EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.9.13.
COM(2017) 492 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében
1. Bevezetés
A globális kereskedelem a versenyképes és sikeres Európai Unió kulcsfontosságú eleme. A világ különböző pontjaira irányuló uniós kivitel több mint 30 millió munkahely fenntartását biztosítja. A globálisan integrált gazdaság továbbra is rendkívüli fontosságú az európai nagy-, kis- és középvállalkozások, valamint az európai polgárok, munkavállalók és fogyasztók szempontjából. Annak érdekében, hogy a globális kereskedelem tisztességes módon folyjon, értékeket közvetítsen és szervesen illeszkedjen egy szabályalapú rendszerbe, kezdeményező módon kell alakítani és irányítani. Az Európai Unió átlátható és felelős kereskedelempolitikát akar kialakítani, amely minden polgár számára hasznos, valamint a technológiai változás közepette modern megoldásokat nyújt napjaink gazdasági realitásaira. Az Európa jövőjéről szóló fehér könyvvel 1 márciusban indult vita részeként a vitaanyag 2 felvázolta, hogy a kereskedelempolitika – a többi uniós szakpolitika mellett – miként segíthet a globalizáció előnyünkre fordításában, és annak biztosításában, hogy a kereskedelemből származó előnyök a szolidaritás és a fenntarthatóság uniós elveivel összhangban igazságosan osztódjanak el.
Az EU folyamatosan változó nemzetközi környezetben folytat kereskedelempolitikát: egyre növekszik a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert vitató fellépések száma, ami a protekcionizmus újbóli erősödésének előfutára is lehet. Ugyanakkor több kereskedő ország – jelentősek és kisebbek egyaránt – mutatott nagyon konkrét elköteleződést a méltányos és nyitott nemzetközi kereskedelem iránt.
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az uniós kereskedelempolitika korszerűsödjön annak érdekében, hogy megfeleljen az Unió átfogó gazdasági és politikai célkitűzéseinek, többek között azáltal, hogy nő a kereskedelempolitika, valamint az egyéb külső és belső uniós szakpolitikák közötti koherencia. A kereskedelempolitika hozzájárul például a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend integrált politikai döntéshozatalához azáltal, hogy nem csupán a gazdasági szempontokra, hanem a további társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések elősegítésére is összpontosít, valamint hozzájárul az európai migrációs stratégiához és az európai biztonsági stratégiához. Az erős és haladó szakpolitikai programnak reagálnia kell az Európa előtt álló lehetőségekre és kihívásokra, miközben előmozdítja az alapvető európai érdekeket. Az alábbi célok elérése érdekében a Bizottság ma egy olyan új kezdeményezésekből álló csomagot terjeszt elő, amelyek hozzájárulnak és kiegészítik az Unió meglévő, nagyon intenzív kereskedelmi menetrendjét:
– Elsőként az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításának európai keretét létrehozó rendeletre irányuló javaslat annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi befektetések az EU alapvető érdekeinek védelme mellett továbbra is a növekedés jelentős forrásai maradjanak az EU-ban. A jogalkotási javaslatot az ilyen átvilágítás stratégiai szükségességét részletesen ismertető bizottsági közlemény kíséri.
– Másodikként az Ausztráliával, illetve Új-Zélanddal kötendő megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről szóló ajánlás. Ezek a megállapodások a többek között Kanadával, Szingapúrral, Vietnammal, valamint Japánnal nemrégiben sikeresen zajló tárgyalásokra épülnének, kiterjesztve a progresszív globális kereskedelmi szabályok iránt elkötelezett partnerek szövetségének körét.
– Harmadikként a beruházási viták rendezését célzó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló egyezményre irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló ajánlás, amely a globális kormányzás tekintetében egy jelentős innováció.
– Negyedikként a Bizottság úgy határozott, hogy mostantól minden esetben közzéteszi a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalási irányelvekre vonatkozó ajánlásait, kezdve e három mai ajánlással. Ez azt jelenti, hogy azzal párhuzamosan, hogy a dokumentumokat – ahogy korábban is – benyújtotta megvitatásra a Tanácsnak és továbbította az Európai Parlamentnek, a Bizottság automatikusan megküldi azokat a nemzeti parlamenteknek, valamint elérhetővé teszi a nyilvánosság számára, a kezdetektől lehetővé téve a tervezett megállapodásról folyó széles körű és inkluzív eszmecserét.
– Végül a Bizottság arról is döntött, hogy az átlátható és inkluzív kereskedelempolitikai döntéshozatalra fektetett hangsúly részeként létrehozza az uniós kereskedelemi megállapodásokkal foglalkozó tanácsadó csoportot.
E közleménnyel együtt a Bizottság ma teszi közzé „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű, a Bizottság kereskedelempolitikai stratégiájának végrehajtásáról szóló első kétéves jelentést 3 . A jelentés szemlélteti a stratégia elfogadása óta eltelt két évben elért konkrét eredményeket és a folyamatban lévő munkát, bemutatva azokat a tanulságokat, amelyek az EU kereskedelempolitikájának fejlődését vezérlik. A jelentést az idei ősz későbbi szakaszában a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentés egészíti majd ki, és a Bizottság felkér minden érdekelt felet, hogy a két jelentés és e közlemény alapján folytasson vitát az előretekintő kereskedelempolitikáról. Ezen felül – a fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzusra építve – még az idén sor kerül a kereskedelemösztönző támogatási stratégia felülvizsgálatára is.
2. Új kereskedelmi partnerségek kialakítása a progresszív globális kereskedelmi szabályok kiépítése érdekében
Az EU elkötelezte magát a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszerben gyökerező nyitott kereskedelem mellett. Az uniós növekedést, versenyképességet és a fogyasztói jólétet az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke áramlásával szembeni nyitottság táplálja. A legmagasabb szintű fogyasztó- és környezetvédelem, a szociális és munkaügyi védelemmel együtt elengedhetetlen jólétünkhöz, és a legmegfelelőbb módja annak, hogy a globalizációt minden európai számára kedvezővé tegyük. A globalizáció nemcsak a kereskedelemről szól, hatásai pedig a technológiai változás hatásaival keverednek. Vitathatatlan azonban, hogy a kereskedelempolitika fontos szerepet játszik a globalizáció előnyünkre fordítása szempontjából annak biztosítása érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai Európában és azon túl is kedvezőek legyenek az emberek és a vállalkozások számára.
Az EU olyan partnereket keres, akik a 21. századi kereskedelmi realitásnak megfelelő nyitott és progresszív szabályokat akarnak létrehozni, megerősítve így a globális kormányzást. Az EU és Kanada, Szingapúr vagy Vietnam között nemrégiben létrejött megállapodások, valamint a Japánnal kötött elvi megállapodás nemcsak új gazdasági lehetőségeket teremtenek a vállalkozásaink és polgáraink számára, hanem tükrözik és elősegítik az Unió által tiszteletben tartott egyetemes értékeket, és fenntartják a kormányzatok szabályozási jogát a közérdekű kérdésekben.
Új gazdasági lehetőségek teremtése
Az új piacok megnyitása érdekében az Európai Bizottság két és többoldalú szinten egyaránt átfogó tárgyalási menetrendet követ, hogy biztosítsa a kölcsönös piacra jutást. Az EU-nak a Kereskedelmi Világszervezet keretében fennálló többoldalú kötelezettségei képezik a világszintű kereskedelmi kapcsolataink alapját. A decemberben Buenos Airesben megrendezendő miniszteri konferencia előkészítése során az EU vezető szerepet játszik a WTO tárgyalási menetrendjének átalakításában, törekedve a világkereskedelmi szabályok korszerűsítésére és a WTO szabályalkotásban betöltött vezető szerepének visszaállítására, különösképpen a növekvő protekcionizmus idején.
A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy elmélyítse a kapcsolatot Ázsia és Latin-Amerika jövőbeli növekedési motorjaival. A Mexikóval és a Mercosurral folytatott tárgyalások gyorsan haladnak, és a Bizottság az év végéig politikai megállapodással kívánja zárni a párbeszédeket. A Szingapúrral és Vietnammal megtárgyalt megállapodások terén is hamarosan előrelépés történik.
Az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) szeptember 21-től ideiglenesen alkalmazandó. Az EU és Japán között július 6-án megállapodás jött létre a gazdasági partnerségi megállapodás fő elemeit illetően, és intenzív munka zajlik annak érdekében, hogy az év vége előtt véglegesíteni tudják a megállapodás szövegét. E széleskörű megállapodások például eltörlik az uniós vállalkozások által fizetett vámok többségét a Kanadával és Japánnal folytatott kereskedelemben, és megnyitják a piacot az uniós export számára, többek között a mezőgazdaság, az élelmiszer és az italok terén. A megállapodások számos szolgáltatási ágazatban eltörlik a korlátozásokat, és még inkább előmozdítják az innovatív és versenyképes gazdaságot, egyszerűbbé téve valamennyi vállalat, és különösen a kis- és középvállalkozások üzleti tevékenységét.
Az Unió által tiszteletben tartott egyetemes értékek előmozdítása
Az EU vezető szerepet játszik, kompromisszumok nélkül védve a fogyasztó- és környezetvédelem, a szociális és munkaügyi védelem magas szintű uniós normáit, valamint az alapvető jogokat. Partnereinkkel együtt arra törekszünk, hogy a kereskedelempolitikai eszközök felhasználásával világszerte előmozdítsuk e normákat a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban, amelyek a kereskedelmet azok érvényesítésének fontos eszközeként azonosítják. A korszerű uniós kereskedelmi megállapodások támogatják a környezetvédelemről és munkaügyi normákról szóló nemzetközi megállapodások végrehajtását. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás az első olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodás, amely kifejezetten támogatja a Párizsi Megállapodást. A Kanadával létrejött megállapodás ambiciózus eredményeket hozott a munkaügyi kötelezettségvállalások terén. Mindez rávilágít arra, hogy e tekintetben a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló közleményben 4 meghatározott bizottsági megközelítés meghozza gyümölcsét. A Bizottság jelenleg átfogó eszmecserét folytat az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon a kereskedelmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos – a megállapodásokban foglalt – rendelkezések végrehajtása és érvényesítése.
A szabályozási jog megőrzése
Az uniós megállapodások közérdekű kérdésekben kifejezetten meghagyják a kormányzatok szabályozási jogát is, ami a jövőbeli tárgyalások esetében egy fontos alapelvnek számít 5 . Ezen alapelv támasztja alá a beruházásvédelmet érintő új uniós megközelítést. A Bizottság a kétoldalú megállapodásaiban a beruházásvédelem megközelítésének teljes megreformálására törekszik, ami jelentős eltávolodást jelent a beruházó és állam közötti vitarendezés rendszerétől, amit a Kanadával létrejött megállapodás is szemléltet.
Új partnerségek kialakítása
A Japánnal és Kanadával létrejött megállapodások, valamint a gyors előrelépés olyan partnerekkel, mint Mexikó és a Mercosur megmutatta, hogy lehetséges haladó és modern kereskedelmi szabályok kialakítása. E lendületre építve a Bizottság ajánlásokat tesz a Tanács számára arra vonatkozóan, hogy a Tanács tárgyalásokat folytasson két új kereskedelmi megállapodásról: Ausztráliával és Új-Zélanddal. Ezen ajánlások a Chilével való tárgyalások megkezdésére nemrég tett bizottsági ajánláshoz csatlakoznak. E megállapodások célja az, hogy a kereskedelem kibővítésével támogassák a fenntartható növekedést, szilárd platformot biztosítva az ázsiai és csendes-óceáni térség egészéhez fűződő kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéshez, valamint kibővítsék a progresszív globális kereskedelmi szabályok iránt elkötelezett partnerek szövetségének körét.
3. Az EU érdekeit védő és a méltányosságot biztosító szilárd kereskedelem- és beruházáspolitika
Kereskedelempolitikánk arra törekszik, hogy a nyitott kereskedelmet méltányossá tegye: biztosítsa, hogy az európai vállalkozások, munkavállalók és mezőgazdasági termelők egyenlő feltételek mellett versenyezzenek kereskedelmi partnereinkkel szerte a világban.
A piacok megnyitásával együtt biztosítani kell, hogy mindenki betartsa a szabályokat, valamint az alapvető uniós érdekek védelmét. Az EU aktívan alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket annak érdekében, hogy a partnerei által tett kötelezettségvállalásokat érvényesítse, elhárítsa a kereskedelem útjában álló akadályokat és küzdjön a tisztességtelen gyakorlatok ellen. Számos uniós partner, közöttük a világ legnagyobb gazdaságai egyre többször tesznek olyan belpolitikai lépéseket, amelyek károsak lehetnek más országok számára, illetve alááshatják a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert. A Bizottság készen áll arra is, hogy szükség esetén új intézkedéseket hozzon e trend megállítása érdekében.
A piacvédelmi eszközök szintén segítséget nyújtanak abban, hogy az uniós vállalatok méltányos versennyel nézhessenek szembe. A Bizottság intenzív együttműködést folytat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy a társjogalkotók közötti gyors megállapodást szorgalmazó, 2017. június 23-i tanácsi következtetéseknek megfelelően megvalósuljon a piacvédelmi eszközökre vonatkozó szabályok javasolt átfogó korszerűsítése, valamint létrejöjjön az új dömpingellenes számítási módszertan. A naprakésszé tett szabályok fenntartják és fokozzák az EU azon képességét, hogy az EU-ba exportáló országokban mutatkozó jelentős piaci torzulásokra gyors választ adjon.
A szubvencióellenes piacvédelmi eszköz megerősítése kulcsfontosságú szerepet játszik az EU azon elhatározása szempontjából, hogy elhárítsa a tisztességtelen nemzetközi kereskedelem egy fő okát, a tisztességtelen támogatási gyakorlatokat, különösen azokban az esetben, amikor azok kapacitásfelesleghez vezetnek. Ezen felül az EU tovább szorgalmazza a tisztességtelen támogatásokat érintő többoldalú kezdeményezéseket. Az EU különösen a Kereskedelmi Világszervezet keretében tesz javaslatokat, amelyek elősegítik az iparnak nyújtott támogatások átláthatóságát és korlátozzák a mezőgazdasági és halászati ágazatban előforduló káros támogatások alkalmazását. Az EU a kapacitásfelesleg problémáját is kezeli azáltal, hogy fokozza a nemzetközi gazdasági kormányzást, például azáltal, hogy a G20-ak és az OECD tagok által létrehozott, az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum keretében kezeli az acélipar legsürgetőbb problémáit.
A közbeszerzés egy másik olyan terület, amely gyakran érinti negatívan az uniós termelők érdekeit, ahol az EU legfőbb kereskedelmi partnerei még mindig korlátozó gyakorlatokat alkalmaznak, és hátrányosan különböztetik meg az uniós vállalkozásokat, nem biztosítva a kölcsönösséget a piacra jutás tekintetében. A Bizottság tehát sürgeti a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló átdolgozott javaslatának elfogadását annak érdekében, hogy az eszköz elősegítse a közbeszerzési piacokhoz viszonossági alapon való nyitott hozzáférést világszerte.
Ugyanebben a szellemben a globális kormányzásra vonatkozó szabályok terén végzett uniós munkának alkalmazkodnia kell a világszintű verseny olyan új kihívásaihoz, mint például a stratégiai uniós eszközök külföldi befektetők– különösen a támogatott és/vagy állami tulajdonban lévő vállalatok – általi felvásárlásával kapcsolatos aggodalmak. A közvetlen külföldi befektetéssekkel szembeni elvi uniós nyitottság nem változik. Ez azonban élénk és megfelelő szakpolitikáknak kell kísérniük, egyrészt azért, hogy megnyíljanak más gazdaságok és mindenki ugyanazon szabályok szerint játsszon, másrészt pedig azért, hogy megvédjük eszközeinket az olyan felvásárlásokkal szemben, amelyek hátrányosan érintenék az EU vagy tagállamai alapvető érdekeit. Miközben az uniós szintű kereskedelem- és beruházáspolitika továbbra is a legmegfelelőbb eszköz annak biztosítására, hogy a harmadik országok az uniósnak megfelelő szintű nyitottságot kínáljanak a külföldi befektetések vonatkozásában, és az uniós gazdasági szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket nyújtsanak, az alapvető uniós értékek védelmében is megfelelő intézkedéseket kell hozni.
A mai kereskedelempolitikai intézkedéscsomag részeként a Bizottság javasolja a fokozott uniós együttműködést és az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó európai keret létrehozását. Célja az, hogy megelőzze a stratégiai eszközök olyan felvásárlását, amely kockára teheti a biztonságot vagy a közrendet, védve így az alapvető európai érdekeket, ugyanakkor fenntartva az uniós piacok egészének nyitottságát a befektetések iránt.
A közvetlen külföldi befektetések üdvözlése, az alapvető érdekek védelme mellett című mai közlemény tehát további konkrét lépéseket javasol a tagállamok, és adott esetben a Bizottság számára az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetéseknek a biztonság és a közrend biztosítása céljából történő átvilágítása tekintetében. E közlemény az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításának európai kerete,, valamint a tagállamok közötti együttműködési mechanizmus és egy uniós szintű értékelési keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot kíséri.
4. Hatékony megállapodások kötése átlátható és inkluzív tárgyalási folyamatok révén
Fontos, hogy milyen kereskedelempolitikát és kereskedelmi tárgyalásokat folytatunk. Ha az EU olyan hatékony megállapodásokat akar kötni, amelyek minden polgár számára hasznosak, akkor ezen megállapodások kidolgozásának elszámoltatható, átlátható és inkluzív módon kell történnie. Ez az uniós intézmények, a tagállamok és valamennyi nemzeti parlament közös felelőssége.
Kereskedelempolitikánk potenciális előnyeinek maximalizálása érdekében az EU-nak hiteles tárgyalópartnernek kell lennie: az intézményi döntéshozatalunknak egyértelműnek, kiszámíthatónak és a célravezetőnek kell lennie. Mindez azt jelenti, hogy intézményi felépítésünknek lehetővé kell tennie számunkra, hogy az elfogadott megállapodásainkat elszámoltatható, törvényes és hatékony módon ratifikálhassuk és hajthassuk végre. Az Európai Unió Bíróságának az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló véleménye 6 üdvözlendő módon világossá teszi a kereskedelmi és beruházási megállapodások tekintetében az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
Az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatandó tárgyalások megkezdésére tett ajánlás kiterjed az EU közös kereskedelempolitikájának hatálya alá tartozó témák széles körű listájára is, ideértve az áruk és szolgáltatások kereskedelmének, a közvetlen külföldi befektetéseknek és a közbeszerzéseknek a liberalizálását, az egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó globális szabályokat, valamint a fenntartható fejlődésről szóló ambiciózus fejezeteket. Mindez lehetővé teszi, hogy gyorsan előlépjünk az EU világkereskedelmi pozíciójának megerősítésével kapcsolatos politikai irányvonalon. A Bizottság készen áll arra, hogy e tárgyalásokat fokozott ütemben folytassa le annak érdekében, hogy azokat 2019 márciusáig lezárhassa.
Az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatandó tárgyalások megkezdésére tett ajánlás nem tartalmazza a beruházásvédelemet és a beruházási viták rendezését: az uniós kereskedelmi megállapodások és beruházásvédelmi megállapodások legmegfelelőbb struktúrájáról szóló vitát maradéktalanul le kell folytatni, és a Bizottság készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel. A Bizottság ugyanakkor folytatja a beruházásokról szóló, többek között Japánnal, Kínával, Mianmarral és más partnerekkel jelenleg folytatott tárgyalásokat annak érdekében, hogy javítson az uniós befektetők külföldi helyzetén, ugyanakkor elősegítse a fenntartható fejlődést és megvédje a kormányzatok szabályozási jogát. A Bizottság ma elfogadta továbbá a beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló tárgyalások megkezdésére tett ajánlást. E javaslat újabb lépést képvisel a beruházásvédelmi megállapodások hatálya alá tartozó beruházói panaszok kezelésének átláthatóbb, koherensebb és tisztességesebb megközelítése felé.
A hatáskörmegosztás jogi kérdése semmilyen módon nem befolyásolhatja az elfogadási eljárás jogszerűségét és inkluzivitását. Mindezt biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az elfogadásról csak uniós szinten, vagy tagállami szinten is kell-e végleges határozatot hozni. A Bizottság ezért üdvözli azt a tényt, hogy az uniós tagállamok kormányai nemzeti és regionális parlamentjeiket is egyre inkább bevonják a kereskedelmi tárgyalásokban. A nemzeti parlamentek valóban kulcsszerepet játszanak annak nyomon követésében, hogy kormányaik milyen álláspontot foglalnak el az uniós kereskedelmi megállapodások tekintetében. A Bizottság tehát biztatja a tagállamokat, hogy a kereskedelemről folytatott megbeszéléseket folytassák, és a lehető legkorábban biztosítsák az érintett nemzeti és regionális érdekelt felek bevonását.
Ez az egyik fontos oka annak, hogy a Bizottság a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek közzététele mellett döntött, kezdve az Ausztráliára, Új-Zélandra valamint a beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális bíróságra vonatkozó ajánlásokkal, összhangban az Egyesült Királysággal az 50. cikk szerint folytatandó tárgyalások esetében meghatározott gyakorlattal.
Mindez azt is jelenti, hogy az egyéb típusú bizottsági javaslatok esetében alkalmazott szokásos gyakorlattal összhangban amikor ezeket az ajánlásokat – a kísérő hatásvizsgálati jelentéssekkel együtt – a Tanácshoz továbbítják, azokat automatikusan megküldik a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek is. Ez egyszerűbbé teszi a nemzeti parlamentek, valamint számos érdekelt fél számára, hogy a lehető legkorábbi szakaszban kifejezzék véleményüket a Tanácsban zajló tárgyalásokon őket képviselő kormányaik felé. A Bizottság készen áll arra, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy bevonják nemzeti és regionális parlamentjeiket, valamint arra, hogy folytassa az eszmecserét arról, mi módon lehetne a leginkább megkönnyíteni a parlamentek részvételét.
Végül a Bizottság arról is döntött, hogy az átlátható és inkluzív kereskedelempolitikai döntéshozatalra fektetett hangsúly részeként létrehozza az uniós kereskedelemi megállapodásokkal foglalkozó tanácsadó csoportot. A csoport az érintettek széles és kiegyensúlyozott körét öleli fel, kezdve a szakszervezetektől a munkaadói szervezeteken és a fogyasztói csoportokon át az egyéb nem kormányzati szervezetekig. Ezek a Bizottság kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó tárgyaló felei és politikai döntéshozói számára magas színvonalú tanácsot adnak a kereskedelmi tárgyalások tárgyát képező területeken, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy a kereskedelmet érintő különféle nézőpontokra és véleményekre támaszkodhasson.
5. Összegzés
Az Európai Uniónak egy nyitott és szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert kell fenntartania, és olyan szilárd és proaktív kereskedelempolitikát kell folytatnia, amely a nyitottságon, és nem a protekcionizmuson alapul, amely megóvja folyamatos jólétünket és az európai gazdaság fenntartható fejlődését.
Ennek érdekében az Európai Uniónak ambiciózus és haladó, nyitott, érték- és szabályalapú kereskedelmi menetrendet kell támogatnia világszerte. Mindez olyan kereskedelempolitikát jelent, amely nemcsak új gazdasági lehetőségeket teremt a vállalkozásaink és polgáraink számára, hanem tükrözi és erősíti az Unió által tiszteletben tartott egyetemes értékeket, és megőrzi a kormányzatok szabályozási jogát.
A Bizottság megbízatásának hátralevő részében a meglévő sikeres megállapodásokra kíván alapozni annak érdekében, hogy konkrét előnyöket teremtsen polgárai számára. Az Uniónak ehhez szilád szakpolitikai megközelítésre van szüksége valamennyi intézményi szereplő egyetértése mellett. Erre a vitára szükség van, ugyanakkor nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a továbbiakban is elő kell mozdítanunk Európa érdekeinek érvényesülését. A Bizottság ezért a folyamatban lévő tárgyalások felgyorsítását tervezi, és felkér minden intézményt arra, hogy mihamarabb kapcsolódjon be az uniós kereskedelmi megállapodások és beruházásvédelmi megállapodások szélesebb körű struktúrájáról szóló vitába.
A Kanadával és Japánnal nemrég kötött megállapodások azt mutatják, hogy a nyitott, szabályalapú és haladó kereskedelempolitika nemcsak lehetséges, hanem sikeres is, kölcsönösen előnyös eredményeket hoz, és erősíti az EU partnereivel közösen történő globális irányítást. A ma bemutatott kereskedelempolitikai intézkedéscsomag előmozdítja a modern uniós kereskedelempolitikát, amely hozzájárul e Bizottság azon elhatározásához, hogy a globalizációt előnyünkre fordítsa.
1 „Fehér könyv Európa jövőjéről”, Európai Bizottság, COM(2017)2025.
„Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról”, Európai Bizottság, COM(2017) 240 final.
„A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű kereskedelempolitikai stratégia végrehajtásáról szóló jelentés”, Európai Bizottság, COM (2017) 491.
A Bizottság 2015. október 14-i COM(2015)497 közleménye: A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé
A Kanada és az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról szóló közös értelmező okmány részletesen ismerteti a kötelezettségvállalásokat: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13541-2016-INIT/hu/ pdf.
Az Európai Unió Bíróságának 2/15. sz. véleménye az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése alapján, 2017. május 16.