A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 2020 után – Befektetés Európa tengerparti közösségeibe

(2018/C 361/03)

Előadó: Alberto Núñez Feijóo (ES/EPP), Galicia régió kormányának elnöke

Szakpolitikai ajánlások

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli ezt a vitát, amely a tengerparti Európa társadalmi, környezeti és gazdasági megerősítését, valamint a tengeri halászati ágazat, továbbá a tengerparti és tengeri területekhez, különösen a vidéki térségekhez kapcsolódó kék gazdaság fejlesztését célzó kulcsfontosságú alapról szól;

2.

örömmel veszi tudomásul, hogy az ETHA jövőjéről szóló említett vitát egy Európa tengerparti területei szempontjából kritikus időszakban indították el, mivel ezek a területek olyan fontos kihívásokkal néznek szembe, mint amilyen a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata és a brexit. Nagyra értékeli továbbá, hogy ilyen módon korrigálhatók a jelenlegi alap működésének korlátai, annak ellenére, hogy erre egy ilyen korai szakaszban és gyakorlatilag a végrehajtás után kell, hogy sor kerüljön;

3.

felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az európai tengeri halászati tevékenység, melynek keretében több mint 85 000 hajót üzemeltetnek, több mint 340 000 főt foglalkoztatnak a teljes termelési láncban, továbbá több mint 6 millió tonna halat és kagylót forgalmaznak a halászati és a tenyésztő tevékenységeknek köszönhetően. Kiemeli, hogy az ágazat számos olyan tengerparti régióban fejt ki társadalmi-gazdasági hatást, amelyek nagymértékben függenek ettől az ágazattól, amelyhez kulturális és néprajzi hagyományok révén is kötődnek;

4.

rámutat arra, hogy a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika komoly befolyással van e tevékenység európai jövőjének meghatározásában, mivel ezek a politikák határozzák meg a tevékenység környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságára irányuló célkitűzéseket;

5.

elismeri, hogy a korábbi pénzügyi programok kiemelt szerepet játszottak egyrészt abban, hogy az ágazat átstrukturálása különösebb megrázkódtatások nélkül ment végbe, melynek során elismerést érdemlő, jelentős alkalmazkodási erőfeszítésekre került sor, másrészt pedig abban, hogy egy világszinten vezető és versenyképes feldolgozó ágazat jöjjön létre;

6.

figyelmeztet a közös halászati politika alkalmazásából eredő problémákra, amilyen például a visszadobások számának vagy a maximális fenntartható hozamnak (MFH) a csökkentése, továbbá a brexit által előidézett problémákra, illetve azokra az új kihívásokra, melyek nap mint nap felmerülnek a piacon és a tengeri eredetű fehérje globális termelésével összefüggésben. Fontos, hogy piacainkat egészséges és biztonságos élelmiszerekkel lássuk el, és meggátoljuk az olyan külföldi termékek behozatalát, melyek nem képezik megfelelő ellenőrzések tárgyát;

7.

rámutat arra, hogy milyen társadalmi előnyöket nyújt a halászat az Európai Unió egészében, különösen két területen: az élelmezés és az éghajlat-védelem terén. A halászat elősegíti az Európai Unió élelmiszer-önellátását, az élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelő termékeket biztosít a polgárok, azaz fogyasztók számára, mindezt a halászatra vagy akvakultúra-ágazatra vonatkozó hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályainak tiszteletben tartása mellett. Az RB emlékeztet arra, hogy az élelmiszer kulcsfontosságú uniós hatáskör az EUMSZ értelmében, és hogy az uniós piac a halak és tengeri eredetű élelmiszerek tekintetében importfüggő. Az RB kiemeli, hogy az élelmezés az ENSZ második fenntartható fejlesztési célja, üdvözli a „Food from the oceans” [Az óceánokból származó élelmiszerek] című jelentést, és javasolja, hogy kövessék annak ajánlásait. A hajókba és kikötőkbe történő befektetés révén a halászati ágazat elősegíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a fosszilis tüzelőanyagok használatának korlátozását;

Egy sok lehetőséget rejtő és dinamikus ágazat, amely támogatást érdemel a folyamatosan változó helyzetben

8.

fontosnak tartja, hogy biztosítsák a tengeri halászati ágazat számára az ahhoz szükséges költségvetést, hogy kezelni lehessen a közös halászati politikából és az ágazatot érintő kihívásokból fakadó változásokat;

9.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi keret kapcsán nyújtson be egy olyan, az ETHA-ra vonatkozó javaslatot, amely kellően teljes a közös halászati politika céljainak és célkitűzéseinek elérése szempontjából, lehetővé teszi az átalakulóban lévő tengerparti közösségekbe való beruházásokat, és figyelembe veszi a halászat külső dimenzióját;

10.

kéri, hogy az ETHA célkitűzései a tengeri halászati tevékenységre, a fenntartható tengeri és édesvízi akvakultúrára és azok jelentőségére összpontosítsanak, és ne arra, hogy – amint azt már többször jelezték – kiemelten kezeljék a más tevékenységekkel való felváltását, hiszen minden tengeri tevékenységet össze lehet egymással egyeztetni. Úgy véli, hogy a halászati tevékenység megőrizheti hagyományos jellegét, és a jövőben ismét ilyen jelleget ölthet, amihez pedig fontos a halászati szakma vonzerejének növelése. Különösen pedig kéri, hogy az ETHA teljes mértékben a halászati ágazatra, valamint a fenntartható tengeri és édesvízi akvakultúrára összpontosítson, célja pedig a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítása legyen, kiemelten kezelve a kisüzemi part menti halászat támogatását, a fiatal generációk ösztönzőkkel történő megszólítását, a halászati szakma vonzerejének növelését és az uniós part menti közösségek helyzetének fellendítését. Ezért azt kéri, hogy úgy alakítsák ki az ETHA-t, hogy az támogassa az új tevékenységi formákat és az iparág fejlődését, és hogy ezek a támogatási formák összeegyeztethetőek legyenek az állami támogatásokkal;

11.

megismétli, hogy az érdekelt felek támogatják egy tengeri és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó európai szintű pénzügyi eszköz létrehozását, hogy hitelek és bankgaranciák formájában támogatni lehessen az új és a már működő vállalkozásokat. Üdvözli a halászatnak a 2. Juncker-terv cselekvési prioritásaiba való beépítését, és támogatja e megközelítés folytatását 2020 után;

12.

kéri, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó ETHA tartalmazza és erősítse meg a politikák területi dimenzióját, és segítse az európai tengerparti közösségeket a hagyományos tengeri iparágak diverzifikálása felé történő lehetséges átmenet során oly módon, hogy támogatja az olyan kiegészítő tevékenységekbe történő beruházásokat, mint például a helyi termékeket értékesítő haléttermek vagy a halászati ágazat környezetvédelmi, kulturális és oktatási szolgáltatásai;

13.

ragaszkodik ahhoz, hogy tartsák fenn és növeljék a helyi fejlesztéshez rendelkezésre álló eszközöket, mivel a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák sikeresnek bizonyultak a kis közösségek esetében azzal, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak a közösségeknek szerepvállalásuk erősítéséhez és a halászati ágazaton túlmutató gazdasági diverzifikációhoz;

A jelenlegi ETHA – egy egymástól eltérő célokkal rendelkező, késlekedve alkalmazott fontos támogatás

14.

elismeri a jelenlegi ETHA fontosságát, és üdvözli, hogy azt a közös halászati politikára és az integrált tengerpolitikára alapozva két kulcsfontosságú terület köré szervezték és szakosították, kölcsönös interferenciák nélkül;

15.

azt kéri, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkének alkalmazására is odafigyelve fogadjanak el speciális intézkedéseket és irányítási módszereket a legkülső régiók számára, méghozzá azoknak az új uniós programoknak a keretében, amelyek a halászat és a kék gazdaság egyéb ágazatainak fenntartható fejlődését hivatottak elősegíteni ezekben a régiókban. Ezeknek az intézkedéseknek egy olyan speciális eszközbe kellene beépülniük, amely magában foglalja azt a jelenleg az ETHA-ban szabályozott rendszert is, amely a legkülső régiókban a halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatban felmerülő többletköltségek kompenzációjára vonatkozik.

16.

sajnálatát fejezi ki az alap késedelmes végrehajtása, továbbá a források rendelkezésre bocsátásának és az alap alkalmazásának emiatt bekövetkező jelentős késedelme miatt. Úgy véli, hogy ennek a késedelemnek az alap elhúzódó jóváhagyása, az operatív programok lassú érvényesítésének folyamata és a finanszírozhatósági szempontok nehézkes és nem egységes meghatározása az oka;

17.

szorgalmazza, hogy a késedelmek korrigálása érdekében javítsanak az ETHA végrehajtásával és az abból származó pénzösszegek felhasználásával kapcsolatos eljáráson. Kéri a pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos munkák felgyorsítását, hogy javítani és növelni lehessen az alap globális végrehajtásának alacsony mértékét, amely a becslések szerint 2017 novemberében 2,7 % volt;

18.

hangsúlyozza, hogy a jövőben nagyobb koherenciát kell biztosítani az olyan programozás és struktúrák kialakítása között, amelyek átmeneti eltéréseket okoznak a közös halászati politikához kapcsolódó célkitűzések és források között. Véleménye szerint a probléma abból adódik, hogy az MFH, a visszadobások csökkentése és az ezekhez hasonló célok okozta kihívások felmerülését megelőzően egyértelmű stratégiát kell kidolgozni az alapok felhasználási körének tekintetében;

19.

üdvözli, hogy jelentős gazdasági erőfeszítésekre kerül sor a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák terén, valamint üdvözli és jónak tartja, hogy forrásokat szánnak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésekre és a tengeri halászati struktúránk versenyképességének javítására;

Egy új egyedi horizontális alap létrehozásának fontossága

20.

megjegyzi, hogy a költségvetési eljárásban Európa nem hagyhatja figyelmen kívül a „kicsi” politikákat, például a közös halászati politikát. Hangsúlyozza, hogy az ETHA azért fontos a tengerparti közösségek számára, mert segít gazdaságaik diverzifikálásában, támogatja a halászok fenntartható halászatra való áttérését, és finanszírozást nyújt az európai partokon új munkahelyeket teremtő és az életminőséget javító projektek számára;

21.

egyetért azzal az általános igénnyel, hogy 2020 után bocsássanak az új ETHA rendelkezésére egy legalább a többéves pénzügyi keret 1 %-ának megfelelő összeget (1), hogy a halászat és az akvakultúra számára jelenleg rendelkezésre bocsátott 0,53 %-ot ilyen módon 0,47 %-kal növeljék az integrált tengerpolitika javára. Kitart amellett, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésről szóló döntése ürügyén nem szabad csökkenteni az ETHA jövőbeli finanszírozását, mivel a brexit komoly kihívásokat támaszt majd a környezetvédelem, a halászat és a kereskedelem területén;

22.

hangsúlyozza, hogy olyan új célkitűzéseket kell meghatározni, amelyek hozzájárulnak a tengeri halászati tevékenységek életképességéhez és megerősítéséhez. Hangsúlyozni kell a megfelelő generációváltás előmozdítását és megvalósítását, és azt, hogy ennek érdekében kiemelten kell kezelni a képzés és a tevékenységhez való hozzáférés hajók vásárlása vagy cseréje útján történő költségvetési támogatását, mivel ez nem növeli a halászati erőkifejtést;

23.

kéri, hogy a tengerészek biztonságának és életkörülményeinek javítása a jövőbeli ETHA egyértelmű prioritása legyen a szociális jogokra vonatkozó európai pillér 20 alapelvének megvalósításában való részvétel keretében;

24.

megismétli, hogy a halászflották elöregedésével járó káros hatások elkerülése érdekében általános igény van arra, hogy támogassák és ösztönözzék az ilyen flották megújítását, hiszen a halászhajók átlagos életkora az EU-ban 22,6 év. Ezt a megújítást úgy kell támogatni, hogy elkerülhető legyen a halászati erőfeszítések növelése, és közben a fedélzeti biztonság (például tűzvédelem), illetve élet- és munkakörülmények javítására lehessen törekedni;

25.

Az ETHA-nak – széles körű innovatív beruházások (motorizáció, aerodinamika stb.) révén – segítenie kell a halászati és akvakultúra-ágazatot az EU éghajlatváltozással kapcsolatos céljainak elérésében. Az RB figyelmeztet a jelenlegi ETHA-rendeletben meghatározott korlátozó feltételekre, amelyek súlyosan korlátozzák a rendelet hatását az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Az ETHA-nak 2020-tól alapvető szerepet kell játszania az ágazat energiamérlegének csökkentésében.

26.

megjegyzi, hogy szinten kell tartani és legalább 10 %-kal növelni kell az adatgyűjtéshez és adatrendszerezéshez, valamint az alkalmazott kutatáshoz és az ágazat bevonásához kapcsolódó pénzügyi erőfeszítéseket, továbbá támogatni kell a halászok és a tudósok közötti kapcsolatok kiépítését;

27.

összeköti ezt az erőfeszítést a tengeri erőforrások megőrzésére irányuló intézkedések elfogadásának javításával és a legmegfelelőbb halászati erőkifejtés kiigazításával. Mindenesetre jelzi, hogy továbbra is fenn kell tartani a flotta számára a kompenzációs intézkedések támogatását az olyan környezetvédelmi intézkedésekből fakadó társadalmi-gazdasági károk miatt, mint amilyenek a tilalmi időszakok, az ideiglenes leállások és a halászati tevékenységet korlátozó egyéb intézkedések;

28.

kéri az ágazat jobb megszervezéséhez és belső kohéziójához hozzájáruló olyan intézkedések folytatását, amelyek ösztönzik az ágazat közös irányítását, és hangsúlyozzák ennek jelentőségét az előírások megfelelő meghatározása és teljesítése tekintetében (2);

29.

kéri a tanácsadó testületek erőforrásainak és feladatainak megerősítését a közös halászati politika regionalizációjának elmélyítése érdekében. Ehhez a közös halászati politika reformjába bele kell foglalni az érdekelt régiók e testületekben való teljes körű részvételét;

30.

azt kéri, hogy a feldolgozó- és a kereskedelmi ágazat továbbra is részesüljön támogatásban, hogy fokozni lehessen versenyképességüket és egyforma feltételeket lehessen biztosítani számukra. Az Uniónak el kell kerülnie az ellentmondásokat más politikákkal, például a piaci vagy az adó- és vámpolitikákkal;

31.

sürgeti, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák hasznosítása útján ösztönözzék a tengerparti gazdasági tevékenységek diverzifikációját és kiegészítését, különösen azokon a nem városi tengerparti területeken, ahol ezek jelentős mértékben hozzájárulnak a lakosság megtartásához. Ennek érdekében meg kell erősíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztés több forrásból finanszírozott megközelítését;

32.

javasolja, hogy az ETHA támogassa a tengeri halászati gyakorlathoz kapcsolódó, illetve azon kezdeményezéseket és tevékenységeket, amelyekben közvetlen befolyást gyakorol. Ehhez európai szintű pénzügyi eszköz létrehozását javasolja (3), amely kockázati tőkét és bankgaranciákat biztosít a hitelek számára, feltéve, hogy a beruházások hozzájárulnak a tengeri halászati tevékenység, a kagylóhalászat, a tengeri és édesvízi akvakultúra és a tengeri ipari értéklánc környezeti fenntarthatóságának javításához;

33.

kéri, hogy hogy dolgozzanak ki egy fehér könyvet „A tenger az európai politikák középpontjában” címmel, mely minden egyes európai uniós politika számára tartalmaz egy tengerekkel foglalkozó ütemtervet;

A más alapokkal való összehangolás és szinergiák lehetősége

34.

hangsúlyozza, hogy a tengerparti területek társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdítása kapcsán lehetőség van szinergiákra és az egyéb ágazati alapokban rejlő kapacitás integrálására, mivel az ilyen alapok struktúráját nem szükséges újradefiniálni, hiszen felépítésük és célkitűzéseik révén elkerülhetők az átfedések. Ismételten kéri, hogy a régiók közötti, nemzeti és határokon átnyúló projektek (amelyek megfelelnek a kezdeményezés stratégiai keretének és az intelligens szakosodási stratégiáknak) a regionális, nemzeti és európai alapok összevonása révén, egyszerűsített keretben finanszírozhatóak legyenek, és közösségi bónuszban részesülhessenek anélkül, hogy új projektfelhívásokra kerülne sor;

35.

hangsúlyozza, hogy 2020 után meg kell erősíteni a jelenlegi európai strukturális és beruházási alapok és a hozzájuk tartozó ETHA integrált, több finanszírozási forrásra épülő megközelítését. Ehhez pedig meg kell szüntetni azokat a szabályozási különbségeket, amelyek jelenleg akadályozzák, hogy helyi szinten közösen, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén alkalmazzák ezeket az alapokat;

36.

hangsúlyozza, hogy közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák alkalmazása révén ilyen szinergiákra lehet törekedni az EMVA keretében a nem városi tengerparti területeken megvalósuló projektek esetében, és ennek során meg lehet vizsgálni az említett alapoknak az akvakultúra összes formája területén fennálló lehetséges kapcsolódásait is, különös tekintettel a tengerparttal nem rendelkező tagállamokban folytatott édesvízi akvakultúrára, ahogyan ezek a tagállamok és régiók már többször is kifejezetten utaltak erre;

37.

úgy véli, hogy az ERFA-t fel kellene használni a tengeri halászati tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúrák, különösen kikötők vonatkozásában, mivel ez hozzájárul a periférikus és jelentős mértékben elszigetelt területek regionális fejlődéséhez. Javasolja, hogy az átalakuláshoz kapcsolódó egyes műveleteket a kkv-k ERFA keretében biztosított támogatására irányuló intézkedésekkel együtt hajtsák végre;

38.

kéri, hogy az Európai Szociális Alaphoz (ESZA) kapcsolódó pénzügyi támogatás felhasználásával nyújtsanak több képzést, különösen a generációváltás vonatkozásában;

39.

úgy véli, hogy az innovatív és jövőorientált cégekbe történő intelligens befektetések révén a kék gazdaság – a „kék növekedés”-ről szóló RB-vélemény ajánlásaival összhangban (4) – továbbra is kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában további munkahelyek teremtésére és a gazdasági növekedés európai szintű megvalósítására. Javasolja, hogy csökkentsék az ETHA és a Horizont 2020 közötti, a halászat, az akvakultúra és tengeri kutatások terén meglévő átfedéseket;

Egy egyszerűsített, rugalmas és a közös halászati politika szempontjából kiigazított és definiált új alap

40.

határozottan kéri az ETHA alkalmazásának jelentős egyszerűsítését, annak az Unió részéről történő általános körülhatárolását és tengeri medencék és régiók szerinti kiigazítását, amely elősegíti egy adott területen történő alkalmazását, és valamennyi hatásköri és igazgatási szinten elkerülhetővé teszi a bonyolult szabályozást. Véleménye szerint ennek az egyszerűsítésnek arra is ki kellene terjednie, hogy kevesebb és egyértelműbb követelményt és űrlapot kelljen alkalmazni a finanszírozás igényléséhez, és hangsúlyozza, hogy a pályázati eljárást egyetlen szervezetnek kell kezelnie anélkül, hogy harmadik felektől külön segítséget és tanácsadást igényelne;

41.

támogatja egy, a közös halászati politika és az ágazat körülményeihez igazított alap szorgalmazását. Emlékeztet arra, hogy a közös halászati politika célkitűzéseinek és céljainak kell meghatároznia az ETHA pénzügyi programját, nem pedig fordítva. Hangsúlyozza, hogy a kidolgozandó tevékenységeknek megfelelően ki kell igazítani az alapok rendelkezésre állását, és el kell kerülni a késedelmet a pénzeszközök kedvezményezettek számára történő kifizetésében, hogy el lehessen kerülni a gazdaságukban felmerülő feszültségeket;

42.

hangsúlyozza, hogy az alap rugalmas és megfelelő alkalmazása érdekében egyértelműen meg kell határozni a támogatható elemeket. Általános támogathatósági iránymutatásokat kell meghatározni, a támogatandó elemekre vonatkozó részleteket pedig a vízgyűjtő területeken és a régiókban kell kidolgozni. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szerkessze meg a kisüzemi part menti halászat definícióját oly módon, hogy az új kritériumokat vegyen figyelembe és megfeleljen az uniós flotta valós lehetőségeinek és sokszínűségének;

43.

úgy ítéli meg, hogy a halászativállalkozások általában jellemző kis mérete miatt a legjobb támogatási lehetőség a vissza nem térítendő közvetlen állami támogatás. Kiemeli, hogy ez a modell garantálja a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését, közvetlenül élénkíti a gazdaságot, ösztönzi a kezdeményezéseket, bizalmat teremt, biztosítja a finanszírozás megszerzését, egyúttal pedig a befektetések finanszírozásának garanciájaként szolgál;

44.

úgy véli, hogy kis- és közepes vállalkozásokkal együtt több együttműködésre és szinergiára, valamint kutatás- és innovációösztönző központra lenne szükség, ahol le lehetne tesztelni új innovációkat is;

45.

ismét felveti azt a vitatott kérdést, hogy célszerű-e a közvetlen pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést sok munkavállalóval rendelkező vagy sok számlát kibocsátó vállalkozások rendelkezésére bocsátani, akár csak részben is. Úgy véli, hogy az alapnak a K+F+I, a munkaügyi normák javítása és a tengerparti vidéki területeken a hozzáadott érték megteremtése területén meglévő ösztönző képessége támogatás hiányában kihasználatlan maradhat;

46.

fontosnak tartja, hogy a tengeri halászati ágazat valamennyi területe hozzáférhessen a céloknak és a sajátosságoknak megfelelő támogatáshoz. Úgy ítéli meg, hogy az alap támogatását a teljes tengerparti területre ki kell terjeszteni, beleértve azokat a nagyvárosi központokat is, amelyek határozott tengeri halászati karakterrel és kapcsolódással bírnak, és amelyek számára biztosítani kell a lehetőséget az ETHA keretében történő támogatásra;

47.

támogatja az alap területi orientációjának megerősítését a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák révén úgy, hogy az az európai régiók különböző körülményeihez és kihívásaihoz igazodó megoldásokat kínáljon, és elkerülje a minden problémára ugyanazt a megoldást kínáló javaslatokat;

48.

azt kéri, hogy a régiók kapjanak nagyobb szerepet és autonómiát a célkitűzések és a kiadások felhasználási körének meghatározásában. Bár jelenleg tagállami szinten kezelik az ETHA-t, vannak sikeres példák arra vonatkozóan, hogy egyes tagállamokban illetékes regionális hatóságokra bízták annak kezelését. Az ETHA-ra vonatkozó új rendeletben ezt kimondottan ösztönözni kellene. Hangsúlyozza, hogy ez az igény egyhangúlag elfogadott, továbbá kiemeli az ETHA kezelése során számos régióban szerzett pozitív tapasztalatot. Különösen hangsúlyozza ezt az alkalmazkodási igényt a legkülső régiók esetében, amelyek kapcsán még felül kellene vizsgálni és javítani kellene az ETHA támogathatóságra, társfinanszírozási arányokra és a támogatás intenzitására vonatkozó alkalmazási feltételeit is. Másrészről, a legkülső régiókban a halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos többletköltségek ellentételezésére vonatkozó tervek keretében nyújtott támogatásokat – célkitűzéseik és sajátos jellemzőik miatt – fokozni kell, és a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott hasonló támogatásokra alkalmazottaknak megfelelő végrehajtási szabályokat kell bevezetni;

Új alap a jövő kihívásainak kezelésére

49.

reméli, hogy az új uniós tengerpolitika támogatni fogja az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére szolgáló új technológiák és egyedi megoldások kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. Emlékeztet arra, hogy a tengeri ökoszisztémák működését jelenleg az éghajlatváltozás, a szennyezés és a túlhalászás veszélyezteti;

50.

hangsúlyozza az integrált tengerpolitika jelentőségét, valamint azt, hogy növelni kell az erre fordított forrásokat a tengeri környezetben a munkahelyteremtés és a jólét fokozása számára nyújtott támogatás formájában. Hangsúlyozza, hogy külön alapokra van szükség, továbbá hogy figyelembe kell venni a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködést, amely kulcsfontosságú ebben az összefüggésben, különösen a tengeri területrendezés, az adatgyűjtés, továbbá a biztonság és a felügyelet megerősítése, illetve a halállomány újratelepítésére létrehozott területek kialakítása terén;

51.

szorgalmazza, hogy hozzanak létre egy európai beruházási „mechanizmust/alapot” a kék gazdaság vonatkozásában. Ez az alap – a 2. Juncker-terv tengerrel kapcsolatos alkalmazása – két kiegészítő támogatási módszerrel rendelkezhet: a strukturális projektek és a magas kockázatú projektek európai szintű közvetlen finanszírozása, valamint a regionális beruházási platformok létrehozása;

52.

rámutat a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika külső dimenziójára, kiemelve, hogy ez igen nagy szerepet játszik abban, hogy támogatni kell az Uniónak az óceánok jobb irányításában való részvételét. Kitart amellett, hogy az egyenlő versenyfeltételeknek és óceánjaink jobb fenntarthatósága biztosításának köszönhetően ez a tevékenység képes tengeri halászati ágazatunk jobb fenntarthatóságának és versenyképességének megerősítésére;

53.

úgy véli, hogy a tengeri ágazat képes további munkahelyeket teremteni és gazdasági növekedést elérni. Rámutat arra, hogy egyes régiók már kidolgozták a tengeri gazdaság fejlesztésére vonatkozó részletes terveket, sok más régióban pedig ezek kidolgozása folyamatban van;

54.

emlékeztet arra, hogy a tengerekkel kapcsolatos kérdések egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak a COP 21 és 22 következtetéseiben és a szabadkereskedelmi megállapodásokban egyaránt, és hogy az uniós tengeri vállalkozások a kék gazdaság valamennyi ágazatában, például a közlekedésben, az energiaügyben, az innovációban, a hajóépítésben, a halászatban és az akvakultúrában is erős külföldi versennyel szembesülnek. Ezért úgy véli, hogy az uniós tengeri régiók számára az optimális lehetőség egy következetes és megfelelően finanszírozott közösségi politika lenne, és ösztönzi az EU-t, hogy ruházzon be ezekbe az ágazatokba, különösen a tengeri megújuló energiaforrásokba és a tengeri biotechnológiákba, melyek esetében globális vezető szerepet tudunk szerezni;

55.

figyelmeztet arra, hogy a brexit jelentős kihívás, amely mind rövid, mind pedig hosszú távon kihat a tengeri halászati ágazatra, és ezért foglalkozni kell a régiókra gyakorolt hatásával, melyet kezelni is kell (5). Figyelmeztet arra a kedvezőtlen hatásra, amelyet ez a folyamat a halászat és a halászati termékek forgalmazása szempontjából kifejthet, és pénzügyi támogatást kér ennek csökkentése érdekében;

56.

támogatja a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák fokozottabb jelenlétét az általános pénzügyi csomagban, mivel ez az eszköz bizonyítottan hatékony a kis tengerparti közösségekben. Javasolja, hogy ezekbe építsenek bele olyan új munkamódszereket, amelyek ráirányítják a figyelmet a tengeri halászati ágazat fontos társadalmi-gazdasági szerepére és a generációváltás ösztönzése érdekében vonzóvá teszik azt a fiatalok szemében. Kiemeli azt a szerepet, amelyet a FARNET hálózat az erőfeszítések összehangolásában betölt és betölthet.

---

(1)  Amint az a CPMR Helsinkiben megtartott közgyűlésének tengerészeti ülésszakán elmondásra került. Emlékeztetni kell arra, hogy a tengeri halászati régiók és az ETHA alapjainak kedvezményezettjei nagyrészt a CPMR tagjai. Ez a megközelítés lehetőséget kínál a közös halászati politika állandó költségvetésének biztosítására, és támogatná az intézkedésnek az integrált tengerpolitika keretében történő ambiciózusabb fejlesztését.

(2)  Olyan észszerűen sikeres módszereket kell hangsúlyozni, amelyek modellként szolgálhatnak más kedvezményezettek számára. Ebben az esetben példaként szolgálhatnak Katalóniában a több érdekelt felet tömörítő hivatalos bizottságok, amelyek összefogják a halászokat, a tudósokat, a nem kormányzati szervezeteket, a közigazgatást és más szereplőket, vagy pedig a galíciai kagylógazdálkodási rendszerek.

(3)  Ezt az alapot a megkérdezett kkv-k, szövetségek és a kék gazdaság új vállalkozásainak többsége javasolta.

(4)  Az RB véleménye a következő tárgyban: „Új szakasz a kék növekedésre vonatkozó európai politikában” (NAT-VI/019).

(5)  Lásd az RB tanulmányát a brexitnek az uniós helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatásáról.