Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Cseh Köztársaság 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2017. évi konvergenciaprogramját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 2 ,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 3 ,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2017. március 9-10-án jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést 5 , amelyben a Cseh Köztársaságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)2017. február 22-én közzétették a Cseh Köztársaságra vonatkozó 2017. évi országjelentést 6 , amely értékelte a Cseh Köztársaság által tett előrelépéseket a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások kezelése és az előző években a Cseh Köztársaságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedések, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek teljesítése terén. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Cseh Köztársaságban nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány.

(3)A Cseh Köztársaság 2017. április 25-én benyújtotta 2017. évi nemzeti reformprogramját, majd 2017. április 28-án 2017. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló tagállami programozása során. Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó szabályozásnak 7 megfelelően a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében. A Bizottság részletes iránymutatást adott e szabályok alkalmazásáról 8 .

(5)A Cseh Köztársaság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2017. évi konvergencia programjában a kormány az államháztartás tekintetében költségvetési többletet tervez a 2016–2020 közötti időszakra. A középtávú költségvetési cél – a GDP 1,0 %-ának megfelelő strukturális hiány – a programidőszak egésze során biztonsággal teljesül. A konvergencia program szerint a GDP-arányos államadósság 2020-ig várhatóan fokozatosan 32.7 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Bár a kitűzött költségvetési célok elérését fenyegető kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek, 2016-ban az állami beruházások csökkenéséhez kapcsolódó – az uniós ciklus finanszírozási ciklus kezdetéhez kapcsolódóan – maga után vonhatja a közberuházások vártnál erősebb visszaesését 2017-ben. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2017-ben a GDP 0 %-ának, 2018-ban pedig a GDP -0,2 %-ának fog megfelelni, ami a középtávú költségvetési célt meghaladó mértéket jelent. Összességében a Tanács véleménye szerint Cseh Köztársaság várhatóan meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek 2017-ben és 2018-ban.

(6)Hosszú távon a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatban továbbra is közepes kockázatok állnak fenn a Cseh Köztársaság esetében. Ezek elsősorban a korral kapcsolatos – főleg az egészségügyi és a nyugdíjak terén is felmerülő – közkiadások becsült hatásaiból származnak. Az egészségügyi kiadások hosszú távon várható emelkedése aggodalomra ad okot, mind az egészségügyi rendszer irányítása, mind a költséghatékonysága tekintetében, amely jelentős mértékben támaszkodik a drágább fekvőbeteg ellátásra. Egyes intézkedések jelenleg a végrehajtás különféle fázisaiban tartanak, de kézzelfogható eredményekkel még nem jártak. A nyugdíjrendszer módosítását célzó, a közelmúltban elfogadott vagy tervezett intézkedések végrehajtásuk esetén hosszú távon káros hatással lehetnének az államháztartásra. Először a parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely felhatalmazta a kormányt a nyugdíjindexálási mechanizmus rugalmasabb kiigazítására. A parlament azon javaslatokat is tárgyalja, amelyek 65 évben szabnák meg a törvényi nyugdíjkorhatár felső határát, és létrehoznák a nyugdíjkorhatár rendszeres felülvizsgálati rendszerét. Jelenleg folyamatban van további olyan javaslatok tárgyalása, mint a nagyvonalúbb nyugdíjindexálási képlet és a gyermekek számától függő differenciált társadalombiztosítási ráták.

(7)A költségvetési felelősségről szóló törvény, amelyet a parlament 2017 januárjában fogadott el, a cseh költségvetési keretrendszer főbb hiányosságait kívánja orvosolni, mivel az egy közelmúltbeli értékelés szerint az egyik leggyengébb az EU-ban. Ennek ellenére eddig még nem került sor a szabályok végrehajtását felügyelő független költségvetési tanács kinevezésére. Ezenkívül az újonnan bevezetett intézkedések végrehajtása döntő fontosságú lesz a hatékony és stabil költségvetési keretrendszer kialakításához.

(8)A Cseh Köztársaság kihívásokkal néz szembe a korrupció megelőzése terén, valamint elégtelenségek mutatkoznak a közbeszerzésekben. Noha a kormány korrupció elleni programjából egyes intézkedéseket végrehajtottak, más reformok pedig folyamatban vannak, a gyakorlatban nem emelnek vádat szisztematikusan a korrupciós ügyekben. Általánosságban elmondható, hogy a cseh közbeszerzési gyakorlat továbbra se kellően versengő, amit az egyetlen ajánlattevős eljárások és a szerződések közvetlen odaítélésének magas száma is tükröz, különösen az informatikai ágazatban. A nem megfelelő képzési támogatás, valamint az összesített beszerzési struktúrák és kompetenciaközpontok hiánya akadályozza a szakmaiságot és megnehezíti a jó ár-érték arány elérését a közbeszerzések során. E tekintetben a minőség odaítélési szempontként való alkalmazásának nagyon alacsony mértéke továbbra is szisztematikusnak tekinthető. Az e-közbeszerzésekre való átállást továbbra is jelentős kihívások nehezítik. Ezek közé tartozik az állami tulajdonú e-közbeszerzési platform, a Nemzeti Elektronikus Eszköz fejlesztésének, valamint a cseh e-közbeszerzési piacon már aktív magánszolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret tisztázásának szükségessége.

(9)A Cseh Köztársaságban az üzleti környezetet jelentős szabályozási terhek és számos adminisztratív akadály rontja, különösen az engedélyezési eljárások és az adófizetés terén. 2016 szeptemberében a kormány bemutatta az építkezési törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosítási tervezetét, amelynek célja a környezeti hatásvizsgálat integrálása révén az építési engedélyek kiadási eljárásának felgyorsítása és egyszerűsítése volt. A tervezet jelenleg parlamenti vizsgálat alatt áll. A vállalkozások adószabályok betartásával kapcsolatos költségei továbbra is az uniós átlag fölött vannak. A hiányosságok közé tartozik az adózásról szóló törvény gyakori módosítása is. Az adójogszabályoknak való meg nem felelés kezelése továbbra is prioritás a cseh hatóságok számára, ugyanakkor nem kap megfelelő hangsúlyt az egyszerűsítés. A jövedelemadóról szóló, még be nem mutatott törvény célja az adótörvény egyszerűsítése, de a tervezet még nem áll rendelkezésre.

(10)Az e-kormányzási szolgáltatások használata a Cseh Köztársaságban az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de emelkedett 2015 óta. A cseh hatóságok lépéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák az e-kormányzati szolgáltatások elérhetőségét, de ezek közül sok még mindig folyamatban van, és egyes intézkedéseket még nem indítottak el. A szolgáltatások kiépítéséért való felelősség több minisztérium között oszlik meg és az érdekelt felek korlátozott ágazatközi együttműködést tapasztalnak.

(11)A K+F intenzitás jelentősen nőtt az utóbbi években, de ehhez nem társul a K+F eredmények minőségének hasonló javulása. A K+F rendszer irányításának reformja folyamatban van, de nem fejeződött be teljes mértékben. A kormány 2017 februárjában elfogadott egy új értékelési módszert (Metodika 17+), amelynek célja az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozásának felosztásához kapcsolódó mechanizmusok megerősítése. Számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy a cseh innovációs platformok strukturáló hatására építve megerősítsék az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatokat.

(12)Az oktatási eredmények általánosságban jók, ám az alapkészségek romlottak. A teljesítményt erősen befolyásolja a tanulók társadalmi-gazdasági háttere. A hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma közösség gyenge oktatási mutatói egyértelműen aggodalomra adnak okot. A becslések szerint a roma gyerekek közül nagyon sokan válnak korai iskolaelhagyóvá. Sok, az inkluzív oktatás előmozdítását célzó jogalkotási és igazgatási intézkedést fogadtak el, és kezdődött meg végrehajtásuk. A tervek szerint ezek hozzá fognak járulni a roma és nem roma gyermekek iskolázottsága és iskolai teljesítménye terén mutatkozó eltérések csökkentéséhez. A parlament 2016 márciusában elfogadta az oktatási törvény módosításait, kiterjesztve a kötelező oktatást az iskola előtti nevelés utolsó évére és biztosítva, hogy a fiatalabb gyerekek jogosultak legyenek óvodai férőhelyre. Mindazonáltal az oktatási rendszerben fennálló egyenlőtlenségek akadályozzák a humántőke minőségének javítását és lerontják a későbbi élet során a munkaerőpiaci eredményeket. A szigorúbb követelmények a tanárképzés terén és a tanárok elöregedése azzal jár, hogy a tanári hivatás vonzóbbá tétele továbbra is kihívást jelent. Ez részben a viszonylag alacsony béreknek tudható be, noha ezek az elmúlt években nőttek. Több halasztás után a kormány végül elfogadta a tanárok és a pedagógiai személyzet új karrierrendszerét, melynek célja a szakma vonzerejének növelése. Az uniós alapokból származó jelentős támogatás segítségével folyamatban van a tanárok folyamatos szakmai fejlődési lehetőségeinek kialakítása, különösen vegyes csoportok tanításához és inkluzív oktatáshoz kapcsolódó szakmai fejlesztési tevékenységek. A parlament 2016 januárjában elfogadta a felsőoktatási reformot, melynek eredményeit nyomon kell követni. Tervezik a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerének reformját is.

(13)A munkanélküliségi ráta a Cseh Köztársaságban továbbra is csökken. A nehezülő munkaerőpiaci feltételek megnehezítik a munkáltatók számára munkavállalók toborzását. Még mindig maradt mozgástér a hiányok orvoslására az alulreprezentált csoportok, mint a kisgyermekes nők, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók és a roma közösség tagjainak mozgósítása révén. Az állami foglalkoztatási szolgálat bevonási és aktiválási képességeinek növelése megfelelő és jól irányzott aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel és személyre szabott szolgáltatásokkal kiegészülve hozzájárulnának a kiaknázatlan csoportok részvételének növeléséhez. A kisgyermekes nők munkaerőpiaci részvételét hátráltatja a megfizethető és minőségi gyermekgondozási szolgáltatások – különösen a legfeljebb három éves gyermekek esetében –folytatódó hiánya, a hosszú szülői szabadság lehetősége, a rugalmas munkaidő-megoldások korlátozott használata mindkét szülő esetében, és az, hogy az apák kevéssé használják ki a szülői szabadságokat. Az elmúlt években történt néhány intézkedés e hiányosság orvoslása érdekében. Azonban az alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerőpiaci eredményei érezhetően rosszabbak a többi csoporténál. A parlament jelenleg tárgyalja a szociális lakhatásról szóló jogszabályi keretet, amely várhatóan rendelkezni fog a nemzeti standardokról és a célcsoportokról.

(14)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években a Cseh Köztársaságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(15)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a Cseh Köztársaság várhatóan megfelel majd a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek,

AJÁNLJA, hogy a Cseh Köztársaság 2017–2018-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Biztosítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, tekintettel a népesség elöregedésére. Növelje a közkiadások hatékonyságát, nevezetesen a korrupció és a nem hatékony közbeszerzési gyakorlatok elleni küzdelem révén.

2.Bontsa le a növekedés előtt álló akadályokat, különösen az építési engedélyek kiadására irányuló eljárások egyszerűsítése és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek további csökkentése révén, a legfontosabb e-kormányzati szolgáltatások kiterjesztésével, a K+F minőségének javításával és az alulreprezentált csoportok foglalkoztatásának támogatásával.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök