben, ha a szóban forgó halászhajó a jelek szerint IUU-halászatot folytatott, illetve alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a halászhajó IUU-halászatban vett részt;
b)a halászhajó nem adott a 26. cikkben előírt teljes körű tájékoztatást;
c) a halászhajó az SPRFMO vagy más regionális halászati gazdálkodási szervezet rendelkezéseinek megfelelően nem kapott engedélyt a kikötőbe való belépésre vagy a kikötőhasználatra.
28. cikk
Ellenőrzési eljárás
(1) E cikk rendelkezéseit az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokon túlmenően kell alkalmazni.
(2)A tagállami ellenőrök kötelesek érvényes személyazonossági okmányt maguknál tartani. Bármely relevánsnak ítélt dokumentumot lemásolhatnak.
(3)Az ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy a harmadik országbeli halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, és – amennyire lehetséges – a fogott hal minősége ne romoljon.
(4)Az ellenőrzött külföldi halászhajó parancsnoka az ellenőrzés befejeztével lehetőséget kap arra, hogy az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban felvegye a kapcsolatot az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságával. Az ellenőrzési jelentés mintáját a XII. melléklet tartalmazza.
(5)A kikötő szerinti tagállam az ellenőrzés befejezésétől számított 12 munkanapon belül továbbítja a Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (3) bekezdésében említett, a XII. mellékletnek megfelelően kitöltött ellenőrzési jelentés egy példányát. A Bizottság a jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított 15 munkanapon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(6)Ha az ellenőrzési jelentés nem küldhető el 15 munkanapon belül a Bizottság részére a jelentés SPRFMO-titkárság részére történő továbbítása céljából, a kikötő szerinti tagállam a 15 munkanapos időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni.
29. cikk
Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a kikötői ellenőrzések során igazolt megsértése esetén követendő eljárás
(1)Amennyiben az ellenőrzés során gyűjtött információk bizonyítják, hogy egy harmadik országbeli halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkén túlmenően e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az ellenőrzési jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt munkanapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság haladéktalanul továbbítja a jelentést az SPRFMO ügyvezető titkárának és a lobogó szerinti szerződő félnek, illetve az együttműködő nem szerződő fél kapcsolattartó pontjának.
(3) A jogsértés esetén hozott intézkedésről a kikötő szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti szerződő fél, illetve az együttműködő nem szerződő fél illetékes hatóságát és a Bizottságot, amely azt továbbítja az SPRFMO ügyvezető titkárának.
VI. fejezet
Érvényesítés
30. cikk
Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a tagállamok által bejelentett állítólagos megsértése
A tagállamok az éves ülés előtt legalább 120 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely szerint egyes halászhajók az utóbbi két évben adott esetben nem tartották be az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat és amennyiben indokoltnak látja őket, az SPRFMO éves ülése előtt legalább 90 nappal továbbítja őket az SPRFMO titkárságának.
30a. cikk
Tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajók felvétele az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe
(1) Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap az SPRFMO titkárságától valamely tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajónak az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, akkor az értesítést – az SPRFMO titkársága által rendelkezésre bocsátott alátámasztó bizonyítékokkal és minden egyéb dokumentált információval együtt – legkésőbb 45 nappal az SPRFMO-bizottság éves ülése előtt továbbítja a tagállamnak észrevételezés céljából. A Bizottság ezeket az információkat megvizsgálja és az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.
(2) A tagállami lobogó alatt közlekedő olyan halászhajó tekintetében illetékes hatóság, amelyet a Bizottság értesített a hajónak az IUU-hajólista tervezetébe való felvételéről, tájékoztatja a hajótulajdonost a hajónak az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, valamint arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a hajó ténylegesen felkerül az SPRFMO által elfogadott IUU-hajólistára.
31. cikk
Az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajókra vonatkozó intézkedések
(1)Az SPRFMO IUU-hajólistájának elfogadásakor a Bizottság felkéri a lobogó szerinti tagállamot, hogy értesítse az IUU-hajólistán szereplő halászhajó tulajdonosát a hajó listára való felvételéről, valamint a listára vétel következményeiről.
(2)Az SPRFMO IUU-hajólistáján szereplő halászhajó nevének vagy nemzetközi rádióhívójelének (IRCS) megváltozásával kapcsolatos információval rendelkező tagállamnak ezeket az információkat mihamarabb továbbítania kell a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.
32. cikk
Az állítólagos meg nem felelésnek az SPRFMO titkársága által bejelentett esetei
(1)Ha a Bizottság az SPRFMO titkárságától bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam esetében felmerül az SPRFMO-egyezménynek és/vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek való meg nem felelés gyanúja, a Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.
(2)A tagállam az éves ülés előtt legalább 45 nappal a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feltételezett meg nem feleléssel összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.
32a. cikk
Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a szerződő felek vagy együttműködő nem szerződő felek által bejelentett állítólagos megsértése
(1)A tagállamok kijelölnek egy kapcsolattartó pontot a kikötői ellenőrzési jelentések szerződő felektől és együttműködő nem szerződő felektől történő fogadása céljából.
(2)A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal eljuttatja az SPRFMO titkárságának.
(3)Amennyiben a valamely tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont szerződő féltől vagy együttműködő nem szerződő féltől olyan ellenőrzési jelentést kap, amely igazolja, hogy a tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul kivizsgálja az állítólagos jogsértést, és az értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül értesíti a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztathassa az SPRFMO titkárságát. Ha a tagállam az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem tud helyzetjelentést adni a Bizottságnak, a 3 hónapos időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy mikor nyújtja be a helyzetjelentést. A Bizottság a vizsgálat helyzetére vagy késedelmére vonatkozó információkat továbbítja az SPRFMO ügyvezető titkárának.
32b. cikk
A műholdas nyomkövető berendezésekre szerelt plombák
(1)A 404/2011/EU rendelet 18. és 19. cikkében foglalt követelményeken túlmenően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő bármely halászhajó fedélzetén található, a gyártó által le nem plombált műholdas nyomkövető berendezésekre az adott tagállam által kibocsátott hivatalos és egyenként azonosítható plomba kerüljön. A plombákat minden olyan fedélzeti berendezésre vagy antennára fel kell szerelni, amely önmagában vagy már berendezések segítségével adattovábbítást végez.
(2)A tagállamok nyilvántartást vezetnek a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak kibocsátott valamennyi plombáról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden egyes plomba egyedi referenciaszámát és a csereplombákra vonatkozó részleteket, különösen a csereplomba kibocsátásának és felszerelésének napját, valamint a csere körülményeinek ismertetését.
(3)2019. január 1-jétől a tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajók fedélzetén csak a gyártó által leplombált műholdas nyomkövető berendezés lehet.
32c. cikk
A műholdas nyomkövető berendezés műszaki meghibásodása
(1)Műholdas nyomkövető berendezésük műszaki meghibásodása esetén az uniós halászhajók megfelelő telekommunikációs eszközök segítségével kötelesek a lobogójuk szerinti tagállam halászati felügyelő központjának négyóránként bejelenteni a következő adatokat:
a) IMO-szám;
b) nemzetközi rádióhívójel;
c) a hajó neve;
d) a hajóparancsnok neve;
e) pozíció, dátum és időpont (UTC);
f) tevékenység (halászat/áthaladás/átrakás).
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók műholdas nyomkövető berendezésük műszaki meghibásodása esetén beszüntessék a halászatot, elrakjanak minden halászeszközt és haladéktalanul visszatérjenek a kikötőbe, hogy a meghibásodás kezdetétől számított 60 napon belül megjavíttassák a szóban forgó berendezést.
(3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 404/2011/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeken felül kell alkalmazni.
V. cím
Záró rendelkezések
33. cikk
Bizalmasság
Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.
34. cikk
Módosítási eljárás
Az SPRFMO meglévő állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit érintő módosításoknak az uniós jogba történő beemelése érdekében a Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazást kap az alábbiak módosítását célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:
a)e rendelet mellékletei;
b)a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 9. cikkben, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 18. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 24. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 30. cikkben, a 30a. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 32a. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 32b. cikk (3) bekezdésében és a 32c. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított határidők;
c) az 5. és a 13. cikkben meghatározott megfigyelői jelenlét;
d) a 10. cikk (2) bekezdésében a fenékhalászati lábnyom meghatározásához használt referencia-időszak;
e) a 27a. cikk (1) bekezdésben megállapított ellenőrzési lefedettség;
f)a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 9. cikkben, a 10. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 11. cikk (2) és (3) bekezdésében, 12. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében és a 32c. cikk (1) bekezdésében meghatározott adat- és információszolgáltatási követelmények.
35. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 34. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 34. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3a)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)A 34. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
36. cikk
Végrehajtás
(1)A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
37. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.3.29.
COM(2017) 128 final
MELLÉKLETEK
a következő javaslathoz:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról
I. MELLÉKLET
A zsinórnehezékekre vonatkozó előírások
A hajóknak olyan horogsor-lesúlyozó módszert kell alkalmazniuk, amellyel a halászeszköz esetében 15 méteres mélységig bizonyíthatóan elérhető a 0,3 méter/másodperc süllyedési ütem. Ezen belül:
a) spanyol rendszerű, külső súlyozású zsinórok és trotzsinórok lesúlyozásához kőnehezékek használata esetén legfeljebb 40 méteres szakaszonként legalább 8,5 kg tömeget, betonnehezékek használata esetén legfeljebb 20 méteres szakaszonként legalább 6 kg tömeget, szilárdfémnehezékek használata esetén pedig legfeljebb 40 méteres szakaszonként legalább 5 kg tömeget kell alkalmazni;
b) az automatikus horogsorok külső súlyozású zsinórjainak lesúlyozásához legfeljebb 40 méteres szakaszonként legalább 5 kg tömeget kell alkalmazni úgy, hogy a horogsor kihelyezésekor a tatfelőli oldalon ne keletkezzen húzóerő (amely a már kivetett horogsor egyes szakaszait kiemelheti a vízből);
c) a belső súlyozású zsinóroknak méterenként legalább 50 g tömegű ólommaggal kell rendelkezniük.
II. MELLÉKLET
A madárriasztó zsinórok jellemzői
A fedélzeten mindenkor két madárriasztó zsinórt kell tartani, amelyeket minden halászeszköz-telepítéskor alkalmazni kell. Ezen belül:
a) a madárriasztó zsinórokat úgy kell a hajóhoz rögzíteni, hogy kihelyezésükkor a szalagok keresztszélben is védjék a csalikat;
b) a madárriasztó zsinórokat élénk színű szalagokkal kell ellátni, és azoknak elég hosszúaknak kell lenniük ahhoz, hogy nyugodt körülmények között elérjék a tenger felszínét („hosszú szalagok”), a szalagvezető zsinór első 55 méteres szakaszán legfeljebb 5 méterenként kell elhelyezni őket; a szalagokat pedig forgógyűrűkkel kell felszerelni a szalagvezető zsinórra, amelyek megakadályozzák, hogy a szalagok a zsinór köré csavarodjanak;
c) a madárriasztó zsinórokra legalább 1 méter hosszú („hosszú szalagok”), legfeljebb 1 méterenként elhelyezett szalagok is felszerelhetők;
d) ha a madárriasztó zsinórok használat közben elszakadnak vagy megsérülnek, e jellemzőknek megfelelően meg kell javítani vagy ki kell cserélni őket, mielőtt a hajó újabb horgot vetne a vízbe;
e) a madárriasztó zsinórokat úgy kell kihelyezni, hogy:
i. a víz felszíne felett maradjanak, amikor a horgok 15 méteres mélységbe süllyedtek, vagy
ii. kitekerve legalább 150 méter hosszúak legyenek, amikor azokat a hajónak a vízfelszín felett (holthullám nélkül) legalább 7 méterre lévő pontjára függesztik fel.
III. MELLÉKLET
A madárriasztó zsinórfüggöny jellemzői
A madárriasztó zsinórfüggöny részét képezi két vagy több, a hajó tatrészéhez erősített rúd, amelyek közül legalább egyet a jobboldali tatrészhez, legalább egyet pedig a baloldali tatrészhez kell rögzíteni.
a) a rúdnak a hajó oldalától vagy tatjától legalább négy méterre kell kinyúlnia;
b) a rúdra lelógó szalagokat kell rögzíteni, egymástól legfeljebb 2 méter távolságra;
c) a lelógó szalagok végére műanyag kúpokat, pálcákat vagy egyéb élénk színű, tartós anyagból készült eszközöket kell rögzíteni úgy, hogy a kúp, rúd vagy eszköz alja legfeljebb 500 mm-rel legyen a víz felett (szél vagy holthullám nélkül számolva);
d) a lelógó szalagok között zsinórok vagy hálóanyag helyezhető el, hogy megakadályozható legyen a szalagok összegabalyodása.
IV. MELLÉKLET
Iránymutatások a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelésére vonatkozó értesítések előkészítéséhez és küldéséhez
1. Általános információk
Ide tartoznak az elérhetőségi adatok, az állampolgárság, a hajó(k) neve(i) és az adatgyűjtés időpontja.
2. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák elhelyezkedése
Meg kell adni a halászeszközök telepítések és a megfigyelések megkezdésének és befejezésének helye szerinti pozíciót.
Be kell nyújtani a halászati helyszínek, a víz alatti domborzat vagy az élőhely térképeit, valamint a halászat területi kiterjedését ábrázoló térképet.
Meg kell adni a mélység(ek)et.
3. Halászeszköz
Meg kell adni az egyes helyszíneken alkalmazott halászeszközöket.
4. További gyűjtött adatok
Amennyiben lehetséges, meg kell adni a halászat helyszínein vagy azok közelében gyűjtött további adatokat.
Ide tartoznak a következők: többrudas batimetria, oceanográfiai adatok, például CTD-profilok, áramlási jellemzők, a víz vegyi tulajdonságai, a szóban forgó helyszíneken vagy azok közelében feljegyzett szubsztrátumtípusok, más megfigyelt állatok, videofelvételek, akusztikus profilok stb.
5. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák rendszertani jellemzői
Minden halászott élőhely esetében meg kell adni a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára vonatkozóan megfigyelt rendszertani jellemzőket, beleértve az ilyen ökoszisztémák relatív sűrűségét, abszolút sűrűségét vagy – amennyiben lehetséges – a szervezetek számát.
V. MELLÉKLET
A hajóadatokra vonatkozó előírások
1.A 14., a 15. és a 18. cikk értelmében a következő adatokat kell összegyűjteni.
i. A hajó jelenlegi lobogója és a hajó neve
ii. Lajstromszám
iii. Nemzetközi rádióhívójel (ha van)
iv. UVI (egyedi hajóazonosító szám) / IMO-szám
v. Korábbi nevek (ha ismert)
vi. Lajstromozási kikötő
vii. Korábbi lobogó
viii. A hajó típusa
ix. A halászati módszer(ek) típusa
x. Hossz
xi. A hossz típusa, pl. „LOA”, „LBP”
xii. Bruttó tonnatartalom – BT (a tonnatartalom vonatkozásában lehetőség szerint ezt a mértékegységet kell megadni)
xiii. Bruttó regisztertonna (BRT) (akkor kell megadni, ha a BT értéke nem áll rendelkezésre; de a BT-vel együtt is megadható)
xiv. A főgép(ek) teljesítménye (kW)
xv. Tárolókapacitás (m³)
xvi. A fagyasztó típusa (az esetnek megfelelően)
xvii. A fagyasztóegységek száma (az esetnek megfelelően)
xviii. Fagyasztókapacitás (az esetnek megfelelően)
xix. A hajó kommunikációs rendszerének típusa és számai (INMARSAT A., B. és C. számok)
xx. A VMS-rendszer adatai (márka, modell, jellemzők és azonosítás)
xxi. A tulajdonos(ok) neve
xxii. A tulajdonos(ok) címe
xxiii. A hajó engedélye esetében az érvényesség kezdőnapja
xxiv. A hajó engedélye esetében az érvényesség zárónapja
xxv. A hajóról készült, megfelelő fényerővel és kontraszttal rendelkező, jó minőségű, nagy felbontású, 5 évnél nem régebbi fényképek, ezen belül:
• egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó jobb oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;
• egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó bal oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;
• egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó tatját mutatja hátulról.
2.A következő információkat kell megadni, ha rendelkezésre állnak, illetve ha kivitelezhető:
i. Külső jelzések (például a hajó neve, a lajstromszám vagy a nemzetközi rádióhívójel)
ii. A halfeldolgozó gyártósorok típusa (az esetnek megfelelően)
iii. A halfeldolgozó építésének éve
iv. A halfeldolgozó építésének helye
v. Oldalmagasság
vi. Vízvonalszélesség
vii. Fedélzeti elektronikus berendezések (pl. rádió, halradar, radar, hálószonda)
viii. Az engedélybirtokos(ok) neve (ha nem azonos(ak) a hajótulajdonossal)
ix. Az engedélybirtokos(ok) címe (ha nem azonos(ak) a hajótulajdonoséval)
x. Az üzemeltető(k) neve (ha nem azonos(ak) a hajótulajdonossal)
xi. Az üzemeltető(k) címe (ha nem azonos(ak) a hajótulajdonoséval)
xii. A hajóparancsnok neve
xiii. A hajóparancsnok állampolgársága
xiv. A halászati parancsnok neve
xv. A halászati parancsnok állampolgársága
VI. MELLÉKLET
A felderítő halászatra vonatkozó halászati műveleti terv
A halászati műveleti tervnek tartalmaznia kell a következő információkat (ha rendelkezésre állnak):
i. a felderítő halászat leírása, beleértve a területet, a célfajokat, a javasolt halászati módszereket, a javasolt maximális fogási határértékeket, valamint e határértékek területek vagy fajok közötti esetleges megoszlását;
ii. az alkalmazandó halászeszköztípusok jellemzői és teljes leírása, beleértve az eszközök olyan módosításait, amelyek célja, hogy mérsékeljék a javasolt halászatnak a nem célfajokra és a hozzájuk kapcsolódó, illetve tőlük függő fajokra vagy a halászat helye szerinti tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásait;
iii. a halászati műveleti terv által lefedett időszak (legfeljebb három év);
iv. a célfajokra vonatkozóan átfogó kutatási vagy felmérési célú hajóutak során gyűjtött biológiai információk, mint például az elterjedési terület, az abundancia, a demográfiai adatok és az állományokra vonatkozó információk;
v. a nem célfajokra és a hozzájuk kapcsolódó, illetve tőlük függő fajokra és a halászat helye szerinti tengeri ökoszisztémára vonatkozó részletek, a javasolt halászati tevékenység általi érintettség mértéke és az e hatások enyhítése érdekében meghozandó intézkedések;
vi. adott esetben a felderítő halászat által érintett területen végzett valamennyi halászati tevékenység várható kumulatív hatása;
vii. információk a térségben folytatott egyéb halászatról vagy máshol végzett hasonló halászati tevékenységekről, amelyek segítséget nyújthatnak az érintett felderítő halászat lehetséges hozamának értékelésében, amennyiben a tagország vagy az együttműködő nem szerződő fél képes megadni ezeket az információkat;
viii. ha a javasolt halászati tevékenység fenékhalászat, az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő hajók fenékhalászati tevékenységei által kifejtett hatás 10. és 11. cikk szerinti értékelése;
ix. ha a célfaj tekintetében valamely, az SPRFMO-val szomszédos regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy más hasonló szervezet is folytat gazdálkodást, az említett szomszédos területen folytatott halászat leírása, amely a tudományos bizottság számára lehetővé teszi szakvélemény kialakítását.
VII. MELLÉKLET
Előzetes átrakási értesítés
A tagállamoknak a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban a következő információkat kell megadniuk:
Az átadó hajó adatai
a) A hajó neve
b) Lajstromszám
c) Rádióhívójel
d) Lobogó szerinti állam
e) IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően)
f) A hajóparancsnok neve és állampolgársága
A fogadó hajó adatai
g) A hajó neve
h) Lajstromszám
i) Rádióhívójel
j) Lobogó szerinti állam
k) IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően)
l) A hajóparancsnok neve és állampolgársága
VIII. MELLÉKLET
A megfigyelő által szolgáltatandó átrakási információk
Az átrakási műveletet nyomon követő megfigyelőnek a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban a következő információkat kell megadnia:
I. Az átadó halászhajó adatai
|
A hajó neve |
|
|
Lajstromszám |
|
|
Rádióhívójel |
|
|
Lobogó szerinti állam |
|
|
IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően) |
|
|
A parancsnok neve és állampolgársága |
|
|
II. A fogadó halászhajó adatai |
|
|
A hajó neve |
|
|
Lajstromszám |
|
|
Rádióhívójel |
|
|
Lobogó szerinti állam |
|
|
IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően) |
|
|
A parancsnok neve és állampolgársága |
|
III. Átrakási művelet
|
Az átrakás megkezdésének dátuma és időpontja (UTC) |
|||||||||
|
Az átrakás befejezésének dátuma és időpontja (UTC) |
|||||||||
|
Tengeri átrakás esetében: pozíció az átrakás kezdetekor (a legközelebbi tizedfokra kerekítve), ha az átrakásra kikötőben került sor: a kikötő neve, országa és kódja 1 |
|||||||||
|
Tengeri átrakás esetében: pozíció az átrakás befejezésekor (a legközelebbi tizedfokra kerekítve) |
|||||||||
|
A terméktípus leírása fajonként (például fagyasztott egész hal 20 kg-os dobozban) |
|||||||||
|
Faj |
Terméktípus |
||||||||
|
Faj |
Terméktípus |
||||||||
|
Faj |
Terméktípus |
||||||||
|
A dobozok száma, a termék nettó tömege (kg) fajonként. |
|||||||||
|
Faj |
Doboz |
Nettó tömeg |
|||||||
|
Faj |
Doboz |
Nettó tömeg |
|||||||
|
Faj |
Doboz |
Nettó tömeg |
|||||||
|
Faj |
Doboz |
Nettó tömeg |
|||||||
|
Az átrakott termék nettó össztömege (kg) |
|||||||||
|
A hűtőhajón a terméket tároló raktárak azonosító számai |
|||||||||
|
Rendeltetési kikötő és a fogadó halászhajó országa |
|||||||||
|
Érkezés tervezett napja |
|||||||||
|
Kirakodás tervezett napja |
|||||||||
IV. Észrevételek (ha vannak)
|
V. Ellenőrzés |
|
|
A megfigyelő neve |
|
|
Hatóság |
|
|
Aláírás és bélyegző |
|
IX. MELLÉKLET
Az átrakási művelet végrehajtása után bejelentendő információk
A lobogó szerinti tagállamoknak a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően legkésőbb az átrakást követő 7 napon belül be kell jelenteniük a Bizottságnak a következő információkat:
Az átadó hajó adatai
a) A hajó neve
b) Lajstromszám
c) Rádióhívójel
d) Lobogó szerinti állam
e) IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően)
A fogadó hajó adatai
f) A hajó neve
g) Lajstromszám
h) Rádióhívójel
i) Lobogó szerinti állam
j) IMO-szám / IHS Fairplay-szám (az esetnek megfelelően)
k) A hajóparancsnok neve és állampolgársága
Az átrakási művelet részletei
a.Az átrakás megkezdésének dátuma és időpontja (UTC)
b.Az átrakás befejezésének dátuma és időpontja (UTC)
c.Kikötői átrakás esetében:
Kikötő szerinti állam, a kikötő neve és a kikötő kódja
d.Tengeri átrakás esetében:
1. Pozíció (a legközelebbi tizedfokra kerekítve) az átrakás kezdetekor (decimális formátum)
2. Pozíció (a legközelebbi tizedfokra kerekítve) az átrakás befejezésekor (decimális formátum)
e.A fogadó hajón a terméket tároló raktárak azonosító számai
f.A fogadó hajó rendeltetési kikötője
g.Az érkezés tervezett napja
h.A kirakodás tervezett napja
Az átrakott halászati erőforrások adatai
i) Átrakott fajok
1. A halak leírása terméktípusonként (pl. fagyasztott egész hal)
2. A dobozok száma, a termék nettó tömege (kg) fajonként.
3. Az átrakott termék nettó össztömege (kg)
j) Alkalmazott halászeszköz
Ellenőrzés (adott esetben)
k) A megfigyelő neve
l) Hatóság
X. MELLÉKLET
Megfigyelési adatok
A hajó- és megfigyelés adatokat minden egyes megfigyelt út vonatkozásában csak egyszer kell feljegyezni, és azokat úgy kell bejelenteni, hogy a hajóadatok összekapcsolhatók legyenek az A., B., C. és D. szakaszban előírt adatokkal.
A. Az egyes megfigyelt utak vonatkozásában gyűjtendő hajó- és megfigyelési adatok
1.Minden egyes megfigyelt út vonatkozásában a következő hajóadatokat kell gyűjteni:
a) A hajó jelenlegi lobogója
b) A hajó neve
c) A parancsnok neve
d) A halászati parancsnok neve
e) Lajstromszám
f) Nemzetközi rádióhívójel (ha van)
g) Lloyd’s/IMO-szám (ha van)
h) Korábbi nevek (ha ismertek)
i) Lajstromozási kikötő
j) Korábbi lobogó (ha volt)
k) A hajó típusa (a megfelelő ISSCFV-kódokat kell használni)
l) A halászati módszer(ek) típusa (a megfelelő ISSCFG-kódokat kell használni)
m) Hossz (m)
n) A hossz típusa, pl. „LOA”, „LBP”
o) Vízvonalszélesség (m)
p) Bruttó tonnatartalom – BT (a tonnatartalom vonatkozásában lehetőség szerint ezt a mértékegységet kell megadni)
q) Bruttó regisztertonna (BRT) (akkor kell megadni, ha a BT értéke nem áll rendelkezésre de a BT-vel együtt is megadható)
r) A főgép(ek) teljesítménye (kW)
s) Tárolókapacitás (m³)
t) A fedélzeten lévő berendezések nyilvántartása, amelyek hatással lehetnek a halászati teljesítményre
(navigációs berendezések, radar, szonáris rendszerek, időjárás-előrejelző fax vagy műholdas időjárás-előrejelző készülék, a tengerfelszín hőmérsékletét mérő képalkotó eszköz, Doppler-áramlásmérő, rádió-iránymérő eszköz), amennyiben kivitelezhető
u) A személyzet teljes létszáma (az összes alkalmazott a megfigyelők kivételével).
2.Minden egyes megfigyelt út vonatkozásában a következő megfigyelési adatokat kell gyűjteni:
a) A megfigyelő neve
b) A megfigyelő szervezete
c) A megfigyelő beszállásának időpontja (UTC)
d) Beszállás szerinti kikötő
e) A megfigyelő kiszállásának időpontja (UTC)
f) Kiszállás szerinti kikötő.
B. A vonóhálóval végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok
Az adatokat minden megfigyelt vonóháló-kivetés tekintetében nem összesítve (vontatásonként) kell gyűjteni.
1.A vonóháló minden egyes megfigyelt vontatása kapcsán a következő adatokat kell gyűjteni:
a) A vontatás megkezdésének napja és időpontja (amikor a halászeszközzel megkezdődik a halászat – UTC)
b) A vontatás befejezésének napja és időpontja (amikor megkezdődik a halászeszköz bevontatása – UTC)
c) A vontatás kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)
d) A vontatás zárópozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)
e) Tervezett célfajok (FAO-fajkód)
f) A vonóháló, a fenék- vagy a vízközi vonóháló típusa (a fenék- vagy vízközi vonóháló megjelölésére az ISCCFG szabványos halászeszköz-kódjait kell használni)
g) A vonóháló típusa: egyetlen, kettős vagy hármas (S, D vagy T)
h) A hálószáj magassága
i) A hálószáj szélessége
j) A zsákvég hálóanyagának szembősége (kifeszített háló, mm) és a hálószem típusa (rombusz, négyzet stb.)
k) A halászeszköz merítési mélysége (az alínnál mérve) a halászat kezdetekor
l) A tengerfenék mélysége a halászat kezdetén
m) A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)
n) Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert)
a. Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.
o) Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a vonóhálóban? (Igen/Nem/Nem ismert)
a. Ha igen, fel kell jegyezni a vonóhálóba került érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.
p) Becsülje meg a 2.m)–2.o) pontok keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).
q) Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket:
i. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórokat? (nem/eszközkód – az L. szakaszban leírtak szerint)
ii. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórfüggönyt? (nem/eszközkód – az N. szakaszban leírtak szerint)
iii. Írja le a belsőségek/visszadobandó halak helyszíni kezelését (több választ is megjelölhet: a halászeszköz kivetésekor és behúzásakor a vízbe nem kerülnek belsőségek / csak a folyékony feldolgozási hulladék kerül kibocsátásra / a hulladék-kibocsátás visszatartása > 2 óra / egyéb / nincs).
iv. Alkalmaztak-e egyéb intézkedéseket a tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok járulékos fogásának csökkentésére? (Igen/Nem)
Ha igen, ismertesse.
C. Az erszényes kerítőhálóval végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok
Az adatokat az erszényes kerítőhálók minden megfigyelt kivetése tekintetében nem összesítve (hálókivetésenként) kell gyűjteni.
1.Az erszényes kerítőhálók minden megfigyelt kivetése kapcsán a következő adatokat kell gyűjteni:
a) Az adott hálókivetés előtti (az utolsó hálókivetéstől számított) teljes keresési idő
b) A hálókivetés megkezdésének napja és időpontja (amikor a halászeszközzel megkezdődik a halászat – UTC)
c) A hálókivetés befejezésének napja és időpontja (amikor megkezdődik a halászeszköz bevontatása – UTC)
d) A hálókivetés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)
e) Hálóhossz (m)
f) Hálómagasság (m)
g) Hálószembőség (kifeszített háló, mm) és a hálószem típusa (rombusz, négyzet stb.)
h) Tervezett célfajok (FAO-fajkód)
i) A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)
j) Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert)
a. Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.
k) Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a hálóban? (Igen/Nem/Nem ismert)
a. Ha igen, fel kell jegyezni a kifogott érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.
l) Becsülje meg a 2.i)–2.k) pontok keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).
m) Jegyezze fel és ismertesse a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket.
D. A fenékhorogsorral végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok
Az adatokat a horogsorok minden megfigyelt kihelyezése tekintetében nem összesítve (horogsor-kihelyezésenként) kell gyűjteni.
1.Horogsor-kihelyezésenként a következő adatokat kell gyűjteni:
a) A horogsor-kihelyezés kezdésének napja és időpontja (UTC-formátumban)
b) A horogsor-kihelyezés befejezésének napja és időpontja (UTC-formátumban)
c) A horogsor-kihelyezés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)
d) A horogsor-kihelyezés zárópozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)
e) Tervezett célfajok (FAO-fajkód)
f) A kihelyezett horogsor teljes hossza (km)
g) A kihelyezett horogsoron található horgok száma
h) A tengerfenék mélysége a horogsor-kihelyezés kezdetén
i) A horogsor vontatása során ténylegesen megfigyelt horgok száma (beleértve a kifogott tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat)
j) A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)
k) Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert)
Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.
l) Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a fogásban? (Igen/Nem/Nem ismert)
Ha igen, fel kell jegyezni a kifogott érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.
m) Becsülje meg a 2.j)–2.l) pontok keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).
n) Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket:
i. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórokat? (nem/eszközkód – az L. szakaszban leírtak szerint)
ii. A horogsor-kihelyezés időtartama a tengeri napnyugta és a tengeri napkelte közötti napszakra korlátozódott-e? (Igen/Nem)
iii. Milyen típusú halászeszközt alkalmaztak? (külső súlyozású zsinórok / belső súlyozású zsinórok / trotzsinórok / egyéb)
iv. Külső súlyozású zsinórok használata esetén ismertesse a nehezékek és bóják elrendezési módját (az M. szakaszban lévő űrlap segítségével)
v. Ha belső súlyozású zsinórokat alkalmaztak, mekkora a zsinór ólommagjának tömege (g/m)?
vi. Trotzsinór alkalmazása esetén használtak-e ún. „cachalotera-hálókat”? (Igen/Nem)
vii. Ha egyéb, ismertesse
o) Milyen enyhítő intézkedéseket alkalmaztak a bevontatásnál? (madárriasztó zsinórfüggöny / egyéb / semmi)
Ha egyéb, ismertesse
p) Mi volt a csali típusa? (hal/tintahal/vegyes; élő/nem élő/vegyes; fagyasztott/kiolvasztott/vegyes)
q) Ismertesse, hogy a horogsor kilövésekor és vontatásakor a hajó kibocsátott-e a tengerbe bármilyen biológiai anyagot
(a feldolgozási hulladék kibocsátását nem késleltették két óráig vagy hosszabb ideig / a feldolgozási hulladék kibocsátását két óráig vagy hosszabb ideig késleltették / nem volt kibocsátás/ ismeretlen)
r) Alkalmaztak-e egyéb intézkedéseket a tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok járulékos kifogásának csökkentésére? (Igen/Nem)
Ha igen, ismertesse.
E. Hosszgyakorisági adatok
A célfajokról és – ha van elég idő – az egyéb fő, járulékosan kifogott fajokról a mintában szereplő fajokra nézve reprezentatív és véletlenszerűen kiválasztott hosszgyakoriság-adatokat kell gyűjteni. A hosszadatokat a lehető legpontosabb, az adott faj tekintetében megfelelő mértékegység szerint (cm vagy mm, a legközelebbi egész értékre fel- vagy lekerekítve) kell gyűjteni és rögzíteni, valamint az alkalmazott mérés típusát (teljes hossz, a farok tövéig mért hossz vagy standard hossz) is fel kell jegyezni. Amennyiben lehetséges, rögzíteni kell vagy meg kell becsülni a hosszgyakoriság méréséhez használt minták össztömegét, fel kell jegyezni a becslés módszerét, valamint a megfigyelők számára előírható, hogy a mért halak nemét is határozzák meg a nemek szerint rétegzett hosszgyakoriság-adatok előállításához.
1.Kereskedelmi mintavételi protokoll
a) A valódirája-féléktől és cápáktól eltérő halfajok:
i. a farok tövéig mért hosszt a legközelebbi egész cm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza nagyobb a farok tövéig mért 40 cm-es hossznál
ii. a farok tövéig mért hosszt a legközelebbi egész mm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza kisebb a farok tövéig mért 40 cm-es hossznál
b) Valódirája-félék:
i. meg kell mérni a legnagyobb úszófesztávolságot
c) Cápák:
i. minden egyes faj esetében a megfelelő hosszmérést kell alkalmazni (lásd az FAO 474. sz. technikai jelentését a cápák méréséről). Alapesetben a teljes hosszt kell mérni.
2.Tudományos mintavételi protokoll
A fajok tudományos mintavételézéséhez a hosszmérést az E. szakasz 1. pontjában meghatározottnál adott esetben nagyobb pontossággal kell elvégezni.
F. Elvégzendő biológiai mintavétel
1. A fő célfajok és – ha van elég idő – a fogásban található egyéb fő, járulékosan kifogott fajok reprezentatív mintáinak vonatkozásában a következő biológiai adatokat kell gyűjteni:
a) Faj
b) Hossz (mm vagy cm) az alkalmazott hossztípus feltüntetésével. A mérés pontosságát és típusát fajonként kell meghatározni az E. szakaszban meghatározottak szerint.
c) Nem (hím, nőstény, nem kifejlett, nemtelen)
d) Ivarérettség szakasza
2. A megfigyelőknek a tudományos bizottság által végrehajtott, előre meghatározott egyedi kutatási programoknak vagy más nemzeti tudományos kutatásoknak megfelelően kell gyűjteniük a szövet-, hallókő- és/vagy gyomormintákat.
3. A megfigyelőket tájékoztatni kell, és adott esetben a hosszgyakoriság vizsgálatára és a biológiai mintavételezésre vonatkozó protokollokat ismertető írásos dokumentumokat kell a rendelkezésükre bocsátani, valamint minden megfigyelői útra vonatkozóan meg kell kapniuk a fenti mintavételre alkalmazandó prioritásokat.
G. A tengeri madarak, emlősök, teknősök és más aggasztó állapotú fajok járulékos fogásairól gyűjtendő adatok
1. A halászati műveletek során fogott tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök) és más aggasztó állapotú fajok vonatkozásában az alábbi adatokat kell gyűjteni:
a) Faj (amennyire csak lehetséges, rendszertanilag azonosítva, vagy fénykép kíséretében, ha a rendszertani besorolás nehéz) és méret
b) A hálóvontatásonként vagy horogsor-kihelyezésenként fogott egyes fajok egyedeinek száma
c) a járulékosan fogott állategyedek sorsa (a fedélzeten tartják vagy visszaengedik/visszadobják)
d) Visszaengedés esetén az egyed állapota (erőteljes, élő, letargikus, elpusztult) visszaengedéskor
e) Ha az egyed elpusztult, előre meghatározott mintavételi protokollokkal összhangban megfelelő információkat vagy mintákat kell gyűjteni szárazföldi azonosítás céljából. Amennyiben ez nem lehetséges, a megfigyelők számára a biológiai mintavételi eljárásokban meghatározottak szerint előírható az azonosításra felhasználható testrészek részmintáinak gyűjtése
f) Az interakció típusának rögzítése (horog / zsinórba gabalyodás / vontatókötél által az egyedre mért ütés / kifogás hálóval / egyéb).
Ha a válasz „egyéb”, ismertesse.
2. Valamennyi egyed nemének feljegyzése olyan rendszertani egységeknél, amelyek esetében ez szemrevételezés útján lehetséges, mint például az úszólábúak, a kisebb cetfélék vagy az Elasmobranchii nembe tartozó fajok és más aggasztó állapotú fajok esetében.
3. Volt-e bármilyen olyan körülmény vagy intézkedés, amely hozzájárulhatott a járulékos fogáshoz? (például a madárriasztó zsinórokba való belegabalyodás, nagy mértékű csaliveszteség).
H. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat érintő halászat észlelése
1. Minden egyes, megfigyelés tárgyát képező vonóháló esetében az alábbi adatokat kell gyűjteni valamennyi érzékeny tengerfenéki faj kifogott egyedeire, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokra, például a szivacsokra, a legyezőkorallokra és a korallokra vonatkozóan:
a) Faj (amennyire csak lehetséges, rendszertanilag azonosítva, vagy fénykép kíséretében, ha a rendszertani besorolás nehéz)
b) A háló vontatásakor fogott valamennyi, listán szereplő tengerfenéki faj mennyiségének becslése (tömeg [kg] vagy térfogat [3])
c) A háló vontatásakor fogott valamennyi gerinctelen tengerfenéki faj összmennyiségének becslése (tömeg [kg] vagy térfogat [3])
d) Amennyiben lehetséges, és különösen a rendszertani útmutatókban nem szereplő új vagy ritka tengerfenéki fajok esetében egész mintákat kell gyűjteni, amelyeket szárazföldi azonosítás céljából megfelelő módon meg kell őrizni.
I. Valamennyi begyűjtött azonosító jel vonatkozásában gyűjtendő adatok
1. Valamennyi begyűjtött, halakon, tengeri madarakon, emlősökön vagy hüllőkön lévő azonosító jel összefüggésében a következő adatokat kell gyűjteni, amennyiben az azonosító jelet viselő szervezet elpusztult, a fedélzeten tartandó vagy él:
a) A megfigyelő neve
b) A hajó neve
c) Rádióhívójel
d) A hajó lobogója
e) Az azonosító jelek összegyűjtése, felcímkézése (az alábbiakban részletezett minden adattal) és tárolása a jelölő ügynökséghez való későbbi visszaküldés céljából.
f) A begyűjtött azonosító jelet viselő egyed faja
g) A jel színe és típusa (spagetti, archív)
h) A jel száma (ha egy halon több azonosító jel is található, valamennyi jel számát meg kell adni. Ha csak egy jel adatait rögzítették, nyilatkozni kell arról, hogy a másik azonosító jel hiányzott-e vagy sem). Ha az adott szervezet életben van és a tervek szerint visszaengedik, az azonosító jelen szereplő információkat az előre meghatározott mintavételi protokollokkal összhangban össze kell gyűjteni.
i) A fogás dátuma és időpontja (UTC)
j) A fogás helye (szélesség/hosszúság, a legközelebbi 1 percre kerekítve)
k) az állategyed hossza/mérete (cm vagy mm) az elvégzett mérés típusának megjelölésével (például teljes hossz, a farok tövéig mért hossz stb.). A hosszmérési adatokat az E. szakaszban meghatározott kritériumok alapján kell gyűjteni.
l) nem (F = nőstény, M = hím, I = meghatározatlan, D = nem vizsgált)
m) Az azonosító jeleket a halászat egy megfigyelt időszakában találták? (I/N)
n) A díjra vonatkozó információ (pl. név és cím, ahová a begyűjtésért járó díjat küldik)
(Az itt rögzített adatok egy része valóban megismétli az előző információkategóriákban már megadott adatokat. Erre azért van szükség, mert az azonosító jelek begyűjtésével kapcsolatos információkat más megfigyelési adatoktól függetlenül is meg lehet küldeni.)
J. A megfigyelési adatok gyűjtésének hierarchiája
1. Mivel előfordulhat, hogy a megfigyelők nem tudják minden egyes út során összegyűjteni az ebben az iránymutatásban ismertetett összes adatot, a megfigyelési adatok gyűjtése tekintetében prioritási sorrendet kell felállítani. Egyedi kutatási programok követelményeinek teljesítése érdekében út- vagy programspecifikus megfigyelői prioritások is kialakíthatók; ilyen az esetben a megfigyelőknek ezeket a prioritásokat kell követniük.
2. Út- vagy programspecifikus prioritások hiányában a megfigyelők kötelesek a következő általános prioritásokat követni:
a) A halászati műveletekre vonatkozó információk
i. A hajóra és a hálóvontatásra/horogsor-kihelyezésre/erőkifejtésre vonatkozó valamennyi információ
b) Fogásbejelentés
i. A mintavétel tárgyát képező fogás ejtésének ideje és a fogás mennyisége az összes fogáshoz vagy erőkifejtéshez képest (pl. horgok száma), valamint az egyes kifogott fajok egyedeinek teljes száma.
ii. A tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök), érzékeny tengerfenéki fajok és a sérülékeny fajok azonosítása és egyedszáma.
iii. Az egyes megtartott vagy visszadobott fajok számának és az egyedek tömegének rögzítése.
iv., Adott esetben az állományok kifosztásával kapcsolatos esetek feljegyzése.
c) Biológiai mintavétel
i. Az azonosító jelek jelenlétének ellenőrzése.
ii. A célfajok tekintetében a hosszgyakorisági adatok.
iii. A célfajok alapvető biológiai adatai (nem, ivarérettség).
iv. A járulékosan kifogott főbb fajok tekintetében a hosszgyakorisági adatok.
v. Otolitok (és – ha gyűjtik – gyomorminták) a célfajok esetében.
vi. A járulékosan kifogott fajokra vonatkozó alapvető biológiai adatok.
vii. A járulékosan kifogott fajok biológiai mintái (ha gyűjtik)
viii. Fényképek készítése
d) A fogások bejelentését és a biológiai mintavételi eljárásokat az alábbi fajcsoportok szerint kell fontossági sorrendbe sorolni:
|
Faj |
Prioritás (1 – legmagasabb) |
|
Elsődleges célfajok (például a fattyúmakréla a nyílt vízi halászatban, illetve az atlanti tükörhal a tengerfenéki halászatban) |
1 |
|
Tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök) vagy más aggasztó állapotú fajok |
2 |
|
Egyéb, az adott halászatban jellemzően az 5 legfontosabb faj közé tartozó fajok (pl. a kék makréla a nyílt vízi halászatban, illetve az oreo és a tízujjú nyálkásfejűhal a tengerfenéki halászatban) |
3 |
|
Minden más faj |
4 |
A megfigyelési tevékenység e tevékenységek közötti megoszlása a művelet és a halászeszköz-kihelyezés típusától függ. Az almintáknak a nem megfigyelt mennyiségekhez viszonyított méretét (mint például a fajösszetétel tekintetében megvizsgált horogszám a kihelyezett horgok számához képest) kifejezetten fel kell jegyezni a szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek megfigyelői programjainak iránymutatása szerint.
K. A megfigyelési adatok rögzítéséhez használandó kódolási előírások
1. Egyedi adattípusokra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a megfigyelési adatokat az e részben meghatározott kódolási előírásoknak megfelelően kell megadni.
2. Az időadatokat az egyeztetett világidő (UTC) szerint kell feltüntetni.
3. A helyszínek meghatározása tizedfokokban történik.
4. A következő kódrendszereket kell használni:
a) a fajokat hárombetűs FAO-fajkódokkal kell megadni;
b) a halászati módszereket a halászeszközök nemzetközi osztályozási rendszere (ISSCFG – 1980. július 29.) szerinti kódokkal kell leírni;
c) a halászhajók típusait a halászhajók nemzetközi osztályozási rendszere (ISSCFV) szerinti kódokkal kell leírni;
5. Metrikus mértékegységeket kell használni, különösen a következőket:
a) a fogás tömegének meghatározása kilogrammban történik;
b) a magasság, a szélesség, a mélység, a vízvonalszélesség és a hossz meghatározása méterben történik;
c) a térfogat meghatározása köbméterben történik;
d) a motorteljesítmény meghatározása kilowattban történik.
L. A madárriasztó zsinórok leírására szolgáló űrlap
|
A MADÁRRIASZTÓ ZSINÓROKRA VONATKOZÓ KÓDOK/LISTÁK: |
||||
|
Elhelyezés |
Kialakítás |
Vontatott tárgy |
Anyag |
Szín |
|
Hajó bal oldala |
Egyágú |
F = kifordított tölcsér / műanyag kúp |
T = műanyag cső |
P = rózsaszín |
|
Hajó jobb oldala |
Kétágú |
L = a főzsinór hossza |
S = műanyag szalagok |
R = piros |
|
Tat |
K = csomó vagy hurok a főzsinóron |
O = egyéb |
C = narancssárga |
|
|
B = bója |
Y = sárga |
|||
|
N = hálós bója |
G = zöld |
|||
|
S = zsák |
B = kék |
|||
|
W = tömeg |
W = barna |
|||
|
Z = nincs vontatott tárgy |
F = fakó szín (bármilyen szín) |
|||
|
O = egyéb |
O = egyéb |
|||
M. A külső súlyozású zsinórok leírására szolgáló űrlap
N. A madárriasztó zsinórfüggöny leírására szolgáló űrlap
|
A megadott értékek összefoglalása |
||
|
• a tattól mért távolság |
||
|
Oldalsó rúd |
Tatra szerelt rúd |
|
|
• rúdhossz |
• |
Rúdhossz |
|
• szalagok száma |
• |
Szalagok száma |
|
• a szalagok közötti átlagos távolság |
• |
A szalagok közötti átlagos távolság |
|
• víz feletti magasság |
• |
Víz feletti magasság |
|
• szalagszín |
• |
Szalagszín |
|
• szalagok anyaga |
• |
Szalagok anyaga |
|
A hajó oldala és tatja közötti zsinórfüggöny |
Tatra szerelt zsinórfüggöny |
|
|
• függöny hossza |
• |
Függöny hossza |
|
• szalagok száma |
• |
Szalagok száma |
|
• a szalagok közötti átlagos távolság |
• |
A szalagok közötti átlagos távolság |
|
• víz feletti magasság |
• |
Víz feletti magasság |
|
• szalagszín |
• |
Szalagszín |
|
• szalagok anyaga |
• |
Szalagok anyaga |
O. A kirakodás vagy a hajó kikötői tartózkodása során gyűjtött megfigyelési adatokra vonatkozó előírások
A lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO által szabályozott fajok feldolgozatlan egyedeit (azaz egész hal, bármely testrész eltávolítása nélkül) kirakodó halászhajók vonatkozásában, amennyiben e kirakodások megfigyelés tárgyát képezik, a szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek a következő információkat gyűjthetik és küldhetik be:
1. Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő hajóadatok:
a)A hajó jelenlegi lobogója
b)A hajó neve
c)A halászhajó lajstromszáma
d)Nemzetközi rádióhívójel (ha van)
e)Lloyd’s/IMO-szám (ha van)
f)A hajó típusa (a megfelelő ISSCFV-kódokat kell használni)
g)A halászati módszer(ek) típusa (a megfelelő ISSCFG-kódokat kell használni)
2. Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő megfigyelési adatok:
a)A megfigyelő neve
b)A megfigyelő szervezete
c)A kirakodás helye szerinti ország (szabványos hárombetűs ISO-országkód)
d)Kikötő / kirakodási hely
3. Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő adatok:
a)A kirakodás napja és időpontja (UTC-formátumban)
b)Az út első napja – amennyire lehetséges
c)Az út utolsó napja – amennyire lehetséges
d)Indikatív halászterület (tizedes értékekben megadott szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – amennyire lehetséges)
e)Fő célfajok (FAO-fajkód)
f)Kirakodáskori állapot fajonként (FAO-fajkód)
g)A megfigyelt kirakodási művelet során kirakodott (élő-) tömeg fajonként (kilogrammban)
Ezenkívül a kirakodás vagy a hajó kikötői tartózkodása során megfigyelt fajok esetében a hosszgyakorisági adatok, a biológiai adatok és/vagy az azonosító jelek begyűjtésére vonatkozó adatok gyűjtésének az e melléklet E., F., illetve I pontjában leírt szabványokat kell követnie.
A G. (járulékos fogás) és a H. szakasz (veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák) nem releváns a megfigyelt kirakodások vonatkozásában. Az I. (azonosító jelek begyűjtése), a J. (hierarchia) és a K. (kódhasználati előírások) szakaszban foglalt előírásokat azonban be kell tartani, ha alkalmazandók.
XI. MELLÉKLET
Kikötési kérelem
Hajóazonosítás:
|
A hajó neve |
A hajó lobogója |
IMO-szám |
Rádióhívójel |
Külső azonosító |
Kikötési kérelem:
|
Tervezett érkezési kikötő 2 |
Kikötő szerinti állam |
A kikötés célja 3 |
Érkezés tervezett napja |
Érkezés tervezett időpontja |
Aktuális dátum |
Az SPRFMO által folytatott gazdálkodás tárgyát képező, fedélzeten tartott fajok:
|
Faj |
A fogás helye szerinti FAO-terület |
A termék állapota |
A fedélzeten tartott rakomány össztömege |
Átrakásra/kirakodásra szánt mennyiség |
Az átrakott/kirakodott mennyiség átvevője |
Amennyiben a fedélzeten nincsenek az SPRFMO által szabályozott fajok vagy az ilyen fajokból származó halászati termékek, akkor azt kell beírni, hogy „nincs”.
A vonatkozó halászati engedély részletei:
|
Azonosító |
Kiállító hatóság |
Érvényesség |
Halászati terület(ek) |
Faj |
Halászeszköz 4 |
–Csatolták-e a személyzeti jegyzék egy példányát? IGEN/NEM
XII. MELLÉKLET
A kikötői ellenőrzés összefoglaló eredményei
Ellenőrzési adatok:
|
Ellenőrzési jelentés
|
Főellenőr neve |
||
|
Kikötő szerinti állam |
Ellenőrző hatóság |
||
|
Ellenőrzési kikötő |
A kikötés célja |
||
|
Az ellenőrzés kezdőnapja |
Az ellenőrzés kezdőidőpontja |
||
|
Az ellenőrzés zárónapja |
Az ellenőrzés záróidőpontja |
||
|
Érkezett-e előzetes értesítés? |
Az előzetes értesítésben szereplő adatok összhangban álltak-e az ellenőrzés eredményeivel? |
Hajóadatok:
|
A hajó neve |
A hajó lobogója |
||
|
Hajótípus |
IRCS |
||
|
Külső azonosító |
IMO-szám |
||
|
Hajótulajdonos |
|||
|
A hajó üzemeltetője |
|||
|
Hajóparancsnok
|
|||
|
Hajóügynök |
|||
|
A fedélzeten van-e VMS? |
VMS-típus |
||
Vonatkozó halászati engedélyek:
|
Engedélyazonosító |
Kiállító hatóság |
||
|
Érvényesség |
Halászterületek |
||
|
Faj |
Halászeszköz 5 |
||
|
A hajó szerepel-e az SPRFMO által
|
Jelenleg rendelkezik-e engedéllyel? |
Az SPRFMO által szabályozott, kirakodott fajok (e kikötés során):
|
Faj |
A fogás helye szerinti
|
A termék
|
Bejelentés szerinti kirakodott
|
Kirakodott
|
Az SPRFMO által szabályozott, fedélzeten tartott fajok:
|
Faj |
A fogás helye szerinti
|
A termék
|
Bejelentés szerinti, fedélzeten tartott
|
Fedélzeten tartott
|
Az SPRFMO által szabályozott, átrakás keretében átvett fajok (e kikötés során):
|
Faj |
A fogás helye szerinti
|
A termék
|
Bejelentés szerinti átvett
|
Átvett
|
Vizsgálatok és eredmények:
|
Szakasz |
Megjegyzések |
|
A hajónaplók és egyéb dokumentumok vizsgálata |
|
|
A fedélzeten lévő halászeszköz típusa |
|
|
Az ellenőrök megállapításai |
|
|
Nyilvánvaló jogsértések (a vonatkozó jogi eszközökre való hivatkozással) |
|
|
A parancsnok megjegyzései |
|
|
Meghozott intézkedések |
|
|
A hajóparancsnok aláírása |
|
|
Az ellenőr aláírása |
|
XIII. MELLÉKLET
A „más aggasztó állapotú fajok” jegyzéke
|
Tudományos név |
Magyar név |
Hárombetűs kód |
|
Carcharhinus longimanus |
Fehérfoltú cápa |
OCS |
|
Carcharodon carcharias |
Fehér cápa |
WSH |
|
Cetorhinus maximus |
Óriáscápa |
BSK |
|
Lamna nasus |
Heringcápa |
POR |
|
Manta spp. |
Ördögráják |
MNT |
|
Mobula spp. |
Ördögrájafélék m.n.j. |
RMV |
|
Rhincodon typus |
Cetcápa |
RHN |
Az ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynévkódrendszere (UN/LOCODE)