EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2017.12.20.
COM(2017) 813 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A vízumpolitika területén egyes harmadik országokkal fennálló kölcsönösség nélküli helyzet jelenlegi állásáról és a lehetséges további lépésekről, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében előírt kölcsönösségi mechanizmus értékeléséről
I.Bevezetés
A Bizottság 2016. április 12-én közleményt terjesztett elő a vízumpolitika területén egyes harmadik országokkal fennálló kölcsönösség nélküli helyzet jelenlegi állásáról és a lehetséges további lépésekről 1 . A fenti közleményben a Bizottság megállapította, hogy a nyolc harmadik országgal kapcsolatban bejelentett kölcsönösség nélküli helyzetek túlnyomó többségét a Bizottság aktív közreműködésével megoldották. A közlemény azonban emlékeztetett arra, hogy amennyiben az érintett harmadik ország 2016. április 12-ig nem szüntette meg a vízumkötelezettséget, a 2013. december 11-i 1289/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 2 módosított 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet arra kötelezi a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amelyben 12 hónapra felfüggeszti az adott harmadik ország állampolgárainak vízummentességét. A rendelet azt is előírja, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vízummentesség felfüggesztésének az EU és tagállamai külkapcsolataira gyakorolt következményeit. A 2016. áprilisi közlemény értékelte, hogy milyen következményekkel és hatásokkal járna a vízummentesség felfüggesztése az uniós polgárok és vállalkozások, valamint az érintett harmadik országok állampolgárai számára, és a Bizottság felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy kezdjenek megbeszéléseket a legmegfelelőbb további lépésekről.
A Bizottság három nyomonkövetési közleményt terjesztett elő 2016 júliusában 3 és decemberében 4 , valamint 2017 májusában 5 . Az elért eredmények ismertetése mellett a 2017. évi közlemény meghatározta a Bizottság álláspontját az 539/2001/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság vízumkölcsönösség területén fennálló kötelezettségeiről szóló, 2017. március 2-i európai parlamenti állásfoglalás 6 nyomán, amely az EUMSZ 265. cikke alapján felhívta a Bizottságot, hogy legkésőbb az állásfoglalás elfogadásától számított két hónapon belül fogadja el a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktust. Az említett közleményben a Bizottság úgy vélte, hogy – különösen az előző 12 hónap alatt elért előrelépés és a folyamatban lévő munka alapján – a kanadai és amerikai állampolgárok vízummentességének ideiglenes felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása akkor ellentétes hatást váltott volna ki, és nem szolgálta volna az összes uniós polgár vízummentes utazására vonatkozó célkitűzés elérését. A Bizottság ugyanakkor elkötelezte magát amellett, hogy a teljes vízumkölcsönösség felé történő előrehaladás felgyorsítása érdekében szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, valamint Kanadával, az Egyesült Államokkal és valamennyi érintett tagállammal, és 2017. december végéig beszámol a fejleményekről.
E közlemény számba veszi az e területen 2017 májusa óta Kanadával és az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések során elért előrelépést, és jelentést tesz arról, hogy Kanadával megvalósult a teljes vízumkölcsönösség.
Ezenfelül e közlemény IV. fejezete a Bizottság értékelését tartalmazza a rendelet 1b. cikkében foglalt kölcsönösségi mechanizmus hatékonyságáról, és jelentést tesz a rendelet 4b. cikkének (2) bekezdésében előírt hatáskör-átruházás alkalmazásáról.
II.A legutóbbi közleményre válaszul kialakított álláspontok
Az állásfoglalás nyomonkövetéseként az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2017. június 2-i levelével az Európai Parlament Jogi Bizottsága elé utalta a Bizottság ellen az Európai Unió Bíróságánál esetlegesen benyújtandó, a vízumkölcsönösség területén meglévő kötelezettségeit érintő mulasztás megállapítása iránti keresetet. 2017. július 12-én a Jogi Bizottság azt ajánlotta, hogy ne indítsanak az Európai Unió Bírósága előtt a Bizottság ellen mulasztás megállapítása iránti keresetet, megjegyezve, hogy a Bizottság 2018 elején újra meg fogja vizsgálni a kérdést.
A korábbi jelentésekben leírtakhoz hasonlóan a Tanács az elmúlt hét hónapban sem tárgyalta az ügyet.
III.Legújabb fejlemények
a) Kanada (értesítést küldött: Bulgária és Románia)
Kanada tekintetében már a 2017. májusi közlemény is jelentős előrelépésről számolt be. A Bizottság üdvözölte, hogy 2017. május 1-jén Kanada megszüntette azon bolgár és román állampolgárok vízumkötelezettségét, akik az elmúlt 10 évben ideiglenes kanadai tartózkodási vízummal rendelkeztek, vagy akik jelenleg az Egyesült Államok érvényes, nem bevándorlási célú vízumával rendelkeznek.
A Bizottság üdvözli, hogy 2017. december 1-jétől Kanada vízummentes belépést biztosít minden bolgár és román állampolgár részére. Így Kanadával megvalósult a teljes vízumkölcsönösség. Mindez annak volt köszönhető, hogy széles körű politikai és technikai megbeszélésekre került sor a Bizottság, Kanada, valamint a bolgár és román kormány között, továbbá tájékoztató kampányokat szerveztek a fenti országok állampolgárai számára, és konzultációkat tartottak mindkét tagállam fontosabb utazási irodáival és légitársaságaival.
A Kanadával kötött stratégiai partnerségi megállapodás szerinti EU–Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság 1. ülésén – amelyet 2017. december 4-én tartottak Brüsszelben – mindkét fél üdvözölte, hogy minden uniós polgár tekintetében teljeskörűen megszüntették a vízumkötelezettséget, megjegyezve, hogy ez javítani fogja a polgárok mobilitását, és tovább fogja erősíteni az EU és Kanada közötti kulturális, politikai és gazdasági kötelékeket 7 .
b) Egyesült Államok (értesítést küldött: Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia)
A 2017. májusi közleményben a Bizottság arról számolt be, hogy a politikai és technikai jellegű kapcsolattartás intenzívebbé vált, és az Egyesült Államok képviselői beleegyeztek abba, hogy eredményközpontú folyamatot indítanak abból a célból, hogy a vízummentességi programot kiterjesszék az öt tagállamra. Ezenfelül az öt érintett tagállam elkötelezte magát amellett, hogy konstruktív és pozitív szellemben működnek majd együtt a Bizottsággal és az Egyesült Államokkal a teljes vízumkölcsönösség mielőbbi – többek között kölcsönösen elfogadható átmeneti lépések keresésével történő – elérése céljából. Áttekintették az öt tagállam által még teljesítendő követelményeket.
A 2017. júniusi EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozón Dimitrisz Avramopulosz biztos és Elaine C. Duke, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának miniszterhelyettese közös nyilatkozatot 8 adott ki az EU és az Egyesült Államok közötti teljes vízumkölcsönösség megvalósításának előrehaladásáról. A közös nyilatkozat megerősítette a kötelezettségvállalásokat, így például az EU és az Egyesült Államok közötti vízummentes utazás megőrzését és kiterjesztését, valamint az együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítések fokozását azzal a céllal, hogy támogassák Bulgáriát, Ciprust, Horvátországot, Lengyelországot és Romániát a vízummentességi program követelményeinek gyorsabb teljesítésében.
A közös nyilatkozattal összhangban a Bizottság továbbra is minden lehetséges alkalmat megragadott annak újólagos megerősítésére, hogy milyen fontos az EU és az Egyesült Államok közötti teljes vízumkölcsönösség irányába tett előrelépés felgyorsítása.
Avramopulosz biztos a 2017 augusztusában Nathan A. Sales-szel, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának a terrorizmus elleni küzdelemért felelős koordinátorával tartott találkozón emlékeztetetett arra, hogy e kérdés mennyire fontos az EU számára.
Az Egyesült Államok és az öt érintett tagállam között a vízumkölcsönösségről tartott legutóbbi technikai háromoldalú találkozóra 2017. szeptember 11-én került sor. A résztvevők áttekintették a vízummentességi program még nem teljesített követelményeinek állását – így például a vízumelutasítási arányt, amely négy tagállam szempontjából a legnagyobb akadályt jelenti –; az elutasítás főbb indokait; valamint a fiatalok által benyújtott vízumkérelmek helyzetét és az elutasítási arány csökkentésére irányuló tájékoztatási kampányok elindításának lehetőségeit.
Az Egyesült Államok továbbá tájékoztatást nyújtott egy olyan légiközlekedési kiléptető rendszer kialakításáról, amely – az amerikai bevándorlási és állampolgársági törvény 9 szerint – bevezetését követően a külföldi utazók legalább 97 %-ának kiutazását képes ellenőrizni. E rendszer bevezetése biztosítaná a Belbiztonsági Minisztérium minisztere számára, hogy mérlegelhesse a 3 %-os vízumelutasítás aránytól való eltérést, és ajánlást tehessen azon országok vízummentességi programba való felvételére, amelyek esetében az elutasítási arány nem éri el a 10 %-ot, feltéve, hogy teljesítik a biztonsággal kapcsolatos összes követelményt, és az országok biztonsági kockázatcsökkentő intézkedéseinek összessége biztosítja, hogy a vízummentességi programban való részvételük nem veszélyezteti az Egyesült Államok biztonsági és migrációs érdekeit. A háromoldalú találkozón és az EU–USA bel- és igazságügyi vezető tisztviselők 2017. szeptember 20–21-i tallinni találkozóján számba vették a legutóbbi fejleményeket, és elismerték a technikai szinten elért előrehaladást.
Ezen túlmenően szeptember 25. és 29. között egy bizottsági technikai küldöttség felkereste Bulgáriát, Romániát, Ciprust, Lengyelországot és Horvátországot, hogy megvitassák a még nem teljesített vízummentességi követelmények helyzetét. A Bizottság segítséget ajánlott fel az öt tagállamnak ahhoz, hogy tovább folytassák a még nem teljesített követelményekre vonatkozó munkát, ideértve a vízumelutasítási arány csökkentésének módjait. Ebben a tekintetben a Bizottság azt javasolta, hogy az EU Belső Biztonsági Alapjának nemzeti programjaiból az Egyesült Államokba utazó állampolgároknak szóló tájékoztató kampányokat lehetne finanszírozni. Annak érdekében, hogy tovább vizsgálják e kampányok elindításának lehetőségeit, a Bizottság október 25-én nyomonkövetési videokonferenciát szervezett, hogy további információt nyújtsanak a finanszírozási lehetőségekről, valamint kicseréljék a tagállamok által korábban indított tájékoztató kampányokra vonatkozó információkat és bevált módszereket. Az érintett tagállamok közül néhány jelenleg mérlegeli, hogy alkalmazza-e nemzeti programját erre a célra. A Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén további támogatást nyújtson a tagállamok részére.
A vízumkölcsönösség a november 17-én Washington, D.C-ben tartott EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri szintű találkozó egyik témája volt. E találkozón mindkét fél megállapította, hogy előrelépést értek el a saját jogi keretük szerinti kölcsönös és biztonságos vízummentes utazásról az együttműködés légkörében lefolytatott tárgyalásokon, és késznek mutatkoztak a párbeszéd folytatására 10 .
A vízummentességi program még nem teljesített követelményei tekintetében – a korábbi közleményekben ismertetettek szerint – továbbra is a vízumelutasítási arány 11 , valamint a súlyos bűnözés megelőzését és leküzdését célzó megállapodás 12 végrehajtása az a két amerikai követelmény, amelyet még az előtt teljesíteni kell, hogy a folyamat a következő szakaszába léphetne, amelyben a Külügyminisztérium az országot a vízummentességi programba jelöli, ezt pedig mélyreható ügynökségközi biztonsági felülvizsgálat követi. Az elmúlt hét hónapban Ciprus és Románia számottevő előrelépést tett az elveszett vagy ellopott úti okmányok Interpolnak való bejelentése tekintetében. Továbbá a román parlament megerősítette a súlyos bűnözés megelőzését és leküzdését célzó megállapodást; most az Egyesült Államokon a sor, hogy azt megerősítse. Bulgária, Ciprus és Horvátország elkötelezett a súlyos bűnözés megelőzését és leküzdését célzó megállapodásuk teljes körű végrehajtása mellett. Az érintett tagállamok felvették a kapcsolatot e kérdés nyomon követése érdekében.
Az elkövetkező hónapokban a Bizottság az öt érintett tagállammal szoros együttműködésben folytatja az Egyesült Államokkal valamennyi szinten zajló párbeszédet. Az öt érintett tagállam és az Egyesült Államok között folyamatban van a szoros együttműködés, amelynek során kellően nyomon követik az előző háromoldalú találkozón feltárt kérdéseket, így például az elveszett vagy ellopott úti okmány Interpolnak való bejelentését, az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú információ-megosztási megállapodásokat, a vízumelutasítási arányra vonatkozó követelménnyel kapcsolatos – többek között tájékoztató kampányok indításával megvalósuló – proaktív munkát, és az együttműködés előrelépésekkel szolgál. A Bizottság sürgetni fogja, hogy az amerikai partnerek gyorsítsák fel a légiközlekedési kiléptető rendszer kialakítását, és készen áll arra, hogy megossza a jelenleg fejlesztés alatt álló és a külső határokon kialakítandó új technológiákkal és rendszerekkel (például automatizált határellenőrzési kapuk, a jövőbeli határregisztrációs rendszer, ETIAS) kapcsolatos uniós tapasztalatokat.
A rendszeres magas szintű találkozók (például a bel- és igazságügyi vezető tisztviselők 2018. február 27–28-i találkozója, valamint a 2018 májusában tartandó EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri szintű találkozó) és a technikai találkozók – például a 2018 első félévében tartandó következő háromoldalú találkozó – lehetőséget nyújtanak majd az előrelépés további felgyorsítására.
IV.A kölcsönösségi mechanizmus hatékonyságának értékelése
A rendelet 1b. cikke szerint a Bizottságnak 2018. január 10-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyben értékeli a kölcsönösségi mechanizmus hatékonyságát, és szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt be e rendelet módosítására.
Az 539/2001/EK rendeletet az 1289/2013/EU rendelet módosította 2013-ban. Erre azt követően került sor, hogy a tagállamok és az Európai Parlament is a vízumkölcsönösségi mechanizmus 13 hatékonyságának javítására szólított fel, amely szolidaritást teremtene a tagállamok között, és lehetőséget nyújtana arra, hogy szigorúbb intézkedéseket fogadjanak el azokkal a harmadik országokkal szemben, amelyek nem biztosítanak teljes vízumkölcsönösséget. A módosított mechanizmus szerint a tagállamoknak értesíteniük kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a harmadik országokkal való kölcsönösség hiányának fennálló és új eseteiről. A tagállami értesítések közzétételét követően a Bizottságnak az érintett tagállammal konzultálva haladéktalanul lépéseket kell tennie az érintett harmadik országgal – különösen politikai, gazdasági és kereskedelmi téren – a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében.
Az értesítések közzétételét követően legkésőbb hat hónappal és azt követően legfeljebb hathónapos rendszeres időközönként a Bizottságnak vagy végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia az érintett harmadik ország állampolgárainak bizonyos kategóriáira vonatkozó vízummentesség legfeljebb 6 hónapra történő ideiglenes felfüggesztéséről, vagy jelentést kell benyújtania az 539/2001/EK rendelet 4a. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsághoz a helyzet értékeléséről és azon okokról, amelyek alapján úgy döntött, hogy nem függeszti fel a vízumkötelezettség alóli mentességet. A további lépések mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállamok által a szóban forgó harmadik országgal való vízummentes utazás biztosítása céljából hozott intézkedések eredményét, valamint a Bizottság által az érintett tagállamokkal, illetve a szóban forgó harmadik ország hatóságaival konzultálva megtett lépésekről. A rendelet azt is előírja, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie, milyen következményekkel jár a vízummentesség felfüggesztése az EU-nak és tagállamainak az említett harmadik országgal fenntartott külkapcsolataira nézve.
A mechanizmus második szakaszában, amennyiben az érintett harmadik ország a közzététel időpontjától számított 24 hónapon belül (a jelen esetben 2016. április 12-ig) nem szüntette meg a vízumkötelezettséget, a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni az említett harmadik ország állampolgáraira vonatkozó vízummentesség 12 hónapra való ideiglenes felfüggesztéséről (a rendelet 1. cikke (4) bekezdésének f) pontja).
A Bizottság 2014-ben a következő öt tagállamtól kapott értesítést kölcsönösség nélküli helyzetekről: Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia. Ezek az értesítések Kanadához, az Egyesült Államokhoz, Ausztráliához, Bruneihez és Japánhoz kapcsolódtak 14 .
Azóta Ausztrália 2014 októberében megszüntette a repülőtéri tranzitvízumra vonatkozó követelményt a bolgár állampolgárok tekintetében, valamint 2015 júniusában a horvát és román állampolgárok tekintetében. Így Ausztráliával megvalósult a teljes vízumkölcsönösség. Brunei (értesítést küldött: Horvátország) bevezette a vízummentességet a horvát állampolgárokra vonatkozóan, és megkezdte a 90 napos vízummentes tartózkodás biztosítását Liechtenstein állampolgárai részére, amelyről 2016. április 13-án küldött hivatalos értesítést. Japán (értesítést küldött: Románia) 2015. december 17-én arról tájékoztatta Romániát, hogy 2018. december 31-ig meghosszabbította a román állampolgárokra – többek között az ideiglenes útlevelek birtokosaira – vonatkozó vízummentes státuszt. Japánnal így 2018. december 31-ig biztosított a teljes vízumkölcsönösség. Amint azt e közlemény III. pontja már jelezte, Kanada 2017. december 1-jétől minden bolgár és román állampolgár számára vízummentes beutazást biztosít. Így Kanadával is megvalósult a teljes vízumkölcsönösség.
Értékelés
A mechanizmus hatékonysága
Az elmúlt két és fél évben jelentősen csökkent a kölcsönösséget nem biztosító országok száma, és az Egyesült Államok maradt a vízummentes országok uniós listáján szereplő egyetlen olyan harmadik ország, amely nem biztosít vízummentességet valamennyi uniós tagállam állampolgárainak. Ennek alapján úgy tekinthető, hogy az 1289/2013/EU rendelettel módosított vízumkölcsönösségi mechanizmus általánosságban hatékonyan működik. A jelenlegi mechanizmus intézményi határidőket állapít meg, és egyedi intézkedéseket ír elő a kölcsönösség nélküli helyzetek kezelésére, többek között azt, hogy egyértelműen és átláthatóan meghatározott lépésekkel – így például a vízummentesség ideiglenes felfüggesztésével – összehangolt módon érjenek el előrehaladást a harmadik országokkal kapcsolatban.
E mechanizmus megléte megelőző hatást gyakorol olyan esetekben, amelyekben egy harmadik ország a vízumkötelezettség (újbóli) bevezetését mérlegeli egy vagy több tagállam állampolgáraira vonatkozóan. A Bizottság véleménye szerint a mechanizmus bizonyos mértékig ösztönözte a harmadik országokat a vízumkötelezettség megszüntetésére.
Mindenesetre a mechanizmus megléte a tagállamok közötti szolidaritás jele, és az elmúlt két és fél évben elért előrelépés alapján megállapítható, hogy a mechanizmus hozzájárult a harmadik országokkal való teljes vízumkölcsönösség megvalósításával kapcsolatos előrelépéshez.
A harmadik országokra vonatkozó vízummentesség ideiglenes felfüggesztése
A vízummentességet nem biztosító harmadik országokra vonatkozó vízummentesség ideiglenes felfüggesztése a vízumkölcsönösségi mechanizmus egyik fő eleme, ám ennek alkalmazását az érintett tagállamok sohasem kérték (még csak korlátozott mértékben, az érintett harmadik ország állampolgárainak bizonyos kategóriáira vonatkozóan sem). E helyzetekre vonatkozóan a rendelet azt is előírja, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a felfüggesztésnek az EU és a tagállamok külkapcsolataira gyakorolt következményeit. A jelenlegi vízumkölcsönösségi mechanizmus által érintett országok tekintetében a Bizottság a 2016. áprilisi közleményben értékelte a vízummentesség uniós polgárokra és vállalkozásokra, valamint az érintett harmadik országok polgáraira gyakorolt következményeit és hatásait. A 2016. áprilisi közleményben és az azt követően 2016 decemberében és júliusában és 2017 májusában előterjesztett nyomonkövetési közleményekben a Bizottság fenntartotta, hogy – különösen az elért előrelépést, valamint az adott harmadik országgal és az érintett tagállamokkal folyamatban lévő munkát figyelembe véve – ellentétes hatást váltana ki, és nem szolgálná az összes uniós polgár vízummentes utazására vonatkozó célkitűzés elérését, ha felfüggesztenék a vízummentességet a vízumkölcsönösséget nem biztosító, meghatározott harmadik országok esetében. A Bizottság arra is felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy sürgősen kezdjenek megbeszéléseket a legmegfelelőbb további lépésekről.
Eljárási hiányosságok
Két tekintetben tártak fel eljárási hiányosságokat a vízumkölcsönösségi mechanizmus működésében. Először is a mechanizmus első szakaszában a Bizottság jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó hathónapos időtartam túl rövid, figyelembe véve, hogy míg a kölcsönösség nélküli helyzetek ennyi idő alatt politikai szinten megoldhatóak, a vízummentes utazás gyakorlati megvalósításához több időre lehet szükség. Másodszor a vízumkötelezettség bevezetésének maximális – 90 napos – határideje bizonyos harmadik országok meghatározott eseteiben esetlegesen túl rövid (például nem tűnik elegendőnek, hogy a gyakorlatban bevezessék a vízumkötelezettséget az amerikai állampolgárokra).
Következésképpen, figyelembe véve, hogy – a fent említett hiányosságok ellenére – a jelenlegi vízumkölcsönösségi mechanizmus hozzájárult a kölcsönösség nélküli helyzetek túlnyomó többségének megoldásához az elmúlt két és fél évben, a Bizottság jelenleg nem mérlegeli a mechanizmus módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.
A hatáskör-átruházás alkalmazása
A rendelet 4b. cikke szerint Bizottság ötéves időtartamra 2014. január 9-tól kezdődő hatállyal felhatalmazást kap, hogy az 1. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és a Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a hatáskör-átruházásról. A Bizottság jelentést tesz arról, hogy nem alkalmazta ezt a hatáskört.
V.Következtetések és további lépések
A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy prioritásként teljes vízumkölcsönösséget érjen el valamennyi tagállam tekintetében.
A Bizottság üdvözli, hogy Kanada – korábbi kötelezettségvállalásának megfelelően – 2017. december 1-jével minden bolgár és román állampolgár tekintetében megszüntette a vízumkötelezettséget. Így Kanadával megvalósult a teljes vízumkölcsönösség.
A Bizottság továbbra is sürgetni fogja az Egyesült Államokat, hogy a 2017 júniusában elfogadott közös nyilatkozat szellemében folytassa az együttműködést az érintett öt tagállammal és a Bizottsággal a teljes vízumkölcsönösség irányába tett előrelépés felgyorsítása érdekében. Ennek eredményeként minden bizonnyal intenzívebb és konkrét intézkedések történnek mindkét oldalon.
Tekintettel a Kanadával megvalósult teljes vízumkölcsönösségre és az Egyesült Államokkal folyamatban lévő munkára, a Bizottság a jelenlegi helyzet alapján fenntartja azon álláspontját, hogy továbbra is az együttműködés és a közös diplomáciai szerepvállalás a legmegfelelőbb módja az előrelépésnek. Ezenfelül a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az amerikai állampolgárok vízummentességének ideiglenes felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása jelenleg ellentétes hatást váltana ki, és nem szolgálná az összes uniós polgár Egyesült Államokba történő vízummentes utazására vonatkozó célkitűzés elérését. Ez az álláspont a fejlemények alapján felülvizsgálható.
Ami a kölcsönösségi mechanizmus hatékonyságának Bizottság általi értékelését illeti, a Bizottság elismeri a módosított mechanizmus elfogadása óta elért előrelépést. Habár ez az előrelépés nem tulajdonítható kizárólag a mechanizmusnak, az olyan eszközt hoz létre, amely együttes és összehangolt uniós fellépést tesz lehetővé a kölcsönösségi nélküli esetekben, és néhány harmadik országgal kapcsolatban hasznos eszköznek mutatkozott. A Bizottság ezért jelenleg nem tervezi a mechanizmus módosítására vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztését.
A Bizottság változatlanul készen áll arra, hogy szorosan együttműködjön az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a további lépések tekintetében. A Bizottság legkésőbb 2018 őszéig jelentést tesz a további fejleményekről az Európai Parlament és a Tanács részére.
COM(2016) 221 final, 2016. április 12.
Az Európai Parlament és a Tanács 1289/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2013.12.11., 74. o.).
COM(2016) 481 final, 2016. július 12.
COM(2016) 816 final, 2016. december 21.
COM (2017) 227 final, 2017. május 2.
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0060+0+DOC+XML+V0//HU
http://www2.consilium.europa.eu/media/32024/20171204-joint-statement.pdf
http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-17-1671_en.htm
https://www.uscis.gov/ilink/docView/SLB/HTML/SLB/0-0-0-1/0-0-0-29/0-0-0-4391.html
http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-17-4735_en.htm
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2017 novemberében tette közzé a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó elutasítások statisztikáit. Bulgária: 14,97 %; Horvátország: 5,1 %; Ciprus: 1,69 %; Lengyelország: 5,92 %; Románia: 11,76 %.
Megállapodás a súlyos bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében a bűnüldözési együttműködés fokozásáról.
A 2005-ben hatályba lépett korábbi mechanizmus lehetőséget nyújtott a Bizottságnak arra, hogy a kölcsönösség nélküli helyzetekről való tagállami értesítést követően javaslatot terjesszen elő az érintett harmadik ország állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettség ideiglenes visszaállításáról.
További részletek az első kölcsönösségi jelentés (C(2004)7218 végleges) I.b. pontjában.