P8_TA(2017)0234

A növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolat: a gigabit alapú európai társadalom és az 5G

Az Európai Parlament 2017. június 1-jei állásfoglalása a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G (2016/2305(INI))

(2018/C 307/23)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére,

—	tekintettel a Bizottság „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0590),

—	tekintettel a Bizottságnak az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0589),

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0591),

—	tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

—	tekintettel a Bizottság „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i közleményére (COM(2014)0442),

—	tekintettel „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0180),

—	tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel a Bizottság „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések” című 2013. október 2-i közleményéhez (COM(2013)0685) fűzött mellékletre,

—	tekintettel a Bizottság „Ikt-szabványosítási prioritások a digitáls egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0176),

—	tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a Bizottságnak a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról szóló, európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló, 2016. február 2-i javaslatára (COM(2016)0043),

—	tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetéseire (EUCO 26/16),

—	tekintettel a Bizottság „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című, 2013. szeptember 25-i közleményére (COM(2013)0654),

—	tekintettel az „Űrstratégia Európa számára” című, 2016. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2016)0705),

—

tekintettel a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című bizottsági közleményre adott véleményére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, illetve a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0184/2017),

mivel az 5G a gigabitalapú társadalom alapköve lesz, és a jövő mobiltávközlő technológiáiban a normát jelenti majd, továbbá az innováció mozgatórugója lesz, amely forradalmi változást eredményez majd a gazdaságban, és új alkalmazási eseteket, magas színvonalú szolgáltatásokat és termékeket, bevételi forrásokat és üzleti modelleket fog létrehozni, és mivel várhatóan megnöveli az ipar versenyképességét és elégedettséggel tölti el a fogyasztókat;

mivel a gazdasági növekedéshez és a globális versenyképesség megőrzéséhez Európának mindenképpen vezető szerepet kell betöltenie az 5G technológiában, ehhez viszont európai szintű koordinációra és tervezésre van szükség, és mivel a lemaradással a munkahelyeket, az innovációt és a tudást tesszük kockára;

mivel az 5G és az 5G-alkalmazások a nagyon nagy sebességű internetkapcsolat biztosításával új üzleti modelleket teremtenek, és ez valamennyi ágazatban – nem utolsósorban a közlekedés, az energia, a pénzügyek és az egészségügy területén – utat nyit az innováció előtt; mivel e tekintetben Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, hiszen az 5G lesz a jövőbeli növekedés és innováció motorja;

D.	mivel az 5G-hálózatok felépítése számottevően el fog térni az előző generációs hálózatokétól annak érdekében, hogy megfeleljen a nagyon nagy kapacitású hálózatoktól várt üzleti és teljesítőképességi követelményeknek, különös tekintettel a késleltetésre, a lefedettségre és a megbízhatóságra;

mivel az 5G felépítésének eredményeként a mobil és a vezetékes hálózatok egyre inkább konvergálnak; mivel ezért a nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózatok kiépítése részben kielégíti majd a végfelhasználókhoz a lehető legközelebb lévő, vezeték nélküli sűrű 5G-hálózat felhordó hálózat iránti igényeit;

mivel az európai társadalom és az európai gazdaság jövője nagyban függ az 5G infrastruktúrától, amelynek hatása messze túlmutat majd a meglévő infrastruktúrán, azzal a céllal, hogy színvonalas és gyorsabb, mindenki számára megfizethető és mindenhol és mindig rendelkezésre álló kommunikációs szolgáltatást nyújtson;

G.	mivel a digitalizálás nagy iramban, globális szinten gyorsul, és egyetemes lefedettségű, magas színvonalú távközlési hálózatokba történő beruházást tesz szükségessé; mivel e tekintetben az említett igényeknek megfelelő rádióspektrumnak idejében rendelkezésre kell állnia;

H.	mivel egyre fontosabb, hogy minden polgár mobil és a vezeték nélküli internetkapcsolattal rendelkezzen, hiszen az innovatív szolgáltatásokat és alkalmazásokat nem helyhez kötve használják, és mivel ezt egy jövőorientált digitális szakpolitikának figyelembe kell vennie;

mivel az 5G-hálózat bevezetése főként magánberuházások révén fog megvalósulni, és ehhez az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexnek (EEHK) olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely előmozdítja a biztonságot, a versenyt és a beruházást; mivel ehhez az adminisztratív feltételek egyszerűsítésére lesz szükség, például mikrocellák telepítésére a szigorú és kellő időben történő spektrumharmonizáció és a nagyon nagy kapacitású hálózat fejlesztése érdekében, ahogyan ezt az Európai Elektronikus Hírközlési jelenleg javasolja;

mivel a közkezdeményezések – például az 5G Európában 2020-ig történő megvalósítására irányuló köz-magán társulásra (PPP) vonatkozó, 2013. évi bizottsági kezdeményezés, amely mögött 700 millió EUR közfinanszírozás áll – mellett versenypiacra van szükség, ahol jövőbiztos hozzáférés-szabályozás és spektrumkoordináció érvényesül, és ez fokozni fogja az innovációt és a szükséges infrastrukturális magánberuházásokat;

K.	mivel az 5G kiépítésének olyan más projektek kiegészítéseképpen – nem pedig a rovására – kell történnie, amelyek célja, hogy a vidéki és a legelszigeteltebb európai területeken növeljék az internetkapcsolatot;

mivel az 5G és a gigabitalapú társadalom megvalósítása megköveteli a kimunkált menetrendet, az igényekhez igazodó, időtálló, régiónkénti és ágazatonkénti értékelésen alapuló, technológiasemleges megközelítést, a tagállamok közötti koordinálást, az összes érdekelt fél együttműködését és megfelelő beruházásokat annak érdekében, hogy a szükséges időkereten belül minden feltétel teljesüljön, és hogy az 5G és a gigabitalapú társadalom valamennyi uniós polgár számára elérhető legyen;

I. 5G jövőkép – a generációs váltás igénye

üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy készüljön 5G cselekvési terv, melynek célja, hogy az Unió világelsővé váljon a szabványosított 5G-hálózatok telepítésében 2020 és 2025 között, a technológiailag versenyképesebb és inkluzívabb európai gigabitalapú társadalommal kapcsolatos szélesebb körű, fejlett stratégia keretében; véleménye szerint ennek elérése érdekében alapvető fontosságú a tagállamok megfelelő koordinálása a 4G esetében tapasztalt késedelmeknek (amelyek eredményeképpen ennek a technológiának a lefedettségi szintje jelenleg 86 %, a vidéki területeken pedig csupán 36 %) az 5G elterjedése során való megelőzése érdekében;

kiemeli, hogy a Bizottság szerint az 5G Európai Unióban való kiépítésére irányuló cselekvési terv „lehetőséget teremt kétmillió munkahely létrehozására”, valamint fellendítheti az európai gazdaságot, és csökkentheti a magas, különösen a fiatalokat érintő munkanélküliségi arányt;

hangsúlyozza, hogy az 5G PPP jelenleg a leghaladóbb kezdeményezés a világon az 5G és az abból eredő új alkalmazások területén; úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztési és iparfejlesztési szinergiák elősegítése előnyös, de az 5G kiépítésének társadalmi hatásaira tekintettel úgy véli, hogy az lenne igazságos, ha ehhez a PPP-hez a fogyasztók képviselői és a civil társadalom is csatlakozhatna;

hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az ambiciózus és előretekintő uniós spektrumfelosztási menetrend ahhoz, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az 5G technológia fejlesztésében; üdvözli e tekintetben a Bizottság által az „5G Európa számára: cselekvési terv” című közleményben javasolt intézkedéseket, és ezeket az 5G sikeres uniós megvalósításához szükséges minimumkövetelményeknek tekinti;

hangsúlyozza, hogy a magánberuházásokat infrastruktúra-orientált szakpolitikával és szabályozási környezettel kell támogatni, amelyek a kiszámíthatóságot és az egyértelműséget hivatottak elősegíteni, továbbá amelyek célja a verseny előmozdítása a végfelhasználók érdekében, és nem szabad a beruházásokat túlzottan ambiciózus közfinanszírozási rendszerekkel késleltetni, amelyek akadályozhatják az 5G bevezetését;

hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek, a magánszektor és a közszektor közötti kutatási és fejlesztési együttműködés fontosságát az 5G mobiltávközléssel kapcsolatban; rámutat arra, hogy e tekintetben pozitív példa az 5G-vel kapcsolatos PPP, és ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is vonjon be minden érintett ágazatot ebbe a folyamatba;

úgy véli, hogy Európa számára hasznos a digitális gazdaság irányába történő további átalakulás, ahol a digitalizálás a szélesebb körű lefedettség, internetkapcsolat és a gyorsabb sebesség formájában valósul meg, 2020-ig a GDP teljes növekedésének 40 %-át adja majd, és 13-szor gyorsabban növekszik a teljes GDP-nél;

üdvözli és támogatja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó azon középtávú célokat, hogy valamennyi európai fogyasztó legalább 100Mbps – 1 Gbps-re gyorsítható – hálózati sebességgel rendelkezzen, és ez a főbb társadalmi-gazdasági hajtóerők, például a közszolgáltatások nyújtói, az erősen digitalizált vállalkozások, főbb közlekedési csomópontok, pénzügyi intézmények és iskolák esetében hosszú távon 100 Gbps-re növekedjen; szorgalmazza a sűrű száloptikás felhordó infrastruktúra üzembe helyezésének, a beruházások ösztönzéséért és a magas színvonalú végfelhasználói tapasztalatokért folyó verseny prioritásként való kezelését; emlékeztet, hogy az Unió lemaradt a digitális menetrend hálózati kapcsolódásra vonatkozó 2020. évi célkitűzései terén, amely tekintetben különösen nyugtalanító a vidéki és távoli területek elmaradottsága;

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a lehető legtöbb uniós polgár – a távoli területeken élő polgárokat is beleértve – számára rendelkezésre álljon a gigabitalapú társadalomra jellemző összekapcsolhatóság;

10.

határozottan támogatja az 5G-hálózathoz való hozzáférés 2025-ig történő biztosítására irányuló erőfeszítéseket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) és a transzeurópai közlekedési hálózatokkal (TEN-T) összekapcsolt tömegközlekedési hálózatokon alapuló intermodális szállítási útvonalak mentén, és arra számít, hogy ezt majd mind a városi, mind a vidéki területeken, valamint a fontosabb idegenforgalmi központokban és a turisztikai látványosságok közelében az egész Unióra kiterjedő, teljes hozzáférés követi;

11.

megállapítja, hogy továbbra is fejleszteni kell a negyedik generációs mobilhálózatok/LTE lefedettségét, mivel az Európai Unió e tekintetben lemarad az USA, Dél-Korea és Japán mögött, és hogy az 5G cselekvési terv lehetőséget kell, hogy kínáljon arra, hogy a 4G bevezetésének hibáiból tanuljunk;

12.

rámutat, hogy az 5G rádiós hozzáférésnek nagyon széles frekvenciatartományban kell működőképesnek lennie, kevesebb mint 1GHz-től 100GHz-ig, ideértve a 300GHz-es maximális potenciállal rendelkező felhordó hálózatokat; megjegyzi, hogy a 3–6 GHz-es és a 6 GHz feletti frekvenciáknak rendkívül nagy adatátviteli sebességet és rendkívüli kapacitást kel nyújtaniuk a sűrűn lakott területeken; tudomásul veszi, hogy a nagy frekvenciasávot használó 5G-rendszereknek igen sűrű hálózati infrastruktúrára van szükségük, amelyek mikrocellás hozzáférésen alapulnak, ami választást követel meg az alkalmazandó spektrumsávok tekintetében, vagy pedig a spektrumsávokon való megosztozás lehetőségét teszi szükségessé;

13.

hangsúlyozza, hogy a letöltési sebességek önmagukban nem tudják kielégíteni egy olyan gigabitalapú társadalom internetkapcsolatra vonatkozó jövőbeli igényeit, amely nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatos infrastrukturális célt követne, minthogy ezek a hálózatok eleget tesznek a fel- és letöltési sebességekkel, a késleltetéssel és az ellenálló képességgel kapcsolatos legmagasabb szabványoknak;

14.

hangsúlyozza, hogy koherens európai spektrumstratégiára – többek között koordinált tagállami menetrendekre és ütemtervekre – van szükség az 5G jelentette kihívásoknak való megfelelés érdekében, érintve az emberi, a gépek közötti (M2M) és a dolgot internetével folytatott kommunikációt különböző szinteken, pl.: a kapcsolat sebessége, mobilitás, késleltetés, helyfüggetlenség, működési ciklus, megbízhatóság, elérhetőség stb., amely valamennyi tagállamban gördülékeny átmeneti időszakot biztosít az 5G-re történő átálláshoz;

15.

rámutat, hogy az 5G vezeték nélküli hálózatok kiterjesztéséhez szükség van a nagyon nagy kapacitású felhordó hálózatokhoz való hozzáférésre és a spektrum rendelkezésre álló, nem szomszédos részeinek – köztük a 700 Mhz-es sáv – rugalmas és hatékony felhasználására, nagyon eltérő hálózattelepítési módozatokhoz, amihez innovatív spektrumengedélyezési modelleket kell kidolgozni, és egyértelmű hangsúlyt kell helyezni az 5G számára rendelkezésre álló frekvenciasávok regionális alapon történő harmonizációjára;

16.

elismeri, hogy a hosszú távú hálózati beruházások biztosításához és a szolgáltatások jobb minőségének garantálásához spektrumengedélyezésre van szükség, amely egyenletes és megbízható spektrumhozzáférést biztosít, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az engedély nélküli frekvenciasávok tekintetében, valamint a frekvenciasávok megosztásának különféle módszerei tekintetében megfelelőbb jogi védelemre van szükség;

17.

rámutat arra, hogy a koordináció hiánya alapjaiban kockáztatja az 5G kiépítését, ugyanis a kritikus tömeg elérése kulcsfontosságú a beruházások idevonzásában és így az 5G technológia maradéktalan kiaknázásában;

18.

megállapítja, hogy az ágazati szereplők részére kiszámítható, egyenlő, a versenyt serkentő feltételeket kell biztosítani, valamint rugalmasságot, hogy megtervezhessék saját hálózatukat, valamint kiválaszthassák beruházási modelljüket és olyan technológiák kombinációját, amelyek biztosítják az 5G kiépítési célkitűzéséhez szükséges összes funkciót, mint például az FTTH-hálózatot, kábelt, műholdas technológiát, wifit, WiGIG-et, G.fast technológiát, 2G-t, masszív MIMO-t, vagy bármilyen más gyors fejlesztési technológiát, amennyiben ezek elősegítik, hogy valamennyi európai polgár kapcsolódhasson a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz; megállapítja, hogy az 5G kiépítéséhez jóval több üvegszálra és sűrűbb vezeték nélküli hálózatra van szükség;

19.

tudomásul veszi a „Hálózatfejlesztés a versenyképes digitális egységes piac érdekében” című bizottsági közleményt és a Bizottság „5G Európának” cselekvési tervét, amelyek izgalmas lehetőséget teremtenek a tagállamok számára arra, hogy a kulturális és kreatív területen működő innovátoraik, különösen a kkv-k tovább versengjenek a globális színtéren, és megmutassák vállalkozói és innovatív készségeiket;

II. A gigabitalapú társadalom előnyeinek kiaknázása

20.

úgy véli, hogy az 5G többet jelent a mobil széles sáv fejlődésénél, és hogy a jövőbeli digitális világ fő hajtóereje, a mindenütt elérhető ultraszéles sávú infrastruktúra új generációja lesz, amely valamennyi gazdasági ágazatban (közszféra, oktatás, konvergált médiatartalom-szolgáltatás, egészségügyi ellátás, energiaügy, közművek, gyáripar, közlekedés, autóágazat, audiovizuális szolgáltatások, virtuális valóság, online játékok stb.) elősegíti majd a folyamatok átalakulását, és valamennyi polgár életét könnyebbé tevő gyors, interaktív, megbízható és nagy mértékben személyre szabott szolgáltatásokat fog nyújtani;

21.

megállapítja, hogy a 4G bevezetésében mutatkozó széttagoltság miatt, amely a tagállamok közötti jelentős különbségekben még továbbra is kézzelfogható – ahogy azt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2015. évi mutató (DESI) is illusztrálja –, Európa digitális szempontból nem versenyképes az USA-hoz, Kínához, Japánhoz, Dél-Koreához és a feltörekvő gazdaságokhoz képest; e tekintetben hangsúlyozza, hogy bár Európa eredményeket mutathat fel a digitális fejlesztés területén, az előrelépés üteme lassul, és ez hosszú távon kockáztatja a szükséges beruházásokat és az európai vállalkozási környezet vonzerejét;

22.

emlékeztet arra, hogy az 5G bevezetésének fő haszonélvezői végső soron a végfelhasználók kell, hogy legyenek, az 5G technológiák bevezetésével kapcsolatos döntéseknek pedig mindenkor ezt a végső célt kell szem előtt tartania, és megfizethető, megbízható és magas színvonalú szolgáltatásokat kell kínálniuk;

23.

megállapítja, hogy a köz- és a magánszektor beruházásai az egész gazdaságban multiplikátorhatást generálnak, és az 5G teljes körű bevezetése a 28 tagállamban – közvetlenül vagy közvetve – akár 2,3 millió munkahelyet is teremthet;

24.

megállapítja, hogy az 5G technológiák európai bevezetése várhatóan a mobilgazdaságon messze túlmutató előnyökkel jár, és 2025-ig évente 141,8 milliárd EUR értékű tovagyűrűző hatást válthat ki;

25.

hangsúlyozza, hogy az 5G egész EU-ra kiterjedő gyors bevezetésének a sikere a keresletvezérelt új üzleti modellek fejlődésétől függ; hangsúlyozza, hogy rengeteg kezdeményezés kapcsolódik az 5G-re vonatkozó követelmények egyértelműsítéséhez, és ez a vertikális iparágak számára megnehezíti a folyamatban való részvételt; hangsúlyozza ezért, hogy a vertikális iparágakat aktívan és hatékonyan be kell vonni a követelményekkel kapcsolatos folyamatba;

26.

hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalom piaci szereplők által történő megteremtéséhez elengedhetetlenek a tisztességes verseny és a piaci szereplők számára biztosított egyenlő versenyfeltételek; úgy véli, hogy e tekintetben az „egyforma szolgáltatások, egyforma kockázat, egyforma szabályok” elvét kell alkalmazni;

27.

úgy véli, hogy az 5G-alkalmazásokhoz kapcsolódó innováció gyorsítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak valamennyi érdekelt féllel együtt meg kell vizsgálniuk a fejlett kísérletek és próbapadok ösztönzésére irányuló lehetséges intézkedéseket;

28.

megjegyzi, hogy a gigabitalapú társadalomnak meg kell szüntetnie a digitális szakadékot, és javítania kell az internet-hozzáférést; megállapítja, hogy további beruházásokra van szükség a jelenlegi és jövőbeni technológiák – ezen belül a műholdas technológiák – vidéki és távoli területekre való eljuttatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a magán- és közberuházások intelligens ötvözésére van szükség a vidéki és távoli területeken jelentkező digitális szakadék kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a múltban levont tanulságokat fel kell használni a tagállamok, régiók, valamint a sűrűn lakott térségek és a távoli vidékeken élők közötti egyenlőtlenségek kezelésére, támogatva a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott fejlődést;

29.

rámutat arra, hogy digitális szakadék nem csupán városok és vidéki térségek között áll fenn, hanem nagymértékben jelen van a tagállamok között is; e tekintetben hangsúlyozza a versenyen alapuló jogalkotási keret és kezdeményezések fontosságát, amelyek ösztönzik az infrastrukturális beruházásokat, fokozzák a piaci szereplők sokféleségét, és megerősítik az európai koordinációt;

30.

rámutat arra, hogy az 5G a hálózati társadalommal kapcsolatos jövőkép megvalósításának alapköve lesz, és növelni fogja az Európai Unióban az életvitel, a tanulás és a munka lehetőségeit, amelyek nélkül a polgárok és a vállalkozások nem aknázhatják ki maradéktalanul a digitális forradalmat;

31.

úgy ítéli meg, hogy az 5G intelligens cellák WiFi4EU-rendelettel összhangban történő bevezetésének előmozdítása hozzá fog járulni a digitális és technológiai szakadék csökkentéséhez, és fokozni fogja az 5G-szolgáltatások hozzáférhetőségét valamennyi polgár számára;

32.

hangsúlyozza, hogy Európának lépést kell tartania a hatékonyabb ikt-technológiák kínálta technológiai előrelépésekkel és lehetőségekkel, hogy támogathassa a jelenleg kevésbé fejlett régiók társadalmi-gazdasági fejlődését;

33.

hangsúlyozza, hogy az 5G technológiai mobilszabvány szolgáltatási potenciáljának maradéktalan kiaknázásához elengedhetetlen a sűrű száloptikás hálózat mint felhordó infrastruktúra;

34.

üdvözli a WiFi4EU-kezdeményezést, melynek célja az ingyenes és egyetemes internetelérés támogatása a helyi közösségekben egy uniós finanszírozású, a tagállamok által megvalósított rendszeren keresztül; rámutat arra, hogy a WiFi4EU-kezdeményezés arra irányul, hogy a pénzeszközök földrajzi szempontból kiegyensúlyozott elosztása révén előmozdítsa a régiók közötti digitális befogadást, miközben figyelmet fordít a felhasználók szolgáltatással kapcsolatos tapasztalataira; megállapítja, hogy a hozzáférési sebesség egyre nő, és mivel a többféle vezeték nélküli eszközökkel való használat is növekszik, a WLAN-technológiának meg kell felelnie a végpontok közötti összeköttetéssel kapcsolatos igényeknek; úgy véli, hogy konkrét prioritásokat tartalmazó szakpolitikai keretre van szükség azon akadályok meghaladásához, amelyeket a piac önmagában nem képes leküzdeni;

35.

kéri a Bizottságot, hogy az 5G cselekvési tervben fordítson különös figyelmet a beltéri lefedettségre, és úgy ítéli meg, hogy az 5G-alkalmazások jelentős részét otthon és az irodákban használják majd; emlékeztet a magasabb frekvenciájú hálózatok elégtelen beltéri lefedettségére; javasolja további technológiák, többek között a masszív MIMO, a beltéri ismétlők és a WiGig nagy sebességű wifialkalmazások értékelését a megfelelő beltéri lefedettség biztosítása érdekében;

36.

hangsúlyozza, hogy az 5G technológia fejlesztése alapköve az informatikai hálózati infrastruktúra mindent felölelő intelligens összekapcsolhatóság (intelligens autók, intelligens energiahálózat, intelligens városok, intelligens gyárak, intelligens kormányzás és így tovább) irányába történő átalakításának; meggyőződése, hogy az ultragyors széles sávú internet és az intelligens, hatékony hálózati jellemzők – amelyek szinte azonnali összeköttetést teremtenek az emberek között, az ember és a gép között, illetve a gépek között – át fogják alakítani a végfelhasználói kapcsolatot, amit olyan hálózati paradigmák tesznek lehetővé, mint a mesh hálózat, a hibrid hálózat, a dinamikus hálózatszeletelés és a szoftverizációs technológiák;

37.

hangsúlyozza, hogy az 5G-vel kapcsolatban kulcsfontosságú követelmény a hálózati energiafogyasztás csökkentését célzó magas energiahatékonyság; kiemeli, hogy ez elengedhetetlen a működési költségek csökkentéséhez, a vidéki és a távoli térségek hálózati kapcsolatának előmozdításához, továbbá a hálózati hozzáférés fenntartható és erőforráshatékony módon történő biztosításához;

38.

hangsúlyozza, hogy az 5G bevezetéséhez – a gigabitalapú társadalommal kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban – szükség van a vezetékes hálózatok jelentős fejlesztésére és a mobilhálózatok sűrűségének növelésére, különösen az e-egészségügyi megoldások területén;

39.

hangsúlyozza, hogy az audiovizuális ágazat Európában az 5G sikerének egyik fő hajtóereje, munkahelyeket és gazdasági növekedést generál, és hogy fejlődése erőteljesen és pozitív módon befolyásolhatja az audiovizuális média értékláncát, ideértve a tartalom előállítását, innovációját és terjesztését, valamint a felhasználói környezetet is; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe ezen ágazat szükségleteit és sajátosságait, különösen a műsorszórással kapcsolatban;

40.

megjegyzi, hogy a hálózatba kötött járművek biztonságosabbak (kevesebb baleset), környezetbarátabbak (kevesebb kibocsátás), és kiszámíthatóbb utazási mintákat tesznek lehetővé; ezért támogatja egy uniós szintű cél kitűzésének gondolatát arra vonatkozóan, hogy az uniós piacon elérhető valamennyi jármű képes legyen 5G-kapcsolatra, és rendelkezzen fedélzeti intelligens közlekedési rendszerrel; határozottan támogatja az 5G-kapcsolatra képes alapállomásokkal összekapcsolt mentőautók és más vészhelyzeti járművek (rendőrautók, tűzoltóautók) kialakítására irányuló célkitűzést, hogy a beavatkozások során folyamatos és megszakítás nélküli kapcsolatot lehessen biztosítani;

41.

elismeri a megbízható és megszakítás nélküli 5G-lefedettség hasznát a közúti közlekedésbiztonság tekintetében, hiszen lehetővé teszi összekapcsolt és digitális ellenőrző eszközök, például intelligens menetíró készülékek és e-dokumentumok használatát a nehéz tehergépjárművekben;

42.

úgy véli, hogy az 5G új, megfizethető és minőségi szolgáltatásokat tesz lehetővé, új iparágakat kapcsol össze, és végső soron javítja az egyre kifinomultabb és igényesebb digitális felhasználók fogyasztói élményét; hangsúlyozza, hogy a mobileszközök energiafelhasználásának jelentős csökkentésére való képessége, valamint egész ágazatok, például az egyészségügy és a közlekedés átalakítása tekintetében meglévő potenciálja révén az 5G fontos társadalmi kihívásokra is megoldásokat kínálhat;

43.

üdvözli az európai széles sávú hálózatfinanszírozási alapot, a széles sávú infrastruktúra számára létrehozott pénzügyi forrást, amely nyitva áll a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint magánbefektetők számára, és amely egy további lépés lesz ahhoz, hogy infrastrukturális beruházásokat hozzanak a gyengén ellátott, kisebb lakosságú vidéki és távoli területeken;

44.

úgy véli, hogy a digitális készségek fejlesztése és javítása döntő fontosságú, és annak az oktatásba – többek között a szakképzésbe, a vállalkozói képzésbe és a továbbképzésbe, illetve az átképzésbe – irányuló nagyarányú beruházások és valamennyi érintett érdekelt fél átfogó bevonása révén kell megvalósulnia, három fő céllal: a technológiai munkahelyek megtartása és megteremtése magasan képzett munkaerő kiképzésével, a polgárok támogatása abban, hogy maguk irányítsák digitális életüket azáltal, hogy megkapják a szükséges eszközöket, valamint a digitális írástudatlanság megszüntetése, ami a digitális szakadék és kirekesztés egyik oka;

45.

úgy véli, hogy az Uniónak az EIT Digital szervezetével partnerségben 5G-készségfejlesztési tanterveket kell létrehoznia és rendelkezésre bocsátania, hangsúlyt fektetve az induló vállalkozásokra és a kkv-kra annak érdekében, hogy ők arathassák le az 5G bevezetésének előnyeit;

46.

hangsúlyozza, hogy az 5G hálózatok fejlődése gyors technológiai változásokat mozdít majd elő, amelyek lehetővé teszik a digitális és intelligens ipar, a dolgok internete és a fejlett gyártási rendszerek maradéktalan fejlődését;

47.

hangsúlyozza, hogy az 5G fontos ahhoz, hogy Európa globális szinten vezető szerepet tölthessen be a magas színvonalú kutatási infrastruktúra biztosításában, amely Európát a kiváló kutatás központjává teheti;

III. Szakpolitikai megközelítés

48.

üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megerősíti az európai beruházási tervet a gigabites kapcsolat 2025-ig történő létrehozására irányuló stratégiai célok finanszírozására előirányzott pénzügyi eszközökön (ESBA, CEF) belül;

49.

hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaccal kapcsolatos valamennyi döntést – ideértve a spektrumfelosztást, a sávszélességi célkitűzéseket és az 5G bevezetését – a jövőbeli igényekre és arra alapozva kell kialakítani, hogy a piac várhatóan hogyan fejlődik a következő 10–15 évben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az 5G sikeres bevezetése a gazdasági versenyképesség kulcsa lesz, és ez csak távlatokban gondolkodó európai jogalkotás és szakpolitikai koordináció révén valósítható meg;

50.

hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalmat és az 5G-t érintő szakpolitikáknak arányosnak kell lenniük, azokat gyakran felül kell vizsgálni, és meg kell felelniük az innovációs elvnek annak érdekében, hogy az innovációra gyakorolt lehetséges hatások a hatásvizsgálat részét képezzék;

51.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, tartsa fenn és fejlessze az 5G cselekvési terv és a hálózatkorszerűsítés megfelelő szintű hosszú távú finanszírozását a következő, 2020–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret és különösen a következő kutatási, technológiafejlesztési és innovációs keret távlatában; hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek, a magánszektor és a közszektor közötti kutatási és fejlesztési együttműködés fontosságát az 5G mobiltávközléssel kapcsolatban; rámutat arra, hogy e tekintetben pozitív példa az 5G-vel kapcsolatos PPP; rámutat arra, hogy a Bizottság szerint a sávszélességre vonatkozó célkitűzések elérése a következő évtizedben 500 milliárd EUR beruházást igényel, ugyanakkor emellett becslése szerint a beruházási hiány 155 milliárd EUR; úgy véli tehát, hogy kiemelt prioritást kell adni a verseny által kiváltott megfelelő mértékű beruházás biztosításának a digitális infrastruktúra kiterjesztése érdekében, mivel az alapvető feltétele annak, hogy az állampolgárok és a vállalatok az 5G fejlődésének előnyeit élvezhessék;

52.

nyomatékosan kéri valamennyi tagállamot, hogy mielőbb hajtsa végre a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezéseit e terv hatékonnyá és fenntarthatóvá tétele érdekében a megfelelő biztonsági szint biztosítása céljából;

53.

meggyőződése, hogy a gigabitalapú társadalom felé vezető legbiztosabb út a sokféle beruházási modellel (köz-magán társulás vagy társbefektetés) támogatott jövőbiztos, versenyt elősegítő és technológiasemleges megközelítés; megállapítja, hogy a társbefektetés és a közösségi beruházás más formái, valamint a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hosszú távú kereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos megoldások elősegíthetik a források egyesítését, lehetővé tehetik a különböző rugalmas kereteket, és csökkenthetik a telepítési költségeket;

54.

felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az 5G cselekvési tervet a régiókban és városokban végrehajtott, következetes és kellő időben végzett fellépések révén, az ágazatokon átívelő innováció bátorítása és ehhez ösztönzők nyújtása, valamint a vállalatok közötti gazdasági együttműködési keret előmozdítása érdekében;

55.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak vezető szerepet az ágazatközi, a nyelvi nehézségeken és a határokon átnyúló 5G-interoperabilitás előmozdítása és a magánélet védelmét biztosító, megbízható, biztonságos szolgáltatások támogatása terén, mivel általánosságban az ipar és a társadalom tevékenységei és szolgáltatásai egyre inkább a digitális infrastruktúrától függnek, továbbá a közös stratégia szerves részeként vegyék figyelembe a tagállami földrajzi körülményeket;

56.

kéri a szabványosítási erőfeszítések fokozását annak biztosítása érdekében, hogy Európa vezető szerepet játsszon az 5G hálózatok és szolgáltatások kiépítését lehetővé tevő technológiai szabványok meghatározásában; úgy véli, hogy az európai szabványügyi szerveknek különleges szerepet kell betölteniük ebben a folyamatban; megállapítja, hogy minden ágazatnak az iparág vezette eljárással ki kell dolgoznia saját szabványosítási ütemtervét, szilárdan törekedve olyan közös szabványok létrehozására, amelyek nemzetközi szabvánnyá válhatnak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak ösztönzőket a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az európai szabványosításba irányuló beruházások számára;

57.

hangsúlyozza, hogy az 5G lehetőségeket rejt a tartalmakhoz való hozzáférés és azok terjesztésének forradalmasítása, valamint a felhasználói élmény jelentős javítása tekintetében, ugyanakkor lehetővé teszi kulturális és kreatív tartalmak új formáinak kifejlesztését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedésekre van szükség a kalózkodás elleni küzdelemben, valamint átfogó megközelítést kell kialakítani a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítására vonatkozóan annak érdekben, hogy a fogyasztók számára egyszerű csatornákat teremtsünk a legális tartalmakhoz;

58.

határozottan ösztönzi az 5G technológiákkal való fokozott kísérletezést; támogatja olyan integrált megoldások és tesztek fejlesztését, amelyeket később széles körű, ágazatközi kísérleti projektek keretében próbálnak ki a gigabitalapú társadalom szolgáltatási igényeire reagálva; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő licenciába nem adott frekvenciasávot az iparág által végrehajtott kísérletek ösztönzéséhez; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan konkrét és vonzó célkitűzés megállapításának a lehetőségét, amely keretül szolgálhat a magánszektor 5G technológiákkal és termékekkel folytatott kísérleteihez;

59.

hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a Nemzetközi Nemionizáló Sugárvédelmi Bizottság WHO által hivatalosan elismert iránymutatásait, hogy elkerülhető legyen az inkonzisztencia és a széttagoltság, és hogy az európai digitális egységes piacon következetes feltételeket lehessen biztosítani a vezeték nélküli hálózatok bevezetéséhez;

60.

hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalom fejlődéséhez egyértelmű, közös uniós szabályokra van szükség, amelyek a beruházások és az innováció ösztönzése, valamint a megfizethető árak és a felhasználók választási lehetőségei megőrzése érdekében a jövőre irányulnak és előmozdítják a versenyt; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúrán alapuló verseny lehetőséget kínál a hatékony szabályozásra, és lehetővé teszi a beruházások hosszú távú méltányos megtérülését; bátorítja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos közigazgatási eljárásaikat;

61.

hangsúlyozza, hogy hatékony és egyszerűsített szabályok útján, a felhasználók igényeire és a szolgáltató típusától függetlenül a szolgáltatások jellemzőire összpontosítva innovációbarát környezetet kell teremteni a digitális szolgáltatások számára – különösen a nagy adathalmazok és a dolgok internete területén –, bővítve a fogyasztók választási lehetőségeit, egyúttal növelve a bizalmat és előmozdítva a digitális szolgáltatások terjedését;

62.

hangsúlyozza, hogy át kell tekinteni, és adott esetben gondosan felül kell vizsgálni a széles sávval kapcsolatos nemzeti terveket, és e terveknek az 5G valamennyi területére ki kell terjedniük, fenn kell tartaniuk a több technológián alapuló versenyalapú megközelítést, támogatniuk kell a szabályozási biztonságot, és maximalizálniuk kell az innováció és a lefedettség hatókörét, és a célok egyikeként tartalmazniuk kell a digitális szakadék áthidalását;

63.

felkéri a Bizottságot a széles sávval kapcsolatos nemzeti tervek értékelésére a hiányosságok feltárása és a további teendőkre vonatkozó országspecifikus ajánlások megfogalmazása érdekében;

64.

üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a köz- és magánszervezetek valamint a helyi és regionális hatóságok magas szintű bevonása érdekében létrehozza a széles sávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platformot;

65.

hangsúlyozza, hogy az internet-hozzáférés biztosítása, valamint a nagy sebességű, megbízható, kis késleltetésű és alacsony késleltetésingadozású internetkapcsolat garantálása kulcsfontosságú a digitalizálási folyamatok és az idegenforgalmi ágazat értéklánca, valamint az olyan közlekedési technológiák kifejlesztése és bevezetése szempontjából, mint a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS), a folyami információs szolgáltatások (RIS) és az európai vasúti forgalomirányítási rendszerek (ERTMS);

66.

emlékeztet arra, hogy a kkv-k számára rendkívül előnyös lenne az 5G-megoldásokhoz versenyalapú hozzáférés; felhívja a Bizottságot, hogy a cselekvési terveket úgy dolgozza ki, hogy azok elősegítsék a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét az 5G technológiákkal folytatott kísérletekben, és biztosítsanak számukra hozzáférést az 5G széles sávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platformhoz;

67.

támogatja az uniós szintű kezdeményezéseket a tagállamok közötti fokozott spektrumkoordináció és a hosszú távra szóló engedélyek biztosítására, ami növelni fogja a stabilitást és a beruházások biztonságát; megjegyzi, hogy az e kérdésekkel kapcsolatos döntéseket valamennyi tagállamban egyidejűleg kell meghozni annak érdekében, hogy a transzeurópai hálózatok előmozdítására törekedve kötelező iránymutatásokat fogadjanak el a frekvenciaelosztási eljárás bizonyos feltételeire, többek között a spektrumfelosztásra, a spektrummegosztásra és a közösen szervezett árverésekre vonatkozóan; rámutat, hogy az európai uniós mobiltávközlési piacok versengő jellege döntő fontosságú az 5G-re történő generációváltás során;

68.

felhívja az Uniót, hogy a koherens uniós szakpolitika biztosítása érdekében hangolja össze az erőfeszítéseket a Nemzetközi Távközlési Egyesületen belül; hangsúlyozza, hogy az európai spektrumharmonizáció 5G-re vonatkozó, 2020 utáni igényeit a 2019. évi rádiótávközlési világkonferencia előtt véglegesíteni kell, megfelelő védelmet biztosítva a jelenleg használt, meglévő szolgáltatások számára és összhangban a 2015. évi rádiótávközlési világkonferencia határozataival;

69.

hangsúlyozza, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben foglalt fogalommeghatározásának meg kell felelnie a technológiasemlegesség elvének, feltéve, hogy ezek a technológiák megfelelnek a hálózati szolgáltatások jövőbeli ipari és fogyasztói alkalmazások által igényelt minőségének;

70.

kéri, hogy a Bizottság hozzon létre éves eredményértékelést, és fogalmazzon meg ajánlásokat az 5G cselekvési tervvel kapcsolatban, továbbá tájékoztassa az Európai Parlamentet az eredményekről;

o o

71.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) HL L 81., 2012.3.21., 7. o.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.

(3) HL L 179., 2013.6.29., 1. o.

(4) HL L 194., 2016.7.19., 1. o.