P8_TA(2017)0208

A vámhatósági teljesítmény és igazgatás külső aspektusainak értékelése a kereskedelem elősegítése és az illegális kereskedelem elleni küzdelem eszközeként

Az Európai Parlament 2017. május 16-i állásfoglalása a vámhatóságok teljesítménye és igazgatása mint a kereskedelem elősegítése és az illegális kereskedelem elleni harc egyik eszköze külső vonatkozásainak értékeléséről (2016/2075(INI))

(2018/C 307/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

—	tekintettel a DG TAXUD 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó, 2016. március 14-i stratégiai tervére (Ares (2016) 1266241),

—	tekintettel a Bizottság „Az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiáról és cselekvési tervről: a kockázatok kezelése, az ellátási lánc biztonságának megerősítése és a kereskedelem előmozdítása” című, 2014. augusztus 21-i közleményére (COM(2014)0527),

—	tekintettel a Bizottság „Eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiáról és cselekvési tervről” című, 2016. július 19-i jelentésére (COM(2016)0476),

—	tekintettel az engedélyezett gazdasági szereplőkre vonatkozóiránymutatásokra (TAXUD/B2/047/2011),

—	tekintettel az EU–Kína intelligens és biztonságos kereskedelmi utak (SSTL) kísérleti projektre,

—	tekintettel az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013–2017-es vámügyi cselekvési tervéről szóló tanácsi állásfoglalásra (1),

—	tekintettel a DG TAXUD 2015-re vonatkozó, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítéséről szóló jelentésére,

—	tekintettel az EU és Kína közötti vámügyi együttműködés stratégiai keretrendszerére,

—	tekintettel a szellemitulajdon-jogok tekintetében az EU és Kína között folytatott vámügyi együttműködésre vonatkozó cselekvési tervre (2014/2017),

—	tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv a preferenciális kereskedelmi megállapodások működésének ellenőrzésére” című, 2014. február 26-i közleményére (COM(2014)0105),

—	tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról” című, 2016. február 2-i közleményére (COM(2016)0050),

—	tekintettel a Bizottság „Az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése” című, 2016. december 21-i közleményére (COM(2016)0813),

—	tekintettel a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiájáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 23/2016. sz. különjelentésére: Tengeri szállítás az Unióban: zavaros vizeken – sok eredménytelen és fenntarthatatlan beruházás,

—	tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményre,

—	tekintettel az OECD „Tiltott kereskedelem, összetartó bűnszövetkezetek” című, 2016. április 18-i jelentésére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207., 208. és 218. cikkére,

—

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló rendeletre ((EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (4)), végrehatási rendeletre ((EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet (5)), átmeneti felhatalmazáson alapuló rendeletre ((EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet (6)) és munkaprogramra ((EU) 2016/578 végrehajtási határozat (7));

—	tekintettel a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—

tekintettel a vámjogszabályok megsértésére és a vámjogi szankciókra vonatkozó uniós jogi keretről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2013. december 13-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0884), valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által e javaslatra vonatkozóan a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság számára adott véleményre (9),

—	tekintettel a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 24. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel a fejlesztési politika koherenciájának az EUMSZ meghatározott elvére,

—	tekintettel az uniós vámkódex végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezeléséről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására (11):

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0162/2017),

A.	mivel a Vámunió az Európai Unió egyik alappillére, amely az EU-t a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjévé teszi, és mivel a teljesen működőképes Vámunió az EU által folytatott kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások során az EU súlyát biztosító hitelességének alapvető biztosítéka;

B.	mivel az uniós vámkódex végrehajtása létfontosságú az Unió saját forrásainak – azaz a vámoknak – és a nemzeti adóügyi érdekek védelme érdekében

C.	mivel az illegális pénzmozgások és a kereskedelmi alapú pénzmosás elleni hatékony küzdelem alapja a teljesen működőképes vámunió;

D.	mivel fennáll a veszélye, hogy az Uniós Vámkódex 2016. május 1-jén megkezdődött végrehajtása késedelmet szenvedhet amiatt, hogy a 2020. december 31-ig terjedő időszakban nem valósul meg a közös és működőképes IT-rendszerek megfelelő finanszírozása;

mivel az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési tervről szóló eredményjelentés kiemeli, hogy a meglévő informatikai rendszerek fejlesztésére és a szükséges új rendszerek kidolgozására nincs elég finanszírozás, és ez az előrelépést akadályozó egyik legfőbb probléma, elsősorban az új importellenőrzési rendszerrel kapcsolatban; mivel további erőforrások híján 2020 végéig számos intézkedés nem lesz végrehajtható, jóllehet a stratégiában és a cselekvési tervben ezt a határidőt irányozták elő; mivel a késedelem a vámügyi vonatkozású aspektusokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtását is érintené az európai biztonsági stratégia keretében;

F.	mivel a vámellenőrzési politikák tagállamok közötti jelenlegi széttöredezettsége nem vezethet olyan helyzethez, amely további igazgatási terheket és időbeli hátráltatásokat okoz vagy torzító hatást gyakorol a belső kereskedelmi áramlásokra;

mivel a vámjogszabályok megsértése és a vámjogi szankciók tekintetében kialakítandó uniós jogi keretre vonatkozó javasolt irányelv nem tesz egyértelmű különbséget a büntetőjogi és közigazgatási szankciók között a tagállamokban a szubszidiaritás maradéktalan tiszteletben tartása mellett; mivel ez bátorítást adhat csalárd gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy harmadik országokból történő behozatal esetén olyan stratégiai döntéseket hozzanak, amelyek torzítják az adóbeszedést és negatívan hatnak a környezetre, hatástalanítva az illegális kereskedelmi tevékenységekkel szembeni visszatartó erőt;

mivel a hatóságok rendkívül bonyolult vámügyi jogszabályokat és eljárásokat, valamint eltérő kritériumokat és szankciókat alkalmaznak, és ez túlságosan nagy terhet ró a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), valamint jelentős nyomást gyakorol a korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrásaikra és kihat kereskedelmükre is;

mivel a tagállamok vámhatóságai, az engedélyezett gazdasági szereplők, a rendőri szervek és az igazságügyi hatóságok közötti, valamint harmadik országok érdemleges szereplőivel és többoldalú szinten folytatott hatékony vámügyi együttműködés a kereskedelem jelentős volumenére tekintettel alapvető fontosságú, és egyúttal az illegális kereskedelem, a terrorizmus, a pénzmosás, a vadon élő állatok jogellenes kereskedelme, az adóelkerülés, az illegális kábítószer- és dohányáru-kereskedelem és a hamisított gyógyszerek elleni küzdelem, továbbá az uniós szellemi tulajdonjogok védelme szempontjából is sarokkőnek tekinthető az EU-ban, csakúgy, mint a globális értékláncból származó termékekre vonatkozó átvilágítási eljárások végrehajtása és maradéktalan tiszteletben tartása – miként azt „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű bizottsági stratégia is tartalmazza –, illetve a nemzetközi ellátási láncban az illegális kereskedelmi tevékenységekben részt vevő szereplők egymás közötti kapcsolatainak nyomon követése és lehetséges felszámolása;

J.	mivel az EU vámügyi együttműködési és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási megállapodást kötött Dél-Koreával, Kanadával, az Egyesült Államokban, Indiával, Kínával és Japánnal;

mivel az Unióba bejutó illegális vagy hamisított termékek zöme továbbra is néhány kereskedelmi partner számlájára írható; mivel csak Malajziából mintegy 2,5 millió, Kínából 300 millió, Hongkongból pedig 100 millió EUR értékű ilyen áru érkezik; mivel Belarusz csupán 2015-ben egymaga csaknem 1 milliárd EUR összegű adókiesést okozott az EU-nak olyan termékeket exportálva, amelyek teljesen megkerülik a héa-szabályokat és az egészségügyi rendelkezéseket;

mivel a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló legfrissebb bizottsági jelentés szerint az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek száma 15 %-kal nőtt 2014 és 2015 között; mivel az EU külső határain több mint 40 millió, feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő terméket foglaltak le, összesen mintegy 650 millió EUR értékben;

mivel a nemzetközi szabadkereskedelmi övezetek, valamint az illegális kereskedelem legfőbb forrásait jelentő harmadik országok potenciális hátteret nyújtanak az illegális termékek Unión belüli elterjedéséhez, tehát fokozottabb határellenőrzésekre, és minden bizonnyal további egyedi elemzésre van szükség;

N.	mivel a hamisított áruk hozzájárulhatnak a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a lőfegyverek, a pénzmosás és az emberkereskedelem terén tevékeny bűnszervezetek finanszírozásához;

O.	mivel a hamisítás elleni küzdelem alapvető fontosságú a szellemitulajdon-jogok Európán belüli védelme, a know-how megőrzése és az innováció előmozdítása szempontjából;

mivel – amint azt a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési terv is elismerte – a biztonság területén különösen fontos a vámügyek szerepe, hogy meg lehessen akadályozni a terrorszervezetek pénzeszközeinek mozgását és fel lehessen számolni bevételi forrásaikat;

Q.	mivel a vámhatóságok fontos szerepet játszanak a globális kereskedelmi környezetben az illegális kereskedelem által a formális gazdaságban okozott károk kezelésében, és emellett segítenek az illegális kereskedelem jobb megértésében és az ellene folytatott küzdelemben;

mivel az illegális tevékenységi hálózatok rendkívül káros hatással vannak a tagállamok gazdaságaira a növekedés, a munkahelyek, a külföldi befektetések, a piaci integritás, a verseny, a kereskedelem, illetve a vámbevételek kiesése tekintetében, mely utóbbi veszteség tulajdonképpeni károsultjai az európai adófizetők;

mivel az illegális áruforgalom jelenti az egyik legnagyobb problémát a kereskedelemre nézve, és egyre növekvő globális kockázatot rejtő komoly fenyegetést jelent az átláthatóság, az integritás és a pénzügyi érték tekintetében, a globális kereskedelmi rendszerek és ellátási láncok működési modelljét mintázva;

T.	mivel a hamisítás, az illegális fegyverkereskedelem és kábítószer-kereskedelem az illegális gazdasági és üzleti csatornákon keresztül hatalmas bevételeket generál a nemzetközi szervezett bűnözés számára;

mivel az egyre nagyobb mértékű csempészet, valamint a tiltott kereskedelem és az illegális kereskedelem más formái nemcsak a tagállamok vámbevételeinek beszedésére, így az EU költségvetésére vannak hatással, hanem egyúttal szorosan összefonódnak a szervezett nemzetközi bűnözéssel, a fogyasztókra nézve veszélyt jelentenek, és negatív hatást gyakorolnak az egységes piac működésére, ami aláássa az egymással versengő vállalkozások, és különösen a kkv-k közötti egyenlő versenyfeltételeket;

V.	mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme kulcsfontosságú az Unió gazdasága, illetve a növekedés és a munkahelyek védelméhez és ösztönzéséhez;

felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan a tagállamokkal az Uniós Vámkódex által létrehozott új rendszer egységes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, az európai vámügyekre vonatkozó közös alap-iránymutatás révén elejét véve annak, hogy az átmeneti időszak után a tagállamokban egymástól eltérő gyakorlatokat alkalmazzanak; felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a tagállamokban hatályban lévő vámügyi műveletekkel és végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos benchmark elemzést és tájékoztatást;

kiemeli, hogy nem áll rendelkezésre rendszer annak azonosítására és nyomon követésére, hogy a vámhatóságok különbözőképpen kezelik a gazdasági szereplőket; felhívja a Bizottságot, hogy követelje meg a tagállamoktól konkrét információk nyújtását a vámellenőrzések típusáról és számáról az egyes kulcsfontosságú kikötők szintjén;

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a vámfelügyeleti rendszerekben tapasztalható hiányosságok felszámolására, további vámügyi egyszerűsítések kidolgozására és a jogszerű kereskedelmet folytató szereplők közigazgatási terheinek csökkentésére irányuló együttműködést a tagállamokkal és az érintett kereskedelmi szereplőkkel, egyszerűbbé és biztonságosabbá téve a kereskedelmet, és egyúttal megfelelő, eredményes, hatékony és összehangolt ellenőrzést biztosítva az EU határain, megadva a szükséges támogatást az illetékes hatóságok számára; rámutat, hogy hatékony vámellenőrzésekkel szavatolni kell az EU biztonságát, a fogyasztók védelmét, a környezetvédelmi és egészségügyi előírások és gazdasági érdekek tiszteletben tartását, különös figyelmet fordítva a szellemitulajdon-jogokra és az illegális kereskedelem, a terrorizmus, a pénzmosás, a vadon élő állatok jogellenes kereskedelme, az adóelkerülés, az illegális kábítószer- és dohányáru-kereskedelem és a hamisított gyógyszerek kereskedelme elleni küzdelemre, fellépve egyúttal a tisztességtelen verseny minden olyan formájával is, amellyel az uniós előírásoknak megfelelő európai vállalatok szembesülhetnek;

hangsúlyozza, hogy fontos továbbra is a Vámunió összes belépési pontján az áruk ellenőrzésének harmonizációjára törekedni, különösen a meglévő európai eszközök alapján, oly módon, hogy lehetővé váljon a tényleges harmonizáció;

felhívja a Bizottságot, hogy a csalárd szereplők azonosítása érdekében törekedjen szorosabb együttműködésre a magánszektorral; hangsúlyozza, hogy fontos a magánszféra szereplőinek bevonása az illegális kereskedelem – beleértve a vadon élő növény- és állatfajok és az azokból készült termékek illegális kereskedelme – elleni küzdelembe;

emlékeztet arra, hogy a Vámkódex és annak az összekapcsolt IT-rendszerekre és az elektronikus adatcserére vonatkozó szabályai által kínált lehetőséget a megbízható és legális kereskedelemre vonatkozó adatokhoz való hozzáférésre kell felhasználni és a vám-árunyilatkozatoktól eltérő csatornákon, például az engedélyezett gazdasági szereplőkre vonatkozó programhoz (AEO) vagy az intelligens és biztonságos kereskedelmi utak projekthez (SSTL) hasonló, a kereskedelem megkönnyítését célzó kölcsönös nemzetközi csereprogramokon keresztül kell rendelkezésre bocsátani;

emlékeztet arra, hogy a szükséges informatikai rendszerek kialakításához megfelelő finanszírozásra van szükség, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv célkitűzéseinek elérése érdekében a szükséges informatikai rendszerekhez biztosítsák a források rendelkezésre állását;

felhívja a Bizottságot, hogy szorgalmazza az engedélyezett gazdasági szereplőkre (AEO) vonatkozó program szélesebb körű használatát; hangsúlyozza, hogy fontos a program kereskedelempolitikai előnyeinek támogatása, ugyanakkor tiszteletben tartva a szigorú megfelelési szabályokat, valamint a program szilárdságát, megbízhatóságát és harmadik országok vámügyi jogszabályait a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokon;

kéri a Bizottságot, hogy az adatcsere tekintetében hangolja össze a vámügyi és a határon működő helyi ügynökségek munkáját és működjön együtt velük és más uniós szereplőkkel, valamint az EU kereskedelmi partnereivel, különös tekintettel a vámellenőrzések és a megbízható kereskedelmi partnerek elismerésére, az illegális kereskedelmi hálózatok visszaszorítását célzó stratégiát követve; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa és fokozza a főigazgatóságai közötti vámügyi koordinációt, és szükség esetén nemzeti és uniós szinten egyaránt mozdítsa elő a vámügyi és más bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést, különösen a szervezett bűnözéssel, a biztonsággal és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő közleményt „A vámellenőrzés legjobb gyakorlatai és a kereskedelmi szabályok végrehajtása” tárgyában az átmeneti időszakra annak érdekében, hogy referenciakeretet nyújtson a tagállamok illetékes ellenőrző szervei számára, kiemelje a legjobb gyakorlatokat és eredményeket, valamint elemezze a hamisított áruk kereskedelmi áramlásait a határállomásokon;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a munkát az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtása érdekében, többek között az adatok rendelkezésre állása, az adatokhoz való vámügyi kockázatkezelési célú hozzáférés és azok ilyen célú cseréje és a kapacitások megerősítése terén;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy időszakosan tegyen jelentést az Európai Parlament illetékes bizottságainak az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásának nyomon követéséről és értékeléséről;

13.

nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ban folytatott vámellenőrzések különböző gyakorlatait és azok hatásait a kereskedelem eltérítésére, a figyelmet mindenekelőtt az EU külső határainál végzett vámellenőrzésekre összpontosítva;

14.

megjegyzi, hogy a mai világban a vámeljárások – főként a vámmentesítés, a vizsgálatok, a szankciók és az ellenőrzések – sokfélesége szétaprózódást, adminisztratív többletterheket, késedelmeket és a tagállamok vámbehajtásai tekintetében eltéréseket okoz, a piacot torzító és egyéb negatív hatásokat gerjesztve; hangsúlyozza, hogy a vámeljárások eltérő jellegéből fakadóan a hamisított vagy alulszámlázott termékeket forgalmazó gazdasági szereplők egyes belépési kikötőket előnyben részesíthetnek más kikötőkhöz képest, ennek következményeképpen az árukat szokatlan útvonalon szállítják végleges rendeltetési helyükre, és az importáló tagállamtól eltérő tagállamban végeztetik a vámmentesítést vagy azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az esetleges ellenőrzések valószínűségét, vagy pedig hogy megnehezítsenek bármely esetleges behajtási eljárást; kéri ezért a Bizottságot, hogy elemezze a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum shopping”) e problémáját, és értékelje annak a kereskedelemre, az adóbevételekre, az éghajlatváltozásra és a vámbevételekre gyakorolt hatásait;

15.

emlékezteti a tagállamokat és a Bizottságot annak fontosságára, hogy az elégséges erőforrásokat időben biztosítani kell a szükséges informatikai rendszerek számára annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv célkitűzéseit, biztosítva egyszersmind a rendszerek interoperabilitását, a vámhatóságok, a jogszerűen eljáró kereskedők és végső soron a fogyasztók javára, valamint előmozdítva a munkahelyteremtést és gazdasági növekedést az EU-ban;

16.

ragaszkodik annak szükségességéhez, hogy a jelenlegi, „kevesebb papírt használó” vámkörnyezetről áttérjenek a „papírmentes” vámkezelési környezetre;

17.

kéri a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a tagállamokkal, az OECD-vel és a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO) a vámellenőrzési rendszerek még meglévő hiányosságainak csökkentése érdekében, biztosítva, hogy az illegális kereskedelemmel, a hamisítással és a csalással szembeni küzdelemben a műveleti órák, a gazdasági és humán erőforrások, valamint az interoperábilis informatikai rendszerek tekintetében rendszeresebben összehangolt, a vizsgálatokra, a legjobb gyakorlatokra, közös eljárásokra és munkamódszerekre harmonizált kritériumokon alapuló, kockázatalapú ellenőrzésekre kerüljön sor, és hogy ezekhez más illetékes hatóságok időben megfelelő támogatást nyújtsanak; emlékeztet ezzel összefüggésben annak fontosságára, hogy biztosítani kell a nyomozati hatáskört az EU valamennyi vám- és határfelügyeleti ügynöksége számára, munkatársaikat pedig megfelelő képzésben kell részesíteni;

18.

felhívja a tagállamok vámhatóságait, hogy proaktívan használják az elektronikus adatmegosztó létesítményeket a bűnüldözési hatóságokkal folytatott együttműködésben, annak érdekében, hogy azonosítsák a kereskedelmi érték helytelen árazásával kapcsolatos rendellenességeket, ezáltal hozzájárulva a jogellenes pénzmozgás és a kereskedelmi alapú pénzmosás elleni küzdelemhez;

19.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Uniós Vámkódex lépcsőzetes végrehajtása az Unióban mindenütt hozzáadott értéket és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a gazdasági szereplők számára, biztosítva egyúttal azt is, hogy a vámeljárások fokozott egyszerűsítése ne okozzon további réseket a vámügyi kockázatkezelési és ellenőrzési rendszerekben, ez ugyanis gátat vetne az illegális kereskedelem ellen folytatott hatékony küzdelem elé; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az uniós vámügyi jogszabályokat harmonizálják, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós szabályok illetékes hatóságok általi rendszeres nyomon követését és egységes alkalmazását, megkönnyítve a nemzetközi kereskedelmet, és ritkítva az illegális transznacionális tevékenységeket;

20.

nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy a különböző illetékes hatóságokkal együttműködve továbbra is dolgozzon együtt a tagállamokkal azon, hogy megosszák egymással legjobb vámügyi és héa-kezelési gyakorlataikat, és szükség esetén hangolják össze vámügyi és héa-politikáikat azzal a szándékkal, hogy szinergiákat biztosítsanak, többek között jogi és gyakorlati megoldásokat találva és alkalmazva a kis tételekben folytatott kereskedelemmel, az e-kereskedelemmel és az egyszerűsítésekkel kapcsolatos kihívásokra;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodása 23. cikkének fényében vegye fontolóra a vámhatósági feladatok nemzeti szintről uniós szintre történő áthelyezését annak szavatolása tekintetében, hogy áruk Unióba történő belépésének helyszínein összehangolt vámkezelésre kerüljön sor, és ezen kívül kövesse nyomon a vámigazgatások teljesítményét és tevékenységeit és gyűjtse a vámeljárásokra vonatkozó adatokat;

22.

felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a tagállamokban az illegális kereskedelmi tevékenységek elleni küzdelem keretében alkalmazott büntetőjogi szankciók végrehajtásának harmonizálásával kapcsolatos következményekre vonatkozó pontos költség-haszon elemzést, és ha szükségesnek látja, terjesszen elő harmonizált szabályokat tartalmazó és a szubszidiaritás elvét minden körülmények között tiszteletben tartó javaslatot e szankciók és bűncselekmények a transznacionális bűnözés eseteiben;

23.

ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottabban fejlesszék és támogassák a vámtisztviselők közös képzésének lehetőségeit a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy a vámtisztviselők szakképzési szintjének összehangolása Európában hozzá fog járulni az uniós Vámkódex hatékony végrehajtásához;

24.

kéri a Bizottságot, hogy javítsa az együttműködést a nemzetközi kereskedelmi szereplőkkel és képviseleti szervezeteikkel azzal a céllal, hogy kezelje a vámszabályok és a különböző és eltérő nemzeti szabályok és jelentéstételi módszerek végrehajtásával kapcsolatos kihívásokat, többek között a kis- és középvállalkozások aggodalmait;

25.

ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy harmadik országban székhellyel rendelkező bizonyos csalárd cégek az elektronikus kereskedelmet használják ki arra, hogy hamisított árukat kínáljanak fel európai fogyasztóknak, és hogy bizonyos termékek kiszámlázott ára adott esetben szándékosan nem éri el a minimális értéket azzal a megfontolással, hogy az adott gazdasági szereplők elkerüljék a hatóságok lehetséges ellenőrzését, illetve hogy a számlázási szabályok, a vámügyi rendelkezések és a büntetések tekintetében fennálló különbségeket kihasználva előnyökhöz jussanak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki alaposabban ezeket a problémákat, és gondolkozzon el azon, hogy miként lehet az e-kereskedelemmel kapcsolatos kockázatokat a legjobban kezelni és szorosan együttműködni minden érdekelt szereplővel, közöttük árufuvarozó és postai szolgáltatásokat nyújtó társaságokkal annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani e gyakorlatot anélkül, hogy az e-kereskedelem növekedése vagy a jogszerű kereskedelem elé akadályok gördülnének;

26.

nyomatékosan felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU a lehető legszélesebb körben végrehajtsa a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodást, és az uniós exportőrök érdekében továbbra is szorgalmazza annak végrehajtását a WTO más tagországaiban is, többek között támogatva a fejlődő országok erőfeszítéseit, ezáltal hozzájárulva a kereskedelmi eljárások világszintű egyszerűsítéséhez;

27.

felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemzetközi együttműködést az ellátási lánccal kapcsolatos vámügyi kockázatok kezelésére irányuló uniós stratégia és cselekvési terv végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a vámügyekben a legfőbb kereskedelmi partnereivel és azok vámhatóságaival folytatott együttműködést, valamint kezdjen párbeszédet a hamisított termékek fő származási országaival annak érdekében, hogy közös erővel lehessen felvenni a küzdelmet a jogellenes pénzmozgásokkal, a pénzmosással, a kereskedelmi alapú korrupcióval, az adócsalással és az adóelkerüléssel, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal szemben, ezek ugyanis mind aláássák a fogyasztók egészségét vagy biztonságát, kockázatokat jelentenek a társadalom és a piac szempontjából, ártanak a gazdaságnak, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás keretében vállalt szigorú kötelezettségeken túlmenően erősítse tovább a kétoldalú kereskedelmet; rámutat, hogy ez a cél akkor érhető el, ha a szabadkereskedelmi vagy kifejezetten vámügyi megállapodásokra irányuló minden tárgyalás részét képezi a kereskedelem megkönnyítése, például a módszerekre, az átláthatóságra, a feddhetetlenségre és a vámeljárások elszámoltathatóságára vonatkozó szabványosított szabályok formájában, és ha e megállapodásokban szerepelnek csalás- és hamisításellenes fejezetek;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és mélyítse el a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó vámügyi együttműködést az illegális kereskedelem leggyakoribb forrását képező harmadik országokkal és szabadkereskedelmi övezetekkel; úgy véli, hogy elő kell segíteni a vámhatóságok közötti nemzetközi szintű együttműködést és partnerségek kialakítását a magánvállalkozásokkal a vámrendelkezések megszegése és az adókötelezettségek kikerülése elleni küzdelem érdekében;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó kezdeményezések támogatása érdekében erősítse meg az együttműködést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) és különösen a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával (ilyen kezdeményezés például az eljárások elektronikus adattovábbítás révén történő egyszerűsítése a jogosultak számára, amely különösen a kkv-k számára volna kedvező), és hogy a hamisítás és a csalás elleni küzdelem legyen a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül az egyik prioritása, és szorosan vonja be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) és a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO) az e területen végzett munkába; hangsúlyozza ezért, hogy a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló jelenlegi rendelet fontos szerepet játszik a hamisítás (a védjegyekkel kapcsolatos jogsértések), a kalózkodás (a szerzői jogi jogsértések), az érzékeny termékek csempészete, valamint a hamis földrajzi jelzések, a hamis eredetmegjelölések, és az illegális kereskedelem elleni küzdelemben; elengedhetetlennek tartja, hogy a fent említett rendeletet a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásáról szóló irányelvvel együtt az egész Unióban megfelelően végrehajtsák, méghozzá úgy, hogy ne akadályozza a jogszerűen eljáró kereskedőket a jóhiszemű működésben;

31.

kéri a Bizottságot, hogy mind a Bizottságon belül, mind pedig az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) együttműködve hangolja jobban össze az agrár-élelmiszeripari termékek földrajzi jelzéseinek védelmét, ami valódi hozzáadott értéket képvisel a külső piacokon; emlékezteti a Bizottságot annak fontosságára, hogy ugyanilyen nagyra törő politikát kell kidolgoznia a nem agrár-élelmiszeripari termékek földrajzi jelzéseire vonatkozóan is; emlékeztet arra, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzések oltalma koherens, egyszerű, átlátható és igazgatási és pénzügyi szempontból nem kötelező érvényű védelmi rendszere alakítható ki, lehetőségeket teremtve a kkv-k számára, és erősítve az EU pozícióját a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon;

32.

megjegyzi, hogy a vámhatóságok új kihívásokkal szembesülnek, amelyek részben az új kereskedelmi formákhoz, részben a behozatali eljárásokban vagy európai célországba irányuló nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk biztonságához és védelméhez kapcsolódnak;

33.

megjegyzi, hogy a vámeljárások hatékonysága kulcsfontosságú nemcsak a kereskedelem megkönnyítése, hanem a hamisítás és az Unióba belépő jövedéki termékek csempészete ellen fellépő hatékony és megfelelő bűnüldözés szempontjából is; úgy véli, hogy a vámhatóságok kettős feladatot látnak el: az Unión belüli fogyasztókat védve elősegítik az áruk biztonságos mozgását, illetve a kereskedelmi megállapodások rendelkezéseinek végrehajtását;

34.

úgy véli, hogy elsődleges fontosságú és javításra szorul az árutovábbítás, különösen a kikötői és a határokon zajló szállítási műveletek vámellenőrzésének minősége és teljesítménye; sajnálja, hogy jelenleg az Unión belül alkalmazott ellenőrzés típusai ténylegesen eltérnek egymástól, mivel egyes elérési útvonalaknak, különösen kikötőknek kedveznek, más útvonalak kárára, ahol az ellenőrzések szigorúbb formát öltenek; szükségesnek tartja annak biztosítását, hogy a tagállamok modern, technológiailag fejlett és kockázatkezelésre épülő ellenőrzőstratégiák elősegítése révén egységes és szabványosított ellenőrzési technikákat alkalmazzanak a kikötők és határok szűrésére;

35.

úgy véli, hogy a tagállamoknak a vámellenőrzést, valamint – lehetséges mértékben – az egyéb releváns határellenőrzéseket szúrópróbaszerűen kiválasztott nagy kockázatú szállítmányokra kell összpontosítani, olyan egységes kritériumok alkalmazása révén, mint például az áruk jellege és leírása, a származási ország, az ország, ahonnan az árukat szállították, az áruk értéke, a kereskedők jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésre vonatkozó adatai, és a szállítóeszköz típusa;

36.

támogat minden, a nemzetközi kereskedelem integritására irányuló törekvést, azzal a céllal, hogy – az új Uniós Vámkódexben foglaltak szerint – 2020-ra megvalósuljon a teljes mértékben elektronikus vámeljárás, ami elő fogja segíteni az áruk és konténerek ellenőrzési mintavételének átláthatóságát;

37.

úgy véli, hogy jobban össze kell hangolni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok tevékenységét, hogy ne csupán a hamisítás ellen lépjenek fel, hanem csökkentsék a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós jogszabályokat sértő, illegális termékekkel való kereskedés mértékét is;

38.

hangsúlyozza az OLAF az árucikkek valamennyi fajtája után keletkező vámfizetési (ideértve a szerződéses, dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat) kötelezettség teljesítése – különösen az áruk valótlan eredetmegjelölése (kedvezményes és nem kedvezményes rendszerben), alulértékelése és nem megfelelő leírása révén történő – elmulasztásának kivizsgálásában játszott szerepét; felhívja az OLAF-ot, hogy vállaljon aktívabb szerepet az uniós tagállamok nemzeti vámigazgatási szervei és egyéb, az EU-n belüli és kívüli partnerek által folytatott, kapcsolódó vizsgálatok összehangolásában;

39.

rámutat, hogy a rendszeres közös vámügyi műveletek létfontosságú szerepet játszanak az EU államháztartásának megóvásában, mert azonosítják az egyes kereskedelmi útvonalak kockázatait, valamint az illegális termékek az Unióba való bejutásának megakadályozása révén megvédik az állampolgárokat és a legális vállalkozásokat; felhívja az OLAF-ot, hogy fokozza az uniós tagállamok és néhány harmadik ország vámhatóságainak biztosított támogatását, hajtson végre még több közös vámügyi műveletet technikai infrastruktúrája, informatikai és kommunikációs eszközei, stratégiai elemzés, valamint adminisztratív és pénzügyi támogatás révén, ezáltal javítva a vámigazgatási szervek hatékonyságát az európai szintű, célzott ellenőrzések végrehajtásában;

40.

úgy véli, hogy a Bizottságnak szabványosított kockázati alapon jobban nyomon kellene követnie a kedvezményes elbánásban részesülő országokat, különös tekintettel a származási szabályokra és a kumulációra; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az importtermékek származási státuszának és a kedvezményes elbánást igazoló dokumentumok megfelelőségének ellenőrzése az ellenőrzési stratégiák és a nyomonkövethetőség kulcsfontosságú eleme;

41.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 80., 2013.3.19., 1. o.

(2) HL C 407., 2016.11.4., 18. o.

(3) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(4) HL L 343., 2015.12.29., 1. o.

(5) HL L 343., 2015.12.29., 558. o.

(6) HL L 69., 2016.3.15., 1. o.

(7) HL L 99., 2016.4.15., 6. o.

(8) HL L 181., 2013.6.29., 15. o.

(9) Lásd az A8-0239/2016. számú jelentést.

(10) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0011.