EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.9.6.
COM(2017) 471 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
Ötödik eredményjelentés az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakított partnerségi keretről
1. Bevezetés
Az ötödik eredményjelentés friss információkkal szolgál a partnerségi keret végrehajtásáról, valamint ismerteti a negyedik eredményjelentésben 1 azonosított tanulságok nyomán tett fellépéseket.
A nyári időszakban kevesebb irreguláris migráns érkezett a közép-mediterrán útvonalon. Júliusban és augusztusban 15 373 érkezést regisztráltak Olaszországban, míg az érkezések száma 2016 azonos hónapjaiban 44 846 volt. Összességében 99 846 migráns érkezett eddig 2017-ben (szeptember 4-ig). 2016 azonos időszakában az érkező migránsok száma elérte a 115 068 főt. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2017-ben eddig 2 410 ember vesztette életét a tengeren, miközben Európa partjait próbálta meg elérni, augusztusban a regisztrált halálesetek száma azonban mindössze 19 volt. Ezek a tendenciák tükrözik, hogy Olaszország és az Európai Unió az Olaszország támogatását célzó intézkedésekről szóló cselekvési tervvel 2 összhangban megerősített közös erőfeszítéseket hajtott végre a migrációs útvonal mentén elhelyezkedő származási és tranzitországokkal – különösen Líbiával –, valamint a líbiai hatóságokkal folytatott együttműködés fokozása érdekében. Már jelentkeznek azon kezdeményezések első eredményei, amelyek célja a líbiai parti őrség képességeinek megerősítése a tengerfelügyelet és a csempészés elleni fellépés területén. A Líbiával kialakított együttműködés új elemekkel is kiegészült, mivel 2017 júliusában elfogadtak egy összesen 46,3 millió EUR 3 értékű, az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében finanszírozott új többéves projektet, melynek célja a líbiai határőrizet javítása.
A negyedik eredményjelentés óta egyre többen érkeznek a nyugat-mediterrán útvonalon, és a 2017-ben Spanyolországba érkezők száma augusztus 16-ra elérte a 13 826 főt, ami 115 %-os növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest (6 409 fő). Ez ismét rávilágít annak fontosságára, hogy folyamatosan éberen figyeljük az alternatív útvonalak esetleges megjelenését.
Jelentős előrelépés történt a további nyugat-afrikai országokkal létrehozandó migrációs partnerséget illetően is a közép-mediterrán útvonalra nehezedő nyomás csökkentése érdekében tett erőfeszítések részeként. 2018-ban induló szélesebb körű áttelepítési programja részeként a Bizottság az útvonal mentén elhelyezkedő országokban tartózkodó, védelemre szoruló személyek áttelepítésére vonatkozó vállalástételt is belefoglalta az Olaszország támogatását célzó intézkedésekről szóló cselekvési tervbe. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében elfogadott programok végrehajtása még jobban felgyorsult, és szeptember 4-ig a három régióban 4 169 szerződést írtak alá összesen 1,2 milliárd EUR értékben. Ennek a haladásnak a projektek késedelem nélküli helyszíni végrehajtásával kell párosulnia.
Ezzel szemben az előző jelentésekben feltárt hiányosságok közül több továbbra is fennáll. Különösen a visszafogadás és a visszatérés terén folytatott hivatalos együttműködés nem haladt előre néhány kiemelt országgal. Ez azt mutatja, hogy azonosítani és alkalmazni kell a visszafogadási megállapodásokról folytatott tárgyalásokat előmozdítani képes megfelelő ösztönzőket – köztük a vízumpolitikai eszközöket 5 –, vagy szükség esetén mérlegelni kell a tárgyalásos megállapodásoktól eltérő, alternatív gyakorlati megoldásokat, amelyek azonos eredményeket hoznak a tényleges visszatérést célzó együttműködés terén. A tagállamokból való visszatérés aránya továbbra is alacsony, ami jelzi azt is, hogy javítani kell a nemzetközi koordinációt.
Az elmúlt hónapokban intenzívebbé vált a diplomáciai kapcsolattartás, és fokozódott az EU, a tagállamok, valamint a származási és tranzitországok közötti többoldalú vita, többek között a közép-mediterrán útvonallal foglalkozó kapcsolattartó csoport második ülése 6 és az augusztus 28-i párizsi találkozó 7 keretében, ami azt tükrözi, hogy fokozott erőfeszítésre van szükség a partnerségi megközelítés révén eddig elért előrelépések kamatoztatása és a tartós eredmények biztosítása érdekében a közép-mediterrán útvonal menti migrációkezelés terén.
2. Haladás és eredmények
2.1. Kiemelt országok
Niger
Nigerrel továbbra is jó és konstruktív együttműködés zajlik, melynek révén többek között fokozódott a határellenőrzés. A hatóságok uniós szakértők támogatásával kidolgozták a nemzeti migrációs stratégiára vonatkozó cselekvési tervet, és hamarosan mindkét dokumentumot hivatalosan elfogadják. Június 21-én Niameyben a nigeri pénzügyminiszter, az Unió küldöttségének vezetője és Olaszország nagykövete megállapodott arról, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében finanszírozott költségvetés-támogatási program összegét 50 millió EUR-val megemelik. E további hozzájárulás célja az állam képességeinek javítása a biztonság, a csempészés elleni küzdelem és ennek keretében az emberkereskedelem kezelése területén. Az első, 10 millió EUR összegű kifizetést július elején teljesítették. A megélhetés támogatására és a csempészés alternatíváinak kialakítására irányuló projekteket haladéktalanul és teljeskörűen végre kell hajtani azon helyi közösségek rezilienciájának fokozása érdekében, amelyek korábban részesültek a régióban zajló csempészetből származó bevételekből.
Niger továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett az irreguláris migráció megelőzése és a csempészek elleni küzdelem érdekében. Több művelet eredményeképpen 2017-ben eddig 101 személy került bíróság elé, 79 főt tartóztattak le a csempészéssel összefüggő bűncselekményekért, és 74 járművet és motorkerékpárt koboztak el. A támogatott önkéntes visszatérések száma továbbra is növekedett: 2017-ben szeptember 1-jéig mintegy 4 000 migráns tért vissza származási országába az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös kezdeményezése révén, amely a migránsok védelmére és visszailleszkedésük segítésére irányul.
A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében is kezdetét veszi egy projekt, melynek célja az alapvető szolgáltatások és a reziliencia javítása az északkelet-nigeri migrációs útvonalak mentén fekvő peremterületeken.
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a migrációs útvonalak átrendeződését. Az új útvonalak megjelenése a gyakorlatban valóban teljesen semlegesítheti a – többek között Algéria által is alkalmazott – fokozott határellenőrzés hatásait. Az újonnan kialakuló útvonalakkal kapcsolatos információkat aktívan megosztják a nigeri hatóságok által e célra létrehozott platformon keresztül 8 . Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőt küldött ki Niameybe e munka támogatására.
Felgyorsult a Száhel-övezetben végzett közös biztonság- és védelempolitikai tevékenységek regionalizációja, és belső biztonsági és védelmi szakértők fokozatos bevetése a Száhel-övezet G5-országaiban a határigazgatás területén is elősegíti majd a jövőbeni együttműködést a hatóságokkal. Az agadezi kirendeltség teljes működőképessé tétele lehetővé tette az EUCAP Száhel Niger számára, hogy tevékenységét Észak-Nigerre is kiterjessze, több látogatást tegyen a különböző régiókba a projektek végrehajtása érdekében, képzést nyújtson, azonosítsa a bűnüldöző hatóságok további szükségleteit és hozzájáruljon az irreguláris migrációs áramlatok feltérképezéséhez. A migránscsempészés és az emberkereskedelem egyik fontos központjának számító Madamába irányuló júliusi felderítő misszió során az EUCAP Száhel Niger képviselőit az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójának szakértője kísérte. Amennyiben a biztonsági helyzet engedi, további, fokozottan a tanácsadásra és a képzésre összpontosító látogatásokra kerülhet sor (például az okmányhamisításról vagy a kábítószer-kereskedelemről).
Mindezek alapján a főképviselő/alelnök véglegesíti az EUCAP Száhel Niger megerősítésére irányuló javaslatot, és egy célzott misszió látogat az országba, hogy a gyakorlatban is végrehajtsa az augusztus 28-i párizsi találkozón született megállapodásokat.
Nigéria
Továbbra is Nigéria az Európába érkező legtöbb irreguláris migráns származási országa (2017-ben szeptember 4-ig 16 671 irreguláris belépésről számoltak be), valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által szervezett visszatérési műveletek legfőbb célországa is. Június óta már három ilyen műveletre került sor. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség pénzügyi támogatásával a nigériai kormány két összekötő tisztviselőt küldött ki Olaszországba az irreguláris migránsok azonosításának segítése és a visszatérések számának növelése érdekében. Az EU–Nigéria visszafogadási megállapodásról szóló tárgyalások második fordulója tekintetében az időpont kitűzése sajnos nehézségekbe ütközött.
Fontos, hogy az esetleges megállapodásról, valamint a migránsok származási országukba való önkéntes visszatérésének és társadalmi-gazdasági visszailleszkedésének elősegítését célzó kísérő intézkedésekről szóló tárgyalások a lehető leghamarabb újrakezdődjenek, hogy a megállapodás még a következő magas szintű politikai párbeszéd előtt megszülethessen.
Nigéria továbbra is szorosan együttműködik a Nemzetközi Migrációs Szervezettel annak érdekében, hogy elősegítse saját állampolgárai Nigerből és Líbiából való támogatott önkéntes visszatérését, és ennek keretében 2017-ben eddig több mint 2 770 személy kapott segítséget a visszatéréshez, amihez az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a Nemzetközi Migrációs Szervezet a migránsok védelmét és visszailleszkedését célzó közös kezdeményezése, valamint más donorok nyújtottak támogatást.
A Unión kívüli származási országok közül továbbra is Nigériából érkezik az emberkereskedelemnek áldozatul esett legtöbb személy, elsősorban nők és lányok, akiket szexuális kizsákmányolás céljából csempésznek be az EU területére. 9 Az Európai Fejlesztési Alap és az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében 10 millió EUR-t irányoztak elő egy olyan projektre, amelynek célja az emberkereskedelem és a migránscsempészés kezelése. A tervek szerint októberben induló projektben részt vesz majd a nigériai bevándorlási szolgálat és a Tiltott Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Ügynökség is. 10 A projektet elősegítené, ha a releváns uniós ügynökségek – különösen az Europol és az Eurojust bevonásával – további támogatást nyújtanának a határokon átnyúló emberkereskedelmi ügyekkel és a migránscsempészéssel kapcsolatban.
Szenegál
Szenegál továbbra is az irreguláris migránsok egyik fő származási országa. 2017-ben szeptember 4-ig 5 526 szenegáli irreguláris migráns érkezett Olaszországba. Szenegál megerősítette, hogy szándékában áll egy munkacsoportot küldeni Olaszországba az irreguláris migránsok azonosításának és visszatérésének megkönnyítése érdekében. Az olasz kormány javaslatot küldött a szenegáli nemzeti rendőrségnek, és arra számít, hogy hamarosan kedvező választ kap. Szenegál és Spanyolország új migrációügyi megállapodást írt alá a meglévő megállapodásra, valamint például a partfelügyelet és a pénzügyi támogatás terén régóta fennálló jó együttműködésre építve.
Az Unióból való visszatérések terén azonban csupán korlátozott haladást sikerült elérni. Továbbra is kevés pozitív válasz érkezik konzuli úti okmányok iránti kérelmekre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a szenegáli hatóságok között június 2-án Dakarban létrejött egyetértési megállapodást hamarosan aláírják. Az Afrika–Frontex hírszerzési együttműködési hálózat szenegáli kockázatelemző egységének létrehozását az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vezetett, kifejezetten erre a célra indított, már aláírt projekt keretében fogják biztosítani.
Ami a támogatott önkéntes visszatéréseket illeti, Szenegál egyre több személy önkéntes visszatérését segíti elő. 2017-ben szeptember 1-jéig több mint 1 764 személy tért vissza Szenegálba, közülük több mint 1 058 Nigerből, 671 pedig Líbiából. 2017 júniusában a szenegáli hatóságok egy migránscsempészéssel foglalkozó hálózatot is felszámoltak. Folyamatban van továbbá Szenegál nemzeti migrációs politikájának véglegesítése, és ennek eredményeképpen szakpolitikai és stratégiai terveket fognak jóváhagyni, amelyekhez az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében 9,5 millió EUR-val támogatott migrációkezelési projekt is hozzájárul. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében a Szenegálban megvalósuló projektek számára előirányzott 161,8 millió EUR-ból összességében 104,3 millió EUR-ra (64 %) kötöttek szerződést. Ebben szerepelnek az irreguláris migráció megelőzését célzó konkrét fellépések is, különösen a munkahelyteremtés területén.
Mali
Mali azon 10 származási ország között van, ahonnan a legtöbb irreguláris migráns érkezik az EU-ba, és továbbra is a főbb tranzitországok egyike. 2017. január 1-je és szeptember 4-e között 5 990 mali állampolgár lépett be szabálytalanul az Unió területére. A visszatérési arány változatlanul alacsony, és fokozni kell az együttműködést. Néhány, visszatérés céljából már azonosított mali állampolgár konzuli úti okmányainak kibocsátása terén kedvező előrelépés történt, de a többi esetben is szükséges volna az okmányok gyorsabb kiadása. Malinak teljesítenie kell azon, legmagasabb politikai szinten tett vállalását, amelynek értelmében biztosítja az „ad hoc” missziók során vagy más módon azonosított irreguláris migránsok tényleges visszatérését, és még ennél is fontosabb, hogy lépéseket kell tennie az azonosítással és a visszatéréssel kapcsolatos, bevált gyakorlatokon alapuló együttműködés strukturáltabbá tétele érdekében.
A mali hatóságok az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös, a migránsok védelmére és visszailleszkedésére irányuló kezdeményezésének támogatásával továbbra is erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Nigerben és Líbiában rekedt mali állampolgárok önkéntes visszatérését, és ennek köszönhetően 2017-ben több mint 800 személy kapott segítséget. Ezenfelül a Maliban rekedt, kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok önkéntes visszatéréséhez nyújtott támogatás eredményeképpen 2017 májusa óta 19 személy tért vissza származási országába.
Júniusban a 2015. évi nemzeti migrációs stratégia továbbfejlesztését célzó, migrációval kapcsolatos nemzeti konzultációs folyamatra került sor. A diaszpóra tagjait is bevonó kezdeményezés felhívta a figyelmet a csempészés elleni jogszabályokra is, ezáltal további támogatást nyújtott annak végrehajtásához és elősegítette a civil társadalommal a migrációról folytatott párbeszédet.
A negyedik eredményjelentés közzététele óta a Mali északi és középső részén uralkodó politikai és biztonsági helyzet még rosszabbra fordult. A szomszédos országokkal – például Nigerrel és Burkina Fasóval – határos területeken gyakorolt kormányzati ellenőrzés megerősödésének segítése érdekében tárgyalások folynak annak lehetőségéről, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért finanszírozást biztosítana egy programhoz 11 , amely támogatná a Mopti és a Segou régióban élő népesség számára nyújtott alapvető szociális szolgáltatásokat. 2017 augusztusában a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke értelmében határozatot 12 fogadott el, engedélyezve egy új uniós stabilizációs fellépést, melynek célja a mali hatóságok támogatása az ország központi részén fekvő Mopti és Segou régióban uralkodó biztonsági helyzet romlásának megakadályozásában, valamint e területeken a polgári közigazgatás helyreállítása és kiterjesztése érdekében tett erőfeszítéseikben. Az EU jelenleg egyrészt jelentős (50 millió EUR értékű) pénzügyi erőforrásokkal, másrészt a közös biztonság- és védelempolitika regionalizációjára irányuló erőfeszítések révén támogatja a Száhel-övezeti G5-ök közös haderejének létrehozását, amely fokozni fogja a Száhel-övezet G5 országainak belső határain végzett határellenőrzést, és segíteni fogja a terrorizmus és a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint az emberkereskedelem kezelését.
Az EUCAP Száhel Mali az eddigieknél is jobban megszilárdította a mali bűnüldöző hatóságoknak és a kapcsolódó minisztériumoknak nyújtott támogatást a határbiztonság és a határigazgatás területén. A határokkal kapcsolatos nemzeti szakpolitikát és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet például nemrég hitelesítették a hatóságok, és ennek nyomán ki kell alakítani a határokra vonatkozó nemzeti stratégiát. Az EUCAP Száhel Mali támogatja továbbá a határrendőrség átszervezését, és szorosan együttműködik az uniós küldöttséggel az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében megvalósuló projektek végrehajtásával kapcsolatos stratégiai tanácsadás terén. 13
Etiópia
A migrációval kapcsolatos együttműködés eddig vegyes eredményeket hozott. Egyrészről Etiópiának a migránscsempész-hálózatok elleni küzdelem terén tett erőfeszítései nyomán 2017 eleje óta 2016 azonos időszakával összevetve csökkent az Afrika szarván fekvő országokból (főképp Eritreából és Szomáliából) az Unióba érkező irreguláris migránsok száma 14 . Etiópia további előrehaladást mutat a területén tartózkodó jelentős számú menekülttel kapcsolatban vállalt kötelezettségei terén, többek között azáltal, hogy átfogóan felülvizsgálta menekültügyi hirdetményét a munkavállaláshoz való jogot, az oktatásban való részvételt és a szabad mozgást illetően, és konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy fenntartható megoldásokat és több lehetőséget kínáljon a menekülteknek. Ez jelentős lépés, tekintettel arra, hogy ilyen kilátások nélkül a menekültek ki vannak téve annak a veszélynek, hogy bűnszövetkezetek áldozataivá válnak. A szükségállapot 2017. augusztus 4-i megszüntetésével az általános politikai helyzet is javult Etiópiában.
Másrészről az EU-ból való visszatérés terén továbbra sem kielégítő az együttműködés, és a visszatérési arány a régióban az egyik legalacsonyabb. A korlátozott számú azonosított kísérleti ügy a gyakorlatban továbbra is nagyon lassan halad előre, és a legmagasabb szinten tett politikai kötelezettségvállalást még nem sikerült operatív együttműködés formájában megvalósítani. Az említett kísérleti ügyekből levont tanulságok alapján az EU javaslatot tett egy, az uniós tagállamokból visszatérő etióp állampolgárokra alkalmazandó strukturáltabb eljárásra. Mindezek alapján egyeztetéseket fognak folytatni annak reményében, hogy azok kedvező eredményt hoznak.
2.2. Haladás más országok tekintetében
Ázsia
Az Afrikán kívüli származási országok közül Bangladesből érkezik a legtöbb irreguláris migráns a közép-mediterrán útvonalon, és az afrikai országok közül csak Nigéria előzi meg. 2017-ben szeptember 4-ig 8 747 bangladesi irreguláris migráns érkezett Olaszországba (ez a szám 2016 egészében 8 131 volt). Ezen túlmenően Banglades azon országok közé tartozik, amelyekkel különösen nagy nehézségekbe ütközött az előrelépés a visszatérés és a visszafogadás terén. A visszatérési arány 2013 és 2016 között 14 százalékponttal csökkent, és a tagállamok következetesen arról számolnak be, hogy a bangladesi hatóságok nem reagálnak az irreguláris migránsok azonosítására irányuló kérésekre. E hiányosság orvoslása érdekében az EU és Banglades egy augusztus végén Dakkában tartott találkozó keretében ideiglenesen megállapodott az eljárási standardokról.
2017. augusztus 1-jén egy 12 millió EUR értékű új regionális projekt indult, amely a migrációkezelés javítására irányul a Selyemút-országokban. A projekt célja a régión belüli és a főbb munkaerő-befogadó országokba irányuló migrációban és mobilitásban rejlő fejlődési lehetőségek maximális kibontakoztatása, valamint átfogó regionális válaszok kidolgozása a migrációval és a mobilitással összefüggő kérdésekre az emberi jogok és a migránsok védelmének maradéktalan tiszteletben tartásával.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség koordinációjával végrehajtott, július 20-i közös visszatérési művelet során nagyon jó volt az együttműködés Pakisztánnal. A művelet keretében 45 pakisztáni állampolgár tért vissza származási országába. A visszafogadási vegyes bizottság következő, jelenleg szeptemberre tervezett ülése fontos lehetőséget biztosít majd Pakisztán számára, hogy beszámoljon a visszafogadás terén elért további haladásról, beleértve a visszafogadási vegyes bizottság előző, februári ülésén tett kötelezettségvállalások megvalósítását is. Júliusban egy tanulmányi látogatás keretében pakisztáni tisztviselők érkeztek Tbiliszibe, hogy megfigyeljék a visszafogadási kérelmek feldolgozására szolgáló EU–Grúzia elektronikus platform működését azzal a céllal, hogy haladást érjenek el a Bizottság által Pakisztánban finanszírozott hasonló projektben.
Ami Afganisztánt illeti, július 13-án Brüsszelben műhelytalálkozót rendeztek az uniós tagállamokban szolgáló afgán konzuli tisztviselők számára. A műhelytalálkozó nagyon sok résztvevővel zajlott, és hasznos lehetőséget biztosított a közös koncepció és a kétoldalú tagállami megállapodások végrehajtásával kapcsolatos eszmecserére. A közös koncepció végrehajtásával foglalkozó munkacsoport harmadik ülését a tervek szerint 2017. október elején tartják. A kényszerű és irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése és a visszatérő személyek sikeres visszailleszkedésének biztosítása továbbra is kiemelt jelentőséggel bír az EU számára. Ezt a célt szolgálja többek között a 2016. évi regionális uniós program végrehajtása, amelynek fő kedvezményezettje Afganisztán, valamint egy 2017 végére tervezett hasonló program. A május 31-i kabuli támadás óta jelentősen romlott a biztonsági helyzet Afganisztánban.
Nyugat-Afrika
2017-ben szeptember 4-ig 8 904 irreguláris migráns érkezett Guineából Olaszországba. A migrációkezelésről szóló egyeztetések során Guinea hajlandónak mutatkozott az együttműködésre. Guinea és az EU már megvitatta és megerősítette a bevált gyakorlatokat. A következő lépés az együttműködés tényleges végrehajtása ezekre a bevált gyakorlatokra építve. Július elején technikai misszió érkezett Guineába azzal a céllal, hogy azonosítsa a fejlesztési együttműködés keretében támogatandó gazdasági és foglalkoztatási területeket. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében folyamatban van egy olyan fellépés előkészítése, amely a fiatalok társadalmi-gazdasági beilleszkedésére összpontosít az irreguláris migráció megelőzése érdekében, valamint további segítséget nyújt a visszatérő migránsok visszailleszkedéséhez. Idén eddig több mint 1 185, Líbiából és Nigerből visszatérő guineai állampolgár kapott támogatást az önkéntes visszatéréshez.
2017-ben szeptember 4-ig 8 280 irreguláris migráns érkezett Elefántcsontpartról Olaszországba. Annak ellenére, hogy az Unió abidjani küldöttsége számos alkalommal emlékeztette az elefántcsontparti hatóságokat, Elefántcsontpart eddig még nem tett észrevételt az EU-val létrehozandó javasolt gyakorlati megállapodásra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan egy július-augusztusra tervezett, egyes tagállamokba induló ad hoc személyazonosítási misszió keretében is megkísérelték javítani az együttműködést, ez azonban szintén meghiúsult, mivel a misszióra végül nem került sor. Elengedhetetlen kézzelfogható eredményeket elérni, mivel az elefántcsontparti állampolgárok visszatérési aránya az egyik legalacsonyabb (körülbelül 5 %), és egyre több irreguláris migráns érkezik az országból az EU-ba. 2017-ben eddig több mint 490 elefántcsontparti állampolgár számára nyújtottak támogatást ahhoz, hogy önkéntesen visszatérjenek Líbiából vagy Nigerből.
A közeljövőben az összekötő tisztviselők kiküldésére vonatkozóan is megállapodásnak kell születnie Olaszország, Guinea és Elefántcsontpart között.
Augusztus elején néhány tagállam részvételével magas szintű uniós misszióra került sor Gambiában, amely a migrációkezeléshez kapcsolódó technikai és a pénzügyi szükségletekre összpontosított, és több mint 20 millió EUR-s kötelezettségvállalással zárult. A legmagasabb szinten is megerősítést nyert, hogy megvan a politikai akarat az EU-val való migrációkezelési együttműködésre. Ezt követően a gyakorlati megoldásokról szóló egyeztetésekre kerül majd sor. Gambia a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együttműködve kidolgozza nemzeti migrációs politikáját, amely várhatóan 2017 végére készül el. 2017-ben szeptember 4-ig 5 548 irreguláris migráns érkezett Gambiából Olaszországba. Idén eddig több mint 1 345, Líbiából és Nigerből visszatérő gambiai állampolgár kapott támogatást az önkéntes visszatéréshez, és az EU megerősítette, hogy a gambiai hatóságok kérésére válaszolva készen áll támogatni a visszatérő személyek tartós visszailleszkedését. Az irreguláris migránsok azonosításának megkönnyítése érdekében két kiküldött gambiai összekötő tisztviselő dolgozik Olaszországban, és kiküldetésük költségeit az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség állja.
A Ghánában tett májusi magas szintű technikai látogatást követően az EU szakemberei megosztották a ghánai hatóságokkal a migráció jobb kezelését elősegítő bevált gyakorlatokat. Megkezdődött egy több tagállamba irányuló, rövid távú személyazonosítási misszió előkészítése is. Ezenfelül több mint 250 személy részesült támogatásban a Nigerből, illetve Líbiából való visszatéréshez.
Észak-Afrika és Közel-Kelet
Az EU–Egyiptom Társulási Tanács által júliusban elfogadott, 2017–2020-as időszakra szóló EU–Egyiptom partnerségi prioritások elismerik a migrációs áramlatok mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kezelésének fontosságát a vallettai csúcstalálkozóval és a vallettai cselekvési tervvel összefüggésben. Az EU kész támogatni Egyiptomot a migrációirányítással, az irreguláris migráció megelőzésével, az emberkereskedelemmel és a migránscsempészéssel összefüggésben éppúgy, mint a migránsok jogai és védelme terén. 15 Az Unió és Egyiptom megállapodott abban, hogy megvizsgálják az együttműködési lehetőségeket a migránsok önkéntes visszatérését és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelését illetően. A hivatalos migrációs párbeszéd megkezdésére irányuló folyamat az utolsó szakaszába ért.
Egyiptom intézkedéseket hozott határainak ellenőrzésére, valamint az országban tartózkodó irreguláris migránsok továbbutazásának megakadályozása érdekében (2017 eleje óta mindössze három személy érkezését észlelték Egyiptomból), de egy strukturáltabb szerepvállalás elősegítené az egyiptomi útvonal menti mozgásokból fakadó problémák átfogóbb orvoslását és – ami még fontosabb – a régióban rekedt migránsok kezelését. A belépési pontokon alkalmazott fokozott ellenőrzés ellenére továbbra is érkeznek migránsok és menedékkérők Egyiptomba, bár a korábbinál lassabb ütemben. Egyiptomban 208 000 nyilvántartott menekült tartózkodik, és az ezzel összefüggő ügyforgalom egyre nő. A nyilvántartott menekültek közül 120 000 szíriai, 86 000 pedig afrikai vagy iraki származású, akik ismeretlen számú és egyre több más migránssal élnek együtt.
Az EU–Tunézia Társulási Tanács 2017. májusi ülésén Tunézia általános kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy migrációs együttműködést folytat az Unióval. A vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodásról szóló tárgyalások azonban nem haladtak tovább az elmúlt hónapokban. A kapcsolattartó csoport július 24-én tartott második ülése során Tunézia belügyminiszterével megegyezés született egy új tárgyalási kör megrendezéséről. Az új tárgyalási kör dátumának kitűzése még folyamatban van. Ugyanezen a találkozón Tunézia elnöke hajlandónak mutatkozott arra, hogy segítséget nyújtson a líbiai helyzetből fakadó kihívások kezeléséhez.
Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért operatív bizottsága által 2016 decemberében jóváhagyott tunéziai program első szerződését már aláírták. Tunézia érdeklődött a Seahorse programról szóló tájékoztató előadások iránt. Johannes Hahn biztos szeptember 4–5-én Tunéziába látogatott, hogy egyeztessen a tunéziai és líbiai gazdasági fejlődésről és együttműködésről.
Algériával még sajnos nem került sor hivatalos párbeszédre a migrációról, de 2017 júniusában már megegyezés született egy ilyen párbeszéd feltételeiről. 2017. július 19–20-i algíri látogatása során Johannes Hahn biztos úgy nyilatkozott, hogy az EU és Algéria partnerként lép fel az irreguláris migráció kezelése érdekében. Algéria, amely a jövőben esetleg nem csupán tranzitország, hanem származási ország is lesz, már megtett bizonyos intézkedéseket, többek között 3 000 fővel növelte a nigeri és mali határokon szolgálatot teljesítő katonák létszámát. A kapcsolattartó csoport július 24-én tartott második ülésén Algéria belügyminisztere érdeklődést mutatott a párbeszéd megkezdése, valamint az Unióval a migráció, a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott konkrét együttműködés kialakítása iránt. Ami azonban a konkrét programot illeti, az ország külügyminisztériuma ebben a szakaszban még nem fejezte ki érdeklődését az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében nyújtott finanszírozás iránt. Mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy nyitott az egyeztetések folytatására és az esetleges projektek kiigazítására.
A Marokkóból az EU területére, főként Spanyolországba, érkező irreguláris migrációs áramlatok a nyár folyamán intenzívebbé váltak. Ezenfelül 2017-ben szeptember 4-ig 4 786 migráns érkezett Marokkóból Olaszországba. Marokkó részt vesz az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért első olyan programjában, amely az Alap több keretére, konkrétan az Észak-Afrika vonatkozásában, valamint a Száhel-övezet és a Csád-tó térségének vonatkozásában kialakított keretekre is kiterjed. E program célja a Dél–Dél együttműködés megerősítése a migráció területén azáltal, hogy támogatja a Marokkó és Szenegál, a Marokkó és Elefántcsontpart, valamint a Marokkó és Mali között létrejött egyetértési megállapodások végrehajtását. A vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokról szóló, Marokkóval folytatott tárgyalások terén nem történt előrelépés. Ezzel összefüggésben az EU kész további támogatni Marokkót és Algériát a migrációs áramlatok kezelésével kapcsolatos nehéz feladatokban, és az elkövetkező hónapokban készen áll a további intézkedések megvitatására is.
Folyamatban van az EU által 2017 áprilisában Brüsszelben megrendezett, Szíria és a régió jövőjéről szóló konferencia nyomon követésének biztosítását célzó munka is. Ezen a konferencián az Unió újból megerősítette, hogy támogatást nyújt Jordániának és Libanonnak a humanitárius célból megengedett tartózkodás és a fenntartható gazdasági növekedés terén, valamint a menekültek és az őket befogadó közösségek oktatási és megélhetési szükségleteinek fedezéséhez. Jordánia és Libanon meglehetősen sok menekültet (konkrétan szíriai állampolgárokat) fogadott be, de jelenleg az EU felé irányuló irreguláris migráció tekintetében nem számítanak származási országnak. A migráció és a mobilitás kérdése mindkét ország esetében partnerségi prioritás. Ezek a megállapítások az EU–Jordánia és az EU–Libanon társulási tanács júliusban tartott ülésein újból megerősítést nyertek.
3. A közép-mediterrán útvonal
2017. szeptember 4-ig 99 846 fő érkezett a közép-mediterrán útvonalon, vagyis kevesebben, mint 2016 azonos időszakában. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint az idei évben augusztus végéig 2 410 ember vesztette életét a tengeren. Júliusban és augusztusban az érkező személyek száma egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott. Ez számos tényezőt tükröz, többek között a líbiai hatóságok határellenőrzési kapacitásának megerősödését, a líbiai parti őrség tevékenységének fokozódását, az EU által finanszírozott fellépéseknek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával együttműködésben történő kezdeti végrehajtását, valamint a csempészek által alkalmazott módszerek változását. 16
A közép-mediterrán útvonalról szóló közös közlemény 17 2017. januári és a máltai nyilatkozat 18 2017. februári elfogadása óta fokozódott a munka. A Bizottság július elején cselekvési tervet fogadott el Olaszország támogatása, a migrációs nyomás csökkentése és a szolidaritás fokozása érdekében. 19 A cselekvési terv a migrációs áramlások kezelésében jelenleg alkalmazott megközelítésre épít, különös hangsúlyt fektetve a kutatás-mentésre, a Líbia szomszédaival való együttműködésre és a visszatérésre. Ezenfelül olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyek célja a szolidaritás fokozása az Unión belül, valamint Olaszország segítése a közelmúltban elfogadott migrációügyi reformjának végrehajtása során, amelyhez a Bizottság további forrásokat mozgósított 35 millió EUR értékben. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és a tagállamok megállapodtak egy olyan jelentéstételi eszközről, amely a máltai nyilatkozathoz tartozó végrehajtási tervben, valamint az Olaszországhoz kapcsolódó cselekvési tervben azonosított fellépések terén tett haladás nyomon követésére szolgál.
A földközi-tengeri térség országait tömörítő kapcsolattartó csoport július 24-én Tuniszban tartotta második találkozóját. A tuniszi nyilatkozatban 20 az országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy folytatják és elmélyítik az együttműködést a migráció kiváltó okainak kezelése, a migránscsempészés elleni küzdelem és a visszatérés területén 21 . Egy augusztus 28-án Párizsban tartott találkozón Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Csád, Niger és Líbia állam-, illetve kormányfői, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke több olyan intézkedésről állapodtak meg, melyek célja a jelenleg folyó munka további javítása 22 .
Líbia továbbra is messze a legjelentősebb indulási hely és tranzitország, és ebből kifolyólag – más származási országokkal együtt – kulcsfontosságú partner a közép-mediterrán útvonalon haladó migrációs áramlások kezelésében. Az emberkereskedelemnek áldozatul esett személyek – főként a szexuális kizsákmányolás céljából az EU-ba csempészett, elsősorban nigériai nők és lányok – esetében Líbia továbbra is kulcsfontosságú tranzitország. A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint 2017 első hat hónapjában megerősítést nyert az a 2014 és 2016 között megfigyelt tendencia, miszerint az emberkereskedelem azon lehetséges áldozatainak száma, akik szexuális kizsákmányolás céljából a közép-mediterrán útvonalon érkeznek Olaszországba, meredeken – a becslések szerint 600 %-kal – emelkedett.
Az EU továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz Líbia stabilizációja érdekében. Ezek az erőfeszítések a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatásra támaszkodnak, amely lehetővé teszi a vezetők közötti békeközvetítést a Líbia és Niger közötti határvidéken és Kelet-Líbiában. Az EU stabilizációs erőfeszítéseinek kulcsfontosságú elemét képezi még az állam jelenlétének visszaállítása a kulcsfontosságú állami infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások helyreállítása révén és a nemzeti egységkormány, valamint Benghazi, Kikla, Sirte, Sebha és Obari önkormányzatának közös felügyelete alatt. Ezen együttműködés égisze alatt 22 projekt keretében iskolákat és kórházakat állítottak helyre, és újra biztosították a vízellátást, valamint a szennyvíz- és hulladékkezelést. Az EU a biztonsági helyzet értékelése és az esetleges fokozott helyszíni jelenlét tekintetében szorosan összehangolja munkáját az Egyesült Nemzetekkel.
Az Unió fokozott erővel folytatta a munkát annak érdekében, hogy támogassa a líbiai hatóságokat a migráció kezelésében, különösen az ország déli határaira összpontosítva. 2017 júliusában az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében elfogadtak egy 46,3 millió EUR értékű, az EU és Olaszország által társfinanszírozott projektet 23 , melynek célja a líbiai hatóságok integrált határigazgatási és migrációkezelési kapacitásainak megerősítése. A projekt részét képező tevékenységek célja többek között a líbiai parti őrség műveleti kapacitásának és ellenőrzési műveleteinek megerősítése, egy Tripoliban létrehozott, teljes mértékben működőképes nemzeti koordinációs központ és tengeri mentést koordináló központ technikai értékelésének elvégzése, valamint a líbiai határőrség operatív kapacitásainak megerősítése az ország déli határai mentén. Ezzel kapcsolatban az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság szolgálatai Olaszországgal karöltve felkészülnek egy esetleges dél-líbiai tényfeltáró misszióra.
Ez a Líbiában végzett munka kiegészíti a migránsok és menekültek védelmével, a társadalmi kohézióval és a befogadó közösségek társadalmi és gazdasági fejlődésével kapcsolatban folyó munkát, amelyet egy 2017 áprilisában elfogadott, 90 millió EUR értékű program keretében hajtanak végre. A program kedvezményezettjei között szereplő nemzetközi szervezetek 24 már a szerződések aláírását követően megkezdték a helyszíni végrehajtást. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala már megkezdte a nem élelmiszer jellegű cikkek szétosztását és figyelemmel kísérte a migránsok védelmét a Benghaziban lévő idegenrendészeti fogdákban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet számos értékelést végzett a természetbeni támogatás iránti azon igények azonosítása érdekében, amelyek az idegenrendészeti fogdákban, a tengeri mentési műveletek során nyújtott befogadási szolgáltatásokkal kapcsolatban, a migránsok és a belső menekültek humanitárius szükségleteiből adódóan, valamint az őrizetben lévő migránsok egészségi állapotával és orvosi szükségleteivel összefüggésben merülnek fel. Eközben az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa és a Nemzetközi Migrációs Szervezet továbbra is védelmet és támogató szolgáltatásokat nyújt a partraszállási pontokon (például okmányokkal, alapvető egészségügyi ellátással és készpénzzel kapcsolatos intervenciók formájában).
Ennek a munkának köszönhetően jelentősen emelkedett azon személyek száma, akik úgy döntenek, hogy visszatérnek Líbiából a származási országukba. 2017. szeptember 1-jéig a Nemzetközi Migrációs Szervezet 7 084 migránsnak nyújtott támogatást az önkéntes visszatéréshez. Ez a szám 2016 egészében csupán 2 775 volt. A Bizottság továbbra is vizsgálja, hogy milyen módon lehet fenntartani ezt a tendenciát. Az Unió 12, szubszaharai-afrikai országokban működő küldöttsége a Líbiában rekedt migránsok származási országukba való, humanitárius okokból fakadó visszatérésével kapcsolatban levélben kereste meg az illetékes hatóságokat. A Nemzetközi Migrációs Szervezet nyomon követte a fejleményeket az Unió küldöttségeivel és a nemzeti hatóságokkal, hogy feltérképezze a szükséges támogatási intézkedéseket, többek között egy online konzuli szolgáltatás Nemzetközi Migrációs Szervezet általi létrehozását, melynek célja a Tripolin kívül tartózkodó migránsok elérése 25 .
Megvalósult a SEAHORSE földközi-tengeri projekt, melynek célja az észak-afrikai országok helyzetismeretének és válaszadási képességének javítása az irreguláris migrációs áramlatok és a tiltott kereskedelem területén, különösen a szóban forgó országok part menti régióiban és felségvizein zajló tevékenységek tekintetében. Folyamatban van a líbiai parti őrség tervbe vett képzése: két líbiai tisztviselő részt vett az Indalo közös műveletben. A líbiai parti őrség egy tisztviselőjét júliusban kirendelték Olaszország nemzeti koordinációs központjához. Folyamatban van a líbiai parti őrség számára a nyári időszakot követően Máltán és Olaszországban tartandó képzés támogatásával kapcsolatban szükséges intézkedések véglegesítése.
Az EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében folytatódtak a csempészés elleni műveletek, valamint a líbiai part őrség számára nyújtott kiegészítő képzés és kapacitásépítés. Július végén a líbiai hatóságok megadták a képzésre újonnan kijelölt személyek neveit. Ezen a listán összesen 92 személy neve szerepelt, akik a folyamatban lévő ellenőrzési eljárás függvényében várhatóan 2017. szeptember közepén kezdhetik meg a képzést Olaszországban. 2017. július 25-én a Tanács az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását 2018. december 31-ig meghosszabbította, valamint úgy módosította, hogy magában foglalja a képzésben részt vevő személyek ellenőrzését 26 és jobb lehetőséget nyújtson az információmegosztásra a tagállami bűnüldöző hatóságokkal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Europollal. Ezen túlmenőn Olaszország a líbiai parti őrség jövőbeni munkatársainak képzésére irányuló tevékenységeket is végez, és egy hajót küldött Tripoliba, hogy támogassa a Líbiába már idén korábban visszaküldött négy hajó üzembe helyezését (műszaki karbantartás, javítás stb.).
Júliusban a Tanács is fontos lépést tett a csempészés elleni küzdelem terén, mivel engedélyezte, hogy a tagállamok megakadályozzák a felfújható csónakok és a kívül felszerelhető motorok Líbiába irányuló kivitelét és értékesítését, ha alapos okkal feltételezik, hogy azokat migránscsempészés céljára használnák fel 27 .
Július 17-én a Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUBAM Líbiaa megbízatását. Az EUBAM Líbia jelenleg azon dolgozik, hogy október-novemberre korlátozott helyszíni jelenlétet alakítson ki, esetleg az Unió küldöttségeivel együtt. 28 A nyár folyamán az EUBAM Líbia együttműködött a hatóságokkal Líbia határigazgatási reformja kapcsán, valamint az ENSZ líbiai támogató missziójával és az ENSZ Fejlesztési Programjával a tripoli biztonsági terv 29 polgári vetületeinek támogatása érdekében. Ezenkívül megkezdte a parti biztonságért felelős főigazgatóság műveleti koncepciójának felvázolását, és segítséget nyújtott a nemzeti terrorizmusellenes koordinációs képesség kialakításához. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol egy-egy társult szakértőt küldött az EUBAM Líbiához, ami fokozta az információmegosztást, elősegítette a szinergiák kialakulását és javította a koordinációs erőfeszítéseket.
Június 22-én a Bizottság és az olasz parti őrség a Belső Biztonsági Alap szükséghelyzeti ága keretében 1,84 millió EUR költségvetésű támogatási megállapodást írt alá. E támogatás révén az olasz parti őrség technikai segítséget fog nyújtani a líbiai parti őrségnek Líbia kutatási-mentési kapacitásának értékeléséhez és egy megvalósíthatósági tanulmány elvégzéséhez, ezáltal lehetővé téve Líbia kutatási-mentési területének meghatározását és a líbiai tengeri mentést koordináló központ létrehozását.
Olaszország kidolgozott egy magatartási kódexet a Földközi- tenger középső térségében kutatási-mentési tevékenységeket végző nem kormányzati szervezetek számára. Amint azt a belügyminiszterek a Bel- és Igazságügyi Tanács 2017. július 6–7-i ülésén elismerték, a magatartási kódex fontos keretet biztosít a mentési műveletek összehangoltságának és hatékonyságának javításához. Lényeges volna, hogy a Földközi-tenger középső térségében működő nem kormányzati szervezetek csatlakozzanak a magatartási kódexhez és betartsák annak előírásait.
Fontos, hogy 2018-ban és azt követően is azonos szinten folytatódjanak a stabilitás Líbia teljes területén való megerősítésére irányuló erőfeszítések, fokozódjon a Líbiával határos államokkal és az ezen államok között megvalósuló együttműködés, és tervek készüljenek a folyamatos képzésre, védelemre, segítségnyújtásra, társadalmi-gazdasági fejlődésre, valamint a támogatott önkéntes visszatérésre vonatkozóan. Ehhez növelni kell az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében biztosított finanszírozást, különösen – de nem kizárólag – az észak-afrikai kerethez nyújtott forrásokat. A Bizottság a Tanács elnöksége és a tagállamok kérésére értékelést készített a lehetséges prioritásokról és finanszírozási hiányokról, és az elkövetkező hónapokban részletesebben egyeztet erről a tagállamokkal.
A külső beruházási terv és az ahhoz tartozó Európai Fenntartható Fejlődési Alap a beruházások és a munkahelyteremtés fellendítésével segíteni fogja az irreguláris migráció gazdasági kiváltó okainak kezelését, különösen Afrikában és az EU szomszédságában. A COREPER által júniusban, az Európai Parlament által pedig júliusban jóváhagyott kompromisszum nyomán a társjogalkotóknak a lehető leghamarabb el kell fogadniuk az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról szóló rendelet végleges változatát, hogy a végrehajtás késedelem nélkül megkezdődhessen.
4. Következtetések
A közép-mediterrán útvonal menti migráció kezelése továbbra is a partnerségi keret kiemelt munkaterülete. Júliusban és augusztusban kevesebb migráns érkezett Olaszországba, mint tavaly nyáron. Már jelentkeznek azoknak az intézkedéseknek az első eredményei, amelyeket Olaszország és az EU a líbiai hatóságokkal és a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel (a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával) szoros együttműködésben hozott Líbiában. Néhány partnerországgal – többek között Guineával és Bangladessel – szintén lényeges előrelépés történt.
A migrációs nyomás mérséklődése a közép-mediterrán útvonal mentén lehetőséget nyújt a további haladásra számos, a partnerségi keret elindítása óta megkezdett fellépés terén.
A belföldi határellenőrzés, valamint a csempészés elleni küzdelem és a migrációkezelés javítása a származási és tranzitországokban hozzájárul a csempészhálózatok felszámolásához, a kiáramlás csökkentéséhez, valamint a biztonság és a stabilitás megerősítéséhez. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a határellenőrzésre Dél-Líbiában és a szomszédos országokban. A – többek között Nigerben is dolgozó – közös nyomozócsoportok és a migráció szempontjából érzékeny területeken tevékenykedő közös biztonsági és védelmi missziók munkájának megerősítése további eredményeket hozhat. Folytatni kell a KBVP-missziók regionalizációjára és a G5-ök közös haderejének létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és a tagállamoknak ezeket teljes mértékben támogatniuk kell.
Mivel a csempészhálózatok sikeres felszámolása az útvonalak mentén élő helyi közösségeket gyakran megfosztja jövedelemforrásuktól, a munkahelyteremtést és az alternatív jövedelemforrások kialakítását célzó projektek megfelelő időben történő végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyi szereplők is szerepet vállaljanak a migrációs szakpolitikák érvényesítésében. Ennek érdekében kulcsfontosságú, hogy gyorsan végrehajtsák a dél-líbiai és nigeri népesség társadalmi-gazdasági rezilienciájának javítására irányuló azon projekteket, amelyeket az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében már jóváhagytak.
Miközben már jelentkeznek a meglévő útvonalak felszámolására irányuló erőfeszítések első eredményei, az Uniónak a releváns partnerországokkal és a leginkább érintett tagállamokkal közösen továbbra is éberen figyelnie kell az Európába vezető új útvonalak esetleges megjelenését.
Az irreguláris migráció megfékezését célzó erőfeszítéseknek továbbra is olyan határozott politikákkal kell párosulniuk, amelyek biztosítják az emberi jogok védelmét és a migránsok méltó életkörülményeit a tranzitországokban, különösen Líbiában. Az EU és a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatott önkéntes visszatérési programjának sikeres nyugat-afrikai és líbiai végrehajtása mutatja, hogy milyen jelentős lehetőségeket tartogat ez az eszköz.
Egyre fontosabb szerepet játszhat a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítésével kapcsolatban az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával folytatott együttműködés. A tagállamoknak mihamarabb ambiciózus vállalásokat kell tenniük a Bizottság által elindított, szélesebb körű áttelepítési kampánnyal összefüggésben.
A ténylegesen megvalósuló visszatérések és a visszafogadás továbbra is kulcsfontosságú az irreguláris migráció megfékezéshez és a menekültügyi rendszerek integritásának megőrzéséhez. Egyes nyugat-afrikai és ázsiai országokkal a visszatéréssel kapcsolatos gyakorlati együttműködés terén az utóbbi időben elért haladás példaként szolgálhat ahhoz, hogy milyen előrelépést kellene elérni más partnerországokkal is. Az EU a jövőben is készen áll valamennyi jelentős forrás és eszköz – többek között a vízumpolitika – mozgósítására annak érdekében, hogy konstruktív együttműködés alakuljon ki ezen a területen.
Végezetül, a siker szempontjából továbbra is kulcsfontosságú, hogy milyen nagyságrendű finanszírozást lehet mozgósítani az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításának támogatása érdekében. A jövőben elengedhetetlen lesz, hogy a tagállamok 2018-ra és az azt követő időszakra további erőforrásokat biztosítsanak az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében, és különösen az észak-afrikai keret égisze alatt megvalósítandó projektekhez.
A közeljövőben megrendezésre kerülő EU–Afrika csúcstalálkozó jó alkalmat kínál majd arra, hogy számot vessünk a partnerségi kerettel összefüggésben az afrikai országokkal elért haladásról, és új lendületet adjunk a jelenlegi erőfeszítéseknek egy jól működő és kölcsönösen előnyös mobilitási és migrációs partnerség közös kialakítása érdekében.
Negyedik eredményjelentés az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakított partnerségi keretről, COM(2017) 350 final, 2017. június 13.
Az Olaszország támogatását célzó intézkedésekről, a Földközi-tenger középső térségében jelentkező nyomás csökkentéséről és a szolidaritás növeléséről szóló cselekvési terv, SEC(2017) 339, 2017. július 4.
Ebből 42,2 millió EUR-t az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, 2,2 millió EUR-t Olaszország, 1,8 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alap biztosít.
Száhel-övezet és a Csád-tó térsége, Afrika szarva, Észak-Afrika.
A szükségletalapú humanitárius segítségnyújtást – a humanitárius elveknek megfelelően – nem lehet feltételekhez kötni.
A kapcsolattartó csoport belügyminisztereinek találkozója március 19–20-án Rómában, valamint 2017. július 24-én Tuniszban került megrendezésre. A tuniszi találkozón Algéria, Ausztria, Csád, Franciaország, Líbia, Mali, Málta, Németország, Niger, Olaszország, Svájc, Szlovénia és Tunézia belügyminisztere, Dimitrisz Avramopulosz biztos, valamint az Európai Unióban a Tanács elnöki tisztségét betöltő Észtország belügyminisztere vett részt.
http://www.elysee.fr/declarations/article/declaration-conjointe-relever-le-defi-de-la-migration-et-de-l-asile/
Az Unió küldöttsége, az európai migrációs összekötő tisztviselő, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által augusztus 1-jén Niameybe kiküldött összekötő tisztviselő, az EUCAP Száhel Niger, az érdekelt tagállamok, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet részvételével.
2017 júniusában az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) Nigériáról szóló származásiország-információ jelentést tett közzé (https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/EASO_Country_Focus_Nigeria_June2017.pdf) és egy Nigériával kapcsolatos gyakorlati együttműködési találkozót szervezett Rómában azzal a céllal, hogy jobban megismerje a nigériai ügyforgalmat.
A Tiltott Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Ügynökség nemrég kinevezett főigazgatója szintén szorgalmazta az emberkereskedelem nigériai áldozataival kapcsolatban az uniós célországokkal folytatott együttműködés szorosabbra fűzését, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonásának – többek között közös nyomozások és műveletek révén történő – fokozását, és ennek érdekében találkozókra került sor az olasz bűnüldöző hatóságokkal.
A Mopti és a Gao régió biztonságának fokozására és a határvidékek igazgatására irányuló támogatási program kiegészítéseként.
A Tanács (KKBP) 2017/1425 határozata.
Az EUCAP Száhel Mali rendszeres kapcsolatot tart fenn az uniós kiképzési misszióval Maliban, az EUCAP Száhel Nigerrel és az EUBAM Líbiával.
Kutatási és adatgyűjtési eszköz. „Migration between the Horn of Africa and Yemen: A Study of Puntland, Djibouti and Yemen” (Migráció Afrika szarva és Jemen között: Puntföld, Dzsibuti és Jemen vizsgálata), London és Nairobi: Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (az Afrika szarvára vonatkozó keret) kutatási és adatgyűjtési eszköze. www.soas.ac.uk/hornresearch-ref
2017 májusában az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai keretének égisze alatt ismertettek egy 60 millió EUR értékű programot, amelynek célja a migrációkezelés javítása Egyiptomban, az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése, valamint a migránsokat befogadó egyiptomi közösségek támogatása.
Egy uniós finanszírozású kutatás (Kutatási és adatgyűjtési eszköz: www.soas.ac.uk/hornresearch-ref) szerint egyre több, főképp szomáliai migráns dönt úgy, hogy Jemenen keresztül vándorol Európába. Ez az útvonal viszonylag új (először 2015-ben említették) és úgy tűnik, hogy egyre népszerűbb. Egyes jelentések szerint csekély számú etiópiai is ezen az útvonalon indul el. Ezen új útvonal megjelenésének fő oka látszólag az, hogy Etiópia és Szudán fokozott határellenőrzést végez az emberkereskedelem és -csempészés céljaira használt hagyományosabb útvonalak mentén.
Közös közlemény az Európai parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak: „Migráció a közép-mediterrán útvonalon – A migrációs áramlás kezelése, életmentés”, JOIN(2017) 4, 2017. január 25.
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/01/03-malta-declaration/
SEC(2017) 339, 2017. július 4.
http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-17-2125_fr.htm
A kapcsolattartó csoport ülése alkalmából Dimitrisz Avramopulosz biztos kétoldalú találkozókon vett részt Tunézia elnökével és belügyminiszterével, Niger, Algéria és Líbia belügyminiszterével, valamint a külföldön élő mali állampolgárok miniszterével.
http://www.elysee.fr/declarations/article/declaration-conjointe-relever-le-defi-de-la-migration-et-de-l-asile/
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2187_en.htm
A program végrehajtó partnerei a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, az ENSZ Gyermekalap, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és a német fejlesztési ügynökség (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit).
Eddig Gambia, Mali, Guinea (Conakry), Elefántcsontpart és Szenegál hatóságaival, illetve az Unió ezekben az országokban lévő küldöttségeivel került sor egyeztetésekre. Folyamatban van a további támogatást szolgáló konkrét intézkedések azonosítása Gambiával (a Nigerből és Líbiából történő támogatott önkéntes visszatérések terén) Guineával, Szenegállal és Malival (a Nigerből történő támogatott önkéntes visszatérések terén), valamint Burkina Fasóval (a Líbiából történő támogatott önkéntes visszatérések terén).
Augusztus 21-én a művelet parancsnoka és a líbiai parti őrség vezetője aláírta a képzésről szóló együttműködési megállapodás ellenőrzéssel kapcsolatos mellékletét.
A Tanács (KKBP) 2017/1338 határozata.
Az EUBAM Líbia képviselői jelenleg átlagosan hetente egy–három alkalommal utaznak Líbiába. A biztonsági és logisztikai személyzet számára lehetővé válik, hogy már október-november előtt Tripoliban töltse az éjszakát.
Az uniós összekötő és tervezési egység továbbra is jelentősen támogatta az ENSZ líbiai támogató misszióját a tripoli biztonsági tervvel kapcsolatos koordináció során. A közös tripoli biztonsági terv, és különösen a közös műveleti központ, egyesíti a líbiai ideiglenes biztonsági bizottság, a védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az elnöki gárda és más biztonsági szereplők erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Tripoliban visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba.