A Bizottság ezt a romániai fokozott felügyeleti látogatásról szóló jelentést az 1466/97/EK rendelet 1 –11. cikkének (4) bekezdése alapján továbbítja a Tanácsnak. A látogatás alkalmával tett előzetes megállapításait a Bizottság az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (5) bekezdése alapján már korábban megküldte Romániának észrevételezésre.

Románia – jelentős eltérési eljárás

Fokozott felügyeleti látogatás, 2017. szeptember 26–27.

Jelentés

1. Bevezetés

A középtávú költségvetési céltól való 2016. évi jelentős eltérése miatt 2017 tavaszán jelentős eltérési eljárás indult Romániával szemben. A közvetett adók tekintélyes csökkenése és a közszektorbeli bérek emelése miatt Románia strukturális hiánya a 2015. évi kevesebb mint 1 %-ról 2016-ban a GDP 2,5 %-ára nőtt. Ennek következtében a Bizottság 2017. május 22-én figyelmeztetésben részesítette Romániát, és javasolta, hogy a Tanács indítson jelentős eltérési eljárást. A jelentős eltérési eljárás keretében 2017. június 16-án jóváhagyott ajánlásában a Tanács arra kérte Romániát, hogy hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2017-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot. Ez a GDP 0,5 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, amely megegyezik a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában előírt minimum-erőfeszítéssel. Ennek megvalósításához a Bizottság 2017. tavaszi gazdasági előrejelzése szerinti kiinduló helyzethez képest 2017-ben a GDP összesen 1,8 %-át kitevő korrekciós intézkedésekre van szükség. Románia a kért időben, 2017. október 15-ig jelentést nyújtott be a tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről. A Bizottság megkezdte a román jelentés értékelését.

A Bizottság 2017. szeptember 26–27-én fokozott felügyeleti látogatást tett Romániában. A látogatás jogalapja az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése. A Bizottság küldöttjei Ionuţ Mişa pénzügyminiszterrel, Mugur Isărescu jegybankelnökkel, a román költségvetési tanács tagjaival és a román parlament költségvetési bizottságainak tagjaival találkoztak. A küldöttség célja az volt, hogy részletesen megismerje a román hatóságok által tervezett költségvetési intézkedéseket, felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, és a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelésre ösztönözzön. A küldöttség egyúttal megvizsgálta a költségvetési fejleményeket és a 2017. évi költségvetés végrehajtását.

2. A látogatás során tett megállapítások

A látogatás során kiderült, hogy a román hatóságok nem kívánnak megfelelni a jelentős eltérési eljárás keretében kibocsátott ajánlásnak. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy az államháztartási hiány célértéke 2017-ben a GDP 3 %-a marad, és hogy a strukturális kiigazítás 2017-ben nem prioritás. A kormány által 2017. szeptember közepén elfogadott költségvetés-módosításban az államháztartási hiány célértékét az alapul szolgáló makrogazdasági előrejelzés javulása ellenére a GDP 2,96 %-án tartották. Ez az eredeti 2017-es költségvetésben tervezett strukturális hiány romlására utal, noha a tervezett érték már maga is expanzív költségvetési irányvonalat képviselt. A pénzügyminiszter szerint a jelentős eltérési eljárás keretében kibocsátott ajánlás túl későn érkezett ahhoz, hogy végrehajtsák az abban javasolt strukturális kiigazítást.

Az államháztartás színvonalával kapcsolatban a 2017-es költségvetés közelmúltbeli módosítása is kérdéseket vet fel. A költségvetés-módosítás fő elemei a következők: i. 5,2 %-ról 5,6 %-ra emelték a GDP-növekedés tervezett mértékét, ii. a GDP 2,96 %-án tartották az államháztartás tervezett (pénzforgalmi) hiányát, iii. csökkentették az adóbevételek tervezett mértékét (a héa és a társasági nyereségadó csökkenése miatt), iv. növelték a társadalombiztosítási járulékok és a nem fiskális bevételek (vagyis az állami vállalatoktól befolyó osztalékok) tervezett mértékét. Az állami vállalatoktól befolyó osztalékok növekedése részben az eredménytartalékot terhelő új osztalékkifizetés iránti kéréssel támasztható alá, v. és ami a kiadási oldalt illeti, mintegy negyedével csökkentették a tervezett tőkekiadásokat, v. ugyanakkor emelték a közszektorbeli bérek és a szociális ellátások tervezett mértékét. Ami a költségvetés összetételét illeti, Románia a hosszú távú gazdasági növekedést segítő intézkedések – például az uniós alapok fokozott igénybevétele vagy a közberuházások minőségének emelése – helyett olyan szakpolitikai intézkedéseket fogadott el, amelyek rövid távon növelik a fogyasztást, és nehezen visszafordíthatók (idetartozik a közvetett adók csökkentése és a közszektorbeli bérek emelése).

A hatóságok 2018-ban a GDP 3 %-án kívánják tartani az államháztartási hiányt. A pénzügyminiszter 2018 tekintetében két célt tűzött ki: elsődleges célként a GDP 3 %-án kívánják tartani az államháztartási hiányt, másodlagos célként pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben csökkenteni kívánják a strukturális hiányt. A küldöttség megállapította, hogy a pozitív és növekvő kibocsátási rés miatt az államháztartási hiánynak a GDP 3 %-án tartása 2018-ban rontaná a költségvetés strukturális egyenlegét.

A Bizottság előrejelzése szerint az államháztartási hiány a szakpolitika változatlanságát feltételező szokásos forgatókönyv mellett – a közszektorbeli bérek további nagymértékű emelése miatt – 2018-ban várhatóan jelentősen meg fogja haladni a GDP 3 %-át. A román parlament 2017 júniusában elfogadta az egységes bértörvényt. A törvény célja, hogy összehangolja a közszektor jelenleg még eltérő bértábláit, és meghatározza az egyes közszektorbeli pozíciókhoz tartozó fizetéseket. Meghatározza továbbá az e célhoz vezető utat, és 2022-t tűzi ki az új bérrendszer teljes körű bevezetésének határidejéül. A közalkalmazottak bére 2018 januárjában 25 %-kal emelkedik, amit a 2018. januári bér és a 2022. évi bércél különbségének 25 %-át kitevő további éves emelések követnek. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók a 2018. januári 25 %-os általános béremelésen felül 2018-ban további emelésekben részesülnek. Ennek következtében – a szakpolitika változatlanságát feltételező forgatókönyv mellett – az államháztartási hiány várhatóan jelentősen meg fogja haladni a GDP 3 %-át, és akár némileg a GDP 4 %-a fölé is emelkedhet (az őszi előrejelzés során e becslést a Bizottság pontosítani fogja). A hatóságoknak ezért a 2018-ra kitűzött célok eléréséhez – nem is szólva a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának való megfelelésről – további intézkedéseket kell elfogadniuk.

A hatóságok az egységes bértörvény költségvetési hatásának mérséklése érdekében a társadalombiztosítási járulékokat teljesen a munkavállalókra akarják terhelni. A hatóságok a bruttó bérekre felszámított munkavállalói társadalombiztosítási járulékok emelését tervezik. A kormány ugyanakkor összességében csökkenteni kívánja a társadalombiztosítási járulékok mértékét: a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelő jelenlegi 22,75 %-os, illetve 16,5 %-os mérték helyébe a munkavállalókat terhelő 36 %-os mérték fog lépni; a személyi jövedelemadó mértéke a jelenlegi 16 %-ról 12 %-ra vagy 10 %-ra fog csökkenni. A kormány emellett jogi megoldással azt is el akarja érni, hogy a magánszektorbeli munkáltatók oly mértékben emeljék alkalmazottjaik bruttó fizetését, hogy a fizetések nettó összege a társadalombiztosítási járulék emelése ellenére változatlan maradjon.

A kormány emellett a második nyugdíjpillért bevezető 2008. évi nyugdíjreform visszafordítását is fontolgatja. A hatóságok a második nyugdíjpillérbe fizetendő társadalombiztosítási járulékok csökkentését tervezik, mivel ezt a pillért a számlák európai rendszere (ESA) az államháztartás körén kívülre sorolja. Az említett befizetések összege éves szinten a GDP mintegy 0,8 %-át teszi ki. Ez a lépés rövid távon csökkentené a költségvetési hiányt. E költségvetési haszon azonban hosszú távon elpárologna, mivel a második pillértől elvont társadalombiztosítási járulékok az öregségi nyugdíjak jövőbeni fizetésére vonatkozó kötelezettséget vonnak maguk után. E reformok visszafordítása a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és a tőkepiacok fejlődését is veszélyeztetheti. A küldöttség óva intett attól, hogy a kormány kapkodva, megfelelő elemzések nélkül, csupán rövid távú, hiánycsökkentő szempontok miatt ilyen mélységben módosítsa a nyugdíjrendszert. Úgy tűnik, hogy a kormány a második pillérben felhalmozott nyugdíjvagyon államosítását – amely az ESA szabályai szerint nem befolyásolja az államháztartási hiányt – jelenleg nem mérlegeli.

A küldöttség a nemrégiben elfogadott megosztott héafizetési mechanizmust is megvizsgálta. A kormány 2017. augusztus végén sürgősségi rendeletet fogadott el az adótörvény módosításáról. A rendelet az adózási fegyelem javítása érdekében előírja, hogy 2018 januárjától minden héaalanynak külön számlát kell használnia a héa céljaira. A küldöttség felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen kötelező mechanizmus bevezetéséhez adott esetben előzetesen kérelmezni kell a héairányelvtől 2 való eltérést. A pénzügyminiszter vitatta az eltérés iránti kérelem szükségességét, véleménye szerint a Bizottság nem rendelkezik pontos információval az intézkedésről.

A Román Nemzeti Bank megerősítette a prociklikus költségvetési politikát, alátámasztva a Bizottságnak a jelenlegi politikák kombinációjával szembeni aggályait. Románia gazdasága erős konjunkturális szakaszban tart, kitűnő lehetőséget adva a jövőbeni esetleges visszaeséseket enyhítő költségvetési tartalékok kiépítésére. A román költségvetési irányvonal azonban igen expanzív. Románia költségvetési politikája e tekintetben óvatlannak tűnik, és erősen befolyásolja a monetáris politikát.

A küldöttség kicserélte költségvetési és fiskális politikáról alkotott nézeteit a román parlamenti bizottságok tagjaival. A költségvetés összetételét illetően a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői is osztották az aggályokat, különösen a közberuházások visszafogása és ennek a hosszú távú növekedésre gyakorolt hatása miatt. A vegyes bizottságok elnöke láthatólag azon a véleményen volt, hogy a költségvetési politika irányának megváltoztatására van szükség, és 2018-ban meg kell kezdeni a strukturális kiigazítást.