EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.6.26.
COM(2017) 365 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2016
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.6.26.
COM(2017) 365 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2016
TARTALOMJEGYZÉK
EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS
ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
MÉRLEG MÉRLEG
EREDMÉNYKIMUTATÁS EREDMÉNYKIMUTATÁS
CASH FLOW KIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
ELŐSZÓ
|
Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2016-os éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az EU 2016-ra vonatkozó pénzügyeiről: információkat tartalmaz az Unió pénzügyi helyzetéről, a költségvetés tárgyévi végrehajtásának módjáról, a függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és kötelmekről. A beszámoló tükrözi az Unió tevékenységeinek többéves jellegét, és tartalmazza a fő pénzügyi adatoknak és azok alakulásának a magyarázatát. 2016 nem csak eredményekkel, hanem kihívásokkal teli év is volt az Európai Unió számára. Az uniós költségvetés középpontjában a gazdaság megerősítése, a foglalkoztatás és a növekedés fellendítése, valamint a kutatásba való befektetés állt. Az európai gazdasági és munkaerőpiaci feltételek javultak, a munkanélküliség pedig csökkent az EU-ban. |
Kevesebb mint másfél évvel elindítását követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) – az európai beruházási terv központi eleme – már kézzelfogható eredményeket hozott. Ez a mind a 28 tagállamban működő alap 2017. május közepéig több mint 190 milliárd EUR összegű, vagyis a 2018 közepére vonatkozó 315 milliárd EUR-s célösszeg több mint felét kitevő beruházást mobilizált, így járulva hozzá a gazdasági fellendüléshez. 2016 végéig az uniós költségvetésből származó forrásokkal feltöltötték a garanciaalapot, amely az EBB csoport által vállalt ESBA-műveleteket fedezi, és összege ebben az éves beszámolóban 1 milliárd EUR-t tesz ki.
Az uniós költségvetés számára továbbra is átfogó prioritás a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése. A Bizottság továbbra is erőfeszítést tesz, hogy megerősítse az EU gazdasági fellendülését, beruházzon az EU ifjúságába és munkakeresőibe, valamint az induló innovatív vállalkozásokba és a kis- és középvállalkozásokba (kkv-k). Jó példa a „COSME” programon („Program a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért”) belüli hitelgarancia-eszköz, amely 2016-ban is nagyon sikeres volt, ami az ESBA kiegészítő kockázatviselési képességének is köszönhető. 2016 végéig 21 országból 143 000-nél több kis- és középvállalkozás már több mint 5,5 milliárd EUR összegű finanszírozásban részesült a COSME program támogatásával.
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram kulcsfontosságú az innováció- és tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításához az EU-n belül. A programnak 49 000 résztvevőt sikerült elérnie, és 20,5 milliárd EUR összértékű támogatási megállapodások aláírására került sor. Az összes résztvevő több mint 21 %-a kkv volt. A Horizont 2020 tevékenységeinek bővülését bizonyítja az e beszámolóban is szereplő Horizont 2020 garanciaeszközök múlt évhez viszonyított majdnem 40 %-os emelkedése.
A kezdeti szolgáltatásokra vonatkozó 2016. évi nyilatkozat nyomán az Európa saját globális navigációs műholdrendszerét létrehozó Galileo program 2016-ban a kiépítési szakaszból a hasznosítási szakaszba lépett. Az üzemszerűen működő Galileo-műholdak és a földi infrastruktúra e beszámolóban feltüntetett értéke 2016 végén 2 milliárd EUR-t tett ki. Megjegyzendő, hogy a Horizont 2020 keretébe tartozó projektek végrehajtása új Galileo-alkalmazások fejlesztését ösztönözte. E projektek eredményeképpen már 13 innováció piaci bevezetése van folyamatban, 5 szabadalom, 34 fejlett prototípus, két termék van a piacon és 223 tudományos értekezést adtak ki. A globális navigációs műholdrendszer piaca várhatóan a következőképpen növekszik: 2017-ben 5,8 milliárd eszköz van használatban, és a becslések szerint ez a szám 2020-ra eléri a 8 milliárdot.
A közlekedés területén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) célkitűzése, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését a közlekedési, telekommunikációs és energetikai ágazatban. Az eszköz hozzájárult a 64 km hosszú Brenner-bázisalagúthoz, amely a világ leghosszabb nagy kapacitású vasúti alagútja lesz. A beszámolóban szerepel a CEF hitelfinanszírozási eszköze, amely elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.
2016-ban folytatódtak a változó geopolitikai helyzet miatt kialakuló új kihívásokra hozott európai válaszlépések. Az uniós költségvetés támogatást nyújtott a tagállamoknak a migrációs hullám megfelelő kezeléséhez, a migráció kiváltó okainak felszámolása és a schengeni térség védelme érdekében. 2016-ban felgyorsult a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó tagállami nemzeti programok végrehajtása.
A Bizottság emellett létrehozta a törökországi menekülteket támogató eszközt, amely 2016. február 17-én kezdte meg működését, és amelyre vonatkozóan a beszámolóban szerepel az a 630 millió EUR-s összeg, amelyet a tagállamok fizettek be hozzájárulásként 2016-ban. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy más kezdeményezések mellett elindítsa a szükséghelyzeti szociális védőháló elnevezésű innovatív programot azzal a céllal, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő törökországi menekültek közül mintegy egymillió személyt rendszeres készpénzjuttatásokkal segítsen. Ez jól példázza, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatás nagyobb mértékű felhasználása hatékony és eredményes módja annak, hogy a segély eljusson a szükséghelyzetben lévő emberekhez.
2016 júniusában a Bizottság előterjesztette az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretre irányuló javaslatot. A keret a migrációs áramlások származási, tranzit- és célországaival folytatott együttműködés elmélyítését szolgáló európai megközelítés. A kerethez támogatást nyújt a költségvetés Globális Európa programjainak legtöbbje, valamint az uniós vagyonkezelői alapok is, különösen a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, amely szerepel az éves beszámolóban. A partnerségi keret megfelelő finanszírozása döntő fontosságú a kiemelt partnerországokkal folytatott együttműködés fokozásához, valamint a közép-mediterrán útvonalra irányuló erőfeszítések folytatásához.
Az egyéb globális kihívások – mint például az éghajlatváltozás kezelése – továbbra is az uniós költségvetés prioritásainak számítanak. Az éghajlati szempontok érvényesítéséhez 2016-ban nyújtott összes hozzájárulás a becslések szerint 20,9 % volt, ami összhangban áll a 2014–2020-as időszakra vonatkozó hatályos többéves pénzügyi keretre meghatározott céllal.
Költségvetési szempontból az EU legfontosabb beruházási eszközei továbbra is az európai strukturális és beruházási alapok és a közös agrárpolitika. Az uniós költségvetésből 2016-ban 57,4 milliárd EUR-t juttattak mezőgazdasági termelésre és vidékfejlesztésre, valamint – a hatályos többéves pénzügyi keret elindításának és végrehajtásának kezdeti csúszása ellenére – 37,8 milliárd EUR-t fordítottak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra.
A Bizottság vitát indított a 27 tagú EU jövőjéről és prioritásairól. Továbbra is azon fogunk munkálkodni, hogy virágzóbb, versenyképesebb és biztonságosabb jövőt építsünk.
Günther H. Oettinger
a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Európai Bizottság
EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre 28 1 európai országa (a tagállamok) közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
1.POLITIKAI KERET
Uniós szerződések |
Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek során be kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét 2 . |
Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság felelős azért, hogy a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban megvalósítsa a célkitűzéseket. |
Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a jogszabályok előterjesztése vagy a szakpolitikai stratégiák megvalósítása.
Az Európa 2020
|
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői által 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia 10 évre szóló uniós szintű foglalkoztatási és növekedési stratégiát határoz meg az EU számára 3 . A stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három, egymást kölcsönösen erősítő prioritását terjesztette elő öt uniós kiemelt céllal. A stratégia sikere az Unió valamennyi szereplőjének együttes fellépésétől függ. |
Az uniós költségvetés csupán az egyik olyan uniós ösztönző, amely hozzájárul az Európa 2020 céljainak megvalósításához. Az Európa 2020 stratégia konkrét eredményeinek megvalósítása érdekében számtalan nemzeti, uniós és nemzetközi szintű intézkedés van folyamatban. |
A Bizottság politikai prioritásai |
A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatás fekteti le, amely az Európa hosszú távú növekedési stratégiájának számító Európa 2020 stratégiával teljes mértékben összhangban álló és kompatibilis ütemtervet nyújt a Bizottság fellépéséhez. |
10 PRIORITÁS |
|||
|
Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak. |
|
Észszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal. |
|
Az összekapcsolt digitalizált egységes piac. |
|
A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége. |
|
Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika. |
|
Elmozdulás egy új migrációs politika felé. |
|
Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac. |
|
Európa erősebb globális szerepvállalása. |
|
Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU). |
|
A demokratikus változás Uniója. |
Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek megfelelően hajtják végre.
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET |
A többéves pénzügyi keret az EU politikai prioritásait fogalmazza meg pénzügyi értelemben legalább ötéves időszakra. A többéves pénzügyi keret maximális összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. |
A többéves pénzügyi keret abban támogatja az uniós intézkedéseket, hogy az eredmények eléréséhez elegendően hosszú időszak alatt valósíthassák meg az uniós szakpolitikák célkitűzéseit, és koherens hosszú távú jövőképet nyújtsanak a kedvezményezettjeik és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (2011-es árakon) legfeljebb 960 milliárd EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalást és 908 milliárd EUR összegű kifizetést állapít meg az időszakra. A többéves pénzügyi keretet és programjait szilárd európai uniós érvrendszer alapján, a hozzáadott értékekre összpontosítva alakították ki, hogy ezzel is segítsék az Európa 2020 foglalkoztatási és növekedési stratégia közösen elfogadott céljainak megvalósítását. |
A többéves pénzügyi keretet egyhangúlag fogadják el, ezzel is jelezve, hogy valamennyi tagállam elfogadja a célkitűzéseket és a források felhasználását. Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban a Bizottság kiadási programokat, tevékenységeket és projekteket hajt végre. Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) fő kiadási területein az EU az operatív programok elfogadásával jogi kötelezettséget vállal ezen intézkedések végrehajtására.
Intézményközi megállapodás |
A többéves pénzügyi keretet a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 4 egészíti ki, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti politikai megállapodás. Ezen, az EUMSZ 295. cikkével összhangban 2013-ban elfogadott megállapodás célja |
a költségvetési fegyelem betartatása, az éves költségvetési eljárás működésének és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben való együttműködésnek a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása. |
|
Éves költségvetés |
Az éves költségvetést a Bizottság készíti el, és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (a kifizetési előirányzatokkal). |
Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,23 %-át.
Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van:
Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.
Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.
Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így például uniós ügynökségekre vagy nemzetközi szervezetekre.
Költségvetési rendelet |
Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya, amely megállapítja az EU pénzügyi szabályzatát. A költségvetési rendelet előírja az uniós költségvetést szabályozó általános szabályokat. |
2.IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG AZ EU-BAN
2.1.INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA
Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság.
A Bizottság az EU végrehajtó testülete, és előmozdítja annak általános érdekeit. Ezt a következő módon teljesíti: jogszabályokat javasol, megvalósítja az uniós szakpolitikákat, felügyeli a Szerződések és az uniós jog pontos végrehajtását, irányítja az uniós költségvetést, valamint Európán kívül képviseli az Uniót.
A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.
2.2.A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA
Az Európai Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot. A rendszer a Szerződéseken alapul, és a struktúra úgy változott, hogy igazodjon a változó környezethez, valamint összhangban maradjon a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlattal 5 .
§A biztosi testület politikai felelősséget vállal testületileg a Bizottság munkájáért. A költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházzák, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői 6 .
§A biztosi testület a pénzügyi irányítási feladatokat a főigazgatókra vagy a szolgálatvezetőkre ruházza, akik így megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Ezeket a feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig.
A Bizottságon belül így egyértelműen meghatározzák és alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepet és az abban viselt felelősségi köröket. Ez egy egyértelmű felelősségi körökkel rendelkező decentralizált megközelítés, amelynek célja olyan igazgatási kultúra kialakítása, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, és hogy ellenőrzést adjon nekik azon tevékenységek fölött, amelyekért felelősek.
A Bizottság stratégiai tervezési és programozási ciklusán belül minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az éves tevékenységekről, szakpolitikai eredményekről és eredményekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy kialakította azokat a kontrolleljárásokat, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén ezeket az eredményeket összesített formában, a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésben fogadják el és teszik közzé, amelyet megküldenek az Európai Parlament és a Tanács részére. A biztosi testület fő eszközként e jelentés útján vállal politikai felelősséget a költségvetés irányításáért.
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében. A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be.
A szervezetirányító tanács azáltal játszik szerepet a Bizottság szervezeti irányításában, hogy felügyeletet és stratégiai iránymutatást nyújt a fő szervezeti irányítási kérdésekre vonatkozóan, beleértve a pénzügyi és a humánerőforrások irányításával kapcsolatosakat is. A főtitkár által vezetett szervezetirányító tanács a költségvetésért, a humánerőforrásokért és az informatikáért felelős főigazgatók és kabinetek részvételével rendszeres üléseket tart annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen az elnök politikai prioritásainak hatékony és eredményes megvalósításához szükséges szervezeti és technikai struktúrákkal.
2.3.SZILÁRD TELJESÍTMÉNYKERET
A szilárd teljesítménykeret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítményének értékeléséhez figyelembe kell venni a célkitűzések sokféleségét, a szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy az uniós költségvetés a polgárok számára jobb eredményeket érjen el, és támogassa az Unió politikai prioritásait. Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság végrehajtja az „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezését. A kezdeményezés a 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljesítménykeretre építve a megfelelés és a teljesítmény közötti jobb egyensúly megteremtését segíti elő. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljesítménykeretek a jelen programozási időszak fokozott eredményközpontúságának új kötelező elemeként és kulcsfontosságú pilléreként kerültek be a többéves pénzügyi keretbe. A teljesítménykeretek világos és mérhető célkitűzések, mutatók és célok meghatározását, valamint nyomon követéssel, jelentéstétellel és értékeléssel összefüggő intézkedéseket írnak elő.
Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.
2.4.PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS
Az EU pénzügyi beszámolásának fő eleme az EU integrált pénzügyi beszámolási csomagja, amely az EU összevont éves beszámolójából és a beszámolót kísérő egyéb jelentésekből, vagyis a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésből és a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésből áll. Az integrált pénzügyi beszámolási csomag minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az EU pénzügyi és működési helyzetéről.
Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.
Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:
a) az összevont pénzügyi beszámoló; és
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.
Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.
Beszámolás és elszámoltathatóság a Bizottságnál:
Integrált pénzügyi beszámolási csomag |
Az EU összevont éves beszámolója Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésre vonatkozóan Jelentés a mentesítés nyomon követéséről |
Egyéb jelentések |
Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról |
2.5.ELLENŐRZÉSEK
Külső ellenőrzés
Az uniós intézmények (és szervek) külső ellenőre az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék). A Számvevőszék alapvető célja, hogy hozzájáruljon az Unió pénzügyi gazdálkodásának javításához, előmozdítsa az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. A Számvevőszék feladata az Unió független külső ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat.
Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását a Számvevőszék ellenőrzi, amely tevékenysége részeként az Európai Parlament és a Tanács számára összeállítja a következőket:
1. az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;
2. ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – a beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; és
3. meghatározott területeket lefedő különjelentések.
Mentesítés
Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. Mentesítést a Bizottságnak és valamennyi egyéb uniós intézménynek és szervnek adnak. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd az Európai Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az adott pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottságnak az EU költségvetésével kapcsolatos éves irányítási és teljesítményjelentése, a Számvevőszék éves jelentése, ellenőrzési véleménye és különjelentései, és a Bizottság kérdésekre és további tájékoztatáskérésekre adott válaszai.
E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentést, amely a Bizottságnak szóló ajánlásokat is tartalmaz, az Európai Parlament plenáris ülésén fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlásait a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin Tanács) fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlásait egyaránt éves nyomonkövetési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az ajánlások végrehajtása érdekében hozott.
AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS
Az Európai Unió 2016. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 148. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet IX. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.
Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.
Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.
[aláírás]
Rosa ALDEA BUSQUETS
a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője
2017. június 23.
EURÓPAI UNIÓ
2016-OS PÉNZÜGYI ÉV
ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.
TARTALOMJEGYZÉK
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
1. 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK
2. 2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ
3. 3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
4. 4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK
5. 5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
6. 6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
7. 7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
8. 8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
9. 9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
MÉRLEG
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|||
Immateriális javak |
2.1 |
381 |
337 |
Ingatlanok, gépek és berendezések |
2.2 |
10 068 |
8 700 |
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések |
2.3 |
528 |
497 |
Pénzügyi eszközök |
2.4 |
62 247 |
56 965 |
Előfinanszírozás |
2.5 |
21 901 |
29 879 |
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.6 |
717 |
870 |
95 842 |
97 248 |
||
FORGÓESZKÖZÖK |
|||
Pénzügyi eszközök |
2.4 |
3 673 |
9 907 |
Előfinanszírozás |
2.5 |
23 569 |
15 277 |
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.6 |
10 905 |
9 454 |
Készletek |
2.7 |
165 |
138 |
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
2.8 |
28 585 |
21 671 |
66 897 |
56 448 |
||
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
162 739 |
153 696 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|||
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások |
2.9 |
(67 231) |
(63 814) |
Céltartalékok |
2.10 |
(1 936) |
(1 716) |
Pénzügyi kötelezettségek |
2.11 |
(55 067) |
(51 764) |
(124 234) |
(117 293) |
||
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|||
Céltartalékok |
2.10 |
(675) |
(314) |
Pénzügyi kötelezettségek |
2.11 |
(2 284) |
(7 939) |
Szállítói kötelezettségek |
2.12 |
(40 005) |
(32 191) |
Passzív időbeli elhatárolások |
2.13 |
(67 580) |
(68 402) |
(110 544) |
(108 846) |
||
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
(234 778) |
(226 139) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
(72 040) |
(72 442) |
|
Tartalékok |
2.14 |
4 841 |
4 682 |
Tagállamoktól lehívandó összegek* |
2.15 |
(76 881) |
(77 124) |
NETTÓ ESZKÖZÖK |
(72 040) |
(72 442) |
* Az Európai Parlament által 2016. december 1-jén elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2017-ben beszedendő vagy azoktól 2017-ben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.
EREDMÉNYKIMUTATÁS
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016 |
2015 |
|
BEVÉTELEK |
|||
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|||
GNI-alapú források |
3.1 |
95 578 |
95 355 |
Tradicionális saját források |
3.2 |
20 439 |
18 649 |
Héaalapú források |
3.3 |
15 859 |
18 328 |
Pénzbírságok |
3.4 |
3 858 |
531 |
Kiadások visszafizettetése |
3.5 |
1 947 |
1 547 |
Egyéb |
3.6 |
5 740 |
5 067 |
143 422 |
139 478 |
||
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|||
Pénzügyi bevétel |
3.7 |
1 769 |
1 846 |
Egyéb |
3.8 |
996 |
1 562 |
2 765 |
3 408 |
||
Összes bevétel |
146 187 |
142 886 |
|
KIADÁSOK |
|||
Tagállamok által végrehajtott |
3.9 |
||
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap |
(44 152) |
(45 032) |
|
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
(12 604) |
(16 376) |
|
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap |
(35 045) |
(38 745) |
|
Európai Szociális Alap |
(9 366) |
(9 849) |
|
Egyéb |
(1 606) |
(2 380) |
|
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott |
3.10 |
(15 610) |
(15 626) |
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott |
3.11 |
(2 547) |
(1 209) |
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott |
3.11 |
(3 258) |
(3 031) |
Egyéb jogalanyok által végrehajtott |
3.11 |
(2 035) |
(2 107) |
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
3.12 |
(9 776) |
(10 273) |
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai |
3.13 |
(1 068) |
(2 040) |
Finanszírozási költségek |
3.14 |
(1 904) |
(1 986) |
Részesedés a közös vállalkozások és a társult vállalkozások eredményéből |
3.15 |
2 |
(641) |
Egyéb kiadások |
3.16 |
(5 486) |
(6 623) |
Összes kiadás |
(144 454) |
(155 919) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
1 733 |
(13 033) |
CASH FLOW KIMUTATÁS
millió EUR |
|||
2016 |
2015 |
||
Az év gazdasági eredménye |
1 733 |
(13 033) |
|
Működési tevékenységek |
|||
Amortizáció |
88 |
74 |
|
Értékcsökkenés |
575 |
489 |
|
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése |
1 774 |
1 591 |
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
(314) |
7 439 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
(1 297) |
5 253 |
|
Készletek (növekedése)/csökkenése |
(26) |
(10) |
|
A nyugdíjakra és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
3 417 |
5 198 |
|
Céltartalékok növekedése/(csökkenése) |
581 |
(253) |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
(2 351) |
(977) |
|
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
7 813 |
(10 989) |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
(821) |
12 429 |
|
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet |
(1 349) |
(1 435) |
|
Egyéb nem készpénzes mozgások |
18 |
32 |
|
Beruházási tevékenységek |
|||
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése |
(2 073) |
(1 381) |
|
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése |
(31) |
(87) |
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése |
(822) |
(213) |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (növekedés)/csökkenése |
(0) |
– |
|
NETTÓ CASH FLOW |
6 914 |
4 126 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
6 914 |
4 126 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
21 671 |
17 545 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
28 585 |
21 671 |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
millió EUR |
|||||
Tartalékok (A) |
Tagállamoktól lehívandó összegek (B) |
Nettó eszközállomány=(A)+(B) |
|||
Valós értékelés értékelési tartaléka |
Egyéb tartalékok |
Felhalmozott többlet/(hiány) |
Az év gazdasági eredménye |
||
EGYENLEG 2014.12.31-ÉN |
238 |
4 197 |
(51 161) |
(11 280) |
(58 006) |
A garanciaalap tartalékának változása |
– |
189 |
(189) |
– |
– |
Valósérték-változások |
54 |
– |
– |
– |
54 |
Egyéb |
– |
2 |
(24) |
– |
(22) |
A 2014. évi gazdasági eredmény allokációja |
– |
3 |
(11 283) |
11 280 |
– |
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2014. évi költségvetési eredmény |
– |
– |
(1 435) |
– |
(1 435) |
Az év gazdasági eredménye |
– |
– |
– |
(13 033) |
(13 033) |
EGYENLEG 2015.12.31-ÉN |
292 |
4 390 |
(64 091) |
(13 033) |
(72 442) |
A garanciaalap tartalékának változása |
– |
82 |
(82) |
– |
– |
Valósérték-változások |
33 |
– |
– |
– |
33 |
Egyéb |
– |
39 |
(54) |
– |
(15) |
A 2015. évi gazdasági eredmény allokációja |
– |
5 |
(13 038) |
13 033 |
– |
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2015. évi költségvetési eredmény |
– |
– |
(1 349) |
– |
(1 349) |
Az év gazdasági eredménye |
– |
– |
– |
1 733 |
1 733 |
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
325 |
4 516 |
(78 614) |
1 733 |
(72 040) |
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
1.LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK
1.1.JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK
A beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint e költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) megfelelően történik.
A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra.
1.2.SZÁMVITELI ALAPELVEK
A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.
A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1. sz. uniós számviteli szabályban (Pénzügyi kimutatás) kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.
1.3.KONSZOLIDÁLÁS
A konszolidálás alkalmazási köre
Az EU összevont pénzügyi beszámolója magában foglalja az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 9. megjegyzése tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2016-ban 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.
Ellenőrzött gazdálkodó egységek
Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.
Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.
E megközelítés alapján az uniós intézmények (az Európai Központi Bank kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidációs körbe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.
Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.
Közös megállapodások
A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös műveletek, vagy közös vállalkozások lehetnek. Amennyiben a közös megállapodások egy külön jogalanyként jönnek létre, és a közös megállapodás felei jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett, az ilyen közös megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). Amennyiben a felek a megállapodás eszközei tekintetében jogokkal, kötelezettségei tekintetében kötelmekkel rendelkeznek, úgy a közös megállapodás közös műveletnek minősül. A közös műveletekben való érdekeltségéhez kapcsolódóan az EU a következőket tünteti fel pénzügyi kimutatásaiban: eszközeit és kötelezettséget, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen ellenőrzött vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.
Társult vállalkozások
A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).
A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli
Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.
1.4.A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.
2.Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok
Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme
A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.
Műveletek és egyenlegek
A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.
Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.
A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:
Euroátváltási árfolyamok
Pénznem |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
Pénznem |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
BGN |
1,9558 |
1,9558 |
PLN |
4,4103 |
4,2639 |
CZK |
27,0210 |
27,0230 |
RON |
4,5390 |
4,5240 |
DKK |
7,4344 |
7,4626 |
SEK |
9,5525 |
9,1895 |
GBP |
0,8562 |
0,7340 |
CHF |
1,0739 |
1,0835 |
HRK |
7,5597 |
7,6380 |
JPY |
123,4000 |
131,0700 |
HUF |
309,8300 |
315,9800 |
USD |
1,0541 |
1,0887 |
3.Becslések alkalmazása
Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, valamint a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésben kimutatott összegek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.
3.1.MÉRLEG
4.Immateriális javak
A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam (311 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.
5.Ingatlanok, gépek és berendezések
Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.
A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.
A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:
Eszköztípus |
Lineáris leírási kulcsok |
Épületek |
4 % – 10 % |
Világűrbe telepített eszközök |
8 % – 20 % |
Gépek és berendezések |
10 % – 25 % |
Bútorok és járművek |
10 % – 25 % |
Számítástechnikai berendezések |
25 % – 33 % |
Egyéb |
10 % – 33 % |
Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.
Lízingek
Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdőidőpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek – a finanszírozási költségek nélkül – a (hosszú és rövid lejáratú) pénzügyi kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak alatt az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennálló egyenlegére minden időszakban azonos időszaki kamatláb jusson. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.
Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban.
6.Nem pénzügyi eszközök értékvesztése
A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.
7.Tőkemódszerrel elszámolt befektetések
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés
A befektetéseket a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak e befektetésekben való érdekeltségét az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a valós értékelés értékelési tartalékában a nettó eszközökben kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.
Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.
Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.
Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.
A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.
8.Pénzügyi eszközök
Besorolás
Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az EU akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.
Kölcsönök és követelések
A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A kölcsönök és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.
Lejáratig tartandó befektetések
A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.
Értékesíthető pénzügyi eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket, amely általában a lejárati időpont. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.
Kezdeti megjelenítés és értékelés
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.
A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.
A nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:
-Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.
-Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.
-Ezenfelül e kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett kölcsönök között. A nyújtott kölcsön tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett kölcsön effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.
Későbbi értékelés
I.Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értéke változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.
II.A kölcsönök és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett kölcsönökre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
III.A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.
IV.Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.
Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.
Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.
Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.
a)Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök
Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.
b)Valós értéken nyilvántartott eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.
9.Készletek
A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.
10.Előfinanszírozási összegek
Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.
A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).
Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegen.
A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó finanszírozási eszközöket), eszközként jelenítik meg az előfinanszírozási megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.
Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.
11.Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések
Mivel az uniós számviteli szabályok a visszterhes ügyletek és a nem visszterhes ügyletek elkülönített bemutatását írják elő, a beszámoló elkészítéséhez a követeléseket visszterhes ügyletből származóként, a behajtható követeléseket pedig nem szerződésből eredő nem visszterhes ügyletből származóként határozzuk meg (amikor az EU értéket kap egy másik gazdálkodó egységtől anélkül, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana – például tagállamoktól származó, saját forrásokhoz kapcsolódó behajtható követelések).
A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a kölcsönök és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek.
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított) eredeti összegen tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.
12.Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.
13.Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások
Nyugdíjkötelezettségek
Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi – a programeszközök valós értékével csökkentett – jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosításmatematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.
A tapasztalati módosításokból és az aktuáriusi feltételezések változásaiból adódó aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.
Munkaviszony megszűnése utáni betegbiztosítási juttatások
Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok hozzátartozói jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Munkaviszony megszűnése munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, aktuáriusi számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).
14.Céltartalékok
Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).
15.Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával.
A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Beszámolási célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.
16.Szállítói kötelezettségek
Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.
17.Időbeli elhatárolások
A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
17.1.EREDMÉNYKIMUTATÁS
18.Bevételek
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:
Héa- és GNI-alapú források
A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.
Tradicionális saját források
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.
Pénzbírságok
A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:
-elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi,
-vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.
Mindazonáltal a pénzbírságot az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával az adós bankgaranciát is bemutathat.
Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a behajtható követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is behajtható követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.
2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.
Kamatbevételek és kamatkiadások
A kamatbevételeket és kamatkiadásokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.
Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.
Osztalékbevételek
Az osztalékbevételek elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.
19.Kiadások
Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.
A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.
Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.
19.1.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
20.Függő követelések
A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.
21.Függő kötelezettségek
A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.
21.1.CASH FLOW KIMUTATÁS
Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.
A cash flow kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.
Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.
A cash flow kimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).
A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek befektetéseket is magukban foglalnak, például az Európai Beruházási Alapban (EBA), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) és kockázati tőkealapban eszközölt befektetéseket. E tevékenységek célja tulajdonképpen a szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás.
Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.
22.MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ
ESZKÖZÖK
22.1.IMMATERIÁLIS JAVAK
millió EUR |
|
Bruttó érték 2015.12.31-én |
698 |
Növekedés |
137 |
Elidegenítés |
(22) |
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
0 |
Egyéb változások |
7 |
Bruttó érték 2016.12.31-én |
820 |
Halmozott amortizáció 2015.12.31-én |
(361) |
Éves értékcsökkenési leírás |
(88) |
Elidegenítés |
12 |
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
0 |
Egyéb változások |
(2) |
Halmozott amortizáció 2016.12.31-én |
(439) |
Könyv szerinti érték 2016.12.31-én |
381 |
Könyv szerinti érték 2015.12.31-én |
337 |
A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.
22.2.INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK
A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer – Galileo és EGNOS), valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó tárgyi eszközöket fedi le. 2015-ben az EGNOS és a Kopernikusz 584 millió EUR összegű tárgyi eszközei a Gépek és berendezések kategóriába voltak besorolva.
A Galileo tekintetében a kezdeti szolgáltatásokról szóló, 2016. december 15-i nyilatkozatot követően a műholdak és a földiszegmens-eszközök 2 165 millió EUR összegű egyenlege – amely a 14 működő Galileo műholdat és a földi infrastruktúrát is tartalmazta – átcsoportosításra került a befejezetlen beruházásokból a tárgyi eszközökbe. A Galileo működő tárgyi eszközei 2016. december 31-én nettó 2 146 millió EUR-t tettek ki. Az összesen 756 millió EUR (2015: 2 110 millió EUR) összegű fennmaradó befejezetlen beruházások magukban foglalnak 4 db 2016-ban fellőtt műholdat, amelyeknél azonban a mérlegfordulónapig még nem fejezték be a Föld körüli pályán végzett tesztelést. A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 30 műholdból fog állni.
A Kopernikuszt illetően a működő Kopernikusz műholdakkal (Sentinel 1A, 2A, 3A és 1B) kapcsolatban megjelenített összeg nettó 1 073 millió EUR (2015: 498 millió EUR) a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt. A Kopernikusz műholdakhoz kapcsolódóan további 1 133 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2015: 1 188 millió EUR).
Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 83 millió EUR (2015: 85 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 21 millió EUR-t tesznek ki (2015: 14 millió EUR).
Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.
Ingatlanok, gépek és berendezések
millió EUR |
|||||||||
Telek és épületek |
Világűrbe telepített eszközök |
Gépek és berendezések |
Bútorok és járművek |
Számítástechnikai berendezések |
Egyéb |
Pénzügyi lízingek |
Befejezetlen beruházások |
Összesen |
|
Bruttó érték 2015.12.31-én |
4 856 |
725 |
563 |
248 |
627 |
277 |
2 784 |
3 832 |
13 911 |
Növekedés |
145 |
14 |
28 |
22 |
73 |
20 |
5 |
1 639 |
1 945 |
Elidegenítés |
(2) |
(1) |
(14) |
(10) |
(49) |
(10) |
(3) |
0 |
(90) |
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
294 |
2 864 |
3 |
6 |
3 |
9 |
(2) |
(3 177) |
– |
Egyéb változások |
5 |
1 |
4 |
3 |
4 |
2 |
0 |
(3) |
16 |
Bruttó érték 2016.12.31-én |
5 297 |
3 603 |
583 |
269 |
658 |
298 |
2 783 |
2 292 |
15 783 |
Halmozott értékcsökkenés 2015.12.31-én |
(2 701) |
(141) |
(440) |
(176) |
(517) |
(182) |
(1 054) |
– |
(5 211) |
Éves értékcsökkenési leírás |
(166) |
(160) |
(47) |
(19) |
(62) |
(29) |
(100) |
– |
(583) |
Visszaírt értékcsökkenés |
– |
– |
1 |
0 |
6 |
1 |
– |
– |
8 |
Elidegenítés |
2 |
0 |
13 |
10 |
42 |
7 |
3 |
– |
77 |
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás |
0 |
– |
0 |
0 |
(2) |
0 |
2 |
– |
– |
Egyéb változások |
0 |
0 |
(2) |
(1) |
(2) |
0 |
(1) |
– |
(6) |
Halmozott értékcsökkenés 2016.12.31-én |
(2 865) |
(301) |
(474) |
(186) |
(535) |
(203) |
(1 150) |
– |
(5 715) |
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2016.12.31-én |
2 432 |
3 302 |
109 |
83 |
122 |
95 |
1 633 |
2 292 |
10 068 |
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2015.12.31-én |
2 155 |
584 |
124 |
72 |
110 |
94 |
1 730 |
3 832 |
8 700 |
22.3.TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Részesedés közös vállalkozásokban |
2.3.1 |
– |
5 |
Részesedés társult vállalkozásokban |
2.3.2 |
528 |
491 |
Összesen |
528 |
497 |
23.Részesedés közös vállalkozásokban
Van néhány olyan, az EU által részben finanszírozott gazdálkodó egység, amely teljesíti az EU összevont pénzügyi beszámolójában a tőkemódszerrel való elszámolásra vonatkozó követelményeket, ám ezek a pénzügyi beszámoló egészére nézve csekély jelentőséggel bírnak, ezért a 2016. évi összevont pénzügyi beszámolóban nem kerültek elszámolásra a tőkemódszer alkalmazásával. E gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységekként említjük – lásd az 1.3. megjegyzést. A csekély jelentőséget évente értékelik annak megállapítása érdekében, hogy ez a kizárás továbbra is indokolt-e. Az e gazdálkodó egységekhez való uniós hozzájárulást kiadásként számolták el. Az említett gazdálkodó egységek 2016. évi felsorolását a 9. megjegyzés tartalmazza.
24.Részesedés társult vállalkozásokban
Az EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2016. december 31-én az EU 28,1 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2015: 26,5 %) és a szavazati jogok 28,1 %-ával (2015: 26,5 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó nyereségének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.
millió EUR |
|
Európai Beruházási Alap |
|
Részesedés 2015.12.31-én |
491 |
Hozzájárulások |
41 |
Kapott osztalékok |
(6) |
Részesedés a nettó eredményből |
34 |
A valós értékelés értékelési tartalékának változásai |
(0) |
Egyéb tőkemozgások |
(32) |
Részesedés 2016.12.31-én |
528 |
Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:
millió EUR |
||||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|||
EBA összesen |
Uniós részesedés |
EBA összesen |
Uniós részesedés |
|
Eszközök |
2 301 |
647 |
2 183 |
578 |
Kötelezettségek |
(423) |
(119) |
(328) |
(87) |
Bevételek |
240 |
67 |
192 |
51 |
Kiadások |
(118) |
(33) |
(95) |
(25) |
Többlet/(hiány) |
122 |
34 |
97 |
26 |
Az EU eddig 20 %-ot fizetett be hozzájárulásából, a fennmaradó le nem hívott összeg 986 millió EUR-t tett ki.
millió EUR |
||
Teljes EBA-tőke |
Uniós jegyzés |
|
Teljes jegyzett tőke |
4 382 |
1 232 |
Befizetett |
(876) |
(246) |
Még le nem hívott |
3 506 |
986 |
24.1.PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök |
|||
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
2.4.1 |
9 131 |
7 222 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.2 |
– |
– |
Kölcsönök |
2.4.3 |
53 116 |
49 743 |
62 247 |
56 965 |
||
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök |
|||
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
2.4.1 |
1 311 |
2 399 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
2.4.2 |
0 |
– |
Kölcsönök |
2.4.3 |
2 361 |
7 508 |
3 673 |
9 907 |
||
Összesen |
65 920 |
66 871 |
25.Értékesíthető pénzügyi eszközök
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
BUFI-befektetések |
2 013 |
2 647 |
Felszámolás alatt álló ESZAK |
1 685 |
1 699 |
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank |
188 |
188 |
3 886 |
4 534 |
|
Költségvetési garanciákra vonatkozó garanciaalapok: |
||
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap |
2 069 |
2 002 |
ESBA-garanciaalap |
948 |
– |
3 017 |
2 002 |
|
A költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök: |
||
Horizont 2020 |
1 213 |
765 |
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus |
719 |
773 |
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz* |
483 |
425 |
ETF Startup eszköz |
476 |
485 |
Kockázatitőke-műveletek |
132 |
152 |
Délkelet-Európáért Európai Alap |
118 |
118 |
Egyéb |
398 |
366 |
3 539 |
3 084 |
|
Összesen |
10 442 |
9 620 |
Hosszú lejáratú |
9 131 |
7 222 |
Rövid lejáratú |
1 311 |
2 399 |
* Az előző év összegei a projektkötvény-kezdeményezéshez és a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódnak. Ezt a két eszközt 2016-ban egyesítették Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz néven.
Az összesen 10 442 millió EUR-ból az EU 8 920 millió EUR összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 1 302 millió EUR összegű tőkeinstrumentumot és 221 millió EUR-t az EBB egységesített alapjában (pénzpiaci alapjában) eszközölt befektetésekben. A hitelpapírokat és az EBB egységesített alapjában lévő befektetési jegyeket elsősorban arra használják, hogy ideiglenesen befektessék az uniós garancia- és kockázatmegosztási eszközökhöz allokált összegeket, amíg azokat a garancia lehívásakor fel nem használják.
BUFI-befektetések
A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” – BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.
Felszámolás alatt álló ESZAK
A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapírt.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Mivel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, az EU részesedését bekerülési értéken értékelik.
millió EUR |
||
Teljes EBRD-tőke |
Bizottsági jegyzés 2016.12.31-én |
|
Teljes jegyzett részvénytőke |
29 703 |
900 |
Befizetett |
(6 207) |
(188) |
Még le nem hívott |
23 496 |
712 |
KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az EBB által kezelt e hosszú lejáratú eszköz (befektetett rész: 1 946 millió EUR) finanszírozza az Unió által garantált nemteljesítő kölcsönöket. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Az alap összegét az év végén kintlévő garantált kölcsönök 9 %-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az n+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-rendelet szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél a finanszírozásaival, valamint az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az ESBA-garanciaalap 2016 áprilisában kezdte meg működését. Feltöltése fokozatosan történik, és a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban fokozatosan éri majd el a 8 milliárd EUR-t, vagyis a teljes uniós ESBA-garancia 50 %-át.
A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK
A költségvetésből támogatott valamennyi finanszírozási eszköz áttekintését a Pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése című rész tartalmazza.
Horizont 2020
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új finanszírozási eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új kölcsönportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus
A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Az EU átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Az 1316/2013/EU rendelet alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energetika ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. A TEN-T projektek hitelgarancia-eszközét és a projektkötvény-kezdeményezés portfólióját 2016. január 1-jei hatállyal egyesítették az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközében. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.
ETF Startup eszköz
Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló program (Growth & Employment), a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén.
26.Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
millió EUR |
||||||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|||||
Névleges összeg „bevételi oldal” |
Névleges összeg „fizetési oldal” |
Valós érték |
Névleges összeg „bevételi oldal” |
Névleges összeg „fizetési oldal” |
Valós érték |
|
Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet |
50 |
(50) |
0 |
– |
– |
– |
2016-ban az EU két tőzsdén kívüli határidős devizaügyletet kötött az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ban denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. E tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív. 2016. december 31-ig egy 50 millió EUR névleges összegű tőzsdén kívüli határidős devizaügylet 0,5 millió EUR-s valós értéket eredményezett, és így pénzügyi eszközként számolták el. A másik, 101 millió EUR névleges összegű ügylet negatív valós értéket eredményezett, és így pénzügyi kötelezettségként került elszámolásra – lásd a 2.11.2. megjegyzést.
2016. december 31-én valamennyi, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközt a valósérték-hierarchia 2. szintjére sorolták be – lásd az alábbi táblázatot.
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak |
8 910 |
8 123 |
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok |
231 |
188 |
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal |
1 302 |
1 310 |
Összesen |
10 442 |
9 620 |
Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.
Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)
millió EUR |
|
Nyitó egyenleg 2015.12.31-én |
1 310 |
Beszerzés és értékesítés |
32 |
Az időszak alatt keletkezett nyereség vagy veszteség pénzügyi bevételben vagy finanszírozási költségekben |
(54) |
Nyereség vagy veszteség nettó eszközökben |
13 |
Transzfer a 3. szintre |
– |
Transzfer a 3. szintről |
– |
Egyéb |
– |
Záró egyenleg 2016.12.31-én |
1 302 |
27.Kölcsönök
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönök |
2.4.3.1 |
55 134 |
56 874 |
Egyéb kölcsönök |
2.4.3.2 |
343 |
377 |
Összesen |
55 477 |
57 251 |
|
Hosszú lejáratú |
53 116 |
49 743 |
|
Rövid lejáratú |
2 361 |
7 508 |
28.Pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönök
millió EUR |
||||||
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
Fizetésimérleg-eszköz |
MFA |
Euratom |
Felszámolás alatt álló ESZAK |
Összesen |
|
Összesen 2015.12.31-én |
47 509 |
5 811 |
3 024 |
301 |
229 |
56 874 |
Új kölcsönök |
4 750 |
– |
10 |
– |
– |
4 760 |
Visszafizetések |
(4 750) |
(1 500) |
(70) |
(49) |
– |
(6 369) |
Árfolyam-különbözet |
– |
– |
– |
– |
(33) |
(33) |
Könyv szerinti érték változásai |
(53) |
(40) |
– |
– |
(5) |
(98) |
Értékvesztés |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Összesen 2016.12.31-én |
47 456 |
4 272 |
2 964 |
252 |
191 |
55 134 |
Hosszú lejáratú |
46 800 |
3 050 |
2 889 |
199 |
101 |
53 039 |
Rövid lejáratú |
656 |
1 222 |
75 |
53 |
90 |
2 096 |
A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.
A pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönök névértéke 2016. december 31-én összesen 54 373 millió EUR volt (2015: 56 011 millió EUR).
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését.
A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-kölcsönökhöz kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja.
Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetés-támogatást nyújtanak jelenleg IMF-programban részt vevő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2016. december 31-i állapot szerint az MFA támogatás keretében biztosított hitelkeret-megállapodáshoz kapcsolódóan 1 313 millió EUR-t nyújtottak Ukrajna (1 200 millió EUR), Tunézia (100 millió EUR) és Grúzia (13 millió EUR) számára, ám az összegeket még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést.
A (Bizottság által képviselt) Euratom jogi személyiség kölcsönt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. A 2016. december 31-i állapot szerint 300 millió EUR összegű kölcsönt nyújtottak Ukrajna számára, ám az összeget még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést. Az Euratom-kölcsönök fedezésére harmadik felektől 252 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2015: 301 millió EUR).
A felszámolás alatt álló ESZAK kölcsöneit az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően hitelfelvételből nyújtották.
Kölcsönök effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) |
0 %–4,54 % |
0 %–4,54 % |
Euratom |
0 %–5,76 % |
0,08 %–5,76 % |
Fizetésimérleg-eszköz |
2,37 %–3,37 % |
2,37 %–3,62 % |
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
0,62 %–3,75 % |
0,62 %–3,75 % |
Felszámolás alatt álló ESZAK |
5,23 %–5,81 % |
5,23 %–5,81 % |
29.Egyéb kölcsönök
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök |
93 |
113 |
Engedményezett kölcsönök |
– |
– |
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú kölcsönei |
5 |
6 |
3–12 hónapos lekötött betétek |
245 |
257 |
Összesen |
343 |
377 |
Hosszú lejáratú |
77 |
88 |
Rövid lejáratú |
266 |
290 |
Az egyéb kölcsönök névértéke 2016. december 31-én 673 millió EUR-t tett ki (2015: 609 millió EUR).
A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.
Az engedményezett kölcsönök olyan nemteljesítő kölcsönök, amelyeket az EBB nyújtott, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a kölcsönök 332 millió EUR (2015: 218 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek.
Egyéb kölcsönökre vonatkozó értékvesztés
millió EUR |
||||||
2015.12.31. |
Növekedés |
Visszaírás |
Leírás |
Egyéb |
2016.12.31. |
|
Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök |
13 |
0 |
(6) |
0 |
0 |
7 |
Engedményezett kölcsönök |
218 |
114 |
0 |
0 |
0 |
332 |
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú kölcsönei |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Összesen |
231 |
114 |
(6) |
0 |
0 |
339 |
29.1.ELŐFINANSZÍROZÁS
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú előfinanszírozás |
|||
Előfinanszírozás |
2.5.1 |
20 219 |
28 543 |
Egyéb előlegek a tagállamok részére |
2.5.2 |
1 651 |
1 332 |
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások |
31 |
4 |
|
21 901 |
29 879 |
||
Rövid lejáratú előfinanszírozás |
|||
Előfinanszírozás |
2.5.1 |
21 386 |
11 498 |
Egyéb előlegek a tagállamok részére |
2.5.2 |
2 183 |
3 779 |
23 569 |
15 277 |
||
Összesen |
45 470 |
45 156 |
A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.
30.Előfinanszírozás
millió EUR |
||||||
Bruttó összeg |
Elhatárolással elszámolt |
Nettó összeg 2016.12.31-én |
Bruttó összeg |
Elhatárolással elszámolt |
Nettó összeg
|
|
Megosztott irányítás |
||||||
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
3 955 |
– |
3 955 |
4 726 |
(1 629) |
3 097 |
ERFA és Kohéziós Alap |
19 858 |
(4 727) |
15 131 |
24 268 |
(7 416) |
16 852 |
ESZA |
6 477 |
(617) |
5 860 |
7 251 |
(1 325) |
5 926 |
Egyéb |
4 219 |
(2 393) |
1 826 |
4 359 |
(2 365) |
1 994 |
34 509 |
(7 737) |
26 772 |
40 604 |
(12 735) |
27 869 |
|
Közvetlen irányítás |
||||||
Végrehajtja: |
||||||
Bizottság |
12 424 |
(8 843) |
3 581 |
12 512 |
(9 536) |
2 976 |
Uniós végrehajtó ügynökségek |
13 136 |
(8 348) |
4 788 |
11 065 |
(7 767) |
3 298 |
Vagyonkezelői alapok |
142 |
(82) |
60 |
14 |
(5) |
9 |
25 701 |
(17 273) |
8 429 |
23 591 |
(17 308) |
6 283 |
|
Közvetett irányítás |
||||||
Végrehajtja: |
||||||
Egyéb uniós ügynökségek és szervek |
616 |
(157) |
459 |
627 |
(95) |
532 |
Harmadik országok |
1 861 |
(1 135) |
726 |
2 151 |
(1 229) |
922 |
Nemzetközi szervezetek |
7 230 |
(4 432) |
2 797 |
6 640 |
(4 014) |
2 626 |
Egyéb jogalanyok |
6 498 |
(4 077) |
2 422 |
5 330 |
(3 521) |
1 809 |
16 206 |
(9 801) |
6 404 |
14 748 |
(8 859) |
5 889 |
|
Összesen |
76 416 |
(34 811) |
41 605 |
78 943 |
(38 902) |
40 041 |
Hosszú lejáratú |
20 219 |
– |
20 219 |
28 543 |
– |
28 543 |
Rövid lejáratú |
56 197 |
(34 811) |
21 386 |
50 401 |
(38 902) |
11 498 |
Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még jelenítettek meg az eredménykimutatásban.
A mérlegben szereplő összegeket legjobban a 2007–2013 közötti programozási időszak lezárása és a 2014–2020 közötti időszak programjainak fokozatos elindulása befolyásolta: a korábbi programokhoz kapcsolódó előfinanszírozás a költségek elfogadása miatt csökkenőben van, míg az új programozási időszakot illetően további előfinanszírozásokat fizettek ki.
A megosztott irányítás vonatkozásában a programozási időszakok közötti átmenet magyarázza a rövid és a hosszú lejáratú egyenlegek közötti változást is. A 2007–2013 közötti programozási időszak a zárószakaszában van, így több összeg válik esedékessé 12 hónapon belül. A 2014–2020 közötti programozási időszakot érintően a kezdeti előfinanszírozást hosszú lejáratúként, míg az éves előfinanszírozást rövid lejáratúként könyvelik le.
A fenti táblázatban látható, hogy jelentősen csökkentek a megosztott irányítás alá tartozó bruttó előfinanszírozási összegek. Ez 18 521 millió EUR összegű költség elszámolásával magyarázható, amelyet csak részben ellensúlyozott a 12 426 millió EUR összegű új előfinanszírozás kifizetése.
Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák
Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés és/vagy az azt követő elszámolások. 2016. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 683 millió EUR volt, szemben a 496 millió EUR tényleges értékkel (2015: 844 millió EUR és 626 millió EUR).
A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.
2016. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 1,8 milliárd EUR-t tettek ki (2015: 1,7 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.
Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 951 millió EUR-t tettek ki (2015: 1 838 millió EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által kezelt pénzügyi eszközöket is magukban foglalnak. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.
31.Egyéb előlegek a tagállamok részére
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású finanszírozási eszközökre vonatkozóan |
2 534 |
3 287 |
Támogatási programok |
1 300 |
1 824 |
Összesen |
3 834 |
5 111 |
Hosszú lejáratú |
1 651 |
1 332 |
Rövid lejáratú |
2 183 |
3 779 |
Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású finanszírozási eszközökre vonatkozóan
Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a finanszírozási eszközökhöz (amelyek ölthetik kölcsön, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E finanszírozási eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.
2014-2020 közötti időszak:
A kohéziós politika keretében a tagállamok 3 681 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtottak, amelyből a becslések szerint 2016. december 31-ig még 1 842 millió EUR-t nem hajtottak végre. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további kölcsönök nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (745 millió EUR-t fizettek ki, ebből a becslések szerint még 481 millió EUR-t nem hajtottak végre).
A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 6 millió EUR nem került még felhasználásra.
2007-2013 közötti időszak:
A korábbi programozási időszakban az alap-jogiaktusok nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen előlegek felhasználásáról időszakosan jelentést tegyenek a Bizottság felé, és ezen összegek néhány esetben még a Bizottságnak benyújtott kiadási kimutatásokban sem szerepelnek.
A kohéziós politika vonatkozásában a Bizottság minden évben információkat gyűjt a tagállamoktól e finanszírozási eszközökről, és azokat éves végrehajtási jelentésben foglalja össze. A következő jelentés a végrehajtási zárójelentés lesz, amely azonban nem fog időben rendelkezésre állni ahhoz, hogy e beszámolóban szerepeljen. A Bizottság ezen eszköz értékét következésképpen és a korábbi évekkel összhangban a legfrissebb rendelkezésre álló megbízható információ, vagyis a 2015. december 31-i éves végrehajtási jelentés és a 2016-ban teljesített folyósítások alapján becsüli meg. A becslés azon a feltételezésen is alapul, hogy a pénzeszközöket teljes mértékben és a (2017. március 31-ig tartó) működés fennmaradó ideje alatt egyenletesen fogják felhasználni. A becslések szerint 2016 végén még 686 millió EUR állt a végső kedvezményezettek rendelkezésére befektetési célból.
A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig valamennyi összeget felhasználták, vagy a programozási időszak vége előtt más intézkedésekre allokálták.
Támogatási programok
A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti Támogatási programok almegnevezés alatt tüntette fel.
2014-2020 közötti időszak:
A kohéziós politika vonatkozásában év végéig 117 millió EUR nem került felhasználásra.
A mezőgazdasági politika tekintetében a Bizottság közvetlenül a tagállami kifizető ügynökségektől kért információkat a fel nem használt összegekről. Ezen információk alapján a becslések szerint év végéig 721 millió EUR maradt felhasználatlanul.
2007-2013 közötti időszak:
A becslések szerint 2016 végén 461 millió EUR maradt felhasználatlanul a mezőgazdasági politikával összefüggésben kifizetett előlegekből.
31.1.VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|||
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések |
2.6.1 |
700 |
857 |
Visszterhes ügyletekből származó követelések |
2.6.2 |
16 |
13 |
717 |
870 |
||
Rövid lejáratú |
|||
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések |
2.6.1 |
10 347 |
8 882 |
Visszterhes ügyletekből származó követelések |
2.6.2 |
558 |
572 |
10 905 |
9 454 |
||
Összesen |
11 621 |
10 324 |
32.Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
|||
Tagállamok |
2.6.1.1 |
700 |
857 |
700 |
857 |
||
Rövid lejáratú |
|||
Tagállamok |
2.6.1.1 |
8 162 |
6 845 |
Pénzbírságok |
2.6.1.2 |
1 808 |
1 601 |
Aktív időbeli elhatárolások |
2.6.1.3 |
329 |
369 |
Egyéb behajtható követelések |
47 |
67 |
|
10 347 |
8 882 |
||
Összesen |
11 047 |
9 739 |
33.Tagállamokkal szembeni behajtható követelések
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Az A-számlán megállapított tradicionális saját források (TOR) |
3 261 |
3 041 |
A külön számlán megállapított TOR |
1 437 |
1 283 |
Befizetendő saját források |
1 764 |
– |
Értékvesztés |
(753) |
(760) |
Egyéb |
36 |
10 |
Behajtható követelések saját forrásokból |
5 745 |
3 573 |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) |
2 606 |
3 846 |
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) |
924 |
750 |
Átmeneti vidékfejlesztési eszköz (TRDI) |
30 |
26 |
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) |
167 |
175 |
Értékvesztés |
(999) |
(1 092) |
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések |
2 729 |
3 705 |
Várt előfinanszírozási visszafizettetés |
293 |
313 |
Befizetett és beszedhető héa |
41 |
36 |
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben |
55 |
75 |
Összesen |
8 863 |
7 701 |
Hosszú lejáratú |
700 |
857 |
Rövid lejáratú |
8 162 |
6 845 |
A tagállamoktól származó hosszú lejáratú összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott megfelelőségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak, amelyeket éves részletekben és/vagy elhatárolással kell végrehajtani.
Behajtható követelések saját forrásokból
A vámokból és cukorilletékekből álló tradicionális saját forrásokat (TOR) a Bizottság nevében a tagállamok szedik be. A tagállamok megállapítják a TOR-t, és a megállapított jogosultságok összegeit a havi „A-számla” jelentésben közlik a Bizottsággal. Azokat a megállapított jogosultságokat, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlán, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de azt vitatták), a „külön számlán” tüntetik fel.
A tagállamok héa- és GNI-alapú hozzájárulását évente kiigazítják, amire minden év decemberének első munkanapján kerül sor. A befizetendő saját források magukban foglalták a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évre vonatkozó azon kiigazításokat is, amelyek a megerősítési eljárás lezárultát és a 2016. október 1-jei hatálybalépést követően a 2014. évi sajátforrás-határozat által bevezetett új rendelkezésekhez kapcsolódnak és amelyeket a tagállamoknak 2017. január 1-jén kellett befizetniük.
A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések
Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2016. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2016. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2016. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.
34.Pénzbírságok
Ide a Bizottság által kibocsátott és év végén (előzetesen) még nem beszedett pénzbírságok tartoznak (1 986 millió EUR), amelyet csökkentenek a leírt összegek (178 millió EUR). Az év végén még fennálló pénzbírságokat összesen 1 012 millió EUR (2015: 1 428 millió EUR) összegű garancia fedezi. Meg kell jegyezni, hogy e követelésekből 651 millió EUR kifizetése 2016. december 31. után volt esedékes.
35.Aktív időbeli elhatárolások
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Kohéziós Alap, Mezőgazdasági és Regionális Vidékfejlesztési Alap: Pénzügyi korrekciók |
9 |
10 |
Egyéb elhatárolt bevételek |
64 |
162 |
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások |
256 |
196 |
Összesen |
329 |
369 |
Hosszú lejáratú |
– |
– |
Rövid lejáratú |
329 |
369 |
36.Visszterhes ügyletekből származó követelések
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
||
Egyéb követelések |
16 |
13 |
16 |
13 |
|
Rövid lejáratú |
||
Ügyfelek |
246 |
225 |
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása |
(128) |
(107) |
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások |
250 |
228 |
Egyéb |
191 |
227 |
558 |
572 |
|
Összesen |
574 |
585 |
A fentiekben kimutatott, ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása magában foglal 55 millió EUR, egyedi alapon megállapított értékvesztési leírást.
36.1.KÉSZLETEK
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Tudományos anyagok |
54 |
55 |
Egyéb |
111 |
83 |
Összesen |
165 |
138 |
36.2.PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák |
24 566 |
17 119 |
|
Folyószámlák |
127 |
110 |
|
Előlegszámlák |
5 |
4 |
|
Átutalások (úton lévő pénzeszköz) |
– |
– |
|
Egyéb lekötött betétek |
– |
28 |
|
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek |
2.8.1 |
24 698 |
17 262 |
Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök |
2.8.2 |
1 390 |
1 298 |
Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök |
2.8.3 |
1 325 |
1 908 |
Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök |
1 006 |
1 012 |
|
Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök |
167 |
192 |
|
Összesen |
28 585 |
21 671 |
37.A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek
Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit. A 2016. év végi rendkívül magas kincstári egyenleg okai a következők:
·A saját források tekintetében az év végi egyenleg magában foglal egy összesen 7,7 milliárd EUR-s nettó összeget, amelyet a 2016 végén elfogadott költségvetés-módosítás eredményeképpen 2017 elején vissza kellett téríteni a tagállamok részére. Ezenfelül 2016 utolsó napjaiban 1,5 milliárd EUR összegű, saját forrásokra vonatkozó előleg érkezett be.
·2016-ban véglegesen beszedtek 4,3 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt jelentős összegű pénzbírságot, amely év végén a kincstári egyenleg részét képezte.
·A kincstári egyenleg továbbá magában foglalta a 2016 végéig fel nem használt, 11 milliárd EUR összegű címzett bevételeket és kifizetési előirányzatokat.
38.Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök
Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes finanszírozásieszköz-programok végrehajtása céljából (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök csak az érintett program keretében használhatóak fel.
39.Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök
E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.
Ezen egyenleg csökkenése annak köszönhető, hogy a Bizottság 2010 óta valamennyi új előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).
KÖTELEZETTSÉGEK
39.1.NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei
millió EUR |
|||||
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen 2016.12.31-én |
Összesen 2015.12.31-én |
|
Meghatározott juttatási kötelmek |
58 746 |
1 882 |
7 036 |
67 664 |
64 242 |
Programeszközök |
n.a. |
(139) |
(293) |
(432) |
(428) |
Nettó kötelezettség |
58 746 |
1 743 |
6 742 |
67 231 |
63 814 |
A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető, és főként annak, hogy a reáldiszkontráta 0,6 %-ról 0,3 %-ra csökkent, valamint a rendszer tagjai által szerzett további jogok meghaladták a rendszer által nyújtott szociális ellátást.
40.Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.
A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 9,8 %. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.6. megjegyzést.
A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2016. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért a 12. uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. A Bizottság 2016 folyamán lépéseket tett, hogy megerősítse az eljárást és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek kiszámítására alkalmazott alapvető adatgyűjtés megbízhatóságát. A munka 2017-ben folytatódik – ennek esetleges eredményeit szükséges esetben a 2017. évi beszámoló tartalmazza majd.
41.Egyéb nyugdíjrendszerek
Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.
42.Közös betegségbiztosítási rendszer
A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatban viselt becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatást követő időszaka alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően).
A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása
A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetéseknek – a program eszközeinek levonása nélküli – diszkontált értéke.
Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:
millió EUR |
||||
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen |
|
Jelenérték 2015.12.31-én |
54 967 |
1 613 |
7 662 |
64 242 |
Tárgyidőszaki szolgálat költsége |
2 267 |
83 |
283 |
2 634 |
Kamatköltség |
1 264 |
29 |
161 |
1 454 |
Nettó aktuáriusi (nyereségek) és veszteségek |
2 142 |
148 |
(1 039) |
1 251 |
Hozzájárulás a tagoktól |
– |
– |
24 |
24 |
Kifizetett juttatások |
(1 330) |
(44) |
(55) |
(1 429) |
Kötelezettség emelkedése/(csökkenése) a nyugdíjakra kivetett adók miatt |
(565) |
52 |
– |
(513) |
Jelenérték 2016.12.31-én |
58 746 |
1 882 |
7 036 |
67 664 |
A tárgyidőszaki szolgálat költsége a tárgyidőszakban a jelenlegi tagok szolgálatából származó meghatározott juttatási kötelem jelenértékének emelkedése.
A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.
Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek tartalmazzák:
-a tapasztalati módosításokat (a 2016-ra vonatkozó korábbi aktuáriusi feltételezések és a 2016-ban ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet hatásait), és
-az aktuáriusi feltételezések – akár pénzügyi feltételezések (mint például a tervezett illetményemelkedések), akár demográfiai feltételezések (mint például halandóság) – változásainak hatásait. E feltételezések jellegükből adódóan bizonytalanok, és ezért évről évre jelentősen változhatnak.
A juttatásokat az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. Ezek a kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenését eredményezik, mivel a jövőben ezeket már nem kell kifizetni.
Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások
Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
|
2016 |
||
Nominális diszkontráta |
1,7 % |
1,9 % |
Várható inflációs ráta |
1,4 % |
1,5 % |
Reáldiszkontráta |
0,3 % |
0,4 % |
Várható illetményemelkedési ráta |
1,2 % |
1,1 % |
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája |
n.a. |
3,0 % |
Nyugdíjkorhatár |
63/64/66 |
63/64/66 |
2015 |
||
Nominális diszkontráta |
2,0 % |
2,1 % |
Várható inflációs ráta |
1,4 % |
1,4 % |
Reáldiszkontráta |
0,6 % |
0,7 % |
Várható illetményemelkedési ráta |
1,2 % |
1,2 % |
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája |
n.a. |
3,0 % |
Nyugdíjkorhatár |
63/64/65 |
63/64/66 |
A halandóság a nemzetközi köztisztviselők élettartamtábláján (ICSLT 2013) alapul.
A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2016 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 21 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 26 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.
A programeszközök jelenértékének változása
millió EUR |
|||
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen |
|
Jelenérték 2015.12.31-én |
149 |
280 |
428 |
Programeszközök nettó változása |
(10) |
14 |
4 |
Jelenérték 2016.12.31-én |
139 |
293 |
432 |
Ötéves trend
millió EUR |
|||||
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
|
Munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség |
42 503 |
46 818 |
58 616 |
63 814 |
67 231 |
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség jelentős emelkedése az öt év alatt alapvetően azzal magyarázható, hogy csökkent a jövőbeni cash flow diszkontálásához alkalmazott reáldiszkontráta. Ez a csökkenés a mögöttes gazdasági körülményekhez, különösen a kamatlábak eséséhez kapcsolódik. Az európai tisztviselők fő nyugdíjrendszere vonatkozásában például a reáldiszkontráta a 2012. végi 1,6 %-ról 2016 végén 0,3 %-ra esett.
Az eredménykimutatásban elszámolt összegek
millió EUR |
||||
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere |
Egyéb nyugdíjrendszerek |
Közös betegségbiztosítási rendszer |
Összesen |
|
2016 |
||||
Tárgyidőszaki szolgálat költsége |
2 042 |
97 |
283 |
2 422 |
Kamatköltség |
1 138 |
33 |
161 |
1 332 |
Múltbeli szolgálat költsége |
– |
– |
– |
– |
A programeszközök változása |
– |
(7) |
(45) |
(52) |
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
3 180 |
124 |
399 |
3 702 |
Aktuáriusi nyereségek és veszteségek |
1 929 |
179 |
(1 039) |
1 068 |
Összesen |
5 108 |
302 |
(640) |
4 770 |
Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása
Az orvosi költségek feltételezett trendrátájának egyszázalékpontos változása a következő hatásokat eredményezné:
millió EUR |
||
Egyszázalékpontos növekedés |
Egyszázalékpontos csökkenés |
|
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke |
89 |
(74) |
Az egészségügyi költségekre vonatkozó, munkaviszony megszűnése utáni halmozott juttatási kötelem |
2 201 |
(1 828) |
42.1.CÉLTARTALÉKOK
millió EUR |
|||||||
2015.12.31-i összeg |
Pótlólagos céltartalékok |
Fel nem használt, visszaírt összegek |
Felhasznált összegek |
Kategóriák közötti átcsoportosítás |
A becslés változása |
2016.12.31-i összeg |
|
Jogi ügyek: |
|||||||
Mezőgazdaság |
– |
40 |
(21) |
0 |
129 |
– |
149 |
Kohézió |
– |
19 |
– |
– |
198 |
– |
217 |
Egyéb |
459 |
8 |
(2) |
(33) |
(327) |
(2) |
102 |
Nukleáris létesítmények leszerelése |
1 078 |
– |
– |
(29) |
– |
64 |
1 113 |
Pénzügyi |
411 |
536 |
(7) |
(53) |
– |
(6) |
880 |
Pénzbírságok |
4 |
20 |
– |
– |
– |
– |
23 |
Egyéb |
79 |
24 |
9 |
(23) |
– |
38 |
127 |
Összesen |
2 030 |
647 |
(21) |
(138) |
– |
94 |
2 611 |
Hosszú lejáratú |
1 716 |
491 |
(22) |
(9) |
(304) |
65 |
1 936 |
Rövid lejáratú |
314 |
156 |
1 |
(128) |
304 |
29 |
675 |
A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.
Jogi ügyek
Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése.
Nukleáris létesítmények leszerelése
A JRC 2014. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált stratégiája alapján 2014-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. Ez azon észrevételek nyomon követését jelenti, amelyeket külső szakértők a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának felülvizsgálatát követően tettek 2012-ben. Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2016. december 31-én ez 1 113 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2016-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (27 millió EUR, illetve 1 086 millió EUR).
Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 20 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg rögzített összegektől.
Pénzügyi céltartalékok
Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző finanszírozási eszközök által nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket az EBA és az EBB saját nevében, de az EU megbízásából és kockázatára bocsát ki. Az EU-nak a garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata azonban értékhatárhoz kötött. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (az euro-swap éves ráta alkalmazásával) nettó jelenértékükre diszkontálják.
A pénzügyi céltartalékok emelkedése elsősorban az EBB külső hitelezési megbízatási garanciája keretében Szíriának nyújtott, kintlévő kölcsönökre vonatkozó pótlólagos céltartalékokhoz, valamint a Horizont 2020 és a COSME garanciaeszközeinek keretében végzett tevékenységek fokozásához kapcsolódik.
42.2.PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
|||
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1 |
55 067 |
51 764 |
Az eredménnyel szemben valós értéken
|
2.11.2 |
– |
– |
Pénzügyigarancia-kötelezettségek |
2.11.3 |
– |
– |
55 067 |
51 764 |
||
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
|||
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1 |
2 283 |
7 939 |
Az eredménnyel szemben valós értéken
|
2.11.2 |
1 |
– |
Pénzügyigarancia-kötelezettségek |
2.11.3 |
– |
– |
2 284 |
7 939 |
||
Összesen |
57 351 |
59 703 |
43.Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra |
2.11.1.1 |
55 128 |
56 860 |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
2.11.1.2 |
2 222 |
2 842 |
Összesen |
57 350 |
59 703 |
|
Hosszú lejáratú |
55 067 |
51 764 |
|
Rövid lejáratú |
2 283 |
7 939 |
44.Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra
millió EUR |
||||||
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
Fizetésimérleg-eszköz |
MFA |
Euratom |
Felszámolás alatt álló ESZAK |
Összesen |
|
Összesen 2015.12.31-én |
47 509 |
5 811 |
3 024 |
301 |
215 |
56 860 |
Új hitelfelvételek |
4 750 |
– |
10 |
– |
– |
4 760 |
Visszafizetések |
(4 750) |
(1 500) |
(70) |
(49) |
– |
(6 369) |
Árfolyam-különbözet |
– |
– |
– |
– |
(30) |
(30) |
Könyv szerinti érték változásai |
(53) |
(40) |
– |
– |
(1) |
(94) |
Összesen 2016.12.31-én |
47 456 |
4 272 |
2 964 |
252 |
184 |
55 128 |
Hosszú lejáratú |
46 800 |
3 050 |
2 889 |
199 |
96 |
53 034 |
Rövid lejáratú |
656 |
1 222 |
75 |
53 |
88 |
2 094 |
A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 54 951 millió EUR-t tesznek ki (2015: 56 656 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.
A felszámolás alatt álló ESZAK-tól eltekintve a fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.
Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) |
0 %–4,54 % |
0 %–4,54 % |
Euratom |
0 %–5,68 % |
0 %–5,67 % |
Fizetésimérleg-eszköz |
2,37 %–3,37 % |
2,37 %–3,62 % |
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
0,62 %–3,75 % |
0,62 %–3,75 % |
Felszámolás alatt álló ESZAK |
6,92 %–9,78 % |
6,92 %–9,78 % |
45.Egyéb pénzügyi kötelezettségek
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Hosszú lejáratú |
||
Pénzügyilízing-kötelezettségek |
1 545 |
1 648 |
Részletekben kifizetett épületek |
329 |
352 |
Egyéb |
160 |
122 |
2 034 |
2 122 |
|
Rövid lejáratú |
||
Visszatérítendő pénzbírságok |
25 |
625 |
Pénzügyilízing-kötelezettségek |
84 |
75 |
Részletekben kifizetett épületek |
22 |
21 |
Egyéb |
58 |
(0) |
189 |
721 |
|
Összesen |
2 222 |
2 842 |
Pénzügyilízing-kötelezettségek
millió EUR |
||||
Megnevezés |
Jövőben fizetendő összegek |
|||
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összes kötelezettség |
|
Telek és épületek |
80 |
403 |
1 136 |
1 619 |
Egyéb tárgyi eszközök |
4 |
6 |
– |
10 |
Összesen 2016.12.31-én |
84 |
409 |
1 136 |
1 629 |
Kamattartalom |
72 |
269 |
304 |
645 |
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2016.12.31-én |
156 |
678 |
1 439 |
2 274 |
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen
|
132 |
658 |
1 608 |
2 396 |
A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.
46.Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
millió EUR |
||||||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|||||
Névleges összeg „bevételi oldal” |
Névleges összeg
|
Valós érték |
Névleges összeg „bevételi oldal” |
Névleges összeg
|
Valós érték |
|
Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet |
99 |
(101) |
1 |
– |
– |
– |
A 2016. december 31-én az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek egy olyan, tőzsdén kívüli határidős devizaügylethez kapcsolódnak, amelyet az EU 2016-ban kötött az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ban denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében – lásd a 2.4.2. megjegyzést.
2016. december 31-én valamennyi, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettséget a valósérték-hierarchia 2. szintjére soroltak be (az értékelés a jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputokon alapul).
47.Pénzügyigarancia-kötelezettségek
A pénzügyigarancia-kötelezettség az ESBA keretében nyújtott garanciához kapcsolódik. 2016. december 31-én az ESBA pénzügyigarancia-kötelezettsége összesen nulla EUR-t tett ki, mivel a garancia keretében várható bevételek meghaladják a várható veszteségeket (lásd a 4.1.1. megjegyzést).
47.1.SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK
millió EUR |
||||||
Bruttó összeg |
Kiigazí- tások* |
Nettó összeg 2016.12.31-én |
Bruttó összeg |
Kiigazí- tások* |
Nettó összeg
|
|
Költségtérítési igények és számlák: |
||||||
Tagállamoktól: |
||||||
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
500 |
(34) |
467 |
2 621 |
(230) |
2 391 |
ERFA és Kohéziós Alap |
10 663 |
(793) |
9 871 |
8 361 |
(950) |
7 411 |
ESZA |
4 145 |
(95) |
4 050 |
3 355 |
(2) |
3 353 |
Egyéb |
793 |
(47) |
747 |
434 |
(102) |
332 |
Magánjogi és közjogi intézményektől |
1 677 |
(169) |
1 507 |
1 928 |
(223) |
1 705 |
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen |
17 779 |
(1 138) |
16 641 |
16 699 |
(1 507) |
15 192 |
EMGA |
12 193 |
n.a. |
12 193 |
6 851 |
n.a. |
6 851 |
Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek |
10 441 |
n.a. |
10 441 |
9 506 |
n.a. |
9 506 |
Egyéb szállítói kötelezettségek |
364 |
n.a. |
364 |
356 |
n.a. |
356 |
Egyéb |
364 |
n.a. |
364 |
286 |
n.a. |
286 |
Összesen |
41 142 |
(1 138) |
40 005 |
33 698 |
(1 507) |
32 191 |
* Nem elszámolható összegek becslése és a tagállamoknak nyújtandó egyéb függőben lévő előlegek.
A szállítói kötelezettségek közé a Bizottság által a vissza nem térítendő támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a beszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően az elszámolható tételek becsült összegét költségként könyvelték, míg a fennmaradó részt „Nem elszámolható összegek becslése és a tagállamoknak nyújtandó egyéb függőben lévő előlegek”-ként tüntetik fel (lásd alább).
Szinte valamennyi költségtérítési igényt: valamennyi tagállami összeget és az egyéb jogalanyok számláinak nagy részét belefoglalják a költségvetési fennálló kötelezettségvállalások év végi számadatába.
A legnagyobb változás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot érinti. A változás oka, hogy tagállami szinten 2015-höz képest jobban hajtották végre a kifizetéseket 2016-ban, ami azt eredményezte, hogy tényleges igényeket nyújtottak be, és azokat nem év végén kellett megbecsülni. Az 5,3 milliárd EUR összegű emelkedést ezért az elhatárolások hasonló csökkenése ellensúlyozza – lásd a 2.13. megjegyzést.
A szállítói kötelezettségek jelentős csökkenése az EMVA keretében elsősorban annak köszönhető, hogy csökkentek a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan kapott igények, mivel az említett időszak a lezárás előrehaladott szakaszában tart.
A szállítói kötelezettségek másik jelentős emelkedése a kohéziós politikát érinti (2016-ban 13,9 milliárd EUR a 2015-ös 10,8 milliárd EUR-hoz képest), és leginkább az előző, 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódik. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan benyújtott költségkimutatások továbbra is korlátozottak, több okból is, például több irányító és kontrollhatóságot még nem jelöltek ki.
A 2014–2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10 %-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A számviteli év (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2016 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 1 milliárd EUR-t tett ki.
A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket a 2016. évi 4. és 5. sz. költségvetés-módosítást követően év végén vissza kell téríteni. A jelentős összeg oka, hogy későn került elfogadásra a 4/2016. sz. és az 5/2016. sz. költségvetés-módosítás, amelyek a saját forrásokról szóló rendeleten és az új 2014. évi sajátforrás-határozattal bevezetett új rendelkezésekhez kapcsolódó kiigazításokon alapultak, és ezzel kapcsolatban a tagállamok részére csak 2017 januárjában teljesítettek kifizetéseket.
Nem elszámolható összegek becslése és a tagállamoknak nyújtandó egyéb függőben lévő előlegek
A szállítói kötelezettségeket csökkenti a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem becsültek elszámolhatónak. A legnagyobb összegek a strukturális intézkedésekkel foglalkozó főigazgatóságokat érintik. A szállítói kötelezettségeket csökkenti továbbá a tagállamoktól beérkezett előleg-visszatérítési igények azon része, amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (lásd a 2.5.2. megjegyzést) érintik (395 millió EUR).
Előfinanszírozási kérelmek
A fenti összegeken túl 594 millió EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.
47.2.PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Elhatárolt költségek |
66 800 |
67 358 |
Halasztott bevételek |
638 |
869 |
Egyéb |
143 |
175 |
Összesen |
67 580 |
68 402 |
Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
EMGA |
33 033 |
38 263 |
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
17 024 |
14 806 |
ERFA és Kohéziós Alap |
7 157 |
5 026 |
ESZA |
3 473 |
2 636 |
Egyéb |
6 112 |
6 627 |
Összesen |
66 800 |
67 358 |
A legnagyobb változás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) érinti. A változás oka, hogy tagállami szinten 2015-höz képest jobban hajtották végre a kifizetéseket 2016-ban, ami azt eredményezte, hogy tényleges igényeket nyújtottak be, és azokat nem év végén kellett megbecsülni. Az 5,2 milliárd EUR összegű csökkenést ezért a szállítói kötelezettségek hasonló emelkedése ellensúlyozza – lásd a 2.12. megjegyzést.
A kohézió területén a 3 milliárd EUR összegű emelkedés oka, hogy a végső kedvezményezettek szintjén fokozódott a végrehajtás.
Az EMVA-t érintő elhatárolások emelkedése (2,2 milliárd EUR) a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan kapott igények alacsonyabb szintjéhez kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy év végén nagyobb összeget kellett elhatárolni.
Az EMGA-tól eltekintve, minden egyéb tagállami elhatárolás szerepel a költségvetési fennálló kötelezettségvállalásokban, csakúgy, mint az „egyéb” elhatárolások legnagyobb része – lásd az 5.1. megjegyzést.
NETTÓ ESZKÖZÖK
47.3.TARTALÉKOK
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Valós értékelés értékelési tartaléka |
2.14.1 |
325 |
292 |
Garanciaalap-tartalék |
2.14.2 |
2 643 |
2 561 |
Egyéb tartalékok |
2.14.3 |
1 873 |
1 829 |
Összesen |
4 841 |
4 682 |
48.Valós értékelés értékelési tartaléka
Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik.
A valós értékelés értékelési tartalékának változásai az időszak során:
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök: |
||
A valós értékelés értékelési tartalékában feltüntetve |
34 |
79 |
Az eredménykimutatásban feltüntetve |
0 |
(33) |
34 |
46 |
|
Tőkemódszerrel elszámolt
|
(0) |
7 |
Összesen |
33 |
53 |
49.Garanciaalap-tartalék
Ez a tartalék az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kintlévő összegek 9 %-os célösszegét tükrözi, amelyet az előírások szerint eszközként kell tartani a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban (lásd a 2.4.1. megjegyzést).
50.Egyéb tartalékok
Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 524 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában; ez utóbbi alapot az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.
50.1.TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK
millió EUR |
|
Tagállamoktól lehívandó összegek 2015.12.31-én |
77 124 |
A 2015. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak |
1 349 |
A garanciaalap-tartalék változása |
82 |
Egyéb tartalékok változása |
58 |
Az év gazdasági eredménye |
(1 733) |
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2016.12.31-én |
76 881 |
Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.
51.MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
BEVÉTELEK
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK
51.1.GNI-ALAPÚ FORRÁSOK
Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források (TOR), héaalapú források és GNI-alapú források. Ezek közül legjelentősebb a 95 578 millió EUR összegű GNI-alapú bevétel (2015: 95 355 millió EUR).
51.2.TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Vámok |
20 301 |
18 524 |
Cukorilleték |
138 |
125 |
Összesen |
20 439 |
18 649 |
A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.
51.3.HÉAALAPÚ FORRÁSOK
A héaalapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, elméleti alapon harmonizált héaalapjára kell vetíteni. A héa-hozzájárulást egy 0,3 %-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. A 2014–2020-as időszakra a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat csökkentett kulcsot (0,15 %) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan. A héaalapú bevételek 2016-os csökkenése azzal magyarázható, hogy a csökkentett lehívási kulcsot először 2016-ban, a 2014. évi sajátforrás-határozat hatálybalépését követően alkalmazták.
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTSOROLÁSOK
51.4.PÉNZBÍRSÁGOK
E bevételek (3 858 millió EUR, 2015: 531 millió EUR) a Bizottság által elsősorban versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A 2016. évi fő összegek és így a pénzbírságokból származó 2015. évi bevételekhez viszonyított jelentős emelkedés a tehergépjárművek piacán (2 927 millió EUR) és a bankszektorban (485 millió EUR) kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódik.
51.5.KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE
millió EUR |
|||
2016 |
2015 |
||
Megosztott irányítás |
1 876 |
1 465 |
|
Közvetlen irányítás |
56 |
76 |
|
Közvetett irányítás |
15 |
6 |
|
Összesen |
1 947 |
1 547 |
Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések ellenőrzéseken, auditokon vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért e műveletekre nagy figyelmet kell szentelni az uniós költségvetés végrehajtásakor. E műveletek megvédik az uniós költségvetést a jogsértéssel teljesített kiadásokkal szemben, és különösen fontosak, mivel az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések lényeges hibaszintet tártak fel az uniós költségvetésből teljesített kifizetésekben – lásd a Számvevőszék éves jelentését, amely magában foglalja az alapul szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot.
E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.
A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljes körűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.
A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:
Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés
Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.
Kohéziós politika
A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek az előző években kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint a kiadásokból való – az elhatárolt bevételek év végi csökkenésével korrigált – levonásokat tartalmazzák.
51.6.NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
millió EUR |
|||
2016 |
2015 |
||
Költségvetési kiigazítások |
1 956 |
984 |
|
Személyzeti adók és hozzájárulások |
1 189 |
1 115 |
|
Harmadik országok hozzájárulásai |
953 |
946 |
|
Tagállami hozzájárulások a külső segélyekhez |
732 |
0 |
|
Eszközök átsorolása |
147 |
197 |
|
Céltartalékok kiigazítása |
14 |
71 |
|
Mezőgazdasági lefölözések |
5 |
814 |
|
Egyéb |
744 |
939 |
|
Összesen |
5 740 |
5 067 |
A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2015. évi költségvetési többletet (1 349 millió EUR), amelyet a következő évben az Uniónak saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetve térítenek vissza a tagállamoknak – így 2016-ra bevételt jelent.
A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók: személyzeti nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.
A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és a csatlakozásra váró országoktól származó hozzájárulások.
A külső segélyekhez való tagállami hozzájárulások elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz létrehozásához nyújtott összegeket jelentik.
Az eszközök átsorolása elsősorban a Kopernikusz program (a korábbi GMES program) alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökség által a Bizottságnak való átadásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átadás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.
A mezőgazdasági lefölözések elsősorban tejilletékek: olyan piacirányítási eszközök, amelyeknek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető. A tejilleték múlt évi nagy összege elsősorban a 811 millió EUR összegű kiegészítő illetéknek volt köszönhető.
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
51.7.PÉNZÜGYI BEVÉTEL
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Kamatbevételek: |
||
Előfinanszírozásból |
(0) |
9 |
Késedelmes kifizetésekből |
108 |
20 |
Értékesíthető pénzügyi eszközökből |
24 |
56 |
Kölcsönökből |
1 446 |
1 616 |
Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből |
6 |
14 |
Értékvesztett pénzügyi eszközökből |
9 |
7 |
Egyebekből |
0 |
0 |
Kamatbevételek |
1 592 |
1 721 |
Osztalékbevételek |
13 |
8 |
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség |
35 |
50 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó pénzügyi bevétel |
0 |
– |
Egyéb pénzügyi bevétel |
128 |
66 |
Összesen |
1 769 |
1 846 |
A kölcsönökből származó kamatbevétel elsősorban pénzügyi támogatásra nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódik (lásd a 2.4.3. megjegyzést).
51.8.VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Devizaárfolyam-nyereség |
331 |
970 |
Kezelési díjak szolgáltatások nyújtására vonatkozóan |
267 |
358 |
Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek |
48 |
43 |
Áruk értékesítése |
46 |
43 |
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek |
17 |
4 |
Egyéb |
288 |
145 |
Összesen |
996 |
1 562 |
KIADÁSOK
51.9.MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS
millió EUR |
||
Tagállamok által végrehajtott |
2016 |
2015 |
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap |
44 152 |
45 032 |
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
12 604 |
16 376 |
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap |
35 045 |
38 745 |
Európai Szociális Alap |
9 366 |
9 849 |
Egyéb |
1 606 |
2 380 |
Összesen |
102 772 |
112 382 |
A kohézió területén a kiadások 4,2 milliárd EUR összegű csökkenését a 2007–2013-as programozási időszakról a 2014–2020-as időszakra való átmenet magyarázza: amint az várható volt, az előző időszakra vonatkozóan bejelentett összegek csökkennek, míg a jelenlegi időszakhoz kapcsolódó költségek emelkednek, de továbbra is alacsonyak. Ugyanez az oka annak, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök keretében felmerült kiadások 3,8 milliárd EUR-val csökkennek – lásd még a 2.13. megjegyzést.
Az „Egyéb” almegnevezés főként a következőket foglalja magában: halászat és tengerügyek (756 millió EUR), menekültügy és migráció (310 millió EUR), valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (178 millió EUR).
51.10.KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Bizottság által végrehajtott |
9 254 |
10 089 |
Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott |
6 259 |
5 532 |
Vagyonkezelői alapok által végrehajtott |
97 |
6 |
Összesen |
15 610 |
15 626 |
Ezen összegek elsősorban a kutatási politika (7,1 milliárd EUR) és a hálózatok programjait (2,0 milliárd EUR), valamint az európai szomszédságpolitikát (1,0 milliárd EUR), a Fejlesztési Együttműködési Eszközt (1,2 milliárd EUR), valamint a humanitárius segítségnyújtást (0,7 milliárd EUR) érintik.
51.11.KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS
millió EUR |
|||
2016 |
2015 |
||
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott |
2 547 |
1 209 |
|
Harmadik országok által végrehajtott |
876 |
905 |
|
Nemzetközi szervezetek által végrehajtott |
2 382 |
2 127 |
|
Egyéb jogalanyok által végrehajtott |
2 035 |
2 107 |
|
Összesen |
7 840 |
6 348 |
51.12.SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Személyzeti költségek |
6 074 |
5 838 |
Nyugdíjköltségek |
3 702 |
4 435 |
Összesen |
9 776 |
10 273 |
A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek az aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel.
51.13.A MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKTUÁRIUSI FELTÉTELEZÉSEK VÁLTOZÁSAI
Az e megnevezésben feltüntetett nettó 1 milliárd EUR összegű aktuáriusi veszteség a mérlegben megjelenített munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódik (lásd a 2.9. megjegyzést).
51.14.FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Kamatkiadások: |
||
Hitelfelvételek |
1 440 |
1 607 |
Egyéb |
57 |
21 |
Pénzügyi lízingek |
67 |
91 |
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése |
40 |
27 |
Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek |
184 |
174 |
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség |
0 |
3 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség |
1 |
– |
Egyéb finanszírozási költségek |
116 |
63 |
Összesen |
1 904 |
1 986 |
A hitelfelvételeken keletkezett kamatkiadás összege megegyezik a pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönökön keletkezett kamatbevétel összegének (back-to-back tranzakciók).
51.15.RÉSZESEDÉS A KÖZÖS ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYÉBŐL
A tőkemódszernek megfelelően az EU eredménykimutatásában szerepel társult vállalkozásainak és közös vállalkozásainak eredményéből való részesedése – lásd a 2.3. megjegyzést.
51.16.EGYÉB KIADÁSOK
millió EUR |
|||
2016 |
2015 |
||
Igazgatási és informatikai kiadások |
2 455 |
2 419 |
|
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások |
1 404 |
1 304 |
|
Céltartalékok kiigazítása |
685 |
520 |
|
Devizaárfolyam-veszteség |
505 |
785 |
|
Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése |
18 |
1 137 |
|
Egyéb |
419 |
458 |
|
Összesen |
5 486 |
6 623 |
Az egyéb kiadások csökkenése elsősorban azon, 2015-ben kiszabott pénzbírságok leírásának köszönhető, amelyek esetében a Bíróság a megbírságolt vállalkozás javára döntött.
Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások között szerepel 383 millió EUR (2015: 373 millió EUR) összegű, operatív lízingekhez kapcsolódó kiadás.
Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
Kutatási költségek |
344 |
384 |
Nem aktivált fejlesztési költségek |
88 |
60 |
Összesen |
431 |
443 |
51.17.SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
|||||||
Intelligens és inkluzív növekedés |
Fenntartható növekedés |
Biztonság és uniós polgárság |
Globális Európa |
Igazgatás |
A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt* |
Összesen |
|
GNI-alapú források |
– |
– |
– |
– |
– |
95 578 |
95 578 |
Tradicionális saját források |
– |
– |
– |
– |
– |
20 439 |
20 439 |
Héa |
– |
– |
– |
– |
– |
15 859 |
15 859 |
Pénzbírságok |
– |
– |
– |
– |
– |
3 858 |
3 858 |
Kiadások visszafizettetése |
48 |
1 871 |
4 |
23 |
– |
1 |
1 947 |
Egyéb |
785 |
171 |
28 |
105 |
4 750 |
(97) |
5 740 |
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
834 |
2 041 |
32 |
128 |
4 750 |
135 638 |
143 422 |
Pénzügyi bevétel |
87 |
0 |
0 |
21 |
0 |
1 661 |
1 769 |
Egyéb |
121 |
(11) |
(7) |
(5) |
307 |
592 |
996 |
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
208 |
(11) |
(7) |
16 |
307 |
2 253 |
2 765 |
Összes bevétel |
1 041 |
2 030 |
25 |
144 |
5 057 |
137 891 |
146 187 |
Tagállamok által végrehajtott kiadások: |
|||||||
EMGA |
– |
(44 152) |
– |
– |
– |
– |
(44 152) |
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök |
– |
(12 604) |
– |
– |
– |
– |
(12 604) |
ERFA és Kohéziós Alap |
(35 045) |
– |
– |
– |
– |
– |
(35 045) |
ESZA |
(9 366) |
– |
– |
– |
– |
– |
(9 366) |
Egyéb |
(466) |
(754) |
(470) |
84 |
– |
– |
(1 606) |
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott |
(10 143) |
(544) |
(957) |
(3 951) |
(50) |
34 |
(15 610) |
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott |
(2 028) |
(110) |
(662) |
(265) |
– |
518 |
(2 547) |
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott |
(274) |
(5) |
(188) |
(2 792) |
– |
– |
(3 258) |
Egyéb jogalanyok által végrehajtott |
(1 411) |
(16) |
(2) |
(606) |
(0) |
– |
(2 035) |
Személyzeti és nyugdíjköltségek |
(1 593) |
(345) |
(390) |
(575) |
(5 968) |
(904) |
(9 776) |
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai |
– |
– |
– |
– |
(1 068) |
– |
(1 068) |
Finanszírozási költségek |
(173) |
(47) |
(1) |
(20) |
(127) |
(1 536) |
(1 904) |
Részesedés a közös vállalkozások és a társult vállalkozások eredményéből |
2 |
– |
– |
– |
– |
– |
2 |
Egyéb kiadások |
(1 468) |
(83) |
(102) |
(70) |
(3 196) |
(566) |
(5 486) |
Összes kiadás |
(61 964) |
(58 659) |
(2 772) |
(8 195) |
(10 409) |
(2 455) |
(144 454) |
Az év gazdasági eredménye |
(60 923) |
(56 629) |
(2 747) |
(8 051) |
(5 352) |
135 436 |
1 733 |
* „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált programok csekély jelentőségű összegeit foglalja magában.
A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.
52.FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK
52.1.FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Elsősorban (kölcsönökre és pénzügyi támogatási programokra vonatkozóan) nyújtott pénzügyi garanciákhoz és jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz és a pénzeszközök által fedezett garanciákhoz (lásd a 2.4.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.
53.Költségvetési garanciák
millió EUR |
||||||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|||||
Felső határ |
Aláírt |
Folyósított |
Felső határ |
Aláírt |
Folyósított |
|
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák |
40 645 |
30 161 |
21 145 |
41 764 |
28 741 |
19 450 |
ESBA-garanciák |
16 000 |
11 245 |
4 392 |
16 000 |
1 252 |
202 |
Összesen |
56 645 |
41 406 |
25 537 |
57 764 |
29 993 |
19 652 |
A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is. A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelynek fedezését az uniós költségvetés és így a tagállamok vállalták.
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák
Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2016. december 31-én az uniós garancia által fedezett kinnlévő összeg 21,1 milliárd EUR-t tett ki. Az uniós költségvetés garantál:
·19 481 millió EUR-t (2015: 19 450 millió EUR) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (lásd a 2.4.1. megjegyzést), valamint
·1 664 millió EUR (2015: 1 987 millió EUR) közvetlenül a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott kölcsönök tekintetében.
A fentiekben függő kötelezettségként kimutatott 21,1 milliárd EUR-n felül az EU 309 millió EUR összegű garanciát biztosít a Szíria részére nyújtott kintlévő kölcsönökre, amelyekre vonatkozóan céltartalékokat hoztak létre – lásd a 2.10. megjegyzést.
Az EBB által nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007–2013 és 2014–2020 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.
Az EU 2016. december 31-i maximális kitettségének kimutatása érdekében azonban az engedélyezett aláírandó, de még nem aláírt kölcsönöket (10,5 milliárd EUR) és az aláírt, de még nem folyósított kölcsönöket (9 milliárd EUR) is fel kell tüntetni.
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia
Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB akár 61 milliárd EUR összegben eszközölhet befektetéseket az EU-ban. Az ESBA nem különálló jogi személy, illetve nem szigorúan vett befektetési alap. Az ESBA kockázati tartaléka védelmet nyújt az EBB számára az alapul szolgáló műveletek potenciális veszteségeivel szemben. A kockázati tartalék az EBB saját tőkéjéből nyújtott 5 milliárd EUR összegű allokációból és az uniós költségvetésből biztosított, legfeljebb 16 milliárd EUR összegű (korlát) garanciából áll. A célkitűzés az, hogy a tagállamok, nemzeti fejlesztési bankok és magánbefektetők által nyújtott kiegészítő finanszírozás révén a beruházások összértéke az EU-ban elérje a 315 milliárd EUR-t.
Az ESBA műveleteit két ablakban hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastruktúra és innováció ablak (13 milliárd EUR összegű uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-ablak (3 milliárd EUR összegű uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az EU vállal viszontgaranciát.
Az uniós garancia felhasználásával összefüggésben az ESBA végrehajtását egy konszenzussal eljáró négy tagú irányítóbizottság felügyeli, amelynek három tagját a Bizottság, egy tagját pedig az EBB jelöli ki. Az irányítóbizottság nem hoz beruházási döntéseket.
Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az infrastruktúra és innováció ablakot illetően az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja, ugyanúgy, ahogy a saját (kockázati) műveletei esetében. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a beruházásokat akadályozó piaci hiányosságok kezelése legyen, és így jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. A független szakértőkből álló beruházási bizottság megvizsgál minden egyes, az EBB által javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre. Azt követően, hogy megerősítik egy művelet jogosultságát az ESBA által garantált műveletként, a projekt folytatására vonatkozó döntésre és a projektirányításra az EBB szokásos projektciklusa és irányítási folyamatai alkalmazandók.
Az EU szerepe az EBB adósság- és tőkeinstrumentum-befektetéseiből származó potenciális veszteségekkel kapcsolatos uniós költségvetési garancia nyújtására korlátozódik. Következésképpen az EU nem vesz részt az ESBA-műveletek kiválasztásában és irányításában, nem fektet be pénzt az ESBA-műveletekbe, és nem közvetlen szerződő fél az alapul szolgáló instrumentumokban. Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, a kapcsolódó eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.
Az uniós garancia korlátja minden esetben 16 milliárd EUR, vagyis az uniós költségvetésből teljesített aggregát nettó kifizetések nem haladhatják meg ezt az összeget. Az uniós garancia kifizetéseit az ESBA-garanciaalapból teljesítenék – lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2016 végén a garanciaalap eszközei összesen 1 milliárd EUR-t, kifizetetlen kötelezettségvállalásai pedig 2,4 milliárd EUR-t tettek ki. Ezt az utóbbi összeget az 5.1. megjegyzésben fennálló kötelezettségvállalásként kimutatott összeg tartalmazza.
Az EBB csoport számára az ESBA keretében nyújtott uniós garanciát az adósságportfólió tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként, az adósság- és a tőkeportfólió tekintetében együttesen pedig függő kötelezettségként számolják el. Mivel a garantált beruházásokat az EBB finanszírozza és ellenőrzi, a kapcsolódó pénzügyi eszközöket nem számolják el az EU összevont éves beszámolójában.
Az ESBA infrastruktúra és innováció ablakának adósságportfóliója keretében az uniós garancia az EBB által végzett, elsősorban standard kölcsönöket és garanciákat jelentő finanszírozási műveletek portfóliójának első veszteségrészét fedezi. Az uniós garanciát akkor hívják le, amikor az adós elmulasztja a fizetés teljesítését annak esedékességekor, illetve adósságátalakítási veszteségek esetén. Az uniós garancia díját az EU által vállalt kockázat arányában fizetik ki, az EBB garantált műveletekből származó, kockázattal kapcsolatos bevételeinek az EBB és az EU közötti megosztásával. Az uniós bevételekből először a garantált műveleteken keletkezett veszteségeket kell fedezni. Az uniós garanciát ezért pénzügyigarancia-kötelezettségként tüntetik fel, és a kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelik, amely a kapott díjak (az uniós bevételek) nettó jelenértéke. A későbbi mérlegfordulónapokon a pénzügyigarancia-kötelezettséget a várható veszteségek, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a bevétel halmozott amortizációjával csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. A pénzügyigarancia-kötelezettséget a még beérkezendő uniós bevételektől mentesen mutatják be, amelyek összege 2016. december 31-én nulla volt – lásd a 2.11.3. megjegyzést.
Az ESBA infrastruktúra és innováció ablakának tőkeportfólióján belül – amely közvetlen tőkerészesedésekből vagy kvázi tőkerészesedésekből, illetve alárendelt kölcsönökből áll – az EBB egyenlő feltételek mellett ruház be saját kockázatára és az EU kockázatára is. Következésképpen az uniós garancia a tőkebefektetések EU által garantált részét, az egyes mérlegfordulónapokon elszámolt negatív értékmódosításokat (nem realizált veszteségeket), valamint a tőkekivonáskor realizált veszteségeket és az EBB finanszírozási költségeit fedezi. Amennyiben egy olyan befektetés értéke, amelyen korábban negatív értékmódosítást hajtottak végre, a későbbi beszámolók fordulónapján emelkedik, az EBB az értékmódosítás összegét az eredeti bekerülési érték erejéig visszatéríti az EU-nak. A tőkekivonás idején az EU a befektetésen keletkezett, az eredeti bekerülési értéket meghaladó nyereségekre is jogosult. Az uniós garancia díját az EBB garantált műveletekből származó bevételeiből fizetik ki, beleértve a kamatokat, osztalékokat és realizált nyereségeket. Az EU és az EBB közötti elszámolás évente, a veszteségek és a bevételek beszámításával történik. 2016. december 31-ig az infrastruktúra és innováció ablak tőkeportfólióján belül 35,7 millió EUR összegű befektetést hajtottak végre EU által garantált műveletként, amelyet függő kötelezettségként mutattak ki.
A kkv-ablak tőkeportfóliója csak 2016-ban kezdte meg működését, és az összegek csekély jelentőségűek. A tőkeműveletek elszámolási módját a számvitelért felelős tisztviselő fogja megállapítani a számviteli standardokkal foglalkozó uniós szakértői tanácsadó csoporttal való konzultációt követően. 2016. december 31-ig az EBA 5 millió EUR-t ruházott be, amely függő kötelezettségként szerepel a beszámolóban.
A fenti függő kötelezettség magában foglalja a COSME és a Horizont 2020 programok azon műveleteit, amelyeket az ESBA uniós garanciája fedez a kkv-ablak adósságportfóliója keretében.
54.Pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó garanciák (forrásbevonási és hitelezési tevékenység)
millió EUR |
||||||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|||||
Lehívott |
Nem lehívott |
Összesen |
Lehívott |
Nem lehívott |
Összesen |
|
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
47 456 |
– |
47 456 |
47 509 |
– |
47 509 |
BOP |
4 272 |
– |
4 272 |
5 811 |
– |
5 811 |
MFA |
2 964 |
1 313 |
4 277 |
3 024 |
1 323 |
4 347 |
Euratom |
252 |
300 |
552 |
301 |
300 |
601 |
Összesen |
54 944 |
1 613 |
56 557 |
56 645 |
1 623 |
58 268 |
Az uniós költségvetés garantálja a tagállamok és nem tagállamok részére nyújtott hitel finanszírozásához a Bizottság back-to-back ügyleteiben felvett hiteleket – lásd még a 6. megjegyzést. Ezek a hitelfelvételek már meg vannak jelenítve kötelezettségként az uniós mérlegben – további részletek a 2.11.1. megjegyzésben. Amennyiben azonban az e hitelfelvételekre adott back-to-back kölcsönök nemteljesítővé válnának, úgy a 609/2014/EU tanácsi rendelet 14. cikke értelmében az uniós költségvetésnek kellene viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:
·az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,
·a fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,
·az MFA-kölcsönöket először a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.1. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés, és
·a kintlévő Euratom-kölcsönök teljes összegét először a harmadik felektől származó garanciák fedezik. A külső hitelezési összegeket a garanciaalap fedezné, amennyiben a harmadik felek garanciája nem rendezné azokat.
A felszámolás alatt álló ESZAK által hitelfelvételből nyújtott kölcsönöket semmilyen uniós költségvetési garancia nem fedezi. Ehelyett az ilyen kölcsönöket a felszámolás alatt álló ESZAK pénzügyi eszközei fedezik – lásd a 2.4.1. megjegyzést.
55.Uniós finanszírozási eszközökre nyújtott garanciák
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Horizont 2020 |
921 |
459 |
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus |
711 |
845 |
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz* |
465 |
429 |
Egyéb |
3 |
16 |
Összesen |
2 101 |
1 749 |
* Az előző év összegei a projektkötvény-kezdeményezéshez és a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódnak. Ezt a két eszközt 2016-ban egyesítették Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz néven.
A költségvetési rendelet 140. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint a finanszírozási eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat. A fenti függő kötelezettségek nem tartalmazzák az ezen eszközökre képzett nettó pénzügyi céltartalékokat – lásd a 2.10. megjegyzést.
56.Jogi ügyek
millió EUR |
|||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
||
Pénzbírságok |
1 834 |
3 951 |
|
Mezőgazdaság |
1 711 |
1 377 |
|
Kohézió |
3 |
3 |
|
Egyéb |
600 |
795 |
|
Összesen |
4 148 |
6 125 |
Pénzbírságok
Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 90. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.
Amennyiben az EU elvesztené a kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódó ezen ügyek bármelyikét, az uniós költségvetésre semmit nem terhelnének, mivel ezeket a pénzbírságokat előzetesen fizették meg, és összegüket vagy meghatározott bankszámlákon (lásd a 2.8. megjegyzést), vagy az erre a célra létrehozott BUFI alapban tartják (lásd a 2.4.1. megjegyzést.) A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 83. cikke).
Mezőgazdaság
Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.
Kohézió
Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.
Egyéb jogi ügyek
E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
56.1.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Kapott garanciák: |
||
Teljesítési biztosítékok |
369 |
398 |
Egyéb garanciák |
28 |
27 |
Egyéb függő követelések |
34 |
48 |
Összesen |
431 |
474 |
Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.
57.KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2016. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.
A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.
A többéves pénzügyi keret felső határait a Tanács fogadta el (vagyis a tagállamok), az Európai Parlament hozzájárulásával, és a KAP finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU rendelet 16. cikke közvetlen kapcsolatot teremt az EMGA-kiadások éves felső határa és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet között. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta továbbá az EMGA-kiadásokra vonatkozó jogalapokat, amelyek a 2014–2020-as időszak egészére meghatározzák a tagállamonkénti kiadásokat.
A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 85. cikke).
A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 1303/2013/EU rendelet) 76. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat képezi a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást, de az Unió a költségvetési kötelezettségeket az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben vállalja. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. és 5.3. megjegyzést.
Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalás összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de még nem hajtottak végre (teljes mértékben), vagyis amelyek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. A kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat a kapott költségtérítési igények/számlák és – amennyiben az EU-t még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki; lásd az 5.1. megjegyzést. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket 2016. december 31-e után teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.
Az alábbi közzétételek ezért olyan 2016. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.
millió EUR |
|||
Megjegyzés |
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások |
5.1 |
189 881 |
177 477 |
A hatályos többéves pénzügyi keret szerinti, megosztott irányítás alá tartozó jogi kötelezettségvállalások, amelyek végrehajtása folyamatban van |
5.2 |
276 351 |
338 755 |
Jelentős jogi kötelezettségvállalások egyéb területeken |
5.3 |
22 275 |
19 098 |
Összesen |
488 507 |
535 329 |
57.1.MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások |
189 881 |
177 477 |
A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 238 759 millió EUR-s összegének és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. Amint az már kifejtettük, ez a többéves programok létezésének rendes következménye.
Megjegyzendő, hogy a 2016. december 31-én kintlévő előfinanszírozási előlegek 45,5 milliárd EUR-t tettek ki (lásd a 2.5. megjegyzést). Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a szerződéses kötelezettségvállalások nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.
57.2.A HATÁLYOS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET SZERINTI, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AMELYEK VÉGREHAJTÁSA FOLYAMATBAN VAN
millió EUR |
||||||
Alap |
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A) |
Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B) |
Költségvetési kötelezettségvállalások (C) |
Kötelezettségvállalás visszavonása (D) |
A többéves pénzügyi keret szerint rendelkezésre álló költségvetés (=A–C) |
Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (=B–C+D) |
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap |
262 058 |
262 058 |
102 172 |
– |
159 886 |
159 886 |
Európai Szociális Alap |
91 991 |
91 991 |
38 418 |
– |
53 573 |
53 573 |
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap |
3 814 |
3 814 |
1 570 |
– |
2 244 |
2 244 |
1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK |
357 862 |
357 862 |
142 160 |
– |
215 702 |
215 702 |
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap |
99 348 |
99 348 |
42 064 |
– |
57 284 |
57 284 |
Európai Tengerügyi és Halászati Alap |
5 749 |
5 749 |
2 392 |
– |
3 358 |
3 358 |
2. FEJEZET: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK |
105 097 |
105 097 |
44 455 |
– |
60 641 |
60 641 |
Menekültügyi és Migrációs Alap |
3 607 |
1 977 |
1 970 |
– |
1 637 |
7 |
Belső Biztonsági Alap |
2 195 |
981 |
981 |
– |
1 214 |
0 |
3. FEJEZET: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG |
5 802 |
2 958 |
2 951 |
– |
2 851 |
7 |
Összesen |
468 761 |
465 917 |
189 566 |
– |
279 195 |
276 351 |
Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 84. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.
Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 76. cikke kimondja:
„Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A teljesítménytartalékhoz kötődő költségvetési kötelezettségvállalásokat minden programban a program maradék pénzügyi keretétől elkülönítve kell megtenni.”
A fenti táblázat a teljes többéves pénzügyi kerettel indul (A oszlop) és a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat, valamint tájékoztatásképpen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (1B. alfejezet, 2. és 3. fejezet) előirányzott felső határokból még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét mutatja. E jogi kötelezettségvállalások tehát azokat a fennálló összegeket jelentik, amelyek 2016. december 31-ét követő kifizetésére az EU kötelezettséget vállalt. A B oszlop a Bizottság által év végéig tett jogi kötelezettségvállalásokat, a C oszlop pedig az e jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan év végén rendelkezésre bocsátott költségvetési kötelezettségvállalásokat mutatja. 2016. december 31-én semmilyen kötelezettségvállalást nem vontak vissza (D oszlop).
57.3.JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYÉB TERÜLETEKEN
millió EUR |
||
2016.12.31. |
2015.12.31. |
|
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz |
13 799 |
10 051 |
Kopernikusz |
2 393 |
2 939 |
ITER |
1 891 |
2 022 |
Galileo |
523 |
124 |
Halászati megállapodások |
247 |
373 |
Működésilízing-kötelezettségvállalások |
2 419 |
2 511 |
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások |
1 003 |
1 079 |
Összesen |
22 275 |
19 098 |
Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeket az év végéig még nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatokkal a költségvetésben. Ezeket a kötelező érvényű kötelmeket a jövőben viszik majd be a költségvetésbe és fizetik ki éves részletekben.
A költségvetési rendelet 85. cikkének (4) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbi programokra vonatkozik:
·Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz,
·Kopernikusz,
·ITER, és
·Galileo.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedés, a távközlés és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF program jogi kötelezettségvállalásai a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2020-ig, a CEF-Energetika tekintetében pedig a 2014-től 2021-ig tartó időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 348., 2013.12.20.), amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról.
Kopernikusz
A Kopernikusz az Unió Föld-megfigyelési programja – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjával. A 377/2014/EU rendelet 8. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2021-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. E kötelezettségvállalások alapja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat, amely engedélyezi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER az EU-t, Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában.
Galileo
Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a 2013. december 11-i 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val. Az 1285/2013/EU rendelet 9. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
Halászati megállapodások
E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal 2020-ig a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak. E kötelezettségvállalások alapja az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló, 2015. október 5-i (EU) 2015/1984 tanácsi határozat [HL L 277., 2015. október 22.]). Ezek olyan meghatározott nemzetközi megállapodások, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket vonnak maguk után.
Működésilízing-kötelezettségvállalások
Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:
millió EUR |
||||
Jövőben fizetendő összegek |
||||
1 éven belül |
1–5 év között |
5 éven túl |
Összesen |
|
Épületek |
373 |
1 085 |
944 |
2 402 |
IT-anyagok és egyéb felszerelések |
7 |
10 |
0 |
17 |
Összesen |
380 |
1 095 |
944 |
2 419 |
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások
Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg az Európai Parlament ingatlanszerződéseihez kapcsolódik (276 millió EUR).
58.PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:
-az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás és a felszámolás alatt álló ESZAK,
-a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,
-költségvetési garanciákra vonatkozó alapokban tartott eszközök: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap és az ESBA-garanciaalap, és
-a költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök.
58.1.A KOCKÁZATOK TÍPUSAI
A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).
1.A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.
2.A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.
A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a kölcsönt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.
A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.
58.2.KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK
Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább az operatív programok finanszírozási eszközeinek alkalmazására támaszkodnak. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – ezen új megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből finanszírozási eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.1. megjegyzésben szerepelnek.
A legtöbb finanszírozási eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény speciálisan e célra létrehozott bankszámlájára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja kölcsönök nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a finanszírozási eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.
Az e finanszírozási eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.
Pénzügyi instrumentumok értékelése
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, kölcsönök, visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések, hitelfelvételek és amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A forrásbevonási és hitelezési műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió adott esetben a vonatkozó tanácsi és európai parlamenti határozatokkal és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, kölcsönökkel, pénztárkezeléssel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelezési műveletek finanszírozása általában viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat. A „back-to-back” alkalmazását rendszeresen ellenőrzik.
Pénztárkezelés
A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (804/2016/EU, Euratom tanácsi rendelettel módosított) 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai rögzítik.
A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:
-A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.
-A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.
-A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált kölcsönök nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.
-Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.
A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.
A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.
A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserél a kockázatkezelésről és a bevált módszerekről.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek
A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba (BUFI) fektetik be. Az alap fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – egységes módon számított garantált hozamai révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:
a)szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést; ugyanakkor
b)arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg, miközben megőrzik a pénzbírságok nominális összegét.
A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: az euróövezet központi bankjainál, euróövezeti államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.
Bankgaranciák
A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalapot a 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. A kezelt eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.
58.3.DEVIZAKOCKÁZAT
Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet
millió EUR |
|||||||
2016.12.31. |
|||||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
EUR |
Egyéb |
Összesen |
|
Pénzügyi eszközök |
|||||||
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
228 |
58 |
14 |
42 |
10 080 |
21 |
10 442 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
(49) |
– |
– |
– |
50 |
– |
0 |
Kölcsönök* |
4 |
0 |
– |
– |
329 |
10 |
343 |
Követelések és behajtható követelések |
1 |
593 |
51 |
81 |
10 888 |
8 |
11 622 |
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
39 |
2 394 |
428 |
1 220 |
22 387 |
2 117 |
28 585 |
222 |
3 045 |
493 |
1 342 |
43 734 |
2 156 |
50 993 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|||||||
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
(100) |
– |
– |
– |
100 |
– |
(1) |
Szállítói kötelezettségek |
(1) |
(5) |
(0) |
(0) |
(39 983) |
(16) |
(40 005) |
(101) |
(5) |
(0) |
(0) |
(39 883) |
(16) |
(40 005) |
|
Összesen |
121 |
3 040 |
493 |
1 342 |
3 851 |
2 140 |
10 987 |
millió EUR |
|||||||
2015.12.31. |
|||||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
EUR |
Egyéb |
Összesen |
|
Pénzügyi eszközök |
|||||||
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
81 |
76 |
11 |
8 |
9 416 |
28 |
9 620 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Kölcsönök* |
5 |
0 |
– |
– |
354 |
18 |
377 |
Követelések és behajtható követelések |
10 |
542 |
53 |
85 |
9 555 |
78 |
10 324 |
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
36 |
1 785 |
368 |
1 287 |
17 342 |
853 |
21 671 |
132 |
2 403 |
433 |
1 380 |
36 667 |
977 |
41 992 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|||||||
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Szállítói kötelezettségek |
(1) |
(2) |
0 |
(0) |
(32 187) |
(1) |
(32 191) |
(1) |
(2) |
0 |
(0) |
(32 187) |
(1) |
(32 191) |
|
Összesen |
131 |
2 401 |
433 |
1 380 |
4 480 |
976 |
9 801 |
* A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back kölcsönök kivételével.
Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:
millió EUR |
||||
Gazdasági eredmény |
||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
|
2016 |
(4) |
(272) |
(43) |
(118) |
2015 |
(5) |
(212) |
(38) |
(125) |
millió EUR |
||||
Nettó eszközök |
||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
|
2016.12.31. |
(7) |
(5) |
(1) |
(4) |
2015.12.31. |
(7) |
(7) |
(1) |
(1) |
Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:
millió EUR |
||||
Gazdasági eredmény |
||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
|
2016 |
5 |
332 |
53 |
145 |
2015 |
6 |
259 |
47 |
152 |
millió EUR |
||||
Nettó eszközök |
||||
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
|
2016.12.31. |
9 |
6 |
2 |
5 |
2015.12.31. |
9 |
8 |
1 |
1 |
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így esetükben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom finanszírozási eszköz révén USD-ban is nyújt kölcsönöket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata.
Pénztárkezelés
A saját forrásokról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.
A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ban vagy CHF-ban tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.
Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák
Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy kölcsön kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett kölcsönöket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A kölcsön-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalap jelenleg EUR-ban és USD-ban működik. 2016 decemberében végrehajtották az első, USD-ban meghatározott fix kamatozású hitelpapírokban (Egyesült Államok Kincstára) történő befektetést azzal a céllal, hogy javítsák a hozamokat és diverzifikálják az amerikai piacnak való kitettség révén fennálló piaci kockázatot. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1 %-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót. A fedezet újrakiigazítását az EUR/USD átváltási árfolyam változásai is kiválthatják.
58.4.KAMATLÁBKOCKÁZAT
A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/–100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.
millió EUR |
||
Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban |
A gazdasági eredményre és a nettó eszközökre gyakorolt hatás |
|
2016: Értékesíthető pénzügyi eszközök |
+100 |
(291) |
–100 |
313 |
|
2015: Értékesíthető pénzügyi eszközök |
+100 |
(206) |
–100 |
223 |
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. A hitelfelvételekből eredő kamatlábkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek).
Pénztárkezelés
A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.
A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében.
Ezenfelül a sajátforrás-számlákat a 804/2016/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.
A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat szerződés szerint általában nullában rögzítik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák
A betéteken realizált kamatok korlátozottan vannak kitéve kamatlábkockázatnak, mivel a betétek időtartama kevesebb mint egy év. A portfólió többi részét átlagosan 2,6 év futamidejű értékpapírokba fektetik be.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,59 év.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,5 év.
58.5.HITELKOCKÁZAT
Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.
A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése
millió EUR |
|||||
Összesen |
Nem késedelmes, nem értékvesztett |
Késedelmes, de nem értékvesztett |
|||
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
|||
Kölcsönök |
55 477 |
55 476 |
1 |
– |
– |
Követelések és behajtható követelések |
11 622 |
10 310 |
130 |
909 |
273 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
0 |
0 |
– |
– |
– |
Összesen 2016.12.31-én |
67 099 |
65 786 |
131 |
909 |
273 |
Kölcsönök |
57 251 |
57 251 |
0 |
– |
– |
Követelések és behajtható követelések |
10 324 |
8 672 |
120 |
1 384 |
148 |
Összesen 2015.12.31-én |
67 575 |
65 922 |
120 |
1 384 |
148 |
Az 1–5 év közötti követelések és behajtható követelések 870 millió EUR összegben versenyjogi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követeléseket is magukban foglalnak, amelyeket nagymértékben bankgarancia fedez, így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége alacsony. A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként.
Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége
millió EUR |
|||||
2016.12.31. |
|||||
AFS* |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök* |
Kölcsönök és követelések |
Pénzeszközök |
Összesen |
|
Külső hitelminősítéssel
|
|||||
Kiváló és magas fokozatú |
6 451 |
– |
3 386 |
21 990 |
31 828 |
Felső középfokozatú |
1 412 |
– |
23 826 |
5 325 |
30 563 |
Alsó középfokozatú |
1 056 |
– |
4 532 |
492 |
6 081 |
Befektetésre nem ajánlott |
– |
– |
27 724 |
744 |
28 468 |
8 920 |
– |
59 469 |
28 552 |
96 941 |
|
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek |
|||||
1. csoport |
– |
0 |
6 238 |
33 |
6 272 |
2. csoport |
– |
– |
79 |
– |
79 |
– |
0 |
6 317 |
33 |
6 351 |
|
Összesen |
8 920 |
0 |
65 786 |
28 585 |
103 292 |
millió EUR |
||||
2015.12.31. |
||||
AFS* |
Kölcsönök és követelések |
Pénzeszközök |
Összesen |
|
Külső hitelminősítéssel
|
||||
Kiváló és magas fokozatú |
5 945 |
3 256 |
16 147 |
25 349 |
Felső középfokozatú |
1 087 |
23 818 |
4 503 |
29 409 |
Alsó középfokozatú |
1 247 |
4 527 |
263 |
6 037 |
Befektetésre nem ajánlott |
32 |
29 371 |
732 |
30 136 |
8 310 |
60 973 |
21 646 |
90 930 |
|
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek |
||||
1. csoport |
– |
4 855 |
25 |
4 880 |
2. csoport |
– |
95 |
– |
95 |
– |
4 950 |
25 |
4 975 |
|
Összesen |
8 310 |
65 922 |
21 671 |
95 905 |
* Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a tőkeinstrumentumokat és az egységesített alapot).
** Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök.
A fenti táblázat nem tartalmazza a külső hitelminősítéssel nem rendelkező tőkeinstrumentumok formájában lévő értékesíthető pénzügyi eszközöket. A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:
·Kiváló és magas fokozatú: Moody P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű.
·Felső középfokozatú: Moody P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ - A-; Fitch F2, A+ - A- és azzal egyenértékű.
·Alsó középfokozatú: Moody P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ - BBB-; Fitch F-3, BBBB+ - BBB- és azzal egyenértékű.
·Befektetésre nem ajánlott: Moody nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, BB+ - D; Fitch B, C, BB+ - D és azzal egyenértékű.
Az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert. A nem minősített partnerek 1. csoportja a tiszta múltú adósokhoz, míg a 2. csoport a múltban nem teljesítő adósokhoz kapcsolódik.
A Kölcsönök és követelések alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok részére folyósított pénzügyi támogatási kölcsönökhöz, valamint a sajátforrás-rendeletek és egyéb jogalapok alapján néhány tagállammal szembeni behajtható követelésekhez kapcsolódnak. A Készpénz alatt feltüntetett összeg a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott, a rendelet által előírtak szerint a sajátforrás-hozzájárulások nyilvántartására szolgáló sajátforrás-bankszámlákhoz kapcsolódik. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő készpénzigényei fedezésére használhatja.
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik.
A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,20 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső határát, és 2016-ban ténylegesen 0,89 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2016. december 31-én 0,31 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.
Pénztárkezelés
A saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik, és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében átlagosan kevesebb mint 100 millió EUR, és 20 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2016-ban 1 milliárd EUR és 30 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2016-ban összesen 145 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.
Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:
-Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelminősítés Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.
-A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését naponta nyomon követik.
-Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek
A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.
A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként legalább A (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés és legalább A-1 (S&P vagy ezzel egyenértékű) rövid távú minősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
A 2010-től kiszabott, előzetesen beszedett pénzbírságokból származó állampapír-befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Franciaországgal szemben van kitéve e kockázatnak, amely a portfólió teljes nominális volumenének 31 %-ával rendelkezik. A legmagasabb kitettségű öt ország (Franciaország, Olaszország, Belgium, Németország és Luxemburg) együttesen a befektetési portfólió 77 %-át jelenti. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).
Bankgaranciák
Az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A kincstári portfólió elfogadott eszközkezelési iránymutatásai és/vagy befektetési stratégiája bizonyos határokat és korlátozásokat határoz meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében. Ezek a határok és korlátozások magukban foglalják a következőket: jogosultsági kritériumok, abszolút hitelkorlátok nominális értelemben a kibocsátó kategóriájától függően, relatív koncentrációs korlátok a kibocsátó kategóriájától függően, valamint koncentrációs korlátok kibocsátásonként. Valamennyi befektetés legalább befektetésre ajánlott kategóriába van besorolva.
ESBA-garanciaalap
Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos határokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).
Mivel 2016. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Nemzetközi Fizetések Bankja volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.
58.6.LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT
A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján
millió EUR |
||||
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
Hitelfelvételek |
2 094 |
18 084 |
34 950 |
55 128 |
Szállítói kötelezettségek |
40 005 |
– |
– |
40 005 |
Egyéb |
189 |
637 |
1 397 |
2 222 |
Összesen 2016.12.31-én |
42 288 |
18 721 |
36 346 |
97 355 |
Hitelfelvételek |
7 218 |
9 660 |
39 982 |
56 860 |
Szállítói kötelezettségek |
32 191 |
– |
– |
32 191 |
Egyéb |
721 |
513 |
1 609 |
2 843 |
Összesen 2015.12.31-én |
40 130 |
10 173 |
41 591 |
91 894 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
millió EUR |
||||
1 éven belül |
1–5 év |
5 éven túl |
Összesen |
|
Származtatott ügyletből eredő követelések |
149 |
– |
– |
149 |
Származtatott ügyletekből eredő tartozások |
(150) |
– |
– |
(150) |
Összesen 2016.12.31-én |
(1) |
– |
– |
(1) |
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) a hitelfelvevő nemfizetése vagy késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet hasonló eljárásról rendelkezik.
Pénztárkezelés
Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Ezenfelül a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló rendeletnek) megfelelően egy adott (N) hónap 16. napját követően jóváhagyott költségvetéshez (költségvetés-módosításhoz) kapcsolódó tagállami hozzájárulások csak az N+2. hónapban állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek valamennyi adott hónapban végrehajtandó kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a kiadások szezonalitása és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket váratlan pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Ezenfelül az egy éven belül lejáró értékpapírok és a változó kamatozású kötvények aránya 33 %.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alapnak legalább 100 millió EUR-t kell 12 hónapot nem meghaladó lejáratú, monetáris eszközökből álló portfólióban tartania. 2016. december 31-én e befektetések összege a pénzeszközökkel együtt 197 millió EUR-t tett ki. Ezenfelül előírás, hogy az alap névértékének legalább 20 %-át monetáris eszközök, egy évet nem meghaladó hátralévő lejáratú fix kamatozású kötvények és változó kamatozású kötvények alkossák. 2016. december 31-én ez az arány 20 % volt.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket váratlan pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet, beleértve a leglikvidebb, USD-ban denominált eszközöket (amerikai kincstárjegyeket), amelyek a beszámoló fordulónapján a teljes befektetési portfólió 15 %-át tették ki. Ezenfelül az egy éven belül lejáró értékpapírok és a változó kamatozású kötvények aránya 23 %.
A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. A kötelezettségeket az USD-ban denominált eszközök értékesítésén és/vagy csereügyleten keresztül teljesítik, így lehetséges, hogy az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlás történik.
Semmilyen likviditáskezelésre nincs szükség a fedezeti/biztosítéki követelmények tekintetében, mivel a jelenlegi fedezeti partner elfogadja, hogy fedezetre/letéti felhívásra vonatkozó követelmények nélkül működjön együtt a Bizottsággal.
59.KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
59.1.KAPCSOLT FELEK
Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.
59.2.A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI
Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:
1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke
2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke
3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos
4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai
5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői
Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes kölcsönben nem részesült az Uniótól.
A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI
EUR |
|||||
Jogosultság (alkalmazottanként) |
1. kategória |
2. kategória |
3. kategória |
4. kategória |
5. kategória |
Alapfizetés (havi) |
27 031,43 |
24 484,99 – |
19 587,99 – |
21 155,03 – |
12 455,10 – |
25 464,39 |
22 036,49 |
22 526,20 |
19 587,99 |
||
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás |
15 % |
15 % |
15 % |
15 % |
0–4 %–16 % |
Családi támogatások: |
|||||
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában) |
2 % + 181,82 |
2 % + 181,82 |
2 % + 181,82 |
2 % + 181,82 |
2 % + 181,82 |
Eltartott gyermek |
397,29 |
397,29 |
397,29 |
397,29 |
397,29 |
Iskola előtti |
97,05 |
97,05 |
97,05 |
97,05 |
97,05 |
Iskoláztatási, vagy |
269,56 |
269,56 |
269,56 |
269,56 |
269,56 |
A munkavégzés helyén kívüli képzés |
539,12 |
539,12 |
539,12 |
539,12 |
539,12 |
Az elnöklő bírák támogatása |
n.a. |
n.a. |
627,76 |
n.a. |
n.a. |
Reprezentációs költségtérítés |
1 464,87 |
941,46 |
627,76 |
n.a. |
n.a. |
Éves utazási költségek |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Tagállamba átutalható: |
|||||
Iskoláztatási támogatás* |
Igen |
Igen |
Igen |
Igen |
Igen |
a fizetés %-ában* |
5 % |
5 % |
5 % |
5 % |
5 % |
a kk nélküli fizetés %-ában |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
legfeljebb 25 % |
Reprezentációs költségek |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
n.a. |
n.a. |
Szolgálati jogviszony megkezdése: |
|||||
Beilleszkedési kiadások |
54 062,86 |
48 969,98 – |
39 175,99 – |
42 310,07 – |
visszatérített |
50 928,78 |
44 072,99 |
45 052,39 |
|||
Családtagok utazási költségei |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
Költözésből adódó kiadások |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
Szolgálati jogviszony megszűnése: |
|||||
Újraletelepedési kiadások |
27 031,43 |
24 484,99 – |
19 587,99 – |
21 155,03 – |
visszatérített |
25 464,39 |
22 036,49 |
22 526,20 |
|||
Családtagok utazási költségei |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
Költözésből adódó kiadások |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
visszatérített |
Átmenet (a fizetés %-ában)** |
40 %–65 % |
40 %–65 % |
40 %–65 % |
40 %–65 % |
n.a. |
Betegségbiztosítás |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
fedezett |
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt) |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Legfeljebb 70 % |
Levonások: |
|||||
Jövedelemadó |
8 %–45 % |
8 %–45 % |
8 %–45 % |
8 %–45 % |
8 %–45 % |
Betegségbiztosítás
|
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
1,7 % |
Speciális levonás a fizetés után |
7 % |
7 % |
7 % |
7 % |
6–7 % |
Nyugdíjjárulék |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
9,8 % |
Személyek száma
|
3 |
6 |
93 |
28 |
112 |
* Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával
** A távozást követő első három évre fizetik
60.A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
A beszámoló aláírásának dátumáig – az alábbiakban ismertetett esemény kivételével – nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.
2017. március 29-én az Egyesült Királyság hivatalosan bejelentette az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékát, és ezzel aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkét. E cikknek, valamint az Európai Tanács által adott, pénzügyi megállapodásra vonatkozó iránymutatásoknak és a Tanács által adott tárgyalási irányelveknek megfelelően az EU megállapodást köt az Egyesült Királysággal, amelyben meghatározzák az Egyesült Királyság kilépésének részletes szabályait. E beszámoló aláírásakor a tárgyalási eljárás éppen csak megkezdődött, és 2016. december 31-én nem volt hatással az EU pénzügyi helyzetére.
61.A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52) |
|
1. Intézmények és tanácsadó szervek (11) |
|
Európai Parlament |
Európai adatvédelmi biztos |
Európai Tanács |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság |
Európai Bizottság |
Európai ombudsman |
Európai Számvevőszék |
Régiók Bizottsága |
Az Európai Unió Bírósága |
Az Európai Unió Tanácsa |
Európai Külügyi Szolgálat |
|
2. Uniós ügynökségek (39) |
|
2.1. Végrehajtó ügynökségek (6) |
|
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség |
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség |
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség |
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség |
Kutatási Végrehajtó Ügynökség |
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége |
2.2. Decentralizált ügynökségek (33) |
|
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség |
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság |
Európai Gyógyszerügynökség |
Európai Vasúti Ügynökség |
Európai GNSS Ügynökség |
Közösségi Növényfajta-hivatal |
Európai Vegyianyag-ügynökség |
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal |
Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás) |
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja |
Eurojust |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala |
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete |
Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) |
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség |
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség |
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ |
Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége |
Európai Szakképzésfejlesztési Központ |
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság |
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége |
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
Európai Bankhatóság |
Európai Értékpapírpiaci Hatóság |
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal |
Európai Képzési Alapítvány |
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala |
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért |
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) |
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) |
EU-LISA (A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség) |
|
3. Egyéb ellenőrzött intézmények (2) |
|
Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt) |
Európai Innovációs és Technológiai Intézet |
B. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1) |
|
Európai Beruházási Alap |
|
KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK
Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2016. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:
Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás
A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás az EU és a Bioalapú Iparágak Konzorciuma (BIK) köz-magán társulása. A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás arra törekszik, hogy kibontakoztassa az európai biogazdaságban rejlő lehetőségeket, előmozdítva a biológiai maradékanyagok és biológiai hulladékok környezetkímélőbb mindennapi termékekké történő, biofinomítókban, innovatív technológiák révén végzett átalakítását, amelyek a biogazdaság középpontjában állnak.
Tiszta Égbolt közös vállalkozás
A Tiszta Égbolt a legnagyobb európai kutatási program, amely a légi járművekkel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás, gázkibocsátások és zajszintek csökkentését célzó innovatív, élvonalbeli technológiát fejleszti ki. Az EU „Horizont 2020” keretprogramja által finanszírozott Tiszta Égbolt hozzájárul az európai légi ipari együttműködés, globális vezető szerep és versenyképesség megerősítéséhez.
Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (IMI közös vállalkozás)
Az IMI közös vállalkozás Európa legnagyobb olyan köz-magán társulása, melynek célja a jobb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztésére irányuló folyamat felgyorsítása. Az IMI az Európai Unió és egy gyógyszeripari szövetség közös vállalkozása.
Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás (ECSEL, a korábbi ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozások összefonódása)
Az ECSEL elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó köz-magán társulás, amely összeköti a kutatást és a hasznosítást, összehangolja az európai és tagállami beruházások fokozását célzó stratégiákat, valamint fejlett ökoszisztémát épít ki.
Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai (FCH) Közös Vállalkozás
Az FCH a köz- és a magánszféra partnerségében valósul meg, és az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiákkal összefüggő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket támogatja Európában. Célja, hogy felgyorsítsa ezeknek a technológiáknak a piaci bevezetését, és elősegítse, hogy a bennük rejlő lehetőségeknek megfelelő szerepet kapjanak az alacsony széndioxid-kibocsátású energetikai rendszer kialakításában.
Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR közös vállalkozás)
A SESAR egy olyan köz-magán társulás, amelynek feladata, hogy valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét.
Shift2Rail közös vállalkozás
A Shitf2Rail az első európai vasúti közös technológiai kezdeményezés, amely az új és fejlett technológiáknak az innovatív vasúti termékmegoldásokba történő integrálásával összpontosított kutatási és innovációs, valamint piacvezérelt megoldások kialakítására törekszik.
E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE
2016-OS PÉNZÜGYI ÉV
Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.
A pénzügyi kimutatás tárgyalásának és elemzésének az a célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak az EU összevont pénzügyi beszámolójában bemutatott pénzügyi helyzet, pénzügyi teljesítmény és cash flow-k megértéséhez. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát.
1.AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: PÉNZÜGYI HELYZET 2016-BAN
1.1.BEVÉTELEK
Az uniós intézmények és szervek bevételeinek nagy része nem visszterhes ügyletekből származó bevétel. Az alábbi ábra áttekintést nyújt e bevételek főbb kategóriáiról.
A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (millió EUR)
A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek 2015-höz képest vett változásait illetően a főbb pontok a következők:
·a héa-bevételek 2,5 milliárd EUR-val csökkentek, aminek oka elsősorban az, hogy a 2014. évi sajátforrás-határozat 2016-os hatálybalépésével Németország, Hollandia és Svédország tekintetében 0,15 %-os csökkentett lehívási kulcsot kellett alkalmazni, és
·jelentősen, 3,3 milliárd EUR-val emelkedett a versenyjogi pénzbírságokból származó bevétel, amely főként a 2016-ban a tehergépjármű- és a bankszektorban kiszabott pénzbírságoknak köszönhető.
A kiadások visszafizettetése a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják.
1.2.KIADÁSOK
A kiadások 144,5 milliárd EUR-t tettek ki, vagyis az előző évhez képest sokkal alacsonyabbak voltak (2015: 155,9 milliárd EUR). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap vonatkozásában 3,7 milliárd EUR-s csökkenés figyelhető meg, amelynek oka az előző (2007–2013 közötti) programozási időszakkal kapcsolatban felmerült kiadások csökkenése és a 2014–2020-as programozási időszak végrehajtásának lassú elindulása volt. Ugyanezen okból az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök keretében felmerült kiadások is csökkentek 3,7 milliárd EUR-val.
A főbb kiadási tételek (102,8 milliárd EUR) a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések. A főbb alapok a következők: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), az EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök, az ERFA, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA). A 2016-os pénzügyi évben ezek az összes kiadás majdnem 71,1 %-át tették ki.
A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Ugyancsak közvetlen irányítás alá tartoznak az összes uniós intézmény és ügynökség igazgatási kiadásai. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre. Összességében a közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások az összes kiadás hozzávetőleg 16,2 %-át teszik ki (23,4 milliárd EUR), és az előző pénzügyi évhez képest stabilak maradtak.
Az EU az olyan jövőbeli kifizetési kötelezettségeket is kiadásként számolja el, amelyeket még nem tüntetnek fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Ezeket különösen a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az európai parlamenti képviselők és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt tüntetik fel, és ezek negatív nettó eszközökhöz vezetnek (e kifizetéseket jövőbeli költségvetésekből fogják finanszírozni).
1.3.ESZKÖZÖK
163 milliárd EUR összegű eszköz az EU konszolidált mérlegében
A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközök (kölcsönök, értékesíthető pénzügyi eszközök, pénzeszközök) és az előfinanszírozási összegek, amelyek az EU eszközeinek közel 84 %-át teszik ki. A kölcsönök összege 1,8 milliárd EUR-val, 55,5 milliárd EUR-ra csökkent, míg az uniós költségvetésből finanszírozott értékesíthető pénzügyi eszközök (költségvetési eszközök) összege hozzávetőleg 455 millió EUR-val emelkedett (2015: 460 millió EUR). Az eszközoldalon a „Világűrbe telepített eszközök” alatt a Kopernikusz és a Galileo programot érintő eszközök szerepelnek (3,3 milliárd EUR). A Galileo kezdeti szolgáltatásairól szóló, 2016. december 15-i nyilatkozatot követően a Galileóhoz kapcsolódó eszközök a befejezetlen beruházások alól átkerültek a tárgyi eszközök alá.
Az uniós intézmények és szervek általánosságban arra törekednek, hogy a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket alacsony szinten tartsák. A pénzeszközök év végi 28,6 milliárd EUR összegű magas egyenlegének fő okai az alábbiak:
·A saját források tekintetében az év végi egyenleg magában foglal egy összesen 7,7 milliárd EUR-s nettó összeget, amelyet a 2016 végén elfogadott költségvetés-módosítás eredményeképpen 2017 elején vissza kellett téríteni a tagállamok részére. Ezenfelül 2016 utolsó napjaiban 1,5 milliárd EUR összegű, saját forrásokra vonatkozó előleg érkezett be.
·2016-ban véglegesen beszedtek 4,3 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt jelentős összegű pénzbírságot, amely év végén a kincstári egyenleg részét képezte.
·A kincstári egyenleg továbbá magában foglalta a 2016 végéig fel nem használt, 11 milliárd EUR összegű címzett bevételeket és kifizetési előirányzatokat.
Előfinanszírozás
Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.
Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére teljesített egyéb előlegeket, valamint a Bekou és az Afrika vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 41,6 milliárd EUR-t tesz ki (2015: 40 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 64 %-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el).
Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban
A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik (15,1 milliárd EUR).
A hosszú távú előfinanszírozás 8,3 milliárd EUR-val csökkent, míg a rövid távú előfinanszírozás 9,9 milliárd EUR-val emelkedett. Az előfinanszírozási összegek ezen változása annak köszönhető, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak a zárószakaszában van, így több összeg válik esedékessé 12 hónapon belül. A 2014–2020 közötti programozási időszakot érintően a kezdeti előfinanszírozást hosszú lejáratúként, míg az éves előfinanszírozást rövid lejáratúként könyvelik le.
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK
Az EU összevont pénzügyi beszámolójában a következők vannak feltüntetve számviteli értelemben pénzügyi instrumentumként:
·a költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök,
·költségvetési garanciákra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök, és
·kölcsönök és pénzügyi támogatási programokra vonatkozó kapcsolódó hitelfelvételek.
A költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök
Az uniós költségvetésből támogatott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó finanszírozási eszközök jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből finanszírozási eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az uniós költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök formája lehet garanciaeszköz, tőkeinstrumentum és hiteleszköz – lásd a többéves pénzügyi keret szerinti alábbi áttekintést. Az ezen instrumentumokban tartott eszközöket vagy pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben tartják, vagy befektetik az EU összevont pénzügyi beszámolójában értékesíthető pénzügyi eszközként feltüntetett tőkeinstrumentumokba és hitelpapírokba.
Az uniós költségvetésből támogatott finanszírozási eszközök értékesíthető pénzügyi eszközei (év végi érték)
Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az uniós költségvetésből támogatott finanszírozási eszközökről és azok 2016. december 31-i értékéről a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban:
millió EUR |
|||
Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Garanciák |
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: |
|
||
Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (EDIF) |
29 |
(17) |
–* |
|
29 |
(17) |
– |
Tőkeinstrumentumok: |
|
||
Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) |
119 |
– |
– |
Vállalkozásbővítési alap (ENEF) |
10 |
– |
– |
Vállalkozásinnovációs alap (ENIF) |
20 |
– |
– |
Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére |
51 |
– |
– |
MIFA Debt Fund – mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia részére |
9 |
– |
– |
MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD) |
9 |
– |
– |
|
218 |
– |
– |
Összesen |
247 |
(17) |
– |
millió EUR |
|||
2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Garanciák |
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: |
|
||
Horizont 2020 – InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia |
698 |
(8) |
(550) |
Horizont 2020 – InnovFin kkv-garanciaeszköz |
467 |
(99) |
(371) |
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköz (CEF DI)** |
493 |
(1) |
(465) |
COSME hitelgarancia-eszköz |
160 |
(156) |
–* |
Foglalkoztatás és szociális innováció |
50 |
(16) |
–* |
ElectriFI |
30 |
– |
– |
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS LGF) |
6 |
(1) |
–* |
EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség eszköz |
9 |
0 |
– |
Diákhitelgarancia-eszköz |
16 |
(2) |
* |
Természetitőke-finanszírozási eszköz |
11 |
– |
– |
SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program |
15 |
(1) |
0 |
Kockázatitőke-eszköz a déli szomszédság országai részére |
20 |
– |
– |
„Nők az üzleti életben” program a keleti partnerség országaiban |
5 |
– |
– |
Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE) |
18 |
0 |
(3) |
Támogatás a mongol gazdaság diverzifikálásához |
2 |
– |
– |
|
1 999 |
(285) |
(1 389) |
Tőkeinstrumentumok: |
|
||
Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz |
229 |
(4) |
– |
COSME – Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz |
51 |
(3) |
– |
|
280 |
(7) |
– |
Összesen |
2 279 |
(292) |
(1 389) |
2014 előtti többéves pénzügyi keret |
Eszközök |
Kötelezettségek |
Garanciák |
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: |
|
||
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF) |
839 |
(88) |
(711) |
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti kkv-garanciakeret |
100 |
(190) |
* |
Többéves program (MAP) vállalkozásoknak |
25 |
(34) |
* |
Európai Progress mikrofinanszírozási megbízás |
10 |
(7) |
* |
Kkv-garanciakeret |
17 |
(14) |
* |
|
991 |
(333) |
(711) |
Tőkeinstrumentumok: |
|
||
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz |
423 |
(3) |
– |
Többéves keretprogram – Tőkefinanszírozási eszköz |
196 |
(0) |
– |
Európai Energiahatékonysági Alap |
100 |
– |
– |
A foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz |
75 |
– |
– |
Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap |
74 |
– |
– |
Marguerite Alap |
54 |
– |
– |
Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998 |
11 |
(0) |
– |
Technológiatranszfer kísérleti projektek |
1 |
(0) |
– |
|
933 |
(3) |
– |
Hiteleszközök/Tőkeinstrumentumok/Technikai segítségnyújtás: |
|
||
Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (MEDA) |
202 |
2 |
– |
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) |
142 |
6 |
– |
Kkv-kat támogató hitelek |
18 |
– |
– |
|
363 |
(8) |
– |
Összesen |
2 286 |
(344) |
(711) |
Mindösszesen |
4 812 |
(652) |
(2 101) |
* Az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek.
|
Költségvetési garanciákra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök
A Bizottság garanciaalapokat hozott létre (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 4.1.1. megjegyzését) az EBB csoport részére nyújtott költségvetési garanciák fedezésére. E garanciaalapokat az uniós költségvetésből származó kifizetésekből töltik fel, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak a fedezett műveletekből származó potenciális veszteségekkel szemben. A garanciaalap részére teljesített kifizetéseket pénzügyi instrumentumokba, többek között hitelpapírokba, pénzeszközökbe és lekötött betétekbe fektetik be. 2016. december 31-én a Bizottság az alábbiakban tartott pénzügyi eszközöket:
·a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, 2,3 milliárd EUR, és
·az ESBA-garanciaalap, 1 milliárd EUR.
Az ESBA-garanciaalap 2016-ban kezdte meg működését.
Pénzügyi támogatási programokra vonatkozó kölcsönök és kapcsolódó hitelfelvételek
Az Európai Unióról szóló szerződés felhatalmazza az EU-t, hogy konkrét megbízatások teljesítéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelt vegyen fel. Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás. Az uniós hitelezés finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszik fel.
A makroszintű pénzügyi támogatási kölcsönöket az EU-n kívüli partnerországok részére nyújtják. A kintlévő kölcsönök összege 2016. december 31-én 2 947 millió EUR-t tett ki névértékén.
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
2014-ben lejárt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott ír és portugál pénzügyi támogatási program, így további kölcsönöket már nem lehet lehívni. 2016 januárjában Portugália hivatalosan kérte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében számára nyújtott első kölcsön 2016. június 3-i visszafizetési határidejének meghosszabbítását. A 4,75 milliárd EUR összegű részletet három új részfolyósítással refinanszírozták (1,5 milliárd, 2,25 milliárd és 1 milliárd EUR), amelyek lejárata 2023, 2031, illetve 2036. Ez a fő oka annak, hogy a 2016. évi mérlegben csökkentek a rövid lejáratú hitelek/hitelfelvételek és emelkedtek a hosszú lejáratú hitelek/hitelfelvételek.
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)
A Magyarországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2010-ben, a Lettországra és Romániára vonatkozó két támogatási program pedig 2012-ben lejárt. Ezenfelül a Romániára vonatkozó két elővigyázatossági pénzügyi támogatási program 2013-ban, illetve 2015-ben lehívás nélkül lejárt. 2016 áprilisában Magyarország visszafizette az utolsó fennmaradó 1,5 milliárd EUR összegű részletet.
A pénzügyi támogatásra vonatkozó kölcsönök áttekintése (nominális összegek):
milliárd EUR |
||||||||||||||||
Fizetésimérleg-eszköz (BOP) |
EFSM* |
ÖSSZESEN |
||||||||||||||
Magyarország |
Lettország |
Románia |
Összesen |
Írország |
Portugália |
Összesen |
||||||||||
Összes nyújtott |
6,5 |
3,1 |
5,0** |
14,6 |
22,5 |
26,0 |
48,5 |
63,1 |
||||||||
2016.12.31-ig folyósított összesen |
5,5 |
2,9 |
5,0 |
13,4 |
22,5 |
24,3 |
46,8 |
60,2 |
||||||||
2016.12.31-ig visszafizetett összesen |
(5,5) |
(2,2) |
(1,5) |
(9,2) |
– |
– |
– |
(9,2) |
||||||||
2016.12.31-én kinnlévő összeg |
– |
0,7 |
3,5 |
4,2 |
22,5 |
24,3 |
46,8 |
51,0 |
* Refinanszírozási ügyletek nélkül.
** Elővigyázatossági pénzügyi támogatás nélkül.
1.4.KÖTELEZETTSÉGEK
235 milliárd EUR összegű kötelezettség az EU konszolidált mérlegében
A kötelezettségoldal elsősorban a következő négy kiemelt tételből áll: a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a hitelfelvételek, a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek. 2015-höz képest a legnagyobb változás az, hogy majdnem 8 milliárd EUR-val emelkedtek a szállítói kötelezettségek annak köszönhetően, hogy 2015-höz képest 2016-ban eredményesebben zajlott az EMGA végrehajtása (vagyis a tagállami szintű kifizetések) – lásd az összevont pénzügyi beszámoló 2.12. megjegyzését.
Összes beérkezett és a mérleg szállítói kötelezettség fejezetében elszámolt költségtérítési igény és számla
Nettó eszközök
Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást 2016-ban számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak 2017-ben vagy később, jövőbeli költségvetések keretében kerül sor, és a kapcsolódó bevételeket majd csak későbbi időszakokban tüntetik fel. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyeket 2017-ben fizetnek ki) és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek).
2.AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME
Áttekintés a 2016. évi pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről
Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a hibákhoz, szabálytalanságokhoz és csaláshoz vezető rendszerbeli hiányosságokat. A Számvevőszék éves jelentése az éves beszámoló alapjául szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot, valamint a kifizetések lényeges hibaszintjét tartalmazza. Az EU éves beszámolójának a Hivatalos Lapban való közzétételével együtt a megbízhatósági nyilatkozatot is közzéteszik.
A Bizottság védintézkedései két fő mechanizmus révén enyhítik e hibák hatásait:
1. megelőző mechanizmusok (például előzetes ellenőrzések, a kifizetések megszakítása és felfüggesztése); és
2. korrekciós mechanizmusok (elsősorban a tagállamokra kivetett és a tagállamok által elfogadott pénzügyi korrekciók, és kisebb mértékben az uniós kifizetések kedvezményezettjeire kiszabott visszafizettetések).
A megosztott irányítás keretében (mezőgazdasági kiadások és strukturális intézkedések) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen.
A korrekciós intézkedések, például a pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a Bizottság és – közös irányítás alá tartozó kiadások esetén – a tagállamok által is végzett, az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások elszámolhatóságára vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési munka alapján születnek. A Bizottság a pénzügyi korrekció vagy visszafizettetés összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg. A legtöbb korrekcióra a kifizetést követően kerül sor.
A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések folyamata:
A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a folyamat két fő szakasza szerint kerülnek bemutatásra. Mindkét szakaszra sor kerülhet egyetlen évben vagy több évre elhúzódóan:
1. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a visszaigazolási szakaszban: ezeket az összegeket az érintett tagállam elfogadta, vagy bizottsági határozattal kiszabták. 2016-ban az összes visszaigazolt pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 777 millió EUR-t tett ki (2015: 3 499 millió EUR).
2016-ban visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – szakpolitikai területek szerinti bontásban
2. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a végrehajtási szakaszban: ezek az összegek a folyamat utolsó lépését jelentik, amellyel véglegesen korrigálják a jogosulatlan kiadásokat. Az ágazati alapú szabályozási keretekben több végrehajtási mechanizmust is előirányoztak. 2016-ban az összes végrehajtott pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 389 millió EUR-t tett ki (2015: 3 853 millió EUR). A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések végrehajtása több évet is igénybe vehet, ami főként a mezőgazdasági politika keretében a tagállamoknak biztosított részletfizetési vagy halasztási határozatokkal magyarázható. A kohéziós politika területén a jogi keret a programozási időszak lezárásakor vagy azt követően való végrehajtást ír elő.
2016-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – szakpolitikai területek szerinti bontásban
3.A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN
3.1.MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET
Az EU makrogazdasági környezete 7 hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa az uniós szakpolitikák végrehajtását.
Jelenleg nagy fokú bizonytalanság övezi a világgazdasági kilátásokat. A helyzet már 2016-ban is nehéz volt: az európai gazdaságnak számos nemzetközi és belföldi kihívással kellett szembenéznie, többek között azzal, hogy 2009 óta a leglassabb ütemű volt a globális és a kereskedelmi növekedés, fokozódtak a geopolitikai feszültségek, több tagállamban terrorista támadásokat követtek el, stresszhelyzetben voltak a bankszektorok, az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, valamint fokozódott a globalizáció negatív megítélése. Az európai gazdaság mostanáig azonban ellenállónak bizonyult, és nem tért le a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés pályájáról. Az uniós GDP 2016 végéig növekedett, és úgy tűnik, hogy ezt a lendületet 2017-ben is megtartja. Ezt az ellenálló képességet számos jól ismert kedvező tényező támogatja, többek között a viszonylagosan alacsony olajár, az euró múltbeli gyengülése, a laza monetáris politika, valamint az általánosságban semleges költségvetési irányvonal. A fellendülést az is segítette – különösen a munkaerőpiacon –, hogy néhány tagállamban strukturális reformokat hajtottak végre. A növekedés fő hajtóereje továbbra is a fogyasztás, a beruházások bővülése azonban még mindig elmarad a várakozásoktól. A tartósan visszafogott beruházási tevékenység megkérdőjelezi a fellendülés fenntarthatóságát és a gazdaság potenciális növekedési lehetőségeit. A bizonytalanság rendkívüli magas szintet ér el, ami mögött az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésére vonatkozó döntés bizonytalan következményei állnak.
Összességében az euróövezeti GDP a 2016-os 1,7 %-os növekedés után idén kismértékben visszaesik, és 1,6 %-ot ér el, míg 2018-ban enyhe emelkedés várható (1,8 %). Ezt a stabil, de visszafogott növekedést valószínűleg továbbra is a belső kereslet vezérli majd. A globális GDP növekedés a várakozások szerint 2016-ban érte el mélypontját, és az előrejelzések szerint idén és jövőre erősödni fog. Az EU-n kívüli növekedés az előrejelzések szerint a 2016-os 3,2 %-ról fokozatosan emelkedik majd, 2017-ben 3,7 %-ra, 2018-ban pedig 3,9 %-ra.
3.2.PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
Az EU pénzügyi támogatási programokra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési műveletei nem költségvetési műveletek. A forrásokat általánosságban „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben veszik fel és kölcsönzik tovább a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a finanszírozási eszközök adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. A Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hitelfelvételt nemteljesítés esetén is visszafizessék.
Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak (költségvetési függő kötelezettségek). Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott kölcsönök kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” továbbkölcsönzés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a kölcsön/finanszírozás paramétereiről, különösen a részletek futamidejéről. Ezenfelül a kölcsön első részletének kivételével valamennyi részlet a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ, az EU/Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös pénzügyi segítségével összefüggésben, ami a finanszírozási műveletek ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelezési tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.
A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott kölcsönöknek a beszámoló mérlegfordulónapkor kintlévő névértékeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:
milliárd EUR |
||||||||
Fizetésimérleg-eszköz (BOP) |
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) |
ÖSSZESEN |
||||||
Magyarország |
Lettország |
Románia |
Összesen |
Írország |
Portugália |
Összesen |
||
2017 |
1,15 |
1,15 |
1,15 |
|||||
2018 |
1,35 |
1,35 |
3,9 |
0,6 |
4,5 |
5,85 |
||
2019 |
0,5 |
1,0 |
1,5 |
1,5 |
||||
2021 |
3,0 |
6,75 |
9,75 |
9,75 |
||||
2022 |
2,7 |
2,7 |
2,7 |
|||||
2023 |
2,0 |
1,5 |
3,5 |
3,5 |
||||
2024 |
0,8 |
1,8 |
2,6 |
2,6 |
||||
2025 |
0,2 |
0,2 |
0,2 |
|||||
2026 |
2,0 |
2,0 |
4,0 |
4,0 |
||||
2027 |
1,0 |
2,0 |
3,0 |
3,0 |
||||
2028 |
2,3 |
2,3 |
2,3 |
|||||
2029 |
1,0 |
0,4 |
1,4 |
1,4 |
||||
2031 |
2,25 |
2,25 |
2,25 |
|||||
2032 |
3,0 |
3,0 |
3,0 |
|||||
2035 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
|||||
2036 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
|||||
2038 |
1,8 |
1,8 |
1,8 |
|||||
2042 |
1,5 |
1,5 |
3,0 |
3,0 |
||||
Összesen |
0 |
0,7 |
3,5 |
4,2 |
22,5 |
24,3 |
46,8 |
51,0 |
A kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusok: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) és az Európai Stabilitási Mechanizmus az uniós szerződések keretén kívül esnek, ezért nem szerepelnek az EU összevont éves beszámolójában.
3.3.KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
Az EU garanciákat nyújtott az EBB csoport számára az EU-n kívül nyújtott kölcsönökre és az ESBA-garancia által fedezett hitel- és tőkefinanszírozási műveletekre. 2016. december 31-én az EU az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést) függő kötelezettséget mutatott ki mindkét garanciára vonatkozóan. Annak érdekében, hogy csökkentse azt a kockázatot, amit az EBB csoport általi garancialehívás gyakorolhat az uniós költségvetésre, az EU két külön garanciaalapot hozott létre: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot és az ESBA-garanciaalapot.
Az uniós költségvetésből finanszírozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az EBB harmadik országoknak szóló külső hitelezési megbízatási tevékenységére vonatkozó, év végén kintlévő garantált kölcsönök 9 %-ára nyújt fedezetet. 2016. december 31-én a 2,3 milliárd EUR-s teljes eszközérték 19,8 milliárd EUR folyósított összegnek és 28,8 milliárd EUR aláírt összegnek való kitettséget fedezett, a felső határ pedig 39,3 milliárd EUR volt.
Az ESBA garanciaalapja 2016-ban kezdte meg működését, és összege 2022-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd EUR-t, így az uniós garancia 16 milliárd EUR-s maximális kitettségének 50 %-át fogja biztosítani. 2016-ban 1 milliárd EUR-t biztosítottak az ESBA-garanciaalaphoz, 4,4 milliárd EUR garantált összeget folyósítottak, és összesen 11,2 milliárd EUR összeget írtak alá (amely így magában foglalja a folyósított összegeket is).
3.4.A MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG KEZELÉSE – A TÖRÖKORSZÁGI MENEKÜLTEKET TÁMOGATÓ ESZKÖZ
Az EU olyan példa nélküli válsággal néz szembe, amely szolidaritást, összefogást és hatékonyságot igényel. A kihívások közösek, és a válaszokat össze kell hangolni. Törökországot földrajzi helyzete számos menekült és migráns számára kiemelt befogadási és tranzitországgá teszi. Az elsősorban a szíriai válság miatti példa nélküli beáramlás eredményeképpen az ország a világon a legtöbb menekültet és migránst fogadta be.
2015-ben az EU és annak tagállamai a politikai és pénzügyi elköteleződésük megerősítéséről döntöttek annak érdekében, hogy támogassák Törökországot a menekültek befogadására irányuló erőfeszítéseiben. A 2015. november 29-i EU-Törökország nyilatkozat keretében megegyeztek az EU és Törökország közötti, közös felelősségvállaláson, kölcsönös vállalásokon és végrehajtáson alapuló átfogó együttműködésről. A 2015. november 29-i csúcstalálkozó hatályba léptette az EU–Törökország közös cselekvési tervet, amely Törökország megsegítését célozza a szíriai konfliktus következményeinek kezelése terén.
Az Európai Unió tagállamainak a törökországi menekültek jelentős további finanszírozását igénylő felszólítására válaszul a Bizottság a 2015. november 24-i bizottsági határozattal létrehozta, 2016. február 10-én pedig módosította a törökországi menekülteket támogató eszközt 8 . Az eszköz az uniós költségvetésből és a tagállamok további hozzájárulásaiból származó és külső címzett bevételként az uniós költségvetésbe integrált, a 2016–2017-es időszakban összesen 3 milliárd EUR-t kitevő források mozgósításának összehangolását célzó mechanizmus. A tagállamok politikai kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzeti hozzájárulást nyújtanak az uniós tagállamok és a Bizottság között 2016. február 3-án a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott egyetértési megállapodás keretében. Az egyetértési megállapodás egy feltételrendszer-keretet is létrehozott. A 3 milliárd EUR-t a Bizottság által még az eszköz elindítását megelőzően a szíriai menekültválságra adott válaszként már Törökország rendelkezésére bocsátott 345 millió EUR-n felül biztosították, és az kiegészíti a tagállamok kétoldalú segítségnyújtását.
Az eszköz 2016. február 17-én lépett működésbe az eszköz irányítóbizottságának első ülésével. A törökországi menekülteket támogató eszköz egy olyan összehangoló mechanizmus, amely lehetővé teszi a törökországi menekültek részére történő uniós segítségnyújtás gyors, hatékony és eredményes mobilizálását. Az eszköz biztosítja a vonatkozó fennálló uniós finanszírozási eszközök optimális mobilizálását akár humanitárius segítségnyújtás, akár pedig nem humanitárius segélynyújtás formájában, annak biztosítása érdekében, hogy a menekültek és a befogadó közösségeik szükségleteit átfogó és összehangolt módon elégítsék ki.
Az eszköz irányítóbizottsága stratégiai iránymutatást nyújt az átfogó prioritások, a támogatandó tevékenységek típusa, a hozzárendelendő összegek és a mobilizálandó finanszírozási eszközök tekintetében, továbbá, adott esetben, az EU–Törökország közös cselekvési terv alapján fennálló török kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó feltételek tekintetében. Az irányítóbizottság elnöki tisztjét a Bizottság látja el, tagjai a Bizottság két képviselője, továbbá minden egyes tagállam egy képviselője, Törökország pedig tanácsadói minőségben vesz részt az irányítóbizottságban.
Az eszközt létrehozó bizottsági határozat 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a 2016. május 12-i második irányítóbizottsági ülésen megállapodtak arról, hogy az eszköznek a következő hat prioritási területre kell összpontosítania: 1. humanitárius segítségnyújtás; 2. migrációkezelés; 3. oktatás; 4. egészségügy; 5. települési infrastruktúra; valamint 6. társadalmi-gazdasági támogatás.
Az eszköz által összehangolt teljes költségvetés 3 milliárd EUR, amelyre a 2016–2017-es időszakban kell szerződést kötni. Ez az uniós költségvetésből származó 1 milliárd EUR-ból és a tagállamoktól származó 2 milliárd EUR összegű további finanszírozásból áll össze. A tagállami hozzájárulásokat közvetlenül az uniós költségvetésbe nyújtják a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti külső címzett bevétel formájában, és az IPA II és humanitárius segítségnyújtás költségvetési soraihoz rendelik hozzá. Az uniós költségvetésből származó 1 milliárd EUR-ból 250 millió EUR mobilizálására került sor 2016-ban, 750 millió EUR-t pedig az eszköz 2017. évi költségvetésében különítettek el.
Az eszköz finanszírozása a következő forrásokból történik:
A Bizottság a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 7. cikkének (2) bekezdése szerint egyedi hozzájárulási megállapodásokat kötött az összes tagállammal ezek nemzeti hozzájárulásáról az összesen 2 milliárd EUR összeghez.
Az eszközt humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtásként hajtják végre, az adott területekre 1,4 milliárd EUR illetve 1,6 milliárd EUR indikatív összegeket biztosítva. A humanitárius segítségnyújtás a legkiszolgáltatottabb menekülteket (és más érintett személyeket) támogatja az alapszükségleteket és a védelmet biztosító, kiszámítható és az emberi méltóságot tiszteletben tartó támogatás útján. A nem humanitárius segítségnyújtás a menekültek hosszabb távú megélhetését, társadalmi-gazdasági és oktatási kilátásait támogatja. Ez azt célozza, hogy a gyermekeket hozzásegítse az alapfokú és középfokú oktatáshoz való hozzáféréshez, és segítse az oktatási infrastruktúra fejlesztését, beleértve az iskolaépületeket és a tananyagokat is. A segítségnyújtás továbbá a fenyegetéseknek kitett csoportokra összpontosít, például a nők szexuális és nemi alapú erőszakkal szembeni védelmével, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével.
A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a törökországi menekülteket támogató eszköz végrehajtásáról, és 2017. március 2-án kibocsátotta az első éves jelentést 9 .
3.5.IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁS
2016 augusztusában az EU-ban majdnem 4,2 millió 25 év alatti lakos volt munkanélküli, ami 18,6 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Jóllehet ez javulást mutat a 2013-as 23,7 %-os csúcsértékhez képest, azt jelenti, hogy 5 fiatalból egynek még mindig nincs munkája. Ez a szám még ennél is magasabb néhány tagállamban, például Görögországban (42,7 %), Spanyolországban (43,2 %) és Olaszországban (38,8 %), amelyek különösen érintettek.
Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem folytatásaként az EU 2016-ban is támogatta a tagállamokban az ifjúsági garancia elindítását az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel (IFK) összefüggésben. Az IFK célja az ifjúsági munkanélküliség szintjének csökkentése az EU legsúlyosabban érintett térségeiben. A 2013-ban elindított IFK 6,4 milliárd EUR összegű célzott finanszírozást nyújt a 2014–2020 közötti időszakban olyan intézkedések támogatására, amelyek segítenek a fiataloknak a munkaerőpiacra való bejutásban e térségekben. Az IFK összesen 6,4 milliárd EUR összegű költségvetésének fele az uniós költségvetés egy meghatározott soráról, másik fele pedig az ESZA-ból származik.
Az IFK a 15–24 (illetve néhány uniós tagállamban 15–29) év közötti nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat támogatja (NEET-fiatalok). A NEET-fiatalok lehetnek tartósan munkanélküli fiatalok és álláskeresőként nem regisztráltak. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek IFK-támogatásra, ezeknek a fiataloknak olyan térségekben kell élniük, ahol az ifjúsági munkanélküliség 2012-ben meghaladta a 25 %-ot. Jelenleg 20 tagállamban vannak olyan térségek, amelyek IFK-támogatást élveznek.
Az IFK által nyújtott finanszírozást az ifjúsági foglalkoztatáspolitikai csomag és különösen azon tagállamok nemzeti ifjúsági garancia programjainak végrehajtására használják fel, amelyek támogatást kapnak az IFK keretében. Az IFK közvetlenül el tudja érni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat, és személyesen tudja őket támogatni. Az IFK által finanszírozott és a fiatalok részére az ifjúsági garancia programokon keresztül nyújtott „ajánlatok” a tanulószerződéses gyakorlati képzéstől és képzési tanfolyamoktól a munkaadóknak nyújtott támogatásokig és startup támogatásokig terjednek, a fiatalok egyéni szükségleteitől függően. Az IFK így kiegészíti az egyéb uniós pénzügyi forrásokból – például az ESZA-ból – származó támogatást, amely az egyéneken túlmutat, és segít az oktatási és foglalkoztatási reformok végrehajtásában.
Az ifjúsági garancia programok olyan testre szabott nemzeti programok, amelyek célja annak biztosítása, hogy az oktatás befejezésétől vagy a munkanélkülivé válás időpontjától számított négy hónapon belül valamennyi 25 (néhány tagállamban 29) év alatti fiatal jó színvonalú, konkrét állás- vagy képzési ajánlatot kapjon. Ennek érdekében az ifjúsági garancia programok a fiatalokat célzó közvetlen intézkedéseket, valamint a foglalkoztatási és oktatási rendszerek átfogó hosszabb távú reformját foglalják magukban, és a valamennyi érdekelt fél közötti széles körű partnerségeken alapulnak.
2016 októberében eredményjelentésben számoltak be arról, hogy az IFK, az ESZA és a nemzeti finanszírozás által támogatott 2013. évi ifjúsági garancia hogyan ért el eredményeket a helyszínen. A 2013-as indulás óta eltelt három évben 1,4 millióval csökkent a munkanélküli fiatalok száma. Mintegy 9 millió fiatal fogadott el álláshelyre, gyakornoki pozícióra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló ajánlatot. A kezdeményezés számos tagállamban határozott strukturális reformokat indított útjára, és üzleti-oktatási partnerségeket segített életre. Az ifjúsági garancia teljes körű és fenntartható végrehajtása érdekében a Bizottság javasolta az IFK 2020-ig való folytatását és forrásainak megerősítését. A Bizottság ezen túlmenően bejelentette, hogy az Erasmus+ programon belül új, hosszú távú (6–12 hónapos) mobilitási rendszert kezdeményez a tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevők számára ErasmusPro néven, a külföldi munkaalapú tanulás támogatása céljából.
2016 júniusában a Bizottság meghirdette az Új európai készségfejlesztési programot 10, a készségek minőségének és munkaerőpiaci hasznosságának növelésére irányuló intézkedéssel. Ezek egyike az alacsony képzettségű felnőtteknek segít írás-olvasási, számolási és digitális készségeik javításában és/vagy a felső középfokú vagy azzal egyenértékű képzettségi szint felé való előrelépésben.
A 2014–2020-as programozási időszak első három évében az IFK végrehajtása során hasonló csúszások történtek, mint amit a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezete alá tartozó többi esb-alapnál is megfigyeltek. A kifizetések eredetileg tervezett szintje alacsonyabb volt, ennek oka pedig az, hogy például későn fogadták el az ESZA kapcsolódó operatív programjait, valamint azok végrehajtásának előkészítése – többek között az ESZA vonatkozó szabályozási kerete szerinti felépítés és eljárások kialakítása – sok időt vett igénybe. Bizonyos fokig az IFK végrehajtásának kezdeti szakaszaiban megfigyelt csúszások részben a különböző felelősségi struktúrák igazgatási kapacitási korlátainak is tulajdoníthatók, különösen a két programozási időszak közötti átfedésre tekintettel. Annak ellenére, hogy az IFK végrehajtása csúszásokat szenvedett a helyszínen és a Bizottság általi kifizetések tekintetében is, még mindig gyorsabb volt az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében megfigyeltnél.
EURÓPAI UNIÓ
2016-OS PÉNZÜGYI ÉV
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.
TARTALOMJEGYZÉK
AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ
1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET
1.1. 1.1. A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
1.2. 1.2. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS
1.3. 1.3. SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK
1.5. 1.5. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA
1.6. 1.6. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL
2. A 2016. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK
3.1. 3.1. ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA
4.1. 4.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
4.2. 4.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
4.3. 4.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
4.4. 4.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
4.5. 4.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
4.6. 4.6. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
4.7. 4.7. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
4.8. 4.8. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
4.9. 4.9. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
4.10. 4.10. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
5. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN
5.1. 5.1. A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
5.2. 5.2. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
5.3. 5.3. A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
6. AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
6.1. 6.1. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL
6.2. 6.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN
AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
A pénzügyi év bevétele |
144 717 |
146 624 |
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések |
(135 180) |
(143 485) |
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok |
(1 655) |
(1 299) |
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése |
63 |
29 |
Címzett bevételek alakulása |
(1 367) |
(704) |
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek |
(173) |
182 |
Költségvetési eredmény* |
6 405 |
1 347 |
* Amelyből az EFTA eredménye 2016-ban 0 millió EUR-t, 2015-ben pedig (2) millió EUR-t tesz ki.
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL
millió EUR |
|||||
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
||
1. |
Saját források |
142 269 |
133 677 |
132 192 |
132 166 |
11–Cukorilleték |
125 |
133 |
133 |
133 |
|
12–Vámok |
18 465 |
20 115 |
19 987 |
19 961 |
|
13-Héa |
18 813 |
16 279 |
15 935 |
15 935 |
|
14-GNI |
104 866 |
97 149 |
95 578 |
95 578 |
|
15–Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója |
– |
– |
580 |
580 |
|
16–Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának csökkentése |
– |
– |
(22) |
(22) |
|
3. |
Többletek, egyenlegek és kiigazítások |
– |
1 349 |
1 358 |
1 358 |
4. |
Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek |
1 348 |
1 348 |
1 459 |
1 452 |
5. |
Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek |
55 |
55 |
600 |
579 |
6. |
Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében |
60 |
60 |
6 204 |
5 928 |
7. |
Késedelmi kamatok és pénzbírságok |
123 |
123 |
9 739 |
3 175 |
8. |
Forrásbevonási és hitelezési műveletek |
5 |
5 |
46 |
41 |
9. |
Egyéb bevételek |
25 |
25 |
27 |
17 |
Összesen |
143 885 |
136 642 |
151 624 |
144 717 |
*A 2016. évi bevételek végrehajtásának részletei a 3. megjegyzésben és a 2.1. magyarázó megjegyzésben találhatók.
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
|||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
|
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
69 841 |
69 841 |
73 039 |
71 731 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
19 010 |
19 010 |
21 569 |
20 332 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
50 831 |
50 831 |
51 471 |
51 400 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
62 484 |
62 470 |
66 952 |
64 547 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
42 220 |
42 218 |
46 051 |
44 285 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
4 052 |
4 292 |
4 423 |
4 336 |
4. |
Globális Európa |
9 167 |
9 377 |
12 240 |
11 278 |
5. |
Igazgatás |
8 935 |
8 951 |
9 642 |
9 358 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
3 771 |
3 778 |
4 121 |
3 979 |
|
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
9. |
Speciális eszközök |
525 |
346 |
395 |
61 |
Összesen |
155 004 |
155 277 |
166 690 |
161 310 |
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK: KIFIZETÉSEK A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
|||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Összes előirányzat rendelkezésre álló |
Megtett kifizetések |
|
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
66 263 |
59 459 |
63 618 |
56 265 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
17 418 |
17 406 |
20 976 |
18 461 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
48 844 |
42 053 |
42 642 |
37 804 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
55 121 |
55 214 |
59 464 |
57 412 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
42 212 |
42 210 |
46 057 |
44 084 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
3 022 |
3 069 |
3 195 |
3 077 |
4. |
Globális Európa |
10 156 |
9 860 |
11 163 |
10 277 |
5. |
Igazgatás |
8 935 |
8 951 |
10 490 |
9 324 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
3 771 |
3 778 |
4 683 |
3 975 |
|
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
9. |
Speciális eszközök |
389 |
90 |
140 |
61 |
Összesen |
143 885 |
136 642 |
148 069 |
136 416 |
A 2016. évi kiadások végrehajtásának részletei a 4. megjegyzésben és a 2.2. magyarázó megjegyzésben találhatók.
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ
1.AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET
A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel és annak alkalmazási szabályaival összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.
1.1.A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
millió EUR |
||||||||
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
Összesen |
|
1. Intelligens és inkluzív növekedés |
52 756 |
77 986 |
69 304 |
73 512 |
76 420 |
79 924 |
83 661 |
513 563 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
16 560 |
17 666 |
18 467 |
19 925 |
21 239 |
23 082 |
25 191 |
142 130 |
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
36 196 |
60 320 |
50 837 |
53 587 |
55 181 |
56 842 |
58 470 |
371 433 |
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
49 857 |
64 692 |
64 262 |
60 191 |
60 267 |
60 344 |
60 421 |
420 034 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
43 779 |
44 190 |
43 951 |
44 146 |
44 163 |
44 241 |
44 264 |
308 734 |
3. Biztonság és uniós polgárság |
1 737 |
2 456 |
2 546 |
2 578 |
2 656 |
2 801 |
2 951 |
17 725 |
4. Globális Európa |
8 335 |
8 749 |
9 143 |
9 432 |
9 825 |
10 268 |
10 510 |
66 262 |
5. Igazgatás |
8 721 |
9 076 |
9 483 |
9 918 |
10 346 |
10 786 |
11 254 |
69 584 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
7 056 |
7 351 |
7 679 |
8 007 |
8 360 |
8 700 |
9 071 |
56 224 |
6. Ellentételezések |
29 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
29 |
8. Negatív tartalék |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
9. Speciális eszközök |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
121 435 |
162 959 |
154 738 |
155 631 |
159 514 |
164 123 |
168 797 |
1 087 197 |
Kifizetési előirányzatok összesen |
135 762 |
140 719 |
144 685 |
142 906 |
149 713 |
154 286 |
157 358 |
1 025 429 |
A fenti táblázat a többéves pénzügyi keret felső határait tartalmazza folyó árakon. 2016 volt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret harmadik pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2016-ra vonatkozó átfogó felső határa 154 738 millió EUR (vagyis a GNI 1,05 %-a), míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 144 685 millió EUR (vagyis a GNI 0,98 %-a) volt.
A kohéziós politikai keretösszegeket érintő, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikke szerinti kiigazítás végrehajtására a többéves pénzügyi keret 2017-re vonatkozó Bizottság általi technikai kiigazítása révén került sor (COM(2016)311, 2016. június 30.), amelynek eredményeképpen a többéves pénzügyi keret felső határait a 2017–2020-as időszakra vonatkozóan összesen 4 642 millió EUR összegben felfelé igazították ki kötelezettségvállalási előirányzatokban az 1b. alfejezet alatt és 1 367 millió EUR összegben kifizetési előirányzatokban (folyó árakon).
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében új rugalmassági rendelkezésekről született megállapodás. Az új rendelkezések egyike a kifizetési felső határok alatti fel nem használt mozgásterek következő évekre való átcsoportosításának lehetősége, mégpedig a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékon keresztül a többéves pénzügyi keretnek a következő évre vonatkozó technikai kiigazítása keretében. A 2015-ben, illetve 2016-ban fel nem használt összegeket (folyó árakon 1 288 millió EUR, illetve 13 991 millió EUR) átcsoportosították a 2018–2020-as évekre és a 2015-ös, 2016-os és 2018–2020-as felső határokat ennek megfelelően kiigazították – lásd a pénzügyi keret fentiekben említett, 2017-re vonatkozó technikai kiigazítását és 2018-ra vonatkozó technikai kiigazítását (COM(2017) 220, 2017. május 24.).
2016. szeptember 14-én a Bizottság előterjesztette a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről/felülvizsgálatáról szóló közleményét (COM(2016) 603), amelyet számos jogalkotási javaslat kísért, köztük a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet módosítására irányuló javaslat (COM(2016) 604), valamint a költségvetési rendelet szerinti pénzügyi szabályok és a vonatkozó alap-jogiaktusok egyszerűsítésére irányuló javaslat (COM(2016) 605). A javaslatok költségvetési értelemben a többéves pénzügyi keret rugalmasságának fokozására irányulnak, és számos módosítást tartalmaznak a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozóan, továbbá a rendelkezésre álló mozgásterek és rugalmasságok felhasználásával kiegészítik a foglalkoztatási és növekedési, valamint a migrációs és biztonsági prioritások kiadásainak finanszírozását. E javaslatokról várhatóan 2017 nyarán születik megállapodás.
Végezetül a Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (HL L 168., 2014.6.7.) hatálybalépése nyomán és annak 3. cikke (3) bekezdésével összhangban az ESA 95-ön alapuló GNI-hez képest magasabb ESA 2010 adatok alapján újraszámították az említett határozatban megállapított felső értékhatárokat. Ennek megfelelően a saját forrásokra vonatkozó felső értékhatárt az uniós GNI 1,23 %-áról 1,20 %-ára; a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó felső értékhatárt pedig az uniós GNI 1,29 %-áról 1,26 %-ára igazították ki (COM(2016) 829., 2016. december 21.).
A többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható:
1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés
E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, az oktatásra és képzésre, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő régiókon kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.
2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a környezetvédelmi intézkedéseket – különösen a LIFE+ programot – foglalja magában.
3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság
A 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki – idetartozik a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültügyi politika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.
4. fejezet – Globális Európa
A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, többek között a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az előcsatlakozás és a szomszédságpolitikai eszközök. Az EFA az uniós költségvetésen kívül marad, és a többéves pénzügyi keret részét sem képezi.
5. fejezet – Igazgatás
E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottságon kívüli intézmények kiadásainak teljes egészét e költségek teszik ki.
6. fejezet – Ellentételezések
Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.
9. fejezet – Speciális eszközök
A rugalmassági mechanizmusok lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre – például válságokra és szükséghelyzetekre – való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Ezek alkalmazási körét, pénzügyi allokációit és működési módozatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás írja elő. A jelenlegi kiadáscsökkentéssel összefüggésben azt is biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van. A legtöbb rugalmassági mechanizmus ezért a többéves pénzügyi kereten kívül marad, és a finanszírozás a kiadási felső határokat meghaladóan igénybe vehető.
1.2.ÉVES KÖLTSÉGVETÉS
A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását az Európai Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. Az adott év folyamán költségvetés-módosításokat fogadnak el. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.
A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:
-kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,
-kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.
A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:
–Végleges elfogadott költségvetési előirányzatok
–További előirányzatok, amelyek a következőkből állnak:
·az előző évről áthozott összegek (a költségvetési rendelet korlátozott számú esetben lehetővé teszi, hogy a fel nem használt összegeket átvigyék az előző évről a tárgyévre), és
·a visszatérítésekből, harmadik felek/országok által uniós programokhoz nyújtott hozzájárulásokból, valamint harmadik felek részére végzett munkából származó címzett bevételek, amelyeket közvetlenül a megfelelő kiadási költségvetési sorhoz rendelnek hozzá, és amelyek a finanszírozás harmadik pillérének minősülnek.
Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.
1.3.SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK
A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési címek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.
A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Az egyes szakpolitikák általában egy főigazgatóságnak felelnek meg, és átlagosan mintegy 6-7 egyedi tevékenységet ölelnek fel. A szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. Az operatív költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.
1.4.BEVÉTELEK
1.4.1.Bevétel saját forrásokból
A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:
1.Tradicionális saját források (TOR): általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–14 %-át teszik ki.
2.Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 12 %-át teszik ki.
3.Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–74 %-át teszik ki.
A saját források felosztása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (2014. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. Ez a határozat 2016. október 1-jén lépett hatályba, és 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal alkalmazandó. A 2014-re és 2015-re vonatkozó hatást a 2016-os költségvetési évben vették figyelembe.
Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,20 %-át.
1.4.2.Tradicionális saját források (TOR)
A tradicionális saját források (harmadik országokból származó importra kivetett) vámokból, valamint a gazdasági szereplőkre kivetett és a tagállamok által az EU nevében beszedett (a cukorpiac közös szervezése kiadásainak finanszírozása érdekében cukortermelők által fizetett) cukorilletékből állnak. A tagállamok azonban ennek 20 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:
-A 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésében rögzített rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.
-A fent említett cikkben ugyancsak rögzített külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.
A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.
1.4.3.Hozzáadottérték-adó (héa)
A hozzáadottérték-adót (héa) e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. Az alkalmazott egységes lehívási kulcsot 0,30 %-ban rögzítik, kivéve Németország, Hollandia és Svédország vonatkozásában a 2014–2020-as időszakban, amelyben a lehívási kulcsot 0,15 %-ban rögzítették
1.4.4.Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre.
A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott pénzügyi évet követő második év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.
1.4.5.Brit korrekció
A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, ezáltal csökkentve az Egyesült Királyság sajátforrás-befizetéseit és növelve a többi tagállam befizetéseit. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák a brit korrekciót.
1.4.6.Bruttó csökkentés
Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben az szerepel, hogy Dánia, Hollandia és Svédország kizárólag a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a GNI-n alapuló éves hozzájárulása bruttó csökkentésében részesül, míg Ausztria kizárólag a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan részesül bruttó csökkentésben. Az éves csökkentések az alábbiak szerint alakulnak: Dánia 130 millió EUR, Hollandia 695 millió EUR és Svédország 185 millió EUR. Ausztria bruttó csökkentését 2014-ben 30 millió EUR-ban, 2015-ben 20 millió EUR-ban, 2016-ban pedig 10 millió EUR-ban rögzítették (valamennyi összeg 2011-es árakon van megadva).
1.4.7.A saját forrásokról szóló 2014. évi határozat végrehajtásához kapcsolódó kiigazítás 2014-re és 2015-re
A 2014. évi sajátforrás-határozat 11. cikke előírja, hogy amint a határozat hatályba lép, azt 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2014-re és 2015-re vonatkozó finanszírozást az új szabályoknak megfelelően újra ki kellett számítani. A kiigazítást (a saját forrásokról szóló régi és új határozat közötti, 2014-re és 2015-re vonatkozó különbözeteket) az 5/2016. sz. költségvetés-módosítás tartalmazta, és egyetlen kifizetéssel hajtották végre 2017 januárjának első munkanapján.
1.5.A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA
Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.
Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.
Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.
A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:
-az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, és
-az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.
Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:
-egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,
-a címzett bevételek alakulása, és
-az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek.
A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható az N. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és az N–1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.
Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.
1.6.A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL
millió EUR |
||
2016 |
2015 |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
1 733 |
(13 033) |
Bevételek |
||
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok |
(1 969) |
(318) |
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok |
3 363 |
7 943 |
Elhatárolt bevételek (nettó) |
611 |
(359) |
Kiadások |
||
Elhatárolt kiadások (nettó) |
10 678 |
9 920 |
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai |
(7 656) |
(1 208) |
Előfinanszírozás nettó hatása |
(468) |
(4 831) |
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok |
(3 102) |
(2 195) |
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése |
1 379 |
1 979 |
Céltartalékok változása |
3 962 |
4 950 |
Egyéb |
(2 142) |
(1 671) |
Az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye |
16 |
169 |
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE |
6 405 |
1 347 |
A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki, míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz.
Összeegyeztetett tételek – Bevételek
A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.
A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdaságra, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.
Összeegyeztetett tételek – Kiadások
A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.
Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.
Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.
A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.
2.A 2016. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK
2.1.BEVÉTELEK
Az Európai Parlament elnöke által 2015. november 25-én aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 143 885 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 142 269 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.
2016 során hat költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2016-ra vonatkozó végleges elfogadott bevétel 136 642 millió EUR-t tett ki. Ezt az összeget az összesen 133 677 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 8 592 millió EUR-val kevesebbet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. Ez elsősorban a korábbi pénzügyi év többletével, valamint a kifizetési előirányzatok lényeges csökkenésével magyarázható, amely csökkentette a tagállamok GNI-kiegyensúlyozással kapcsolatos hozzájárulását 2016-ban.
Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege szorosan megközelítette az előre jelzett összegeket. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a 4/2016. sz. költségvetés-módosítás összeállításakor módosították a költségvetési becsléseket (a 2016. tavaszi új előrejelzések szerint).
A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.
A héa- és GNI-egyenlegeket illetően új eljárást léptettek életbe. A szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom rendelet) 10b. cikke rögzíti. Az új eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást, a Bizottság ezért közvetlenül a tagállamokat kéri a nettó összegek befizetésére. Az uniós költségvetésre gyakorolt hatás a nullához közeli. A Bizottság közli a tagállamokkal az éves kiigazításokat, és az összegeket 2017 júniusában bocsátják rendelkezésre. Többek között a változásoknak köszönhetően 2016-ra vonatkozóan nem voltak egyenlegek.
A „Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében” megnevezés elsősorban az EMGA-ból és az EMVA-ból (és különösen a záróelszámolásokból és szabálytalanságokból), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételéből, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokból és visszatérítésekből származó bevételeket érint. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését.
A pénzbírságokból származó bevétel elsősorban a versenypolitika területén kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódik.
2.2.KIADÁSOK
2016 a jelenlegi 2014–2020-as programozási időszak harmadik éve volt. A 2016. évi költségvetés az előző évi költségvetéshez hasonlóan a növekedési és foglalkoztatási prioritásokra helyezte a hangsúlyt. Kiemelte azonban a szíriai és észak-afrikai válsághoz kapcsolódó új migrációs kihívások jelentőségét is.
A 2016. évi költségvetés összesen 155,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatai 4,3 %-kal voltak alacsonyabbak a 2015. évi költségvetéshez képest, és jelentősen csökkent az 1b. alfejezet kerete (a 15,8 %-os csökkenés elsősorban a 2014-ről 2015-re való átprogramozás egyszeri hatásának volt köszönhető), amit részben ellensúlyozott a 3. fejezet jelentős (70,2 %-os) emelkedése.
2016-ban a 4. sz. költségvetés-módosítás tovább növelte a 3. fejezetben (Biztonság és uniós polgárság) a migrációs és biztonsági problémák kezelésével foglalkozó programok kötelezettségvállalási előirányzatait, 250 millió EUR összegben. Ebből az emelésből 130 millió EUR-t a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, 70 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alapra allokáltak. Az 1a. alfejezetben 74 millió EUR összegű további kötelezettségvállalási előirányzatot allokáltak az ESBA-ra, hogy fedezzék annak 2020-ig való meghosszabbítását.
A 4. fejezet (Globális Európa) kötelezettségvállalásai költségvetés-módosítások révén 210 millió EUR-val emelkedtek, elsősorban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre és a humanitárius segítségnyújtási programokra vonatkozóan. A finanszírozást részben a közös kül- és biztonságpolitika és a makroszintű pénzügyi támogatási programok csökkentése révén biztosították.
A végleges elfogadott költségvetés kifizetési előirányzatai 136,6 milliárd EUR-t tettek ki, és 3,3 %-kal maradtak el a 2015. évi szinttől. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a 4. sz. költségvetés-módosítás 7,3 milliárd EUR összegű csökkentést tartalmazott főként az 1b. alfejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) és kisebb mértékben a 2. fejezet (Fenntartható növekedés) tekintetében. E csökkentés alapvető okainak további részleteit a következő szakasz tartalmazza.
A rendelkezésre álló előirányzatok 2016. évi végrehajtása
2016 végén a kötelezettségvállalások végrehajtásának aránya 97 % volt, és 4,8 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat nem került felhasználásra. A kötelezettségvállalások végrehajtása 157,3 milliárd EUR-t tett ki. A kifizetések tekintetében a végrehajtás elérte a 132,4 milliárd EUR-t, amely a rendelkezésre álló előirányzatok 92 %-ának felel meg.
A kifizetési előirányzatok évekig tartó visszafogását és a kifizetetlen igények (főként a kohézió területét érintő) felhalmozódását követően az Európai Parlament és a Tanács által 2015-ben elfogadott kifizetési tervvel összhangban 2016-ban fokozatosan megszüntették a túlzott hátralékot. A Bizottság a kohézió tekintetében már 2016 márciusában feltárta a kifizetési előirányzatok nem teljes mértékű végrehajtásának kockázatát, és a tagállamok júliusi aktualizált előrejelzései nyomán szeptemberben jelentősen növelte a többletre vonatkozó becsléseit. A Bizottság ezenfelül figyelembe vette a nemzeti hatóságok kijelölésében előforduló csúszásokat, a helyszíni végrehajtás ütemét, valamint a korábbi programozási időszakokra vonatkozó végrehajtási arány átlagos előrejelzését. Ezt követően benyújtotta a 4/2016. sz. költségvetés-módosítást, amelyben javasolta a kifizetési előirányzatok szintjének 7,3 milliárd EUR összegű csökkentését, elsősorban az 1b. alfejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) költségvetési soraira vonatkozóan. A tagállamok által a 2014–2020-as programokra vonatkozóan év végéig ténylegesen benyújtott kifizetési igények szintje korábban soha nem látott mértékben, 8 milliárd EUR-val maradt el az előrejelzéstől, és 26 tagállam nyújtott be az előrejelzésekhez képest alacsonyabb összegű igényeket.
Fennálló kötelezettségvállalások
A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) az év végéig jelentősen emelkedtek, és elérték a 238,8 milliárd EUR-t. A 2015-höz képest több mint 21 milliárd EUR összegű emelkedés kétszer magasabb volt az előzetes várakozásokhoz képest. Ennek oka, hogy nőtt a különbség a végrehajtott kötelezettségvállalások és kifizetések között (a 4/2016. sz. költségvetés-módosításból, valamint az év végi alulteljesítésből adódóan). A költségvetésbe bevitt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti különbség (85 %-os arány) miatt a RAL 2017-ben várhatóan tovább emelkedik.
A korábbi – vagyis a 2014 előtti – programozási időszakok fennálló jogi kötelezettségvállalásai 2016-ban 75 milliárd EUR-ról 40 milliárd EUR-ra csökkentek (–47 %). Ebből következően 2017-től nagyobb arányú kifizetési előirányzat áll majd rendelkezésre a jelenlegi programokra.
A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, az indokolást és hatást a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2016. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek szintjén.
Költségvetési többlet
A költségvetési többlet 6,4 milliárd EUR-t tesz ki, és elsősorban a kiadási oldalról származik, főként az 1b. alfejezet nem teljes mértékű felhasználásának köszönhetően (4,9 milliárd EUR). A bevételi oldalon a többlet elsősorban a pénzbírságok jelentős bevételéből és a kismértékben alacsonyabb saját forrásokból származik (+1,7 milliárd EUR). A végleges eredményt a 173 millió EUR összegű árfolyamveszteségek csökkentik.
3.AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
3.1.ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
millió EUR |
|||||||||||
Cím |
Bevételi előirányzatok |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
Befolyt összegek |
Kintlévőségek |
||||||
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Tárgyévi |
Áthozott |
Összesen |
Tárgyévi jogosultságokból |
Áthozott jogosultságokból |
Összesen |
a költségvetés %-ában |
|||
1. |
Saját források |
142 269 |
133 677 |
132 164 |
28 |
132 192 |
132 163 |
3 |
132 166 |
99 % |
26 |
3. |
Többletek, egyenlegek és kiigazítások |
– |
1 349 |
1 358 |
– |
1 358 |
1 358 |
– |
1 358 |
101 % |
– |
4. |
Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek |
1 348 |
1 348 |
1 445 |
14 |
1 459 |
1 438 |
14 |
1 452 |
108 % |
7 |
5. |
Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek |
55 |
55 |
584 |
17 |
600 |
568 |
11 |
579 |
1044 % |
21 |
6. |
Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében |
60 |
60 |
5 929 |
274 |
6 204 |
5 804 |
125 |
5 928 |
9880 % |
275 |
7. |
Késedelmi kamatok és pénzbírságok |
123 |
123 |
2 946 |
6 793 |
9 739 |
1 045 |
2 131 |
3 175 |
2582 % |
6 564 |
8. |
Forrásbevonási és hitelezési műveletek |
5 |
5 |
40 |
6 |
46 |
36 |
6 |
41 |
792 % |
5 |
9. |
Egyéb bevételek |
25 |
25 |
17 |
10 |
27 |
16 |
2 |
17 |
69 % |
10 |
Összesen |
143 885 |
136 642 |
144 483 |
7 141 |
151 624 |
142 427 |
2 290 |
144 717 |
106 % |
6 907 |
4.AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA
4.1.TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
millió EUR |
|||||||||||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
||||||||||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes |
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes |
|||||||
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Átvitt összegek |
Címzett bevétel |
rendelkezésre álló előirányzat |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Átvitt összegek |
Címzett bevétel |
rendelkezésre álló előirányzat |
||
1 |
2 |
3=1+2 |
4 |
5 |
6=3+4+5 |
7 |
8 |
9=7+8 |
10 |
11 |
12=9+10+11 |
||
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
69 841 |
– |
69 841 |
153 |
3 045 |
73 039 |
66 263 |
(6 804) |
59 459 |
117 |
4 042 |
63 618 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
19 010 |
(0) |
19 010 |
0 |
2 558 |
21 569 |
17 418 |
(13) |
17 406 |
103 |
3 467 |
20 976 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
50 831 |
– |
50 831 |
153 |
487 |
51 471 |
48 844 |
(6 791) |
42 053 |
15 |
575 |
42 642 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
62 484 |
(15) |
62 470 |
410 |
4 072 |
66 952 |
55 121 |
93 |
55 214 |
430 |
3 821 |
59 464 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
42 220 |
(2) |
42 218 |
410 |
3 424 |
46 051 |
42 212 |
(3) |
42 210 |
424 |
3 424 |
46 057 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
4 052 |
240 |
4 292 |
– |
131 |
4 423 |
3 022 |
46 |
3 069 |
9 |
117 |
3 195 |
4. |
Globális Európa |
9 167 |
210 |
9 377 |
237 |
2 626 |
12 240 |
10 156 |
(295) |
9 860 |
33 |
1 270 |
11 163 |
5. |
Igazgatás |
8 935 |
16 |
8 951 |
4 |
687 |
9 642 |
8 935 |
16 |
8 951 |
756 |
783 |
10 490 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
3 771 |
7 |
3 778 |
3 |
340 |
4 121 |
3 771 |
7 |
3 778 |
472 |
433 |
4 683 |
|
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
9. |
Speciális eszközök |
525 |
(179) |
346 |
– |
50 |
395 |
389 |
(299) |
90 |
1 |
50 |
140 |
Összesen |
155 004 |
273 |
155 277 |
804 |
10 610 |
166 690 |
143 885 |
(7 243) |
136 642 |
1 345 |
10 081 |
148 069 |
4.2.TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
||||||||||||||
Megtett kötelezettségvállalások |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
||||||||||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
címzett bevétel |
határozattal átvitt összegek |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9=7+8 |
10 |
11 |
12 |
13=10+11+12 |
||
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
73 039 |
69 808 |
145 |
1 778 |
71 731 |
98 % |
1 267 |
0 |
1 267 |
33 |
8 |
– |
41 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
21 569 |
18 997 |
0 |
1 335 |
20 332 |
94 % |
1 224 |
0 |
1 224 |
13 |
– |
– |
13 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
51 471 |
50 811 |
145 |
443 |
51 400 |
100 % |
43 |
– |
43 |
20 |
8 |
– |
28 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
66 952 |
62 013 |
396 |
2 138 |
64 547 |
96 % |
1 934 |
433 |
2 368 |
23 |
14 |
– |
38 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
46 051 |
41 770 |
395 |
2 120 |
44 285 |
96 % |
1 304 |
433 |
1 737 |
15 |
14 |
– |
29 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
4 423 |
4 287 |
– |
49 |
4 336 |
98 % |
82 |
– |
82 |
5 |
– |
– |
5 |
4. |
Globális Európa |
12 240 |
9 364 |
237 |
1 677 |
11 278 |
92 % |
948 |
10 |
959 |
3 |
– |
– |
3 |
5. |
Igazgatás |
9 642 |
8 887 |
4 |
467 |
9 358 |
97 % |
221 |
1 |
222 |
62 |
0 |
– |
62 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
4 121 |
3 721 |
3 |
254 |
3 979 |
97 % |
86 |
– |
86 |
57 |
0 |
0 |
57 |
|
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
– |
0 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
– |
0 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
9. |
Speciális eszközök |
395 |
61 |
– |
– |
61 |
15 % |
50 |
130 |
180 |
155 |
– |
– |
155 |
Összesen |
166 690 |
154 421 |
781 |
6 108 |
161 310 |
97 % |
4 502 |
575 |
5 077 |
281 |
22 |
– |
303 |
4.3.TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
||||||||||||||||
Megtett kifizetések |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
||||||||||||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
automatikusan átvitt összegek |
határozattal átvitt összegek |
címzett bevétel |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
||
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9 |
10=7+8+9 |
11 |
12 |
13 |
14=11+12+13 |
|||
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
63 618 |
55 005 |
102 |
1 158 |
56 265 |
88 % |
126 |
5 |
2 881 |
3 012 |
4 323 |
15 |
3 |
4 341 |
|
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
20 976 |
17 257 |
90 |
1 114 |
18 461 |
88 % |
113 |
5 |
2 350 |
2 468 |
31 |
12 |
3 |
46 |
||
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
42 642 |
37 748 |
12 |
44 |
37 804 |
89 % |
13 |
– |
531 |
544 |
4 292 |
3 |
– |
4 295 |
||
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
59 464 |
54 508 |
414 |
2 490 |
57 412 |
97 % |
202 |
433 |
1 330 |
1 965 |
71 |
16 |
– |
87 |
|
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
46 057 |
41 558 |
408 |
2 118 |
44 084 |
96 % |
197 |
433 |
1 305 |
1 935 |
22 |
16 |
– |
37 |
||
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
3 195 |
3 035 |
7 |
35 |
3 077 |
96 % |
11 |
– |
82 |
93 |
23 |
2 |
– |
25 |
|
4. |
Globális Európa |
11 163 |
9 421 |
28 |
828 |
10 277 |
92 % |
35 |
86 |
441 |
562 |
319 |
5 |
– |
324 |
|
5. |
Igazgatás |
10 490 |
8 163 |
684 |
477 |
9 324 |
89 % |
725 |
1 |
306 |
1 032 |
62 |
72 |
– |
133 |
|
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
4 683 |
3 247 |
423 |
305 |
3 975 |
85 % |
474 |
– |
128 |
602 |
57 |
49 |
– |
106 |
||
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
– |
0 % |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
– |
0 % |
0 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
9. |
Speciális eszközök |
140 |
33 |
0 |
28 |
61 |
44 % |
0 |
31 |
22 |
54 |
25 |
0 |
– |
25 |
|
Összesen |
148 069 |
130 164 |
1 236 |
5 016 |
136 416 |
92 % |
1 099 |
557 |
5 062 |
6 717 |
4 823 |
109 |
3 |
4 936 |
4.4.TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
millió EUR |
||||||||||
Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén |
Az adott év kötelezettségvállalásai |
Összes |
||||||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
Előző évről áthozott kötelezettségvállalások |
Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések |
Kifizetések |
Év végén fennálló kötelezettségvállalások |
Évközi kötelezettségvállalások |
Kifizetések |
Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése |
Év végén fennálló kötelezettségvállalások |
fennálló kötelezettségvállalás az év végén |
|
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
160 827 |
(1 353) |
(48 608) |
110 866 |
71 731 |
(7 657) |
(2) |
64 072 |
174 938 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
34 455 |
(701) |
(11 730) |
22 024 |
20 332 |
(6 731) |
(2) |
13 599 |
35 622 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
126 372 |
(652) |
(36 877) |
88 843 |
51 400 |
(927) |
(0) |
50 473 |
139 316 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
28 191 |
(1 378) |
(12 605) |
14 207 |
64 547 |
(44 806) |
(0) |
19 740 |
33 947 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
49 |
(3) |
(24) |
22 |
44 285 |
(44 060) |
– |
225 |
247 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
3 137 |
(228) |
(1 396) |
1 512 |
4 336 |
(1 681) |
– |
2 655 |
4 167 |
4. |
Globális Európa |
24 673 |
(699) |
(7 182) |
16 792 |
11 278 |
(3 095) |
(1) |
8 182 |
24 974 |
5. |
Igazgatás |
865 |
(166) |
(690) |
8 |
9 358 |
(8 634) |
(0) |
724 |
732 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
570 |
(143) |
(420) |
7 |
3 979 |
(3 555) |
0 |
424 |
431 |
|
6. |
Ellentételezések |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
8. |
Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
9. |
Speciális eszközök |
1 |
(0) |
(0) |
– |
61 |
(61) |
– |
0 |
0 |
Összesen |
217 693 |
(3 825) |
(70 482) |
143 386 |
161 310 |
(65 935) |
(3) |
95 373 |
238 759 |
4.5.TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
||||||||||
Többéves pénzügyi terv fejezete |
<2010 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
Összesen |
|
1. |
Intelligens és inkluzív növekedés |
1 741 |
738 |
1 120 |
3 461 |
23 109 |
16 371 |
64 326 |
64 072 |
174 938 |
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
563 |
733 |
856 |
2 223 |
4 481 |
5 972 |
7 194 |
13 599 |
35 622 |
|
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
1 178 |
5 |
264 |
1 237 |
18 627 |
10 399 |
57 132 |
50 473 |
139 316 |
|
2. |
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
200 |
58 |
81 |
128 |
1 234 |
1 220 |
11 285 |
19 740 |
33 947 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
– |
– |
– |
0 |
– |
2 |
19 |
225 |
247 |
|
3. |
Biztonság és uniós polgárság |
45 |
40 |
67 |
149 |
287 |
154 |
772 |
2 655 |
4 167 |
4. |
Globális Európa |
899 |
539 |
843 |
1 750 |
3 291 |
3 784 |
5 686 |
8 182 |
24 974 |
5. |
Igazgatás |
– |
– |
– |
– |
0 |
0 |
1 |
731 |
732 |
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
431 |
431 |
|
9. |
Speciális eszközök |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
0 |
0 |
0 |
Összesen |
2 884 |
1 376 |
2 111 |
5 488 |
27 920 |
21 530 |
82 069 |
95 380 |
238 759 |
4.6.SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
millió EUR |
|||||||||||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
||||||||||||
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes |
Költségvetési előirányzatok |
További előirányzatok |
Összes |
||||||||
Szakpolitikai terület |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott |
Címzett bevétel |
rendelkezésre álló előirányzat |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások |
Végleges elfogadott költségvetés |
Áthozott |
Címzett bevétel |
rendelkezésre álló előirányzat |
|
1 |
2 |
3=1+2 |
4 |
5 |
6=3+4+5 |
7 |
8 |
9=7+8 |
10 |
11 |
12=9+10+11 |
||
01 |
Gazdasági és pénzügyek |
2 533 |
(7) |
2 525 |
– |
122 |
2 648 |
1 097 |
432 |
1 529 |
6 |
125 |
1 660 |
02 |
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika |
2 286 |
3 |
2 289 |
– |
229 |
2 518 |
1 894 |
(36) |
1 859 |
13 |
372 |
2 243 |
03 |
Versenypolitika |
103 |
(1) |
102 |
– |
5 |
107 |
103 |
(1) |
102 |
9 |
5 |
116 |
04 |
Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás |
12 924 |
27 |
12 952 |
– |
504 |
13 456 |
13 031 |
(1 818) |
11 213 |
14 |
576 |
11 802 |
05 |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
61 382 |
(4) |
61 379 |
410 |
4 070 |
65 858 |
54 625 |
166 |
54 791 |
431 |
3 818 |
59 039 |
06 |
Mobilitás és közlekedés |
4 219 |
2 |
4 221 |
– |
125 |
4 346 |
2 296 |
(103) |
2 193 |
5 |
123 |
2 321 |
07 |
Környezet |
448 |
0 |
448 |
– |
18 |
467 |
397 |
(5) |
392 |
4 |
16 |
412 |
08 |
Kutatás és innováció |
5 855 |
(7) |
5 848 |
– |
897 |
6 745 |
5 403 |
(10) |
5 393 |
28 |
1 391 |
6 811 |
09 |
Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok |
1 803 |
53 |
1 856 |
– |
173 |
2 029 |
2 373 |
(32) |
2 341 |
11 |
274 |
2 627 |
10 |
Közvetlen kutatás |
397 |
– |
397 |
– |
538 |
935 |
403 |
(17) |
385 |
40 |
479 |
905 |
11 |
Tengerügyek és halászat |
1 083 |
(9) |
1 074 |
0 |
6 |
1 081 |
758 |
(145) |
613 |
3 |
6 |
622 |
12 |
Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió |
85 |
0 |
85 |
– |
4 |
89 |
86 |
(3) |
83 |
4 |
4 |
91 |
13 |
Regionális és várospolitika |
35 989 |
40 |
36 029 |
146 |
60 |
36 235 |
36 386 |
(5 365) |
31 021 |
11 |
76 |
31 108 |
14 |
Adóügy és vámunió |
166 |
0 |
167 |
0 |
9 |
176 |
159 |
0 |
159 |
5 |
7 |
171 |
15 |
Oktatás és kultúra |
2 889 |
0 |
2 890 |
– |
466 |
3 356 |
3 031 |
25 |
3 055 |
13 |
631 |
3 699 |
16 |
Kommunikáció |
204 |
0 |
204 |
– |
12 |
216 |
197 |
(2) |
195 |
12 |
12 |
219 |
17 |
Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
571 |
(14) |
557 |
– |
42 |
598 |
571 |
(37) |
535 |
9 |
42 |
586 |
18 |
Migráció és belügy |
3 225 |
250 |
3 475 |
– |
88 |
3 563 |
2 323 |
61 |
2 384 |
6 |
96 |
2 487 |
19 |
Külpolitikai eszközök |
783 |
(119) |
663 |
17 |
53 |
733 |
677 |
(50) |
628 |
3 |
52 |
683 |
20 |
Kereskedelem |
107 |
1 |
108 |
– |
3 |
111 |
106 |
1 |
106 |
2 |
3 |
112 |
21 |
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés |
3 162 |
1 |
3 163 |
– |
220 |
3 383 |
3 346 |
21 |
3 367 |
18 |
203 |
3 587 |
22 |
Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
3 835 |
146 |
3 981 |
7 |
990 |
4 978 |
3 566 |
(264) |
3 301 |
12 |
369 |
3 683 |
23 |
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem |
1 202 |
258 |
1 460 |
219 |
1 253 |
2 933 |
1 560 |
178 |
1 739 |
6 |
532 |
2 277 |
24 |
A csalás elleni küzdelem |
80 |
(1) |
79 |
– |
0 |
79 |
86 |
(1) |
85 |
7 |
0 |
92 |
25 |
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás |
206 |
4 |
210 |
0 |
12 |
222 |
206 |
4 |
210 |
15 |
12 |
237 |
26 |
A Bizottság igazgatása |
1 017 |
(21) |
996 |
– |
178 |
1 174 |
1 016 |
(15) |
1 001 |
142 |
180 |
1 323 |
27 |
Költségvetés |
72 |
(13) |
59 |
– |
8 |
67 |
72 |
(13) |
59 |
7 |
8 |
75 |
28 |
Ellenőrzés |
19 |
(0) |
19 |
– |
1 |
20 |
19 |
(0) |
19 |
1 |
1 |
20 |
29 |
Statisztika |
139 |
0 |
140 |
– |
16 |
155 |
128 |
0 |
128 |
5 |
21 |
154 |
30 |
Nyugellátások és járulékos kiadások |
1 647 |
37 |
1 684 |
– |
0 |
1 685 |
1 647 |
37 |
1 684 |
– |
0 |
1 685 |
31 |
Nyelvi szolgálatok |
399 |
(3) |
396 |
– |
62 |
458 |
399 |
(3) |
396 |
17 |
62 |
475 |
32 |
Energiaügy |
1 532 |
(122) |
1 410 |
– |
96 |
1 506 |
1 524 |
46 |
1 570 |
5 |
141 |
1 716 |
33 |
Jogérvényesülés és fogyasztópolitika |
259 |
(0) |
259 |
– |
10 |
268 |
239 |
(8) |
232 |
4 |
9 |
245 |
34 |
Éghajlat-politika |
138 |
0 |
138 |
– |
1 |
139 |
82 |
(5) |
77 |
4 |
1 |
82 |
40 |
Tartalékalapok |
475 |
(238) |
236 |
– |
– |
236 |
309 |
(288) |
21 |
– |
– |
21 |
90 |
Egyéb intézmények |
3 771 |
7 |
3 778 |
3 |
340 |
4 121 |
3 771 |
7 |
3 778 |
472 |
433 |
4 683 |
Összesen |
155 004 |
273 |
155 277 |
804 |
10 610 |
166 690 |
143 885 |
(7 243) |
136 642 |
1 345 |
10 081 |
148 069 |
4.7.SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
||||||||||||||
Megtett kötelezettségvállalások |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
||||||||||||
Szakpolitikai terület |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
címzett bevétel |
határozattal átvitt összegek |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9=7+8 |
10 |
11 |
12 |
13=10+11+12 |
||
01 |
Gazdasági és pénzügyek |
2 648 |
2 525 |
– |
9 |
2 534 |
96 % |
113 |
– |
113 |
1 |
– |
– |
1 |
02 |
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika |
2 518 |
2 288 |
– |
121 |
2 409 |
96 % |
109 |
0 |
109 |
0 |
– |
– |
0 |
03 |
Versenypolitika |
107 |
102 |
– |
3 |
105 |
98 % |
2 |
– |
2 |
0 |
– |
– |
0 |
04 |
Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás |
13 456 |
12 938 |
– |
428 |
13 367 |
99 % |
76 |
0 |
76 |
13 |
– |
– |
13 |
05 |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
65 858 |
60 927 |
395 |
2 143 |
63 466 |
96 % |
1 927 |
433 |
2 360 |
18 |
14 |
– |
32 |
06 |
Mobilitás és közlekedés |
4 346 |
4 218 |
– |
62 |
4 281 |
99 % |
63 |
0 |
63 |
2 |
– |
– |
2 |
07 |
Környezet |
467 |
448 |
– |
10 |
458 |
98 % |
8 |
0 |
8 |
0 |
– |
– |
0 |
08 |
Kutatás és innováció |
6 745 |
5 848 |
– |
538 |
6 386 |
95 % |
359 |
– |
359 |
0 |
– |
– |
0 |
09 |
Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok |
2 029 |
1 856 |
– |
81 |
1 936 |
95 % |
92 |
0 |
92 |
0 |
– |
– |
0 |
10 |
Közvetlen kutatás |
935 |
397 |
– |
114 |
510 |
55 % |
424 |
– |
424 |
0 |
– |
– |
0 |
11 |
Tengerügyek és halászat |
1 081 |
1 069 |
0 |
2 |
1 071 |
99 % |
5 |
0 |
5 |
5 |
– |
– |
5 |
12 |
Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió |
89 |
85 |
– |
2 |
87 |
97 % |
2 |
0 |
2 |
0 |
– |
– |
0 |
13 |
Regionális és várospolitika |
36 235 |
35 968 |
145 |
26 |
36 139 |
100 % |
34 |
31 |
65 |
29 |
1 |
– |
30 |
14 |
Adóügy és vámunió |
176 |
166 |
0 |
4 |
171 |
97 % |
4 |
– |
4 |
0 |
– |
– |
0 |
15 |
Oktatás és kultúra |
3 356 |
2 890 |
– |
359 |
3 249 |
97 % |
107 |
0 |
107 |
0 |
– |
– |
0 |
16 |
Kommunikáció |
216 |
204 |
– |
7 |
211 |
97 % |
5 |
– |
5 |
0 |
– |
– |
0 |
17 |
Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
598 |
557 |
– |
17 |
573 |
96 % |
25 |
– |
25 |
0 |
– |
– |
0 |
18 |
Migráció és belügy |
3 563 |
3 473 |
– |
32 |
3 505 |
98 % |
56 |
0 |
57 |
1 |
– |
– |
1 |
19 |
Külpolitikai eszközök |
733 |
654 |
17 |
18 |
689 |
94 % |
35 |
9 |
44 |
0 |
– |
– |
0 |
20 |
Kereskedelem |
111 |
108 |
– |
2 |
109 |
99 % |
1 |
0 |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
21 |
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés |
3 383 |
3 161 |
– |
187 |
3 349 |
99 % |
32 |
1 |
33 |
1 |
– |
– |
1 |
22 |
Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
4 978 |
3 979 |
– |
925 |
4 904 |
99 % |
65 |
– |
65 |
2 |
7 |
– |
9 |
23 |
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem |
2 933 |
1 459 |
219 |
552 |
2 231 |
76 % |
701 |
– |
701 |
1 |
– |
– |
1 |
24 |
A csalás elleni küzdelem |
79 |
79 |
– |
– |
79 |
100 % |
0 |
– |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
25 |
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás |
222 |
209 |
0 |
7 |
216 |
97 % |
5 |
0 |
5 |
1 |
– |
– |
1 |
26 |
A Bizottság igazgatása |
1 174 |
995 |
– |
108 |
1 104 |
94 % |
69 |
– |
69 |
0 |
– |
– |
0 |
27 |
Költségvetés |
67 |
59 |
– |
5 |
64 |
95 % |
3 |
– |
3 |
0 |
– |
– |
0 |
28 |
Ellenőrzés |
20 |
18 |
– |
1 |
19 |
97 % |
1 |
– |
1 |
0 |
– |
– |
0 |
29 |
Statisztika |
155 |
139 |
– |
6 |
145 |
94 % |
10 |
– |
10 |
0 |
– |
– |
0 |
30 |
Nyugellátások és járulékos kiadások |
1 685 |
1 684 |
– |
0 |
1 684 |
100 % |
0 |
– |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
31 |
Nyelvi szolgálatok |
458 |
396 |
– |
42 |
437 |
95 % |
20 |
– |
20 |
0 |
– |
– |
0 |
32 |
Energiaügy |
1 506 |
1 405 |
– |
41 |
1 446 |
96 % |
55 |
0 |
55 |
5 |
– |
– |
5 |
33 |
Jogérvényesülés és fogyasztópolitika |
268 |
256 |
– |
3 |
259 |
97 % |
7 |
– |
7 |
2 |
– |
– |
2 |
34 |
Éghajlat-politika |
139 |
137 |
– |
1 |
138 |
100 % |
0 |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
40 |
Tartalékalapok |
236 |
– |
– |
– |
– |
0 % |
– |
99 |
99 |
138 |
– |
– |
138 |
90 |
Egyéb intézmények |
4 121 |
3 721 |
3 |
254 |
3 979 |
97 % |
86 |
– |
86 |
57 |
0 |
0 |
57 |
Összesen |
166 690 |
154 421 |
781 |
6 108 |
161 310 |
97 % |
4 502 |
575 |
5 077 |
281 |
22 |
– |
303 |
4.8.SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
|||||||||||||||
Megtett kifizetések |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||||||
Szakpolitikai terület |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
automatikusan átvitt összegek |
határozattal átvitt összegek |
címzett bevétel |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9 |
10=7+8+9 |
11 |
12 |
13 |
14=11+12+13 |
||
01 |
Gazdasági és pénzügyek |
1 660 |
1 512 |
5 |
11 |
1 529 |
92 % |
5 |
– |
114 |
119 |
12 |
1 |
– |
13 |
02 |
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika |
2 243 |
1 843 |
11 |
59 |
1 913 |
85 % |
15 |
0 |
313 |
328 |
1 |
1 |
– |
2 |
03 |
Versenypolitika |
116 |
94 |
8 |
3 |
105 |
90 % |
8 |
– |
3 |
10 |
0 |
1 |
– |
1 |
04 |
Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás |
11 802 |
8 819 |
10 |
44 |
8 873 |
75 % |
12 |
– |
532 |
544 |
2 381 |
4 |
0 |
2 385 |
05 |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
59 039 |
54 127 |
414 |
2 488 |
57 029 |
97 % |
203 |
433 |
1 330 |
1 965 |
28 |
16 |
– |
44 |
06 |
Mobilitás és közlekedés |
2 321 |
2 183 |
4 |
64 |
2 251 |
97 % |
4 |
0 |
59 |
63 |
6 |
0 |
1 |
7 |
07 |
Környezet |
412 |
379 |
3 |
9 |
392 |
95 % |
3 |
0 |
7 |
11 |
9 |
0 |
– |
9 |
08 |
Kutatás és innováció |
6 811 |
5 359 |
25 |
396 |
5 780 |
85 % |
29 |
– |
994 |
1 023 |
6 |
2 |
– |
8 |
09 |
Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok |
2 627 |
2 326 |
10 |
113 |
2 449 |
93 % |
15 |
0 |
162 |
177 |
1 |
1 |
0 |
2 |
10 |
Közvetlen kutatás |
905 |
339 |
36 |
95 |
469 |
52 % |
46 |
– |
385 |
431 |
0 |
5 |
– |
5 |
11 |
Tengerügyek és halászat |
622 |
585 |
2 |
2 |
589 |
95 % |
2 |
0 |
5 |
6 |
26 |
0 |
– |
27 |
12 |
Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió |
91 |
80 |
3 |
2 |
85 |
93 % |
3 |
0 |
2 |
5 |
0 |
0 |
– |
1 |
13 |
Regionális és várospolitika |
31 108 |
29 072 |
10 |
40 |
29 123 |
94 % |
10 |
31 |
36 |
78 |
1 906 |
1 |
– |
1 908 |
14 |
Adóügy és vámunió |
171 |
155 |
5 |
2 |
161 |
94 % |
5 |
– |
5 |
9 |
0 |
0 |
– |
0 |
15 |
Oktatás és kultúra |
3 699 |
3 043 |
12 |
299 |
3 354 |
91 % |
12 |
0 |
332 |
344 |
0 |
1 |
– |
1 |
16 |
Kommunikáció |
219 |
185 |
11 |
6 |
202 |
92 % |
10 |
– |
6 |
16 |
0 |
1 |
– |
1 |
17 |
Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
586 |
526 |
8 |
16 |
550 |
94 % |
8 |
– |
25 |
34 |
0 |
1 |
– |
2 |
18 |
Migráció és belügy |
2 487 |
2 364 |
5 |
24 |
2 393 |
96 % |
7 |
0 |
73 |
80 |
12 |
1 |
– |
13 |
19 |
Külpolitikai eszközök |
683 |
595 |
3 |
19 |
617 |
90 % |
3 |
– |
33 |
36 |
29 |
1 |
– |
29 |
20 |
Kereskedelem |
112 |
103 |
2 |
2 |
107 |
96 % |
3 |
0 |
2 |
5 |
0 |
0 |
– |
0 |
21 |
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés |
3 587 |
3 344 |
16 |
133 |
3 493 |
97 % |
21 |
0 |
70 |
91 |
1 |
2 |
– |
3 |
22 |
Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
3 683 |
3 007 |
10 |
317 |
3 334 |
91 % |
11 |
– |
52 |
62 |
284 |
2 |
– |
286 |
23 |
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem |
2 277 |
1 637 |
6 |
360 |
2 002 |
88 % |
7 |
86 |
173 |
265 |
9 |
1 |
– |
10 |
24 |
A csalás elleni küzdelem |
92 |
72 |
6 |
– |
78 |
84 % |
7 |
5 |
0 |
12 |
1 |
2 |
– |
2 |
25 |
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás |
237 |
194 |
13 |
6 |
213 |
90 % |
15 |
0 |
6 |
21 |
0 |
2 |
– |
3 |
26 |
A Bizottság igazgatása |
1 323 |
879 |
135 |
83 |
1 097 |
83 % |
121 |
– |
97 |
218 |
1 |
8 |
– |
8 |
27 |
Költségvetés |
75 |
53 |
7 |
4 |
63 |
85 % |
6 |
– |
5 |
11 |
0 |
0 |
– |
0 |
28 |
Ellenőrzés |
20 |
18 |
1 |
1 |
19 |
94 % |
1 |
– |
1 |
1 |
0 |
0 |
– |
0 |
29 |
Statisztika |
154 |
123 |
4 |
6 |
134 |
87 % |
5 |
– |
15 |
20 |
0 |
1 |
– |
1 |
30 |
Nyugellátások és járulékos kiadások |
1 685 |
1 684 |
– |
0 |
1 684 |
100 % |
– |
– |
0 |
0 |
0 |
– |
– |
0 |
31 |
Nyelvi szolgálatok |
475 |
381 |
16 |
37 |
435 |
92 % |
15 |
– |
25 |
39 |
0 |
1 |
– |
1 |
32 |
Energiaügy |
1 716 |
1 549 |
5 |
67 |
1 621 |
94 % |
5 |
0 |
71 |
76 |
15 |
1 |
3 |
19 |
33 |
Jogérvényesülés és fogyasztópolitika |
245 |
222 |
3 |
4 |
229 |
94 % |
4 |
– |
5 |
9 |
6 |
1 |
– |
7 |
34 |
Éghajlat-politika |
82 |
64 |
3 |
1 |
68 |
83 % |
4 |
0 |
1 |
4 |
9 |
1 |
– |
9 |
40 |
Tartalékalapok |
21 |
– |
– |
– |
– |
0 % |
– |
– |
– |
– |
21 |
– |
– |
21 |
90 |
Egyéb intézmények |
4 683 |
3 247 |
423 |
305 |
3 975 |
85 % |
474 |
– |
128 |
602 |
57 |
49 |
– |
106 |
Összesen |
148 069 |
130 164 |
1 236 |
5 016 |
136 416 |
92 % |
1 098 |
557 |
5 062 |
6 717 |
4 823 |
109 |
3 |
4 936 |
4.9.SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
millió EUR |
||||||||||
Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén |
Az adott év kötelezettségvállalásai |
Összes fennálló |
||||||||
Szakpolitikai terület |
Előző évről áthozott kötelezettségvállalások |
Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések |
Kifizetések |
Év végén fennálló kötelezettségvállalások |
Évközi kötelezettségvállalások |
Kifizetések |
Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése |
Év végén fennálló kötelezettségvállalások |
kötelezettségvállalás az év végén |
|
01 |
Gazdasági és pénzügyek |
1 884 |
(28) |
(1 127) |
728 |
2 534 |
(401) |
– |
2 133 |
2 861 |
02 |
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika |
2 179 |
(26) |
(1 145) |
1 008 |
2 409 |
(768) |
(1) |
1 640 |
2 648 |
03 |
Versenypolitika |
9 |
(1) |
(8) |
– |
105 |
(97) |
– |
8 |
8 |
04 |
Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás |
33 275 |
(438) |
(8 516) |
24 321 |
13 367 |
(357) |
(0) |
13 010 |
37 331 |
05 |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
25 424 |
(1 340) |
(12 274) |
11 810 |
63 466 |
(44 756) |
(0) |
18 710 |
30 520 |
06 |
Mobilitás és közlekedés |
5 883 |
(114) |
(1 528) |
4 241 |
4 281 |
(723) |
– |
3 558 |
7 799 |
07 |
Környezet |
1 118 |
(2) |
(275) |
841 |
458 |
(117) |
– |
341 |
1 182 |
08 |
Kutatás és innováció |
12 813 |
(107) |
(3 844) |
8 863 |
6 386 |
(1 937) |
(0) |
4 449 |
13 312 |
09 |
Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok |
3 365 |
(20) |
(1 488) |
1 856 |
1 936 |
(961) |
(0) |
975 |
2 832 |
10 |
Közvetlen kutatás |
174 |
(19) |
(100) |
55 |
510 |
(369) |
(0) |
141 |
196 |
11 |
Tengerügyek és halászat |
2 201 |
(53) |
(409) |
1 740 |
1 071 |
(180) |
(0) |
891 |
2 630 |
12 |
Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió |
12 |
(2) |
(7) |
3 |
87 |
(78) |
(0) |
9 |
13 |
13 |
Regionális és várospolitika |
92 788 |
(286) |
(28 491) |
64 010 |
36 139 |
(631) |
(0) |
35 508 |
99 518 |
14 |
Adóügy és vámunió |
125 |
(6) |
(73) |
45 |
171 |
(88) |
– |
83 |
128 |
15 |
Oktatás és kultúra |
2 801 |
(52) |
(1 256) |
1 494 |
3 249 |
(2 099) |
(0) |
1 150 |
2 644 |
16 |
Kommunikáció |
56 |
(3) |
(49) |
4 |
211 |
(153) |
(0) |
58 |
62 |
17 |
Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
503 |
(46) |
(264) |
193 |
573 |
(286) |
– |
287 |
480 |
18 |
Migráció és belügy |
2 596 |
(168) |
(1 096) |
1 332 |
3 505 |
(1 297) |
– |
2 207 |
3 539 |
19 |
Külpolitikai eszközök |
905 |
(46) |
(339) |
520 |
689 |
(278) |
(0) |
410 |
930 |
20 |
Kereskedelem |
20 |
(1) |
(13) |
6 |
109 |
(94) |
– |
16 |
22 |
21 |
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés |
9 572 |
(278) |
(2 937) |
6 358 |
3 349 |
(557) |
(0) |
2 792 |
9 150 |
22 |
Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
11 606 |
(306) |
(2 547) |
8 753 |
4 904 |
(787) |
(0) |
4 117 |
12 870 |
23 |
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem |
827 |
(5) |
(542) |
279 |
2 231 |
(1 460) |
– |
770 |
1 050 |
24 |
A csalás elleni küzdelem |
30 |
(2) |
(19) |
9 |
79 |
(59) |
– |
20 |
29 |
25 |
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás |
15 |
(2) |
(13) |
– |
216 |
(200) |
– |
16 |
16 |
26 |
A Bizottság igazgatása |
185 |
(9) |
(169) |
8 |
1 104 |
(928) |
– |
176 |
184 |
27 |
Költségvetés |
7 |
(0) |
(7) |
– |
64 |
(56) |
– |
8 |
8 |
28 |
Ellenőrzés |
1 |
(0) |
(1) |
– |
19 |
(18) |
– |
1 |
1 |
29 |
Statisztika |
115 |
(7) |
(50) |
57 |
145 |
(83) |
(0) |
62 |
119 |
30 |
Nyugellátások és járulékos kiadások |
– |
– |
– |
– |
1 684 |
(1 684) |
– |
– |
– |
31 |
Nyelvi szolgálatok |
17 |
(1) |
(16) |
– |
437 |
(418) |
– |
19 |
19 |
32 |
Energiaügy |
6 225 |
(309) |
(1 325) |
4 590 |
1 446 |
(296) |
– |
1 150 |
5 740 |
33 |
Jogérvényesülés és fogyasztópolitika |
224 |
(4) |
(91) |
129 |
259 |
(138) |
– |
121 |
250 |
34 |
Éghajlat-politika |
168 |
(1) |
(43) |
124 |
138 |
(25) |
– |
113 |
237 |
90 |
Egyéb intézmények |
570 |
(143) |
(420) |
7 |
3 979 |
(3 555) |
0 |
424 |
431 |
Összesen |
217 693 |
(3 825) |
(70 482) |
143 386 |
161 310 |
(65 935) |
(3) |
95 373 |
238 759 |
4.10.SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
||||||||||
Szakpolitikai terület |
<2010 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
Összesen |
|
01 |
Gazdasági és pénzügyek |
11 |
0 |
– |
117 |
244 |
10 |
346 |
2 133 |
2 861 |
02 |
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika |
13 |
11 |
29 |
93 |
86 |
144 |
633 |
1 640 |
2 648 |
03 |
Versenypolitika |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
0 |
8 |
8 |
04 |
Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás |
382 |
6 |
265 |
420 |
4 112 |
4 118 |
15 018 |
13 010 |
37 331 |
05 |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
34 |
– |
– |
2 |
868 |
985 |
9 921 |
18 710 |
30 520 |
06 |
Mobilitás és közlekedés |
100 |
64 |
249 |
508 |
571 |
1 321 |
1 430 |
3 558 |
7 799 |
07 |
Környezet |
80 |
58 |
68 |
98 |
137 |
181 |
217 |
341 |
1 182 |
08 |
Kutatás és innováció |
77 |
112 |
318 |
705 |
1 686 |
2 835 |
3 129 |
4 449 |
13 312 |
09 |
Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok |
29 |
16 |
37 |
141 |
298 |
615 |
721 |
975 |
2 832 |
10 |
Közvetlen kutatás |
9 |
2 |
1 |
1 |
11 |
11 |
19 |
141 |
196 |
11 |
Tengerügyek és halászat |
85 |
0 |
13 |
27 |
286 |
26 |
1 302 |
891 |
2 630 |
12 |
Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió |
– |
– |
– |
– |
0 |
1 |
3 |
9 |
13 |
13 |
Regionális és várospolitika |
1 022 |
1 |
8 |
825 |
14 947 |
5 750 |
41 459 |
35 508 |
99 518 |
14 |
Adóügy és vámunió |
– |
– |
0 |
0 |
1 |
11 |
32 |
83 |
128 |
15 |
Oktatás és kultúra |
83 |
26 |
66 |
128 |
220 |
436 |
535 |
1 150 |
2 644 |
16 |
Kommunikáció |
– |
– |
0 |
0 |
0 |
0 |
4 |
58 |
62 |
17 |
Egészségügy és élelmiszer-biztonság |
14 |
3 |
5 |
10 |
15 |
52 |
93 |
287 |
480 |
18 |
Migráció és belügy |
45 |
46 |
67 |
158 |
322 |
111 |
583 |
2 207 |
3 539 |
19 |
Külpolitikai eszközök |
12 |
5 |
11 |
38 |
55 |
168 |
231 |
410 |
930 |
20 |
Kereskedelem |
– |
– |
0 |
0 |
1 |
1 |
4 |
16 |
22 |
21 |
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés |
227 |
219 |
331 |
699 |
1 237 |
1 525 |
2 120 |
2 792 |
9 150 |
22 |
Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
414 |
290 |
473 |
993 |
1 507 |
2 037 |
3 039 |
4 117 |
12 870 |
23 |
Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem |
22 |
25 |
24 |
23 |
22 |
28 |
135 |
770 |
1 050 |
24 |
A csalás elleni küzdelem |
– |
– |
– |
0 |
1 |
3 |
6 |
20 |
29 |
25 |
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
0 |
16 |
16 |
26 |
A Bizottság igazgatása |
– |
– |
– |
– |
2 |
1 |
4 |
176 |
184 |
27 |
Költségvetés |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(0) |
8 |
8 |
28 |
Ellenőrzés |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1 |
1 |
29 |
Statisztika |
– |
– |
0 |
0 |
3 |
17 |
37 |
62 |
119 |
30 |
Nyugellátások és járulékos kiadások |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
31 |
Nyelvi szolgálatok |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(0) |
19 |
19 |
32 |
Energiaügy |
225 |
491 |
142 |
496 |
1 273 |
1 053 |
910 |
1 150 |
5 740 |
33 |
Jogérvényesülés és fogyasztópolitika |
0 |
0 |
4 |
6 |
13 |
36 |
70 |
121 |
250 |
34 |
Éghajlat-politika |
– |
– |
– |
– |
1 |
54 |
69 |
113 |
237 |
90 |
Egyéb intézmények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
431 |
431 |
2 884 |
1 376 |
2 111 |
5 488 |
27 920 |
21 530 |
82 069 |
95 380 |
238 759 |
5.A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN
5.1.A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
||||||||||
Bevételi előirányzatok |
Megállapított jogosultságok |
Bevételek |
Befolyt összegek a költségvetés %-ában |
Kintlévőségek |
||||||
Intézmény |
Eredeti elfogadott költségvetés |
Végleges elfogadott költségvetés |
Tárgyévi |
Áthozott |
Összesen |
Tárgyévi jogosultságokból |
Áthozott jogosultságokból |
Összesen |
||
Bizottság |
143 548 |
136 305 |
143 854 |
7 119 |
150 972 |
141 804 |
2 285 |
144 089 |
106 % |
6 883 |
Régiók Bizottsága |
8 |
8 |
11 |
– |
11 |
11 |
– |
11 |
133 % |
0 |
Számvevőszék |
20 |
20 |
20 |
0 |
20 |
20 |
0 |
20 |
99 % |
0 |
Bíróság |
52 |
52 |
50 |
0 |
50 |
50 |
0 |
50 |
97 % |
0 |
Gazdasági és Szociális Bizottság |
11 |
11 |
15 |
– |
15 |
15 |
– |
15 |
142 % |
– |
Európai Tanács és Tanács |
50 |
50 |
76 |
3 |
79 |
75 |
2 |
78 |
154 % |
2 |
Európai adatvédelmi biztos |
1 |
1 |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1 |
95 % |
– |
Európai Külügyi Szolgálat |
41 |
41 |
269 |
1 |
269 |
268 |
1 |
268 |
659 % |
1 |
Európai Parlament |
153 |
153 |
186 |
19 |
205 |
181 |
2 |
183 |
119 % |
22 |
Ombudsman |
1 |
1 |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1 |
91 % |
– |
Összesen |
143 885 |
136 642 |
144 483 |
7 141 |
151 624 |
142 427 |
2 290 |
144 717 |
106 % |
6 907 |
Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre. Az ügynökségeknek nincsen az uniós költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket.
Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (140 millió EUR, 2015: 138 millió EUR) és az EFA-tól is kap forrásokat (44 millió EUR, 2015: 61 millió EUR). Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.
5.2.A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
millió EUR |
|||||||||||||
Megtett kötelezettségvállalások |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
|||||||||||
Intézmény |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
címzett bevételekből |
határozattal átvitt összegek |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9=7+8 |
10 |
11 |
12 |
13=10+11+12 |
|
Bizottság |
162 569 |
150 699 |
778 |
5 854 |
157 332 |
97 % |
4 416 |
575 |
4 991 |
224 |
22 |
– |
246 |
Régiók Bizottsága |
93 |
89 |
– |
2 |
91 |
98 % |
0 |
– |
0 |
1 |
– |
0 |
1 |
Számvevőszék |
138 |
136 |
– |
0 |
136 |
99 % |
0 |
– |
0 |
1 |
– |
0 |
1 |
Bíróság |
382 |
373 |
– |
1 |
374 |
98 % |
1 |
– |
1 |
7 |
– |
0 |
7 |
Gazdasági és Szociális Bizottság |
135 |
127 |
– |
4 |
131 |
97 % |
0 |
– |
0 |
4 |
– |
0 |
4 |
Európai Tanács és Tanács |
591 |
519 |
2 |
21 |
541 |
92 % |
23 |
– |
23 |
26 |
0 |
0 |
26 |
Európai adatvédelmi biztos |
9 |
9 |
– |
– |
9 |
95 % |
– |
– |
– |
1 |
– |
0 |
1 |
Európai Külügyi Szolgálat |
877 |
634 |
1 |
200 |
835 |
95 % |
40 |
– |
40 |
2 |
0 |
0 |
2 |
Európai Parlament |
1 886 |
1 824 |
– |
26 |
1 850 |
98 % |
21 |
– |
21 |
15 |
– |
0 |
15 |
Ombudsman |
11 |
10 |
– |
– |
10 |
95 % |
– |
– |
– |
0 |
– |
0 |
0 |
Összesen |
166 690 |
154 421 |
781 |
6 108 |
161 310 |
97 % |
4 502 |
575 |
5 077 |
281 |
22 |
– |
303 |
5.3.A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
Megtett kifizetések |
2017-re átvitt előirányzatok |
Megszűnő előirányzatok |
||||||||||||
Intézmény |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
% |
automatikusan átvitt összegek |
határozattal átvitt összegek |
címzett bevételekből |
Összesen |
a végleges elfogadott költségvetésből |
áthozott összegekből |
címzett bevételekből |
Összesen |
1 |
2 |
3 |
4 |
5=2+3+4 |
6=5/1 |
7 |
8 |
9 |
10=7+8+9 |
11 |
12 |
13 |
14=11+12+13 |
|
Bizottság |
143 386 |
126 917 |
813 |
4 711 |
132 442 |
92 % |
624 |
557 |
4 934 |
6 115 |
4 766 |
60 |
3 |
4 830 |
Régiók Bizottsága |
102 |
81 |
7 |
2 |
90 |
89 % |
8 |
– |
0 |
9 |
1 |
1 |
0 |
3 |
Számvevőszék |
147 |
127 |
9 |
0 |
136 |
92 % |
9 |
– |
0 |
9 |
1 |
1 |
0 |
2 |
Bíróság |
401 |
351 |
18 |
1 |
370 |
92 % |
22 |
– |
1 |
23 |
7 |
2 |
0 |
9 |
Gazdasági és Szociális Bizottság |
145 |
119 |
7 |
3 |
129 |
89 % |
8 |
– |
1 |
9 |
4 |
4 |
0 |
7 |
Európai Tanács és Tanács |
636 |
457 |
38 |
20 |
515 |
81 % |
62 |
– |
23 |
86 |
26 |
9 |
0 |
35 |
Európai adatvédelmi biztos |
10 |
8 |
1 |
– |
9 |
84 % |
1 |
– |
– |
1 |
1 |
0 |
0 |
1 |
Európai Külügyi Szolgálat |
968 |
557 |
75 |
185 |
816 |
84 % |
77 |
– |
62 |
139 |
2 |
11 |
– |
13 |
Európai Parlament |
2 262 |
1 539 |
268 |
94 |
1 900 |
84 % |
285 |
– |
40 |
325 |
15 |
21 |
0 |
36 |
Ombudsman |
11 |
9 |
1 |
– |
10 |
86 % |
1 |
– |
– |
1 |
0 |
0 |
0 |
1 |
Összesen |
148 069 |
130 164 |
1 236 |
5 016 |
136 416 |
92 % |
1 098 |
557 |
5 062 |
6 717 |
4 823 |
109 |
3 |
4 936 |
6.AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
6.1.KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL
millió EUR |
|||
Ügynökség |
A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület |
Végleges elfogadott költségvetés |
Befolyt összegek |
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége – ACER |
6 |
16 |
16 |
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – BEREC |
9 |
4 |
4 |
Közösségi Növényfajta-hivatal – CPVO |
17 |
16 |
13 |
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA |
17 |
9 |
9 |
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – EACEA |
15 |
49 |
49 |
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség – EU-OSHA |
4 |
15 |
15 |
A Szabadságon, a Biztonságon és Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség – eu-LISA |
18 |
80 |
97 |
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal – EASO |
18 |
53 |
53 |
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség – EASA |
6 |
193 |
140 |
Európai Bankhatóság – EBH |
12 |
36 |
37 |
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – Frontex |
18 |
233 |
252 |
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – ECDC |
17 |
58 |
58 |
Európai Szakképzésfejlesztési Központ – Cedefop |
15 |
18 |
18 |
Európai Vegyianyag-ügynökség – ECHA |
2 |
103 |
105 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA |
7 |
42 |
57 |
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal – EFCA |
11 |
10 |
10 |
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA |
17 |
79 |
79 |
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – EUROFOUND |
4 |
21 |
21 |
Európai GNSS Ügynökség |
6 |
29 |
223 |
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete – EIGE |
4 |
8 |
8 |
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT |
15 |
264 |
264 |
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA |
12 |
22 |
22 |
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – EMSA |
6 |
71 |
71 |
Európai Gyógyszerügynökség – EMA |
2 |
308 |
305 |
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA |
18 |
15 |
15 |
Európai Rendőrségi Hivatal |
18 |
104 |
117 |
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége – ERCEA |
8 |
43 |
43 |
Európai Értékpapírpiaci Hatóság – ESMA |
12 |
39 |
39 |
Európai Képzési Alapítvány – ETF |
15 |
20 |
20 |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége – FRA |
18 |
22 |
22 |
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége – CEPOL |
18 |
9 |
10 |
Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – ENISA |
9 |
11 |
11 |
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége |
6 |
28 |
28 |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala – EUIPO |
12 |
418 |
231 |
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége – Eurojust |
33 |
44 |
44 |
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – EASME |
6 |
36 |
36 |
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás – F4E |
8 |
720 |
724 |
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség – INEA |
6 |
22 |
22 |
Kutatási Végrehajtó Ügynökség – REA |
8 |
60 |
60 |
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
15 |
51 |
42 |
Összesen |
3 377 |
3 389 |
millió EUR |
||
A bevétel típusa |
Végleges elfogadott költségvetés |
Befolyt összegek |
Bizottság általi támogatás |
1 524 |
1 540 |
Díjakból származó bevételek |
642 |
638 |
Egyéb bevételek |
1 211 |
1 211 |
Összesen |
3 377 |
3 389 |
6.2.KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN
millió EUR |
||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
|||
Ügynökség |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége – ACER |
16 |
16 |
18 |
12 |
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – BEREC |
4 |
4 |
5 |
4 |
Közösségi Növényfajta-hivatal – CPVO |
18 |
17 |
17 |
15 |
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA |
9 |
9 |
10 |
8 |
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – EACEA |
49 |
48 |
54 |
47 |
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség – EU-OSHA |
17 |
16 |
21 |
15 |
A Szabadságon, a Biztonságon és Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség – eu-LISA |
85 |
80 |
104 |
94 |
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal – EASO |
66 |
53 |
55 |
35 |
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség – EASA |
220 |
160 |
226 |
144 |
Európai Bankhatóság – EBH |
36 |
35 |
40 |
35 |
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – Frontex |
256 |
244 |
300 |
199 |
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – ECDC |
59 |
58 |
69 |
56 |
Európai Szakképzésfejlesztési Központ – Cedefop |
19 |
19 |
20 |
18 |
Európai Vegyianyag-ügynökség – ECHA |
113 |
110 |
124 |
106 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA |
69 |
64 |
74 |
50 |
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal – EFCA |
10 |
10 |
11 |
9 |
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA |
80 |
80 |
88 |
79 |
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – EUROFOUND |
21 |
21 |
24 |
20 |
Európai GNSS Ügynökség |
3 331 |
1 104 |
626 |
139 |
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete – EIGE |
8 |
8 |
10 |
8 |
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT |
285 |
271 |
267 |
265 |
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA |
22 |
22 |
25 |
22 |
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – EMSA |
80 |
72 |
82 |
66 |
Európai Gyógyszerügynökség – EMA |
314 |
301 |
347 |
294 |
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA |
16 |
16 |
17 |
16 |
Európai Rendőrségi Hivatal |
122 |
115 |
133 |
112 |
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége – ERCEA |
43 |
43 |
45 |
43 |
Európai Értékpapírpiaci Hatóság – ESMA |
42 |
40 |
47 |
38 |
Európai Képzési Alapítvány – ETF |
21 |
21 |
21 |
21 |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége – FRA |
22 |
22 |
28 |
22 |
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége – CEPOL |
10 |
9 |
11 |
9 |
Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – ENISA |
11 |
11 |
12 |
10 |
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége |
28 |
28 |
30 |
28 |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala – EUIPO |
450 |
238 |
453 |
214 |
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége – Eurojust |
44 |
44 |
47 |
39 |
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – EASME |
36 |
36 |
41 |
36 |
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás – F4E |
764 |
763 |
730 |
716 |
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség – INEA |
22 |
22 |
23 |
22 |
Kutatási Végrehajtó Ügynökség – REA |
60 |
60 |
63 |
59 |
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
51 |
45 |
55 |
46 |
Összesen |
6 926 |
4 330 |
4 376 |
3 169 |
millió EUR |
||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
|||
A kiadások típusai |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kötelezettségvállalások |
Összes rendelkezésre álló előirányzat |
Megtett kifizetések |
Személyzet |
1,054 |
1,033 |
1,069 |
1,029 |
Igazgatási kiadások |
367 |
341 |
431 |
330 |
Működési kiadások |
5,505 |
2,956 |
2,875 |
1,811 |
Összesen |
6 926 |
4 330 |
4 376 |
3 169 |
FOGALOMTÁR
Aktuáriusi feltételezések
Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.
Aktuáriusi nyereségek és veszteségek
Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.
Igazgatási előirányzatok
Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).
Elfogadott költségvetés
A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.
Költségvetés-módosítás
A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.
Tagállamoktól lehívandó összegek
Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.
Éves tevékenységi jelentés
Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belső ellenőrzés formájához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.
Előirányzatok
Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.
Címzett bevétel
Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek – ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is – értékesítéséből származó bevételek.
Értékesíthető pénzügyi eszközök
Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.
Költségvetési sor
A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.
Előirányzatok megszüntetése
Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.
Előirányzatok átvitele
Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.
Kötelezettségvállalás
Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.
Kötelezettségvállalási előirányzat
A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.
Tárgyidőszaki szolgálat költsége
A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.
Kötelezettségvállalás visszavonása
Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.
Járadékalapú nyugdíjrendszer
Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.
Származtatott pénzügyi eszköz
Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.
Közvetlen irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.
Diszkontráta
A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.
Effektív kamatláb
Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek
Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).
Pénzügyi korrekció
A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a hibás vagy szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalanul teljesített kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.
A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.
A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.
Közvetett irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.
Megszakítások és felfüggesztések
Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.
Szabálytalanság
A szabálytalanság olyan cselekedet, amely nem felel meg az uniós szabályoknak, és amely negatív hatást gyakorolhat az Unió pénzügyi érdekeire, de amely vagy a pénzeszközöket visszaigénylő kedvezményezettek, vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok által elkövetett véletlen hiba eredménye. Amennyiben a szabálytalanságot szándékosan követték el, úgy az csalásnak minősül.
Megszűnő előirányzatok
A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt.
Saját források
Az uniós intézmények és szervek fő finanszírozási formája, amelynek fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg. A saját források a GNI-alapú forrásokból, a héaalapú forrásokból és a tradicionális saját forrásokból állnak.
Kifizetési előirányzatok
A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.
Előfinanszírozás
Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.
Megelőző intézkedések
A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.
Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” – RAL)
Azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.
Megosztott irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik.
Tradicionális saját források
Bevételt jelentenek az EU számára, és az EU tevékenységeit finanszírozó saját források részét képezik. A tradicionális saját források fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg, és a tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak.
Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)
Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.
2017. március 29-én az Egyesült Királyság hivatalos értesítést nyújtott be az EU-ból való kilépésre irányuló szándékáról, ezzel elindította az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti kilépési folyamatot.
A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Lásd az EUMSZ 5. cikkét.
Lásd az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményt, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.
Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).
Például a belsőkontroll-normák a COSO 2013 belsőkontroll-elveken alapulnak.
További információk: az Európai Bizottság 2017. téli európai gazdasági előrejelzése.
A Bizottság határozata (2016. február 10.) a törökországi menekülteket támogató eszközről és a 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat módosításáról (2016/C 60/03).
Lásd „A törökországi menekülteket támogató eszközről szóló első éves jelentés” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közleményt (COM(2017) 130 final, 2017.3.2.).