12.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/43

1.

üdvözli az „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című európai bizottsági közleményt mint a kisvállalkozói intézkedéscsomag továbbfejlesztését és kiterjesztését. Arra kéri ugyanakkor az Európai Bizottságot, hogy tegye naprakésszé a kisvállalkozói intézkedéscsomagot, és őrizze meg annak homogenitását;

2.

osztja azt a közleményben kifejezett aggodalmat, hogy a belső piac – ezen belül a digitális belső piac – tartós túlzott szétaprózódása negatívan hat az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedési potenciáljára;

3.

megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja az innovatív vállalkozások fejlődését szolgáló intézkedéseket és azoknak az akadályoknak a felszámolását, melyek korlátozzák fejlődési lehetőségeiket;

4.

felhívja a figyelmet arra, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások gyakran alkalmaznak rugalmas foglalkoztatási formákat, például távmunkát, rugalmas munkaidőt, munkaerő-kölcsönzést, munkaszerződést és megosztott munkaköröket/munkahelyeket. Ha ezeket a foglalkoztatási formákat valódi lehetőségként ismertetik a munkavállalókkal, akkor azok kedvező hatással lehetnek a munka és a családi élet közötti egyensúlyra, és segíthetik a tartós munkanélküliség problémájának kezelését;

5.

kiemeli, hogy az európai, tagállami, regionális és helyi közhivatalok partnerségi együttműködése rendkívül fontos az olyan körülmények kialakításához, melyek segítik az induló innovatív vállalkozások tevékenységi körének bővítését;

6.

kéri az Európai Bizottságot, hogy saját kezdeményezések révén arra ösztönözze a tagállamokat, hogy a gazdaságtudományi és más irányú képzések minden szintjén nagyobb figyelmet fordítsanak a kreativitás, a vállalkozói szellem, a gazdaság és a pénzügyek kérdéskörére;

7.

hangsúlyozza, hogy a régiók és városok teljesítménye fontos szerepet játszik az innováción alapuló világgazdaság fejlődésében, mivel a régiók és a városok rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó piaci, technológiai és kulturális körülményekhez;

8.

úgy véli, hogy a különösen nagy lendülettel növekedő innovátorok támogatása más piaci szereplőkre is kihat. A körforgásos gazdaságra, a szociális gazdaságra és a megosztásalapú gazdaságra (1) irányuló jelenlegi erőfeszítésekkel párhuzamosan a támogató intézkedések és a jogszabályi könnyítések a szinergiáknak köszönhetően egész társadalmak fejlődését elő fogják mozdítani;

9.

hangsúlyozza, hogy döntően fontosak lesznek azok az intézkedések, melyek az ágazati stratégiák szorosabb kapcsolódásához vezetnek, és olyan szálakat építenek ki a tudomány világa, a gazdaság és a közhatóságok között minden szinten, ami közös célok megvalósítását teszi lehetővé;

10.

hangsúlyozza, hogy az európai induló innovatív vállalkozások terjeszkedését elsősorban az uniós tagállamokban hatályos jogszabályok különbözősége és állandó változása akadályozza (2);

11.

kéri, hogy az Európai Bizottság törekedjen az induló innovatív vállalkozások („start-up”) és a növekvő innovatív vállalkozások („scale-up”) egyértelmű meghatározásainak kidolgozására, illetve a kkv-kra vonatkozó jogszabályok további egyszerűsítésére;

12.

támogatja a Horizont 2020 program keretében létrehozott elemzési módszert (a szakmai ajánlások igénybevételének lehetőségét illetően), valamint A Klaszterek és az Ipari Szerkezetváltás Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységét;

13.

javasolja, hogy az eszköztárat és az intézkedéseket három próbaciklus után vizsgálják felül, hogy az induló innovatív vállalkozásokra és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó áttekintéseket ne csak összegyűjtsék, hanem a vizsgálatokat minőségi szempontokkal is kiegészítsék, melyek megkönnyítik a jelentkező problémák meghatározását;

14.

üdvözli, hogy a COSME program intézkedései – az egységes piaci stratégiához tartozó európai bizottsági prioritásokkal összhangban – jórészt az induló és a növekvő innovatív vállalkozások támogatására irányulnak;

15.

aggodalmát fejezi ki az adórendszerek szétaprózottságának megszüntetésére irányuló munka lassú üteme miatt, különös tekintettel a 28 uniós tagállamban működő hozzáadottértékadó-rendszerekre. A szétaprózottság megnehezíti a kkv-k, különösen az induló innovatív vállalkozások fejlődését és határon átnyúló kereskedelmét;

16.

javasolja, hogy az Európai Bizottság bocsásson rendelkezésre további eszközöket, melyekkel az induló innovatív vállalkozásokat lehet támogatni a szellemi tulajdonjog védelmét szolgáló stratégiák kidolgozásában, később pedig végrehajtásában;

17.

tudatában van annak a problémának, hogy a tagállamokban nem hatékonyak és túlságosan hosszúak a vállalkozások fizetésképtelensége esetében folytatott eljárások, ami sok becsületes, de túlzottan eladósodott vállalkozást megfoszt a második esélytől;

18.

üdvözli az európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról (2016. november 22., COM(2016) 723). Az eszköz célja, hogy felszámolja a tagállamonként eltérő szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi keretekből adódó és a tőke szabad áramlását gátló legfontosabb akadályokat; aggályosnak találja azonban, hogy a javaslat a pénzügyi szempontokra korlátozódik, a vállalkozásokban foglalkoztatott munkavállalókat egy bankhoz vagy más tőketulajdonoshoz hasonlóan hitelezőkként kezeli, miközben a vállalat fellendítését kizárólag részvényesei pénzügyi átszervezésének tekinti;

19.

meggyőzőnek tartja az Európai Bizottság érvelését a javasolt jogszabályi megoldások uniós szintű végrehajtásából adódó többletértékkel kapcsolatban, ezért elismeri, hogy az irányelvjavaslat összhangban van a szubszidiaritás elvével. Ugyanebből az okból úgy látja, hogy az irányelvjavaslat az arányosság elvével is összhangban van;

20.

aggodalmát fejezi ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó tagállami jogrendszerek harmonizációs lehetőségének hiánya miatt ez a jogi eszköz nem fog számottevően hozzájárulni ahhoz, hogy több induló innovatív vállalkozás legyen képes 2-3 évnél hosszabb ideig megmaradni a piacon;

21.

emlékeztet arra, hogy 2015. május 20-án az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a különböző tagállamok között alkalmazandó fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848/EU rendeletet, és támogatja azt a megközelítést, amely szerint a fizetésképtelenségi eljárásokat már nem csupán a felszámolás szempontjából kell megítélni, hanem mint eszközt annak biztosítására, hogy a vállalat erőforrásait – köztük a munkavállalói munkavállaláshoz való jogát – megőrizzék, és amennyire lehetséges, biztosítsák a vállalat fennmaradását. Üdvözli továbbá, hogy 2019 júniusáig létrehozzák a „fizetésképtelenségi nyilvántartások” összekapcsolt digitális rendszerét az egyes tagállamokban, mely díjmentesen hozzáférhető az európai igazságügyi portálon keresztül. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy további támogatásra van szükség a bírák szakirányú felkészítéséhez és az eljárás keretében kijelölt vagyonfelügyelők professzionálisabbá tételéhez;

22.

üdvözli az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalását a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013) 0615), valamint a pénzpiaci alapok új kategóriájának (PPA) javasolt létrehozását: az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-t, amelyet kifejezetten a reálgazdaságban működő kisvállalkozások számára terveztek;

23.

arra kéri a nemzeti, regionális és helyi szintű közhatóságokat, hogy kezdeményezzék az alábbi tevékenységeket, és vállaljanak aktív szerepet megvalósításukban:

24.

szükségesnek tartja a kis- és középvállalkozások innovatív induló tevékenységeinek megkönnyítését az európai egységes piacon, elsősorban olyan megfelelő küszöbértékek meghatározásával, amelyek tagállami szinten mentességet biztosítanak számukra az átszervezési és regisztrációs kötelezettségek alól;

25.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság tegye meg a startup-vízum és egy követelményjegyzék bevezetésének megalapozásához szükséges lépéseket, így téve lehetővé a harmadik országokból származó képzett szellemi tőke vagy pénzügyi tőke biztonságos és előnyös fogadását, ami elősegíthetné az Európai Unió gazdaságának fejlődését;

26.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a közbeszerzéshez való hozzáférést az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, és hangsúlyozza, hogy szoros figyelemmel kell kísérni a közbeszerzésekről szóló 2014/24 irányelv tagállami átültetését és végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják a kkv-k közbeszerzéshez való hozzáférésének javítására vonatkozó meglévő rendelkezések adta lehetőségeket;

27.

a közvetítők feladata az lenne, hogy hálózatba szervezzék az innovatív közbeszerzésben érdekelt ügyfeleket, és ezeket a hálózatokat összekapcsolják innovatív vállalkozásokkal, amelyeknek pedig segítséget nyújtanak a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférésben;

28.

méltányolja a Horizont 2020 programra vonatkozó módosítási javaslatokat, melyek az alulról építkező és az ágazatközi megközelítést támogatják, és társadalmi szempontból áttörő jellegű, komoly növekedési potenciállal rendelkező innovációkat ösztönöznek;

29.

üdvözli az Enterprise Europe Network (EEN) további megerősítését a tanácsadói szolgáltatás oly módon történő kibővítése révén, hogy a vállalkozások növekedésével foglalkozó tanácsadók adnak tájékoztatást a vonatkozó tagállami és európai szabályokról, a finanszírozási lehetőségekről, a partnerségekről és a határokon átnyúló közbeszerzésekhez való hozzáférésről;

30.

hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy az EEN regionális irodái szoros együttműködési kapcsolatokat építsenek ki a helyi üzleti inkubátorokkal, akcelerátorokkal és tudományos-technológiai parkokkal való együttműködésre, mivel ezek az intézmények szoros napi kapcsolatban vannak az induló innovatív vállalkozásokkal, így jól ismerik valós problémáikat és igényeiket;

31.

hangsúlyozza, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy kapcsolat épüljön a klaszterek és a helyi és regionális vállalkozói ökoszisztémák között – különösen a befektetők és a nagyvállalatok közötti partnerkeresés és a helyi döntéshozók hálózatépítése terén – nem elég intenzívebbé tenni, ahogy azt az Európai Bizottság bejelentette, hanem ki is kell őket bővíteni az induló innovatív vállalkozások és a potenciális technológiai és nem technológiai innovatív megoldásokat rendelkezésre bocsátó tudományos intézmények összekapcsolásával;

32.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be intézkedéseket olyan innovatív üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatására, amelyek segítik a vállalkozókat a vállalkozások indulásakor, és ott vannak mellettük ebben a kezdeti szakaszban, támogatva őket vállalatvezetési képességeik kibontakoztatásában, az alternatív finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásban, vezető cégekkel való szerződéskötésben (elevator pitch), a vállalkozás nemzetközivé tételében stb.;

33.

felhívja a figyelmet az egyre mélyebb technológiai szakadékra a városi régiók és a kevésbé fejlett vagy periferikus fekvésű régiók között. Ezzel összefüggésben javasolja, hogy az Európai Bizottság tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az élenjáró régiók kapcsolatokat alakítsanak ki azokkal a régiókkal, amelyek gazdasága az agrárágazatra támaszkodik;

34.

bár még mindig sok a tennivaló, gratulál azokhoz az eredményekhez, amelyeket a vállalkozások terén sikerült elérni a kevésbé fejlett régiókban, és javasolja, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogassa azokat a jelenlegi kezdeményezéseket, amelyek ezekben a régiókban a vállalkozói szellem erősítését célozzák, és vegye fontolóra más intézkedések bevezetését, például egy külön eszköz létrehozását a különböző projektek összekötésére;

35.

rendkívül fontosnak tartja további intézkedések kidolgozását azoknak a szereplőknek a megerősítése és összekapcsolása érdekében, akik a hagyományos gazdasági ágazatokban – így például a kézműiparban vagy a kulturális és kreatív ágazatokban –, a vidéki és periferikus fekvésű régiókban és a városkörnyéki területeken ösztönzik a vállalkozói tevékenységet;

36.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló elképzelését, hogy létrehozzon egy európai platformot az induló innovatív vállalkozások potenciális partnerekkel való összekapcsolására (a már működő köz- és magánplatformokkal párhuzamosan). Ez az eszköz megerősítené a vállalkozói ökoszisztémák és klaszterek hálózatainak kiépülését Európában;

37.

üdvözli az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységének tervezett irányát (lásd a következő kezdeményezéseket: a „digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció”, a „készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve”, a nagy adathalmazokat kezelő eszköz);

38.

támogatja azt a kezdeményezést, hogy az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot terjesszék ki az inkubátorokra és a nemzetközi piacokon aktív vállalkozókra is;

39.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a rendkívül átfogó problémakörről szóló közlemény túlságosan felületesen foglalkozik a tervezett intézkedésekkel, és csak szelektív módon vizsgálja a jövőbeli intézkedéseket – így például hiányoznak az információk a digitális innovációs központok programjáról, és csak mellékesen – tevékenységének módját meg nem határozva – kerül megemlítésre az Európai Innovációs Tanács létrehozása;

40.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre részletesebb információkat ennek a Tanácsnak a tervezett hatásköréről és jogszabályi megbízatásáról;

41.

úgy véli, hogy az Európai Innovációs Tanács munkájának színvonalát döntően az határozza meg, hogy gondoskodunk-e a vállalkozások és környezetük, a tudományos világ és a közhatóságok megfelelő képviseletéről ebben a testületben;

42.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, mennyiben lehet támogatni az önkormányzatokat abban, hogy az üzleti élet tapasztalt képviselőiből felállítsanak olyan testületeket, melyek az adott önkormányzat területén segítenék a vállalkozói tevékenység és az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fejlődését;

43.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, a tudomány világa és maguk a vállalkozások (azaz az úgynevezett „hármas spirál”) mind napjainkban, mind a jövőben fontos szerepet töltenek be a vállalkozói szellem népszerűsítésében, a tudományok és az innováció kultúrájának az európai régiókat átfogó terjesztésében, illetve az erős regionális vállalkozói ökoszisztémák kiépítésében;

44.

kéri, hogy az Európai Bizottság vonja be a regionális és helyi önkormányzatokat az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó valamennyi tagállami rendelkezés és gyakorlat tervezett felülvizsgálatába. Érdemes kihasználni azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok állnak a legközelebb a helyi vállalkozókhoz, és nagyon jól ismerik a helyi vállalkozói környezetet;

45.

úgy véli, hogy a digitális egységes piaccal új dimenzió nyílik a verseny előtt, és minden régiónak más olyan európai régiókkal kell versenyeznie, melyek azonos jogalapokra támaszkodnak. Így tehát az olyan induló vállalkozások, melyeknek eddig nem voltak különösebb esélyeik, most lehetőséget kapnak arra, hogy megjelenjenek a nemzetközi színtéren, és hozzáférjenek új, határon átnyúló piacokhoz;

46.

kiemeli, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások innovatív és atipikus megoldásokat alkalmaznak, ezért tevékenységük hatását csak korlátozott mértékben lehet előre látni. Ez viszont megnehezíti a klasszikus programok keretében nyújtott finanszírozáshoz való hozzáférést;

47.

ajánlja, hogy az Európai Bizottság lazítsa fel a finanszírozási rendszert, hogy az rugalmasabban közelítse meg az innovatív ötleteket, és arra ösztönözze az európai finanszírozási eszközök elosztásáért felelős szereplőket, hogy figyelmesebben válasszák ki a szakértőket;

48.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó elképzelését, hogy létrehozzon egy páneurópai kockázatitőke-alapot, amely mérsékelheti a kockázatitőke-alapok piacának szétaprózottságát az EU-ban;

49.

javasolja, hogy vizsgálják meg, miként lehetne mozgósítani a helyi kockázati tőkét az önkormányzatokban;

50.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság ösztönözze a különféle finanszírozási források közötti differenciálást. A kockázati tőkealapok, a magántőke és az üzleti angyalok ugyanis még kevéssé fejlettek Európában;

51.

határozottan üdvözli a COSME és – azzal a megkötéssel, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől vagy a Horizont 2020 programtól nem vesznek el forrásokat – az ESBA költségvetésének növelésére vonatkozó javaslatot, mivel ez kiegészítő forrásokat szabadít fel a kkv-k számára az indulás és a növekedés szakaszaira. Különösen hasznos lenne előmozdítani a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások közötti integrációt és partnerséget;

52.

üdvözli azokat az európai bizottsági intézkedéseket, melyek célja, hogy további kockázatitőke-finanszírozási ösztönzőket hozzanak létre, például olyan konstrukciókkal, amelyek lehetővé tennék, hogy magántulajdonú vagy önkormányzati tulajdonú beruházási alapok állami garanciában részesüljenek, amikor hitelt vesznek fel, mivel ez elősegítheti, hogy növekedjen az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra irányuló tőkebefektetések és adósságalapú befektetések száma;

53.

szorgalmazza, hogy uniós szinten dolgozzanak ki egy olyan programot az induló és a növekvő innovatív vállalkozások nem pénzügyi támogatására, amely megkönnyíti az új piacok feltárását, és elősegíti új munkahelyek létrehozását, illetve az innovációk továbbfejlesztését az EU-ban;

54.

úgy véli, hogy az innovatív vállalkozásokba történő magánberuházásokat ösztönző és bevonzó pénzügyi és adóügyi támogató intézkedések segítségével meg kell erősíteni a strukturált európai beruházási ökoszisztémát, hogy így az ilyen vállalkozások optimális gazdasági és pénzügyi feltételek mellett fejlődhessenek és növekedhessenek, illetve magas szintű versenyképességre tehessenek szert. Ehhez nagyon fontos az alternatív finanszírozási eszközök (kockázati tőke, nyereségrészesedésre jogosító hitel, garanciák stb.) megerősítése. Ezzel kapcsolatban az is fontos, hogy valóban egyszerűsítsék a strukturális alapok által társfinanszírozott pénzügyi eszközök alkalmazását;

55.

felhívja a figyelmet az induló innovatív vállalkozások által kidolgozott innovatív megoldások alternatív finanszírozási forrásának tekinthető közösségi finanszírozási platformok intenzív fejlődésére;

56.

arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az európai társadalom számára milyen esélyeket és kockázatokat rejt magában a közösségi finanszírozás, különös tekintettel azokra a hatásokra, melyek közvetlenül érintik azokat a befektetőket, akik esetleg nem rendelkeznek egyenlő hozzáféréssel az információkhoz, és kevésbé vannak felkészülve ilyen jellegű tranzakciókra, mint a professzionális befektetők;

57.

megjegyzi, hogy az EU-ban aktív közösségi finanszírozási platformok működését szabályozó, megfelelően felépített jogi keret lehetővé tenné a szóban forgó finanszírozási forrásban rejlő potenciál maradéktalan kiaknázását. Fontos, hogy a befektetői érdekek védelmének biztosítását szolgáló normák e jogi keret szerves részét képezzék;

58.

támogatja a Startup Europe megerősítését, illetve az ikt-ágazatra és az internetes vállalkozásokra történő kiterjesztését. Ezzel összefüggésben további egyszerűsítések mellett száll síkra, hogy egyre könnyebben és hatékonyabban lehessen tanácsot adni azoknak az induló vállalkozásoknak, amelyek hozzá szeretnének férni az európai programok kínálta számos lehetőséghez;

59.

szorgalmazza, hogy az alulról építkező tevékenységeknek és a társadalom kreativitásának ösztönzése érdekében az Európai Bizottság fogadjon el egy olyan stratégiát, amely a társadalmi irányultságú és az életminőséget befolyásoló innovatív vállalkozói kezdeményezéseket célozza meg, és az eddig is kiemelten fontosként kezelt területekre – így például az ezüstgazdaságra, a szociális vállalkozásra és a hármas spirál modelljére – épít;

60.

felhívja a figyelmet az induló és a növekvő innovatív vállalkozások nagyvállalatokkal való együttműködésében rejlő lehetőségekre. Élni kell azoknak az uniós régióknak a bevált módszereivel, amelyekben az együttműködés szinergiákat hoz létre a különböző méretű és más-más ágazathoz tartozó vállalkozások között;

61.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett a Szociális Innovációs Kihívások Platformjának létrehozására;

62.

felhívja a figyelmet arra, hogy többletértéket jelenthetne, ha ezt a platformot összekötnék a közbeszerzési rendszerrel, ami hatással lehetne a szociális vállalkozások növekedési lendületére. Fontos azonban, hogy ez a rendszer rugalmasabb legyen, mert csak így lehet a problémát kreatívan, azaz a végső felhasználók számára a lehető legjobban – nem pedig a strukturális mutatók szempontjából előre látható módon – megoldani.