EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.12.6.
COM(2017) 738 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2016. évi alkalmazásáról
Bevezetés
A Bizottság 2016-ban is elkötelezett maradt a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság megvalósítása iránt. Ennek egyik módja az uniós intézmények által tárolt dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jog eredményes gyakorlásának támogatása. Ezt a jogot az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdése, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet rögzíti.
Szélesebb körű átláthatósági program
A Bizottság több fontos lépést tett jogalkotásai eljárásainak és szakpolitikai végrehajtási folyamatainak átláthatóságának növelése érdekében, beleértve az érdekelt felekkel és a lobbistákkal való kapcsolattartást.
A Bizottság 2016-ban folytatta minőségi jogalkotási programjának megvalósítását – melynek célja az Európai Unió jobb és átláthatóbb módon történő működtetése – nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy az EU egyszerűbb módon, és csak azokban az esetekben lépjen fel, amikor az a polgárok számára valóban lényeges. A Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) továbbra is biztosította, hogy az uniós jogalkotás eredményes és hatékony legyen, és a lehető legkevesebb költséggel járjon az uniós polgárok és vállalkozások számára. A REFIT-platformot, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságok, polgárok és más érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek az uniós jogalkotás minőségének átlátható módon történő javításában, 2016. januárjában indították el hivatalosan.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2016. áprilisban bizottsági javaslat nyomán elfogadta az a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást. A megállapodás tovább fokozza az átláthatóságot egy sor olyan intézkedés által, amelyek az uniós döntéshozatali folyamat nyitottságát fokozzák.
A C(2014) 9048 és 9051 határozatok 2014. novemberi elfogadása óta a biztosok, a kabinettagok és főigazgatók, valamint az érdekképviseletek közötti több mint 11 000 kétoldalú találkozóról tettek az Europa honlapon a nyilvánosság számára információkat elérhetővé. Általános szabályként ilyen találkozókra kizárólag az átláthatósági nyilvántartásban regisztrált érdekképviseletekkel kerülhet sor. Az átláthatósági nyilvántartás folyamatosan bővült, és jelenleg 11 000 bejegyzés szerepel benne, melyek közül 3 500-at 2016 januárja óta jegyeztek be.
2016 májusában a Bizottság a szakértői csoportokra vonatkozó új átláthatósági szabályokat fogadott el tekintetében, ezzel megerősítette az átláthatósági követelményeket és szinergiákat hozott létre az átláthatósági nyilvántartással.
A Bizottság 2016 szeptemberében az átláthatósági nyilvántartás jövőjéről szóló nyilvános konzultáció eredményeit figyelembe véve elfogadta a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó javaslatot, amely az EU szintjén egy fontos lépés a közös és kötelező átláthatósági rendszer felé. A Bizottság felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tárgyalások megkezdésére egy ilyen mindhárom intézményre kiterjedő rendszer mihamarabbi létrehozásának céljából.
Az esetleges „forgóajtó-jelenségek” esetében a közvélemény nagyobb átláthatóságra vonatkozó elvárásainak teljesítése céljából a Bizottság 2016 decemberében közzétette második éves közleményét
, melyben információt szolgáltatott a Bizottságot új munkahelyért elhagyó vezető tisztviselőkről részletezve korábbi feladataikat, a Bizottságon kívüli új tevékenységeiket és a kinevező hatóság vonatkozó döntését. Emellett az átláthatóság a korábbi biztosok hivatali idejük kitöltése utáni tevékenységeinek jóváhagyásával kapcsolatos minden döntés esetében is biztosított egy erre a célra szolgáló Europa internetes oldal révén.
Dokumentumokhoz való hozzáférés
E szélesebb körű átláthatósági programon belül a dokumentumokhoz való hozzáférés joga kiemelkedő szerepet játszik az átláthatóság bizottsági megközelítésében. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet értelmében a birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása mellett proaktív és felhasználóbarát módon tett közzé különféle nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásaiban és internetes oldalain számos információt és dokumentumot.
A jelentés elkészítésére az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében került sor. Áttekintést nyújt arról, hogy a Bizottság 2016-ban hogyan alkalmazta a dokumentumokhoz való hozzáférés szabályait. A jelentés a mellékletben összegzett statisztikai adatokon alapul. A statisztikák a 2016-ban benyújtott kérelmek és az azokra adott válaszok számát tükrözik. Nem tükrözik a kért vagy (részlegesen) kiadott dokumentumok számát, amely sokkal nagyobb volt. Előfordulhat, hogy a kérelmezők egyetlen dokumentumhoz kérnek hozzáférést, sokkal gyakoribb azonban, hogy több dokumentumba, sőt akár egy adott tárggyal vagy eljárással kapcsolatos teljes aktákba igényelnek betekintést. A statisztikák szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés joga fontos szerepet tölt be a Bizottság átfogó átláthatósági szakpolitikáján belül. A kért dokumentumokat az esetek 81,3 %-ában az alapkérelemi szakaszban egészben vagy részlegesen kiadták, a megerősítő szakaszban felülvizsgált kérelmek 52 %-ánál pedig szélesebb körű vagy teljes körű hozzáférést engedélyeztek.
1.Nyilvántartások és internetes oldalak
2016-ban 18 523 új dokumentumot vettek fel a bizottsági dokumentumok nyilvántartásába(lásd a mellékletben az 1. táblázatot), melyek a C, COM, JOIN, OJ, PV, SEC vagy SWD kategóriákba tartoznak. A Bizottság 2016-ban nem hozott létre és nem kapott a fenti dokumentumtípusokba tartozó minősített dokumentumokat.
2016-ban az „A dokumentumokhoz való hozzáférés” című internetes oldal az Europa honlapon a látogatások számának enyhe növekedést mutatta ki (19 191 a 2015. évi 18 939-hez képest), ennek ellenére a látogatók száma és a látogatott oldalak száma nem változott (lásd a mellékletben a 2. táblázatot).
2.A többi intézménnyel való együttműködés a rendelet alapján
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2016-ban igazgatási szinten továbbra is rendszeresen tartott technikai értekezletet a tapasztalatok megosztása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és az 1049/2011/EK rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.
3.Hozzáférésekre vonatkozó kérelmek elemzése
3.1.Kérelmek száma
2016-ban az alapkérelmek száma közel 10 %-kal csökkent (6 077 a 2015. évi 6 752-höz képest). Az 1049/2001/EK rendeleten alapuló válaszok száma azonban több mint 2 %-kal növekedett (2016-ban 5 944 a 2015. évi 5 819-hez képest – a legtöbb válasz az elmúlt öt évben).
A fennmaradó 1 193 választ nem az 1049/2001/EK rendelet alapján adták ki, vagy igazolták, hogy a kért dokumentumok nincsenek a Bizottság birtokában (lásd a mellékletben a 3. táblázatot).
A hozzáférhetőséget egészben vagy részlegesen elutasító alapkérelmeknek a bizottsági felülvizsgálatát kérő megerősítő kérelmek aránya 4 %-kal növekedett (2016-ban 295 a 2015. évi 284-hez képest), így folytatódott a 2012 óta tartó egyre növekvő tendencia. Másrészt az 1049/2001/EK rendeleten alapulón megerősítő válaszok száma enyhén csökkent, a 2015-ös 230-ról 219-re 2016-ban annak következtében, hogy néhány kérelem tájékoztatás iránti megkeresésnek bizonyult.
Más esetekben egy kérelmező több kérelmét csoportosították át és kezelték egyetlen válaszban (lásd a mellékletben az 5. táblázatot).
3.2.A kérelmek aránya bizottsági főigazgatóságonként/szolgálatonként (lásd a mellékletben a 10. táblázatot)
A Bizottság Főtitkársága kapta az alapkérelmek legnagyobb százalékát (8,6 % a 2015. évi 8,7 %-hoz képest), az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság pedig a második volt e tekintetben, a 2015-ös 9,2 %-ról 2016-ra 8 %-ra csökkent a hozzá benyújtott kérelmek aránya. A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság birtokában lévő dokumentumok iránti alapkérelmek aránya 8,6 %-ról 7,6 %-ra csökkent 2016-ban, amivel a harmadik helyre került.
Ezen főigazgatóságokon kívül csak a Versenypolitikai Főigazgatóság (7,2 %) és Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (5,6 %) kapta az összes alapkérelem több mint 5 %-át. A fennmaradó bizottsági szervezeti egységek mindegyike az összes alapkérelem legfeljebb 4 %-át kapta.
A Bizottság Főtitkárságához beérkező megerősítő kérelmek legnagyobb arányban a Versenypolitikai Főigazgatóság első válaszaihoz kapcsolódtak (2016-ban 15,9 % a 2015. évi 16,2 %-hoz képest). Ezt az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (10,2 % a 2015. évi 7 %-hoz képest) és a Bizottság Főtitkársága (6,8 % a 2015. évi 10,2 %-hoz képest) követte.
Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság osztozott a negyedik helyen (2016-ban mindkettő 6,1 %-kal a 2015. évi 7,4 %-hoz, valamint 6,3 %-hoz képest). Két másik bizottsági szervezeti egység első válaszai az összes megerősítő kérelem több mint 5 %-át képezték (az Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal). A fennmaradó bizottsági szervezeti egységek mindegyike az összes megerősítő kérelem legfeljebb 5 %-át kapta.
3.3.A kérelmezők társadalmi és foglalkozási helyzete (lásd a mellékletben a 8. táblázatot)
A legtöbb alapkérelem 2016-ban továbbra is polgároktól érkezett. Ezek az összes kérelem majdnem 40 %-át képezték (38,3 % a 2015. évi 24,7 %-hoz képest). A tudományos intézetek és agytrösztök voltak a második legaktívabb csoport, innen az alapkérelmek 16 %-a származott (a 2015. évi 21,3 %-hoz képest).
Harmadik helyre kerültek a jogi szakemberek (13,5 % a 2015. évi 12,7 %-hoz képest), akiket a civil társadalom követett (11,9 % a 2015. évi 15,2 %-hoz képest), a vállalatok (9,7 % a 2015. évi 2 %-hoz képest) és az újságírók (5,9 % a 2015. évi 7,1 %-hoz képest).
A legtöbb megerősítő kérelem 2016-ban a polgároktól érkezett. Ezek az összes kérelem 30 %-át képezték (30,2 % a 2015. évi 24,3 %-hoz képest). A jogi szakemberek az összes kérelem 26,4 %-ával (a 2015. évi 27,8 %-hoz képest) a második legaktívabb csoportnak bizonyultak.
Őket szorosan követte a civil társadalom csoportja, akik a kérelmek 24,7 %-át küldték (24,6 % 2015-ben). Az újságírók a negyedik helyet foglalták el 8,1 %-kal (13 % 2015-ben), a tudományos intézetek és agytrösztök pedig az ötödikek lettek a kérelmek 4,4 %-ával (5,6 % 2015-ben.)
3.4.A kérelmezők földrajzi származása (lásd a 9. táblázatot a mellékletben)
Ami az alapkérelmek földrajzi megoszlását illeti, a legtöbb továbbra is a Belgiumban tartózkodó kérelmezőktől érkezett (27,2 % 2015. évi 26,8 %-hoz képest), amit Németország (12,6 % 2015. évi 11,7 %-hoz képest) és az Egyesült Királyság (jelentős növekedés, a 2015-ös 7,6 %-ról 2016-ra 10 %) követett. Ezt Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia követte, országonként az összes kérelem több mint 5 %-ával. A fennmaradó 21 tagállamból származó kérelmek, tagállamonként az összes kérelem kevesebb mint 2 %-ával.
A harmadik országbeli állandó lakhellyel vagy bejegyzett irodával rendelkező kérelmezők is gyakorolták a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, az általuk benyújtott alapkérelmek az összes alapkérelem 4,1 %-át képezték (4,4 % 2015-ben).
Ami a megerősítő kérelmek földrajzi megoszlását illeti, a legnagyobb mennyiség messzemenően továbbra is a Belgiumban tartózkodó kérelmezőktől érkezett (33,2 % a 2015. évi 30,3 %-hoz képest), amit Németország (13,2 % a 2015. évi 15,1 %-hoz képest) és az Egyesült Királyság (jelentős növekedés, a 2015-ös 7,6 %-ról 2016-ra 10 %) követett. Az összes kérelem több mint 5 %-a a tagállamok közül csak Olaszországból (9,8 %), Spanyolországból (8,8 %), Hollandiából (6,4 %), az Egyesült Királyságból (5,8 %) és Franciaországból (5,1 %) érkezett.
A fennmaradó 21 tagállamból származó kérelmek tagállamonként az összes kérelem legfeljebb 2 %-át képezték. Végül a harmadik országbeli állandó lakhellyel vagy bejegyzett irodával rendelkező kérelmezők által benyújtott kérelmek az összes kérelem 3,7 %-át képezték (a 2015. évi 2,5 %-hoz képest).
4.A hozzáférési jogra vonatkozó kivételek alkalmazása
4.1.A jóváhagyott hozzáférések típusai
Az alapkérelmi szakaszban 2016-ban az esetek több mint 80 %-ában hagytak jóvá teljes vagy részleges körű hozzáférést (81,3 % a 2015. évi 84,7 %-hoz képest). Az esetek majdnem 61 %-ában továbbra is teljes körű hozzáférést biztosítottak. Ez az előző évhez képest csökkent (68,8 %), folytatva a 2012 óta tartó csökkenő tendenciát, amely részben a Bizottság adatvédelmi szakpolitikájának szigorúbb alkalmazásával magyarázható.
Ugyanezen okból a részlegesen pozitív válaszok aránya jelentősen megnőtt, 30 %-kal (2016-ban 20,4 % a 2015. évi 15,9 %-hoz képest). A kérelmek 18,7 %-át teljesen elutasították (a 2015 évi. 15,3 %-hoz képest) – (lásd a mellékletben a 4. táblázatot).
2016-ban minden második, megerősítő kérelemmel fellebbezett első választ a megerősítő szakaszban részlegesen vagy teljesen megváltoztattak (2015-től 2016-ig jelentősen megnőtt 41,3 %-ról 52 %-ra). Az esetek 47 %-ában az alapkérelmi szakaszhoz képest szélesebb (bár nem teljes) körű hozzáférést engedélyeztek (ez jelentős növekedés a 2015. évi 31,7 %-hoz képest). A megerősítő szakaszban a kezdeti teljes körű visszautasítást csak az esetek 48 %-ában fogadták el (2015. évi 58,7 %-hoz képest).
Másrészt a teljes mértékben pozitív megerősítő válaszokat eredményező megerősítő kérelmek száma 2015-höz (9,6 %) képest alacsonyabb (5 %) volt (lásd 6. táblázatot a mellékletben).
4.2.Hivatkozott kivételek a hozzáférési jog alól (lásd a 7. táblázatot a mellékletben)
Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának fő indoka továbbra is az esetek 30 %-ában az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme volt. A második leggyakrabban hivatkozott kivétel az intézmény döntéshozatali eljárásának védelme volt (enyhe növekedés, a 2015-ös 20,3 %-ról 2016-ban 21,7 %-ra). Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére irányuló kivételre, amely a harmadik helyet foglalta el, sokkal ritkábban hivatkoztak, mint 2015-ben (2016-ban 16,2 % a 2015. évi 20,9 %-hoz képest).
A kereskedelmi érdekek védelmét szolgáló kivétel relatív használata enyhén csökkent (2016-ban 13,7 %-ra a 2015. évi 14,7 % százalékhoz képest), de a negyedik helyen maradt. A legjelentősebb növekedés a közbiztonság tekintetében a közérdek védelmére hivatkozó kivételre vonatkozott (2016-ban 7,3 % a 2015. évi 2,4 %-hoz képest).
A megerősítő szakaszban a hozzáférés (teljes vagy részleges) elutasítását a leggyakrabban az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme érdekében erősítették meg, ami az előző évhez képest 45 %-os növekedést jelentett (2016-ban 28,3 % a 2015. évi 15,6 %-hoz képest). A második helyen a döntéshozatali eljárás védelmére szolgáló kivétel volt (22,3 % a 2015. évi 16,4 %-hoz képest). Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére irányuló kivételre sokkal ritkábban hivatkoztak (2016-ban 20,3 % a 2015. évi 37,7 %-hoz képest), ezáltal a harmadik helyre került.
A negyedik és az ötödik helyen a kereskedelmi érdekek védelmére (15,9 % a 2015. évi 13,1 %-hoz képest), valamint a bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelmére (5,6 % a 2015. évi 4,9 %-hoz képest) vonatkozó kivételek szerepeltek.
5.Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok
Az ombudsman 2016-ban 21 panaszt zárt le a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek bizottsági elbírálásával kapcsolatban. Ezek közül hatot további vagy kritikai észrevételekkel zártak le. Összehasonlításképp, az ombudsman 2015-ben 23 panaszt zárt le, ezek közül hatot kritikai észrevétellel.
2016 folyamán az ombudsman 12 olyan új vizsgálatot indított, ahol a panasz tárgya első- vagy másodsorban a dokumentumokhoz való hozzáférés volt (enyhe növekedés 2015-höz képest, amikor 11 új vizsgálatot indítottak).
6.Bírósági felülvizsgálat
Az Európai Unió bíróságai 2016-ban fontos új határozatokat hoztak, amelyek az 1049/2001/EK rendelet értelmében befolyásolják a bizottsági gyakorlatot.
6.1.A Bíróság
A Bíróság fellebbezési eljárás során három olyan fontos ítéletet hozott, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.
Az Internationaler Hilfsfonds humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó szerződés aktáihoz való hozzáférés iránti kérelem ügyében megerősítette a Törvényszék végzését, elutasítva a felperes Bizottság elleni kérelmét.
A Bíróság a SeaHandlig-ügyben hozott ítéletében
, megerősítette azon általános vélelem fennállását, amely szerint az állami támogatásra vonatkozó vizsgálat adminisztratív aktáiban szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sérti a vizsgálat céljának védelmét. Azt is kimondta, hogy bírósági eljárás céljából a dokumentum megszerzéséhez kapcsolódó lehetséges érdek nem minősül nyomós közérdeknek a közzététel szempontjából. Továbbá kifejtette, hogy késleltetett válasz esetén a felperes panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz vagy kártérítési keresetet kezdeményezhet a hozzáférési jogának és a bírósághoz fordulási jogának érvényesítésére.
A Bíróság a Stichting Greenpeace Nederland ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy az 1367/2006/EK rendelet értelmében a „környezetbe való kibocsátás” fogalma nem korlátozódik a tényleges kibocsátásokra, hanem egy termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti előre látható környezetbe történő kibocsátásait is magába foglalja. A Bíróság továbbá megállapította, hogy a „környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos” információk olyan információk, amelyek ilyen kibocsátást érintenek vagy arra vonatkoznak, nem pedig az olyan információkra, amelyek akár közvetlen, akár közvetett kapcsolatban állnak a környezetbe történő kibocsátással.
6.2.A Törvényszék
A Törvényszék 12 olyan ítéletet hozott a dokumentumokhoz való hozzáférési joggal kapcsolatban, amelyben a Bizottság félként szerepelt. Két ügyben a Törvényszék kimondta, hogy a bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset elfogadhatatlan. Egy ügyben nem született ítélet.
Hat esetben a Törvényszék elutasította a felperes bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó megerősítő határozat megsemmisítésének kérését, megerősítve ezzel a Bizottság álláspontját. Három esetben a Törvényszék részben semmisítette meg a bizottsági határozatot.
A Törvényszék a személyes adatok tárgyában kimondta, hogy a Bizottság nem takarhatja ki a kérelmező személyes adatait, amennyiben az illető egyértelműen egyetért ezek közzétételével. Azt is tisztázta, hogy az intézménynek nem kell mérlegelnie az érintett törvényes érdekei sérelmének hiányát, amennyiben a kérelmező nem terjesztett elő semmilyen kifejezett és törvényes célt, illetve meggyőző érvet e személyes adatok továbbításának szükségességét alátámasztandó.
A kereskedelmi érdekeket illetően a Törvényszék emlékeztetett a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek ajánlataihoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállására, mivel ezek közzététele sértené a sikeres ajánlattevő kereskedelmi érdekeit és az ajánlattevők közti tisztességes versenyt.
A vizsgálatok céljára vonatkozóan a Törvényszék megerősítette az Európai Csalás Elleni Hivatal folyamatban lévő nyomozásainak és bizonyos esetekben lezárt nyomozásainak vizsgálati dokumentumaihoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását. Azt is kijelentette, hogy a bizalmas információk illetéktelen kiszivárogtatása az 1049/2001/EK rendelet alapján önmagában nem igazolja ezen dokumentumok hozzáférhetővé tételét. A Törvényszék azt is megállapította, hogy a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet értelmében nem tagadhatja meg a kérelem kezelését, még akkor sem ha a kérelmező rendelkezik a kért dokumentumokkal (dokumentumok részeivel).
Továbbá a Törvényszék újból megerősítette a kötelezettségszegési eljárás aktáinak részét képező dokumentumoknak a pert megelőző szakaszban való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását, mivel közzétételük főszabály szerint sértené a vizsgálat céljainak védelmét.
Az uniós szinten folyamatban lévő jogvitákkal és a nagy valószínűséggel előzetes döntéshozatalhoz vezető nemzeti eljárásokkal releváns kapcsolatban álló dokumentumokat illetően a Törvényszék kimondta ezen dokumentumok hozzáféréstől való védhetőségét. A cél a fegyveregyenlőségi elv és az igazságszolgáltatás megbízható működése érvényesülésének biztosítása,és ezáltal a bírósági eljárások védelme.
Továbbá a Törvényszék megerősítette, hogy a jogi tanácsadás védelmére szolgáló kivétel alkalmazásának céljából az időzítés és a tanácsadás módja (formális vagy informális) nem bír jelentőséggel. Azt is elismerte, hogy a jogi tanácsadás védelme kiterjed a Bizottság Jogi Szolgálatának a Bizottság Bíróság előtt képviselete során kifejtett álláspontjára, a többi féllel azonos feltételek mellett. Végül a Törvényszék álláspontja szerint pusztán az a tény, hogy a jogi tanácsadásra jogalkotási eljárás során került sor, önmagában nem elegendő a nyomós közérdek fennállásának bizonyítására.
A döntéshozatali folyamatot illetően a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottságnak jogában áll vélelmezni – anélkül, hogy a hatásvizsgálat keretében összeállított minden egyes dokumentumot konkrét és egyedi módon megvizsgálna –, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele elvileg súlyosan veszélyeztetné a politikai javaslat kidolgozására irányuló döntéshozatali eljárását
A Törvényszék továbbá elismerte az uniós személyzet független véleménynyilvánítási lehetőségének fontosságát. Megerősítette, hogy az intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések során belső használatra megfogalmazott véleményeik közzététele súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását, mivel ez megakadályozná a személyzet független, azon kilátás általi befolyásolástól mentes véleménynyilvánítását, hogy az intézményt, amelynek részét képezik, széles körű nyilvánosságnak teszik ki.
Egy másik ítéletben a Törvényszék tisztázta, hogy azon külső nyomás fennállását, amelynek a döntéshozó folyamatot kitennék, tényleges bizonyossággal meg kell állapítani, és bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy fennállt az ésszerűen előrelátható kockázata annak, hogy az eljárást e külső nyomás jelentős mértékben befolyásolja.
A Törvényszék 2016-ban nem hozott a dokumentumokhoz való hozzáférés jogához kapcsolódó ítéletet a Közszolgálati Törvényszék határozatával szemben benyújtott fellebbezési ügyekben, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.
6.3.Új bírósági ügyek
A Bizottság 1049/2001/EK rendelete alapján hozott határozatai ellen 2016-ban 19 új keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez. Továbbá a Bíróság előtt négy új fellebbezési eljárást indítottak a Törvényszék olyan ügyekben hozott ítéleteivel szemben, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.
7.Végkövetkeztetések
A Bizottság 2016-ban az 1049/2001 rendelet értelmében és a szélesebb körű átláthatósági program keretén belül egyaránt folytatta az átláthatóság növelésével kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítését.
Ez többek között megnyilvánult a minőségi jogalkotási program fokozatos megvalósításában; a politikai vezetők és vezető tisztségviselők érdekképviseletekkel tartott megbeszéléseire vonatkozó információk rendszeres közzététele során; a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó bizottsági javaslatban; és a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikája révén.
A Bizottság folytatta a különféle jogalkotási és egyéb tevékenységeivel kapcsolatos információk és dokumentumok széles körének felhasználóbarát módon történő proaktív közzétételét.
A dokumentumokhoz kérelem alapján való hozzáférés joga továbbra is fontos eszköze volt a Bizottság átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségvállalása teljesítésének, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, a Szerződéseknek és az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően.
A Bizottság 2016-ban több mint 6 000, dokumentumhoz való hozzáférési alapkérelmet és közel 300 megerősítő kérelmet kapott. Ez azt mutatja, hogy az uniós polgárok és más kedvezményezettek aktívan gyakorolják a Bizottság birtokában levő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogukat.
Az intézmények közül továbbra is a Bizottság kezelte messze a legtöbb hozzáférésre irányuló kérelmet. Az engedélyezett hozzáférések számos hozzáférési kérelemre válaszul magas aránya következtében nagyszámú dokumentum vált elérhetővé. Erre a Bizottság által 2016-ban proaktív és felhasználóbarát módón közzétett dokumentációkon és információkon, vagy a Bizottság internetes oldalakon és különféle nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásaiban már közzétett dokumentációkon és információkon túlmenően került sor.