12.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/38

1.

Az uniós polgárok több mint egyharmada Európa határ menti régióiban él és dolgozik. Ezek a határok közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak életükre. Eddig a határokon átnyúló együttműködés bizonyult a leghatékonyabb eszköznek a határok akadályozó hatásának és elválasztó szerepének megszüntetésében, a határ menti területek integrálásában és a határ menti területeken élő polgárok életminőségének javításában.

2.

Az európai területi együttműködés fontos szerepet tölt be a határok által okozott akadályok felszámolásában és a határokon átnyúló együttműködés ösztönzésében. A 2014–2020 közötti időszakban több mint 10 milliárd eurót fektetnek a régiók közötti együttműködésbe, ebből körülbelül 6,6 milliárd eurót a határ menti régiók kapnak.

3.

Az Interreg „A” projektek számos kézzelfogható eredményt értek el az EU különböző területein élő európai polgárok számára. A határokon átnyúló együttműködési programok (1) egyik fontos és sikeres eszközét az emberek közötti és kisméretű projektek jelentik, amelyek célja az egymással határos régiók közelítése és az emberek közötti helyi kapcsolatok kezdeményezése.

4.

Az emberek közötti és kisméretű projektek meghatározása történhet volumenük, időtartamuk és tartalmuk alapján. A kisméretű projektek volumene általában kisebb, mint a szokásos nagy projekteké (pl. maximum volumen: 100 000 euró (2)). Emellett gyakran az időtartamuk is rövidebb, és középpontjukban a határokon átnyúló együttműködés különböző területein a helyi hatású kezdeményezések finanszírozása áll, az uniós programok fő tematikus célkitűzéseinek támogatása érdekében (ideértve a bizalomépítést, a kedvező feltételek kialakítását és egy alulról építkező megközelítést, továbbá új partnerségek kezdeményezését). Az emberek közötti projektek olyan kisméretű projektek, amelyek elsősorban a határ két oldalán élő emberek közötti kapcsolatok és interakció ösztönzését tűzik ki célul. Költségvetésük általában kisebb, és időtartamuk is rövidebb. A projekt keretében végzett tevékenységeket kisebb földrajzi területen végzik (általában eurorégiós szinten), és rendszerint a helyi viszonyokat figyelembe vevő megközelítést alkalmaznak.

5.

Emberek közötti (P2P) és kisméretű projekteket számos különböző területen hajtanak végre, idetartozik a kultúra (pl. a szomszédos nyelv megtanulása), a sport, a turisztika, az oktatás és a szakképzés, a gazdaság, a tudomány, a környezetvédelem és az ökológia, az egészségügy, a közlekedés és a szűkebb infrastruktúra (határokon átnyúló hiányosságok), a közigazgatási együttműködés, a promóciós tevékenységek stb.

6.

Az emberek közötti és kisméretű projektek a kedvezményezettek széles köre számára elérhetőek. Gondolhatunk itt többek között önkormányzatokra, nem kormányzati szervezetekre (különféle szövetségek, platformok, hálózatok, alapítványok, egyházak stb.), oktatási intézményekre (iskolák, szakképzési központok és felsőoktatási intézmények), kutatási és vállalkozástámogató intézményekre.

7.

Ezeket a projekteket a határokon átnyúló együttműködési programok számos generációja támogatta. A jelenlegi időszakban az emberek közötti és kisméretű projekteket 19 határokon átnyúló együttműködési programban (ezek körülbelül egyharmadában) főként kisebb projektalapokkal vagy hasonló eszközökkel támogatják (ezeket néha mikroprojekteknek, megbízási alapnak vagy kisméretű projektek/kezdeményezések támogatására szolgáló keretprojektnek nevezik). Ezek a kisebb projektalapok rendszerint egy olyan „ernyőprojekt” formáját öltik, amely alatt számos kisebb alprojektet hajtanak végre.

8.

A finanszírozás általában alacsony volt – a programok allokációjának 1,5 %-ától 20 %-áig terjedt (a régi uniós tagállamokban alacsonyabb, míg az új tagállamokban és a „régi” külső határok mentén sokkal nagyobb volt az igény).

9.

A határokon átnyúló együttműködési programok és az Interreg értékelésével foglalkozó független tanulmányok (3) megerősítik, hogy az Interreg „A” programok keretében a legjobb minőségi eredményeket elsősorban nem a vezérprojektekkel érték el: a sikert a régióspecifikus szükségletekkel foglalkozó, különféle, valóban határokon átnyúló projektek határozzák meg, amelyek közvetlenül bevonják a polgárokat, a helyi önkormányzatokat és a civil társadalmi szervezeteket. Az ilyen Interreg „A” programok (alprogramok) irányítása gyakran decentralizált. Az Interreg kezdete óta (1990) gyakran azok a programok kapták a legjobb értékelést, amelyeket decentralizált módon irányítottak, ezek közül több program is támogatta az emberek közötti és kisméretű projekteket.

10.

Pozitív hatásuk ellenére e projektek jelentős nehézségekkel is szembesülnek. Nincsenek rögzítve a rendeletekben, és az irányító hatóságok gyakran előnyben részesítik a nagyobb projekteket, mivel azok költséghatékonyabbak (az emberek közötti projektek igazgatási költségei magasabbak) és mérhető hatást gyakorolnak. Nehéz az ilyen jellegű projektek „puha” eredményeit hozzákötni a munkahelyekre és növekedésre összpontosító Európa 2020 stratégiával kapcsolatos mutatókhoz (hiányzik a módszertan és nincsenek megfelelő értékelési mutatók).

11.

E vélemény fő célja, hogy bizonyítékokon alapuló jegyzékben foglalja össze az ilyen jellegű projekteknek, illetve ezek decentralizált – eurorégiók és hasonló struktúrák, például európai területi együttműködési csoportosulások általi – végrehajtásának előnyeit és hozzáadott értékét; továbbá hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a projektek további egyszerűsítése tekintetében; valamint hogy konkrét javaslatokat tegyen jövőbeli határokon átnyúló együttműködési programokra, ezzel járulva hozzá a kohéziós politika 2020 utáni jövőjével kapcsolatos vitához.

12.

úgy véli, hogy az emberek közötti és kisméretű projektek általában jelentős európai hozzáadott értékkel rendelkeznek és nagyban hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó célkitűzéseihez, mivel leküzdik a határok által állított akadályokat és integrálják a határ menti területeket és lakóikat. Az ilyen jellegű projektek tekintetében az alábbi konkrét előnyöket kell kiemelni:

13.

mindezek ellenére előnyöket lát a nagyobb méretű támogatható területekre vonatkozó partnerségek megerősítésében, ugyanakkor a lehetséges negatív hatásokkal is tisztában van: nagy területek esetében a programok nehezebben tudják figyelembe venni a terület különböző részeinek konkrét szükségleteit. Megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy inkább a nagyobb projektek részesülnek támogatásban, és ez a támogatás egyre kevésbé hozzáférhető a helyi/regionális szereplők számára;

14.

úgy véli, hogy az ilyen programok decentralizált irányítása – ami például alprogramok népszerűsítésével érhető el –, valamint a kisebb méretű és emberek közötti projektek finanszírozásának lehetővé tétele jelentené a legjobb választ erre a tendenciára, és arról is gondoskodna, hogy a programok közelebb maradjanak a polgárokhoz;

15.

kiemeli, hogy milyen előnyökkel jár, ha a kisebb projektalapokat (vagy hasonló, az emberek közötti és kisméretű projekteket finanszírozó alapokat) decentralizált módon irányítják:

16.

tisztában van azzal, hogy ez a megközelítés viszonylag magasabb közigazgatási költségekkel járhat. Hangsúlyozni kell, hogy a szokásos projektadminisztráción kívül számos egyéb tevékenységre is sor kerül (pl. tájékoztatás, előkészítési tanácsadás, végrehajtás és számvitel). A decentralizált figyelem és alulról építkező megközelítés nélkül nehéz lenne az ilyen projektek megvalósítása;

17.

megjegyzi, hogy az emberek közötti és kisméretű projektek decentralizált végrehajtásának előnyei legjobban az eurorégiók és hasonló határokon átnyúló struktúrák bevonásával érhetők el (4). Jogilag ölthetik európai területi együttműködési csoportosulások formáját is, amelyek nagyon alkalmasak erre a szerepre;

18.

azt ajánlja, hogy a sikeres végrehajtás érdekében ezek a struktúrák jelentős tapasztalattal rendelkezzenek a határokon átnyúló együttműködésben helyi és regionális szinten. Fontos, hogy a struktúrák:

19.

hangsúlyozza, hogy az emberek közötti és kisméretű projektek hozzáadott értékének és decentralizált irányításának megőrzése érdekében ezeknek a projekteknek és eljárásoknak rendkívül egyszerűeknek kell lenniük;

20.

kiemeli, hogy az RB az álláspontját Az európai strukturális és beruházási alapok egyszerűsítése a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából című véleményében ismertette (7). A határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos ajánlások – például az európai területi együttműködés eltávolítása az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazási területéről, vagy rugalmasabb megközelítés bevezetése az Európa 2020 stratégia tematikus célkitűzéseinek alkalmazása terén – még fontosabbak az emberek közötti és kisméretű projektek esetében;

21.

megállapítja, hogy az egyszerűbb eljárásoknak arányosnak kell lenniük az érintett összegekkel. Ez egyaránt érvényes a projektek irányítóira (adminisztráció, pénzügyi irányítás, ellenőrzési mechanizmusok stb.) és a célcsoportokra (az adminisztratív terhek csökkentése, célorientált előzetes információk, az „egyszeri adatszolgáltatás elvének” alkalmazása) (8). Ezeket az egyszerűbb eljárásokat a projektciklus minden szakaszában alkalmazni kell.

22.

azt javasolja, hogy az ellenőrzés, nyomon követés és auditálás során ne csak az eljárásokra, hanem inkább a tartalomra és eredményekre összpontosítsanak;

23.

felkéri a megosztott irányítás összes szintjét, hogy tegyenek lehetővé megfelelő egyszerűsített költséglehetőségeket, és éljenek is ezekkel az emberek közötti és kisméretű projektek kezelése során. A közfinanszírozás szükséges ellenőrzése ellenére az RB kéri, hogy az ilyen projektek auditálásakor ösztönözzék az egyszeri adatszolgáltatás elvének, az egyösszegű kifizetéseknek, az átalányfinanszírozásnak és az egyszerűsített költségmegállapításnak (pl. szabványosított egységköltségeknek) a használatát;

24.

úgy véli, hogy az EU jelenlegi helyzete miatt (erősödő nacionalizmus, az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, migrációs válság, gazdasági és pénzügyi nehézségek) egyértelmű, hogy egyre nagyobb szükség van az uniós fellépés konkrét előnyeinek és hozzáadott értékének ismertetésére. A határokon átnyúló együttműködés és különösen az emberek közötti és kisméretű projektek azok közé a fellépések közé tartoznak, melyek a legegyértelműbben példázzák az ilyen konkrét előnyöket és a hozzáadott értéket a polgárok mindennapjaiban. Ezek esetében az uniós finanszírozás egyértelműen pozitív hatást gyakorol az uniós polgárok valós életére, kilátásaira és véleményére;

25.

azt javasolja, hogy az összes érintett fél tegyen erőfeszítéseket az ilyen jellegű projektek eredményeinek és előnyeinek jobb láthatósága érdekében – nem annyira a határ menti régiókban, ahol ezek egyértelműek, hanem nemzeti szinten (a tagállamokban) és európai szinten (az uniós intézményekben), ahol a kohéziós politikával kapcsolatos döntések születnek. Jelen vélemény, valamint a konkrét projektpéldákat tartalmazó brosúra célja, hogy hozzájáruljon ezekhez az erőfeszítésekhez. Az eredményekről szóló tájékoztatást elősegítheti az Európai Együttműködés Napja is;

26.

elismeri, hogy az emberek közötti és kisméretű projekteket támogató kisebb projektalapok (és hasonló eszközök) értékelésére specifikus módszertant kell alkalmazni. Az emberek közötti projektek „puha” jellege miatt egyértelmű, hogy az ilyen értékelésekhez nem megfelelőek a szokásos eredménymutatók (pl. a bizalom szintjének vagy az előítéletek leküzdésének mérésére). Úgy véli, hogy már az is pozitív eredménynek minősül, hogy a határ menti régiók polgárai és intézményei között határokon átnyúló együttműködés zajlik (hasonlóan ahhoz, ahogy az Erasmus programnak köszönhetően egyre több hallgató tanul külföldön). Elegendő kellene, hogy legyen a részt vevő polgárok és az együttműködő partnerek száma. A kisméretű projektek hozzájárulnak az adott beruházási prioritás mutatóihoz, azonban még ezeknek, a nem tisztán emberek közötti projekteknek az esetében is figyelembe kell venni a határokon átnyúló együttműködésben aktívan részt vevő együttműködő partnerek és polgárok számát, mivel ez építi a partnerek kapacitását arra, hogy a jövőben továbbfejlesszék az együttműködést. Kiterjeszti az EU által támogatott fellépések hatókörét a helyi viszonyokat figyelembe vevő és a polgárokra összpontosító megközelítéssel, akik elkötelezetté válnak az európai eszme helyi szintű terjesztése iránt. A határokon átnyúló együttműködési projekteken dolgozó munkacsoportok tagjai által szerzett szakmai és interkulturális kompetenciák gyakran értékesebbek, mint önmagában a projekt eredménye (kis léptékű beruházás);

27.

ajánlja, hogy az emberek közötti és kisméretű projekteket – a határokon átnyúló együttműködési programok legitim eszközeként – foglalják bele a határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott uniós támogatást szabályozó rendeletekbe, és kéri az Európai Bizottságot, hogy a rendeletek következő generációjára vonatkozó javaslatban dolgozza ki a megfelelő rendelkezéseket;

28.

ajánlja továbbá, hogy az Európai Bizottság ösztönözze az emberek közötti és kisméretű projektek bevonását a határokon átnyúló együttműködési programokba, különösen ahol helyi és regionális szinten van kereslet ilyen projektek iránt. Elegendő pénzeszközt kell elkülöníteni az alulról építkező kereslet kielégítésére. Különös figyelmet kell fordítani azokra a határokra, amelyeket érinti az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból (9). Itt megoldásokat kell keresni az Egyesült Királyság helyi és regionális önkormányzataival és más partnerekkel való együttműködés folytatására;

29.

kiemeli, hogy az ilyen projektek előnyeit decentralizált irányítás mellett lehet a legjobban kiaknázni, méghozzá kisebb projektalapok vagy bármilyen hasonló eszköz segítségével, vagy pedig helyi irányítóbizottságok közvetlen irányításával. Alapvető fontosságú, hogy minden határ menti régió szabadon használhassa az évek során bevált eszközeit és eljárásait, ezzel biztosítva a finanszírozás folytonosságát azzal az átfogó céllal, hogy a programok közelebb maradjanak a polgárokhoz;

30.

ajánlja, hogy az eurorégiók vagy hasonló struktúrák és az európai területi együttműködési csoportosulások jelentsék a keretet az emberek közötti és kisméretű projektek decentralizált végrehajtásának garantálásához, biztosítva folytonosságukat és figyelembe véve a bizonyítottan hasznos struktúráknak (pl. az „ernyőprojektek” kedvezményezettjeinek) már meglévő szerepét. Az olyan határ menti területeken, ahol nincsenek ilyen struktúrák, ösztönözni kell létrehozásukat, vagy más megfelelő megoldásokat kell keresni, amelyek a lehető legjobban tiszteletben tartják a fenti alapelveket;

31.

hangsúlyozza, hogy az emberek közötti és kisméretű projektek hozzáadott értékének és előnyeinek megőrzése érdekében a projekteknek és irányításuknak minél egyszerűbbnek kell maradniuk. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tartalomra, mint az eljárásokra, és előnyben kell részesíteni az egyszerűsített költséglehetőségeket;

32.

kiemeli, hogy az emberek közötti projektek gyakran összefogják a partnereket az állami vagy részben állami szolgáltatások keretében, és enyhítik a szervezetek közötti eltérő szabályozás és finanszírozás hatását a különböző tagállamokban. Az ideiglenes projektfinanszírozáson túl azonban az is fontos, hogy az emberek közötti projekteket, ha sikeresek, folytatni lehessen strukturális finanszírozás révén. A következő programozási időszakban több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a nemzeti jogalkotókkal megismertessük a határok mentén szerzett tapasztalatokat. A tagállamoknak határ menti területekre vonatkozó megállapodásokat kellene kötniük a nemzeti szabályozásból és finanszírozásból eredő hatások csökkentése érdekében;

33.

arra kéri a tagállamokat, az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy vegyék figyelembe ezeket a konkrét ajánlásokat, és hozzák meg a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket akkor, amikor előkészítik a határokon átnyúló együttműködési programok következő generációjára vonatkozó jogalkotási javaslatokat, kidolgozzák ezeket a programokat, és sikeresen végrehajtják őket. Ezzel biztosítható, hogy Európa határ menti régióinak polgárai határozottan érezzék az európai integráció előnyeit.