EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2017.10.24.
COM(2017) 650 final/2
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A Bizottság 2018. évi munkaprogramja
Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európáért
An agenda for a more united, stronger and more democratic Europe
I. Egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió
Európa szemmel láthatóan kezdi visszanyerni erejét. Ötödik éve tart az Európai Unió gazdasági fellendülése, amely már minden egyes tagállamhoz eljutott. Az EU egészében a növekedés mára meghaladja a 2 %-ot, az euróövezetben pedig a 2,2 %-ot – azaz az elmúlt két évben Európa gazdasága nagyobb ütemben növekedett, mint az Egyesült Államoké. A Bizottság jelenlegi megbízatása alatt közel 8 millió új munkahely jött létre – részben az uniós intézmények tevékenységének, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az ifjúsági garancia, az európai strukturális és beruházási alapok közreműködésének, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájának köszönhetően. Az Európai Unióba vetett bizalom újra megerősödik. Márciusi római találkozójukon a vezetők kinyilvánították, hogy még nagyobb egység és még erősebb szolidaritás felmutatásával, valamint a közös szabályok tiszteletben tartásával erősebbé és ellenállóbbá kívánják tenni az Európai Uniót.
Most új lehetőséget kapott Európa, ám ez nem lesz mindig így. A jelenlegi lendület lehető legjobb kihasználása érdekében a Bizottság előterjeszti a következő 14 hónapra, 2018 végéig szóló munkaprogramját. Ez a program az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemtervre épül, melyet Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédével egyidejűleg mutatott be. Segítséget nyújt ahhoz, hogy Európa rendületlenül haladjon célja felé, és folytassa eredményközpontú programjának megvalósítását, valamint eltökélten azokra a jelentős kérdésekre összpontosítson, amelyek tekintetében az uniós fellépés egyértelmű és kimutatható hozzáadott értéket jelent.
Ez a Bizottság a digitális egységes piac, az energiaunió, a tőkepiaci unió, a bankunió, a biztonsági unió és az átfogó európai migrációs politika megvalósításához szükséges javaslatok több mint 80 %-át már előterjesztette 1 . Az elsődleges feladatunk most annak elérése, hogy a javaslatokból jogszabályok váljanak, és e jogszabályokat végrehajtsák. Minél hamarabb fejezi be az Európai Parlament és a Tanács a jogalkotási eljárást, annál hamarabb érzékelhetik a polgárok és a vállalkozások közös munkánk előnyös hatásait. A Bizottság megkétszerezi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy támogassa a társjogalkotókat e munka valamennyi lépése során.
A 2018-as év munkaprogramjának két központi törekvése van. Először is, a munkaprogram a kiemelt szakpolitikai területekre irányuló munkánk elkövetkező hónapok során történő kiteljesítése érdekében korlátozott számban célirányos jogalkotási aktusokat határoz meg. A Bizottság az összes jogalkotási javaslatot legkésőbb 2018 májusáig előterjeszti. Ez lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy időben be tudja fejezni a vonatkozó jogalkotói munkát még azt megelőzően, hogy az európai polgárok a 2019. júniusi európai parlamenti választások során demokratikus módon kinyilvánítják véleményüket a közösen elért eredményeinkről.
Másodszor, a munkaprogram számos olyan kezdeményezést is előirányoz, amelyek egy előretekintő nézőpontot érvényesítve körvonalazzák a 27 tagú új Unió jövőjét 2025-ig. A kezdeményezések tükrözik az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvvel és az Unió helyzetéről szóló beszéddel elindított vitát. Mindez megvalósítható a Lisszaboni Szerződésben rejlő, még kiaknázatlan lehetőségek teljes körű kihasználásával 2 . E kezdeményezések mindegyikét előterjesztjük megbízatásunk lejártáig.
Az előző évekhez hasonlóan a munkaprogramban több olyan javaslat is szerepel, amely a hatályos jogszabályok célravezetőségének és hatásosságának (REFIT) felülvizsgálatát követi nyomon, figyelembe véve a REFIT-platform véleményét is. Annak érdekében, hogy a társjogalkotók az igazán lényeges javaslatok megvalósítására összpontosíthassanak, e munkaprogram számos olyan tárgyalási szakaszban lévő javaslatot is tartalmaz, amelyeknek a visszavonását javasoljuk vagy azért, mert a közeljövőben nem várható róluk megállapodás az Európai Parlamentben és a Tanácsban, vagy pedig azért, már nem szolgálják céljukat, illetve szakmai szempontból idejétmúlttá váltak. A munkaprogram az elavulttá vált jogszabályok hatályon kívül helyezését is tovább folytatja 3 . Ezzel párhuzamosan közzétesszük a Bizottság minőségi jogalkotási programjának és ennek eredményeinek áttekintését is 4 , a REFIT eredménytáblával együtt, amely részletesen bemutatja, hogyan követjük nyomon a REFIT-platform tagjai által kiadott véleményeket és milyen erőfeszítéseket teszünk a hatályos jogszabályok értékelésére és felülvizsgálatára.
II. A Juncker-Bizottság 10 prioritásának teljes körű megvalósítása 5
Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak
A javuló gazdasági kilátásokban központi szerepet játszik az Európa-szerte erősödő bizalom és beruházási kedv. Ez Európa-szerte munkahelyeket hozott létre és növekedést generált, új – fizikai és digitális – infrastruktúra kiépítését segítette elő, valamint hozzájárult ahhoz, hogy Európa gyorsítsa a tiszta energiára való átállást. Most folytatnunk kell a beruházások megerősítésére irányuló erőfeszítéseinket. Az európai beruházási terv fontos szerepet játszik a projektek beindításában, a kis- és középvállalkozások támogatásában és a munkahelyteremtésben. Erre építve most gyors eredményeket kell elérnünk az „ESBA 2.0”-javaslat és a salátarendeletre irányuló javaslat 6 tekintetében, hogy egyszerűbbé váljon az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap együttes felhasználása. A beruházások fellendülése nem lesz tartós, ha nem társulnak hozzájuk strukturális reformok. Elemzést végzünk majd az ilyen beruházásösztönző reformokról. A Bizottság a továbbiakban is az európai szemeszter keretében folytatja a gazdasági politikák összehangolását, valamint a beruházás-élénkítő növekedési stratégia, a rendezett államháztartás és a strukturális reform ösztönzését.
Az európai gazdaság az ipari versenyképességre épül, és az érdekelt felek véleményére támaszkodva a Bizottság előterjesztette Európa megújított iparpolitikai stratégiáját 7 . Körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiánkkal 8 támogatni kívánjuk az innovációt, a munkahelyteremtést és a növekedést, amely hatalmas előnyöket nyújthat gazdaságunk, versenyképességünk és a környezet tekintetében. Az e területre irányuló erőfeszítéseinket korlátozott számú javaslat előterjesztésével kívánjuk megerősíteni. Ezek különösen a következőkre irányulnak: a műanyagok előállításának és felhasználásának módja – arra törekedve, hogy 2030-ig minden műanyag csomagolóanyag újrafelhasználhatóvá váljon –, a víz újrafelhasználása és az ivóvíz kezelése. A körforgásos gazdaság kialakítása terén elért eredmények nyomon követése céljából új keretrendszert is elő fogunk terjeszteni. A szabályozás javítására irányuló ágazati megközelítésünk részeként megoldást keresünk a vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok határterületeinek jogi, műszaki vagy gyakorlati problémáira. Folytatjuk a 2012-es biogazdasági stratégia 9 értékelését, és megvizsgáljuk, hogyan vihető tovább a legmegfelelőbb módon, többek között hatályának kiterjesztése révén.
Bár az általános gazdasági helyzet jelentősen javul, az Európai Uniónak továbbra is van tennivalója a válság nyomán hátramaradt problémák orvoslása tekintetében, és a magasabb növekedést az új munkahelyek, a méltányosság és a mindenki számára elérhető új lehetőségek megteremtésére kell felhasználnia. A Bizottság kialakította e kihívás megoldásának alapjait, többek között az európai készségfejlesztési program 10 révén. Most e program tagállami és regionális szintű megvalósításában kell előrelépnünk, az Európai Szociális Alap támogatásával, és különös figyelmet fordítva az alapkészségekre és a digitális készségek elsajátításának szükségességére.
Összekapcsolt digitális egységes piac
Tekintettel arra, hogy naponta 360 millió európai használja az internetet munkára, tanulásra, vásárlásra vagy kapcsolattartásra, valódi digitális egységes piacra van szükség Európában. A Bizottság 2015 májusa óta már 24 jogalkotási javaslatot terjesztett elő ennek érdekében. Eddig e javaslatok közül a társjogalkotók csupán hatot fogadtak el. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak prioritásként kell kezelnie a tárgyalási szakaszban lévő javaslatok mielőbbi elfogadását, különös tekintettel az Elektronikus Hírközlési Kódex, a szerzői jogok javasolt reformja és a digitális tartalomról szóló irányelv tekintetében. Meg kell erősíteni az európai frekvenciagazdálkodási együttműködést annak érdekében, hogy 2020-ig konzisztens szabályozási és gazdasági feltételek mellett világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú, igen nagy sebességű vezetékes és mobil (5G) hálózatok jöjjenek létre, valamint jelentősebb mértékű és összehangoltabb spektrumkiosztás valósuljon meg. Emellett a digitális egységes piac kiteljesítése érdekében javaslatot terjesztünk elő a platformok és a vállalkozások közötti viszonyok méltányosságáról, kezdeményezést nyújtunk be a hamis hírek elleni fellépés céljából, valamint felülvizsgált iránymutatást teszünk közzé az elektronikus hírközlési ágazatban jelentkező jelentős piaci erőről.
A digitális egységes piac sikere végső soron azon múlik, hogy az európaiak mennyire bíznak benne. Egyre gyakoribbak a kibertámadások, és az európaiak új és szerteágazó fenyegetésekkel szembesülnek. Ezekre reagálva a Bizottság szeptember 13-án már számos javaslatot előterjesztett annak érdekében, hogy megfelelőbb védelmet nyújtson a polgároknak az új technológiákból adódó esetleges fenyegetésekkel szemben 11 . E csomag kiegészítésére gazdaságaink és demokratikus rendszereink stabilitásának a kibertámadásokkal szembeni védelme érdekében létrehozzunk a kiberbiztonsági kompetenciaközpontok hálózatát. Emellett a Bizottság továbbra is összpontosít arra, hogy az új technológiák által kínált lehetőségeket a lehető legjobban kiaknázza, például a nagyteljesítményű számítástechnika és az önvezető autók tekintetében. Azt is megvizsgáljuk, hogyan használhatjuk ki a gazdaságainkban és társadalmainkban egyre nagyobb szerepet játszó mesterséges intelligencia lehetőségeit.
Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika
Jelentős előrelépéseket értünk el az energiaunió terén. Most a „Tiszta energia minden európainak” néven 2016 decemberében előterjesztett intézkedéscsomag 12 és az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikáink korszerűsítésére irányuló javaslatok elfogadását kell prioritásként kezelni. A Bizottság folytatja az energiaellátás biztonságának és a belső piac működésének javítására irányuló munkáját. Közös szabályokat javaslunk az európai belső gázpiacra belépő földgázvezetékekre vonatkozóan. Tárgyalásokat indítunk Oroszországgal az Északi Áramlat 2. elnevezésű gázvezetékprojekt működésére vonatkozó alapelvekről, mihelyt a Tanács az ajánlásunknak megfelelően elfogadja az erre vonatkozó erőteljes felhatalmazást. A közlekedés terén a Bizottság a személygépkocsik, kisteherautók és nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó új szabványok kialakítására helyezi a hangsúlyt. Folytatjuk az akkumulátorokra és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára irányuló munkánkat, felismerve ezek stratégiai szerepét a tiszta mobilitásra és a tiszta energiára való áttérésben.
Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac
A jól működő egységes piac az európai projekt központi eleme. Lehetővé teszi a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabadabb mozgását. A vállalatok számára kiaknázható lehetőségeket, a fogyasztók számára bővebb választékot és alacsonyabb árakat biztosít. A Bizottság az elkövetkező évben az uniós társasági jog felülvizsgálatára összpontosít, hogy egyértelmű, korszerű és hatékony szabályok biztosításával támogassa a vállalkozásokat. Folytatjuk erőfeszítéseinket a nemzeti költségvetések káros adózási gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében. Ezek többek között a héamérték megállapításának korszerűsített szabályaira, a tagállamok között a héa terén folytatott közigazgatási együttműködés új szabályaira, a kkv-kre vonatkozó héarendszer egyszerűsítését célzó javaslatra, valamint a multinacionális vállalatok digitális gazdaságban elért nyereségének adóztatására vonatkozó szabályokra irányulnak. Emellett a Bizottság intézkedéseket javasol az élelmiszer-ellátási lánc működésének tökéletesítésére, hogy segítse a gazdálkodók piaci helyzetének megerősítését, és védje őket a jövőbeli megrázkódtatásokkal szemben.
A tőkepiaci unió 13 kiteljesítése érdekében javaslatokat teszünk a pénzügy és a technológia közötti interakciók kezelésére, valamint szabályokat terjesztünk elő a közösségi és személyközi finanszírozásra vonatkozóan. Megkönnyítjük a fedezett kötvények alkalmazását és csökkentjük a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását hátráltató akadályokat, valamint kezdeményezést terjesztünk elő a fenntartható finanszírozásról. Új szabályokat javaslunk a határokon átnyúló fizetésekre vonatkozóan, amelyek az eurótól eltérő pénznemekre is kiterjednek majd. Ez hozzájárul annak biztosításához, hogy minden európai csökkentett díjfizetés mellett hajthasson végre külföldi átutalásokat vagy vehessen fel készpénzt az automatákból nyaralás közben.
Továbbra is vannak tennivalók, ha biztosítani akarjuk, hogy a társadalmi igazságosság és a munkavállalói jogok az egységes piac alapvető jellemzői közé tartozzanak. A Bizottság a munkavállalói mobilitással és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával kapcsolatos kihívások megválaszolására javaslatot tesz az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására és egy olyan többfunkciós európai társadalombiztosítási azonosító jel bevezetésére, amely számos területen teszi majd egyszerűbbé a polgárok számára a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást. Javasoljuk a szociális biztonsági rendszerek korszerűsítését, figyelembe véve a munkavégzés új formáit, annak érdekében, hogy felszámoljuk a hézagokat és elérjük, hogy a foglalkozási viszony jellegétől függetlenül minden munkavállaló fizethessen járulékot és rendelkezhessen társadalombiztosítással. Az egységes piac munkavállalóinak további védelme érdekében a Bizottság megerősített kötelezettségek bevezetését javasolja arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottaknak írásbeli tájékoztatást adjanak a munkafeltételekről.
Elengedhetetlen a polgárok megfelelőbb védelme is, ezért közös cselekvési tervet terjesztünk elő a nemzeti oltási politikákra vonatkozóan. Ez támogatja majd a tagállamokat az oltási programok végrehajtásában, a védőoltásokkal szembeni vonakodás csökkentésében és az oltóanyag-ellátás megerősítésében.
Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió
A gazdaságélénkülés lendületének fenntartása érdekében a Bizottság nagyjából semleges költségvetési irányvonalat ajánl az euróövezetnek, továbbra is a gazdasági és társadalmi konvergencia és reziliencia megerősítésére összpontosítva. Folytatjuk a mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió kialakítására, valamint demokratikus elszámoltathatóságának megerősítésére irányuló munkát is. A gazdasági és monetáris unió a rendelkezésünkre álló legjobb eszköz arra, hogy fokozzuk Európában a jólétet, és védelmet biztosítsunk az európaiak számára a jövőbeli gazdasági sokkhatásokkal szemben. A Bizottság e munka továbbvitele érdekében 2017 vége előtt jelentős intézkedéscsomagot terjeszt elő.
Ezen intézkedéscsomag részeként javasolni fogjuk az Európai Stabilitási Mechanizmus beágyazását az Európai Unió jogi keretébe, hogy fokozzuk demokratikus elszámoltathatóságát és egyúttal a döntéshozatalban játszott szerepét is megerősítsük. Olyan európai valutaalap létrehozását kell célul kitűznünk, amely képes reagálni a válságokra, és együttműködni a napi szintű gazdaságpolitikai koordináció és gazdaságfelügyelet már működő eszközeivel. Javaslatot teszünk továbbá az uniós költségvetésen belül az euróövezetre vonatkozó külön költségvetési sor létrehozására, a következő négy funkció ellátására: segítségnyújtás a strukturális reformokhoz, stabilizációs funkció, védőháló a bankunió számára, valamint az euróövezeten kívüli tagállamokat az euróövezethez történő csatlakozást megelőzően segítő konvergenciaeszköz. Javasolni fogjuk emellett a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés lényegi elemeinek az uniós jog keretébe történő integrálását, amint erről 2012-ben megállapodtunk, figyelembe véve a Stabilitási és Növekedési Paktumba beépített és a Bizottság által 2015 januárja óta meghatározott megfelelő rugalmasságot. Gazdasági és monetáris uniónk csak úgy válhat erősebbé, ha a szolidaritás és a felelősségvállalás nem választható el egymástól.
E munka másik alapvető pillére a bankszektorban fennálló kockázatok csökkentését és megosztását egyaránt biztosító bankunió megvalósítása. A Bizottság nemrég a Tanács által tett kötelezettségvállalásokra 14 támaszkodva ambiciózus, ám reális pályát határozott meg annak érdekében, hogy megállapodásra jussunk a bankunió valamennyi függőben lévő eleméről, ezen belül különösen az európai betétbiztosítási rendszerről, és további javaslatokat terjesztünk elő a nemteljesítő hitelek kezeléséről és az uniós államkötvény-fedezetű értékpapírok fejlesztéséről. A teljes körű bankunió – a tőkepiaci unióval együtt – hozzájárul a polgárok és a vállalkozások szükségleteinek megfelelő, stabil és integrált uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez.
A szociális jogok európai pillére 15 új lendületet ad majd a tagállamok közötti konvergenciafolyamatnak, melynek célja a munka- és életkörülmények javítása. Az EU szociális menetrendjének valamennyi szintjén meghatározó szerepe lesz, és segít abban, hogy egyetértésre jussunk egymás között arról, mit jelent az egységes piacon a társadalmi igazságosság – így haladva egy Európai Szociális Normaunió megvalósítása felé, amelynek szükségességére Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében felhívta a figyelmet. Várakozással tekintünk a novemberi göteborgi csúcstalálkozó elé, amelyen sor kerül a szociális jogok európai pillérének kihirdetésére. Az érintett kérdések megfelelő nyomon követése érdekében az európai szemeszter eljárásának részévé tesszük a szociális mutatók új eredménytábláját, amely a szociális jogok európai pillérét kíséri.
Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében
Európa számára a világ vezető kereskedelmi hatalmaként létfontosságú a világ különböző részein található kereskedelmi partnerekkel folytatott nyitott és tisztességes kereskedelem. Progresszív és ambiciózus kereskedelmi menetrend megvalósítására törekszünk, megtalálva a kellő egyensúlyt a nyitottság és a kölcsönösség, valamint a szociális és környezetvédelmi normák érvényesítése között. Az uniós kereskedelmi megállapodások munkahelyeket és növekedést teremtenek. Tárgyalásokat fogunk folytatni a Mercosurral és Mexikóval, továbbá együttműködünk az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy sor kerüljön a – többek között Japánnal, Szingapúrral és Vietnammal való – megállapodások megkötésére és megfelelő végrehajtására annak érdekében, hogy ezek az előnyök valósággá váljanak. Az Ausztráliával és Új-Zélanddal való kereskedelmi tárgyalások terén is előrelépést szeretnénk, mihelyt a Tanács jóváhagyja a Bizottság ajánlása szerinti megbízatást. Ugyanakkor nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei. Idén is folytatjuk arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy a harmadik országok viszonylatában megőrizzük és előmozdítsuk a szigorú európai normákat, valamint tisztességes versenyfeltételeket biztosítsunk globális szinten az európai munkavállalók és vállalkozások számára. Ezzel összefüggésben elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament és a Tanács késedelem nélkül elfogadja azokat a tárgyalási szakaszban lévő javaslatokat, amelyek a piacvédelmi eszközök korszerűsítésére, illetve az EU-ban megvalósuló közvetlen külföldi befektetések ellenőrzésére irányulnak 16 .
A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége
A belső piac sikere végső soron a bizalmon múlik. Ez a bizalom könnyen elvész, ha a fogyasztók úgy érzik, nem állnak rendelkezésükre jogorvoslati lehetőségek, ha kár éri őket. A Bizottság ezért előterjeszti az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” nevű csomagot annak érdekében, hogy javítsa a fogyasztói jogok bírósági érvényesítését és peren kívüli jogorvoslatát, valamint megkönnyítse a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti koordinációt és e szervek hatékony intézkedéseit. Folytatjuk a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló munkánkat is.
Az Unió célja a polgárok jólétének védelme, amely biztonságuk előmozdítását is magában foglalja. Az Unió az elmúlt év során döntő szerepet játszott a polgárok természeti katasztrófákkal szembeni védelme terén, és a jövőben is készen kell állnia erre. Az európai uniós polgári védelmi mechanizmus európai szolidaritásról tanúskodik az Unió határain belül és kívül egyaránt. Javaslatot terjesztünk elő a mechanizmus megerősítésére és saját operatív kapacitásokkal való felruházására annak érdekében, hogy az Unió a válság és szükséghelyzet esetén a lehető legnagyobb hatékonysággal és a lehető legkevésbé bürokratikus módon nyújtson támogatást a polgároknak.
A biztonsági unió megvalósítása elsődleges feladat. Miközben a terrorizmus elleni küzdelem terén már valós előrelépéseket értünk el, javaslatokat terjesztünk elő a bűnüldöző hatóságok elektronikus bizonyítékokhoz és pénzügyi adatokhoz való határon átnyúló hozzáférésének javítása és a terroristák által házilag készített fegyverekhez használt robbanóanyag-prekurzorokkal szembeni szabályok megszilárdítása céljából. Tovább ösztönözzük a terrorizmus-népszerűsítő és más illegális internetes tartalmak észlelése és eltávolítása terén a közösségi médiát üzemeltető vállalatokkal folytatott együttműködést, és szükség esetén jogszabályt terjesztünk elő a terrorista tartalmak eltávolításáról. A Bizottság a továbbiakban is támogatja a tagállamokat a radikalizálódás elleni küzdelemben és a nyilvános terek védelméről szóló cselekvési terv 17 végrehajtásában, továbbá újabb intézkedéseket dolgoz ki a vasúti személyszállítás biztonságának javítására. Az információs rendszerek interoperabilitásáról szóló javaslattal megerősítjük arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy az Európai Unióban biztonságosabb társadalmat teremtsünk, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
Az adat- és információcsere napjaink társadalmainak alapvető jellemzője, és egyre inkább határokon átívelő jelenség. A Bizottság véglegesíteni fogja az adatmegőrzéssel kapcsolatos koncepcióról szóló iránymutatását. 2018 elején a Bizottság határozat elfogadását is tervezi Japán tekintetében az adatok célnak való megfelelésére vonatkozóan annak érdekében, hogy megerősített gazdasági partnerségünk részeként biztosított legyen a személyes adatok EU és Japán közötti szabad áramlása.
A Bizottság megerősíti a schengeni rendszer iránti elkötelezettségét, és leszögezi, hogy célja a schengeni rendszer működésének mielőbbi helyreállítása, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok arányos biztonsági érdekeit. Ehhez elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament és a Tanács mielőbb elfogadja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslatot.
Elmozdulás egy új migrációs politika felé
Az európai migrációs stratégia megvalósítása jól halad. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak prioritásként kell kezelnie a már előterjesztett javaslatokat. Különösen a dublini rendszer reformja 18 játszik kulcsszerepet egy olyan közös európai menekültügyi rendszer kiépítésében, amely a szolidaritáson alapul és biztosítja a felelősségmegosztást. Támogatjuk az Európai Parlament és a Tanács arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2018 júniusáig lezáruljon a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló munka.
A migrációs partnerségi keret nélkülözhetetlen a migrációs szakpolitikáink külső komponensének sikeres megvalósításához. Ahhoz, hogy hatékonyabb uniós intézkedéseket tegyünk az EU területén tartózkodásra nem jogosult személyek visszatérése érdekében, a tagállamok harmadik országokkal közösen folytatott, eltökélt erőfeszítéseire van szükség. Létrehoztuk a külső beruházási tervet 19 , amely támogatást nyújt az afrikai földrészen és a szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országokban megvalósuló beruházások új generációjához, és késedelem nélkül nekilátunk e terv megvalósításának a fenntartható helyi projektek támogatása érdekében.
Európának tényleges és jogszerű lehetőségekkel kell alternatívát biztosítania azok számára, akik az életüket kockáztatják, és akiket csempészhálózatok használnak ki. Az áttelepítés megerősítése hiteles uniós választ kínál a védelemre szorulóknak. Európának – elöregedő kontinensként – szüksége is van a legális migrációra a készséghiány áthidalásához és a demográfiai kihívások kezeléséhez. Ez azon területek közé tartozik, ahol az EU együttesen erőteljesebben tud fellépni, mint a tagállamok külön-külön. A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésére és tartózkodására vonatkozó javaslatról (kékkártya-javaslat 20 ) mielőbb meg kell állapodni. A Bizottság 2018 folyamán előterjeszti a vízumkódex felülvizsgálatához és a vízuminformációs rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges javaslatokat is, és ezzel kapcsolatban visszavonja a vízumkódexre és a schengeni körutazói vízumra vonatkozó javaslatát 21 .
Erőteljesebb globális szerepvállalás
Európa továbbra is a béke és a stabilitás fellegvára, ám biztonságunkat nem tekinthetjük magától értetődőnek. Szorosabban együtt kell működnünk a védelem terén, a rendelkezésünkre álló összes eszközt mozgósítva, ideértve az uniós költségvetést is. Üzleti és biztonsági szempontból egyértelmű, hogy az európai védelmi iparban több innovációra és együttműködésre van szükség. E munkában kulcsszerepet kell biztosítani az Európai Védelmi Alapnak. A Bizottság prioritásként kezeli az Alap gyors végrehajtását és az európai védelmi ipari fejlesztési programra irányuló javaslatot 22 .
Ápoljuk és megszilárdítjuk kapcsolatainkat az olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint India és Latin-Amerika. Az Ázsiával való kapcsolatok általános javítása érdekében stratégiát javaslunk a két földrész összeköttetéseinek megerősítése céljából. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal régóta fenntartott partnerségünk igen értékes. Azon dolgozunk, hogy 2020-ban megújítsuk e partnerséget, hozzáigazítva a gyorsan változó globális környezethez, és erős, korszerű politikai szövetséggé alakítva. Együttes erőfeszítéseket teszünk, hogy megvalósítsuk közös érdekeinket és megerősítsük a szabályokon alapuló világrendet. A történelmi jelentőségű iráni nukleáris megállapodás megnyitotta az utat az EU és Irán közötti tágabb kapcsolatok megújítása felé. Irakkal való kapcsolatainkat szintén továbbfejlesztjük.
A demokratikus változás Uniója
A demokratikus változás Uniójának megteremtése a Bizottság egyik központi kötelezettségvállalása. A Bizottság jelentősen fokozta erőfeszítéseit a polgárokkal való kapcsolattartás érdekében: 312 civil párbeszédet tartott, a minőségi jogalkotási program keretében minden érdekelt féllel kiterjedtebb konzultációkat folytatott, valamint javaslatot tett az európai polgári kezdeményezés felülvizsgálatára 23 , hogy azt szélesebb körben és egyszerűbben lehessen alkalmazni. Alig egy éve hoztuk létre az Európai Szolidaritási Testületet 24 , amely már fiatalok ezreinek kínál új lehetőségeket Unió-szerte. Segíti a fiatalokat a társadalmi szerepvállalásban és abban, hogy pályájuk kezdetén új ismeretekre és készségekre tegyenek szert. Most az év végéig meg kell teremtenünk a kezdeményezés szilárd jogi alapjait.
A demokratikus legitimációban az átláthatóság és az elszámoltathatóság is központi szerepet játszik. A Bizottság példamutatóan jár el az érdekképviselőkkel fenntartott kapcsolataiban, és ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb egyezzenek meg a mindhárom intézményre vonatkozóan alkalmazandó, kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásról 25 . Konstruktív lépéseket teszünk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való egyeztetések során annak érdekében, hogy megállapodásra jussunk a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet előterjesztett módosításairól 26 , valamint az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendeletről 27 .
III. 2025-ig megvalósítandó cél: egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió
A jelenre vonatkozó programunk végrehajtása mellett tovább kell munkálkodunk a jövő Uniójának előkészítésén. Munkaprogramunk amellett, hogy leírja az elkövetkező 14 hónapban megvalósítandó tennivalóinkat, olyan kezdeményezéseket is javasol, amelyek a távolabbi jövőbe – 2025 felé és azon túl – tekintenek.
2019. március 30-án új, 27 tagból álló Unió jön létre. Ennek az új Európának az alakítása a mi kezünkben van. Alig néhány héttel később, 2019 júniusában az európai polgárok a szavazóurnához járulnak. A mostantól odáig tartó időszakban azon kell munkálkodnunk, hogy amikor szavaznak, úgy érezzék: ez az új Európa megfelel elvárásaiknak és eredményeket mutat fel a számukra legfontosabb kérdések tekintetében. Ezt a célt tűzte ki a Bizottság az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló nagyszebeni ütemtervben 28 , és ezt tükrözi most az Európai Tanács október 19-i ülésén elfogadott vezetői ütemterv is, amely konkrét eredményeket kíván elérni a 2019. május 9-én Romániában megrendezésre kerülő rendkívüli csúcstalálkozóig. A Bizottság munkaprogramjával járul hozzá politikai tekintetben az ütemterv megvalósításához. Most van itt a cselekvés ideje, ezért a Bizottság még a jelenlegi megbízatása keretében előterjeszti ezeket az előretekintő kezdeményezéseket, kihasználva a hatályos Szerződések kiaknázatlan lehetőségeit az ambiciózus és gyors előrelépésre.
Az ütemterv megvitatása és továbbfejlesztése, valamint a kezdeményezéseken való közös munka érdekében együttműködünk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, valamint a nemzeti parlamentekkel. A folyamat során mindvégig az Európa jövőjéről szóló fehér könyvvel 29 elindított demokratikus és inkluzív vitára és az ezt követően a kulcsfontosságú területek alternatíváit felvázoló vitaanyagokra 30 támaszkodunk. Minden polgár előtt nyitva áll, hogy véleményt nyilvánítson az Európa jövőjéről szóló fehér könyvről, és közvetlenül elmondja elképzeléseit a további közös teendőkről.
Egységesebb Unió
A Bizottság megbízatásának ideje alatt minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy a szabad mozgás schengeni térségét Bulgáriára és Romániára is kiterjesszük, biztosítva ezen tagállamok számára a többi ország által már élvezett előnyöket. Horvátország számára szintén lehetővé kell tennünk, hogy a kritériumok hiánytalan teljesítése után teljes jogú schengeni taggá váljon. Hasonlóképpen, az euró rendeltetése, hogy az Európai Unió egészének egységes pénzneme legyen. Egységesítenie és nem megosztania kell kontinensünket, azaz többnek kell lennie, mint egy kiválasztott országcsoport pénznemének. Az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezt megvalósítsák, és ennek érdekében új eurócsatlakozási eszköz létrehozására teszünk javaslatot, amely technikai és pénzügyi segítséget is kínál a csatlakozóknak.
Bár egyértelmű, hogy további uniós bővítésre a jelenlegi Bizottság és Parlament megbízatása során nem kerül sor, hiszen erre egyik tagjelölt sem áll készen, továbbra is hiteles bővítési kilátásokat kell biztosítanunk a Nyugat-Balkán valamennyi ország számára. Az uniós tagság kilátása komoly szerepet játszik a reformok és a stabilitás előmozdításában. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság stratégiát fog előterjeszteni az élen járó nyugat-balkáni tagjelölt államok, Szerbia és Montenegró uniós csatlakozására vonatkozóan.
Erősebb Unió
Egy erősebb Uniónak megfelelő pénzügyi eszközökkel kell rendelkeznie szakpolitikáinak megvalósításához. Az Unió az elmúlt években gyökeres változásokon esett keresztül, és az előtte álló kihívások is jelentősen átalakultak. Uniónknak olyan költségvetésre van szüksége, amely segítséget nyújt céljaink megvalósításához. A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretnek tükröznie kell mindezt. Az Egyesült Királyság kiválásának aktuális kihívásán túl az Uniónak eszközöket kell biztosítani ahhoz is, hogy kiaknázhassa az új és a kialakulóban lévő technológiák előnyeit, fokozatosan kiépítse a teljes körű védelmi uniót, valamint folyamatosan kezelni tudja a biztonsági kihívásokat és a migrációt. A biztosi testületben (2018. január) és az uniós vezetők körében (2018. február) a politikai irányokról folytatandó vitákat követően jövő év májusában átfogó javaslatot teszünk az asztalra a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, a saját forrásokra is kiterjedően, figyelembe véve a Monti-jelentés ajánlásait is. Célunk az, hogy az új többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások még e Bizottság megbízatása alatt lezáruljanak. Az új költségvetés lehetővé teszi, hogy megvalósítsuk a polgárok elvárásait egy olyan EU-val kapcsolatban, amely eredményeket ér el a legfontosabb kérdések tekintetében, és hozzájárul az EU hosszú távú fenntarthatóságához.
Európa úgy tud megerősödni, ha hatékonyabbá is válik. Képesnek kell lennie gyors és határozott intézkedéseket hozni a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások minél hamarabb élvezhessék az uniós jogszabályokból fakadó előnyöket. A Bizottság ezért felvázolja, hogy a hatályos Szerződésekben található úgynevezett áthidaló klauzulák alapján hogyan térhetünk át bizonyos területeken az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra, amennyiben abban valamennyi állam-, illetve kormányfő egyetért. Így fogunk eljárni a belső piacra vonatkozó kérdésekkel, valamint bizonyos külpolitikai határozatokkal kapcsolatban, hogy az Unió határozott globális szereplőként, kellő súllyal lépjen fel, különös figyelmet fordítva eközben e határozatok következetességére és hatékonyságára.
Végül pedig egy erősebb Európának polgárait is védenie kell, és garantálnia kell a terroristák bíróság elé állítását. Ezért a 2018 szeptemberében Bécsben megrendezésre kerülő, kifejezetten biztonsági kérdésekkel foglalkozó speciális vezetői csúcstalálkozót megelőzően javaslatot terjesztünk elő arról, hogy az új Európai Ügyészség feladatköre a terrorizmus elleni küzdelemre is kiterjedjen.
Demokratikusabb Unió
Uniónknak döntő előrelépést kell tennie a demokrácia terén ahhoz, hogy eloszlassa az uniós polgárok aggodalmait és megfeleljen elvárásaiknak. Első lépésként biztosítanunk kell, hogy az európai parlamenti választások ne pusztán az egyes tagállamok nemzeti szintű kampányai és választásai legyenek. E tekintetben fontos lépést jelent a Bizottság fent említett, az európai politikai pártok hatékonyabb működésére irányuló javaslata, amely tartalmazza a jelenlegi Bizottság tagjainak és vezetőinek megválasztásában érvényre juttatott újítást, a listavezetők („Spitzenkandidaten”) pozícióját is. Középtávú perspektívában folytatnunk kell annak az elképzelésnek a végiggondolását, amely az európai parlamenti választások európai és demokratikus jellegének további erősítése érdekében transznacionális listákat vezetne be. Hasonlóképpen, az Uniót demokratikusabbá és hatékonyabbá tevő intézményi reformokról gondolkodva folytatnunk kell azon lehetőség vizsgálatát is, hogy az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak egyetlen, közös elnöke legyen. Az Európai Unió egyszersmind az államok Uniója és a polgárok Uniója is. Egyetlen elnök irányítása alatt jobban kifejeződne Uniónk kettős legitimációja.
A Bizottság ismerteti nézeteit az esetleges állandó európai gazdasági és pénzügyminiszteri funkció létrehozásáról is. E pozíció hatékonyabbá tenné a szakpolitikai döntéshozatalt, mivel egyszemély lenne felelős az uniós és euróövezeti szintű gazdaságpolitikai döntéshozatal és a fő költségvetési eszközök összehangolásáért, valamint amennyiben a Bizottság alelnöki pozíciójával kapcsolnánk össze, a demokratikus elszámoltathatóság is fokozódna. Ezzel egyidejűleg bemutatjuk egy biztonságos euróövezeti értékpapír lehetséges kifejlesztéséről végzett feltáró munkánkat.
Egy igazán fontos kérdésekre összpontosító Uniónak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy demokratikusan és hatékonyan lépjen fel akkor és ott, amikor erre szükség van. A jelenlegi Bizottság eddigi munkájára támaszkodva továbbra is arra kell törekednünk, hogy a nagy jelentőségű dolgokban vállaljunk nagyobb szerepet. Ez azt is jelenti, hogy ne akarjuk a polgárok mindennapi életének minden részletét szabályozni. Komolyan végig kell gondolnunk, hogyan tudunk kevesebb intézkedéssel hatékonyabban fellépni, és hogyan adhatunk vissza hatásköröket a tagállamok kezébe, ha ez az észszerű megoldás. A Timmermans első alelnök által vezetett munkacsoport munkájára építve a Bizottság bemutatja majd elképzeléseit arról, hogyan fokozható a szubszidiaritás, az arányosság és a minőségi jogalkotás annak biztosítása érdekében, hogy csak azokon a területeken intézkedjünk, amelyeken az uniós fellépés a hozzáadott értéket teremt.
Európa jövője azon múlik, hogy képes-e továbbra is érvényesíteni a bennünket összekötő közös értékeket: a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat. A jogállamiság tiszteletben tartása elképzelhetetlen politikai irányítástól mentes, független igazságszolgáltatás nélkül – ez előfeltétele annak, hogy a társadalomban érvényre jusson a béke, a szabadság, a tolerancia, a szolidaritás és az igazságosság. A fenntartható és méltányos növekedéshez és az Európa iránti bizalomhoz szintén elengedhetetlen. Ezért kezdeményezést terjesztünk elő a jogállamiság Európai Unión belüli érvényesítésének erősítésére.
IV. Jobb gyakorlati eredmények elérése – minőségi jogalkotás, végrehajtás és érvényesítés
Ma minden korábbi időszaknál nagyobb szükség van alapos előkészítésre, értékelésre és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra. Minden döntés és javaslat kidolgozása során strukturált és átfogó módon át kell tekintetni az összes elérhető tényt és bizonyítékot. Túl nagy a tét, túl nagyok a kihívások ahhoz, hogy más módon járjunk el. Ezért a Bizottság minden erőfeszítése a minőségi jogalkotás programján alapul, amely biztosítja, hogy a javaslataink az elérhető legpontosabb információkra támaszkodjanak. Az elmúlt év során jelentősen megerősítettük a civil társadalommal való aktív párbeszédre irányuló erőfeszítéseinket, hogy munkánk legitimitását és minőségét egyaránt javítsuk. Továbbra is csak ott fogunk fellépni, ahol erre szükség van, és ahol ez hozzáadott értéket jelent.
Ugyanakkor a legjobb javaslatoktól sem várhatók eredmények, ha a tagállamok nem ültetik azokat át nemzeti jogukba és nem valósítják meg azokat helyesen és hatékonyan a gyakorlatban. A Bizottságnak – a Szerződések őreként – központi szerepe van ennek garantálásában. 2016 végén a Bizottság fokozottan stratégiai megközelítést terjesztett elő a kötelezettségszegésre vonatkozó szakpolitikájára vonatkozóan, az uniós jog megfelelőbb betartásának biztosítása céljából 31 . E szakpolitika lehetővé teszi az olyan rendszerszintű problémákra való összpontosítást, amelyek esetében a jogérvényesítési intézkedések ténylegesen elősegítik a jogszabályoknak való gyorsabb megfelelést a valóban fontos területeken. A hatályos uniós jogszabályok hatékony érvényesítése nem kevésbé fontos, mint az új jogszabályok kidolgozása. A tagállamoknak felelősségteljesen kell eljárniuk: tiszteletben kell tartaniuk és érvényesíteniük kell azokat a szabályokat, amelyeket a többi tagállammal közösen saját maguk léptettek hatályba. Elkötelezzük magunkat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt tavaly elfogadott, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 32 teljes körű végrehajtása mellett.
A kötelezettségszegésre vonatkozó szakpolitikájának részeként a Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat és együttműködik velük az uniós szabályok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításában. A Bizottság folytatja a bűnüldöző hatóságok korszerűsítésének ösztönzését az európai szemeszter keretében és – adott esetben – speciális jogszabályok révén. A Bizottság az európai szemeszter keretében továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik hatékonyságának javításához és a korrupció elleni küzdelemhez is, továbbá uniós források és az uniós igazságügyi eredménytábla segítségével támogatja a igazságügyi reformokat és az igazságügyi képzéseket. A Strukturálisreform-támogató Szolgálat a jövőben is az egyedi szükségleteknek megfelelően kialakított támogatást nyújt a tagállamoknak az eredményesebben működő intézmények, erőteljesebb irányítási keretek és hatékonyabb közigazgatási hatóságok kialakításához, miközben tevékenységeit több ágazatra és több tagállamra is kiterjeszti.
A Bizottság különös figyelmet fordít a független közigazgatási hatóságokra és ellenőrző szervekre, amelyeknek az uniós jogszabályok értelmében elégséges és megfelelő eszközöket kell biztosítani, valamint garantálni kell a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges függetlenségüket. Ide tartoznak a nemzeti versenyhatóságok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, illetve az energiaágazat terén tevékenykedő nemzeti szabályozó hatóságok, a vasúti szabályozó szervek, a nemzeti pénzügyi felügyeleti hatóságok és a nemzeti adatvédelmi hatóságok.
Folytatjuk emellett a nemzeti hatóságokkal különböző hálózatok keretében, partnerségben végzett munkánkat is. Ilyen szervezet például az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, amely segítségnyújtást és tanácsadást biztosít a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok számára az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret végrehajtásával kapcsolatban. Ehhez hasonlóan együttműködünk az Európai Versenyhatóságok Hálózatával, amely a versenyjogi szabályok hatékony és koherens végrehajtásához járul hozzá. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzuk a környezetvédelmi jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózatban is, amely elsősorban azáltal játszik kulcsszerepet, hogy előmozdítja a környezetvédelmi vívmányok érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, illetve az ellenőrzéskor alkalmazott minimumkövetelmények betartását. A nemrég előterjesztett megfelelési és segítségnyújtási csomag – és különösen az egységes digitális ügyfélkapu – segíti majd a polgárokat és vállalkozásokat az egységes piac által kínált lehetőségek teljes körű kiaknázásában.
Az új uniós adatvédelmi keret olyan szilárd közös adatvédelmi normákat határoz meg, amelyek megfelelnek a digitális kor követelményeinek. A polgárok és a vállalkozások olyan szabályok előnyeit élvezhetik majd, amelyek erőteljes védelmet biztosítanak, és ezzel egyidejűleg innovációs lehetőségeket is teremtenek a digitális egységes piacon. A Bizottság az új szabályok 2018. májusi hatálybalépését megelőzően iránymutatást nyújt a polgároknak, vállalkozásoknak és közigazgatási szerveknek a felkészüléshez. Ennek során szorosan együttműködünk a nemzeti adatvédelmi hatóságokat tömörítő új Európai Adatvédelmi Testülettel, amely 2018. május 25-én kezdi meg működését.
Tovább erősítjük együttműködésünket az Ombudsmanok Európai Hálózatával, melyet az európai ombudsman koordinál. A nemzeti és a regionális ombudsmanokból álló hálózat célja az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos jó közigazgatás nemzeti szintű előmozdítása.
V. Következtetések
Az előttünk álló 16 hónapban lehetőség nyílik Európa előtt arra, hogy cselekedjen és érdemi változást érjen el. A Bizottság 2018. évi munkaprogramja a jelenlegi lendületre épít, és célirányos menetrendet határoz meg a tíz prioritás és az azokat megalapozó stratégiák megvalósítása céljából. 2018 döntő jelentőségű év lesz Európa számára. Arról kell szólnia, hogy kézzelfogható eredményeket biztosítsunk a polgárok számára. Erre összpontosít a programunk. Gondoskodunk kell arról, hogy egyszerű, könnyen érthető és valóban értékes eredményeket valósítsunk meg, olyanokat, amelyek előnyös hatásait a polgárok mindennapi életük során érzékelik.
A legfontosabb és legsürgősebb jogalkotási dokumentumok tekintetében megvalósítandó gyors előrelépések ösztönzésében értékes eszköznek bizonyult az EU jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat, amelyet a három uniós intézmény elnöke írt alá tavaly decemberben. Nagy várakozással tekintünk az elé, hogy az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság közös irányának biztosítására a három elnök új együttes nyilatkozatról állapodjon meg.
A Bizottság intenzíven együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy mire a polgárok 2019-ben a szavazóurnákhoz járulnak, az Unió megvalósítsa a kitűzött céljait. Európa megítélése nem az elfogadott irányelvek és rendeletek mennyiségétől, hanem a polgáraink érdekében megvalósított kézzelfogható eredményektől és szakpolitikáktól függ. E munkaprogram biztosítja e közös európai törekvés alapjait.
„Az Európai Bizottság a megbízatása félidejénél: Juncker elnök tíz prioritásának helyzete” – az Európai Parlament 2017. július 11-i jelentése.
E javaslatokat az 1. melléklet (Új kezdeményezések) és a 3. melléklet (Tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatok) sorolja fel részletesen.
A visszavonásra javasolt kezdeményezéseket a 4. melléklet, a hatályon kívül helyezendő jogszabályokat pedig az 5. melléklet sorolja fel részletesen.
COM(2017)651 Közlemény – A minőségi jogalkotási program megvalósítása: jobb megoldások a jobb eredmények érdekében.
A Bizottság 2018. évi kommunikációs munkáját a bizottsági prioritásokra fogja összpontosítani a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belüli, 2017–2018. évi kommunikációs fellépés alapján (C(2016) 6838, 2016.10.25.), különös hangsúlyt fektetve a nagyszebeni ütemtervre.
COM(2016)597, ESBA 2.0; COM(2016)605, a salátarendeletre irányuló javaslat.
COM(2017)479 Közlemény: Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája.
COM(2017)33 Jelentés a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról.
COM(2012)60 Közlemény – Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság.
COM(2016)381 Közlemény: Új európai készségfejlesztési program.
JOIN(2017)450 Közlemény: Ellenálló képesség, elrettentés és védelem – erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban.
COM(2016) 860 Tiszta energia minden európainak.
A tőkepiaci unió kiteljesítése érdekében tervezett intézkedéseket a 2017. júniusi félidős felülvizsgálatban jelentettük be – lásd: COM(2017) 292.
COM(2017)592 Közlemény a bankunió megvalósításáról.
COM(2017)250 Közlemény a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról.
Lásd a tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatokról szóló 3. mellékletet.
COM(2017)612 Cselekvési terv a nyilvános terek védelmének javítására.
COM(2016)270 Javaslat: Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló rendelet.
COM(2016)581 Közlemény – Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé.
COM(2016)378 Javaslat: Irányelv a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről.
COM(2014)164 Javaslat: Rendelet az Uniós Vízumkódexről létrehozásáról (vízumkódex); COM(2014)163 Javaslat: Rendelet a schengeni körutazói vízum létrehozásáról és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény, valamint az 562/2006/EK és a 767/2008/EK rendelet módosításáról.
COM(2017)294 Javaslat: Rendelet az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról.
COM(2017)482 Javaslat: Rendelet az európai polgári kezdeményezésről.
COM(2017)262 Javaslat: Rendelet az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról.
COM(2016)627 Javaslat: Intézményközi megállapodás a kötelező átláthatósági nyilvántartásról.
COM(2017)085 Javaslat: Rendelet a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.
COM(2017)481 Javaslat: Rendelet az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet módosításáról.
Előterjesztésére 2017. szeptember 13-án, a szándéknyilatkozattal együtt került sor.
COM(2017)2025 Fehér könyv Európa jövőjéről.
COM(2017)206 Vitadokumentum Európa szociális dimenziójáról, COM(2017)240 Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról, COM(2017)291 Vitaanyag a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, COM(2017)315 Vitaanyag az európai védelem jövőjéről, COM(2017)358 Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről.
C(2016)8600 Közlemény – Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén.