Brüsszel, 2017.1.10.

COM(2017) 4 final

2017/0001(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2016/1903 rendelet módosításáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

2016. október 10–11-i ülésén a Tanács az (EU) 2016/1903 tanácsi rendelet útján halászati lehetőségeket állapított meg a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozóan (22–24 alkörzet) a 2017. évre, a Balti-tengerre vonatkozó többéves gazdálkodási terv ((EU) 2016/1139 rendelet) alapján és e tervnek megfelelően, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az említett állomány szintje minél hamarabb visszaálljon a maximális fenntartható hozamot (MFH) előállítani képes szintet meghaladó szintre. Az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács a teljes kifogható mennyiséget (kvótát) olyan szinten állapította meg, amely összhangban áll az MFH pontértéke alatti halászati mortalitással. A szóban forgó rendelet 5. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Tanács további intézkedésekről határozott annak érdekében, hogy az állomány mihamarabb visszaálljon az említett szintre.

Közelebbről: a Tanács kizárólag 2017. január 1. és 31., illetve április 1. és december 31. között tette lehetővé a szóban forgó kvóta halászatát. Az, hogy a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal állományainak ívási időszaka alatt két hónapig nem használható a kvóta, a zavartalanabb ívás miatti javuló állománypótlódási feltételek és a korszerkezet kedvező változásai útján elősegíti az állomány olyan szintű helyreállítását, amely meghaladja a fogások mennyiségi korlátozását.

Azáltal, hogy magában foglalja a közös halászati politika célkitűzéseit (az (EU) 2016/1139 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése), a Balti-tengerre vonatkozó többéves gazdálkodási terv kötelezi a Tanácsot annak biztosítására, hogy a halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, ugyanakkor összhangban álljanak a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel (a 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése). Az arányosság elve megkívánja, hogy a szezonális halászati tilalmat csak ott alkalmazzák, ahol az szükséges ahhoz, hogy a szaporodóképes állomány védelme útján elérje a célját.

A tudományos adatok szerint a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal ívása 20 méternél mélyebb tengeri területeken történik 1 , míg az elsősorban a tőkehalfogásokra alapozó kisebb, part menti hajók 20 méternél sekélyebb területeken is halásznak. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) elemzése szerint a halászatnak a 20 méternél sekélyebb területekre és 15 méternél rövidebb hajókra történő korlátozása nem gyakorol jelentős hatást a szimulált végeredményre az állomány státusza szempontjából.

Meg kell jegyezni azt is, hogy a 2015-ös évben, amíg a 12 méter alatti hajók ki voltak zárva az eltérésből, ugyanakkor más feltételek vonatkoztak rájuk, jelentősen csökkent az állományra nehezedő nyomás, és a tilalmi időszak elérte a célját.

Emellett a teljes halászati tilalom nemkívánatos hatást gyakorolhatna a közönséges tőkehal egy másik balti-tengeri állományára, ugyanis növekedne a keleti részen élő közönséges tőkehal halászati terhelése.

A halászat 15 méternél rövidebb hajók számára és 20 méternél sekélyebb tengeri területeken való engedélyezése továbbá lehetővé fogja tenni a kisüzemi halászatot folytató halászok egy szűkebb köre számára, hogy folytassák a halászati műveleteiket, és stabilabb jövedelemre tegyenek szert, mint abban az esetben, ha teljes mértékben megszakadna a halászat.

Az ilyen hajók más fajokra is halásznak, így a közönséges tőkehal halászatának megtiltása e hajók esetében a gyakorlatban a más fajokra irányuló halászatot is korlátozná, mivel a közönséges tőkehalat az érintett területeken jellemzően járulékos fogásként fogják ki.

A 20 méternél mélyebb területeken folytatott halászat tilalmának betartatása érdekében az ilyen területeken csak a hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) felszerelt hajók lehetnek jogosultak halászatra. Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdését nem lehet alkalmazni.

Mindezek mellett a HTMGB megállapításaira figyelemmel – amelyek szerint az állomány helyreállítását biztosító legfontosabb korrekciós intézkedés a fogások korlátozása annak érdekében, hogy érvényre jusson az élő tengeri biológiai erőforrások felelősségteljes kiaknázásának elve – a 22–24 alkörzetben élő közönségestőkehal-állomány esetében indokolt korlátozni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésének alkalmazását az (EU) 2016/1139 rendelet tiszteletben tartása érdekében.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az intézkedést értékelte a HTMGB, és az értékelést követően az érintett tagállamok napirendre tűzték és megvitatták a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. december 12–13-i ülésén, valamint a balti tagállamok is decemberben. A javasolt intézkedés csak akkor lehet teljes mértékben eredményes, ha még az előtt a dátum előtt hatályba lép, amelytől kezdve nem áll rendelkezésre halászati lehetőség, ez a dátum pedig 2017. február 1.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt módosítás az (EU) 2016/1903 tanácsi rendelet megváltoztatását célozza az alább kifejtettek szerint.

Az (EU) 2016/1903 rendelet mellékletében található, a „22–24 alkörzet (COD/3BC+24)” övezetben élő közönséges tőkehalra vonatkozó táblázathoz kapcsolt lábjegyzetet módosítani kell, hogy tükrözze azokat a feltételeket, amelyek mellett a halászati lehetőség nem vehető igénybe.

2017/0001 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2016/1903 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az (EU) 2016/1903 tanácsi rendelet megállapítja az ICES 22–24 alkörzetben élő közönséges tőkehalra (a továbbiakban: a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állomány) vonatkozó, 2017. január 1. és január 31. között, valamint 2017. április 1. és december 31. között igénybe vehető halászati lehetőségeket.

(2)2016 decemberében a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) közzétette a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állományt érintő, 2017. február 1. és március 31. közötti halászati tilalom hatásaira vonatkozó tudományos értékelését. Ebben megerősítette, hogy a tilalom előnyös lesz a szóban forgó állomány számára.

(3)Az (EU) 2016/1903 rendeletben előírt tilalom vonatkozik a közönséges tőkehal 15 méternél rövidebb hajók által 20 méternél sekélyebb vizű területeken végzett halászatára is. A HTMGB értékelése ugyanakkor megemlítette, hogy a közönséges tőkehal 20 méternél sekélyebb vizű területeken folyó vagy 15 méter alatti teljes hosszúságú hajók által végzett halászatának korlátozása nem járul hozzá jelentős mértékben az érintett állomány helyreállításához.

(4)Ezenkívül a Balti-tenger nyugati részére vonatkozó halászati lehetőségek teljes visszatartása a halászati tevékenységek esetleges áthelyezése miatt nemkívánatos hatással járhat a közönséges tőkehal többi balti-tengeri állományára, elsősorban a keleti állományra nézve.

(5) Emellett a halászat 15 méternél rövidebb hajók számára és 20 méternél sekélyebb vizű tengeri területeken való engedélyezése lehetővé fogja tenni a halászok egy szűkebb köre számára, hogy folytassák a halászati műveleteiket, és a közönséges tőkehaltól eltérő fajokat vegyenek célba.

(6)Ezért arányosnak tekinthető a halászati jog biztosítása a 15 méter alatti teljes hosszúságú hajók számára a legfeljebb 20 méter mélységű sekély vizekben.

(7)A páros vonóhálós hajók számára azonban a nagy halászati kapacitásuk miatt nem biztosítható halászati lehetőség, függetlenül a hosszuktól.

(8)A legfeljebb 20 méter mélységű halászati terület hatékony ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően valamennyi érintett hajó fel legyen szerelve hajómegfigyelési rendszerrel. Ezért az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a 15 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók mentesítését a hajómegfigyelési rendszer felszerelésével kapcsolatos kötelezettség alól, nem lehet alkalmazandó a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állományt célzó halászat esetében.

(9)A Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állomány (EU) 2016/1139 rendeletnek megfelelő fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében az említett állomány esetében nem lehet alkalmazandó a kirakodási kötelezettséghez kapcsolódó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével bevezetett, egymást követő évek közötti rugalmasság.

(10)Az (EU) 2016/1903 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)A közönséges tőkehal ICES 22–24 alkörzetben folytatott halászatára vonatkozó, az (EU) 2016/1903 rendelettel megállapított tilalom 2017. február 1-jén lép hatályba. Ahhoz tehát, hogy teljes mértékben eredményes legyen, ezt a rendeletet ugyanettől a dátumtól kell alkalmazni, és a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1903 rendelet mellékletében az ICES 22–24 alkörzetben élő közönséges tőkehalra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:



„Faj:

Közönséges tőkehal

Övezet:

22–24 alkörzet

Gadus morhua

(COD/3BC+24)

Dánia

2 444

Németország

1 194

Észtország

54

Finnország

48

Lettország

202

Litvánia

131

Lengyelország

654

Svédország

870

Unió

5 597

TAC

5 597

(1)

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése nem alkalmazandó.

(1) Ez a kvóta 2017. január 1-jétől január 31-ig és 2017. április 1-jétől december 31-ig halászható. Azok a 15 méter alatti teljes hosszúságú halászhajók (a páros vonóhálós hajók kivételével) azonban, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően fel vannak szerelve hajómegfigyelési rendszerrel, 2017. február 1. és március 31. között is halászhatják az említett kvótát azokon a területeken, ahol a vízmélység nem éri el a 20 métert. Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdése nem alkalmazandó.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) ICES WKBALTCOD jelentés 2015, 19. o.