P8_TA(2017)0270

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap végrehajtása

Az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalása az Európai Stratégiai Beruházási Alap végrehajtásáról (2016/2064(INI))

(2018/C 331/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (ESBA-rendelet),

—	tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának 2015. évi kezeléséről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Számvevőszékhez intézett 2016. május 31-i bizottsági jelentésre (COM(2016)0353),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Európa ismét beruház – Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

—	tekintettel az Európai Beruházási Banknak az EBB-csoport ESBA keretében történő 2015. évi finanszírozási és beruházási műveleteiről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett éves jelentésére (2),

—

tekintettel az „Értékelés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0297), az Európai Beruházási Bank által az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működéséről készített értékelésre (3), az (EU) 2015/1017 rendelet alkalmazásának az Ernst and Young által készített ad hoc ellenőrzésére (4) és az Európai Számvevőszék véleményére (5),

—

tekintettel az 1316/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597),

—	tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáján (COP21), 2015 decemberében, Párizsban, Franciaországban elfogadott Párizsi Megállapodásra,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (6),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (7),

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0200/2017),

tudomásul veszi, hogy Európában nagyfokú a beruházási hiány, és ennek mértéke a Bizottság szerint évente legalább 200-300 milliárd EUR; hangsúlyozza különösen – ennek összefüggésében –, hogy Európának szüksége van nagy kockázatú finanszírozásra, különösen a kkv-k finanszírozása, a kutatás-fejlesztés, az ikt, a közlekedés, valamint a hírközlési és az energetikai infrastruktúra terén, amelyek szükségesek az inkluzív gazdasági fejlődés fenntartásához; aggasztja, hogy a nemzeti számlákra vonatkozó legutóbbi adatok szerint a beruházások nem növekedtek az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozása óta, ami – ha ez így marad – továbbra is a növekedés elfojtásának és a magas munkanélküliségi ráták megmaradásának a kockázatát hordozza, főleg a fiatalok és az új generációk körében; hangsúlyozza, hogy az említett beruházási hiány bizonyos stratégiai területekre irányuló beruházást elősegítő környezet kialakítása általi felszámolása a növekedés megélénkítésének, a munkanélküliség elleni küzdelemnek, az erős, fenntartható és versenyképes ipari fejlődés előmozdításának és a hosszú távú uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításának a kulcsa;

hangsúlyozza, hogy az ESBA szerepe a nehézségek megoldásának és a finanszírozási akadályok felszámolásának támogatása, továbbá olyan transzformatív és produktív stratégiai beruházások végrehajtása, amelyek magas gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értékkel rendelkeznek, a tagállamok gazdaságának megreformálása és modernizálása, valamint olyan növekedés és álláshelyek teremtés, amelyhez a gazdasági megvalósíthatóság ellenére nem valósul meg piaci finanszírozás, továbbá a magánberuházások ösztönzésére az Unió összes régiójában;

emlékeztet a Parlament rendeletben előírt szerepére, különösen az ESBA végrehajtásának nyomon követése tekintetében; elismeri ugyanakkor, hogy még nem érkezett el az ideje az ESBA működésére és az uniós gazdaságot érintő hatására vonatkozó átfogó és bizonyítékokon alapuló értékelés véglegesítésének, véleménye szerint azonban mindenképpen szükség van egy a kiválasztott és az elutasított projektekkel és a vonatkozó határozatokkal kapcsolatos, átfogó adatokon alapuló, előzetes értékelésre ahhoz, hogy az ESBA 2.0 és a továbbiak szempontjából meghatározhatók legyenek az adott esetben fejlesztésre szoruló területek; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó értékelést, amint az információk hozzáférhetővé válnak;

Addicionalitás

emlékeztet arra, hogy az ESBA célja addicionalitás biztosítása a piac nem megfelelő működésének, illetve a szuboptimális beruházási helyzeteknek a kezelése, továbbá olyan műveletek támogatása érdekében, amelyeket a meglévő uniós pénzügyi eszközökkel nem lehetne, vagy nem ugyanolyan mértékben lehetne megvalósítani, vagy amelyeket az ESBA bevonása nélkül magánforrásokból nem finanszíroznának; megjegyzi azonban, hogy az addicionalitás fogalma további pontosításra szorul;

emlékeztet arra, hogy az ESBA által támogatott projektek – miközben az ESBA-rendelet 9. cikkében megállapított általános célkitűzésekkel összhangban álláshelyek teremtésére, a fenntartható növekedésre, valamint a gazdasági, területi és társadalmi kohézióra törekednek – akkor tekinthetők addicionalitást biztosítónak, ha olyan kockázattal járnak, amely az EBB különleges tevékenységeinek felel meg, az EBB alapokmányának 16. cikkében, valamint az EBB hitelkockázati politikájára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározottak szerint; emlékeztet arra, hogy az ESBA által támogatott projektek jellemzően magasabb kockázati profillal rendelkeznek, mint az EBB szokásos műveletei által támogatott projektek; hangsúlyozza, hogy az EBB különleges tevékenységeinek megfelelő minimumkockázatnál alacsonyabb szintű kockázattal járó projektek csak akkor támogathatók az ESBA keretében, ha az addicionalitás biztosításához uniós garancia felhasználására van szükség;

emlékeztet arra, hogy bár az ESBA keretében jóváhagyott valamennyi projekt „különleges tevékenységnek” minősül, egy független értékelés szerint egyes projekteket az uniós garancia felhasználása nélkül is lehetett volna finanszírozni;

kéri a Bizottságot, hogy az EBB-vel és az ESBA irányítási struktúrájával együttműködésben készítsen jegyzéket valamennyi olyan EU által támogatott EBB-finanszírozásról, amelyre az addicionalitás kritériuma vonatkozik, valamint mellékeljen egyértelmű és átfogó magyarázatot azon bizonyítékokra vonatkozóan, amelyek igazolják, hogy e finanszírozások más módon nem valósultak volna meg;

megjegyzi, hogy az ESBA minőségi és mennyiségi célkitűzései között abban az értelemben ellentmondás jelentkezhet, hogy a bevonandó magántőke mennyiségének elérése érdekében az EBB esetleg olyan kevésbé kockázatos projekteket finanszíroz, amelyek iránt már érdeklődnek beruházók; sürgeti az EBB-t és az ESBA irányítási struktúráját, hogy az ESBA-rendelet 5. cikkének megfelelően biztosítson valódi addicionalitást, és gondoskodjon a piac nem megfelelő működésének, illetve a szuboptimális beruházási helyzeteknek a teljes körű kezeléséről;

felhívja az EBB-t, hogy az alap kezelése során biztosítsa az átláthatóságot az állami, magán és harmadik felektől származó hozzájárulások eredete vonatkozásában, és szolgáljon konkrét adatokkal, többek között az egyes projektekre és külföldi befektetőkre vonatkozóan, valamint hangsúlyozza a Parlamentnek való, az ESBA-rendeletben rögzített jelentéstételi kötelezettséget; hangsúlyozza, hogy minden esetleges jövőbeli harmadik országbeli hozzájárulónak teljesítenie kell valamennyi uniós közbeszerzési, munkajogi és környezetvédelmi rendelkezést, és elvárja, hogy az ESBA projektfinanszírozási döntései során teljes mértékben tegyenek eleget az EBB projektjeire vonatkozó szociális és környezetvédelmi feltételeknek;

Eredménytábla és projektkiválasztás

10.

megállapítja, hogy a rendeletben foglaltak szerint egy projektet csak akkor választanak ki az ESBA általi támogatásra, ha esetében az EBB és az ESBA irányítási struktúráján belül egyaránt végrehajtották az előzetes átvilágítási és döntéshozatali eljárást; megállapítja, hogy a projektgazdák hangot adtak a gyors visszajelzés és a fokozott átláthatóság iránti igényüknek úgy a kiválasztási kritériumokat, mint a lehetséges ESBA-támogatás összegét és típusát/ügyletrészsorozatát illetően; felhív az egyértelműség fokozására annak érdekében, hogy még inkább ösztönözzék a projektgazdákat az ESBA-támogatás iránti pályázat benyújtására, többek között azáltal, hogy az eredménytáblát elérhetővé teszik az ESBA-finanszírozásra pályázók számára; kéri, hogy a döntéshozatali eljárást tegyék átláthatóbbá a kiválasztási kritériumok és a pénzügyi támogatás tekintetében, és gyorsítsák fel, ugyanakkor az uniós források védelme érdekében továbbra is biztosítsák a szigorú átvilágítást; hangsúlyozza, hogy az értékelési folyamat egyszerűsítése érdekében, különösen a beruházási platformok esetében, ösztönözni kell az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok közös átvilágítási eljárását, vagy azt, hogy az EBB ezt a jogkört átruházza a nemzeti fejlesztési bankokra;

11.

úgy ítéli meg, hogy a projektek és a támogatható partnerek értékelési kritériumai további pontosításra szorulnak; ennek megfelelően további információkat kér az ESBA irányító szerveitől az ESBA keretében jóváhagyott valamennyi projekt értékeléseiről, különösen addicionalitásuk és a fenntartható növekedéshez és a munkahelyteremtési kapacitáshoz való hozzájárulásuk tekintetében, a rendeletben foglaltak szerint; kéri, hogy a támogatásra jogosult partnerek vonatkozásában az uniós elvek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak megfelelően alkalmazzanak szigorú vállalatirányítási szabályokat ahhoz, hogy elfogadható ESBA-partnerek lehessenek;

12.

emlékeztet arra, hogy az eredménytábla eszközként szolgál a beruházási bizottság számára ahhoz, hogy előnyben részesítse a magasabb pontszámmal és nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező műveletek esetében az uniós garancia felhasználását, és hogy a beruházási bizottságnak azt ennek megfelelően kell használnia; ellenőrizni fogja az eredménytábla és a kapcsolódó mutatók betartását, alkalmazását és használatát; kéri, hogy a projektkiválasztási kritériumokat megfelelően alkalmazzák, és a projektkiválasztási eljárást tegyék átláthatóbbá; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi rendelet melléklete szerint a beruházási bizottságnak a projektek elsőbbségének meghatározásakor az eredménytábla valamennyi pillérét egyformán fontosnak kell tekintenie, tekintet nélkül arra, hogy az adott pillérhez numerikus pontszámot rendeltek vagy pedig az pontszám nélküli, minőségi és mennyiségi mutatókból áll; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi eredménytáblákban a projektek technikai szempontjaihoz kapcsolódó 3. pillér ugyanolyan súllyal esik latba, mint a fontosabb, a várható eredményekhez kapcsolódó 1. és 2. pillér; kritikával illeti a tényt, hogy a beruházási bizottság szakértői az EBB saját bevallása szerint a 4. pillért csak tájékozódás céljából és nem döntéshozatalra használják; kéri, hogy a projektről szóló végső döntés meghozatala után az eredménytáblákat – bizalmas üzleti adatok nélkül – tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

13.

elismeri, hogy az új innovatív projektek előkészítése több évet is igénybe vehet, továbbá hogy az EBB-nek – mivel nyomás nehezedik rá a 315 milliárd EUR összegű célkitűzés elérése miatt – mindenképpen meg kell kezdenie az ESBA tevékenységeit; mégis aggasztja, hogy az EBB az ESBA végrehajtásakor az eddigiekben nagyrészt főleg alacsonyabb kockázatú projekteket felölelő, meglévő projektmodellre hagyatkozott, és ezzel saját szokásos finanszírozását csökkentette; attól tart, hogy az ESBA nem biztosít kiegészítő finanszírozást a magas kockázatú innovatív projektek számára; hangsúlyozza, hogy egy projekt attól, hogy különleges tevékenységnek minősül, nem szükségszerűen kockázatos; ugyanakkor a különleges tevékenységnek minősülés oka az is lehet, hogy a projekt finanszírozását mesterségesen kockázatos módon strukturálták, és így a nagyon alacsony kockázatú projektekből könnyen válhatnak magas kockázatú projektek; hangsúlyozza, hogy a projekt kritériumainak alkalmazását semmiképpen sem szabad enyhíteni, csak hogy a mozgósított beruházások 315 milliárd EUR politikai célkitűzését elérjék;

14.

kéri, hogy az EBB becsülje meg potenciális középtávú éves hitelezési kapacitását, figyelembe véve az ESBA-t és az esetleges szabályozási fejleményeket, és továbbra is évi 70-75 milliárd EUR összegben hitelezzen – a programokból származó nyereségek, visszafizetések stb. felhasználásával –, az ESBA-t pedig kiegészítő eszközként alkalmazza; megállapítja, hogy ez azt jelentené, hogy az EBB üzleti volumene 75 milliárd EUR helyett összesen legalább 90 milliárd EUR-t ér el;

15.

fontosnak tekinti annak elemzését, hogy a 15-ös tervezett tőkeáttétel megfelelően képessé teszi-e az ESBA-t a magasabb kockázatot hordozó, magas színvonalú projektek támogatására, és felhívja a Bizottságot, hogy készítsen erről értékelést; emlékeztet arra, hogy a 15-ös tőkeáttétel portfólió-alapú, és kiválasztása az EBB finanszírozási tapasztalatán alapult, azzal a céllal, hogy kezeljék a piac nem megfelelő működéseit; felhív arra, hogy a volumenkövetelmény kiegészítéseként mérjék fel az ESBA által elérendő közcélokat; javasolja, hogy vegyék figyelembe a párizsi éghajlatváltozási konferencián (COP21) az Unió által kitűzött célokat; sürgeti az EBB-t az eddig elért tőkeáttétel és az ennek alapját képező számítási mód nyilvánosságra hozására;

16.

hangsúlyozza, hogy a kis projektek hozzájutása a számukra szükséges finanszírozási forrásokhoz gyakran nehézségekbe ütközik; aggodalommal állapítja meg, hogy a kis projektek méretük miatt, sőt állítólagos nem támogathatóságuk miatt, nem mernek az ESBA általi finanszírozásra pályázni; rámutat arra, hogy egy kis projekt is jelentős hatást fejthet ki nemzeti vagy regionális szinten; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) szakmai segítségnyújtását, amely elengedhetetlen szerepet játszik a kis projektek projektgazdáinak tanácsadása és támogatása tekintetében a projektek beruházási platformok vagy keretmegállapodások útján történő strukturálása és összevonása során; kéri az irányítóbizottságot, hogy vizsgálja meg a kérdést, és tegyen javaslatokat e helyzet kiigazítására;

Ágazati diverzifikáció

17.

hangsúlyozza, hogy az ESBA keresletvezérelt eszköz, amelyet ugyanakkor a rendeletben megállapított és az irányítóbizottság által meghatározott politikai célkitűzéseknek kell irányítania; felhív a kielégítetlen beruházási igénnyel rendelkező, ugyanakkor az ESBA-t teljes mértékben kiaknázni eddig nem tudó ágazatok alaposabb tájékoztatására; e tekintetben megjegyzi, hogy a beruházási kereslet fellendítése érdekében több uniós makrogazdasági szintű intézkedésre lenne szükség;

18.

üdvözli, hogy az ESBA finanszírozása az ESBA-rendeletben meghatározott valamennyi ágazatra kiterjed; rámutat ugyanakkor, hogy bizonyos ágazatok alulreprezentáltak, nevezetesen ilyen a szociális infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás ágazata, amelynek eddig az ESBA által jóváhagyott finanszírozások csupán 4 %-a jutott; megállapítja, hogy ez számos különböző oknak betudható, például annak, hogy bizonyos ágazatokban esetleg nem tudnak az ESBA-ról, és korlátozottabb technikai ismeretekkel rendelkeznek az efféle eszközökre irányuló pályázati lehetőségekről, vagy amiatt is történhet, hogy az ESBA létrehozása idején egyes ágazatok eleve jobb befektetési lehetőségeket kínáltak jól előkészített, hitelképes projektjeikkel; kéri az EBB-t, hogy ezzel összefüggésben elemezze, hogyan lehet az ágazati diverzifikációt javítani, a rendeletben meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódva, továbbá hogy az ESBA-támogatás más ágazatokra kiterjeszthető-e;

19.

emlékeztet arra, hogy a COP21 konferencián az EU által elfogadott éghajlat-változási megállapodás nyomán jelentős elmozdulásra van szükség a fenntartható beruházások irányába, amit az ESBA-nak teljes mértékben támogatnia kell; hangsúlyozza, hogy az ESBA keretében történő beruházásoknak összhangban kell lenniük e kötelezettségvállalással; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt;

20.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a hosszú távú projektekre – például a távközlési hálózatokra vagy az új és fejlettebb technológiákra jellemző viszonylag kockázatos projektekre – fordított erőforrások arányát; kiemeli, hogy a széles sávú és 5G-infrastruktúrák, a kiberbiztonság, a hagyományos gazdaság digitalizálása, a mikroelektronika, a nagyteljesítményű számítástechnika terén megvalósuló beruházások tovább tudják csökkenteni a digitális szakadékot;

21.

sajnálattal állapítja meg, hogy a kezdeti felfutási (ún. ramp-up) fázisban még nem voltak koncentráció-határértékek; emlékeztet arra, hogy a közlekedési ágazat járult hozzá a legnagyobb mértékben az ESBA alaphoz – 8 milliárd EUR-ból 2,2 milliárd EUR-val, ami a teljes garanciaalap több mint 25 %-át teszi ki; aggodalommal jegyzi meg, hogy a közlekedési ágazat az ESBA infrastrukturális és innovációs keretében igénybe vett, illetve rendelkezésre bocsátott beruházásoknak csak mintegy 13 %-ában részesült, ami messze elmarad az egyes ágazatok számára megállapított 30 %-os határértéktől; felhívja a beruházási bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a közlekedési ágazatbeli projektekre, mivel ezek képviselete a beruházási portfólióban még mindig nagyon gyenge, és a közlekedés jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedésben és a fogyasztói biztonság szavatolásában;

Irányítás

22.

megállapítja, hogy az ESBA irányítási struktúráját az EBB-n belül teljes körűen végrehajtották; úgy ítéli meg, hogy – az ESBA hatékonyságának és elszámoltathatóságának javítása érdekében – elemezni kell, hogy az ESBA irányítási struktúrája milyen módon különíthető el teljes mértékben az EBB-étől;

23.

emlékeztet arra, hogy az ESBA napi szintű irányítása, a beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az ülések elnöki teendőinek ellátása, továbbá a külső képviselet az ügyvezető igazgató feladata; emlékeztet arra, hogy az ügyvezető igazgatót helyettes ügyvezető igazgató segíti; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy szerepüket és különösen a helyettes ügyvezető igazgató szerepét a gyakorlatban nem határozták meg egyértelműen; kéri az EBB-t, hogy vizsgálja meg az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató feladatainak egyértelműbb meghatározását az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében; fontosnak tartja, hogy továbbra is az ügyvezető igazgató – a helyettes ügyvezető igazgató támogatásával – határozza meg a beruházási bizottság napirendjét; javasolja továbbá, hogy az ügyvezető igazgató alakítsa ki a beruházási bizottságon belüli lehetséges összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó eljárásokat, legyen elszámoltatható az irányítóbizottság felé, a kötelezettségek megsértése esetére pedig javasoljon szankciókat és módszereket ez utóbbiak végrehajtására; úgy véli, hogy az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató e feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatásköre bővülhet, ha az EBB-vel szemben nagyobb mértékű autonómiát kapnak; kéri az EBB-t, hogy ennek megfelelően vizsgálja meg, hogyan biztosítható az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató fokozottabb függetlensége;

24.

emlékeztet arra, hogy az ESBA-projektek kiválasztása, az uniós garancia odaítélése és a beruházási platformokat és a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket érintő műveletek jóváhagyása a beruházási bizottság szakértőinek a feladata; emlékeztet arra, hogy a szakértők függetlenek; aggasztják ezért a beruházási bizottság tagjait érintő dokumentált összeférhetetlenségek, amelyeket a jövőben mindenképpen el kell kerülni;

25.

úgy ítéli meg, hogy a projektek kiválasztása nem elég átlátható; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek javítania kell az ESBA keretében általa jóváhagyott projektekre vonatkozó információk közzétételét, az addicionalitás és az eredménytábla, valamint a projekteknek az ESBA célkitűzéseihez való hozzájárulása megfelelő indokolásával együtt, különös tekintettel az ESBA-műveletek az Unión belüli beruházási hiányra gyakorolt várható hatására;

26.

kéri az EBB-t, hogy vizsgálja meg, milyen módon javítható az együttműködés a beruházási bizottság, az ügyvezető igazgató és az irányítóbizottság között; fontosnak tartja, hogy az ügyvezető igazgató továbbra is vegyen részt az irányítóbizottság ülésein, ami lehetővé teszi, hogy az ügyvezető igazgató tájékoztassa az irányítóbizottságot a jövőbeli tevékenységekről;

27.

javasolja, hogy elemezzék, hogyan tehetők átláthatóbbá az ESBA irányítási struktúrái a Parlament számára, továbbá elemezzék a Parlament által kinevezett további teljes jogú tag irányítóbizottságba való delegálásának lehetőségét; sürgeti, hogy az ESBA irányító szervei saját kezdeményezésükre osszák meg a Parlamenttel az információkat;

Nemzeti fejlesztési bankok

28.

emlékeztet arra, hogy az ESBA sikeréhez a nemzeti fejlesztési bankok – szakértelmük okán – elengedhetetlenek, hiszen közel vannak a helyi piacokhoz, és jól ismerik azokat; úgy ítéli meg, hogy a szinergiákat az eddigiekben nem aknázták ki a kívánt mértékben; megállapítja, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az EBB kiszorítja a helyi intézményeket, és kéri az EBB-t, hogy javítsa a nemzeti és szubnacionális szintű partnerek bevonására való képességét; kéri az EBB-t, hogy biztosítsa a meglévő állami banki struktúrák erősítését, tevékenyen elősegítve ezzel a bevált gyakorlatok ezen intézmények közötti cseréjét és a piaci ismeretek bővülését; úgy véli, hogy e célból a nemzeti fejlesztési bankoknak együttműködési megállapodást kellene kötniük az Európai Beruházási Alappal; elismeri, hogy az ESBA és az EBB egyre inkább vállalja, hogy rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatokkal foglalkozzon a nemzeti fejlesztési bankokkal együtt, és sürgeti e tendencia folytatását; kéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy elemezzék, hasznos lenne-e a nemzeti fejlesztési bankok szakértőinek bevonása az irányítóbizottságba;

Beruházási platformok

29.

emlékeztet arra, hogy lehetőséget kell adni földrajzilag vagy tematikusan célzott, diverzifikált beruházások számára a projektek más forrásokból való finanszírozásának és összevonásának biztosításával; aggodalommal állapítja meg, hogy a legelső beruházási platformot csak 2016 harmadik negyedévében hozták létre, és ez a késedelem megakadályozza, hogy a kis méretű projektek kihasználhassák az ESBA kínálta lehetőségeket, valamint a határokon átnyúló projektek fejlődését; rámutat arra, hogy egyszerűsíteni kell a beruházási platformok létrehozására vonatkozó szabályokat; kéri az EBB-t és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP), hogy a beruházások földrajzi és tematikus diverzifikálásának egyik módjaként mozdítsák elő a beruházási platformok igénybevételét;

30.

sürgeti, hogy az ESBA irányító szervei fordítsanak nagyobb figyelmet a beruházási platformokra, az utóbbiak által a beruházási akadályok leküzdése során jelentett előnyök lehető legjobb kihasználása érdekében, különösen a kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező tagállamokban; kéri az EBB-t, valamint annak nemzeti, helyi és regionális szerveit, hogy nyújtsanak több információt az érdekelt felek számára a platformokról, valamint a képzésük feltételeiről és kritériumairól; elismeri a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai projektek azonosításában betöltött szerepét, és ösztönzi a részvételüket;

31.

javasolja a beruházási platformok további támogatási eszközeinek elemzését, ideértve a platformon keresztül benyújtott projektek jóváhagyásának előnyben részesítését, a kisebb projektek és a csoportos szerződések összevonását, továbbá a csoportos szerződések finanszírozási mechanizmusainak létrehozását; úgy véli, hogy különösen támogatni kell a nemzetközi platformokat, mivel számos energetikai és digitális projekt bír nemzetközi vonatkozással;

Pénzügyi eszközök

32.

emlékeztet arra, hogy az EBB új pénzügyi eszközt alakított ki az ESBA számára, hogy a magas kockázatú finanszírozáshoz szabott termékek álljanak rendelkezésre; sürgeti az EBB-t, hogy növelje még jobban hozzáadott értékét az olyan kockázatosabb pénzügyi termékekre összpontosítva, mint az alárendelt finanszírozás és a tőkepiaci eszközök; aggodalmának ad hangot a projektgazdák azon kritikája miatt, miszerint a rendelkezésre bocsátott finanszírozási eszközök nem felelnek meg a projektigényeknek (magas kockázatú projekteknél az évente kifizetett kisebb összegek helyett gyakran a finanszírozási időszak elején van szükség a pénzre, hogy el lehessen indítani a beruházásokat), továbbá mivel egyes beruházók hangsúlyozzák, hogy a megfelelő magántőkeeszközök hiánya miatt egyelőre nem tudnak részt venni az ESBA-ban; kéri az EBB-t, hogy ezt vizsgálja meg a projektgazdákkal és a beruházókkal együttműködve; felhívja továbbá az EBB-t, hogy vizsgálja meg, miként tudná a zöldkötvények fejlesztése maximalizálni az ESBA-ban rejlő potenciált a kedvező környezeti és/vagy éghajlati hatásokkal járó projektek finanszírozása tekintetében;

Földrajzi diverzifikáció

33.

üdvözli, hogy 2016 végéig mind a 28 ország kapott ESBA-finanszírozást; aggodalommal állapítja meg ugyanakkor, hogy 2016. június 30-án az ESBA-támogatás 91 %-a az EU-15-be irányult, az EU-13 pedig mindössze 9 %-ot kapott; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ESBA-támogatás nagy része csak néhány országot érint, ahol a beruházási hiány már eleve az uniós átlag alatt van; rámutat, hogy a kedvezményezett országokon belül gyakran egyenlőtlen az ESBA-finanszírozású projektek földrajzi eloszlása; úgy véli, hogy fennáll a területi koncentráció kockázata, és ezért rámutat arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a kevésbé fejlett és elszigetelt régiókra mind a 28 tagállamban; felhívja az EBB-t, hogy biztosítson további technikai segítségnyújtást azoknak az országoknak, amelyek kevésbé részesültek az ESBA-ból;

34.

elismeri, hogy a GDP és a jóváhagyott projektek száma között összefüggés van; elismeri, hogy a nagyobb tagállamok élhetnek a fejlettebb tőkepiacok előnyeivel, és ezért nagyobb valószínűséggel tudnak piacvezérelt eszközt – mint amilyen az ESBA is – igénybe venni; hangsúlyozza, hogy az EU-13-ban tapasztalt alacsonyabb mértékű ESBA-támogatás más tényezőknek is betudható, például a projektek kis méretének, egy adott régió periférikus földrajzi elhelyezkedésének és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) jelentette versenynek; aggodalommal figyeli ugyanakkor, hogy a támogatás aránytalanul nagy mértékben irányul bizonyos országokba, és hangsúlyozza, hogy a földrajzi megoszlást illetően – különösen a kulcsfontosságú ágazatokban – további diverzifikálásra van szükség a gazdaságok termelékenységének és fenntarthatóságának korszerűsítése és javítása révén, kiemelt hangsúlyt helyezve a technológiai fejlesztésre; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban és térképezze fel a jelenlegi földrajzi megoszlás okait;

Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP)

35.

rendkívül fontosnak tartja az EBTP működését; úgy ítéli meg, hogy az EBTP azon feladata, hogy a projektciklus valamennyi szakaszában biztosított átfogó tanácsadási és technikai segítségnyújtás egyablakos ügyintézéseként működjön, nagyrészt kielégíti a hatóságok és a projektgazdák technikai segítségnyújtás iránti, egyre növekvő igényét;

36.

örömének ad hangot amiatt, hogy az EBTP 2015 szeptembere óta működik, és végrehajtására gyorsan sor került; elismeri, hogy az EBTP szolgáltatásait – eddigi fennállásának rövid időszaka és a kezdeti szakasz személyzethiánya miatt – nem alakították ki teljes körűen, és hogy a tevékenység elsősorban a projektfejlesztéssel és – strukturálással, a szakpolitikai tanácsadással és a projektek átvilágításával kapcsolatos támogatásnyújtásra összpontosít; rámutat, hogy különböző szakterületekről érkező szakemberek felvételével bővíteni kell az EBTP létszámát annak érdekében, hogy célzottabb tanácsadásban, kommunikációban és támogatásban részesüljenek azok az ágazatok, melyek jelenleg nem tudják teljes mértékben kihasználni az ESBA által nyújtott lehetőségeket;

37.

meggyőződése, hogy az EBTP kulcsszerepet játszhat az ESBA végrehajtásában mutatkozó számos hiányosság kezelésében; határozott véleménye, hogy ennek során kezdeményezőbbnek kell lennie bizonyos területeken, például a beruházási platformok létrehozásában biztosított támogatás nyújtásakor, tekintettel arra is, hogy ez utóbbiak fontosak a kisebb projektek finanszírozásában; hangsúlyozza az EBTP szerepét a más uniós források ESBA-val való együttes igénybevétele során nyújtott tanácsadásban;

38.

úgy ítéli meg ehhez hasonlóan, hogy az EBTP aktívan hozzájárulhat a földrajzi és az ágazati diverzifikáláshoz, nem csupán azzal, hogy szolgáltatásnyújtásába valamennyi régiót és több ágazatot bevon, hanem az EBB számára a műveletek elindításakor nyújtott támogatással is; úgy véli, hogy az EBTP fontos szerepet játszhat a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzésének elérésében;

39.

emlékeztet arra, hogy az ESBA-rendelet szerint az EBTP-nek a helyi ismeretekre kell építenie az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy e területen komoly fejlesztésekre, nevezetesen az érintett nemzeti intézményekkel való együttműködés fokozására van szükség; nagyon fontosnak tartja a helyi szintű szolgáltatásnyújtást, továbbá az egyedi helyzetek és a helyi igények figyelembe vételét, különösen azokban az országokban, ahol nincsenek tapasztalt nemzeti fejlesztési intézmények vagy nemzeti fejlesztési bankok; úgy ítéli meg, hogy ennek figyelembe vétele érdekében más helyi szolgáltatókkal is javítani kell a kapcsolatokat;

40.

arra számít, hogy az EBTP haladéktalanul lezárja a munkaerő-felvételi eljárásokat, és személyzetének létszáma teljes lesz; kételyeinek ad hangot ugyanakkor azt illetően, hogy az előirányzott személyzeti kapacitás elegendő lesz-e az EBTP számára a szükséges tanácsadási szolgáltatások nyújtásához és ahhoz, hogy megbirkózzon a fokozott munkateherrel és kibővült feladatkörével;

41.

hangsúlyozza, hogy az EBTP-nek javítania kell szolgáltatásai profilján, fejlesztenie kell a kommunikációt, tevékenységeivel kapcsolatban pedig ismeretterjesztést kell folytatnia az EBTP érdekelt felei körében; úgy ítéli meg, hogy e cél eléréséhez valamennyi releváns kommunikációs csatornát igénybe kell venni, úgy nemzeti, mint helyi szinten;

A Beruházási Projektek Európai Portálja (BPEP)

42.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2016. június 1-jén, majdnem egy évvel az ESBA-rendelet elfogadását követően indította el a Beruházási Projektek Európai Portálját (BPEP); megállapítja, hogy a portál most működik, és jelenleg 139 projekt szerepel rajta, azonban véleménye szerint ez még mindig nagyon elmarad az ESBA-rendelet elfogadásakor tervezett lehetőségektől;

43.

úgy ítéli meg, hogy az BPEP felhasználóbarát platformot biztosít a projektgazdák számára, amelyen a beruházási projektjeik ismertsége átlátható módon fokozható; úgy véli ugyanakkor, hogy a portál sikere saját láthatóságának jelentős mértékű növelésétől függ, hogy azt a beruházók és a projektgazdák általánosságban hasznos, megbízható és hatékony eszközként tarthassák számon; sürgeti a Bizottságot, hogy bevált kommunikációs tevékenységek útján aktívan törekedjen ennek megvalósítására;

44.

megállapítja, hogy a BPEP létrehozásával és fejlesztésével, kezelésével, technikai támogatásával és karbantartásával, továbbá tárhelyének biztosításával kapcsolatos költségeket jelenleg uniós költségvetésből fedezik, az EBTP számára előirányzott évi 20 millió EUR keretében. emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a magán projektgazdákat a projektjeik portálon való regisztrálása fejében terhelő díjak a BPEP külső címzett bevételeinek minősülnek, és a jövőben ezek lesznek a BPEP elsődleges finanszírozási forrásai;

Garancia

45.

emlékeztet arra, hogy az EU visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát biztosít az EBB számára az ESBA keretében megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletekre; meggyőződése, hogy az uniós garancia biztosította, hogy az EBB nagyobb kockázatot vállaljon az infrastruktúra és innováció ablak esetében, és lehetővé tette a COSME és az InnovFin keretébe tartozó kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok kkv-ablak révén támogatott finanszírozásának növelését és az időszak elejére való ütemezését; úgy véli, hogy az EBB szokásos hitelezési műveleteinek 25 millió eurós küszöbértékét nem szabadna az ESBA-ra alkalmazni azért, hogy növelni lehessen a kisebb projektek finanszírozását, és hogy meg lehessen könnyíteni a kkv-k és más potenciális kedvezményezettek hitelhez jutását;

46.

hangsúlyozza, hogy a fokozott piaci keresletet tükröző, nagyon sok benyújtott pályázatnak köszönhetően a kkv-ablakot – a hatályos jogszabályi keret értelmében – további 500 millió EUR-val erősítették meg az infrastruktúra és innováció ablak hitelállományából; üdvözli, hogy az ESBA-rendelet rugalmasságának köszönhetően a kiegészítő finanszírozás kedvezményezettjei a kkv-k és a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok voltak; szándékában áll szorosan nyomon követni a két ablak keretében nyújtott garancia odaítélését; megjegyzi továbbá, hogy a 2016. június 30-i állapot szerint az infrastruktúra és innováció ablak keretében aláírt műveletek csak a teljes célösszeg 9 %-át érték el;

47.

emlékeztet arra, hogy az uniós garanciaalapot elsődlegesen az uniós költségvetésből finanszírozzák; figyelembe vesz valamennyi releváns értékelést, amely szerint a garanciaalap jelenlegi 50 %-os feltöltési aránya körültekintő és megbízható a potenciális veszteségek fedezése tekintetében, és hogy az uniós költségvetést eleve védi egy kiigazított 35 %-os célérték; szándékában áll megvizsgálni, hogy az alacsonyabb célértékre irányuló javaslatoknak van-e hatása a kiválasztott projektek minőségére és jellegére; hangsúlyozza, hogy az EBB vagy az EBA műveleteinek hiányosságai miatt az eddigiekben nem került sor lehívásra;

Jövőbeli finanszírozás, az alap kapacitása

48.

megállapítja, hogy a Bizottság az ESBA kibővítését javasolta, úgy az időtartamot, mint a pénzügyi kapacitást tekintve, és hogy ez hatással lehet az uniós költségvetésre; szándékának ad hangot alternatív finanszírozási javaslatok benyújtására;

49.

emlékeztet arra, hogy a tagállamokat felkérték arra, hogy járuljanak hozzá az ESBA-hoz annak kapacitásbővítése érdekében, ezáltal lehetővé téve, hogy az alap magasabb kockázatú beruházásokat támogasson; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az ilyen beruházásokat a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet (8) 5. cikke és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (9) 3. cikke értelmében eseti intézkedésnek lehet tekinteni, a tagállamok nem vettek részt a kezdeményezésben; tájékoztatást kér az EBB-től és a Bizottságtól arról, hogy tettek-e erőfeszítéseket időközben arra, hogy meggyőzzék a tagállamokat az ESBA-hoz való hozzájárulást illetően, továbbá hogy képesek-e további beruházókat vonzani; kéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy fokozzák ezzel kapcsolatos erőfeszítéseiket;

Komplementaritás más uniós finanszírozási forrásokkal

50.

megállapítja, hogy a Bizottság és az EBB az ESBA és az uniós költségvetés pénzügyi eszközei között fennálló átfedések és verseny ismeretében elfogadta az ESBA és az esb-alapok szerinti finanszírozás együttes igénybevételének ajánlásáról szóló iránymutatásokat; rámutat, hogy az ESBA és az esb-alapok szerinti finanszírozás együttes igénybevétele nem mehet az esb-alapok támogatásfinanszírozási szintjének és tematikájának kárára; rámutat ugyanakkor a jogosultsági kritériumokkal, a szabályozással, a jelentéstételi határidőkkel és az állami támogatási szabályok alkalmazásával kapcsolatosan továbbra is fennálló nehézségekre, amelyek megakadályozzák az együttes igénybevételt; üdvözli a tényt, hogy a Bizottság ezekkel a költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslatában már foglalkozni kezdett, és reményét fejezi ki, hogy erre a felülvizsgálatra mielőbb sor kerül az alapok kombinált használatának leegyszerűsítése, továbbá a verseny és az átfedések elkerülése érdekében; úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség, és hogy a beruházási terv második és harmadik pillére ezeknek kulcseleme;

51.

javasolja, hogy a Bizottság rendszeres jelentéseiben sorolja fel azokat a projekteket, amelyek számára előnyös az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által nyújtott támogatás ESBA-val való ötvözése;

52.

megjegyzi, hogy a köz- és magánszféra partnerségén alapuló közlekedési infrastrukturális projekteknek általában „a felhasználó fizet” elvre kell épülniük, hogy kevesebb teher nehezedjen az állami költségvetésekre és az adófizetőkre az infrastruktúra megépítése és fenntartása kapcsán; hangsúlyozza, mennyire fontos a különféle típusú uniós finanszírozások összehangolása annak érdekében, hogy az uniós közlekedési szakpolitikai célkitűzések az egész Unióban teljesülnek, és hogy ne támogassák a PPP-típusú finanszírozásokat a strukturális alapok kárára;

Adózás

53.

mélyen aggasztja, hogy egyes esetekben az EBB az ESBA útján olyan projekteknek nyújtott támogatást, amelyekben adóparadicsomokban működő cégek is részt vesznek; sürgeti az EBB-t és az EBA-t, hogy tartózkodjanak az adókikerülést célzó struktúrák felhasználásától vagy az azokban való részvételtől, ideértve különösen az agresszív adótervezési rendszereket és – a vonatkozó uniós jogszabályokban, többek között bizottsági ajánlásokban és közleményekben foglaltak szerint – az adózásra vonatkozó uniós jó közigazgatási elveknek nem megfelelő gyakorlatokat; elvárja, hogy egyetlen befektető vagy projektgazda se függhessen olyan személytől vagy vállalattól, amely a nem együttműködő adóügyi joghatóságok elkészítendő közös uniós listáján szereplő országokban végez tevékenységet;

Kommunikáció és ismertség

54.

megállapítja, hogy számos projektgazda nem tud az ESBA létezéséről, vagy pedig nincs elegendő ismerete arról, hogy az ESBA mit kínálhat a számára, melyek a konkrét támogathatósági feltételek, és milyen konkrét lépéseket kell megtenni a finanszírozás igényléséhez; hangsúlyozza, hogy az ESBA mibenlétével, az általa kínált egyedi termékekkel és szolgáltatásokkal, továbbá a beruházási platformok és a nemzeti fejlesztési bankok szerepével kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében további erőfeszítésekre van szükség, beleértve az adott uniós nyelven biztosított célzott technikai segítségnyújtást azokban a tagállamokban, amelyek eddig kevésbé vették igénybe az ESBA-t;

55.

kéri, hogy fordítsanak le minden tájékoztató vagy a finanszírozási eljárás részét képező anyagot mindegyik tagállam nyelvére, hogy megkönnyítsék a helyi szintű tájékozódást és hozzáférést;

56.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közvetlenül a pénzügyi közvetítők – akik ezzel uniós finanszírozás elosztásáért válnak felelőssé – számára nyújtott támogatás olyan helyzeteket eredményezhet, amelyekben a végső kedvezményezett nem tud arról, hogy az ESBA finanszírozásában részesül, és kéri az ESBA láthatóságának javítását célzó megoldások megtalálását; felhív ezért arra, hogy az EBB az ESBA-szerződésekben szerepeltessen külön szakaszt, amelyből kiderül a projektgazda számára, hogy a kapott finanszírozás mögött az ESBA/EU költségvetése áll;

Kiterjesztés

57.

elismeri, hogy az ESBA önmagában – és kis léptékben – valószínűleg nem lesz képes az európai beruházási hiány felszámolására, mégis központi pillére az uniós beruházási tervnek, és jelzi, hogy az EU kezelni kívánja e problémát; további javaslatokat kér az európai beruházások tartós ösztönzésének mikéntjéről;

o o

58.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(2) http://www.eib.org/attachments/strategies/efsi_2015_report_ep_council_en.pdf

(3) http://www.eib.org/attachments/ev/ev_evaluation_efsi_en.pdf, 2016. szeptember

(4) A 2016. november 14-i jelentés, https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/ey-report-on-efsi_en.pdf

(5) HL C 465., 2016.12.13., 1. o.

(6) HL C 268., 2015.8.14., 27. o.

(7) HL C 195., 2015.6.12., 41. o.

(8) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(9) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.