18.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/235

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0038/2017),

A.

mivel a jelenlegi politikai hangulat és a globalizált világ aktuális gazdasági és politikai kihívásai következetes és határozott döntéseket és fellépéseket követelnek meg az EU-tól olyan területeken, mint a belső és a külső biztonság, a határvédelem és a migránspolitika, a szomszédságunk stabilizálása, a növekedés és a munkahelyek – különösen a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem – és a 2015. évi ENSZ éghajlatváltozási konferencián kötött megállapodások végrehajtása;

B.

mivel az euró sikeres bevezetését követően kiderült, hogy az euroövezetben nem megfelelő a konvergencia, a politikai együttműködés és a felelősségvállalás;

C.

mivel a különböző válságok és globális kihívások azt kívánják meg az euroövezettől, hogy mielőbb minőségi ugrást hajtson végre az integráció irányába;

D.

mivel a közös valuta térségébe tartozáshoz közösen használt eszközökre és európai szintű szolidaritásra, valamint az ebben részt vevő valamennyi tagállam részéről kötelezettségek és felelősség vállalására van szükség;

E.

mivel helyre kell állítani az euroövezeten belüli bizalmat;

F.

mivel jól meghatározott, átfogó megközelítést tükröző ütemtervre van szükség a közös valuta nyújtotta előnyök teljes kihasználásához, biztosítva annak fenntarthatóságát, valamint a stabilitásra és a teljes foglalkoztatásra irányuló célok elérését;

G.

mivel ez magában foglalja az elfogadott bankunió kiteljesítését, a sokkok elnyelésére képes költségvetési keretrendszerek megerősítését és a növekedésbarát szerkezeti reformok melletti ösztönzőket, amelyek kiegészítik a jelenlegi monetáris szakpolitikai intézkedéseket;

H.

mivel ebben a vállalkozásban alapvető elem a közös fiskális rendszer és az ehhez köthető konvergenciakódex, amelyek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a szolidaritás szorosan kapcsolódik a felelősséghez;

I.

mivel az euroövezet közös fiskális rendszerének rendezése csak a kirakós egyik darabkája, amelyet az euroövezet tagjai és a csatlakozni kívánók által osztott egyértelmű európai újraalapítási szemléletnek kell kísérnie;

1.

i.    Általános elvek

A monetáris politika feletti szuverenitás átadásához alternatív kiigazítási mechanizmusokra van szükség – például a növekedést ösztönző strukturális reformokra, az egységes piacra, a bankunióra és a tőkepiaci unióra –, hogy biztonságosabb pénzügyi ágazat és a makrogazdasági megrázkódtatásokat kezelni képes közös fiskális rendszer jöhessen létre és erősíteni lehessen a tagállamok gazdaságának versenyképességét és stabilitását az euroövezet optimális valutaövezetté válása érdekében.

Az euroövezeti és/vagy nemzeti szintű konvergencia, a jó kormányzás és a demokratikusan elszámoltatható intézményeken keresztül érvényesített feltételrendszer kulcsfontosságú az állandó transzferek, az erkölcsi kockázat és a nem fenntartható állami kockázatmegosztás megelőzése szempontjából.

A közös fiskális rendszer mérete és hitelessége növekedése hozzá fog járulni a pénzügyi piacok euroövezetbeli közpénzügyekbe vetett bizalmának helyreállításához, lehetővé téve elviekben az adófizetők jobb védelmét, illetve a magán- és állami kockázatok csökkentését.

A közös fiskális rendszer tartalmazza az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) és egy speciális kiegészítő euroövezeti fiskális rendszert. A közös fiskális rendszert az ESM mellett és annak sérelme nélkül kell létrehozni.

Első lépésként a speciális euroövezeti fiskális rendszernek az uniós költségvetés részét kell képeznie a többéves pénzügyi keretben jelenleg megállapított összeghatárok felett és azokon kívül, valamint azt az euroövezet tagországainak és egyéb részt vevő országoknak kell finanszírozniuk egy olyan bevételi forráson keresztül, amelyről a részt vevő tagállamok megállapodnak és amelyet címzett bevételnek és garanciának tekintenek; a stabilizálódás után a közös fiskális rendszert saját forrásokból lehet finanszírozni, az EU jövőbeni finanszírozásáról szóló Monti-jelentés ajánlásait követve.

Az ESM-et aktuális feladatainak ellátása mellett tovább kell fejleszteni és egy olyan európai valutaalappá (EMF) kell átalakítani, amely megfelelő hitelnyújtási és -felvételi kapacitással, valamint egyértelműen meghatározott megbízatással rendelkezik az aszimmetrikus és szimmetrikus megrázkódtatások kivédésére.

ii.    Az euroövezet konvergenciájára és stabilitására irányuló közös fiskális rendszer három pillére

A közös fiskális rendszernek három különböző feladatot kell betöltenie:

E célokra tekintettel végig kell gondolni, hogy mely feladatokat lehet teljesíteni az Unió jelenlegi jogi keretei között, és melyekhez van szükség a Szerződés kiigazítására vagy módosítására.

1. pillér: a konvergenciakódex

A jelenlegi gazdasági helyzetben beruházási stratégiára van szükség a költségvetési konszolidációval, valamint a gazdaságirányítási keretnek való megfelelés iránti felelősségvállalással párhuzamosan.

A Stabilitási és Növekedési Paktum mellett a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és az országspecifikus ajánlásokat figyelembe vevő konvergenciakódexnek egy ötéves időszakra kell összpontosítania az adózással, a munkaerőpiaccal, a beruházással, a termelékenységgel, a szociális kohézióval, valamint a hatályos Szerződéseken belüli állami közigazgatási és jó kormányzási kapacitásokkal kapcsolatos konvergenciakritériumok terén.

A gazdaságirányítási keretben a konvergenciakódexnek való megfelelés a közös fiskális rendszerben való teljes körű részvétel előfeltétele kell legyen, és minden egyes tagállamnak javaslatokat kell előterjesztenie a konvergeciakódexben foglalt feltételek teljesítésének módozatairól.

Az euroövezet közös fiskális rendszerét az euroövezeti országok hosszú távú adósságfenntarthatósági és -csökkentési, illetve növekedés- és beruházásserkentő stratégiájával kell kiegészíteni, ami csökkentené az általános refinanszírozási költségeket és az adósság/GDP arányokat.

2. pillér: az aszimmetrikus megrázkódtatások kezelése

Tekintettel az euroövezethez tartozó tagállamok erős integrációjára, az euroövezet egészének stabilitására kiható aszimmetrikus megrázkódtatások – a tagállami szakpolitikai koordináció, a konvergencia és a fenntartható strukturális reformok terén tett erőfeszítések ellenére – nem zárhatók ki teljesen.

Az ESM/EMF révén biztosított stabilizációt automatikus megrázkódtatás-kezelési mechanizmusokkal kell kiegészíteni.

A stabilizációnak a bevált gyakorlatokat kell támogatniuk és el kell kerülnie az erkölcsi kockázatot.

Egy ilyen rendszernek egyértelmű szabályokat kell tartalmaznia a kifizetések és visszafizetések kivitelezhető időkereteit illetően, és egyértelműen meg kell határoznia azok nagyságát és a finanszírozási mechanizmusát, hosszabb ciklusokra szólóan költségvetési szempontból semleges módon.

3. pillér: a szimmetrikus megrázkódtatások kezelése

A jövőbeli szimmetrikus megrázkódtatások az euroövezet egészét destabilizálhatják, mivel a valutaövezet még nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel kezelni lehetne egy, a korábbihoz hasonló, újabb válságot.

A belső kereslet hiányából fakadó szimmetrikus megrázkódtatások esetén a monetáris politika önmagában nem tudja újraindítani a növekedést, különösen nem nulla százalék körüli kamatlábak esetén. Az euroövezet költségvetésének kellő méretűnek kell lennie ahhoz, hogy az EUSZ 3. cikkével összhangban a kereslet összevonására és a teljes foglalkoztatásra irányuló beruházások finanszírozásával képes legyen kezelni az aszimmetrikus megrázkódtatásokat.

iii.    Kormányzás, demokratikus elszámoltathatóság és ellenőrzés

Az euroövezet gazdasági kormányzása során a közösségi módszert kell követni.

A megújult gazdasági kormányzási keretben az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek megerősített szerepet kell vállalniuk a demokratikus elszámoltathatóság megerősítése érdekében. Ebbe beletartozik a nemzeti felelősségvállalás az európai szemeszterben, valamint a költségvetési paktum 13. cikkében előirányzott interparlamentáris konferencia reformja, amely a parlamentek és a nyilvánosság véleményének erősítése érdekében tartalmasabbá tenné a konferenciát. A felelősségvállalás erősítése érdekében a nemzeti parlamenteknek ellenőrizniük kell a nemzeti kormányokat, ahogyan az Európai Parlamentnek az uniós végrehajtó szerveket kell ellenőrizniük.

Az eurócsoport elnöke és a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos pozícióját egyesíteni lehetne, és ebben az esetben a Bizottság elnökének e biztost kell a Bizottság alelnökeként kineveznie.

A Bizottságon belüli „pénzügyminiszteri” és kincstári pozíciónak teljes mértékben demokratikusan elszámoltathatónak kell lennie, és minden szükséges eszközzel és hatáskörrel fel kell ruházni arra, hogy alkalmazza és érvényre juttassa a gazdasági kormányzás már meglévő keretét, valamint az euroövezet tagállamainak pénzügyminisztereivel együttműködve optimálissá tegye az euroövezet fejlődését.

Az Európai Parlamentnek felül kell vizsgálnia szabályait és szervezetét, hogy biztosítani tudja a közös fiskális rendszer teljes demokratikus elszámoltathatóságát a résztvevő tagállamok európai parlamenti képviselői előtt;

2.

3.

4.