EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.11.23.
COM(2017) 683 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU rendelet alkalmazásáról
Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU rendelet alkalmazásáról
1.Bevezetés és összefoglalás
Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról, más néven az egységes eurófizetési térségről, vagy a SEPA-átállás határidejének kitűzéséről szóló, 2012-ben elfogadott 260/2012/EU rendelet 1 jelentős előrelépés volt a belső piac megfelelő működése szempontjából, mivel létrehozta az elektronikus eurófizetések integrált piacát, ahol a belföldi és a határon átnyúló fizetési műveletek nincsenek megkülönböztetve.
A rendelet 2014. február 1-jét határozta meg az eurófizetési térségre történő átállás végső határidejeként. Az átállás több tagállamban tapasztalt késedelmére figyelemmel a határidőt az eredeti átállási határidő előtt egy hónappal meghosszabbították 6 hónappal, 2014. augusztus 1-jéig. A 6 hónapos halasztás elegendő volt a hagyományos euróátutalásokról és -beszedésekről a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre történő zökkenőmentes átálláshoz.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, 2016. október 31-éig kellett átállniuk a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre.
A SEPA-rendelet 15. cikke előírja a Bizottság számára, hogy nyújtson be jelentést a rendelet alkalmazásáról: „A Bizottság 2017. február 1-jéig – szükség esetén jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az EKB-nak és az EBB-nek e rendelet alkalmazásáról.”
Az Európai Bizottság december 15-én 2017. január 31-i válaszadási határidővel kérdőívet küldött ki a tagállamoknak a rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, így például a hagyományos euróátutalásokról és -beszedésekről a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre történő átállásról, az opciók tagállamok által történő igénybevételéről, a rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős hatóságok kijelöléséről és azok hatásköréről, valamint a rendelet végrehajtásával kapcsolatban az Unióban még potenciálisan felmerülő nehézségekről.
Ez a végrehajtási jelentés a tagállamok válaszain alapul.
A jelentés benyújtásra és megvitatásra került továbbá a nemzeti SEPA-koordinációs bizottságok 2017. április 21-i uniós fórumán, az Európai Bizottságnak a SEPA EU-szerte történő végrehajtását felügyelő szakértői csoportjában.
Ez a jelentés megállapítja, hogy a SEPA-rendeletet összességében megfelelően alkalmazzák az EU-ban. Utólagos jogalkotási javaslatra jelenleg nincs szükség. A még fennálló kisszámú, jól körülhatárolt problémát (IBAN-szám alapú megkülönböztetés, az illetékes hatóságok kompetenciái) a tagállamok kezelik, a problémák megoldását szorosan figyelemmel kell kísérni. A legfontosabb, szoros nyomon követést igénylő probléma a kedvezményezettek általi IBAN-szám alapú megkülönböztetés (azaz annak a megkövetelése, hogy a fizető fél egy adott országban található számláról fizessen, ami sérti a rendelet 9. cikkét), mivel, bár az esetek száma csökken, új esetek továbbra is felmerülhetnek.
A SEPA-projekt nem ért véget a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó előírások átvételével. Ellenkezőleg, a projekt nagyon is él, olyan kezdeményezések formájában, amelyek hozzájárulnak az egységes eurófizetési térség megteremtéséhez; ilyen például az azonnali eurófizetésre irányuló, 2017 novemberében induló „SCT inst” európai projekt, vagy a Mobile Proxy Forum, amelynek célja az egymással együttműködő, az EU teljes területét lefedő peer-to-peer mobilfizetési megoldások létrehozása. Ezeket a projekteket az Európai Központi Bank elnökletével működő Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács támogatja, amelynek munkáját az Európai Bizottság megfigyelőként követi nyomon.
2.A tagállamok által jelentett adatok
2.1.A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre történő átállás
Az alábbi számadatok a tagállamoktól származnak, és a 2016. decemberi helyzetet tükrözik a korábban használt, hagyományos átutalások és -beszedések SEPA-eszközökkel történő felváltása tekintetében. A számadatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban mindenütt szinte az összes euróátutalás és -beszedés feldolgozása a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik (1. és 2. táblázat). Néhány, az euróövezeten kívüli tagállamban még vannak tennivalók a teljes megfelelés eléréséhez; az átállás határideje e tekintetben 2016. október 31. volt.
A SEPA-beszedések tekintetében egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy megszüntetik a hagyományos beszedéseket, és a SEPA-átutalást e-számlázással kombináló megoldásra térnek át. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltatók továbbra is kínálhatnak SEPA-beszedést az országon belül, de az a továbbiakban várhatóan nem annyira a belföldi tranzakciókban, mint inkább a határokon átnyúló tranzakciókban játszik majd szerepet, elsősorban olyan vállalkozások kiszolgálása érdekében, amelyeknek arra a határokon átnyúló tevékenységeik során szükségük van. Ezeknél az országoknál a 2., 5. és 6. táblázatban „Nem alkalmazható – N/A” szerepel, annak ellenére, hogy a SEPA-beszedések alkalmazása igen korlátozott mértékben előfordulhat.
1. táblázat: A SEPA-átutalásokra történő átállás mértéke 2016 végén, a tagállamok tájékoztatása alapján
|
Euróövezet |
SEPA-átutalásokra történő átállás mértéke |
Euróövezeten kívül |
SEPA-átutalásokra történő átállás mértéke |
|
|
Ausztria |
100 % |
Bulgária |
64 % 2 |
|
|
Belgium |
100 % |
Horvátország |
100 % |
|
|
Ciprus |
100 % |
Cseh Köztársaság |
100 % |
|
|
Észtország |
100 % |
Dánia |
100 % |
|
|
Finnország |
100 % |
Magyarország |
100 % |
|
|
Franciaország |
100 % |
Lengyelország |
100 % |
|
|
Németország |
100 % |
Románia |
Részben megfelel 3 |
|
|
Görögország |
100 % |
Svédország |
100 % |
|
|
Írország |
100 % |
Egyesült Királyság |
100 % |
|
|
Olaszország |
100 % |
|||
|
Lettország |
100 % |
|||
|
Litvánia |
100 % 4 |
|||
|
Luxemburg |
100 % |
|||
|
Málta |
100 % |
|||
|
Hollandia |
100 % |
|||
|
Portugália |
100 % |
|||
|
Szlovákia |
100 % |
|||
|
Szlovénia |
100 % |
|||
|
Spanyolország |
100 % |
2. táblázat: A SEPA-beszedésekre történő átállás mértéke 2016 végén, a tagállamok tájékoztatása alapján
|
Euróövezet |
SEPA-beszedésekre történő átállás mértéke |
Euróövezeten kívül |
SEPA-beszedésekre történő átállás mértéke |
|
|
Ausztria |
100 % |
Bulgária |
N/A 5 |
|
|
Belgium |
100 % |
Horvátország |
N/A 6 |
|
|
Ciprus |
100 % |
Cseh Köztársaság |
100 % |
|
|
Észtország |
N/A 7 |
Dánia |
100 % |
|
|
Finnország |
100 % 8 |
Magyarország |
100 % 9 |
|
|
Franciaország |
100 % |
Lengyelország |
100 % |
|
|
Németország |
100 % |
Románia |
100 % |
|
|
Görögország |
100 % |
Svédország |
N/A 10 |
|
|
Írország |
100 % |
Egyesült Királyság |
100 % |
|
|
Olaszország |
100 % |
|||
|
Lettország |
N/A7 |
|||
|
Litvánia |
N/A7 |
|||
|
Luxemburg |
100 % |
|||
|
Málta |
100 % |
|||
|
Hollandia |
100 % |
|||
|
Portugália |
100 % |
|||
|
Szlovákia |
100 % |
|||
|
Szlovénia |
100 % |
|||
|
Spanyolország |
100 % |
A 3., 4., 5. és 6. táblázatban látható történeti adatsorok azt mutatják, hogy az átállás egyes tagállamokban (pléldául Észtországban) az úgynevezett „big bang” megközelítést követve, másokban pedig (például Németországban) a SEPA-eszközökre történő fokozatos átállással valósult meg. A táblázatokból az is kitűnik, hogy szükség volt a 6 hónapos halasztásra, mivel a 2014 januárjára vonatkozó adatok alapján, bár a SEPA-átutalások terén már meglehetősen nagy fokú volt az átállás, a SEPA-beszedések terén azonban még nem volt elegendő a fizetések teljes körű kezeléséhez. Váratlan problémák merülhettek volna fel 2014. február 1-jén, amikor a SEPA-határidőről szóló rendeletnek életbe kellett volna lépnie, és fennállt volna a veszély, hogy a fizetések ezt a napot követően nem kerülnek feldolgozásra.
3. táblázat 11 : A SEPA-átutalásokra történő átállás mértékének alakulása 2008-tól napjainkig az euróövezethez tartozó tagállamokban
|
Euróövezet |
2008. 2. félév |
2011. 2. félév |
2014. jan. |
2014. feb. |
2014. aug. |
2016. dec. |
|
Ausztria |
1,44 % |
11,89 % |
66,2 % |
74,95 % |
90 % |
100 % |
|
Belgium |
2,76 % |
44,79 % |
86,79 % |
95,64 % |
100 % |
100 % |
|
Ciprus |
29,85 % |
60,06 % |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Észtország |
0,95 % |
2,65 % |
99,7 % |
100 % |
100 % |
|
|
Finnország |
1,35 % |
67,57 % |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Franciaország |
0,58 % |
24,72 % |
84,0 % |
91,7 % |
100 % |
100 % |
|
Németország |
0,29 % |
5,56 % |
58,51 % |
77,85 % |
100 % |
100 % |
|
Görögország |
0,54 % |
1,71 % |
81,53 % |
83,12 % |
99,38 % |
100 % |
|
Írország |
0,19 % |
2,34 % |
60,89 % |
90,61 % |
100 % |
100 % |
|
Olaszország |
0,73 % |
10,62 % |
61,49 % |
89,86 % |
100 % |
100 % |
|
Lettország |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
||
|
Litvánia 12 |
100 % |
|||||
|
Luxemburg |
85,76 % |
90,27 % |
96,3 % |
96,3 % |
97,81 % |
100 % |
|
Málta |
3,28 % |
9,71 % |
68,72 % |
80,16 % |
100 % |
100 % |
|
Hollandia |
0,15 % |
0,88 % |
86,38 % |
91,75 % |
99,08 % |
100 % |
|
Portugália |
0,68 % |
1,48 % |
89,16 % |
92,32 % |
98,91 % |
100 % |
|
Szlovákia |
0 % |
1,03 % |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Szlovénia |
0,1 % |
55,74 % |
99,3 % |
99,36 % |
100 % |
100 % |
|
Spanyolország |
1,51 % |
31,77 % |
82,71 % |
90,5 % |
100 % |
100 % |
A kiemelt, 2014 februárjára, illetve 2014 augusztusára vonatkozó adatok jól mutatják a különbséget az eredeti és a tényleges – 2014 januárjában 6 hónappal (2014 februárjáról 2014 augusztusára) elhalasztott – határidőre megvalósult átállás mértékében.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, a SEPA-rendelet 16. cikkének (8) bekezdése értelmében 2016. október 31-éig kellett elvégezniük az átállást: „Az euróövezeten kívüli tagállamokban működő pénzforgalmi szolgáltatóknak és az e tagállamokban pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőknek 2016. október 31-ig kell teljesíteniük a 4. és az 5. cikkben foglalt követelményeket. Az euróövezeten kívüli tagállamokban működő kis értékű fizetési rendszerek szolgáltatóinak a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket 2016. október 31-ig kell teljesíteniük.”
4. táblázat: A SEPA-átutalásokra történő átállás mértékének alakulása 2015-ben és 2016-ban az euróövezeten kívüli tagállamokban
|
Euróövezeten kívül |
2015 2. félév |
2016 1. negyedév |
2016. 2. negyedév |
2016. dec. |
|
Bulgária |
59,21 % |
60,7 % |
61,9 % |
100 % |
|
Horvátország |
100 % |
|||
|
Cseh Köztársaság |
87,18 % |
89,5 % |
90,02 % |
100 % |
|
Dánia |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Magyarország |
84,35 % |
84,16 % |
100 % |
|
|
Lengyelország |
100 % |
|||
|
Románia |
44,66 % |
46,01 % |
45,38 % |
Részben megfelel |
|
Svédország |
95 % |
95 % |
99 % |
|
|
Egyesült Királyság |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
5. táblázat: A SEPA-beszedésekre történő átállás mértékének alakulása 2013-tól napjainkig az euróövezethez tartozó tagállamokban
|
Euróövezet |
2013 1. negyedév |
2013. 4. negyedév |
2014. jan. |
2014. feb. |
2014. aug. |
2016. dec. |
|
Ausztria |
11,15 % |
34,65 % |
73,95 % |
87,89 % |
99 % |
100 % |
|
Belgium |
19,17 % |
38,54 % |
64,09 % |
89,89 % |
100 % |
100 % |
|
Ciprus |
0 % |
0 % |
0 % |
0 % |
100 % |
100 % |
|
Észtország |
N/A |
N/A |
||||
|
Finnország |
N/A |
N/A |
||||
|
Franciaország |
0,78 % |
17,94 % |
72,51 % |
87,02 % |
100 % |
100 % |
|
Németország |
0,14 % |
10,51 % |
29,4 % |
53,4 % |
100 % |
100 % |
|
Görögország |
50,13 % |
67,84 % |
70,1 % |
69,53 % |
99,64 % |
100 % |
|
Írország |
0,42 % |
22,09 % |
61,35 % |
89,65 % |
100 % |
100 % |
|
Olaszország |
0,01 % |
2,83 % |
34,3 % |
53,28 % |
100 % |
100 % |
|
Lettország |
0 % |
0 % |
0 % 13 |
N/A |
||
|
Litvánia |
N/A |
|||||
|
Luxemburg |
0,06 % |
15,92 % |
49,09 % |
74,37 % |
98,05 % |
100 % |
|
Málta |
0 % |
0 % |
23,35 % |
47,79 % |
100 % |
100 % |
|
Hollandia |
0,01 % |
32,62 % |
73,62 % |
84,38 % |
99,81 % |
100 % |
|
Portugália |
0,1 % |
7,55 % |
26,68 % |
53,14 % |
99,88 % |
100 % |
|
Szlovákia |
0 % |
0 % |
0,01 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Szlovénia |
86,81 % |
99,33 % |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Spanyolország |
0,02 % |
1,8 % |
15,34 % |
48,82 % |
100 % |
100 % |
6. táblázat: A SEPA-beszedésekre történő átállás mértékének alakulása 2015-ben és 2016-ban az euróövezeten kívüli tagállamokban
|
Euróövezeten kívül |
2015 2. félév |
2016 1. negyedév |
2016. 2. negyedév |
2016. dec. |
|
Bulgária |
N/A |
|||
|
Horvátország |
N/A |
|||
|
Cseh Köztársaság |
100 % |
|||
|
Dánia |
100 % |
|||
|
Magyarország |
100 % |
|||
|
Lengyelország |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
|
Románia |
0,04 % |
0 % |
0,02 % |
100 % |
|
Svédország |
N/A |
|||
|
Egyesült Királyság |
100 % |
100 % |
100 % |
100 % |
2.2.Tagállamok által igénybe vett opciók
A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre történő zökkenőmentes áttérés érdekében a SEPA-rendelet több opciót biztosított az euróövezethez tartozó tagállamok számára, amelyeket 2016 februárjáig aktiválhattak.
Ezek az opciók a következők voltak:
·1. opció: konvertálási szolgáltatások fogyasztók részére. A fogyasztók pénzforgalmi szolgáltatói általában elfogadhattak egy nemzeti számlaszámot (BBAN-t) az ügylet kezdeményezéséhez, amelyet aztán nemzetközi számlaszámmá (IBAN) konvertáltak.
·2. opció: alacsony piaci részesedésű termékek fenntartása. 2016. február 1-jéig fennmaradhattak azok a belföldi, hagyományos átutalások vagy beszedések, amelyek összesített piaci részesedése az EKB évente közzétett hivatalos pénzforgalmi statisztikái alapján az adott tagállamban nem haladta meg az átutalások, illetve a beszedések 10 %-át (pl. a TIP Franciaországban, a RID Finanziario Olaszországban, vagy a visszatérítés nélküli beszedés Hollandiában).
·3. opció: egyszeri beszedések. Ha nem tették őket a SEPA-követelményeknek megfelelővé, 2016. február 1-jéig voltak fenntarthatóak azok a szolgáltatások, amelyek olyan fizetési tranzakciókat tesznek lehetővé fogyasztók számára, amelyeket fizetési kártyával az értékesítés helyén kezdeményeznek, és amelyek BBAN-nal vagy IBAN-nal azonosított pénzforgalmi számláról teljesített beszedést eredményeznek (pl. az Elektronisches Lastschriftverfahren (ELV) fizetések Ausztriában és Németországban).
·4. opció: az ISO 20022 XML szabványos üzenetformátum bevezetésének későbbre halasztása azon pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők tekintetében, akik továbbítás céljára kötegelt egyszeri átutalásokat vagy beszedéseket kezdeményeznek vagy fogadnak.
·5. opció: a BIC kivezetésére vonatkozó követelmény elhalasztása a belföldi fizetési tranzakciók esetében, mivel a fizető félnek ma már nem kell BIC azonosítót megadnia a kifizetések Unión belüli teljesítéséhez, elegendő az IBAN.
Amint az a 7. táblázatban látható, a legtöbb tagállam a fenti opciók közül legalább egyet igénybe vett. A táblázat tagállamonként megadja az igénybe vett opciókat, valamint azok későbbi deaktiválását.
Ezek az opciók csak az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkoztak, hiszen 2016. február 1-ig vehették igénybe őket azok a tagállamok, amelyek azt megelőzően hajtották végre az átállást. Az euróövezeten kívüli tagállamok, amelyek esetében az átállás céldátuma 2016. október 31. volt, nem alkalmazhatták ezeket az opciókat. 14
7. táblázat: Az opciók tagállamok általi igénybevétele, és az opciók jelenlegi státusza
|
Euróövezet |
1. opció |
2. opció |
3. opció |
4. opció |
5. opció |
2017. májusi státusz |
|
Ausztria |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
|||
|
Belgium |
Egyet sem aktivált |
|||||
|
Ciprus |
√ |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
||
|
Észtország |
√ |
Részben deaktiválva 15 |
||||
|
Finnország |
Egyet sem aktivált |
|||||
|
Franciaország |
√ |
Deaktivált |
||||
|
Németország |
√ |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
||
|
Görögország |
√ |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
||
|
Írország |
√ |
Deaktivált |
||||
|
Olaszország |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
|||
|
Lettország |
√ |
Deaktivált |
||||
|
Litvánia |
Egyet sem aktivált |
|||||
|
Luxemburg |
Egyet sem aktivált |
|||||
|
Málta |
√ |
Deaktivált |
||||
|
Hollandia |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
|||
|
Portugália |
√ |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
||
|
Szlovákia |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
|||
|
Szlovénia |
Egyet sem aktivált |
|||||
|
Spanyolország |
√ |
√ |
√ |
Mind deaktiválva |
2.3.IBAN-szám alapú megkülönböztetés
A fogyasztók EU-szerte jelentették és kifogásolták, hogy egyes vállalkozások és fizetési kötelezettségek (pl. adófizetés, közüzemi számlák határokon átnyúló fizetése) esetén a teljesítés csak nemzeti pénzforgalmi számláról, illetve számlára lehetséges euróban. A SEPA-rendelet 3. cikke (elérhetőség) és 9. cikke (fizetési műveletek hozzáférhetősége) értelmében az ilyen korlátozások nem megengedettek, és súlyosan akadályozzák a SEPA zökkenőmentes működését.
Ez a probléma volt az Európai Bizottság első számú prioritása a SEPA-rendelet alkalmazásával kapcsolatban, és a jövőben is az marad, mivel a SEPA-rendelet egyik, a fogyasztók és vállalkozások számára leginkább kézzelfogható előnyét ássa alá: azt a szabadságot, hogy az EU-n belülről bárhonnan szabadon teljesíthetnek kifizetéseket, és hogy elegendő egyetlen (euró)bankszámlát használniuk minden Unión belüli tranzakcióhoz, amivel a két vagy több pénzforgalmi számla fenntartásából eredő költségeiket is csökkenthetik.
Az Európai Bizottság több fórumon, így a fizetési rendszerekkel foglalkozó piaci szakértői csoportban, a nemzeti SEPA-bizottságok uniós fórumán és a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanácsnál is jelezte ezt a problémát, hogy felhívja rá mind a pénzforgalmi ágazat szereplői, mind a tagállamok figyelmét.
Az Európai Bizottság szolgálatai emellett az egyedi panasztevőket tájékoztatták a jogaikról, és a SEPA-rendeletnek való megfelelés nemzeti szinten történő biztosításáért felelős kijelölt nemzeti hatóságokhoz irányították őket.
Végezetül, 2015-ben és 2016-ban az Európai Bizottság szolgálatai mintegy tizenöt levelet küldtek azon tagállamoknak, ahonnan IBAN-szám alapú megkülönböztetést jelentettek, amelyben a nemzeti hatóságok által nem kezelt, továbbra is fennálló megkülönböztetésről kértek tájékoztatást. Úgy tűnt, hogy több tagállamban a pénzforgalmi szolgáltatók megfelelésének biztosítására kijelölt hatóság a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők (például közműszolgáltatók) megfeleléséért nem volt felelős – részletesebben lásd a 2.4. fejezetben.
A nemzeti hatóságok lépéseket tettek a fenti problémák rendezésére:
·Hollandia központi bankjához, a De Nederlandsche Bankhoz (DNB) több mint 250 panasz érkezett a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőktől az IBAN-szám alapú megkülönböztetésre; ezek legtöbbje a fogyasztók vállalkozásokkal szembeni panasza volt. A DNB különösen aktívan kezelte ezeket az eseteket, közvetítőket javasolt és megoldotta a panaszokat. Emellett a külföldi pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőkkel szembeni megkülönböztetés problémájának megoldására a DNB együttműködési megállapodásokat kötött más illetékes hatóságokkal, köztük központi bankokkal.
·A BaFin és a Bundesbank 2016 végéig 75 panaszt vett nyilvántartásba. Ezek közül 66 vonatkozott IBAN-szám alapú megkülönböztetésre. Az indokolt panaszokat orvosolták, akár a pénzforgalmi szolgáltató, akár a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő szegte meg az előírásokat. A vállalkozások visszajelzése alapján a probléma oka sok esetben műszaki konverziós probléma volt, amit később orvosoltak. Úgy tűnik, hogy a különböző intézkedésekkel sikerült megoldani ezeket a problémákat.
·A Banca d’Itala 2013-ban 4, 2014-ben 35, 2015-ben 14 és 2016-ban 6 panaszt kapott. Az olasz versenyfelügyeleti hatósághoz eddig nem érkezett panasz. 2017-ben a Banca d’Italia két reklamációt kapott, amely az IBAN-szám alapú megkülönböztetésre vonatkozott. Mint más hasonló esetekben is, a Banca d’Italia az érintett felek megkeresésével és a párbeszéd elősegítésével járul hozzá ezeknek a problémáknak a rendezéséhez.
Az IBAN-szám alapú megkülönböztetést különösen olyan országokból jelentették, ahol a SEPA-beszedés használata elterjedt, és/vagy azt a fogyasztók vagy vállalkozók kényelmesnek tartják (pl. Belgium, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia), és ahol örömmel fogadták, hogy a SEPA-rendelet lehetőséget biztosított a SEPA-beszedés határokon átnyúló alkalmazására is. A bejelentett esetek nagy részében az ok az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők nincsenek tisztában a rendeletben foglalt követelményekkel, vagy a hagyományos eljárások olyan korlátai, amelyek nem teszik lehetővé külföldi IBAN-szám használatát (pl. online és nyomtatott űrlapok, amelyeken csak meghatározott számú karakterből álló IBAN-szám adható meg, vagy a kód országot jelölő része előre ki van töltve).
Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a SEPA-beszedés kevésbé népszerű, vagy amelyek nem tagjai az euróövezetnek, a panaszok száma általában alacsonyabb. Így például Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Svédország összesen kevesebb mint 20 panaszt jelentett a határidő (országtól függően 2014. augusztus 1., illetve 2016. október 31.) óta eltelt időszakban.
2.4.Az illetékes hatóságok kijelölése és hatásköre
A SEPA-átállásban számos hatóság, köztük az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok is közreműködtek. Az átállás fontos szereplői voltak a rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős nemzeti illetékes hatóságok.
E téren az átállási folyamat során, valamint a 2014. augusztus 1. utáni hónapokban felmerült a nemzeti illetékes hatóságok eljárási hatáskörének kérdése. A 10. cikk a rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságok kijelölését írja elő a tagállamok számára. Egyes tagállamok úgy értelmezték a SEPA-rendeletet, hogy az a nemzeti illetékes hatóságokra rótt kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatók rendeletnek való megfelelésének biztosítására korlátozza, miközben a rendelet valójában a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőkre (kedvezményezettekre) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz (lásd a 9. cikket).
A gyakorlatban a határidőre, azaz 2014. augusztus 1-jére szinte valamennyi pénzforgalmi szolgáltató megfelelt a rendeletnek. Ez azonban nem volt elmondható számos pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőről, köztük adóhatóságról, energiaszolgáltatóról, távközlési szolgáltatóról, biztosítóról és egyéb közműszolgáltatóról, amelyek nem tartották be a rendeletben foglaltakat, különösen annak 9. cikkét, amely előírja az Unióban található minden pénzforgalmi eurószámla elfogadását kifizetések teljesítéséhez, illetve fogadásához.
Előfordult, hogy a tagállam által kijelölt illetékes hatóságot – a legtöbb esetében központi bankot – nem ruházták fel a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőkre vonatkozó hatáskörökkel. A Bizottság ezért több kötelezettségszegési eljárást megelőző eljárást (úgynevezett EU Pilot eljárást) indított annak biztosítására, hogy a tagállamok által kijelölt hatóságok a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfeleléséért is feleljenek. Mára három kivétellel 16 valamennyi tagállam eleget tesz a rendelet követelményeinek.
Az illetékes hatóságok és a panaszokat fogadó kapcsolattartók felsorolása a mellékletben található.
3.Következtetés és a SEPA-projekt további lépései
A SEPA-rendeletet összességében megfelelően alkalmazzák az EU-ban. Utólagos jogalkotási javaslatra jelenleg nincs szükség. Néhány problémát azonban, amelynek megoldása már folyamatban van (ideértve különösen az IBAN-szám alapú megkülönböztetést), szorosan figyelemmel kell kísérni a teljes rendezés érdekében.
A SEPA-átutalások és -beszedések megteremtették a hatékony euróátutalások és -beszedések lehetőségét az európai polgárok számára az Európai Unión belül. Az új szabályozásra építve új fizetésindítási és peer-to-peer mobilfizetési szolgáltatásokat kínáló szereplők jelentek meg a pénzforgalmi szolgáltatások piacán. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv átdolgozásának és a SEPA-n belüli projekteknek, például a 2017 novemberében elérhetővé váló azonnali SEPA-fizetéseknek köszönhetően új típusú szereplők felbukkanása is várható.
Ezeket a folyamatokat az EKB elnökletével működő Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács támogatja. Ez az új szervezet, amely a korábbi SEPA Tanács helyébe lép, a kis összegű eurófizetések integrált, innovatív, versenyképes piacának kialakulását kívánja ösztönözni az Európai Unióban. A Tanács tagjai között megtalálhatók mind a piac kínálati oldalának képviselői (bankszakma, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-intézmények), mind a piac keresleti oldalának szereplői (fogyasztók, kiskereskedők, online kiskereskedők, vállalatok és nagyvállalatok, KKV-k, nemzeti közigazgatási rendszerek). Emellett rotációs rendszerben az eurórendszert képviselő öt nemzeti központi bank, valamint az euróövezeten kívüli régiót képviselő egy nemzeti bank is részt vesz az üléseken. Az Európai Bizottság megfigyelőként van jelen.
A nemzeti SEPA-bizottságok és a Bizottság által számukra létrehozott európai fórum kulcsszerepet játszott az egységes eurófizetési térség létrehozásában és annak a célnak az elérésében, hogy az európaiak valamennyi eurótranzakciójukat egyetlen számláról hajthassák végre bárhol az Európai Unióban. Bár a SEPA-átállás mostanra közel befejeződött, a pénzforgalmi rendszerek átalakítása továbbra is gyors ütemben folyik. A legtöbb nemzeti SEPA-bizottságot nemzeti pénzforgalmi bizottsággá/tanáccsá alakították át, melyek feladata ennek az átalakulásnak az irányítása. Ezek a nemzeti pénzforgalmi bizottságok/tanácsok most az új kihívásokra összpontosítanak, mint például az azonnali fizetésekre való áttérés vagy a mobilfizetés. Emellett a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv 2018. januári hatálybalépésével a nemzeti bizottságoknak további folyamatokat is nyomon kell követniük, mégpedig új szereplők – például számlaadat-aggregátorok és fizetésindítási szolgáltatók – megjelenését a pénzforgalmi piacon.
A Bizottság – annak érdekében, hogy támogassa ezeket a fizetéssel kapcsolatos új folyamatokat, összehangolja a nemzeti kezdeményezéseket és biztosítsa az információk és legjobb gyakorlatok cseréjét – az Európai Központi Bankkal szoros együttműködésben vizsgálja, hogyan lehetne a nemzeti SEPA-bizottságok uniós fórumát a fenti átalakulással létrejött nemzeti pénzforgalmi bizottságok/tanácsok számára alkalmas platformmá átalakítani.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.11.23.
COM(2017) 683 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU rendelet alkalmazásáról
I. melléklet – A pénzforgalmi szolgáltatók (PSZ) és a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők (PIV) megfelelése tekintetében illetékes hatóságok, valamint panaszbejelentési kapcsolattartó pontok
|
Euróövezet |
A pénzforgalmi szolgáltatók megfelelése tekintetében illetékes hatóságok |
A pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelése tekintetében illetékes hatóságok |
|
Ausztria |
Financial Market Authority (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) Ügyfél-tájékoztatás & Panaszbejelentés Otto-Wagner-Platz 5, 1090 Vienna, Austria |
|
|
Belgium |
Nationale Bank van België Departement Prudentieel Toezicht, Berlaimontlaan 3, 1000 Brussel |
Federale Overheidsdienst Economie Economische Inspectie, Koning Albert ll-laan 16, 1000 Brussel. |
|
Ciprus |
Central Bank of Cyprus (Ciprusi Központi Bank) 80 Kennedy Avenue, 1076, Nicosia, Cyprus. |
Inter-Ministerial Committee (tárcaközi bizottság) Ministry of Finance (Pénzügyminisztérium) Michael Karaoli & Gregori Afxentiou, 1439 Nicosia, Cyprus. |
|
Észtország |
Estonian Financial Supervision Authority (Finantsinspektioon) (észt pénzügyi felügyeleti hatóság) |
Estonian Consumer Protection Board (Tarbijakaitseamet) (észt fogyasztóvédelmi tanács) |
|
Finnország 1 |
Finnish Financial Supervisory Authority (finn pénzügyi felügyeleti hatóság) Snellmaninkatu 6, Helsinki P.O. Box 103, FI-00101 Helsinki, Finland. kirjaamo@fiva.fi Tel.: +358 10 831 51, Ügyfélszolgálat a banki, befektetési és biztosítási szolgáltatások felhasználói számára Telefon: 0800-0-5099 |
Consumer Ombudsman (fogyasztóvédelmi ombudsman) Finnish Competition and Consumer Authority (finn versenyjogi és fogyasztóvédelmi hatóság) Siltasaarenkatu 12 A, 00530 Helsinki P. O. Box 5, FI-00531 Helsinki, Finland. Telefon: +358 (0)29 505 3000. |
|
Franciaország |
Autorité de contrôle prudentiel et de Résolution (ACPR) (prudenciális felügyeleti és szanálási hatóság) Secrétariat général de l’ACPR 61 rue Taitbout 75426 PARIS CEDEX 09 Banque de France (Francia Nemzeti Bank) Direction des Systèmes de Paiement et des Infrastructures de Marché 31, rue Croix des Petits-Champs 75049 PARIS CEDEX 01 Direction Générale de la Concurrence, de la Consommation et de la Répression des Fraudes (DGCCRF) (Versenypolitikai, Fogyasztóügyi és Csalásellenes Főigazgatóság) 59, Boulevard Vincent Auriol 75703 PARIS CEDEX 13 |
Direction Générale de la Concurrence, de la Consommation et de la Répression des Fraudes (DGCCRF) 59, Boulevard Vincent Auriol 75703 PARIS CEDEX 13 |
|
Németország |
Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (BaFin) (Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatási Felügyelet) Graurheindorfer Straße 108 53117 Bonn E-mail: poststelle@bafin.de |
A kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműves kamarák listája az UWG 8. bekezdésének és az UklaG 3. bekezdésének megfelelően 2 |
|
Görögország 3 |
Bank of Greece (Görög Nemzeti Bank) 21 E. Venizelos Avenue, GR 10250 Athens, Greece. www.bankofgreece.gr/pages/en/other/communication.aspx Secretariat General Consumer Protection (Fogyasztóvédelmi Főtitkárság), 20 Kaniggos Square, GR 10181, Athens, Greece. www.1520.gov.gr/epikoinia www.1520.gov.gr/ypovoli-kataggelias?id=253 |
|
|
Írország |
Central Bank of Ireland (Ír Központi Bank) PO Box 559 Dame Street Dublin 2 D02 P656 E-mail: enquiries@centraibank.ie |
Competition and Consumer Protection Commission (Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Bizottság) PO Box 12585 Dublin 1 E-mail: consumerenforcement@ccpc.ie |
|
Olaszország |
Banca d’Italia Via Nazionale 91 00184 Roma – Italia email@bancaditalia.it |
Italian Competition Authority (olasz versenyhatóság) Piazza Verdi 6/A 00198 Roma – Italia www.agcm.it (angol nyelven is elérhető) |
|
Lettország |
Financial and Capital Market Commission (Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság) Kungu Street 1, Riga, Latvia, e-mail: fktk@fktk.lv Tel:+371 67774800 |
|
|
Litvánia |
The Bank of Lithuania (Litván Nemzeti Bank) Totorių g. 4, 01121 Vilnius Telefon: +370 5 268 0029 Fax: +370 5 268 0038 |
|
|
Luxemburg |
Commission de surveillance du secteur financier (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) Telefon: (+352) 26 25 1 - 1 (központi) - www.cssf.lu - direction@cssf.lu 283, route d’Arlon – L-1150 Luxembourg Postai cím: L-2991 Luxembourg |
|
|
Málta |
Bank Ċentrali ta' Malta/Central Bank of Malta (Máltai Központi Bank) Pjazza Kastilja Valletta VLT 1060 – Malta |
|
|
Hollandia |
De Nederlandsche Bank – www.dnb.nl |
The Netherlands Authority for Consumers and Markets (holland fogyasztó- és piacvédelmi hatóság) – www.acm.nl |
|
Portugália |
Banco de Portugal Apartado 2240, 1106-001 Lisboa info@bportugal.pt vagy weboldal http://clientebancario.bportugal.pt/pt-PT/Reclamacoes/Paginas/Formulariodenovareclamacao.aspx |
|
|
Szlovákia |
National Bank of Slovakia (Szlovák Nemzeti Bank) Regulatory Authority for Electronic Communication and Postal services (elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások szabályozó hatósága) Ministry of Justice (Igazságügyminisztérium) http://www.justice.gov.sk Ministry of Finance (Pénzügyminisztérium) |
Slovak Commercial Inspection (szlovák kereskedelmi felügyelet) |
|
Szlovénia |
Banka Slovenije Slovenska 35 1505 Ljubljana Slovenija |
|
|
Spanyolország |
Banco de Espańa |
A tartományi kormányzatok fogyasztóvédelmi hatóságai 4 koordináció: AECOSAN C/Príncipe de Vergara, 54. 28006. Madrid Spanyolország |
|
Euróövezeten kívüli tagállamok |
A pénzforgalmi szolgáltatók megfelelésének biztosításáért felelős illetékes hatóságok |
A pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelésének biztosításáért felelős illetékes hatóságok |
|
Bulgária |
Bulgarian National Bank (Bolgár Nemzeti Bank) 1, Knyaz Alexander І Sq., 1000 Sofia, Bulgaria Kapcsolattartó pont panasz esetén: krastev.k@bnbank.org |
|
|
Horvátország 5 |
Ministry of Finance, Financial Inspectorate (Pénzügyminisztérium, Pénzügyi felügyelet) Ulica grada Vukovara 72 10002 Zagreb Republic of Croatia P.O. BOX 274 e-mail: info.fi@mfin.hr |
Croatian National Bank (Horvát Nemzeti Bank) Trg hrvatskih velikana 3 10002 Zagreb Republic of Croatia P.O. BOX 603 e-mail: prituzbe-zpp@hnb.hr |
|
Cseh Köztársaság |
Czech National Bank (Cseh Nemzeti Bank) Címe: Na Příkopě 28, 115 03 Praha 1 Telefon: +420 224 411 111, fax: +420 224 412 404, e-mail: podatelna@cnb.cz http://www.cnb.cz/en/about_cnb/form_general_enquiry/general_enquiry.html |
|
|
Dánia |
Danish Financial Supervisory Authority (dán pénzügyi felügyeleti hatóság) Århusgade 110, 2100 København Ø Telefon: +45 33 55 82 82 Danish Competition and Consumer Authority (dán verseny- és fogyasztóvédelmi hatóság) Carl Jacobsens Vej 35, 2500 Valby Telefon: +45 41 71 50 00 |
|
|
Magyarország |
Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1054 Budapest Szabadság tér 9. ugyfelszolgalat@mnb.hu vagy info@.mnb.hu |
|
|
Lengyelország 6 |
Polish Financial Supervision Authority (lengyel pénzügyi felügyeleti hatóság) Komisja Nadzoru Finansowego Plac Powstańców Warszawy 1 skr. poczt. 419 00-950 Warszawa Telefon: (+48 22) 262 5000 e-mail: knf@knf.gov.pl |
Döntőbíróság – PL Powstańców Warszawy 1 00 – 030 Warszawa Telefon: + 48 22 26 24 054 e-mail: sad.pohłbo wnv@knf.gov.pl vagy Financial Ombudsman (pénzügyi ombudsman) - Al. Jerozolimskie 87 02-001 Warszawa Telefon: +48 22 333-73-26 tel: +48 22 333-73-27 |
|
Románia |
National Bank of Romania (Román Nemzeti Bank) 25 Lipscani Street 3, 030031 Bucharest, Romania
info@bnro.ro
|
|
|
Svédország |
Finansinspektionen Box 7821 S-103 97 Stockholm E-mail: finansinspektionen@fi.se |
|
|
Egyesült Királyság |
Financial Conduct Authority (pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság) 25 The North Colonnade – London E14 5HS – United Kingdom |
Financial Ombudsman Service (a pénzügyi ombudsman hivatala) |