—

tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetre (D053565-01),

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkére (3),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate” (A glifozát hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés) című dokumentumára (4),

—

tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) véleményére az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) a glifozát uniós szintű, harmonizált osztályozására és címkézésére irányuló javaslatáról (5),

—

tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásának megújítására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezésre (7);

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával; mivel az 1107/2009/EK rendeletben foglaltak az elővigyázatosság elvén alapulnak;

B.

mivel jelenleg az összes gyomirtó közül a szisztémás glifozát gyomirtó rendelkezik a legnagyobb globális termelési mennyiséggel; mivel a glifozátot a világon 76 %-ban a mezőgazdaságban alkalmazzák; mivel széles körben használják az erdészetben, városi vagy kerti alkalmazásokhoz; mivel az 1974 és 2014 között alkalmazott glifozát teljes mennyiségének 72 %-át az elmúlt 10 évben permetezték a légkörbe;

C.

mivel a lakosság elsősorban a permetezett területeken, otthoni használat és táplálkozás révén van kitéve; mivel a glifozátnak való kitettség az alkalmazott glifozát teljes mennyiségének drámai növekedése miatt emelkedik; mivel a glifozát és annak leggyakoribb segédanyagai emberi egészségre gyakorolt hatását rendszeresen nyomon kell követni; mivel a glifozátot és/vagy annak maradványait kimutatták a vízben, a talajban, az élelmiszerekben és italokban és a nem ehető termékekben, valamint az emberi szervezetben (pl. a vizeletben) is;

D.

mivel az Európai Unió 2014. évi, 2016. október 26-án közzétett, az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról szóló jelentése megjegyezte, hogy a tagállamok korlátozott számban vettek csak olajosmag- és szójababmintát, annak ellenére, hogy e növényeket valószínűleg glifozáttal kezelik, ezért maradékanyagokra lehet számítani; mivel az EFSA szerint az állati termékekben található glifozátmaradványokról nem áll rendelkezésre semmilyen információ; mivel az EFSA úgy vélte, hogy az eredmények statisztikailag nem elég szilárdak;

E.

mivel az EFSA 2015-ben azt javasolta, hogy a tagállamok növeljék a glifozáton és a kapcsolódó maradékanyagokon (például trimetil-szulfónium) végzett elemzésének számát olyan termékekben, amelyekre a glifozát alkalmazását engedélyezték, és ahol mérhető maradékanyagok várhatóak; mivel különösen növelni kell a szójababból, a kukoricából és olajrepcéből vett minták számát; mivel a tagállamokat arra is ösztönzik, hogy dolgozzanak ki és/vagy hajtsák végre a meglévő elemzési módszereket a glifozáttal kapcsolatos metabolitok ellenőrzésére, valamint osszák meg az eredményeket az EFSA-val;

F.

mivel a glifozát egy nem szelektív gyomirtó, amely minden füvet elpusztít; mivel úgy fejti ki a hatását, hogy megzavarja az úgynevezett sikimisav-útvonalat, amely algákban, baktériumokban és gombákban szintén jelen van; mivel az Escherichia coli és a Salmonella enterica serovar Typhimurium esetében a glifozát kereskedelmi forgalomban kapható készítményeinek való szubletális kitettségnél az antibiotikumokra való megváltozott reakciót állapítottak meg;

G.

mivel az 1107/2009/EK rendelet szerint egy hatóanyagot csak akkor lehet jóváhagyni, amennyiben az 1272/2008/EK rendelet alapján nem sorolják be vagy nem kell besorolni 1A. vagy 1B. kategóriájú karcinogén anyagként, kivéve, ha a szóban forgó hatóanyagnak való emberi kitettség elhanyagolható vagy olyan súlyos növény-egészségügyi kockázat áll fenn, amelyet nem lehet más elérhető módon kezelni;

H.

mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 márciusában a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként (2A. csoport) sorolta be a következők alapján: „korlátozott bizonyíték” rák kialakulására emberekben (a való életben előforduló kitettség esetei alapján), „elegendő bizonyíték” rák kialakulására laboratóriumi állatokban (a „tiszta” glifozátra vonatkozó tanulmányok alapján), és „meggyőző bizonyíték” a karcinogenitással kapcsolatos mechanisztikus információkkal kapcsolatban (genotoxicitás és oxidációs stressz esetén) a „tiszta” glifozát és a glifozát-készítmények vonatkozásában; mivel az IARC által a 2A. csoportra alkalmazott kritériumok hasonlók az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriára alkalmazott kritériumaihoz;

I.

mivel az EFSA 2015 novemberében véglegesítette a glifozát szakértői értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy „valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberekre nézve, és a bizonyítékok nem támasztják alá karcinogén potenciálja tekintetében az 1272/2008/EK rendelet szerinti besorolását”; mivel 2017 márciusában az ECHA kockázatértékelési bizottsága (RAC) konszenzussal arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nincs bizonyíték arra, hogy a glifozát az emberi rákhoz köthető, és hogy a glifozátot nem szabad olyan anyagnak, minősíteni, amely genetikai károsodást okoz (mutagén) vagy zavart okoz a reprodukció során;

J.

mivel az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2016 májusában tartott, a növényvédőszer-maradványokról szóló együttes ülésen a FAO-nak az élelmiszerekben és a környezetben található növényvédőszer-maradványokkal foglalkozó szakértői testülete és a WHO-nak a növényvédőszer-maradványokkal foglalkozó központi értékelő csoportja arra a következtetésre jutott, hogy „a glifozát valószínűleg nem genotoxikus a feltételezett mindennapos kitettség esetén” és „valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberekre az étrenden keresztüli kitettség révén”;

K.

mivel egy peres ügy során, amelyet az Egyesült Államokban indítottak olyan személyek, akik azt állítják, hogy a glifozátnak való kitettség következtében non-Hodgkin limfómában szenvednek, a bíróság nyilvánosságra hozta a Monsanto – a glifozát hatóanyagot tartalmazó Roundup termék tulajdonosa és gyártója – belső dokumentumait; mivel a közzétett levelezés kétségeket ébresztett egyes – Monsanto által szponzorált és feltételezhetően független – tanulmányok hitelességét illetően, amelyeket az EFSA és az ECHA bizonyítékként használt a glifozát biztonságosságának értékelése során; mivel e tekintetben a tudományos tanulmányok, valamint az ezek alapját képező nyers adatok átláthatósága és nyilvános elérhetősége kiemelkedő fontosságú;

L.

mivel a glifozát karcinogén hatására vonatkozó következtetése mellett az ECHA arra a következtetésre jut, hogy a glifozát súlyos szemkárosodást okoz és a vízi élővilágra mérgező, hosszan tartó károsodást okozó anyag;

M.

mivel a glifozátra vonatkozó 18 hónapos technikai meghosszabbítás 2016. június 29-i megadását megelőzően a Parlament 2016. április 13-án állásfoglalást fogadott el, amely felkérte a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a glifozát engedélyét hét évvel, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad jóváhagynia a glifozát professzionális felhasználáson kívüli használatát, nyilvános parkokban, nyilvános játszótereken és nyilvános kertekben vagy azok közelében való használatát, illetve a glifozát mezőgazdasági használatát, amennyiben az integrált növényvédelmi rendszerek megfelelőek a szükséges gyomirtáshoz; mivel ugyanez az állásfoglalás arra is felhívta a Bizottságot, hogy dolgozza ki a hivatásos felhasználóknak szánt képzést és felhasználói engedélyt, biztosítson megfelelőbb tájékoztatást a glifozát felhasználásával kapcsolatban, valamint hogy korlátozza szigorúan a glifozát hatóanyagot tartalmazó termékek betakarítás előtti használatát e hatóanyag helytelen használatának megakadályozása és az azzal kapcsolatos potenciális kockázatok korlátozása érdekében;

N.

mivel a Parlament 2016. április 13-i állásfoglalása arra is felszólította a Bizottságot és az EFSA-t, hogy tekintettel a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos nyomós közérdekre haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a glifozát pozitív besorolásának és javasolt újbóli jóváhagyásának alapjául szolgáló valamennyi tudományos bizonyítékot; mivel ez eddig nem történt meg;

O.

mivel a végrehajtási intézkedés-tervezet (13) preambulumbekezdésében említett európai polgári kezdeményezés, amely kevesebb mint egy év alatt több mint egymillió európai polgár aláírását gyűjtötte össze, nem csupán a glifozátot említi meg konkrétan a három célja egyikeként, de már a címe is kifejezetten arra szólít fel, hogy„Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”; mivel a Bizottság a kezdeményezést 2017. október 6-án kapta meg, amelyre köteles 2018. január 8-ig válaszolni;

P.

mivel az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban egy hatóanyag jóváhagyására vonatkozó minden döntésnek az EFSA felülvizsgálati jelentésén, a mérlegelés tárgyát képező ügyre vonatkozó egyéb tényezőkön, valamint az elővigyázatosság elvén kell alapulnia;

Q.

mivel a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR), az EFSA és az ECHA által végzett tudományos értékelésen alapuló bizottsági végrehajtási rendelettervezet azt javasolja, hogy 2027. december 15-ig, azaz 10 évig még engedélyezzék a glifozátot; mivel e rendelet 2017. december 16-tól lenne alkalmazandó;

R.

mivel a glifozát hatóanyag jóváhagyására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezet I. mellékletében szereplő egyedi rendelkezések uniós szinten nem kötelező érvényűek, ehelyett a felelősséget a tagállamokra ruházzák;

S.

mivel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló 2017. február 15-i állásfoglalásában (8) a Parlament hangsúlyozta az 1107/2009/EK rendelet felülvizsgálatának szükségességét az alacsony kockázatú biológiai peszticidek kifejlesztésének, engedélyezésének és forgalomba hozatalának előmozdítása érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy – a REFIT-kezdeményezés összefüggésében végzett általános felülvizsgálattól függetlenül – 2018 vége előtt terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatot az 1107/2009/EK rendelet módosítására az alacsony kockázatú biológiai peszticidekre vonatkozó, gyorsított értékelési, engedélyezési és regisztrációs eljárás kialakítása érdekében;

T.

mivel a Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló közleménye közzétételét 2017 vége előttre, a költségvetési javaslatok közzétételét pedig 2018 májusára ígérte;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.