P8_TA(2017)0246

A hetedik kutatási program költséghatékonysága

Az Európai Parlament 2017. június 13-i állásfoglalása a hetedik kutatási program költséghatékonyságáról (2015/2318(INI))

(2018/C 331/02)

Európai Parlament

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés XIX. címére,

—	tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) (költségvetési rendelet),

—	tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—	tekintettel a Számvevőszék 2/2013. sz. „Biztosította a Bizottság a hetedik kutatási keretprogram hatékony végrehajtását?” című különjelentésére,

—	tekintettel az Egyesült Királyság parlamentje alsóházának tudománnyal és technológiával foglalkozó bizottsága 2016. november 16-i, „Kilépés az Európai Unióból: következmények és lehetőségek a tudomány és a kutatás számára” című jelentésére (5),

—	tekintettel 2016. április 28-i, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság (6),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0194/2017),

A.	mivel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret lezárult, de a hetedik kutatási és innovációs keretprogram (FP7) továbbra is folyamatban van;

B.	mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kutatási és innovációs projektjei a Horizont 2020 rendelet hatálya alá tartoznak;

C.	mivel a bizottság legjobb tudomása szerint nem létezik a hetedik keretprogramra vonatkozó átfogó költséghatékonysági elemzés;

D.	mivel – ideális esetben – a hetedik keretprogram átfogó értékelésének kellett volna megelőznie a Horizont 2020 hatályba lépését;

E.	mivel a hibaarányok és a program utólagos értékelése nem nyújt átfogó tájékoztatást annak költséghatékonyságáról;

A hetedik keretprogram (FP7)

kiemeli, hogy a hetedik keretprogram 55 milliárd eurós teljes elfogadott költségvetést képvisel, a becslések szerint a teljes európai kutatási és technológiafejlesztési kiadás 3 %-át, illetve a piaci finanszírozás 25 %-át teszi ki; a hetedik keretprogram hétéves időszaka alatt több mint 139 000 kutatási javaslatot nyújtottak be, amelyekből kiválasztották a 25 000 legkiválóbb minőségű projektet, és ezeknek támogatást nyújtottak; a hetedik keretprogramban részt vevő 29 000 szervezet közül a fő kedvezményezettek többek között egyetemek (a hetedik keretprogram finanszírozásának 44 %-a), kutatási és technológiai szervezetek (27 %), nagy magánvállalatok (11 %) , illetve kis- és középvállalkozások (13 %) voltak, míg a közszféra (3 %) és a civil társadalmi szervezetek (2 %) kevésbé jelentős részt képviseltek;

tudatában van annak, hogy a hetedik keretprogram kedvezményezettjei az uniós tagállamokból, társult és csatlakozásra váró országokból – mint például Svájc, Izrael, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Albánia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina, a Feröer szigetek és Moldávia –, valamint nemzetközi együttműködési partnerországokból kerülnek ki;

rámutat a hetedik keretprogram egy magas szintű szakértői csoport által végzett utólagos értékelésére (7), mely szerint a hetedik keretprogram sikeres volt; a magas szintű szakértői csoport különösen hangsúlyozta, hogy a hetedik keretprogram:

—	ösztönözte a tudományos kiválóságot egyéni és intézményi szinten,

—	elősegítette az úttörő kutatást a hetedik keretprogram új „IDEAS” programja révén (Európai Kutatási Tanács),

—	stratégiai módon bevonta az ipart és a kis- és középvállalkozásokat,

—	megerősítette az együttműködés új módját és a nyílt innovációs keretet,

—	megerősítette az európai kutatási térséget azáltal, hogy katalizálta az együttműködés kultúráját, és a tematikus kihívásokat kezelni képes átfogó hálózatokat épített ki,

—	kezelt néhány társadalmi kihívást a kutatás, technológia és innováció révén – a hetedik keretprogram „COOPERATION” programja,

—	ösztönözte a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek és politikák harmonizációját,

—	ösztönözte a kutatók mobilitását Európa egészében – a hetedik keretprogram „PEOPLE” programja megteremtette a megfelelő feltételeket a kutatók nyitott munkaerőpiaca számára,

—	előmozdította az európai kutatási infrastruktúrákba való beruházást,

—	elérte, hogy a kutatások Európa területén és világszerte kritikus tömeggé álljanak össze;

megállapítja, hogy a hetedik keretprogram értékelése összefüggésében az érdekelt felekkel 2015. február és május között tartott nyilvános konzultáció a következő gyengeségekre mutatott rá:

—	komoly adminisztratív teher, illetve nehézkes jogi és pénzügyi szabályok,

—	nagyarányú túljelentkezés,

—	nem elegendő összpontosítás a társadalmi hatásokra,

—	a témakörök és felhívások hatóköre túl szűk volt,

—	nem elegendő összpontosítás az ipar részvételére,

—	magas küszöbérték az újonnan érkezőknek, alacsony sikerességi arány a pályázatok (19 %) és a pályázók (22 %) tekintetében,

—	gyenge kommunikáció;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztos szerint a hetedik keretprogram 2020 előtt nem kerül teljes körű végrehajtásra és értékelésre, ami késedelmet okozhat a jövőbeli nyomon követési programokban; sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a Horizont - 2020-at követő keretprogram bemutatását megelőzően tegye közzé az értékelő jelentést;

Az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) megállapításai

aggodalommal hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a kutatási és egyéb belső politikákra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési rendszerek „részben hatékonyak”;

felhívja a Bizottságot, hogy részletesen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a 2015. évi hibák 77 %-át produkáló 10 tranzakcióról és a meghozott korrekciós intézkedésekről;

aggodalommal állapítja meg, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció ágazat hibaaránya a legutóbbi pénzügyi évekre vonatkozó mentesítésben mindig 5 %-nál magasabb volt;

megállapítja, hogy 2015-ben a Számvevőszék által ellenőrzött 150 tranzakció közül 72 tranzakció esetében (48 %) észleltek hibát; a Számvevőszék az általa számszerűsített 38 hiba alapján 4,4 %-ra becsülte a hibaszintet; továbbá, a számszerűsíthető hibák közül 16 esetben a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezetre becsült hibaarány 0,6 %-al kisebb lett volna;

10.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 38 számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakció közül 10 esetében a Számvevőszék a vizsgált tételek több mint 20 %-át meghaladó hibát észlelt; a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” 2015-ös általános becsült hibaszintjének 77 %-át ez a 10 eset tette ki (9 a hetedik kutatási keretprogramból, egy a 2007–2013-as versenyképességi és innovációs programból);

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által feltárt legtöbb számszerűsített hiba (38-ból 33) a kedvezményezettek által bejelentett nem támogatható személyzeti és közvetett költségek megtérítésével volt kapcsolatos, és hogy a Számvevőszék által a költségelszámolásokban talált szinte valamennyi hibát az okozta, hogy a kedvezményezettek vagy félreértelmezték a bonyolult támogathatósági szabályokat, vagy helytelenül számították ki a támogatható költségeiket, amiből azt az egyértelmű következtetést lehet levonni, hogy a szabályokat egyszerűsíteni kell;

12.

elismeri, hogy a Bizottság 2014-ben (a program végén és a korrekciók után) 3 %-os fennmaradó hibaarányt számított (2,88 % 2015-ben);

13.

emlékeztet a Bizottság 2012. évi és 2014. évi mentesítésében képviselt álláspontjára: „Továbbra is meggyőződése, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene a programok részvevők számára megnyilvánuló vonzósága és az elszámoltathatóság és a pénzügyi ellenőrzés jogos szükségszerűsége közötti elfogadható egyensúlyra való törekvést; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben a főigazgató 2012-ben utalt arra, hogy nem működőképes egy a célból kialakított eljárás, hogy a fennmaradó hibaarányt minden esetben 2 % alatt tartsák”;

14.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hibák elsődleges forrásai a helytelenül kiszámított személyzeti költségek, valamint a nem támogatható közvetlen és közvetlen költségek voltak;

15.

aggodalommal mutat rá a Számvevőszék 2/2013. számú különjelentésének megállapításaira, amelyben a Számvevőszék arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság eljárásait annak biztosítására használják, hogy a támogatásokat magas színvonalú kutatásba fektessék be, a hatékonyságra azonban kevesebb figyelmet fordítanak

—

a meglévő információtechnológiai (IT) eszközök nem tették lehetővé a projektek hatékony végrehajtását, és a Bizottság nyolc szervezeti egységében több mint 2 500 alkalmazottat alkalmaznak a hetedik keretprogram végrehajtására, ebből 1 500-an (60 %) közvetlenül az „Együttműködés” egyedi program végrehajtására vannak beosztva,

—	a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási időt tovább kell csökkenteni, valamint

—	a hetedik keretprogram pénzügyi kontrollmodellje nem veszi kellő mértékben figyelembe a hibakockázatot;

16.

tudomásul veszi a Számvevőszék következtetéseire a Bizottság által adott válaszokat, amelyek rámutatnak, hogy 4 324 támogatást már aláírtak majdnem 20 000 részvevővel, a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási időt már csökkentették, és az ellenőrzési architektúrát oly módon alakították ki, hogy az utólagos ellenőrzésekre fordítsák a legnagyobb erőfeszítést;

Költséghatékonyság a hetedik keretprogramban

17.

hangsúlyozza, hogy a költséghatékonyságot a gazdaság, az eredményesség és a hatékonyság (a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményessége) (8) fényében kell mérni a politikai célkitűzések megvalósítása során;

18.

megjegyzi, hogy a kutatási keretprogramok végrehajtása több főigazgatóság, végrehajtási ügynökség, közös vállalkozás, úgynevezett 185. cikk szerinti szervezet, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) között volt felosztva;

19.

rámutat, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) 3,8 milliárd EUR kifizetést engedélyezett 2015-ben, ennek 67,4 %-át a főigazgatóság közvetlen hatáskörében hajtották végre, 12,6 %-át közös vállalkozások, 10,7 %-át az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA), 2,4 %-át pedig végrehajtási ügynökségek hajtották végre;

20.

megállapítja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015. évi éves tevékenységi jelentése szerint az Európai Unió 44,56 milliárd euróval járult hozzá a hetedik keretprogramhoz, ennek 58 %-a Németországhoz (16 %), az Egyesült Királysághoz (16 %), Franciaországhoz (11 %), Olaszországhoz (8 %) és Spanyolországhoz (7 %) került;

21.

megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság létrehozott egy ellenőrzési keretet a közvetlen és közvetett támogatáskezelési folyamat különböző szakaszaiban rejlő eredendő kockázatok csökkentése céljából; ezen túlmenően a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság létrehozta a pénzügyi eszközök felügyeleti stratégiáját, amelyet az EBB és az EBA hajt végre;

22.

a 2007–2013-as időszakra vonatkozó hetedik keretprogrammal kapcsolatban megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015 végéig befejezett és lezárt 4 950 támogatási megállapodásból 3 035-öt, illetve 1 915 projektet, míg 1,6 milliárd EUR még kifizetésre vár; a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015-ben 826 egyenlegkifizetést tett; arra ösztönzi a Főigazgatóságot, hogy készítse el ezeket a statisztikákat az elkövetkező költségvetési években;

23.

felhívja a figyelmet különösen arra, hogy az olyan mutatók, mint a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő, a tájékoztatáshoz szükséges átfutási idő és a kifizetéshez szükséges átfutási idő pozitív tendenciát mutattak és kielégítőnek bizonyultak (93–100 %-os megfelelés);

24.

megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság a hetedik keretprogram programozási időszaka alatt 1 550 ellenőrzést végzett 1 404 kedvezményezettet és a költségvetés 58,7 %-át lefedve,

25.

megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság úgy véli, hogy 9,4 teljes munkaidős egyenértéket alkalmaztak a végrehajtási ügynökségekhez kapcsolódó tevékenységek felügyeletére és összehangolására; ez 1,26 millió eurót, a teljes adminisztratív költség 1,35 %-át tette ki; továbbá, a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) és az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) 1,94 milliárd eurós működési költségvetést hajtott végre, valamint a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) és az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) 480,5 millió EUR kifizetési előirányzatot hajtott végre 2015-ben;

26.

megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság költségei 1,67 millió eurót tettek ki, vagyis a közös vállalkozásoknak a tevékenységeik felügyeletéért kifizetett 479,9 millió EUR 0,35 %-át; megjegyzi továbbá, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság költségei 0,7 millió eurót tettek ki, vagyis a 185. cikk szerinti szervezeteknek a tevékenységeik felügyeletéért tett kifizetések 0,78 %-át;

27.

hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozások és a 185. cikk szerinti szervezetek felelősek saját ellenőrzésükért, amelynek eredményeiről tájékoztatniuk kell a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságot;

28.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság az általános észlelt hibaarányt 4,35 %-ra becsülte; ugyanakkor a főigazgatóság úgy vélte, hogy a fennmaradó hibaarány (a program végén és a korrekciók után) 2,88 %;

29.

megállapítja, hogy 2016 végére a beszedésre váró összeg 68 millió EUR volt, amelyből 49,7 millió eurót ténylegesen beszedtek;

30.

megállapítja azonban, hogy az FP7 szabályai nem voltak kellőképpen összeegyeztethetőek bizonyos általános üzleti gyakorlatokkal, hogy az ellenőrzési rendszerben jobb egyensúlyt kell teremteni a kockázat és az ellenőrzés között, hogy a kedvezményezetteknek megfelelőbb iránymutatásokat kell nyújtani a rendszer összetettségének kezeléséhez, illetve hogy a visszatérítési módszereknek hatékonyabbnak kell lenniük;

31.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság éves tevékenységi jelentése szerint 2015 végére még nem került lezárásra az FP7-be tartozó 1 915 projekt, összesen 1,63 milliárd EUR értékben, ami késleltetheti a Horizont 2020 végrehajtását;

32.

megjegyzi, hogy az Európai Unió érdeke a szinergiák kialakítása egyrészt a kutatási és innovációs ágazat, másrészt a strukturális alapok között;

33.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak a finanszírozás következetlensége és párhuzamossága elkerülése érdekében biztosítania kell, hogy az FP7 és a kutatás nemzeti finanszírozása összhangban álljon az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az adott nemzeti sajátosságokat;

34.

hangsúlyozza a pénzügyi eszközök jelentőségét a kutatás és innováció területén; kiemeli a kutatási versenyképesség tekintetében, hogy a pénzügyi eszközök magasabb technológiai érettségi szintekhez kapcsolódó projektek esetében történő felhasználása az állami beruházás méltányos megtérülését nyújthatja; rámutat ebben az összefüggésben, hogy „a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF 2007–2013) hitelekkel és hibrid- vagy köztes finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését; megállapítja, hogy a mechanizmushoz 2007 és 2015 között nyújtott 961 millió EUR összegű uniós hozzájárulás több mint 10,22 milliárd EUR-t generált – a várt 11,31 milliárd EUR-ból – a támogatott tevékenységek számára; megállapítja, hogy a kkv-k kockázatmegosztási eszköze (RSI) több mint 2,3 milliárd EUR támogatást nyújtott, amelyhez az Unió 270 millió euróval járult hozzá (9); úgy véli, hogy ezek a számok kiemelik a vállalkozások és egyéb kedvezményezettek jelentős érdekeit a kockázatfinanszírozásban;

35.

megállapítja, hogy célzottabbá kell tenni az FP7 pénzügyi eszközeit a kutatás és innováció területén korlátozott finanszírozási lehetőségekkel rendelkező újonnan érkezők támogatásának biztosítása érdekében;

36.

megjegyzi, hogy a külső ellenőr és/vagy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata által javasolt némely intézkedést, nevezetesen két intézkedést a küldő szervek felügyeletére irányuló ellenőrző rendszerekkel kapcsolatban, és három intézkedést a résztvevői garanciaalappal kapcsolatban nem vettek figyelembe;

37.

javasolja az eredmények jobb kommunikációját a tagállamokban, valamint a programra vonatkozó tájékoztatási kampányok bevezetését;

Jövőbeli kilátások a Horizont 2020 keretében

38.

kiemeli, hogy 2015 végéig 198 felhívást tettek közzé tárgyévi benyújtási határidővel a Horizont 2020 keretében; a felhívásokra 78 268 javaslat érkezett, amelyből 10 658 a fő- vagy tartaléklistára került; ez 14 %-os sikerességi rátát jelent, kizárólag a támogatható javaslatokat figyelembe véve; ugyanebben az időszakban 8 832 támogatási megállapodást írtak alá a kedvezményezettekkel, ebből 528 megállapodást a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság írt alá;

39.

elismeri, hogy a hetedik keretprogramban a hatodik keretprogramhoz képest 551 millió EUR költségmegtakarítást sikerült elérni, és hogy a Bizottság a hetedik keretprogramhoz képest igyekezett tovább egyszerűsíteni a Horizont 2020 végrehajtását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi szakpolitikai terület – többek között a strukturális alapok – profitáljon az egyszerűsítésből, melynek célja az európai pénzügyi támogatás kedvezményezettjeivel való egyenlő elbánás fenntartása;

40.

örömmel állapítja meg, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság igyekszik tovább csökkenteni az általános költségeket azáltal, hogy a szerződések kezelését kiszervezi végrehajtó ügynökségeknek és egyéb szervezeteknek; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretében a költségvetés 55 %-át végrehajtási ügynökségek fogják kezelni;

41.

hangsúlyozza, hogy a politikai szereplők nagy száma – többek között a Bizottság főigazgatóságai, a végrehajtási ügynökségek, a közös vállalkozások és a 185. cikk szerinti szervezetek – jelentős koordinációt igényel, amelyből a hatékonyság elsődleges fontosságú;

42.

tudomásul veszi az egyrészről az EIT és a Bizottság, másrészről a Számvevőszék között a kifizetések jogszerűségével kapcsolatban fennálló nézetkülönbségeket; úgy véli, hogy ezt a vitát nem szabad a jóhiszeműen eljáró kedvezményezettek kárára rendezni;

43.

üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében:

—	a program struktúrája kevésbé összetett és lehetővé teszi a különböző részek interoperabilitását,

—	már egységes szabályok alkalmazandók,

—	már egyetlen finanszírozási arány van projektenként,

—	a közvetlen költségeket átalányban fedezik (25 %),

—	csak a projektkoordinátorok pénzügyi életképességét ellenőrzik,

—	bevezették a mérhetőbb teljesítményorientált megközelítést,

—	egységes ellenőrzési stratégia vonatkozik a K+I családra,

—	egységes résztvevői portált hoztak létre a támogatások és szakértők kezelése érdekében,

—	a támogatásokat, a szakértői szerződéseket és az archiválást elektronikusan kezelik;

44.

üdvözli a Közös támogatási központ (CSC) létrehozását, amely segíteni fog a program hatékony és harmonizált végrehajtásában és koordinálásában, hét bizottsági főigazgatóság, négy végrehajtási ügynökség és hat közös vállalkozás részvételével; megállapítja, hogy 2014. január 1-jétől a Közös támogatási központ közös szolgáltatásokat nyújt a jogi támogatás, az utólagos ellenőrzés, az IT-rendszerek és IT-műveletek, az üzleti folyamatok, a programinformáció és adatok területén a Horizont 2020 programot végrehajtó valamennyi kutatási főigazgatóság, végrehajtási ügynökség és közös vállalkozás számára;

45.

azt javasolja, hogy növeljék a nemzeti kapcsolattartó pontok szerepét, hogy helyben minőségi technikai segítséget lehessen nyújtani; úgy véli, hogy az eredmények éves értékelése, a képzések és a hatékonyan teljesítő nemzeti kapcsolattartó pontok jutalmazása növelni fogja a Horizont 2020 program sikerességi arányát;

46.

üdvözli továbbá, hogy a Horizont 2020 keretében a kis- és középvállalkozások számára biztosított források aránya a 2014-es 19,4 %-ról 2015-ben 23,4 %-ra nőtt, és javasolja e tendencia proaktív ösztönzését;

47.

elfogadhatatlannak tartja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság nem tett eleget a Parlament azon kérésének, hogy a Bizottság összes főigazgatósága tegye közzé valamennyi országspecifikus ajánlását az éves tevékenységi jelentésében;

48.

felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy az azonos projekten belül azonos munkát végző kutatók azonos fizetést kapjanak, és készítsen egy országok szerint lebontott listát azokról a vállalatokról, amelyek jegyezve vannak a tőzsdén és/vagy éves beszámolójukban nyereséget könyvelnek el, és amelyek a Horizont 2020 programból támogatást kapnak.

49.

elismeri, hogy a Horizont 2020 programba bevezetett új elemek tükrözik a Számvevőszék megjegyzéseit is;

50.

emlékeztet arra, hogy előkészítés alatt áll egy kilencedik kutatási keretprogram; kiemeli annak fontosságát, hogy a program kialakításakor biztosítani kell a Horizont 2020 bevált gyakorlatainak felhasználását; szorgalmazza az innováció nagyobb mértékű támogatását, ami gazdaságilag hatékonyabb az üzleti ágazat számára, valamint a különböző alprogramok költségvetései közötti nagyobb rugalmasságra ösztönöz a „kiválónak” minősített programok finanszírozási hiányának elkerülése végett;

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatásai a hetedik keretprogramra

51.

tisztelettel veszi tudomásul az Egyesült Királyság állampolgárainak 2016. június 23-i szavazását, amely során kifejezték az Európai Unióból való kilépésre irányuló politikai akaratukat;

52.

üdvözli az Egyesült Királyság parlamentje alsóházának arra irányuló munkáját, hogy értékelje ennek a szavazásnak a tudomány és a kutatás területére gyakorolt hatásait (10), továbbá, hogy törekszik az európai versenyképességre gyakorolt negatív hatást minimális szinten tartani;

53.

rámutat, hogy az egyesült királyságbeli székhelyű szervezetek 1,27 milliárd EUR támogatást kaptak 2014-ben, ami a teljes összeg 15 %-a, és 1,18 milliárd EUR támogatást 2015-ben, ami a teljes összeg 15,9 %-a – a tagállamok által kapott támogatások közül abban az évben ez volt a legnagyobb arány (11);

Következtetések

54.

arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság általában véve hatékonyan kezelte a hetedik keretprogram költségét; megállapítja, hogy a késedelmek és a végrehajtás ismétlődő hibaaránya ellenére a program a hatékonyságát is javította;

55.

üdvözli, hogy figyelembe vették a Számvevőszék aggályait;

56.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Horizont 2020 keretében bevezetett korszerűsítéseket – például a közvetett költségek elszámolására alkalmazott átalányokat, az egységes ellenőrzési stratégiát, az egységes résztvevői portált stb. – hasonló módon alkalmazzák egyéb szakpolitikai területeken, például a strukturális alapok esetében is; hangsúlyozza, hogy a támogatások valamennyi kedvezményezettjének tisztességes és egyenlő elbánásban kell részesülnie;

57.

felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azon célkitűzés elérésére, mely szerint a GDP-jük 3 %-át kutatásra és fejlesztésre költik; úgy véli, hogy ez fellendítené a kiválóságot és az innovációt; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy a Polgármesterek Szövetségének már meglévő dinamikájára építve vizsgálja meg egy tudományos szövetség létrehozásának lehetőségét helyi, regionális és nemzeti szinten;

58.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy értékelési jelentésében mindkét ügynökség –a REA és az ERCEA – rámutat, hogy tovább lehetne javítani a Bizottság és a végrehajtási ügynökségek közötti visszajelzési hurkokat és kommunikációt;

o o

59.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Számvevőszéknek, valamint a Bizottságnak.

(1) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4) HL C 373., 2015.11.10., 1. o.

(5) http://www.parliament.uk/business/committees/committees-a-z/commons-select/science-and-technology-committee/inquiries/parliament-2015/leaving-the-eu-inquiry-16-17/publications/

(6) HL L 246., 2016.9.14., 25. o.

(7) Commitment and Coherence, ex-post evaluation of the 7th EU Framework Programme (Elkötelezettség és koherencia – a hetedik uniós keretprogram utólagos értékelése), 2015. november https://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/fp7_final_evaluation_expert_group_report.pdf

(8)

(9) COM(2016)0675, 18. és 19. o.

(10) Lásd az Egyesült Királyság parlamentje alsóházának tudománnyal és technológiával foglalkozó bizottságának 2016. november 16-i jelentését.

(11) A Horizont 2020 2015. évi monitoringjelentése, 21. o. és következő oldalak.