EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.6.6.
COM(2017) 287 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló 573/2014/EU határozat alkalmazásáról
1. Bevezetés
Az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz-ek) Európa-szerte közvetlen közelről dolgoznak a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés problémájának megoldásán. Az 573/2014/EU határozat 1 (a továbbiakban: a határozat) értelmében az Európai Parlament és a Tanács 2014 májusában létrehozta az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát (a továbbiakban: a hálózat) az e szolgálatok közötti együttműködés szorosabbra fűzése céljából. Ez a jelentés a határozat alkalmazásáról nyújt áttekintést. A határozat 10. cikkének megfelelően a jelentés annak értékelésével foglalkozik, milyen mértékben járult hozzá a hálózat a határozatban megfogalmazott célok 2 eléréséhez, és eddig sikerült-e ellátnia feladatait. A jelentés emellett azt is vizsgálja, hogy a hálózat hogyan fejlesztette ki és valósította meg a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást (benchlearning), vagyis a teljesítmény-összehasonlítások és az egymástól való tanulás összekapcsolásának folyamatát 3 .
A jelentés 2. szakasza a hálózat egyes céljainak és az általa végrehajtott tevékenységeknek a vizsgálatát tartalmazza 4 . A 3. szakasz a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási kezdeményezés megvalósításáról nyújt áttekintést, ismertetve az alkalmazott módszert, az eddig elért eredményeket és a várható fejleményeket. A 4. szakasz összefoglalja a jelentés következtetéseit, levonva a tanulságokat határozat végrehajtásának első két és fél évéről.
|
Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának bemutatása A hálózat 2014 májusában a határozat nyomán jött létre azzal a céllal, hogy fokozza az áfsz-ek közötti együttműködést Európában. A hálózat az összes uniós tagállam, Norvégia és Izland áfsz-eit, valamint az Európai Bizottságot tömöríti. Ugyanakkor már a határozat elfogadása előtt is zajlott európai szintű együttműködés az áfsz-ek között. 1997-ben a Bizottság informális tanácsadói csoportot hozott létre az áfsz-ek vezetőiből. E csoport feladata a tagszervezetek közötti együttműködés, információcsere és egymástól való tanulás előmozdítása, valamint a foglalkoztatáspolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos szakmai visszajelzések gyűjtése volt. A Bizottság erre építve javaslatot tett az áfsz-ek együttműködésének hivatalossá tételére. Az volt a célja, hogy európai szinten megteremtse a kereteket az áfsz-ek teljesítményének összehasonlításához, megtalálja a bevált módszereket, és támogassa az egymástól való tanulást, mindezt azért, hogy az áfsz-ek fejleszthessék a szolgáltatásaikat. A Bizottság emellett több lehetőséget kívánt adni az áfsz-eknek arra, hogy közreműködjenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez igazodó, tényeken alapuló, innovatív szakpolitikák kidolgozásában. |
A hálózat irányítása
A hálózat stabil irányítási struktúrával rendelkezik.
A hálózat irányító testülete
A hálózat irányító testületének tagjai az egyes uniós tagállamok, Norvégia és Izland áfsz-einek vezetői, valamint a Bizottság. A Foglalkoztatási Bizottság 5 megfigyelői jogállással rendelkezik. Az irányító testület évente kétszer ülésezik az Európai Unió elnökségét betöltő tagállamban. Az irányító testület meghatározza a hálózat stratégiai irányvonalát, megvitatja a munkaerőpiaci fejleményeket, és figyelemmel kíséri a munkaprogram végrehajtását.
Európai áfsz-ügyi tanácsadók
Az irányító testület mindegyik tagja európai áfsz-ügyi tanácsadót jelöl ki, aki közreműködik a hálózat működtetésében. A tanácsadók évente kétszer, az irányító testület ülése előtt üléseznek, hogy felülvizsgálják a hálózat tevékenységeit, és állásfoglalás-tervezeteket fogadjanak el. A hálózat és a Foglalkoztatási Bizottság közötti együttműködés erősítése érdekében a Foglalkoztatási Bizottság titkársága is meghívást kap az ülésekre.
A hálózat titkársága
A hálózat irányító testületének munkáját a Bizottság (a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága) által biztosított titkárság segíti. A titkárság az elnökkel és az alelnökökkel együttműködésben előkészíti az irányító testület üléseit, valamint közreműködik az éves munkaprogram végrehajtásában. A titkárság ezenkívül megszervezi az európai áfsz-ügyi tanácsadók üléseit, és ellátja azok elnöki teendőit.
|
A hálózat tevékenységei 6 Az áfsz-ek teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási rendszere képezi a hálózat tevékenységeinek alapját. Az áfsz-ek teljesítményét hivatott javítani, hogy hatékonyabban tudják megoldani a munkaerőpiaci nehézségeket. A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás összekapcsolja a mutatószámokra épülő összehasonlító teljesítményértékelést az egymástól való tanulással. Ennek keretében megkeresik a bevált módszereket, a megállapításokat pedig az egymástól való tanuláshoz használják fel, hogy emeljék az áfsz-ek által az álláskeresőknek és a munkaadóknak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Minőségi és mennyiségi értékelést is végeznek, amelynek eredményeképpen az egyes áfsz-ek működésének hatékonyabbá tételére irányuló ajánlások születnek. A hálózat abban is segít tagjainak, hogy olyan kiemelt intézkedéseket hajtsanak végre, mint az ifjúsági garancia, és eleget tegyenek az áfsz-ekkel kapcsolatos országspecifikus ajánlásoknak. Ez egymástól való tanulás és az egyedi igényekhez igazított szakmai segítségnyújtás útján valósul meg. Végül pedig a hálózat szakértői javaslatokat is tesz a tagállami és az európai döntéshozóknak a foglalkoztatáspolitikák megtervezéséhez, kidolgozásához és értékeléséhez. |
2. A 3. cikkben rögzített célok teljesülésének értékelése
Az alábbiakban külön-külön foglalkozunk a határozat 3. cikkében foglalt célokkal. A hálózat által e célokkal összefüggésben végrehajtott intézkedéseket vizsgáltuk meg. Amennyiben témakör szempontjából kapcsolódnak egymáshoz, a 3. cikk bizonyos céljait együttesen elemeztük (az a) és a g) célt, valamint a d) és az e) célt).
|
A határozat 3. cikke: Célkitűzések E határozat célja a hálózat révén ösztönözni a tagállamok közötti együttműködést a foglalkoztatás terén az áfsz-ek hatáskörébe tartozó területeken, az Európa 2020 megvalósításához és a megfelelő uniós szakpolitikák végrehajtásához való hozzájárulás érdekében, és ezen keresztül támogatni az alábbiakat: a) a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő, magas munkanélküliségi ráta jellemezte társadalmi csoportok, és köztük is különösen az idősebb munkavállalók és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok); b) tisztességes és fenntartható munka; c) a munkaerőpiacok működésének javítása az EU-ban; d) a szakképzett munkaerő hiányának azonosítása, információk nyújtása a hiány mértékéről és helyéről, továbbá az álláskeresők készségeinek a munkaadók igényeivel való jobb összehangolása; e) a munkaerőpiacok jobb integrációja; f) tisztességes alapon megvalósuló fokozott önkéntes földrajzi és foglalkoztatási célú mobilitás a konkrét munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében; g) a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem keretében; h) az aktív munkaerő-piaci kezdeményezések felmérése és értékelése, valamint azok hatékony és eredményes végrehajtása. |
2.1. A kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok támogatása és a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja (a) és g) cél)
A hálózat hozzájárul ahhoz, hogy az európai munkaerőpiacok megfelelően működjenek. Ebben központi jelentőséggel bírnak azok a szakpolitikák, amelyek végrehajtásával elősegíthető a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiaci beilleszkedése, ami az európai foglalkoztatáspolitika kiemelt prioritása. A hálózat ezenkívül a menekültek és a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjával is foglalkozott.
Ifjúsági munkanélküliség
A hálózat az ifjúsági garancia 7 megvalósításának támogatásával tevékenyen közreműködik az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére irányuló uniós intézkedések végrehajtásában. Az ifjúsági garancia célja annak biztosítása, hogy az iskolapadból kikerülő, illetve munkanélkülivé váló 25 év alatti fiatalok mindegyike négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Az áfsz-ek számos országban fő kapcsolattartó pontként funkcionálnak az ifjúsági garanciát illetően, ennek keretében pedig a garancia biztosításában közreműködő különféle partnerekkel is együttműködnek.
A Tanács az ifjúsági garanciáról szóló ajánlásában felkéri az áfsz-ek hálózatát, hogy továbbra is kísérje figyelemmel az ifjúsági garanciarendszerek kialakításával és megvalósításával kapcsolatos fejleményeket és az elért eredményeket, és erről rendszeresen számoljon be jelentésekben. A határozat arra hívja fel a hálózatot, hogy támogassa és ossza meg a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok munkaerőpiaci integrálása terén bevált gyakorlatokat. A hálózat ezért figyelemmel kíséri, hogyan valósítják meg az áfsz-ek az ifjúsági garanciát, erről éves jelentéseket készít 8 , emellett végrehajtott több más, egymástól való tanulással kapcsolatos tevékenységet, és elemzéseket is végzett. Említést érdemel a hálózat által az áfsz-ek nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megszólítására szolgáló módszereiről készített jegyzék 9 , amely 17 áfsz-től vett példákkal mutatja be, milyen különböző módokon nyújtották az ilyen jellegű szolgáltatásokat Európa-szerte. A szintén a hálózat által az ifjúsági garancia megvalósítására irányuló intézkedésekről készített jegyzék 10 azokat az intézkedéseket veszi számba, amelyekkel az áfsz-ek igyekeztek bővíteni az ifjúsági garanciával kapcsolatos szolgáltatásaik körét. Emellett 2016-ban útmutató 11 készült, amely konkrét iránymutatásokat nyújt az áfsz-ek számára a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megszólításával kapcsolatosan.
Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év 12 című, 2016. évi jelentésében a Bizottság megállapította, hogy az áfsz-eknek többnyire sikerült elérniük, hogy célzottabban nyújtsák szolgáltatásaikat, és több lehetőséget kínáljanak a fiataloknak. A jelentés ugyanakkor említést tesz néhány, még az áfsz-ek előtt álló feladatról is: többek között gondoskodniuk kell arról, hogy széles feladatkörük ellátásához elegendő kapacitással rendelkezzenek, és fokozniuk kell a munkaadókkal szervezett keretek között folytatott együttműködést.
Tartós munkanélküliség
A tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról szóló, 2016. februári ajánlásában 13 a Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a hálózat közreműködésével kövesse nyomon az ajánlás rendelkezéseinek végrehajtását.
|
Példa: a hálózat konferenciája a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról 2016. június 2-án a hálózat konferenciát tartott, ahol az áfsz-ek, a harmadik szektor, a magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok és más partnerek képviselői gyűltek össze, hogy a tartósan munkanélküli személyekről szóló ajánlás végrehajtásáról egyeztessenek. A konferencia az egyablakos ügyintézési pontok intézményközi koordinációval történő létrehozására, a munkaerőpiaci integrációs szerződések kidolgozására és végrehajtására, valamint a hatékony munkaerőpiaci integrációs partnerségek kialakítására összpontosított. A konferencián folytatott megbeszélések során az áfsz-eknek és más érdekelteknek lehetőségük volt megosztani egymással tapasztalataikat és szakismereteiket. Az ilyen jellegű fórumok révén az áfsz-ek javíthatják teljesítményüket, és elmélyíthetik a partnerszervezetekkel folytatott együttműködésüket a döntő jelentőségű kérdések rendezése érdekében. |
A hálózat minőségi előírásokat dolgozott ki és fogadott el, hogy meghatározza az egyablakos ügyintézési pontok és a munkaerőpiaci integrációs megállapodások biztosítására vonatkozó minimális, közepes és emelt szintű elvárásokat. A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 14 (EPSCO Tanács) jóváhagyta ezeket a minőségi előírásokat. A hálózat emellett kutatás keretében kereste meg azokat a bevált módszereket, amelyekkel az áfsz-ek a munkanélküliek esetében korán beavatkoznak, és aktivizálják őket.
A hálózat kezdettől fogva részt vett a tartósan munkanélküli személyekre vonatkozó ajánlás kidolgozásában, és a bevezetéssel kapcsolatos konzultációra reagált is.
Menekültek
Európában számos áfsz-nek kell egyre növekvő számú menekültnek – és esetenként menedékkérőnek – szolgáltatásokat nyújtania. A helyzet ugyan tagállamonként változik, azonban sok közös nehézség felmerül, de jelentős lehetőségek is rejlenek abban, hogy tanuljunk az Európa-szerte felmerülő újszerű megközelítésekből. A hálózat irányító testülete megvitatta a menekülthelyzetet és a tagállamok által alkalmazott módszereket.
2016 júniusában elfogadta a menekültek és a menedékkérők munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatos főbb megállapításait 15 . Ebben négy olyan kérdéskört jelölt meg, amely különösen fontos a menekültek és a menedékkérők integrálása szempontjából: a nyelv, a szaktudás és képzettség, a partnerségek és intézmények és a munkaadók. 2017-ben a hálózat az egymástól való tanulás céljából rendezvényt szervez, hogy megvizsgálja az áfsz-ek által ezeken a területeken alkalmazott módszereket.
Fogyatékossággal élő személyek
A fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjára a hálózat ez idáig is különös figyelmet fordított. Ezt a területet 2016 első felében a holland uniós elnökség is kiemelten kezelte. A hálózat irányító testületének 2016. júniusi, amszterdami ülése kiváló alkalmat kínált a Hollandia újszerű, haladó szemléletmódjának megismerésére. 2016-ban a hálózat elemzést tett közzé a fogyatékosság és a munkaerőpiaci integráció viszonyáról 16 , amelyben áttekintette a közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezéseket, és megvizsgálta a fogyatékossággal élők munkához juttatása terén uralkodó tendenciákat. Az elemzés olyan tagállamokból vett példákat, ahol átfogó reformokat hajtottak végre a fogyatékossággal élők támogatása terén.
2.2. Tisztességes és fenntartható munka (b) cél)
A hálózat azon munkálkodott, hogy a tisztességes és fenntartható munka megteremtésére irányuló kezdeményezések eredményesek legyenek. Ennek érdekében részt vett a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációban, a munkaerőpiacok dinamikájáról szóló jelentést tett közzé, és munkaértekezletet szervezett a fenntartható munkaerőpiaci integráció tematikus felülvizsgálata céljából. Az e témakörnek szentelt rendezvények mellett a hálózat több, egymástól való tanulás célját szolgáló rendezvénye érintőlegesen foglalkozott ezzel az üggyel.
A szociális jogok európai pillére
A szociális jogok európai pillérére vonatkozó bizottsági ajánlás és e pillér intézményközi kihirdetése 17 nagyobb figyelmet fordít a foglalkoztatásra és a szociális szempontokra, hogy az európai szociális modell megfeleljen a 21. század kihívásainak. A pillér a foglalkoztatási és önfoglalkoztatási kilátások javítása érdekében meghatározza a gyors és személyre szabott segítségnyújtáshoz való általános jogot, amely magában foglalja az álláskeresési, képzési és átképzési támogatáshoz való jogot is. A munkanélküliek számára a pillér rögzíti továbbá a személyre szabott, folyamatos és következetes támogatáshoz való jogot. A pillér értelmében a tartósan munkanélküli személyeknek joguk van legkésőbb a munkanélküliség 18. hónapjában egy személyre szabott, részletes értékelést igénybe venni. Az álláskeresési járadékot illetően a munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy az áfsz-ektől a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedéshez megfelelő aktivizálási támogatásban, valamint észszerű időtartamra szóló álláskeresési járadékban részesüljenek, az általuk befizetett járulékokkal arányos mértékben és a nemzeti támogathatósági szabályokkal összhangban.
2016 decemberében a hálózat irányító testülete a bizottsági konzultáció keretében benyújtotta észrevételeit. Ebben megállapította, hogy a technológiai fejlődés és a társadalmi-gazdasági környezetben végbemenő változások gyakorolják a legjelentősebb átalakító hatást. Az érintett szakpolitikai területek között szerepelt a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás, a biztonságos pályamódosítás, az aktív foglalkoztatási támogatás, az integrált szociális ellátás és szolgáltatások, az álláskeresési járadék, a minimumjövedelem és a betegségi ellátás. Minderre tekintettel a hálózat felülvizsgálja az áfsz-ekre vonatkozóan 2020-ig terjedő jövőképét 18 , hogy az jobban tükrözze a kialakuló tendenciákat, az áfsz-ek pedig készek legyenek alkalmazkodni, és átsegíteni ügyfeleiket ezeken a változásokon.
Jelentés a munkaerőpiaci dinamikáról
Az uniós munkaerőpiaci dinamikájáról szóló, 2016. évi jelentés 19 először megállapítja, milyen tendenciák befolyásolták az uniós munkaerőpiacot a válság alatt, majd ennek alapján elemzi, hogyan vették igénybe az álláskeresők az áfsz-ek szolgáltatásait, az áfsz-ek pedig miként segítettek az álláskeresőknek a 2007 és 2014 közötti időszakban. A jelentés emellett bemutatja, milyen sokféleképpen hasznosíthatják az áfsz-ek a munkaerőpiaci átalakulásokra vonatkozó adatok elemzését, hogy szolgáltatásaikat hatékonyabbá tegyék. Megvizsgálja továbbá, hogy az áfsz-ek viszonyításos alapon hogyan befolyásolták a munkaerőpiacok működését különböző tagállamokban.
Munkaértekezlet a fenntartható munkaerőpiaci integráció tematikus felülvizsgálatáról
2016 novemberében a hálózat egymástól való tanulásra szolgáló rendezvényt szervezett a fenntartható munkaerőpiaci integrációról. A rendezvény nyomán az áfsz-ek egy része szerette volna alaposabban megismerni a norvég áfsz-nél bevezetett újításokat. Ezen áfsz-ek képviselői 2017 januárjában a Norvég Munkaügyi és Jóléti Hivatalnál tett ismételt látogatás alkalmával megtudhatták, hogy a norvég áfsz hogyan fejlesztette digitális szolgáltatásait. E fejlesztések eredményeképpen a tanácsadók által az álláskeresőkkel töltött idő és a megbeszélésekhez használt helyiségek szempontjából egyaránt hatékonyabbá vált az erőforrás-gazdálkodás, így a munkatársak a bonyolultabb igényekkel rendelkező álláskeresők támogatására összpontosíthatnak. Ez a fajta megközelítés azt is lehetővé teszi, hogy az áfsz-ek jobban együtt tudjanak működni a munkaadókkal az álláskeresők eredményes elhelyezése érdekében. A munkaadói kapcsolatokért felelős egységek mindegyik áfsz-nél a kapcsolatok szorosabbra fűzésén munkálkodik. A Norvég Munkaügyi és Jóléti Hivatal arról is beszámolt, hogyan biztosít mentorálást az álláskeresők elhelyezkedése után, és támogatja a megromlott egészségi állapotú személyek ismételt munkába állását.
2.3. A munkaerőpiacok működésének javítása (c) cél)
A különböző érdekelteknek együtt kell működniük a munkaerőpiacra való belépés és a piacon maradás támogatása céljából, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók számára is kedvező eredmények szülessenek Európa-szerte. Ennek érdekében a hálózat több kedvezményezésben közreműködött, hogy előmozdítsa a fokozott együttműködést, így részt vett a foglalkoztatási szolgálatok között társulási kezdeményezésben és az érdekeltek partnerségekről szóló konferenciáján is. A hálózat emellett rendezvényeket, köztük változásmenedzsment-szemináriumokat, informatikai témájú felülvizsgálati munkaértekezleteket és az álláskeresői profilok meghatározásáról szóló munkaértekezleteket tartott, valamint szakmai segítséget nyújtott az áfsz-eknek, hogy hatékonyabban tudják megtalálni az üres álláshelyek betöltésére alkalmas álláskeresőket. Az (EU) 2016/589 rendelettel 20 új alapokra helyezett EURES-hálózat, vagyis a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata szintén döntő szerepet játszik, különösen azért, mivel feladatul kapta, hogy javítsa a munkaerőpiacok működését, kohézióját és integrációját az Unióban, többek között határokon átnyúló szinten is.
Társulás a foglalkoztatási szolgálatok között
A foglalkoztatási szolgálatok közötti társulási kezdeményezés (PARES) 21 2011. szeptember és 2016. március között zajlott azzal a céllal, hogy fokozza az együttműködést az állami, a magánkézben lévő és a nonprofit foglalkoztatási szolgálatok között, megjelölje azokat a területeket, ahol e szolgálatok kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak. A kezdeményezésnek három munkaterülete volt: a bevált módszerek megosztására és kialakítására irányuló stratégiai párbeszéd fórumai, pályázati felhívások, valamint a hasznos anyagok összegyűjtésére szolgáló, közös adatbázis.
Számos stratégiai párbeszéd folyt változatos témakörökben, a hatékony elektronikus szolgáltatásoktól az összehangolt szolgáltatásnyújtásig. A PARES stratégiai párbeszéd 2016 februárjában tartott zárórendezvényén 12 ország áfsz-einek és településeinek képviselői gyűltek össze, hogy megosszák tapasztalataikat és meglátásaikat a szolgáltatások kiszervezéséről. A küldöttek a külső szolgáltatók bevonásával, a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó díjazási modellekkel, valamint a pályázatok megtervezésével és értékelésével kapcsolatos álláspontjukat és tapasztalataikat ismertették.
Érdekeltek konferenciája a partnerségekről
2015-ben a hálózat konferenciát szervezett az érdekeltek számára a munkaerőpiac megerősítése érdekében fokozandó partneri együttműködésről. A rendezvényen az áfsz-ek, az érintett minisztériumok, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek képviselői gyűltek össze. A résztvevők számos területtel foglalkoztak, közülük kiemelendő a magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatokkal kialakítandó partnerségek, a hálózat európai szemeszterben való közreműködése, a társadalmi partnerek szerepe az áfsz-reformban, az ifjúsági garancia megvalósítása, az áfsz-ek által a munkaerőpiaci szereplők között betöltött „karmesteri” szerep, valamint a pályamódosítás. Az esemény rendkívül fontos volt ahhoz, hogy a hálózat növelje ismertségét és értékét az érdekeltek körében.
Az állami és a magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködés
2016 decemberében a hálózat irányító testülete jóváhagyta a magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatokkal való európai szintű együttműködés stratégiáját és jövőképét felvázoló alapelveket. A testület tagjai leszögezték, hogy az áfsz-eknek partnerségeket kell létrehozniuk, hogy a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiacok több területet átfogó jellegére tekintettel megőrizzék relevanciájukat. Arra is rámutattak, hogy az áfsz-eknek változatos szolgáltatásokat kell kínálniuk. Mivel folyamatos nyomás nehezedik rájuk a tekintetben, hogy minél többet hozzanak ki az egyre szűkösebb erőforrásaikból, ezt nem tudják egyedül elérni. A partnerségek lehetséges megoldást kínálnak arra, hogy továbbra is színvonalas szolgáltatásokat kínáljanak az ügyfeleknek. A hálózat irányító testülete megállapodott arról, hogy későbbi ülésein részletesebben is megvitatja ezt a témát, érdekelteket is meghív üléseire.
2.4. A készségek jobb összehangolása az igényekkel és a munkaerőpiacok jobb integrációja (d) és e) cél)
A szakképzett munkaerő hiányának felismerése és az álláshelyek betöltésére alkalmas álláskeresők megtalálásának hatékonyabbá tétele is szerepel a hálózat célkitűzései között. A munkaadók központi szerepet töltenek be általában véve a gazdaság felvirágoztatásában, valamint az álláskeresők eredményes munkaerőpiaci integrálásában. Az európai áfsz-ek a megfelelő tudás, készség- és kompetenciakínálat révén előmozdítják a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet.
Ennek elősegítése érdekében a hálózat különféle kezdeményezésekben vesz részt áfsz-ek között a szakképzett munkaerő hiányáról zajló információcserével és újszerű módszerek elsajátításával kapcsolatosan. Ezzel összefüggésben éves vizsgálatot végzett a hiányszakmákról, és európai munkaadói napot szervez, hogy szorosabb együttműködésre ösztönözze az áfsz-eket és a munkaadókat.
Vizsgálatok a hiányszakmákról
Két vizsgálat zajlott 2015-ben 22 , majd 2016-ban, hogy a hálózaton belül adatokat gyűjtsön a hiányszakmákról. A 26 áfsz részvételével elvégzett vizsgálatokhoz külön modell készült az Európán belüli hiányszakmákra vonatkozó adatok gyűjtése és cseréje céljából.
A 2016. évi adatokon alapuló második vizsgálatnak részét képezte a foglalkoztatási szolgáltatoktól kapott adminisztratív adatok és a munkaerő-felmérésből származó adatok összehasonlítása is. A vizsgálatok képet adnak arról, mely foglalkozásokban van munkaerőhiány vagy munkaerőtöbblet tagállami és uniós szinten. A vizsgálatok emellett arra is kitérnek, hogy az esetleges munkaerőhiány valóban a szaktudás hiányából ered-e, vagy inkább a bizonytalan foglalkoztatási feltételek idézik elő, illetve azzal is foglalkoznak, hogyan hangolható jobban össze a készségkereslet és a készségkínálat.
Európai munkaadói napok
Az áfsz-ek és a munkaadók közötti együttműködés élénkítése céljából a hálózat 2016 áprilisában minden uniós tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon megtartotta ez első európai munkaadói napot 23 . A kezdeményezés sikerére tekintettel a hálózat vállalta, hogy 2017 őszén újra megszervezi a rendezvényt.
|
Példa: a 2016. évi európai munkaadói nap programja Európai szinten magas beosztású vezetők tartottak sajtótájékoztatót az európai munkaadói nap alkalmából Brüsszelben. Nemzeti szinten az áfsz-ek élénk hangvételű munkaadói találkozókat, állásbörzéket, tematikus rendezvényeket és különböző figyelemfelkeltő akciókat szerveztek. Az európai munkaadói nap eredményeként az áfsz-ek 30 000 betöltetlen álláshelyet vettek nyilvántartásba a több mint 220 000 munkaadóval fennálló kapcsolataik révén. A rendezvényen összesen 70 000 álláskereső és 20 000 áfsz-alkalmazott vett részt. Az áfsz-ek emellett arra is lehetőségük nyílt, hogy más áfsz-ekkel is megosszák a tapasztalataikat a munkaadókkal folytatott kommunikációról és a rendezvény sikerre viteléről. |
2.5. Mobilitás (f) cél)
A fokozott önkéntes földrajzi és foglalkoztatási célú munkavállalói mobilitás támogatásának kérdésével kapcsolatosan a hálózat irányító testülete megállapodott arról, hogy javaslatot tesz az EURES-hálózattal való szorosabb koordinációra. A hálózat továbbá megvizsgálja, hogyan támogathatja az újonnan létrejött Európai Szolidaritási Testület azon törekvésével összefüggésben, hogy segítséget nyújtson az egyes áfsz-eknek abban, hogy a munkaadók és az álláskeresők – különösen a fiatalok – mobilitási igényeit egyaránt ki tudják elégíteni.
Együttműködés az EURES-hálózattal és irányítási struktúra
A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES-hálózat) 1993-ban létrejött együttműködés, amelynek a munkavállalók szabad mozgását hivatott megkönnyíteni a 28 uniós tagállam, valamint Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia között.
Az EURES-hálózat célja, hogy uniós szinten átláthatóbbá tegye a munkaerőpiacokat, ennek érdekében pedig adatcserét folytat az állásajánlatokról és az álláskeresői profilokról. Emellett arra is törekszik, hogy gördülékenyebbé tegye a támogatási szolgáltatások igénybevételét a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítésében érdekelt munkaadók és az álláskeresők számára. Az áfsz-ek megbízatása szempontjából az EURES-hálózat döntő jelentőséggel bír, és jelenleg az áfsz-ek a legfontosabb tagszervezetei. A tagszervezetek munkaerőpiaci információkat osztanak meg egymással és napi szinten együtt dolgoznak azon, hogy a munkavállalók számára állást találjanak az Unió más országaiban, és ott elhelyezzék őket. A 2016-ban lefektetett új jogalap megerősíti a tagszervezetek azon kötelezettségeit, hogy az információkat megosszák egymással, és tagállamközi együttműködést olyan területeken, mint a tanulószerződéses gyakorlati képzés. A jogalap ezenkívül az áfsz-ek által nyújtandó támogatási szolgáltatások minimális körét is meghatározza. Ezekre az új kötelezettségekre tekintettel lényeges szinergiák kialakulása várható azáltal, hogy a két hálózat meglehetősen szorosan együttműködik a megbízatásukból eredő és az áfsz-ek mindennapi ügyvitelét érintő tevékenységeken.
Ennélfogva a hálózat irányító testülete a 2016. decemberi ülésén megállapodott abban, hogy támogatja az áfsz-hálózat és az EURES-hálózat közötti európai szintű együttműködés szorosabbra fűzését. Az EURES Európai Koordinációs Irodájának képviselője meghívást kap az európai áfsz-ügyi tanácsadók üléseire, hogy beszámoljon a lényeges fejleményekről, és az európai koordinációs csoport ugyanígy meghív egy képviselőt az üléseire. Arról is megállapodás született, hogy a áfsz-hálózat titkársága és az EURES Európai Koordinációs Irodája az üléseik előkészítésében is szorosan együttműködik.
A tisztességes munkaerő-mobilitással foglalkozó munkacsoport
A hálózat irányító testülete tisztességes munkaerő-mobilitással foglalkozó munkacsoportot hozott létre, amely az áfsz-ek által a mobilitás támogatása céljából folytatott együttműködés működési kérdéseire összpontosít. A munkacsoport vitaanyagot készített, amely a 2015. decemberi ülésükön került az európai áfsz-ügyi tanácsadók és az irányító testület elé. Mindazonáltal jelenleg a hálózatnak jelenleg nincs közös álláspontja a tisztességes munkaerő-mobilitásról.
Európai Szolidaritási Testület
Az Európai Szolidaritási Testület azzal a céllal jött létre 2016 decemberében, hogy lehetőséget teremtsen az európai fiatalok számára, hogy önkéntes munkát vállaljanak, vagy – például egy állást betöltve vagy szakmai gyakorlatot végezve – szakmai tapasztalatot szerezzenek saját tagállamuk vagy másik tagállam szolidaritással kapcsolatos ágazataiban. Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációk keretében az áfsz-ek is közreműködtek a kezdeményezés tervezésében, tekintettel arra, hogy tapasztalattal rendelkeznek az álláshelyek betöltésére alkalmas fiatal álláskeresők megtalálásában, akár külföldön is. Az áfsz-ek a kezdeményezés foglalkoztatási dimenzióját megvalósító főbb szereplők közé tartoznak, és egyes áfsz-ek már foglalkoznak az első szakmai munkalehetőségek közvetítésével az Európai Szolidaritási Testület működésének első szakasza keretében.
2.6. Az aktív munkaerő-piaci kezdeményezések felmérése és értékelése (h) cél)
Az aktív munkaerőpiaci intézkedések felmérése különösen fontos az áfsz-eknek. A felmérés eredményei alapján eldönthető, hogy a kezdeti kísérleti szakaszt követően érdemes-e bizonyos megközelítéseket követni, és mely módszerek vehetők át sikeresen más tagállamokból.
Vizsgálati jelentések
A hálózat számos vizsgálati jelentést és tanulmányt készít, amelyben az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és azok végrehajtását vizsgálja és értékeli. 2016-ban például a tartósan munkanélkülieket érintő aktív és passzív intézkedések kombinálásával kapcsolatosan felmerülő kérdésekről tett közzé vizsgálati jelentést. A további jelentései közül megemlítendők a büntetett előéletűek munkaerőpiaci integrációjáról, a tanácsadásról és az idősebb munkavállalók támogatásáról készült tanulmányok. Ezek az anyagok a hálózat tudásközpontjának weboldalán érhetők el 24 . A honlapon a hálózat tagjai tájékozódhatnak az Unió-szerte végrehajtott kezdeményezésekről, és értékelhetik azok hatását.
Az áfsz-ek közreműködése a Foglalkoztatási Bizottság többoldalú felügyeleti felülvizsgálataiban
A hálózat a Foglalkoztatási Bizottság által az aktív munkaerőpiaci intézkedésekről, az ifjúsági garanciáról és a tartós munkanélküliségről végzett többoldalú felügyeleti felülvizsgálatban is részt vett. Az ifjúsági garancia/ifjúsági foglalkoztatásról szóló, 2015. decemberi felülvizsgálat például megállapítást nyert, hogy az áfsz-ek fontos szerepet játszanak az ifjúsági garancia biztosításában, és az is bebizonyosodott, hogy további erőfeszítésekre van szükség az áfsz-ek kapacitásának és hatékonyságának növelésére.
3. Teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás a mutatókra épülő összehasonlító teljesítményértékelést az egymástól való tanulással szisztematikusan kombináló újszerű módszer, amelyet elsőként az áfsz-ek alkalmaztak a hálózat keretében 25 . Az áfsz-ek teljesítményének javításához hivatott segítséget nyújtani, lehetővé téve számukra, hogy összehasonlításokat végeznek, és intézményes keretek között tanulnak a hálózat más tagjaitól. E módszerrel az áfsz-ek összehasonlító teljesítményértékelés céljából elvégezhetik különböző teljesítménykatalizátorok (teljesítményösztönző tényezők) belső és külső minőségi felmérését. A kapott eredmények felhasználhatók az egymástól való tanulás során. A határozat 4. cikkében foglaltak szerint a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás központi jelentőséggel bír a hálózat tevékenységeiben.
|
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás öt pillére 1.az áfsz-ek teljesítményét a velük kapcsolatos adatok gyűjtésével, ellenőrzésével és elemzésével átláthatóvá tevő mennyiségi felmérés; 2.minőségi felmérés önértékelés útján, az áfsz-ek teljesítményének teljesítménykatalizátorokkal való összevetésével, majd kölcsönös/bizottsági/külső szakértői felmérés helyszíni látogatás alapján; 3.a bevált módszerek szisztematikus azonosítása, és az interneten, például az áfsz-ek tudásközpontjában való összegyűjtése; 4.egymástól való tanulási program, amely az áfsz-ek teljesítményének eredményeire épül, és támogatja annak javítását a megállapított erősségek és gyengeségek előtérbe helyezésével; 5.a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanuláshoz kapcsolódó felmérést követő intézkedések áfsz-ek általi végrehajtása, így a fejlődést szolgáló cselekvési terveik kidolgozása és végrehajtása. |
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanuláshoz kapcsolódó felmérés és helyszíni látogatások
Az összehasonlító teljesítményértékelés és az egymástól való tanulás közötti szerves kapcsolat megteremtéséhez strukturált és szisztematikus elemzés készült az áfsz-ek teljesítményéről a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási projekt első két évében. Az elemzés a határozatban megjelölt hét teljesítményértékelési területre 26 összpontosított, ezeket a területeket 29 teljesítménykatalizátorra bontva. Az elemzés alapjául a teljesítményadatok mellett az áfsz-ek folyamatos ön-, kölcsönös és szakértői ellenőrzésének eredményei szolgáltak. Mindegyik áfsz strukturált felmérésnek vetették alá teljesítményüket a teljesítménykatalizátorok viszonylatában. Az önértékelést követően más áfsz-ek által kijelölt, bizottsági és külső szakértőkből álló csoport kereste fel az áfsz központját és helyi kirendeltségeit, hogy külső értékelést végezzen.
2016. július végéig a csoport az összes tagállami, valamint az izlandi és a norvég áfsz-t meglátogatta, ezzel az áfsz-eknél tett látogatások első köre lezárult. A csoport a helyszíni látogatások eredményeit jelentésben összegezte, amelyben egyúttal mindegyik áfsz-nek külön ajánlásokat fogalmazott meg, hogy ezzel segítse őket a fejlesztési célú nemzeti cselekvési tervek irányvonalainak meghatározásában. Következő lépésként az áfsz-ek jelentést készítenek a látogatás utáni egy évben történt változásokról.
Összehasonlító teljesítményértékelés
A tényeken alapuló tanulás érdekében átláthatóvá kellett tenni az áfsz-ek teljesítményét az általuk elért eredményekre és a teljesítménykatalizátorokra vonatkozó átfogó adatok gyűjtésével.
Az együttes mennyiségi és minőségi elemzések kiindulási alapként empirikus bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a kiforrott szervezetek összességében véve jobban teljesítenek. A teljesítmény-összehasonlítások alapján kiemelendő, hogy mindegyik teljesítményterületen volt több olyan áfsz is, amelyről a látogatások első körében bebizonyosodott, hogy szervezete kiforrott vagy megfelelően fejlett. Ezért több lehetőség is kínálkozik a többi áfsz-től származó bevált módszerek tanulmányozására a szervezetfejlesztés előmozdítása céljából.
A hálózat összegyűjtötte, és tanulás céljából megosztotta tagjaival az értékelések során átvételre érdemesnek talált módszereket.
Egymástól való tanulás
Az egymástól való tanulást szolgáló tevékenységek célja az áfsz-ek korszerűsítése és teljesítményük növelése az adatelemzés és az áfsz-ek teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulásához kapcsolódó értékelések eredményeinek felhasználásával. Ezek a tevékenységek különböző formában megvalósulhatnak: ide sorolhatók a tapasztalatcserék, a tematikus felülvizsgálatok, a konferenciák, az elemzések és az útmutatók (lásd a 2. szakaszban felsorolt tevékenységeket). Ide tartozik továbbá az országspecifikus ajánlások 27 végrehajtásának támogatása.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás első ciklusának eredményeit a hálózat az egymástól való tanulási program kidolgozására és irányvonalainak meghatározására használta fel, amit a 2017. évi munkaprogramja is tükröz. A hálózat különféle témaköröket választott ki a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanuláshoz kapcsolódó értékelésből, így a munkatársak az áfsz-ek szervezetének különböző szintjein közreműködhetnek a program végrehajtásában.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás második köre
2017-ben a hálózat elindította az áfsz-eknél tett látogatások második körét. A második kör az első egyenes folytatása és annak eredményeire épít, támogatva az áfsz-ek fejlesztési és korszerűsítési célú tevékenységeit és kezdeményezéseit. Mindegyik áfsz-nél újabb értékelésre kerül sor, a hangsúly ezúttal a változásokon lesz.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási modell ugyan némileg módosult, ez azonban nem érinti a folyamat kialakításának fontosabb elemeit. Emellett az áfsz-ek által tervezett változtatások és az első értékelés óta e változtatások megvalósítása felé tett előrelépések lesznek a középpontban. Ennek célja, hogy mindegyik áfsz-nek külön segíteni lehessen a fejlesztési intézkedések végrehajtásában. A második látogatás után az áfsz-ek ismét visszajelzést kapnak részletes értékeléssel azokról a területekről, ahogy változtatásokat hajtanak végre, valamint gyakorlati jellegű javaslatokkal a folyamatos előrehaladáshoz és tanuláshoz szükséges további fejlesztésekről.
A hálózat teljes mértékben támogatja a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást, és minden tag vállalta, hogy részt vesz a látogatások második körében. Az elégedettségi felmérésből származó visszajelzések alapján az áfsz-ek méltányolták a külső értékelői csoport magas szintű szakmai hozzáértését. A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási kezdeményezés egyedülálló alkalmat kínál az áfsz-eknek arra, hogy fokozzák a szolgálatok és ágazatok közötti együttműködést és tanulást.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási projekt keretében az áfsz-ek kölcsönösen támogató környezetben, megbízható partnerektől kaphatnak visszajelzéseket, kollegiális tanácsokat, valamint bizalomra épülő együttműködésekben vehetnek részt. Ez belső és külső támogatást eredményez. Belső abból a szempontból, hogy a hálózat mindegyik tagjának előnyére válik az egymástól való tanulás, külső pedig a tekintetben, hogy az áfsz-ek döntéshozói számára tényekkel szolgál, amelyek felhasználásával megindokolhatják a változtatásokat és fejlesztéseket.
Az, hogy a hálózat tagjai támogatják a kezdeményezés folytatását és készek a helyszíni látogatásokban értékelőként önként közreműködni, bizonyítja, hogy ezek a tevékenységek értékesek számukra, a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás első köre sikeres pedig sikeres volt.
|
Példák a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási kezdeményezésből származó reformkezdeményezésekre 28 Málta: a máltai áfsz több reformot is elindított, többek között munkaadói kapcsolati egységet hozott létre a munkaadók megszólítása érdekében, felülvizsgálta eljárási standardjait, és személyesebb szemléletmód érvényesítése érdekében új alapokra helyezte az áfsz tanácsadói és ügyfelei közötti kommunikációt. Litvánia: a litván áfsz minőségirányítási és -ellenőrzési osztályt hozott létre, és folyamatközpontú strukturális változtatásokat vezet be mind a tíz regionális kirendeltségében. Emellett különböző tevékenységekből, többek között hivatalos minőségértékelésből, személyzeti képzésből és az informatikai infrastruktúra fejlesztéséből állóprogramot indított. Írország: az ír áfsz átfogó értékelési programot indított, amely a nagyszabású éves álláskeresői ügyfél-elégedettségi felméréssel vette kezdetét. Az áfsz emellett teljesítményelismerési programot is létrehozott, amellyel a kiemelkedő erőfeszítéseket tevő munkatársakat jutalmazza, emellett növelte az álláskeresőkkel, különösen a veszélyeztetett csoportok tagjaival való kapcsolattartás gyakoriságát. |
4. Kilátások
A fentiekben bemutatott tények bizonyítják, hogy a határozatott sikerült teljes mértékben végrehajtani, a hálózat pedig tevékenységeivel teljesíti a határozatban rögzített célokat. A határozat végrehajtásának első éveiről előzetesen levonható néhány tanulság, amely hasznos lehet más európai kezdeményezésekhez. Ezeket a tanulságokat ismertetjük az alábbiakban.
Fokozott európai szintű együttműködés az áfsz-ek között
A hálózat jogi formába öntésével olyan fórum jött létre, ahol eredményesen fejleszthető és erősíthető az áfsz-ek vezetői között korábban zajlott informális kapcsolatrendszer. A hivatalos keretbe foglalt szervezet, a határozott célok, valamint az irányító testületi ülések rendszeressége és dinamikus szerkezete lendületet adott a tagállamok és a nemzeti áfsz-ek közötti szorosabb együttműködésnek. A tartalmas munkaprogram és az összes tag egymástól való tanulásban, munkacsoportokban és teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulásban való tevékeny részvétele is ezt tanúsítja.
A hálózaton belül határozottan érződik a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködési szemléletmód, ami újszerű megoldásokat eredményez az áfsz-ek egymásnak nyújtott támogatása terén. Emellett az egymásnak nyújtott támogatás révén az intézmények könnyebben eleget tudnak tenni a Tanács által az európai szemeszter keretében elfogadott, áfsz-ekkel kapcsolatos országspecifikus ajánlásoknak. Az áfsz-ek ezenkívül egyre nagyobb számban használják a hálózatot arra, hogy a többi tagtól segítséget vagy tanácsot kérjenek bizonyos, a munkaprogramon kívüli szakpolitikai területeken.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási kezdeményezés sikeres elindítása
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás újszerű kezdeményezése annak köszönheti a sikerét, hogy a hálózat tagjai tevékenyen közreműködtek a kialakításában és a végrehajtásában. Az áfsz-látogatások második körében a tagállamok is készek részt venni, ami azt jelzi, hogy ők is értékesnek tartják a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás módszerét a kölcsönös segítségnyújtási és tanulási lehetőségek, valamint az egyes áfsz-eknek nyújtott egyedi fejlesztési ajánlások miatt. Az áfsz-ek által a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás nyomán hozott intézkedésekről készült jelentések teljesítményjavulásról számolnak be. Az értékelés keretében különféle példaértékű módszert sikerült feltárni a tagállamokban és az áfsz-ek által fejleszthető területeken, ami tényeken alapuló kötöttségeket visz a hálózat munkaprogramjába.
Az ismertség növelésének szükségessége
Az áfsz-ek erősebbek, ha egységesen lépnek fel. A közelmúltban egységes álláspontot fogalmaztak meg a szociális pillérrel kapcsolatos konzultációban, ami bizonyítja, hogy az egyes áfsz-ek ugyanazokkal a nehézségekkel és változó környezettel szembesülnek. Azt is megmutatta, hogy mozgásterük nemcsak az e nehézségek leküzdésében való együttműködésre terjed ki, de közös kiállással a döntéshozók előtt is komolyabb tényezővé válhatnak. Az áfsz-tudásközpontban az európai áfsz-ek szervezetéről és szolgáltatásairól összegyűjtött információk sokrétűsége is jelzi, hogy a hálózat termékeny munkát végez. Számos anyag szélesebb körben, kutatók és döntéshozók számára is hasznos lehet. A hálózat és az által végzett munka ismertebbé tételével biztosítható, hogy ezeket az anyagokat eredményesen használják fel. Ha az irányító testület hozzájárulna a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás eredményeinek közzétételéhez, ugyancsak erősebb érvek állnának rendelkezésre a reformok szükségességének indoklásához.
5. Következtetés
A határozatot ez idáig sikeresen végrehajtották. Az e jelentésben is ismertetett, szilárd tények alátámasztják, hogy a hálózat a határozatban megjelölt összes területtel foglalkozik. Hivatalos keretbe foglalt szervezete révén a hálózat hatékonyan tudja segíteni a tagállami áfsz-eket az előttük álló nehézségek megoldásában. A hálózat egyúttal a közös problémák együttes megoldására irányuló együttműködést is támogatja az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok megvalósításnak előmozdítása érdekében.
A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási projekt különösen kedvező eredményeket hozó újításnak bizonyult, mivel lehetővé tette, hogy a tagállami intézmények külső hivatkozási pontokra támaszkodjanak, építő jellegű visszajelzéseket kapjanak szakértőktől, és az egyedi igényekhez igazított tanulási tevékenységekben vegyenek részt más hasonló intézményekkel közösen. A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási körök alakulásával az áfsz-ek folyamatosan fejleszthetik szervezetüket és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaikat. A teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás akár számos más szakpolitikai területen és az Unió-szerte a kiválóság érdekében indított kezdeményezésekben is alkalmazható lehet.
A hálózat az eddigi sikereire építve biztató előrelépéseket tesz annak érdekében, hogy tagjai számára megőrizze jelentőségét. Tagjai készek együttműködni, bevált módszereiket megosztani és a tanulásnak szentelt rendezvényeken részt venni, ami megerősíti azon közös törekvésüket, hogy folyamatosan fejlődjenek, és végeredményben jobb és eredményesebb szolgáltatást nyújtsanak minden európai polgárnak. A hálózat a határozatban rögzített nyolc célra összpontosítja tevékenységeit. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy olyan, újonnan jelentkező problémákra is reagáljon, mint a menekültügyi válság.
A határozat értelmében a hálózat 2020. december 31-ig működik. Ez a jelentés az eddigi tevékenységeiről nyújt időközi áttekintést. A határozat hatályának lejárta előtt újabb jelentés készül. Ami a jövőt illeti, a 2017. évi munkaprogramban előirányzott tevékenységek teljes mértékben előmozdítják az áfsz-ek céljainak és igényeinek teljesítését. Ilyen jellegű tevékenységek a hálózat fennállásának teljes ideje alatt zajlanak.
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2014.159.01.0032.01.HUN
A 3. cikkben foglaltak szerint.
Külön kiemelendő a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja. Ebben a hálózat felkérést kapott arra, hogy fejlesszen ki és valósítson meg az Unió egészére kiterjedő, tényeken és teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási rendszert az áfsz-ek között, a következő területeken folytatott tevékenységük megfelelő módszerekkel való összehasonlítása céljából: hozzájárulás a munkanélküliség csökkentéséhez valamennyi korcsoport viszonylatában; hozzájárulás a munkanélküliség és inaktivitás időtartamának csökkentéséhez; az üres álláshelyek betöltése; az ügyfelek elégedettsége az áfsz-ek szolgáltatásaival.
A folyamatban lévő és jövőbeli tevékenységekről a 2017. évi munkaprogram nyújt felvilágosítást: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=17001&langId=en
A hálózat 2015. és 2016. évi tevékenységeiről készült éves jelentések elérhetők a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1100&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16966&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=13728&langId=en
http://ec.europa.eu/social/contentAdmin/BlobServlet?docId=13199&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16571&langId=en
http://www.consilium.europa.eu/en/council-eu/configurations/epsco/
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16068&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16601&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=9690&langId=en
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16334&langId=en
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2016.107.01.0001.01.ENG
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=16007&langId=en és http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=17666&langId=en
Az áfsz-ek teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulási módszere a szervezetek hatékonyságának értékelésére szolgáló holisztikus eszközre, az Európai Minőségirányítási Alapítvány kiválósági modelljére támaszkodik. Kifejezetten az európai áfsz-ek közötti, teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás céljából az egyedi igényekhez igazították a kapcsolódó, közös értékelési keretre vonatkozó megközelítés alkalmazását.
1. Stratégiai teljesítményirányítás; 2. az operatív folyamatok megtervezése, például: az álláskeresők eredményes orientálása és profiljuk hatékony meghatározása, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök igényre szabott felhasználása; 3. fenntartható aktiválás és az átmenetek fenntartható kezelése; 4. kapcsolattartás a munkaadókkal; 5. az áfsz-szolgáltatások tényalapú kidolgozása és végrehajtása; 6. az érdekeltekkel kialakított partnerségek eredményes irányítása; 7. az áfsz-erőforrások elosztása.
További példák az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának 2015. július és 2016. december közötti időszakra vonatkozó éves jelentésében találhatók a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=17000&langId=en