EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.10.

COM(2017) 228 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése

Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára

{SWD(2017) 155 final}

„A digitális technológia és a digitális kommunikáció az élet minden részét áthatja.
Olyan Európáért kell dolgoznunk, amely eszközöket biztosít polgárainknak és gazdaságunknak,
amelyek mostanra digitálissá váltak.”

Juncker elnök az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14.)

1. Bevezetés

A technológiai változások egymást követő hullámai átalakították az emberi társadalmakat és a gazdaságokat, és hosszú távú előnyökkel jártak mind a gazdasági növekedés, mind pedig az életminőség tekintetében. A jelenlegi digitális forradalom erre ismét lehetőséget ad.

Az európaiak kétharmada úgy gondolja, hogy a legújabb digitális technológiák pozitív hatással járnak a társadalomra, a gazdaságra és a saját életükre. A válaszadók többsége azon a véleményen van, hogy az EU-nak, a tagállamok hatóságainak és a vállalatoknak intézkedéseket kell hozniuk a digitalizálással kapcsolatos kérdések megoldása érdekében 1 .

Az EU polgárai és vállalkozásai rendelkeznek a digitális egységes piac előnyeinek kihasználásához szükséges erősségekkel. Ezek között említhető az erős gyártási alap és a gyorsan növekvő innovatív vállalkozás ökoszisztéma, amelyek az újonnan digitalizált ipari folyamatokkal és a képzett munkaerővel együtt a belátható jövőben ösztönözhetik a növekedést. Az Európai Uniónak az európai szolgáltatási ágazatok – különösen az egészségügy, az ápolás, az energetika, a közlekedés és a finanszírozás – digitalizálásának maximalizálása érdekében ki kell használnia ezeket az eszközöket, hogy teljes mértékben kiaknázza az adatközpontú gazdaságban rejlő lehetőségeket.

Ezeket az erősségeket azonban csak akkor lehet teljes mértékben felhasználni, ha a digitális készségek és infrastruktúra terén jelentős kiegészítő beruházásokra kerül sor uniós szinten, a tagállamokban és a magánszektorban. Az egységes digitális piac kialakításához világos és stabil jogi környezetre is szükség van az innováció ösztönzése, a piac széttöredezettségének kezelése és valamennyi szereplő számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett csatlakozzanak az új piaci dinamikához. Ez biztosítja azt a bizalmi alapot, amely elengedhetetlen a vállalkozások és a fogyasztók bizalma szempontjából.

Ez volt a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia célja 2 . A jobb hozzáférés és a tisztességes feltételek révén ez a stratégia olyan nyílt piacot jelent, ahol a vállalkozások és az emberek ugyanolyan könnyen képesek Európában bárhol hatékonyan működni, ahogyan otthon. A stratégia elfogadása óta eltelt két évben a Bizottság a 16 kulcsfontosságú intézkedés mindegyikére vonatkozóan javaslatokat tett. Ezek a javaslatok azokkal a területekkel foglalkoznak, amelyeken az EU konkrét hozzáadott értéket teremthet, azokra az európai digitális projektekre összpontosítva, amelyeket hatókörük és méretük miatt az egyes országok egyedül nem tudnak megvalósítani. Minden fél számára alapvető fontosságú az intézkedések elfogadásának, teljes körű végrehajtásának és hatékony betartatásának biztosítása egy olyan időkereten belül, amely összhangban áll a digitális gazdaság gyors fejlődésével. A Bizottság minden politikai eszközt és finanszírozási lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy elősegítse ennek megvalósítását, de a tagállamok, az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek teljes körű támogatása elengedhetetlen; ellenkező esetben a digitális egységes piac nem válik valósággá.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv 3 is hangsúlyozza, hogy a digitális társadalom meghatározó szerepet fog játszani Európa átalakításában. A digitális technológia hatással van az uniós politika minden aspektusára: az energia előállításának és fogyasztásának, valamint az egyik helyről a másikra utazásunk módjára, továbbá a tőkeáramlásra Európa-szerte. Az emberek hamarosan az EU egész területén utazhatnak anélkül, hogy a barangolási díjak miatt kellene aggódniuk, vagy elvesztenék hozzáférésüket azokhoz a zenékhez, játékokhoz, filmekhez, sporteseményekhez és sorozatokhoz, amelyeket már kifizettek.

Alapvető fontosságú, hogy az uniós vállalkozások megragadják a digitális technológia kínálta lehetőségeket ahhoz, hogy globális szinten versenyképesek maradjanak, és hogy az EU-s induló vállalkozások képesek legyenek gyorsan növekedni, a felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmazok, a robotika és a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások teljes körű kihasználásával, ezáltal új munkahelyeket teremtve, fokozva a termelékenységet, az erőforrás-hatékonyságot és a fenntarthatóságot. Az e-kormányzati megoldások rendelkezésre bocsátása és alkalmazása hatalmas előnyökkel járna az emberek, a vállalkozások és a közigazgatás számára is, és új, határokon átnyúló lehetőségeket nyitna meg, különösen az elektronikus aláírás révén. 

Ugyanakkor azoknak a digitális infrastruktúráknak, amelyektől a digitális gazdaság függ, erőteljesnek, ellenállónak és a változó fenyegetésekhez való alkalmazkodásra képesnek kell lenniük. Ellenkező esetben az emberek és a vállalkozások bizalma csökken, és a digitális felhasználás nem nő a lehetséges mértékben.

Ez a félidős értékelés áttekinti a digitális egységes piac megvalósítása terén elért haladást, azonosítva azokat a kérdéseket, amelyekben további erőfeszítésekre van szükség, és ahol a digitális környezet változása új uniós szintű fellépést tesz szükségessé. A jelentést mind az uniós, mind a tagállami szinten elért haladást felvázoló, az európai digitális fejlődésről szóló 2017. évi jelentés 4 , valamint az e felülvizsgálatot igazoló bizonyítékokat tartalmazó személyzeti munkadokumentum 5 kíséri.

2. Felhívás az időben történő végrehajtásra és a hatékony végrehajtásra

Az EU jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények politikai felelőssége, hogy 2017 végéig véglegesítsék a digitális egységes piac alapvető jogszabályait 6 . Késések esetén az emberek kevésbé lennének védve, és nem tudnának jobb, gyorsabb és olcsóbb összeköttetéseket igénybe venni, továbbá nem férnének hozzá több online tartalomhoz.

A fogyasztók „hármas nyeresége” kezd a konkrét előnyökben megmutatkozni

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodásai nyomán a Bizottság javaslatainak első sorozata kezd gyümölcsöket hozni. A kiskereskedelmi barangolási díjak 7 2017. június 15-étől megszűnnek. Az Unióban rendszeresen utazó mobiltelefon használók az otthon fizetettel megegyező áron intézhetnek hívásokat, küldhetnek szöveges üzenetet és használhatják az internetet. Az új szabályok betartásának és a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok szorosan figyelemmel fogják kísérni a fejleményeket.

Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága 10  azt jelenti, hogy 2018 elejétől a fogyasztók más uniós országba történő utazásaik során hozzáférhetnek filmekre, sporteseményekre, e-könyvekre, videojátékokra vagy zenére vonatkozó online előfizetéseikhez.

A „hármas nyereség” csomag utolsó része az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás kezelésére irányuló javaslat gyors elfogadásával járna 12 . A kereskedők objektív indok nélkül többé nem különböztethetnék meg hátrányosan a más tagállamokból származó fogyasztókat.

Internetkapcsolat mindenki számára

Az összeköttetések és az új szolgáltatások 2020 utáni további fejlesztésének elősegítése érdekében a tagállamok összehangolt intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a magas minőségű 700 MHz-es sávot rendelkezésre bocsássák a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés céljára. A rádióspektrum e határokon átnyúló koordinációja alapvető építőelem. Ennek hiányában az 5G hálózatok és az általuk nyújtott új szolgáltatások – például az összekapcsolt autók, a távegészségügyi ellátás, az intelligens városok vagy az utazás közbeni videóközvetítés – nem lesznek képesek hatékonyan működni. Az EU a magas színvonalú és gyors távközlési hálózatokkal való teljes körű ellátása érdekében döntő fontosságú, hogy a tagállamok továbbra is összehangolt megközelítést alkalmazzanak a rádióspektrum-politika terén.

Ha a digitális forradalom előnyei mindenkit megilletnek, Európának olyan, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretre van szüksége, amely elősegíti az EU egész területén – beleértve a vidéki területeket is 14 – zökkenőmentes hozzáférést biztosító infrastruktúra kiépítését, a hatékony verseny megőrzése mellett. A szükséges beruházások nagy része a magánszektorból fog származni, a jobb szabályozási környezetre építve. Az Elektronikus Hírközlési Kódexre vonatkozó javaslatok 15 és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről (BEREC) szóló rendelet 16 gyors elfogadása ezért szintén alapvető fontosságú.

A gyors szélessávú hozzáférés kiépítését az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben javasolt intézkedések is támogatják a spektrumkoordináció fokozása, a távközlési piacokon folyó verseny elősegítése és a nagy kapacitású hálózatokba történő beruházások ösztönzése érdekében. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv gyors végrehajtása szintjén szükséges. 17

A nagy sebességű szélessávú hozzáférés terén jelenleg folyamatban lévő beruházások további ösztönzése érdekében az EU mozgósítja az európai strukturális és beruházási alapokat is (mintegy 6 milliárd eurót 2020-ig annak érdekében, hogy több mint 14,5 millió háztartás számára biztosítsanak nagy sebességű szélessávú hozzáférést), valamint az olyan eszközöket, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (mintegy 3,2 milliárd EUR-nyi 19 állami és magánbefektetés) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 20 lehetővé fogja tenni a magánbefektetők számára, hogy hozzájáruljanak a gyérebben ellátott területeken a digitális hálózati infrastruktúrák támogatására irányuló erőfeszítésekhez, valamint 2021-ig akár 1,7 milliárd EUR összegű további beruházást fog generálni. Ez a munka lendületet fog kapni a helyi közösségek felhasználói számára ingyenes internet-összeköttetés előmozdításáról szóló javaslat (WiFi4EU kezdeményezés) gyors elfogadása és végrehajtása révén is. Ez akár 8000 helyi közösség számára tenné lehetővé, hogy 2020-ig összesen 120 millió EUR támogatásban részesüljön. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság rendszeresen áttekinti a nemzeti szélessávú állami támogatási programokat, és ez is egy fontos uniós szintű fellépés a beruházások ösztönzése érdekében.

Valamennyi érdekelt félnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy megvalósuljanak az EU 2025-ös összekapcsolási törekvései 21 , és hogy az 5G cselekvési terv 22 végrehajtása révén Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az 5G szolgáltatások bevezetésében.

Az online piac javítása a fogyasztók és a vállalkozások érdekében

A határokon átnyúló e-kereskedelem fellendítése a digitális egységes piac egyik fő célkitűzése. A jelenleg napirenden levő javaslatokat gyorsan el kell fogadni annak érdekében, hogy az előnyök érezhetővé váljanak. A teljes mértékben harmonizált digitális szerződési szabályok 23 és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködésre 24 vonatkozó megerősített szabályok javítani fogják a fogyasztók védelmét és a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló értékesítését végző vállalkozások működésének feltételeit A „digitális szerződésekre” vonatkozó, teljes mértékben harmonizált szabályok csökkenteni fogják a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségeket, és megszüntetik a vállalkozások „földrajzi alapú korlátozásainak” egyik fő okát. Az e-kereskedelmi lehetőségek üzleti célú kihasználása a megfizethető, határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásoktól 25 és a héa-bevallási eljárások egyszerűsítésétől 26 is függ.

Innovációbarát környezet kialakítása hatékony végrehajtás révén

A Bizottság 2015 májusában az e-kereskedelemmel kapcsolatban verseny-ágazati vizsgálatot indított annak érdekében, hogy feltárja a vállalkozások üzleti gyakorlatából eredő lehetséges versenyjogi aggályokat. Az ágazati vizsgálat eredményei 27 elősegítik majd a versenyjog érvényesítését azon e-kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek a versenyre és a határokon átnyúló kereskedelemre nézve leginkább káros következményekkel járnak. A Bizottság már három vizsgálatot indított a fogyasztói elektronika, a videojátékok és a szállodai elhelyezés állítólagos versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban.

A nemzeti hatóságok fogyasztóvédelmi végrehajtási és együttműködési intézkedéseket 28 is végrehajtottak. Az online végrehajtáshoz szükséges kapacitásépítés fokozására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekkel együtt egy jól működő online fogyasztói vitarendezési rendszer 29 és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre vonatkozó naprakész iránymutatás 30 is elősegíti annak biztosítását, hogy a gyakorlatban ténylegesen érvényesüljenek a fogyasztói jogok.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen a kreativitás és az innováció előmozdításához, valamint a piacba vetett bizalom megteremtéséhez. A Bizottság véglegesíti a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésére vonatkozó jelenlegi jogi keret értékelését, ideértve a szerzői jogot is.

A magánélet és a személyes adatok tényleges védelme az interneten

Az általános adatvédelmi rendelet 31 a digitális korban alapvető eszköz az egyéneket megillető, a személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jog érvényesítéséhez. A rendelet egyszerűsített szabályokat kínál a vállalkozásoknak, új üzleti lehetőségeket teremt és ösztönzi az innovációt. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, a független adatvédelmi felügyeleti hatóságokkal, valamint a vállalkozásokkal és a civil társadalommal a rendelet 2018. május 25-étől történő alkalmazására való felkészülésben.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet 32 felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kiegészítené az általános adatvédelmi rendeletet, egyben biztosítaná az összhangot az általános adatvédelmi rendelet vonatkozó szabályaival. E rendelet tovább erősíti majd a jogbiztonságot és a felhasználók online adatvédelmét, ugyanakkor a felhasználók hozzájárulásához kötötten növelni fogja a kommunikációs adatok üzleti célú felhasználását is. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet gyors elfogadása lehetővé fogja tenni a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy az általános adatvédelmi rendelet 2018. májusi alkalmazásától teljes körűen élvezzék a digitális adatvédelmi keret előnyeit.

A tartalom létrehozására és terjesztésére vonatkozó feltételek javítása a digitális korban

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33 javasolt felülvizsgálata megteremti majd a digitális kor igényeinek megfelelő jogi keretet. Biztosítani fogja a versenyképesség és a fogyasztóvédelem közötti egyensúlyt, előnyösebb helyzetbe hozza az európai alkotásokat, és fokozza a szabályozó hatóságok függetlenségét.

Az EU-nak is szüksége van olyan korszerű szerzői jogi szabályokra, amelyek biztosítják a fogyasztók és az alkotók számára, hogy a legnagyobb mértékben élni tudjanak a digitális világ előnyeivel. A Bizottság javaslatának 35 célja, hogy fokozza a határokon átnyúló hozzáférést az online tartalomhoz, szélesebb körű lehetőségeket biztosítson a szerzői jogi oltalom alatt álló anyagoknak az oktatásban, a kutatásban és a kulturális örökségben való használatához, valamint hogy az online tartalom piaca jobban és tisztességesebben működjön.

3. A tisztességes, nyílt és biztonságos digitális környezet biztosítása

A digitális világ természeténél fogva olyan gyorsan változó környezet, amelyben a politikának alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Mivel az új technológiák elterjednek, jelentős haszonnal járhatnak a gazdaságban és a mindennapi életünkben. Fontos azonban, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bizalmának megnyerése érdekében szabályokon alapuljanak. Ez azt jelenti, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiát ki kell terjeszteni, hogy kövesse az új tendenciákat és megfeleljen az új kihívásoknak, amilyenek például az online platformokhoz, az adatgazdasághoz és a kiberbiztonsághoz kapcsolódóak.

3.1. Az online platformoknak a tisztességes internetes ökoszisztéma felelős szereplőiként történő támogatása

Az online platformok ösztönzik az innovációt és a növekedést a digitális gazdaságban. Fontos szerepet játszanak az online világ fejlődésében, és új piaci lehetőségeket teremtenek, különösen a kkv-k számára. Ugyanakkor a platformok az internet kulcsfontosságú kapuőreivé váltak, ami az információhoz, a tartalomhoz és az internetes kereskedelemhez való hozzáférést jelenti. Az internetes platformok szervezik az internet „ökoszisztémáját”, amely az world wide web mélyreható átalakulását jelenti, és új lehetőségeket, de egyben kihívásokat is teremt.

Az online platformokról szóló 2016. májusi közleményében 39 a Bizottság két konkrét kérdést azonosított a további vizsgálatokhoz: a tisztességes és innovációbarát üzleti környezet megőrzését, valamint annak biztosítását, hogy az illegális online tartalmakat 40 a megfelelő fékek és ellensúlyok mellett megfelelő időben és hatékonyan töröljék az online platformokról 41 .

Tisztességes és innovációbarát platformgazdaság biztosítása

A Bizottság tényfeltárást folytatott a vállalkozások és a platformok közötti kereskedelmi gyakorlatokról. Az előzetes eredmények azt jelzik, hogy egyes internetes platformok olyan kereskedelmi gyakorlatokat folytatnak, amelyek szakmai felhasználóik számára potenciális hátrányt jelentenek, mint például a termékek vagy szolgáltatások megszüntetése („törlés a listáról”) kellő értesítés vagy a platform határozatának tényleges megtámadási lehetősége nélkül. Széles körben aggodalomra ad okot, hogy egyes platformok előnyben részesíthetik a saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat, egyéb módon különbséget tehetnek a különböző szállítók és eladók között, és korlátozhatják a személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférést valamint azok használatát, ideértve közvetlenül a vállalatok által a platformokon végzett tevékenységekből eredő adatokat is. Szintén kulcsfontosságú kérdésként határozták meg az átláthatóság hiányát, például a rangsor vagy a keresési eredmények tekintetében, illetve az egyértelműség hiányát bizonyos alkalmazandó jogszabályokkal vagy szakpolitikákkal kapcsolatban. A szakmai felhasználók és az online platformok közötti nézetkülönbségek jelentős része megoldatlan marad, ami jelentős negatív hatást gyakorolhat az érintett vállalkozásokra 42 . Az, hogy általában véve hiányzik a hozzáférhető jogorvoslat, amely lehetővé tenné az üzleti felhasználók számára, hogy gyorsan és hatékonyan kezeljék a felmerülő kérdéseket azok felmerülésekor, szintén kulcsfontosságúak a vállalkozások és a platformok közötti viszonyban, amint azt az új bizonyítékok is alátámasztják.

Annak mérlegelése során, hogy miként kell kezelni ezeket a lehetséges aggodalmakat, a Bizottság általános politikai célkitűzése az, hogy az online gazdaságban biztosítsa a tisztességes, kiszámítható, fenntartható és végső soron megbízható üzleti környezetet.

Az illegális online tartalmak elleni küzdelem

Az illegális online tartalom terjedése elleni küzdelemhez valamennyi érdekelt részéről határozott fellépésre van szükség. Ugyanakkor biztosítani kell az alapvető jogokat, például a szólásszabadságot, és ösztönözni kell az innovációt. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az online platformok tekintetében továbbra is kiegyensúlyozott és kiszámítható felelősségi rendszert tart fenn, és ágazati, problémaközpontú megközelítést alkalmaz az illegális online tartalom elleni küzdelem terén 43 .

A Bizottság az online bizalomépítés elősegítése érdekében vállalta, hogy megvizsgálja, hogy szükség van-e formális, egész Európára kiterjedő megjelölési és eltávolítási mechanizmusokra a jogellenes tartalom tekintetében (értesítés és cselekvés), valamint hogy kell-e iránymutatást nyújtani a felelősségre vonatkozó szabályokról, és kell-e támogatni az olyan platformokat, amelyek proaktív módon önkéntes intézkedéseket vezettek be az illegális tartalmak elleni küzdelem érdekében. A digitális egységes piac keretében a platformokról folytatott párbeszéd során elért közelmúltbeli haladásra és eredményekre építve a Bizottság úgy véli, hogy lehetőség van a folyamatban lévő kezdeményezések jobb összehangolására a nagyobb koherencia érdekében, valamint összehangolt nyomon követésre a párbeszédek hatásának megerősítése érdekében. A Bizottság jövőbeli munkájának – a platformokkal együttműködésben – részét fogja képezni a jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó eljárási szempontok és elvek megvitatása. Ez olyan kérdéseket érint, mint az online közvetítők „értesítési és cselekvési” eljárásaira vonatkozó minimumkövetelmények, amelyek például az értesítésekre vonatkozó minőségi követelményekhez, az értesítésre adott válasszal kapcsolatos eljárásokhoz, a jelentéstételi kötelezettségekhez, a harmadik felekkel történő konzultációs mechanizmusokhoz, a vitarendezési rendszerekhez, a hatóságokkal való koordinációhoz, valamint a visszaeső jogsértőkhöz és a visszaélésszerű, rosszhiszemű értesítésekhez kapcsolódnak. Mindezt a már folyamatban lévő párbeszédekkel és a más területeken, például az európai biztonsági stratégia keretében megkezdett munkával összhangban és azok sérelme nélkül kell végrehajtani. Az e területen végzett további munka a legjobb ágazati gyakorlatok előmozdítását is érintheti, például a hivatalos jelölési programok tekintetében.

3.2. Az európai adatgazdaság kialakítása 

Az adatgazdaság segítheti az európai vállalkozások növekedését, a közszolgáltatások korszerűsítését és a polgárok helyzetének erősítését. Ennek érdekében az adatoknak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lenniük és az egységes piacon belül szabadon kell, hogy mozoghassanak, továbbá szükség van nagyteljesítményű számítógépes kapacitásokra az elemzésükhöz. 

Az uniós jogszabályok 46  tiltják a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának korlátozását a személyes adatok védelemével kapcsolatos indokok alapján. Más típusú korlátozások azonban nem tartoznak az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá. Emellett a nem személyes adatok 47 kívül esnek a jelenlegi szabályok hatályán.

A nem személyes adatok hatékony és megbízható, határokon átnyúló szabad áramlásának biztosítása érdekében a tagállamoknak és az iparnak az adatok EU-n belüli szabad áramlásának elvét kell követniük. Az adatok helyére vonatkozó követelmények, amelyek meghatározott területeken az adatok tárolására és feldolgozására vonatkoznak, csak korlátozott esetekben minősülnének indokoltnak, például nemzetbiztonsági célokból.

A közös megközelítések előmozdítása érdekében a Bizottság nyilvános konzultációt indított 48 , valamint részletes eszmecserét folytatott a tagállamokkal a digitális egységes piacon belüli szabad adatáramlásra vonatkozó uniós együttműködési keretről. Ez a keret – az adatok EU belüli szabad áramlásának elvén túlmenően – a tagállamok biztonságos tárolásra vonatkozó jogos érdekeit is figyelembe vehetné, miközben biztosítaná az adatok határokon átnyúló rendelkezésre állását szabályozási, például adóellenőrzési célból, ugyanakkor megóvná a nem személyes adatok szabad áramlásából eredő gazdasági és egyéb előnyöket is. A Bizottság további kiegészítő intézkedéseket mérlegel annak érdekében, hogy az Európai számításifelhő- kezdeményezéssel 49 összhangban lefedje az üzleti felhasználók számítási felhőre vonatkozó szerződéseit, valamint a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtók közötti váltást.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet, ha megállapítja, hogy a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó jelenlegi szabályokat nem megfelelően hajtják végre. Emellett a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni, hogy a tagállamok hogyan fogják alkalmazni az általános adatvédelmi rendeletben szereplő egyes előírásokat, például a genetikai, biometrikus és egészségügyi adatok tekintetében 50 , annak biztosítása érdekében, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását.

Miközben a személyes adatok tekintetében léteznek harmonizált szabályok, a nem személyes adatokhoz való hozzáférést és azok újbóli felhasználását vállalkozások közötti kapcsolatrendszerben a vállalkozások esetileg, szerződéses alapon kezelik. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közleményt 51 követő nyilvános konzultáció alapján a Bizottság vizsgálja, hogy a nem személyes adatokhoz való hozzáférés egyértelmű keretének hiánya visszafogja-e az innovációt és a növekedést, különösen a kkv-k esetében, és hogy szükség van-e kezdeményezésekre az adatok tisztességes és kiegyensúlyozott elérésének és felhasználásának elősegítése érdekében. A Bizottságnak az adatokhoz való hozzáféréssel és azok felhasználásával kapcsolatos munkája magában fogja foglalni további állami 52 és államilag finanszírozott adatok hozzáférhetővé tétele lehetőségének vizsgálatát, mivel ezek az innovatív szolgáltatások és a tudományos kutatás fontos forrásai 53 . Megvizsgálja továbbá, hogy az állami szervek közérdekű feladataik ellátása érdekében – egyértelműen meghatározott feltételek mellett – hozzáférjenek-e magánkézben levő adatokhoz

A dolgok internetének kiépítése jelentős új kihívásokat jelent az összekapcsolt rendszerek, termékek és szolgáltatások biztonsága, valamint a vállalkozások felelőssége szempontjából. A hibás érzékelők, a sebezhető szoftverek vagy az instabil internetkapcsolat megnehezíthetik annak meghatározását, hogy műszakilag és jogilag ki felelős a bekövetkezett kárért. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e a jelenlegi jogi keret kiigazítására az új technológiai fejlesztések (többek között a robotika, a mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatás) figyelembevétele érdekében, különösen a polgári jogi felelősség szempontjából, valamint figyelembe véve a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv és a gépekről szóló irányelv folyamatban lévő értékelésének eredményeit. A szabványokban (szabványos alapvető szabadalmak) jóváhagyott, a szabadalmakkal védett technológiához való hozzáférés kiszámíthatósága kulcsfontosságú a dolgok internetének bevezetése szempontjából, mivel az ágazatok széles köre fogja végrehajtani a mobil internetkapcsolatra vonatkozó szabványokat. A Bizottság megvizsgálja, hogy milyen hatékony eszközökkel biztosítható e szellemi tulajdon hasznosítása engedélyezésének kiegyensúlyozott kerete, tiszteletben tartva mind a fejlesztők, mind a technológiát felhasználók érdekeit.

3.3. A megbízható számítógépes ökoszisztéma ösztönzése: a kiberbiztonsági kihívások együttes kezelése

A társadalom elmozdul a speciális (számítógépekre, okostelefonok vagy testen viselhető) összekapcsolt eszközöktől a mindenre kiterjedő összekapcsoltságra (háztartási cikkek, ipari termékek stb.) felé. A becslések szerint 2020-ra egyedül az EU-ban 6 milliárd háztartási eszköz (televíziók, hűtőgépek, mosógépek stb.) fog az internethez csatlakozni 54 . Az összekapcsolt gazdaság és társadalom jobban ki van téve az informatikai fenyegetéseknek és támadásoknak, és erősebb védelmet igényel. Ez a hálózatokra való fokozott támaszkodás azt jelenti, hogy összekapcsolt környezetünk csak annyira biztonságos, mint a leggyengébb láncszeme, és minden feltörése jelentős kárt okozhat. A sebezhetőségek, mint például a nem biztonságos kapcsolatok vagy termékek, kihasználása a kellemetlenségektől és kis értékű veszteségektől kezdve az érzékeny személyes adatok nagyarányú sérelméig, a terrorizmusig és a demokratikus folyamatok felforgatásáig terjedhet.

Nő a számítógépes támadások száma és kezelésük abba a problémába ütközik, hogy míg a számítógépes támadások gyakran határokon átnyúló jellegűek, a bűnüldözési hatáskörök szigorúan nemzetiek. 2016 eleje óta naponta több mint 4000 ransomware támadásra került sor, ami 300 % növekedést jelent 2015-höz képest 55 . E támadások mindenfajta méretű vállalkozás számára okoznak kár, és aláássák a digitális gazdaságba, valamint a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat. A nagyszabású számítógépes támadások az EU egész területén megzavarhatják a szolgáltatásokat, és használhatják őket a hibrid támadások elkövetői 56 . Ezért hatékony uniós szintű reagálásra és válságkezelésre van szükség, a célzott számítógépes szakpolitikákra és az európai szolidaritást és kölcsönös segítségnyújtást szolgáló szélesebb eszközökre építve 57 .

Európa fontos lépéseket tett a kiberbiztonság és a digitális technológiákba vetett bizalom növelése felé. 2013-ban uniós kiberbiztonsági stratégiát fogadtak el 58 . A kiberbiztonságról szóló első uniós jogalkotási aktust, a hálózatok- és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS irányelv) 59 2016. júliusában fogadták el. Az irányelv létrehozta a tagállamok közötti stratégiai és operatív együttműködéshez, valamint az EU belüli hálózatok és információs rendszerek ellenállóbbá tételéhez szükséges struktúrákat.

A 2013 óta jelentősen megváltozott veszélyekre tekintettel felül kell vizsgálni az EU kiberbiztonsági stratégiáját. Jelenleg zajlik egy értékelés, melynek célja a stratégia hatékonyságának felmérése és az uniós fellépés hiányosságainak feltárása. Ez az értékelés adalékként szolgál majd egy integrált és előretekintő felülvizsgálatoz, amelynek célja annak meghatározása lesz, hogy az EU hogyan nyújthat hozzáadott értéket a megelőzés és az ellenálló képesség, a reagálás, az elrettentés és a válságkezelés tekintetében, és hogy milyen globális szintű szerepet tölt be az EU a kiberbiztonság előmozdítása terén.

A nemrégiben lezajlott nyilvános konzultációt és a folyamatban levő teljesítményértékelést 60 követően felül kell vizsgálni az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatását és feladatait, figyelembe véve különösen a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv szerinti új szerepét.

Az összekapcsolt termékeknek és rendszereknek a piacon való megjelenésüktől fogva biztonságosnak kell lenniük. A nagy adathalmazok és a felhőalapú alkalmazások kiépítésének is biztonságosnak kell lennie, és meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályoknak. Az IKT biztonsági tanúsítvány uniós szintű megszervezésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai IKT-biztonsági keret létrehozása mind az internet iránti bizalom megőrzését, mind pedig a kiberbiztonsági piac jelenlegi széttöredezettségének kezelését eredményezheti. 

Emellett meg kell őrizni és fejleszteni kell az alapvető kiberbiztonsági ipari kapacitásokat az EU-ban. A 2016-ban létrehozott köz- és magánszféra közötti kiberbiztonsági partnerségre építve, amely 2020-ig akár 1,8 milliárd EUR befektetést fog ösztönözni, tovább fog folyni annak vizsgálata, hogy az Unió és tagállamai hogyan tudnának együttesen több forrást áldozni a kiberbiztonsági ellenálló képesség közös megerősítésére, a kutatás fellendítésére, valamint a közös kiberbiztonsági kihívásokkal szembesülő ágazatokban (például az energetika, a közlekedés, a pénzügyi és az egészségügy) az erős kiberbiztonsági ipar biztosítására 61 .

4. Társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulásának kezelése

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégián belül számos szakpolitikai intézkedés van folyamatban, amelyek fokozott erőfeszítéseket igényelnek a lehetőségek megragadása és a digitalizálás kihívásainak kezelése érdekében. A vállalkozások termelékenységének növelése révén a digitális technológiák különösen fontosak az EU gazdasága számára. Olyan munkahelyeket őrizhetnek meg Európában, amelyek máskülönben elköltöznének alacsonyabb költségekkel járó alternatív helyekre. A gyorsan növekvő induló vállalkozások és a növekvő cégek támogatása innovációs és foglalkoztatási előnyökkel jár, mivel ezek a vállalatok jellemzően új munkahelyeket teremtenek 62 . A digitális átalakulás segít abban, hogy a hagyományos iparágak erőforrás-hatékonyabb módon termeljenek új termékeket, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy jobb, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatásokat nyújtsanak. Ily módon teljesen új gazdasági ágazatok jelentek meg, mint például az alkalmazások. Ez a digitális átalakulás azonban gazdasági és társadalmi kihívásokhoz vagy zavarokhoz is vezethet 63 . 

Ebben a helyzetben biztosítanunk kell, hogy az egyének és a vállalkozások hasznát lássák e technológiáknak és új szolgáltatásoknak, valamint külön erőfeszítéseket kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egyes népességi csoportok vagy régiók lemaradjanak. Az EU-nak gondoskodnia kell a digitális átalakítási folyamat kezeléséhez szükséges politikai intézkedések megfelelő kombinációjáról.

4.1. Digitális készségek és lehetőségek mindenki számára

A digitalizálás – a korábbi technológiai ugrásokhoz hasonlóan – hatással lesz a munkaerőpiacokra: egyes munkahelyek lecserélődnek, új munkahelyek jönnek létre, és számos munkahely át fog alakulni. Még ha jelenleg lehetetlen is megbecsülni a valós hatásokat, nyilvánvaló, hogy a digitális átalakulást állami politikákkal kell kísérni, hatásait pedig tompítani kell.

Már az összes munkahely 90 %-ához van szükség a digitális készségek legalább bizonyos szintjére, és az ilyen készségek egyre fontosabbá válnak azok számára is, akik társadalmi és civil tevékenységekben szeretnének részt venni 66 . Európa fejleszti digitális készségeit, de a fejlődés lassú, és jelentős eltérések tapasztalhatók 67 . 2016-ban az EU lakosságának 44 %-a és a munkaerő 37 %-a nem rendelkezett elegendő digitális készséggel 68 . Aggasztó, hogy az európai vállalkozások közel fele még mindig nem alkalmaz stratégiát munkaerejük átképzésére 69 .

A munkavállalóknak új készségekre van szükségük ahhoz, hogy kihasználhassák az új technológiák bevezetését. Ehhez jelentős beruházásokra lesz szükség. 2016. júniusában az új európai készségfejlesztési program 70 megállapította, hogy a digitális készségeket a jövőbeli alapvető készségek részének kell tekinteni, amit a szociális jogok európai pillérében is hangsúlyoztak 71 . Ez magában foglalja a felnőttek alapvető készségeinek, többek között a digitális készségeknek a fejlesztését azáltal, hogy a Tanács 2016. decemberében olyan ajánlást fogadott el, amely 2018 középéig nemzeti cselekvési terveket irányoz elő 72 . A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 73 a digitális készségek fejlesztése érdekében mozgósítja a vállalkozásokat, a szociális partnereket és a hatóságokat, és elősegítheti az uniós források felhasználásának optimalizálását a képzettségi szint és a foglalkoztathatóság növelése érdekében. Az így létrejött partnerségek szintén segíthetik a Bizottságot abban, hogy 2018-ban elindítsa és végrehajtsa „digitális lehetőségek” elnevezésű kísérleti programját, amelynek célja, hogy digitális területen megvalósuló, határokon átnyúló szakmai gyakorlatok révén gyakorlati tapasztalatokat biztosítson a diplomások számára.

Az EU belüli reformok nagy száma ellenére azonban a Bizottság aggodalmának ad hangot, és úgy véli, hogy a készségek terén nemzeti szinten egyértelműen határozottabb fellépésre és előrelépésre van szükség. Miközben gazdaságunk és társadalmunk gyorsan változik, az oktatás és képzés módja csak csekély mértékben változott. A jelenlegi ütemű változás mellett tovább bővül az eltérés az emberek által ismert és azon képességek között, melyekre szükségük van. A tagállamoknak cselekedniük kell, és a Bizottság politikai támogatással, kutatással és gyakorlati eszközökkel kész segítséget nyújtani számukra az oktatási és képzési rendszereik korszerűsítéséhez 74 .

A készségekre vonatkozó menetrend és a kezdeményezések végrehajtását a tagállamoknak kiemelten kell kezelniük, hogy kísérjék a digitális átalakulást.

4.2. Induló vállalkozások és az ipar- és szolgáltatási ágazatok digitalizálása

A technológiai változás üteme azzal jár, hogy azok a vállalatok, amelyek nem képesek átállni, lemaradnak. A digitális készségek fejlesztése folyamatának azzal egyidejűleg kell megvalósulnia, hogy a az összes iparágban működő mindenféle méretű vállalkozás bevezeti a digitális technológiákat. Ez – különösen az induló vállalkozások és a kkv-k számára – lehetőséget teremt arra, hogy alacsonyabb költségek mellett és kevesebb forrással hozzanak létre új és jobb termékeket és szolgáltatásokat, valamint hogy az EU politikáit úgy alakítsák ki, hogy a vállalkozások a lehető legjobban profitáljanak abból.

Annak érdekében, hogy az európai vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák a digitális technológia előnyeit, a Bizottság 2016. áprilisában az európai ipar digitalizálására 75 vonatkozó átfogó stratégiát fogadott el, amely intézkedéseket tartalmazott a digitális ipart érintő nemzeti kezdeményezések közötti együttműködés és az egymástól való tanulás ösztönzésére. Ennek érdekében a 2017. március 23-án Rómában megrendezett digitális napon elindították a „nemzeti kezdeményezések európai platformját”.

Az elkövetkező három év során a Horizont 2020 további 300 millió EUR-t irányoz elő a digitális innovációs központokhoz kapcsolódó tevékenységekre, amelyek elengedhetetlenek a helyi induló vállalkozások és az innováció támogatásához. Szintén tervbe vették a kulcsfontosságú technológiák – többek között a nanoelektronika, a fotonika, a robotika, az 5G, a nagy teljesítményű számítástechnika, a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia – terén végrehajtandó, közel 3,2 milliárd EUR összegű folyamatos beruházást, valamint az értékláncok mentén a kísérleti vonalakkal, laboratóriumokkal való integrációt. Ebből a beruházásból 300 millió EUR kifejezetten a következő generációs digitális ipari platformok fejlesztésére irányoztak elő, különösen az intelligens gyárakhoz és szolgáltatásokhoz vezető új referencia architektúra modelleken keresztül. Az uniós ipar digitalizálásának egyik fő sikertényezője a beruházások kritikus tömegének mozgósítása az összes európai kutatási és innovációs beruházás további magánberuházások és állami beruházások révén történő növelésével, elsősorban az uniós alapok a gazdaság valamennyi ágazatára gyakorolt hatása növelése érdekében a köz- és magánszféra közötti partnerségek útján. Ezzel az európai kutatásra és innovációra fordított teljes összeg eléri a mintegy 5,5 milliárd EUR-t, amelyet – elsősorban a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, a gazdaság valamennyi ágazatára gyakorolt hatás növelése érdekében – tovább erősítenek a magán- és állami beruházások.

Az energiaágazat jelentős átalakuláson megy keresztül. A „tiszta energia minden európainak” csomag 76 javaslatai megerősítik a fogyasztókat megillető, fogyasztási adataikhoz való szabad hozzáférésére vonatkozó joggal kapcsolatos meglévő rendelkezéseket. Ez többek között felhasználható az energiaszegénység felismerésére és kezelésére, illetve az épületek energiahatékonyságának javítására. A javasolt intézkedések javítani fogják a mérési adatokhoz való hozzáférést is, ami fontos segítség a fogyasztók számára, hogy optimalizálni tudják fogyasztásukat, valamint az energiaszolgáltatók és a szolgáltatók számára, hogy ajánlataikat az egyes fogyasztók számára személyre szabják. Ezenkívül a digitális technológiák hozzájárulnak az erőforrások hatékonyabb felhasználásához a termék életciklusa során, amely a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv központi eleme. 77  A digitális technológiák (automatizálás és gépesítés) gyártási folyamatokba való teljes beépítése javíthatja a termékek újrafeldolgozását és leszerelését, valamint az automatizált, magas színvonalú válogató és hasznosító rendszerek kifejlesztését.

A közlekedés területén az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás felé történő elmozdulás csökkentheti a balesetek számát, a környezetszennyezést és a forgalmi torlódásokat, és javítja a forgalom- és kapacitásgazdálkodást, valamint az energiahatékonyságot. Erősíti a közlekedési és a digitális iparágak versenyképességét is, és elősegíti a közlekedés különböző módjainak a felhasználók szükségleteihez szabott egységes mobilitási rendszerbe való integrálását, legyen szó teherszállítási logisztikáról vagy személyszállításról, ideértve a különleges segítségre szorulókat is. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúak a közlekedési infrastruktúra, az adatok, az alkalmazások, a szolgáltatások és a hálózatok interoperabilitását biztosító szabványok. Egy márciusban aláírt szándéknyilatkozat útján 27 uniós tagállam, valamint Svájc és Norvégia 78 jelezte, hogy készek együttműködni a közúti biztonságra, az adatokhoz való hozzáférésre, az adatok minőségére és a felelősségre, az összeköttetésre és a digitális technológiákra vonatkozó, határokon átnyúló kísérletek terén. Egyértelmű, hogy a magas fokon automatizált és összekapcsolt járművek előállítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást az uniós autóipar számára ahhoz, hogy nemzetközi szinten versenyképes maradjon. A Bizottság egy átfogó mobilitási intézkedéscsomagon is dolgozik, amelyet két szakaszban tervez bevezetni 2017 folyamán.

A pénzügyi szektorban a digitális technológiák által lehetővé tett új megközelítések („FinTech”) javíthatják a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, megerősíthetik a versenyképességet, fogyasztói előnyökhöz vezethetnek és ösztönözhetik az induló vállalkozások növekedését. A tőkepiaci unió keretében uniós szintű fellépések előkészítését célzó nyilvános konzultáció 79 indult. A blokklánc 80 az áttörést jelentő technológiák egyike, amely jelentős hatást gyakorolhat a pénzügyi szektorra, vagy akár messze azon túl is. Tervbe vették a blokklánc technológiák európai megfigyelőközpontjának felállítását a fejlemények feltérképezésére és nyomon követésére, a szakértelem kiépítésére és a felhasználási ügyek előmozdítására.

Az IKT-szabványok – különösen a nyílt szabványok – valamennyi ipari és szolgáltatási ágazatban fontos szerepet játszanak a digitalizálásban az interoperabilitás biztosításával, a piaci akadályok csökkentésével és az innováció előmozdításával 81 . E szabványok világszerte történő előmozdítása hozzájárul ahhoz, hogy Európa az egységes piacon túli befolyást tudjon gyakorolni a globalizált gazdaságban.

4.3. Digitális innováció a közszolgáltatások korszerűsítése érdekében

A közigazgatás korszerűsítése

A digitális technológiák lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban nyújtsanak szolgáltatásokat. Számos tagállam rendelkezik már olyan átfogó modernizációs programokkal, amelyek széles körű előnyökkel járnak polgáraik számára. Uniós szinten a 2016–2020 közötti időszakra szóló e-kormányzati cselekvési terv 82 célja a digitalizálás felgyorsítása és kiterjesztése, ezáltal növelve a közigazgatás hatékonyságát, és elősegítve a vállalkozások és a polgárok szabad mozgását. A megtakarítások az egyszerűbb igazgatási eljárásoknál jelentkezhetnek az egyének és a vállalatok számára, amire példa az alapértelmezés szerint digitális jelleg 83 és az egyszeri adatszolgáltatás 84 elve. Például az e-közbeszerzési eljárásokban részt vevő vállalatoknak csak egy dokumentumot kellene benyújtaniuk 85 . 

Az egységes digitális portálra vonatkozó, 2017. május 2-án elfogadott javaslat 87 segíteni fogja az embereket és a vállalkozásokat abban, hogy kevesebb adminisztratív teherrel szembesüljenek az egységes piacon belüli több országot érintő mozgásuk és/vagy üzleti tevékenységük során. Ez megkönnyíti majd a releváns információs- és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy bizonyos kulcsfontosságú adminisztratív eljárásokat online végezzenek, és a más országokból származó felhasználók számára megkülönböztetésmentes hozzáférést fog biztosítani a nemzeti online eljárásokhoz. Ez jelenti továbbá az első lépést az egyszeri adatszolgáltatás elvének határokon átnyúló ügyekben történő alkalmazása felé.

A vállalkozások egész életciklusát érintő digitális megoldásokkal kapcsolatos tervezett kezdeményezés lehetővé fogja tenni a vállalatok számára, hogy online és határokon keresztül tegyenek eleget adminisztratív követelményeknek (nyilvántartásba vétel, vállalati dokumentumok benyújtása és frissítése), és a digitalizálás előnyeit a vállalkozás létrehozásának és fenntartásának folyamatába illeszti.

A közszektor az európai interoperabilitási keret 88 nemrégiben frissített ajánlásait követve, valamint adataiknak és szolgáltatásaiknak az INSPIRE-irányelvvel 89 összhangban történő megosztásával növelheti határon átnyúló szolgáltatásai interoperabilitását. Az európai katalógusban 90 említett IKT-szabványok használata megnövelné a digitális termékek és szolgáltatások piacát.

Tekintettel a cselekvési terv dinamikus jellegére, azt a Bizottság folyamatosan naprakésszé teszi annak érdekében, hogy erősítse a közigazgatások átalakulását, és biztosítsa a polgárok számára a könnyű, megbízható és zökkenőmentes hozzáférést az általuk igényelt és elvárt közszolgáltatásokhoz, amikor és ahol azokra szükségük van. A Bizottság új intézkedésekkel egészíti ki a cselekvési tervet, hogy növelje annak hatását 91 .

Az egészségügyi ellátás és az ellátás digitális átalakítása

A digitális technológiák segíthetik az emberek egészségének javítását és célozhatják egészségügyi rendszereket érintő rendszerszintű kihívásokat. Költséghatékony eszközöket tudnak kínálni a kórház-alapú egészségügyi modellről a betegközpontú és integrált modellre való áttérés támogatásához, javíthatják az ápoláshoz való hozzáférést, valamint hozzájárulhatnak az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához és ellenálló képességéhez. Fontos, hogy ezeket az eszközöket az adatvédelmi szabályok teljes tiszteletben tartása mellett dolgozzák ki.

A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok másik tagállamban történő kezelése során elektronikus úton áthozhassák alapvető egészségügyi információikat, és felírt gyógyszereik kiadásához e-recepteket használjanak. Ennek 2020-ig a legtöbb tagállamban működőképessé kell válnia. Ugyanakkor többet kell tenni annak érdekében, hogy minden polgár – a magánélethez való jog tiszteletben tartása mellett és teljes bizalommal – hozzáférjen a teljes elektronikus egészségügyi nyilvántartásához, és azt át tudja vinni, ha külföldön egészségügyi ellátásban részesül.

A nagyteljesítményű számítástechnika a fejlett adatinfrastruktúra és adatelemzés révén valóra válthatja a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket az egészségügy számára. Az idén létrehozott nemzeti referencialaboratóriumok európai hálózata a ritka és összetett betegségek gyorsabb diagnosztizálásához és kezeléséhez szükséges egészségügyi szakértelem és adatok összegyűjtése révén egyértelműen bizonyítja, hogy Európa mit érhet el. E területen a további uniós fellépés magas hozzáadott értékhez és kritikus tömeghez vezethet. Az EU-ban előállított és a betegek kifejezett hozzájárulásával vagy az általános adatvédelmi rendelet által engedélyezett egyéb jogi indokok alapján 92 kezelt, megfelelő biztosítékokkal körülbástyázott egészségügyi adatok eddig soha nem látott módon vihetik előre a kutatást. Lehetővé teszik továbbá a fertőző betegségek kitörésének korai felismerését, felgyorsíthatják a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök kifejlesztését, és ösztönözni tudják az innovatív egészségügyi megoldásokat, mint például a telemedicina és a mobil egészségügyi alkalmazások.

2017 áprilisában két új rendeletet 93 fogadtak el az orvostechnikai eszközökről, amelyek a következő öt év során fokozatosan alkalmazandóvá válnak. Egy új, átfogó, az egész EU-ra kiterjedő, az orvostechnikai eszközöket nyilvántartó adatbank („Eudamed”) létrehozását írják elő, amely olyan nagy adathalmazt hoz létre, amely az innovatív digitális diagnosztikai és terápiás megoldások kifejlesztését, valamint a biztonsági kérdések korai felismerését fogja szolgálni.

A Bizottság 2017-ben közleményt fog elfogadni a digitális egészségügy és ellátás területére vonatkozó további intézkedések szükségességére és alkalmazási körére válaszul, összhangban a személyes adatok védelemére, a betegek jogaira és az elektronikus azonosításra vonatkozó jogszabályokkal, különösen a következők tekintetében: ·a polgárok számára az elektronikus egészségügyi nyilvántartásaikhoz való biztonságos hozzáférés és a határon átnyúló megosztás lehetősége, illetve az e-receptek használata. ·az adatinfrastruktúra támogatása a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében a kulcsfontosságú területeken, beleértve a ritka, a fertőző és az összetett betegségeket is. ·a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti visszajelzés és interakció elősegítése, a megelőzés támogatása és a polgárok szerepének erősítése, valamint a minőségi és betegközpontú ápolás előmozdítása a krónikus betegségekre és az egészségügyi rendszerek eredményeinek jobb megértésére összpontosítva.

4.4. A digitális technológiákba és infrastruktúrákba való beruházások fokozása

A sikeres digitális egységes piac kiváló infrastruktúrát igényel 94 . Az EU 5,5 milliárd EUR összegű, a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó célzott uniós kutatási és innovációs beruházásból már 50 millió EUR összegű megrendelést tett, az ipar digitalizálására irányuló állami és magánberuházásokat mozgósítva. Az EU emellett 21,4 milliárd EUR-t tett elérhetővé az európai strukturális és beruházási alapokból a digitális és szélessávú szolgáltatások céljára a nemzeti és regionális szintű digitális növekedési stratégiák és szélessávú stratégiák rendelkezésre állásától függően, valamennyi szinten megerősítve ezáltal a politikai és a finanszírozási célkitűzések közötti kapcsolatot.

Ugyanakkor sokkal több digitális beruházásra van szükség, különösen azokon a területeken, ahol a beruházási szükségletek messze túlmutatnak az egyes tagállamok önálló kapacitásain. Az uniós finanszírozási programokat 96 a köz- és magánfinanszírozás más forrásai, többek között az európai stratégiai beruházási alap (ESBA) révén lehet hatékonyabbá tenni, kombinálni és kiegészíteni. 2017 áprilisáig az európai stratégiai beruházási alaphoz kapcsolódó beruházások a digitális ágazatban mintegy 17,8 milliárd EUR-t tettek ki, beleértve a köz- és magánszférából származó finanszírozást (az említett időpontban mozgósított beruházások teljes összegének 10 %-a) 97 .

Az európai nyílt tudományosadat-felhő, a nagyteljesítményű számítástechnika és az európai adatinfrastruktúra fejlesztése

Az európai felhő kezdeményezésről 98 szóló közleményben bejelentett, a kutatókat, az állami szektort és a vállalkozásokat célzó világszínvonalú európai tudományosadat-felhő létrehozása javítani fogja a vállalkozások, különösen a kkv-k és a nem technológiai iparágak kapacitását az innováció és a nagyobb értékű digitalizált termékek előállítása terén. 2020-ra az európai nyílt tudományosadat-felhő olyan virtuális környezetet fog kínál, amelyben lehetőség lesz az adatok tárolására, megosztására és újrafelhasználására, különböző tudományterületeken és határokon átnyúlva 99 . Más kezdeményezésekhez, például az Kopernikusz föld-megfigyelési adatokhoz kapcsolódó adat- és információs szolgáltatásokhoz (DIAS) is kapcsolódni fog.

A nagy teljesítményű számítástechnika döntő fontosságú az ipar és az adatgazdaság digitalizálása szempontjából. Lehetővé teszi a magasabb értékű termékekre és szolgáltatásokra való áttérést. Egyes európai ágazatok, mint a feldolgozóipar, a kőolaj és a földgáz, az energia vagy a közlekedés, sikeresen vezettek be nagyteljesítményű számítástechnikán alapuló alkalmazásokat. A nagyteljesítményű számítástechnikai infrastruktúra-képességek tekintetében azonban Európa pozíciója romlik, mivel Kína, az Egyesült Államok és Japán leelőzték. A világszínvonalú, magas teljesítményű számítástechnikai eszközök nélkül Európa nem fogja elérni azt a törekvését, hogy élénk adatgazdasággá váljon.

Európa nem vállalhatja annak kockázatát, hogy az uniós kutatás és ipar által előállított adatokat máshol dolgozzák fel a nagyteljesítményű számítástechnikai képességek hiánya miatt. Ez növelné a harmadik országok létesítményeitől való függőségünket, és az innováció Európa elhagyására ösztönözné.

Jelentős beruházásokra van szükség a nagy teljesítményű gépek kifejlesztéséhez, beszerzéséhez és működtetéséhez, és egyetlen európai ország sem rendelkezik önmagában az ehhez szükséges forrásokkal. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak ezért össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket, és meg kell osztaniuk forrásaikat ezen európai kiemelt projekt sikerének biztosítása érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács határozott politikai támogatást biztosított az EU vezető szerepének visszaszerzéséhez azáltal, hogy célul tűzte ki, hogy 2022–2023-ra a nagyteljesítményű számítástechnikai létesítményei a legjobb három között legyenek, valamint, hogy erős uniós nagyteljesítményű számítástechnikai ipar épüljön ki.

2017. március 23-án a római digitális napon hét tagállam 101 nyilatkozatot írt alá a számítástechnika és az adatinfrastruktúra következő generációjának támogatására. Az európai számítástechnikai- és adatinfrastruktúra fejlesztése az exanagyságrendű kapacitások 102 érdekében további forrásokat igényel, 5 milliárd EUR nagyságrendben. A jelenlegi finanszírozási eszközök azonban korlátozásokba ütköznek a nagyszabású, célirányos kezdeményezések esetében. A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni, hogy hogyan tudna kialakítani egy, a páneurópai nagyteljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra létrehozását támogató keretet. A beruházások ösztönzésének legjobb módja a különböző uniós finanszírozási források nemzeti és magánforrásokkal való ötvözése lenne.

Hosszútávon a kvantum számítástechnikától várható azon számítási problémák megoldása, amelyekre a jelenlegi szuperszámítógépek nem képesek. A Bizottság ezért fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázza a kvantumtechnikában rejlő lehetőségeket.

Mesterséges intelligencia kapacitások kiépítése

A mesterséges intelligencia jelentős előnyökkel járhat társadalmunk számára, és a jövőbeli gazdasági és termelékenységi növekedés egyik fő mozgatórugója lesz. A készülékek és szolgáltatásoknak valamilyen intelligens viselkedéssel történő felruházása jobbá és autonómabbá teheti azokat.

A mesterséges intelligencia különböző technológiai megoldásokban való alkalmazása például az utakon bekövetkező halálesetek számának csökkenéséhez, az erőforrások – például az energia és a víz – intelligensebb felhasználásához, a mezőgazdasági üzemekben a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez, valamint versenyképesebb feldolgozóiparhoz vezethet. Az egészségügyi ellátás terén a robotok – más feladatok mellett – már magasfokú precizitással segítenek a sebészeti beavatkozások során. Segítséget nyújtanak az olyan veszélyes helyzetekben is, mint a földrengéseket vagy nukleáris katasztrófákat követő mentési műveletek.

Az Európai Uniónak a tudományos és ipari erősségeire, valamint az innovatív induló vállalkozásaira kell építenie, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia technológiáinak, platformjainak és alkalmazásainak fejlesztésében. E tekintetben az Európai Unió olyan projekteket támogat, amelyek célja annak biztosítása, hogy az emberek a lehető legbiztonságosabb és legjobb módon dolgozhassanak és érintkezhessenek robotokkal 105 , és a Bizottság továbbra is nyomon követi a mesterséges intelligencia megoldásokból adódó lehetőségeket és kihívásokat.

5. A digitális egységes piac: Európa legfőbb eszköze a globális digitális gazdaságban és társadalomban

Az erős Európai Unió egy teljesen integrált belső piacon és egy nyitott globális gazdasági rendszeren nyugszik. A digitális világban ez magában foglalja az információk szabad áramlását és a globális értékláncokat, amelyeket szabad, nyílt és biztonságos internet segít. A tisztességes verseny támogatásán és alapvető értékeinkhez, valamint az alapvető jogokhoz és szabadságokhoz kötött uniós digitális egységes piaci áttérés segíthet Európának abban, hogy kezelni tudja az előttünk álló globális gazdasági kihívásokat.

Európa szabályozási modellje – az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelettől 108 kezdve a hálózatsemlegesség szabályaiig és a távközlési keretig – komoly viszonyítási pontot jelent számos Európán kívüli ország számára, amelyek úgy vélik, hogy stabil és kiszámítható jogi keretre van szükség a digitális gazdaság és társadalom összetettségének kezeléséhez.

A magánélet nem bocsátható áruba 109 , hanem a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelmének biztosítása a feltétele a stabil, biztonságos és versenyképes globális kereskedelmi forgalomnak. A Bizottság célja, hogy elősegítse a határokon keresztül történő adatáramlást, miközben magas szintű védelmet biztosít mind a bűnüldözési együttműködés terén, mind a kereskedelmi ágazatban. A kereskedelmi ágazatban hatalmas lehetőség rejlik az adatok, valamint ehhez kapcsolódóan az áruk és szolgáltatások kereskedelme terén, feltéve, hogy a partnerek megfelelnek az adatvédelemre vonatkozó uniós előírásoknak. A Bizottság előtérbe fogja helyezni a fő kelet- és délkelet-ázsiai kereskedelmi partnerekkel az esetleges megfelelőségi határozatokról szóló egyeztetéseket, elsőként Japánnal és Dél-Koreával 2017-ben, de más stratégiai partnerekkel, például Indiával is, emellett latin-amerikai országokkal, különösen a Mercosur (Déli Közös Piac) országaival, valamint a szomszédos európai országokkal 110 . 2017. március 20-án a Bizottság párbeszédet kezdett Japánnal egy lehetséges megfelelőségi határozatról. A Bizottság a határokon átnyúló adattovábbítás egyéb lehetséges eszközeit is meg fogja vizsgálni, például az általános szerződési feltételek használatát az új uniós adatvédelmi kerettel összhangban, amelyeket az egyes vállalkozás-típusokhoz vagy adatkezelési műveletekhez lehet igazítani, nagy fokú rugalmasságot biztosítva ezáltal.

Az EU partnereivel világszerte folytatott párbeszédei, a többszereplős modellek támogatása és a nemzetközi hálózatokban való aktív részvétel hozzá fog járulni a nyílt internet támogatásának fenntartásához, a szellemitulajdon-jogok következetes érvényesítésének támogatásához, valamint az EU vezető szerepének megszilárdításához az 5G és a dolgok internete technológiájának kiépítéséhez szükséges közös szabványok előmozdításában.

A Bizottság továbbra is törekedni fog a harmadik országok piacaihoz való hozzáférésre, egyben meg fogja vizsgálni az unió stratégiai érdekeinek és alapvető értékeinek védelmét szolgáló eszközöket. A gazdaságdiplomácia fontos szerepet játszhat ebben az erőfeszítésben. Különös figyelmet kell fordítani azon esetek kezelésére is, amikor olyan állami támogatásban részesülő szereplők hajtanak végre stratégiai beruházásokat európai vállalatoknál, amelyek székhelye olyan országokban van, ahol korlátozzák az európai vállalatok befektetéseit. Ezen aggodalmak alapos elemzést és megfelelő intézkedéseket igényelnek.

A szabadkereskedelmi megállapodások biztosítják a piacra jutást azáltal, hogy megszüntetik azok az indokolatlan akadályokat, amelyek torzítják a kereskedelmi forgalmat és a beruházásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások alkalmazásával az e-kereskedelemre és a határokon átnyúló adatáramlásokra vonatkozó szabályokat állapítson meg, továbbá felvegye a küzdelmet a digitális protekcionizmus új formáival, az uniós adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartásával és azok sérelme nélkül 111 .

A megbízható kiberbiztonsági politika szintén kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a nyitott, szabad és biztonságos kibertér fenntartása mellett Európa fel tudjon lépni a kiberfenyegetésekkel szemben 112 . Fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd az EU fő kereskedelmi partnereivel a kiberbiztonsági szabványokról, a tanúsításról és a címkézésről szóló intézkedésekről annak érdekében, hogy világszerte növekedjen az összekapcsolt tárgyak ellenálló képessége és biztonsága.

A fenntartható fejlesztési célok támogatásának részeként a Bizottság általánossá kívánja tenni a digitális technológiák és szolgáltatások használatát az EU fejlesztési politikájának kiterjesztése érdekében. A digitálisan a fejlődésért (Digital4Development) megközelítés 113 a szegénység, az egyenlőtlenség és az erőforrások szűkössége elleni küzdelem részeként digitális megoldásokat támogat; a kezdeti fókuszban Afrika áll, ahol bebizonyosodott, hogy az olyan fellépések, mint a mobiltelefonos fizetések járnak a legnagyobb hatással. Az EU kiemelt projekteket fog indítani az olyan területeken, mint az e-mezőgazdaság, a digitális készségek, az e-kormányzás és az induló vállalkozásokra irányuló együttműködés.

A Bizottság továbbra is támogatja az Unió célkitűzéseit a csatlakozási tárgyalások és a déli és keleti szomszédos országokkal folytatott szelektív közeledés révén, továbbá az EU és a keleti partnerországok hálózatai dolgoznak a jogszabályok fokozatos közelítésének és a legjobb gyakorlatok cseréjének biztosításán.

6. Összegzés

A digitális technológiák hatása nem elkerülhetetlen. Továbbra is alakítani fogják társadalmunkat és gazdaságunkat, de hogy miként teszik ezt, az nagy mértékben az európai polgárok, vállalkozások és állami hatóság arra vonatkozó döntésétől függ, hogy hogyan használják őket, valamint, hogy miként alakítjuk e technológiák szabályozási keretét.

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia felvázolta az EU számára a megfelelő digitális környezet kialakításához vezető utat, amelyben biztosított a magas szintű adatvédelem, a személyes adatok és a fogyasztók jogainak védelme, a vállalkozásoknak lehetősége van az innovációra és versenyre, és a kiberbiztonság erősíti a társadalmainkat összekötő szövetet.

Ez a félidős értékelés egyértelművé teszi, hogy nem vesztegethetünk el több időt, hanem a politikai kötelezettségvállalásokat meg kell valósítanunk. A közös válaszintézkedéseket igénylő jelentős ügyekre, valamint az infrastruktúrába és készségekbe történő jelentős beruházásokra hív fel olyan feltételek megteremtése érdekében, amelyek lehetővé teszik a tagállamok, a vállalkozások és a polgárok számára az innovációt és a digitalizálásból származó előnyök kihasználását. Ezek az előnyök messze túlmutatnak az IKT-piacokon, és befolyásolják gazdaságunk és társadalmunk minden aspektusát.

A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy a tagállamokkal, az érdekelt felekkel és a szociális partnerekkel együtt haladjon előre. Első lépésként a társjogalkotóknak gyors megállapodást kellene kötniük a digitális egységes piacra vonatkozó, jelenleg előttük fekvő javaslatokról. Az Európai Tanács kulcsfontosságú szerepet játszik a javaslatok kellő időben történő elfogadásához és végrehajtásához szükséges politikai lendület biztosításában. Csak az összes fél eltökélt szándéka teszi lehetővé az EU számára, hogy működőképessé tegye a digitális egységes piacot.

(1) Európai Bizottság, különleges Eurobarométer felmérés: „A polgárok hozzáállása a digitalizáció és az automatizálás mindennapi életünkre gyakorolt hatásához”, 2017 [a 2017 márciusában végzett Eurobarométer-felmérés, amelyet még nem tettek közzé].

(2) COM(2015) 192.

(3)  COM(2017) 2025.

(4)  Az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR), 2017, SWD (2017) 160.

(5) SWD(2017) 155.

(6) https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/joint-declaration-legislative-priorities-2017-an2017_en.pdf .

(7) COM(2016) 399.

(8)  Az Eurobarométer 414. sz. különjelentése (2014).

(9)  Ugyanott.

(10)  COM(2015) 627.

(11)  Flash Eurobarometer 411 (2015)

(12)  COM(2016) 289.

(13) GfK Belgium, Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról, 2016. május.

(14) Az IHS és a Point Topic: Az új generációs hozzáférés teljes lefedettsége Európában 76 %, míg a vidéki területeken csak 40 %.

(15) COM(2016) 590.

(16) COM(2016) 591.

(17)  2017. február végéig mindössze 15 tagállam küldött értesítést a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv (az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR) 2017, SWD (2017) 160) teljes körű átültetéséről. Az irányelvben foglalt intézkedések között szerepel a meglévő fizikai infrastruktúra megosztása és újrafelhasználása, az építési munkák koordinálása és az engedélyezési eljárások javítása.

(18)  COM(2016) 587, 8. o.

(19)  Az ESBA keretében 1 milliárd EUR összegű finanszírozást hagytak jóvá a szélessávú hálózatokkal kapcsolatos projektek számára, ami 2017 áprilisáig mintegy 3,2 milliárd EUR összegű, e szélessávú projektekbe irányuló, az európai stratégiai beruházási alaphoz kapcsolódó beruházást mobilizált. A projektek listája a következő címen érhető el: http://www.eib.org/efsi/efsi-projects/index.htm?c=&se=4 .

(20)   http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-4351_en.htm .

(21) COM(2016) 587 és SWD(2016) 300.

(22)  COM(2016) 588.

(23) COM(2015) 634 és COM(2015) 635.

(24) COM(2016) 283.

(25) COM(2016) 285.

(26) COM(2016) 757.

(27) COM(2017) 229.

(28) A fogyasztóvédelmi együttműködés közösségi médiával kapcsolatos intézkedéseiről szóló, 2017. március 17-i sajtóközlemény: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-631_hu.htm .Az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2017. március 23-i sajtóközlemény: http://europa.eu/rapid/press-release_MEX-17-741_en.htm. http://europa.eu/rapid/press-release_MEX-17-741_en.htm .

(29) 2017. március 24-i sajtóközlemény ( http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-727_hu.htm ): az online vitarendezési platform működésének első évében több mint 24 000 fogyasztói panasz érkezett.

(30)  SWD(2016) 163.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 (2016. április 27.) rendelete, amely 2016. május 24-én lépett hatályba, és amely 2018. május 25-étől alkalmazandó. Ebben az összefüggésben a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének e) pontja felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el többek között a felhasználók személyes adatainak és magánéletének védelmét szolgáló, a rádióberendezésekbe épített biztonsági berendezésekről.

(32) COM(2017) 10.

(33) COM(2016) 287.

(34) Az Eurostat kultúrára vonatkozó statisztikája, 2016., 138. o.

(35) COM(2016) 593 és 594.

(36) 439. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: „Az online piacok és a keresőprogramok kkv-k általi használata”, 2016. június.

(37) Ecorys/Kantar TNS „A digitális platformokkal foglalkozó európai kkv-k”, 2017. január.

(38)

   Az Eurobarométer 452. sz. különjelentése, 2016. október

(39) COM(2016) 288.

(40) pl. erőszakra és gyűlöletre való nyilvános uszítás (azaz illegális gyűlöletbeszéd), terrorizmusra való felbujtás vagy gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel kapcsolatos anyagok.

(41)  Hasonló mérlegelésre került sor néhány tagállamban, többek között legutóbb az online platformokról szóló német fehér könyvben, amely a kulcsfontosságú területeken támogatta az uniós szintű fellépést. (német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium: Fehér könyv a digitális platformokról, 2017. március).

(42) SWD(2017) 155.

(43) A vonatkozó jogalkotási intézkedések között szerepel a 2016. évi szerzői jogi csomag és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata.

(44) Európai adatpiaci tanulmány, SMART 2013/0063, elérhető a következő címen: http://datalandscape.eu/ .

(45)  A magas növekedési forgatókönyvet a digitális innováció erősebb vezető szerepe és a teljes IKT-befektetéseknek az GDP százalékában kifejezett magasabb aránya jellemzi.

(46) A 95/46/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése; az általános adatvédelmi rendelet 1. cikkének (3) bekezdése.

(47)  Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a „személyes adat” az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt jelenti.

(48)   https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-building-european-data-economy  

(49)  COM(2016) 178.

(50) Például az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint „a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek a genetikai adatok, a biometrikus adatok vagy az egészségügyi adatok feldolgozására vonatkozó további feltételeket, beleértve a korlátozásokat is.”

(51) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-building-european-data-economy

(52) Például a 2007/2/EK irányelven (INSPIRE) alapuló térbeli és föld-megfigyelési adatok.

(53) Az Európai Unión belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelv alapján, valamint a 2013/37/EU irányelvvel módosított, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvvel kapcsolatos további lépések értékelése alapján.

(54) IDC és TXT Solutions (2014), SMART 2013/0037, számítási felhő és a dolgok internetének kombinációja, az Európai Bizottság számára készített tanulmány.

(55) Hogyan védheti meg hálózatait a ransomware-től?, CCIPS, 2016 https://www.justice.gov/criminal-ccips/file/872771/download .

(56)  JOIN (2016) 18

(57)  Például a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott számítógépes-biztonsági eseményekre reagáló csoportok, a CERT-EU vagy a szolidaritási klauzula (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke).

(58) Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos és kibertér; JOIN (2013) 1

(59)  (EU) 2016/1148 irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

(60) http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2017_cnect_002_evaluation_enisa_en.pdf  

(61)   https://ec.europa.eu/research/sam/pdf/sam_cybersecurity_report.pdf#view=fit&pagemode=none .

(62)  COM(2016) 733.

(63)  A digitalizációnak a munkaerőpiacra és a gazdaságra gyakorolt kihívásait és hatását illetően lásd a foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2016-os felmérést, SWD (2016) 477, 6/8 rész.

(64) Eurostat, 2016. 2006–2015. évi adatok.

(65) Eurostat, IKT-szakértők – a vállalkozásoknál a nehezen betölthető álláshelyekre vonatkozó statisztikák, http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/ICT_specialists_-_statistics_on_hard-to-fill_vacancies_in_enterprises .

(66) Az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR), 2017, SWD (2017) 160.

(67) A lakosság legalább 70 %-a rendelkezik alapvető vagy fejlett digitális készségekkel Finnországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, szemben Olaszországgal, Ciprussal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával, amelyekben ez az arány kevesebb mint 40 %; az európai digitális fejlődéséről szóló 2017-es jelentés.

(68) Jelentés Európa digitális fejlődéséről, 2017.

(69) Európai Bizottság, digitális átalakítási eredménytábla, 2017. január.

(70) COM(2016) 381.

(71)  COM(2017) 250, C(2017) 2600 és SWD(2017) 201, p. 6-7. o.

(72)  A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (2016/C484/01)

(73) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition .

(74)  Különösen az „oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszerrel összefüggésben, amelyben egy külön munkacsoport foglalkozik a digitális oktatással és készségekkel http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/expert-groups/digital-skills-competences_en .

(75) COM(2016) 180.

(76) https://ec.europa.eu/energy/en/news/commission-proposes-new-rules-consumer-centred-clean-energy-transition .

(77) COM (2015) 614 final, Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv

(78)   http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=43821 .

(79) https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-fintech_en .

(80) A blokklánc technológia egy olyan nyilvános nyilvántartásra utal, amely minden olyan ügyletet tartalmaz, amely egy peer-to-peer hálózaton keresztül valósult meg. Olyan decentralizált technológiáról van szó, amely lehetővé teszi a peer-to-peer hálózatok résztvevői számára a tranzakciókat – például az online fizetéseket – megbízható központi hatóság („közvetítő”) közbeiktatása nélkül, https://www.enisa.europa.eu/topics/national-csirt-network/glossary/blockchain . 

(81) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/communication-ict-standardisation-priorities-digital-single-market .

(82) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/communication-eu-egovernment-action-plan-2016-2020-accelerating-digital-transformation . 

(83)  A közszolgáltatások digitális eszközökkel történő nyújtása, mint előnyben részesített lehetőség. Ez megkönnyíthető az eIDAS, az e-számlázás és e-közbeszerzés, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kidolgozott kapcsolódó technikai építőelemek alkalmazásával.

(84) Ezáltal elkerülhető, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak többször kelljen ugyanazokat az információkat továbbítani a hatóságoknak. 2017 januárjában 21 ország (20 tagállam) és több mint 50 szervezet (TOOP, egyszeri adatszolgáltatás elve, http://www.toop.eu/ ) részvételével januárjában megkezdődött egy, a „Horizont 2020” keretében finanszírozott, az EU-ban működő vállalkozások esetében az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazásának tesztelésére irányuló nagy léptékű kísérleti projekt. A „Horizont 2020” keretében finanszírozott koordinációs és támogatási cselekvést indítottak el 2016 novemberében annak megvitatása céljából, hogy lehetséges-e az uniós polgárok számára az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása (SCOOP4C, https://scoop4c.eu/home ).

(85) Az egységes európai közbeszerzési dokumentumon keresztül a vállalkozások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közbeszerzést kiíró hatóságok a szükséges dokumentumokat más hatóságoktól is beszerezzék. Hasonló elvek vonatkoznak az európai szolgáltatási e-kártyára is.

(86) Tanulmány az e-kormányzatról és az adminisztratív terhek csökkentéséről (SMART 2012/0061).

(87)  COM(2017) 256.

(88) COM(2017) 134.

(89) 2007/2/EK irányelv az európai unión belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.

(90) https://joinup.ec.europa.eu/community/european_catalogue/home .

(91) Ezeket az intézkedéseket a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletezi, és közéjük tartozik: az „elektronikus bizonyítékok igazságügyi hatóságok közötti cseréjére szolgáló informatikai platform”; az „élelmiszerek és növényi termékek elektronikus hatósági ellenőrzése”; az „agrár-élelmiszeripari jogszabályoknak az online értékesítés során történő érvényesítése”; a „digitális kormányzat a polgárok számára charta” és a „városi digitális átmenet”.

(92)  Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke (a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése) tiltja az egészségügyi vonatkozású személyes adatok kezelését, kivéve ha a cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek egyike teljesül.

(93) Az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, az 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet; az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet.

(94) Fizikai és szolgáltatási infrastruktúrákon alapuló összeköttetés, valamint hatékony és intelligens adatfeldolgozási kapacitások.

(95) (460. sz.) Eurobarométer tematikus felmérés.. „A digitalizálás és az automatizálás mindennapi életre gyakorolt hatásainak a társadalmi fogadtatása”. 2017. május

(96) Európai strukturális és beruházási alapok (ESIF); Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF); Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA); Horizont 2020 (beleértve az Európai Technológiai Intézetet); A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), stb.

(97)  Az európai strukturális és beruházási alapok keretében mintegy 3,2 milliárd EUR összegű finanszírozást hagytak jóvá, és ez 2017 áprilisáig mintegy 17,8 milliárd EUR-nyi, az európai strukturális és beruházási alapokhoz kapcsolódó beruházást mobilizált a digitális ágazatban. A projektek listája a következő címen érhető el: http://www.eib.org/efsi/efsi-projects/index.htm?c=&se=4. Az EFSI források célja, hogy három év alatt összesen 315 milliárd eurónyi beruházást mobilizáljanak az EU gazdasága számára.

(98)  COM(2016) 178.

(99) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/%20european-cloud-initiative .

(100) „Nagyteljesítményű számítástechnika az EU-ban: az európai nagyteljesítményű számítástechnika-stratégia végrehajtása terén elért eredmények” (2015), elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/study-high-performance-computing-eu-progress-implementation-european-hpc-strategy-final-report .

(101) Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország.

(102)  Az exanagyságrend olyan számítógépes rendszerekre utal, amelyek a mai számítógépeknél mintegy 1 000-szer gyorsabbak.

(103)  Bank of America, robot forradalom – Global robot & AI primer, 2015. december 16.

(104)  Romboló hatású technológiák: fejlesztések, amelyek átalakítják az életet, az üzletet és a világgazdaságot; McKinsey Global Institute, 2013.

(105)  Lásd: SWD(2017) 155.

(106) „Going Digital” OECD-kezdeményezés, 2017. március 6.

(107) Európai Politikai Stratégiai Központ, Belépés az adatgazdaságba: Uniós szakpolitikák a virágzó adat ökoszisztémáért, Európai Politikai Stratégiai Központ stratégiai közleményei, 21. szám, 2017. január 11.

(108)  910/2014/EU rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról

(109) COM(2017) 7.

(110) COM(2017) 7.

(111) COM(2015) 497, 7. o.

(112) A z Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia, 2016. június.

(113) SWD(2017) 157.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.10.

COM(2017) 228 final

MELLÉKLET

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása

a következőhöz:

a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése
Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára

{SWD(2017) 155 final}

Intézkedések	A jelenlegi helyzet
I. Az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozások számára
Mind a fogyasztók,mind a vállalkozások számára egyszerű és hatékony tagállamközi szerződési szabályokra irányuló jogalkotási javaslatok ·A digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre irányuló javaslat ·Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre irányuló javaslat	2015 ·Elfogadta: a Bizottság, 2015. december 9-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2015. december 9-én
A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálata ·A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. május 25-én
A csomagkézbesítésre vonatkozó intézkedések ·A csomagkézbesítésre vonatkozó jogalkotási javaslat	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. május 25-én
Széles körű felülvizsgálat a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás megszüntetésére irányuló jogalkotási javaslatok előkészítése céljából ·Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a fogyasztók állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetése egyéb formáinak tilalmára vonatkozó jogalkotási intézkedés ·A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazására vonatkozó iránymutatás, bizottsági szolgálati munkadokumentum SWD (2016)	2015 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. május 25-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés ·2016. május 25-én kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentum
Versenyjogi ágazati vizsgálat végzése az e-kereskedelemmel – a fogyasztási cikkek online kereskedelmével és a digitális tartalom online biztosításával – kapcsolatosan ·A vizsgálat kezdete: 2015. május 6. ·Előzetes jelentés az e-kereskedelem ágazati vizsgálatáról (2016. szeptember 15.) ·Nyilvános konzultáció az előzetes jelentésről 2016. novemberéig	2017 ·Az e-kereskedelem ágazati vizsgálatáról szóló jelentés közzététele 2017. május 10-én
Jogalkotási javaslatok a szerzői jogi rendszer reformjára ·Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat ·„A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közlemény – Szerzői jog I ·Jogalkotási javaslatok (rendelet és irányelv) a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek számára szerzői jogilag engedélyezett használati módokról és a marrákesi szerződés végrehajtásáról ·A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv ·„A méltányos, hatékony és versenyképes, a szerzői jogra épülő európai gazdaság fejlődésének előmozdítása a digitális egységes piacon” című közlemény – Szerzői jog II	2015 ·Elfogadta: a Bizottság, 2015. december 9-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2015. december 9-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én
A műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv felülvizsgálata ·A szerzői és szomszédos jogoknak a műsorszolgáltató szervezetek bizonyos online továbbítása során történő gyakorlására irányuló javaslat (rendelet)	2015/2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés
A héarendszerek eltéréseiből adódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló jogalkotási javaslatok ·Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag – javaslatok a 2006/112/EK és a 2009/132/EK tanácsi irányelvek módosítására (határokon átnyúló e-kereskedelem és elektronikus kiadványok)	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. december 1-jén
II. A digitális hálózatok és szolgáltatások fellendülését elősegítő feltételek megteremtése
A távközlési szabályozás reformjára irányuló jogalkotási javaslatok ·A 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról szóló határozatra irányuló javaslat ·A nagykereskedelmi barangolási piacok felülvizsgálata ·Európai Elektronikus Hírközlési Kódex – átdolgozás · BEREC-rendelet ·Az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítására irányuló jogalkotási javaslat (Wi-Fi4EU) ·Az „5G cselekvési tervről” szóló közlemény ·A versenyképes digitális egységes piac érdekében történő hálózatfejlesztésről szóló közlemény	2016 ·A társjogalkotók által 2017. április 25-én elfogadott szöveg; 2017 folyamán lép hatályba. ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. június 15-én Az intézményközi eljárás a máltai elnökség ideje alatt ér véget. ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. szeptember 14-én
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata ·Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. május 25-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés
A platformok szerepének átfogó elemzése a piacon, ideértve az illegális tartalmakat az interneten ·A Bizottság értékelése a platformok piaci szerepéről és a jogellenes internetes tartalmakkal szembeni fellépésről	2015 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. május 25-én
Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálata ·Az elektronikus adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslat	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2017. január 10-én A három intézménynek az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatára irányuló kiemelt kezdeményezés
Szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás létrehozása ·A Bizottság határozata (C 2016/4400) az EU és az érdekelt felek szervezete közötti, a kiberbiztonsággal foglalkozó, a köz- és magánszféra közötti partnerséget létrehozó szerződéses megállapodásról ·Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítéséről, valamint a versenyképes és innovatív kiberbiztonsági ágazat támogatásáról szóló közlemény	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. július 5-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. július 5-én
III. A digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása
Az adatok tulajdonjogára, a (például a felhőszolgáltatók közötti) szabad adatforgalomra és az európai számítási felhőre irányuló kezdeményezések ·Az európai számításifelhő-kezdeményezéséről szóló közlemény ·Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közlemény	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. április 19-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2017. január 10-én
A kulcsfontosságú ikt-szabványokra irányuló terv elfogadása és az európai interoperabilitási keret kiterjesztése a közszolgáltatásokra ·„Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény ·Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében ·Az európai interoperabilitási keret felülvizsgálata	2015 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. április 19-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. április 19-én ·Elfogadta: a Bizottság, 2017. március 23-án
Új e-kormányzási cselekvési terv, a „csakis egyszer” elvre irányuló kezdeményezés és a cégnyilvántartások összekapcsolására irányuló kezdeményezés ·Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása ·Információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtáshoz és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat	2016 ·Elfogadta: a Bizottság, 2016. április 19-én 2017 ·Elfogadta: a Bizottság, 2017. május 2-án