EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.3.24.
COM(2017) 147 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása: a tőkeáramlás nemzeti akadályainak felszámolása
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.3.24.
COM(2017) 147 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása: a tőkeáramlás nemzeti akadályainak felszámolása
1.Bevezetés
Az európai beruházási terv sikere az európai gazdaságban hozzáadott értéket képviselő projektek finanszírozása terén részben azon múlik, hogy az EU és tagállamai együttesen milyen mértékben képesek áthidalni a határokon átnyúló befektetésekkel kapcsolatos akadályokat. Ezért a beruházási terv harmadik, a beruházásokat hátráltató akadályok felszámolására összpontosító pillérének keretében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy felgyorsítja a tőkepiaci unió létrehozásának folyamatát.
Az integrált pénzügyi piacoknak a tőkepiaci unió keretében történő létrehozásához fontos uniós szintű döntéseket kell meghozni, ugyanakkor az egyes tagállamok részéről is szükség van a nemzeti akadályok felszámolását célzó határozott kötelezettségvállalásra. A több befektetést és hatékonyabb tőkeelosztást lehetővé tevő, valamint végső soron az üzleti tevékenységek és az infrastruktúra finanszírozását fellendítő egyértelmű, kiszámítható és stabil környezet megteremtéséhez nemzeti szintű intézkedésekre van szükség.
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) 2015. júniusi felhívása óta a Bizottság és egy, a tagállamok képviselőiből álló szakértői csoport az Európai Parlament mint megfigyelő részvételével közösen dolgozik a határokon átnyúló tőkeáramlás akadályainak feltérképezésén, továbbá céljaik között szerepel a közérdekű szempontokkal nem indokolható, illetve aránytalan nemzeti korlátozások megszüntetésére vonatkozó legjobb megoldások megtalálása is. E munka végeredménye az említett akadályok lebontására vonatkozó ütemterv lesz, amely a tervek szerint ki fogja egészíteni a Bizottság által az európai szemeszterrel összefüggésben meghatározott, a befektetések előtt álló jelenlegi akadályokkal kapcsolatos egyéb kezdeményezéseket, valamint a Strukturálisreform-támogató Szolgálat 1 közreműködésével végzett, tőkepiaci unióval kapcsolatos, a tőkepiacok fejlesztését célzó munkát.
A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamokkal ezen együttműködési módszer szerint végzett munka, amely a nemzeti előírások kölcsönös értékelésén, szakértői értékeléseken és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul, jelentős előnyökkel járhat. A szakértői csoport ennek szellemében megkezdte a munkát több, nagyrészt nemzeti hatáskörbe tartozó területen fennálló akadállyal kapcsolatban, amelyeket a tagállamok által szolgáltatott információk és az érdekelt felek különböző, a tőkepiaci unióval kapcsolatos konzultációkra adott válaszai alapján választottak ki 2 . E jelentés a tagállamokban fennálló jogi helyzet bizottsági értelmezését tartalmazza, amelynek alapját a rendelkezésre álló bizonyítékok és információk képezik. E jelentés első változatának 2017. február 27-i elfogadását követően a Bizottság számára nyilvánvalóvá vált néhány pontatlanság, elsősorban a hiányos és egymásnak ellentmondó információk miatt, és következésképpen e módosított változat elfogadásáról határozott.
A szakértői csoport által feltárt akadályok első csoportja olyan problémákat foglal magában, amelyek a teljes befektetési ciklus során gátolják a határokon átnyúló műveleteket. Ez a jelentés megkülönböztet előzetes akadályokat (amelyek közvetlen aggodalomra adnak okot, ha a befektetők határokon átnyúló tevékenységek megkezdését mérlegelik), közbenső akadályokat (amelyek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló kockázati kitettségük fenntartásától vagy növelésétől) és utólagos akadályokat (amelyek a befektetési folyamat végén vezetnek nehézségekhez).
A fentiek mindegyike tekintetében e jelentés a szakértői csoport megbeszélésein alapul, és azokkal kapcsolatban javaslatokat tesz a következő lépésekre, anélkül, hogy feltétlenül tükrözné a tagállamok között valamennyi tárgyban létrejött konszenzust. A Bizottság várakozásai szerint a tagállamok megállapodnak a javasolt ütemtervről, és annak megfelelő lépéseket tesznek. A Bizottság nyomon kívánja követni az ütemterv megvalósítását, miközben folytatja a tagállamokkal való munkát a mindenre kiterjedő és frissített információk gyűjtése céljából, valamint felkéri a szakértői csoportot, hogy fedjen fel további akadályokat a tőkepiaci unió szempontjából lényeges területeken. A Bizottság „élő dokumentumként” kezeli az ütemtervet, amelyet további, 2019 előtt teljesítendő intézkedésekkel kell kiegészíteni a második szakaszban esetlegesen feltárt akadályokkal kapcsolatban.
2.Előzetes akadályok
2.1.A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos akadályok
Az uniós üzleti útlevél hozzájárult egy sikeres határokon átnyúló piac kialakításához, mivel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól (ÁÉKBV) származó alapok 80%-át és az alternatív befektetési alapok (ABA) 40%-át határokon átnyúlóan forgalmazzák. Az alapok földrajzi eloszlása azonban korlátozott. A határokon átnyúlóan forgalmazott alapok egyharmadát csak egy másik tagállamban forgalmazzák, egy másik harmadát pedig kevesebb mint, négy másik tagállamban. Ennek okai között szerepelhetnek az egyes tagállamokbeli koncentrált alapforgalmazási csatornák, a kulturális preferenciák és a határokon átnyúló versenyre való ösztönzés hiánya. A különböző konzultációkra adott válaszok azonban további, a tagállamok által az ABAK-irányelv 3 és az ÁÉKBV-irányelv 4 átültetésekor elfogadott nemzeti követelményekre is utalnak.
A szakértői csoport által ezen a területen végzett munka a nemzeti rendelkezésekből vagy gyakorlatokból származó akadályok feltárására és megszüntetésére összpontosít. Ezt kiegészítve, illetve az uniós szintű intézkedések szükségességének figyelembevételével a Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos akadályokról történő egyeztetés céljából, amely ezeket a témákat is érinti 5 . A Bizottság jelen jelentést is figyelembe vevő konzultációja nyomán felmerülő további munkát a megfelelő időben közzéteszik.
2.1.1.Forgalmazási követelmények
Több tagállam kijelentette, hogy a nemzeti szabályok terén fennálló jelentős eltérések és a különböző felügyeleti szemléletmódok jelentősen akadályozták a teljes mértékben hatékony uniós útlevél létrejöttét a vagyonkezelési ágazatban.
A jogi bizonytalanság szintje különösen magas:
i. egy alap életciklusának nagyon korai szakaszaiban, például a bevezetését megelőző szakaszban, amely során a vagyonkezelőknek lehet, hogy meg kell vizsgálniuk a lehetséges befektetők befektetési hajlandóságát; valamint
ii. az alap létrehozását követően, amikor az alapkezelőket adott esetben megkeresik a lehetséges ügyfelek.
Az alapkezelő társaságoknak a következő feladatokkal kell szembenézniük: az egyes nemzeti forgalmazási, pénzügyi támogatói és fogyasztóvédelmi rendszerek vizsgálata és az ezeknek való megfelelés, beleértve a marketinganyagok időigényes fordítását és az anyagok szükséges változtatásainak elvégzését.
A jobb átláthatóság érdekében a szakértői csoportban részt vevő tagállamok azt is megvitatták, hogy a lehetséges szakmai ügyfelek számára végzett forgalomba hozatalt megelőző tevékenységek és az általuk tett fordított ajánlattételek tekinthetők-e úgy, hogy nem az alapokhoz tartozó befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatos „forgalmazási tevékenységekhez” tartoznak, amely esetben nem vonatkoznának rájuk a nemzeti forgalmazási követelmények.
A szakértői csoport úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tevékenységek körébe olyan esetek tartoznak, amelyekben az adott alap dokumentációjának tervezetét a lehetséges szakmai ügyfelek rendelkezésére bocsátják, a jegyzési dokumentációját – választható jegyzési lehetőségek hiányában – azonban nem.
A fordított ajánlattételt 6 úgy értelmezték, mint egy szakmai ügyfél kérelmét egy kifejezetten megjelölt, létező alap befektetési jegyeivel vagy részvényeivel kapcsolatban, amely az alapkezelő társaság által vagy annak nevében korábban kiadott közvetett vagy közvetlen ajánlat vagy kibocsátás (tehát ajánlattétel) nélkül történik. A kapcsolat ennélfogva csak a befektető kezdeményezésére jön létre, és nem feltétlenül tekinthető korábbi ajánlatokra vagy kibocsátásokra adott válasznak.
A Bizottság üdvözli a tagállamok által a szakértői csoport keretében a forgalomba hozatalt megelőző tevékenységek és a fordított ajánlattétel gyakorlatai egységes értelmezésének területén végzett munkát, és felkéri a tagállamokat a nemzeti szabályaik további felülvizsgálatára, amelynek célja az e területen megvalósítandó konvergencia előremozdítása. Ezenkívül a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy folytassák az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) való együttműködést a terület felügyeleti konvergenciájának megvalósítása érdekében.
2.1.2.Igazgatási szabályok
A fogadó tagállamok által bevezetett eltérő belső igazgatási szabályok – annak ellenére, hogy az ÁÉKBV-irányelv engedélyezi azokat – akadályt jelenthetnek az alapok határokon átnyúló forgalmazása előtt, és nem mindig indokoltak a helyi befektetők számára nyújtott hozzáadott érték szempontjából, főleg az új technológia fejleményekre való tekintettel.
A legtöbb tagállam előírja, hogy a kifizetések visszafizetésére, jegyzésére és teljesítésére szolgáló konstrukciók a saját területükön működjenek. Több tagállam ugyanezeket a követelményeket alkalmazza a lakossági befektetők körében forgalmazott alternatív befektetési alapokra, vagy előírja, hogy a kifizető ügynökségek feladatait fogyasztóvédelmi okokból egy helyi hitelintézetnek kell ellátnia. Néhány tagállam egy helyi forgalmazó kinevezését is előírja, ha az ÁÉKBV-t vagy az ABA-t lakossági befektetők körében forgalmazzák.
A jövőbeni kezdeményezések sérelme nélkül a Bizottság felkéri a tagállamokat a nemzeti joganyagukban jelenleg szereplő igazgatási szabályok további feltérképezésére, amelynek célja a szükségtelen igazgatási terhek 2019-ig történő megszüntetése.
2.1.3.A határokon átnyúló forgalmazás szabályozói díjai
Minden uniós befektetési alappal kapcsolatos engedélyezési folyamat tekintetében hivatalos bejelentési eljárás alkalmazandó, amely után sok esetben a nemzeti illetékes hatóságok által kivetett díj fizetendő.
A szabályok jelentősen eltérnek egymástól a díjak abszolút értékét és számítási módját tekintve, és többek között a következő tényezőket veszik figyelembe: az alap szabályozási formája, a célpiac (szakmai vagy lakossági), a részalapok száma és a kezelt vagyon összege. Például egy önálló ÁÉKBV egyszeri regisztrációs díja 115 EUR és 1100 EUR között, míg egy önálló ABA egyszeri regisztrációs díja 200 EUR és 2520 EUR között változhat. Egy önálló ÁÉKBV és ABA éves díjai 200 EUR és több mint 4000 EUR között változhatnak.
A fogadó tagállam által kivetett szabályozói díjak eltérése, a díjak számítása átláthatóságának és az alkalmazandó szabályozási keretrendszer átláthatóságának hiánya hátráltatja az alapok határokon átnyúló forgalmazását az EU-ban. Az alapokra vonatkozó különböző jogszabályokban foglalt bejelentési eljárások jelenleg nem tartalmaznak semmilyen utalást szabályozási díjakra. Néhány esetben, például az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alapok (EuSEF) 7 esetében a tagállam illetékes hatósága rendelkezik teljes körű felügyeleti hatáskörrel, és a fogadó állam hatóságainak kifejezetten megtiltják, hogy a forgalmazással kapcsolatban bármilyen követelményeket vagy közigazgatási eljárásokat írjanak elő. A Bizottság az európai kockázatitőke-alapokról szóló és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelet módosításáról szóló javaslataival már kezdeményezte a kezelőket érintő költségek csökkentését azáltal, hogy kifejezetten megtiltotta, hogy a fogadó nemzeti illetékes hatóságok díjakat vessenek ki.
A szakértői csoport kiemelte a nemzeti felügyeleti szabályok eltéréseit az ÁÉKBV-kről szóló és az ABA-król szóló irányelv tekintetében, és megjegyezte, hogy a kivetett díjak a nemzeti illetékes hatóságoknak a bejelentés kezelésével kapcsolatos felügyeleti és igazgatási költségeit fedezik és/vagy a hazai és külföldi gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeinek megteremtését, valamint a szabályozási arbitrázs elkerülését célozzák.
Bár az igazgatási díjak önmagukban nem tekinthetők jelentős akadálynak, a különböző nemzeti piacokon végzett tevékenységek jogi és tanácsadói költségeivel együtt már számottevő terhet jelentenek, kiváltképp a kis alapkezelők számára. Ezzel összhangban a tagállamok felismerték, hogy szükség van a nemzeti díjak átláthatóságának, egyértelműségének és tervezhetőségének javítására.
A terület más kezdeményezéseinek sérelme nélkül a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a szakértői csoport keretében megvitatottakra építve vállalják az átláthatóság és egyértelműség biztosítását saját szabályozási díjaik keretrendszerében. A tagállamoknak érthetően és felhasználóbarát módon, egyetlen nyilvános nemzeti weboldalon közzé kell tenniük az alapok által fizetendő összes (akár egyszeri, akár éves) bejelentési díjra vonatkozó információkat.
Az alapok határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos konzultációk részeként a Bizottság értékeli, hogy a bejelentési díjak összeegyeztethetők-e egy hatékony bejelentési eljárással, ezenkívül értékeli az útlevéllel kapcsolatos, jogszabályokban rögzített jogokat, és azt is, hogy a díjak engedélyezése esetén hogyan biztosítható, hogy azok arányosak legyenek és ne legyenek túlzott mértékűek. Amennyiben a díjakat engedélyezik, a Bizottság továbbra is mérlegelni kívánja a tagállamokkal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) együttműködve egy, a díjakkal kapcsolatos információkról szóló egységes nyilvános felület kialakítását, amely egy összehasonlító honlap vagy egy központi adattár formájában valósulna meg.
2.2.Nyugdíjalapok általi befektetésekre vonatkozó követelmények
A szakértői csoport foglalkozott a befektetések megválasztásánál a nyugdíjalapok befektetéseivel kapcsolatos nemzeti korlátozások miatt esetlegesen felmerülő, hazai piac iránti elfogultság kérdésével. Ennek az úgynevezett „1a. pillérhez” tartozó (a szociális biztonsági szabályozás alatt működő, de magánkézben lévő) alapok, valamint a „2. pillérhez” tartozó alapok (foglalkoztatási nyugdíjrendszerek) esetén van jelentősége. A „3. pillér” elemeit (személyi nyugdíjszolgáltatások) leginkább biztosítási jogszabályok szabályozzák, és azokat kevésbé érintik az ilyen típusú korlátozások. Az eddig végzett munka megerősítette, hogy több tagállam alkalmaz korlátozásokat különböző eszközosztályokba tartozó eszközökbe, nem szabályozott piacokon forgalmazott részvényekbe vagy jegyzetlen részesedésekbe történő befektetésekre vonatkozóan. A földrajzi korlátozások nagy többsége csak az EU-n, az EGT-n és/vagy az OECD-n kívüli befektetésekre érvényes. Úgy tűnik, hogy ezeket a korlátozásokat mind általános prudenciális szabályok 8 indokolják, és nem ezek az uniós határokon átnyúló befektetések fő akadályozó tényezői.
Egyes nyugdíjalapokra lehet, hogy bizonyos szinten jellemző a nemzeti elfogultság, ami nem is annyira a nemzeti szabályozási korlátokkal magyarázható, mint inkább a befektetési döntéseiket érintő egyéb tényezőkkel, mint például az üzleti környezettel, a projekttel kapcsolatos biztosítékokkal és az igazgatási, valamint adózási akadályokkal 9 . Egyes nyugdíjalapok határokon átnyúlóan fektetnek be, de ezt nagy mértékben az EU-n kívül teszik.
Bizonyos nyugdíjalapok rendelkeznek határokon átnyúló befektetésekkel, de ezek nagy része az EU-n kívül valósul meg. Az európai beruházási terv az Európai Beruházási Alapon és az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) keresztül lehetőséget biztosít a nyugdíjalapok határokon átnyúló befektetéseinek növelésére az EU-ban. A Koppenhágai Infrastruktúra II 10 az egyik példája a német és brit nyugdíjalapok megújuló energiával kapcsolatos projektekbe történő, az ESBA támogatásával megvalósuló közös beruházásainak. A Bizottság nemrég elindított egy páneurópai alapok alapja elnevezésű kezdeményezést azzal a céllal, hogy minél több magánintézmény (beleértve a nyugdíjalapokat) általi befektetés valósuljon meg.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a nyugdíjalapok részvételével megvalósult, határokon átnyúló uniós befektetések sikeres példáira összpontosítsanak, hogy ezáltal:
i. meg tudják határozni a nyugdíjalapok befektetési döntéseinek fő mozgatórugóit, és terjesszék a bevált gyakorlatokat; valamint
ii. felhívják a figyelmet a beruházási terv keretein belül kínált új lehetőségekre, ezzel vonzóbbá és elérhetőbbé téve az infrastrukturális befektetéseket az intézményi befektetők számára.
A Bizottság felkéri a tagállamokat:
i. az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja által kínált lehetőségek népszerűsítésére;
ii. a nemzeti fejlesztési bankok szerepének, illetve az állami és magánkézben lévő alapok kiegészítő jellegének erősítésére; valamint
iii. egy nemzetközi fejlesztési bankokból álló hálózat Európai Beruházási Bank koordinációjával történő létrehozásának támogatására 11 , a saját tőke és a kockázati tőke támogatása terén tett erőfeszítések összehangolására, valamint az ESBA 2.0 célkitűzéseinek teljes körű megvalósítására 12 .
2.3.Különböző nemzeti álláspontok a közösségi finanszírozásról
A Bizottság jelenleg megfigyeli 13 a befektetésalapú és a hitelezésalapú közösségi finanszírozás fejlődését, és azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló tanulmányok alapján a határokon átnyúló tevékenységek továbbra is korlátozottak 14 .
A különböző fogyasztó- és befektetővédelmi szabályok – más tényezőkkel együtt – a jelek szerint ahhoz vezetnek, hogy sok platform szolgáltatásait nem vehetik igénybe külföldi illetőségű vállalatok, és csak új telephelyek létrehozásával válik lehetővé számukra az új piacokra való terjeszkedés.
A határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó más nemzeti akadályok közé tartoznak a következőkben felsoroltakban tapasztalható eltérések:
a közösségi finanszírozás fogalmának meghatározásai és a befektetésalapú modellek tevékenységi köre;
a hitelezésalapú modellekkel kapcsolatos nemzeti hitelközvetítői tevékenység szabályozásai;
az engedélyezés feltételei (például tőkeszükséglet); valamint
az üzleti követelmények (mint például szakmai képesítés, információk és kockázati figyelmeztetés, átvilágítás, összeférhetetlenség, befektetési korlátok).
Ezek az eltérések aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a platformok el tudják-e érni más nemzetek piacait anélkül, hogy ott is vállalatot alapítanának, illetve, hogy a fogyasztók milyen védelemben részesülnek abban az esetben, ha ideiglenesen határokon keresztül nyújtott szolgáltatásokat vesznek igénybe, valamint azzal kapcsolatban is, hogy a hatóságok teljesíteni tudják-e a más tagállamokban érvényes követelményeket (például a minimális tőkeszükséglet vagy a szervezeti struktúrák tekintetében).
Azzal a néhány tagállamban megszabott követelménnyel kapcsolatban is aggályok merültek fel, amely értelmében a befektetésalapú platformokat nemzeti szabályozások alapján kell engedélyezni, abban az esetben is, ha a pénzügyi eszközök piacairól szólói irányelv (MiFID) alapján engedélyük van határokon átnyúló befektetési szolgáltatásokat nyújtani a MiFID-útlevelük használatával. A Bizottság szorosan nyomon követi mindezek alakulását.
A Bizottság értékelni fogja ezeket a kérdéseket, és megvitatja azokat különböző közösségi finanszírozási platformokkal, európai felügyeleti hatóságokkal és a tagállamokkal.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy mérjék fel, hogy a közösségi finanszírozással kapcsolatos nemzeti jogszabályok hatékony és arányos szintű befektető- és fogyasztóvédelemről gondoskodnak-e a határokon átnyúló tevékenységek végzése során.
3.Közbenső akadályok
3.1.A pénzpiaci szereplők vezetőivel szembeni, lakóhelyre és letelepedési helyre vonatkozó követelmények
Az adott országbeli lakóhely előírása, mint bizonyos tisztségekre való kinevezés feltétele, akadályozza a helyi vállalatokat abban, hogy külföldi szakértőket vonzzanak magukhoz. A követelmény azokat a külföldi vállalatokat is érinti, amelyek saját alkalmazottaikat szeretnék bevonni egy leányvállalat vezetésébe.
A Bizottság számára elérhető információk szerint ilyen követelmények csak korlátozott számú tagállamban vannak érvényben, és jogszabályokban vagy felügyeleti módszerekben találhatóak. Ezek a követelmények érinthetik az igazgatótanács tagjainak nagy részét vagy közülük néhányat. Előfordulhat, hogy a pénzügyi szolgáltatások összes típusára vonatkoznak, és az is, hogy csak néhányra, például a biztosításokra és az ezen országokban letelepedett bankokra vagy alapkezelőkre.
Néhány tagállam előírja, hogy a napi irányításért felelős vezető tisztviselőknek állandóan a gazdálkodó egység nemzeti létesítményeiben kell tartózkodniuk.
Annak ellenére, hogy ezek a követelmények nem okoznak különös problémát a nagy bankok és biztosítók számára, célszerűségük kérdéses, és negatív hatással lehetnek a kisebb pénzügyi szolgáltatókra, valamint az érintett egyének személyes szabadságára.
A tagállamok különböző okokkal magyarázzák e követelmények bevezetését, mint például a felülvizsgálat enyhítése, a hatékony vezetés biztosítása, a földrajzi jellemzők és a csalások megelőzése. Ezek az egységes piachoz kapcsolódó alapvető szabadságokat érintő megkülönböztető korlátozások azonban nem tűnnek indokoltnak, célszerűnek, és a szükséges mértékre korlátozódnak, mivel megfogalmazásuk általános. Ezen túlmenően a legtöbb esetben a modern kommunikációs módszerek elegendőek lennének e célkitűzések egy részének eléréséhez.
A nemzeti illetékes hatóságok ennek ellenére megkövetelhetnék, hogy a vezetők elegendő időt szánjanak a megbízásukra, hogy rendelkezésre álljanak, ha szükség van rájuk, és hogy rendelkezzenek az állás betöltéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal. Bár önmagában nem lenne irányadó, a tagállambeli lakóhely lehetne az egyik figyelembe vett tényező ebben a tekintetben.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy töröljék el a pénzpiaci vállalatok vezetőivel szembeni, lakóhelyre vonatkozó követelményeket, ha az EU-ban rendelkeznek lakóhellyel, mert ez esetben e követelmények nem indokoltak, nem célszerűek és nem arányosak.
3.2.Hiányos pénzügyi jártasság
Mivel a fogyasztók, illetve a kis- és középvállalkozások egyre összetettebb pénzügyi termékekkel találkoznak, a felmerülő kockázatok pontos megértésének hiányában helytelen pénzügyi döntéseket hozhatnak, vagy kihagyhatnak számukra optimális befektetési és finanszírozási lehetőségeket, főleg a határon átnyúló lehetőségek terén.
A tagállamok különböző, pénzügyi jártassággal kapcsolatos programokat fogadtak el 15 . A legtöbb tevékenység a főbb társadalmi csoportok (például fiatalok vagy nyugdíjasok) és veszélyeztetett csoportok (például bevándorlók és fiatal anyák) alapvető pénzügyi oktatására összpontosít, a határokon átnyúló lehetőségeket (amelyekkel kapcsolatban az általános ismeretek hiányosak és nem egységesek) nem feltétlenül megemlítve.
A legtöbb tagállam egyedi kezdeményezéseket tett a kis- és középvállalkozások támogatására. A tőkepiaci unió előmozdításának egyik kulcsfontosságú tevékenységi területe a kis- és középvállalkozások uniós finanszírozásának kiegészítése 16 innovatív (elsősorban online) megoldások kidolgozásával és megosztásával, és mindazok hatékony támogatásával, akiknek piacalapú finanszírozásra van szükségük, beleértve a másik tagállamban található érintetteket is. Ezzel összefüggésben az Enterprise Europe Network különböző témákban, például a pénzügyi jártasságuk fejlesztésével kapcsolatban kisvállalkozási tanácsadói szolgáltatást nyújt az európai kis- és középvállalkozások számára.
Minden ilyen megoldásnak figyelembe kell vennie a tagállamok között a pénzügyi oktatás szintje terén fennálló jelentős eltéréseket 17 . Meg kell fontolni az iskolarendszeren kívüli oktatáson lehetőségeket is, és teret kell hagyni a gyakorlati tapasztalatszerzés innovatív formáinak is.
A Bizottság üdvözli a tagállamok megállapodását, amely szerint folytatják a pénzügyi jártassággal kapcsolatos munkát 18 a specifikus célcsoportok és pénzügyi termékek vonatkozásában szervezett, pénzügyi jártassággal kapcsolatos programok megtervezése, megvalósítása és értékelése terén a bevált gyakorlatok cseréjével és a határokon átnyúló vonatkozások figyelembevételével.
A szakértői csoport hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások ismereteinek bővítését célzó innovatív megoldások kidolgozásával kapcsolatos esetleges tőkepiaci uniós vonatkozású kezdeményezésekhez, és támogathatja a kkv-ket, hogy hozzájussanak a különböző tőkepiaci finanszírozási forrásokhoz.
3.3.Egyéb kérdések
A Bizottság megjegyzi, hogy néhány tagállam banki szolgáltatásokkal kapcsolatos akadályokat említett, beleértve a likviditás határokon átnyúló bankcsoportok közötti mozgatásával kapcsolatos esetleges korlátozásokat, amelyeket a nemzeti illetékes hatóságok vetettek ki a már létező prudenciális követelményeken felül. Az ilyen problémáknak legkésőbb 2018. január 1-ig meg kell szűnniük a likviditásfedezeti ráta teljes, 100 %-on történő bevezetésével, ezt az Európai Bankhatóság rendszeresen figyelemmel kíséri 19 . Néhány tagállam megemlítette a nemzeti felügyeletek által tapasztalt, a határokon átnyúló likviditási követelmények alóli mentesítés megadásával kapcsolatos nehézségeket az intézmények és azok EU-ban bejegyzett leányvállalatai vonatkozásában, valamint az ezek egységes likviditási alcsoportként való felügyeletében tapasztalt nehézségeket is. Erről a kérdésről más fórumokon is folytatnak megbeszéléseket.
4.Utólagos akadályok
4.1.A nemzeti fizetésképtelenségi rendszerek különbségei
A legújabb CMU-közlemény 20 hangsúlyozta a nemzeti fizetésképtelenségi rendszerek különbségeinek és alacsony hatékonyságának a határokon átnyúló befektetésekre és hitelezésre gyakorolt negatív hatását. Ezek a különbségek jogbizonytalanságot okoznak, többletköltségeket teremtenek és korlátozzák az EU-ban működő életképes vállalkozások, köztük a határokon átnyúló csoportok hatékony átszervezését.
A Bizottság felkéri a tagállamokat és az Európai Parlamentet a Bizottság közelmúltbeli, szerkezetátalakításról és második esélyről szóló javaslatának 21 támogatására, és arra, hogy a javaslatban foglalt rendelkezéseket a belső piac mélyítése tekintetében elfogadott célkitűzések fényében értékeljék.
Az említett nemzeti különbségek továbbá a banki hitelezést is befolyásolják, mert a bankok más-más helyzetekkel szembesülnek a késedelmekkel, a költségekkel és az értékbehajtással kapcsolatban. Annak érdekében, hogy részletes és megbízható képet kapjon, a Bizottság elindított egy, a nemzeti hitelvégrehajtási rendszerek, köztük a fizetésképtelenséggel kapcsolatos szabályok összehasonlító elemzésére vonatkozó kezdeményezést.
Az összehasonlító elemzés, amelynek eredményeire 2017 nyarán lehet számítani, segít a tagállamoknak a fizetésképtelenségi és kölcsönbehajtási rendszereik hatékonyságának és átláthatóságának javításában.
4.2.Diszkriminatív és nehézkes forrásadó-mentességi eljárások
A tőkepiaci befektetők és a tagállamok már többször megállapították, hogy a forrásadó-mentességgel kapcsolatos eljárások komoly visszatartó erőt jelentenek a határokon átnyúló befektetésekkel szemben. Ahogy a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2015 novemberében a tőkepiaci uniós vonatkozású kezdeményezéseket támogatva rámutatott, „pragmatikus megoldást kell találni a régóta fennálló adóügyi akadályokra, például a forrásadóra vonatkozó jelenlegi szabályokból eredő kettős adóztatásra”.
E politikai megbízásra tekintettel a szakértői csoport megvizsgálta a probléma természetét és a létező bevált gyakorlatokat. A csoport tudomásul vette, hogy egy jól működő tőkepiaci uniónak meg kell oldania ezt a problémát annak elfogadása mellett, hogy a vonatkozó akadályok és bevált gyakorlatok feltérképezésén túlmutató összes feladatot a megfelelő adótípussal foglalkozó munkacsoportnak kell elvégeznie.
A határokon átnyúló befektetések kettős adóztatásának elkerülése érdekében a legtöbb kétoldalú adóügyi egyezmény előírja a forrásadó-visszatérítést. A gyakorlatban azonban a befektetők komplex, komoly erőfeszítést igénylő, erőforrás-igényes és költséges eljárásokkal szembesülnek.
Azon túl, hogy összetett dokumentációs követelményeknek megfelelve igazolniuk kell a lakóhelyüket vagy székhelyüket, az EU-ban tevékenykedő befektetőknek 56 különböző nemzeti formanyomtatványt kell kitölteniük. Sok tagállamban ezt a folyamatot nem lehet online elvégezni. Ezenfelül a befektetőknek rendszeresen egy helyi megbízotton keresztül kell megfogalmazniuk a követeléseiket, és nemzeti gyakorlatok akadályozzák őket abban, hogy a székhelyük szerinti pénzügyi intézményektől kapjanak segítséget.
Mindezek eredményeként több tagállam esetében években mérhető az az időtartam, amely alatt visszafizetik a visszatérítéseket, ez pedig elfogadhatatlan annak fényében, hogy más tagállamok néhány héten belül képesek a visszatérítések kifizetésére 22 .
A nehézkes forrásadó-visszatérítési eljárások problémájának megoldása azért is sürgető, mert számos különböző pénzügyi eszközt (kötvényeket, részvényeket és származtatott pénzügyi eszközöket) és érdekelt felet érint. A túlzott megfelelési költségek megakadályozzák, hogy a lakossági befektetők követeléseket fogalmazzanak meg, és jelentős igazgatási kiadásokat eredményeznek az intézményi befektetők számára. 2016 januárjában a forrásadó-visszatérítési eljárások összköltségét évi 8,4 milliárd EUR-ra becsülték, ide tartoznak az elmaradt adókedvezmények költségei (az összetett megfelelőségi eljárások és költséges szakértői tanácsadás miatt), a visszaigénylési folyamatok költségei és az alternatív költségek (a késedelmes visszatérítés miatt az adott pénzösszeget nem tudják más célokra használni) 23 .
A Bizottság 2009. évi, forrásadó-mentességi eljárásokról szóló ajánlásában 24 felkért minden tagállamot, hogy dolgozzon ki jól működő eljárásokat, amelyek keretében a forrásnál igényelhető az adómentesség, ahol ez nem megoldható, ott pedig hozzanak létre gyors és szabványosított visszatérítési eljárásokat.
Egy, a 2009. évi ajánláshoz kapcsolódó tanulmány azt mutatta ki, hogy a forrásadó-mentességi eljárások egyszerűsítésének pozitív tovagyűrűző hatása van. Finnország és Írország megerősítette, hogy a forrásnál igényelhető adómentesség megvalósítása után a visszatérítési eljárások megbízhatóbban és hatékonyabban működtek, valamint csökkentek az igazgatási terhek, és erőforrások szabadultak fel – mind az adóhatóságok, mind a pénzügyi közvetítők esetén. Hasonlóképpen Németország és Hollandia is arról számolt be, hogy az új elektronikus rendszerek hatékonyabbá tették az ellenőrzési mechanizmusaikat, és jelentősen visszaszorították az adókijátszást a forrásországokban.
Bár történtek előrelépések, a jelenlegi általános állapot továbbra sem kielégítő, mert a megoldások jól ismertek, és néhány tagállamban sikeresen megvalósították azokat. Az alábbi táblázat a szakértői csoport feltérképező munkája alapján összegyűjtött kilenc bevált gyakorlat felsorolását tartalmazza (a forrásnál biztosított adómentességen kívül), és mindegyik mellett egy tagállam neve látható, amely kiváltképp alkalmas rá, hogy megossza tapasztalatait az adott gyakorlattal kapcsolatban.
Gyors visszatérítés
|
Bevált gyakorlat |
Tagállam |
|
Gyors visszatérítési eljárást vezettek be |
Hollandia |
|
Visszatérítés teljesítése rövid időn belül (< 6 hónap) |
Szlovénia (7–30 nap) |
Klasszikus visszaigénylési eljárás
|
Bevált gyakorlat |
Tagállam |
|
Dokumentációs követelmények leegyszerűsítése (például illetőségi igazoláson kívüli igazolás elfogadása, az igazolás érvényességének egy évet meghaladó időtartamra történő meghosszabbítása) |
Svédország (nincs szükség további információkra, de vannak ellenőrzési eljárások) |
|
Egyablakos ügyintézés kialakítása a visszatérítési kérelmek kezeléséhez |
Egyesült Királyság (nagy vállalkozások számára) |
|
Igénylőlapok helyettesítése egy egységes dokumentummal |
Ciprus |
|
Az igénylőlapok online elérhetővé tétele |
Portugália |
|
A teljes visszatérítési folyamat online elvégezhető |
Finnország |
|
Külföldi pénzügyi intézmények is kezelhetik a forrásadóval kapcsolatos eljárást (tehát nincs szükség helyi megbízottra) |
Észtország |
|
Külföldi pénzügyi intézmények is kérvényezhetik az adómentességet az ügyfeleik nevében |
Litvánia |
A Bizottság felkéri a tagállamok adószakértőit, hogy értékeljék és adott esetben erősítsék meg a közös ütemterv keretében meghatározott, forrásadóval kapcsolatos kilenc bevált gyakorlat fontosságát. Ezután minden tagállamnak el kell köteleznie magát amellett, hogy melyik bevált gyakorlatot kívánja megvalósítani 2019-ig. Az egyéni előrehaladást egy, a tagállamokkal megvitatandó eredménytábla formájában követhetik nyomon.
A Bizottság javasolja, hogy a megkezdett munkát a megfelelő adótípusokkal foglalkozó munkacsoportok folytassák, és rendszeresen tájékoztassák az előrehaladásról a szakértői csoportot, amely támogató szerepet tölt be, tekintettel a kérdéskör tőkepiaci unió szempontjából fennálló fontosságára.
Ezenkívül a Bizottság nemzeti adószakértőkkel közösen ki fog dolgozni egy magatartási kódexet a forrásadó-mentesség alapelveivel kapcsolatban. A tőkepiaci unió létrehozásának cselekvési tervével 25 és a közelmúltban kiadott közleménnyel 26 összhangban elmondható, hogy a szakértői csoport által meghatározott bevált gyakorlatok lesznek a hatékonyabb forrásadó-mentesség és -visszatérítés alapelveivel kapcsolatos magatartási kódex vázlatának alapjai.
A szakértői csoport támogató szerepet fog betölteni, és minden lényeges előrelépésről tájékoztatni fogják.
5.Következtetések és a javasolt intézkedések összefoglalása
A tagállamokkal való együttműködés fókuszában azok a nemzeti hatáskörbe tartozó akadályok álltak, amelyek önkéntes fellépéssel orvosolhatók, és amelyek tekintetében a tagállamok hajlandóak együttműködni. A vizsgált akadályokat a jellegük alapján választották ki azzal a céllal, hogy a nemzeti szinten tett intézkedések összessége pozitív hatást gyakoroljon a határokon átnyúló befektetésekre.
Bár ezek az akadályok önmagukban kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolják a határokon átnyúló befektetéseket, az eddig elvégzett értékeléseket még nem támasztották alá az uniós vagy nemzeti szinten meghatározott egyes akadályok hatását vizsgáló gazdasági értékeléssel.
Az akadályok az alapján, hogy a tagállamok milyen gyakran említették meg azokat a konzultációkra adott válaszokban és a szakértői csoportban, a legritkábban jelentett akadályoktól (x) a leggyakrabban jelentett akadályokig (xxx) oszthatók fel, ahogy az a következőkben látható.
|
Az akadályok súlya (a jelentések alapján) |
x |
xx |
xxx |
|
Forgalmazási követelmények |
xxx |
||
|
Igazgatási szabályok |
xx |
||
|
A határokon átnyúló forgalmazás szabályozói díjai |
x |
||
|
Különböző álláspontok a közösségi finanszírozásról |
xx |
||
|
Lakóhelyre vonatkozó követelmények |
xxx |
||
|
Hiányos pénzügyi jártasság |
xx |
||
|
A fizetésképtelenségi rendszerek különbségei |
xxx |
||
|
Forrásadó-mentességi eljárások |
xxx |
A Bizottság a tőkepiaci unió létrehozásával kapcsolatos reformok felgyorsítása melletti elkötelezettségére való tekintettel felkéri a tagállamokat, hogy vitassák meg és fogadják el az alábbi intézkedéseket, amelyeknek egy, a tőkeáramlás nemzeti akadályairól szóló közös (a Bizottság és a tagállamok által kidolgozott) ütemtervvé kell válniuk.
Ez a folyamat nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az azonosított akadályok megoldása érdekében a lehetséges jogalkotási javaslatokat és egyéb eszközöket is megfontoljon.
A tőkepiaci unióval kapcsolatban a Bizottság folytatni kívánja a konzultációkat az összes érdekelt féllel, beleértve az ipari és az intézményi szereplőket (mint például az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot), hogy a lehető legtöbb tájékozott álláspontot összegyűjtse a létező akadályokkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. Ehhez a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálata is hozzá fog járulni.
A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve értékelnie kell az ütemtervben a határokon átnyúló befektetéssel kapcsolatban elfogadott intézkedések hatását a tőkepiaci unió megvalósításának folyamatában tett előrelépések tekintetében. Az értékelés eredményét figyelembe kell venni a további intézkedések szükségességének vizsgálatakor. A Bizottság az intézkedések alább közölt javasolt listáját nem tekinti teljesnek, és felkéri a szakértői csoportban részt vevő tagállamokat, hogy határozzanak meg további akadályokat a tőkepiaci unióval kapcsolatos területeken. A lehetséges témák között szerepelnek a létező uniós jogszabályokon felüli nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek, a befektetési alapok online forgalmazásával kapcsolatos akadályok, a kisebb, MiFID-útlevélre nem jogosult intézményi befektetők által tapasztalt akadályok, valamint a lakossági pénzügyi termékek forgalmazásával kapcsolatos akadályok.
A javasolt intézkedések bizottsági ütemterve
|
Témakör |
Intézkedés |
Végrehajtó |
Lehetséges ütemezés |
|
Befektetési alapok |
A nemzeti szabályok vizsgálatának folytatása a forgalomba hozatalt megelőző tevékenységek és a fordított ajánlattétel egységes értelmezésének és szabályozási konvergenciájának tekintetében |
Tagállamok és az ESMA |
2017. 4. negyedév |
|
Igazgatási szabályok további feltérképezése |
Szakértői csoport |
2017. 4. negyedév |
|
|
Az alapok bejelentésével kapcsolatos minden díj közzététele egy egységes weboldalon, érthető és felhasználóbarát módon |
Tagállamok |
2017. 4. negyedév |
|
|
Egy, a díjakkal kapcsolatos információkról szóló egységes nyilvános dokumentum kidolgozásának megfontolása egy összehasonlító honlap vagy egy központi adattár formájában |
Szakértői csoport és ESMA |
2017. 4. negyedév |
|
|
Nyugdíjalapok |
A határokon átnyúló befektetések mozgatórugóinak meghatározása, a bevált gyakorlatok népszerűsítése a tagállamokban, az európai beruházási terv új lehetőségeinek tudatosítása a nemzeti fejlesztési bankok bevonásával |
Az érdekelt tagállamok alcsoportja a nyugdíjalapok ágazatának részvételével |
2017. 3. negyedév |
|
Lakóhelyre vonatkozó követelmények |
A jogszabályok és igazgatási gyakorlatok lakóhelyre vonatkozó követelményeinek megszüntetése az EU-ban lakóhellyel rendelkező vezetőkre vonatkozóan, ha azok indokolatlanok és aránytalanok |
Tagállamok |
2017. 4. negyedév |
|
Pénzügyi jártasság |
Bevált gyakorlatok cseréjének megkezdése a pénzügyi jártassággal kapcsolatos programok terén, a határokon átnyúló vonatkozások figyelembevételével |
Az érdekelt tagállamok alcsoportja, Horvátország elnökletével |
2017. 2. negyedév |
|
A kis- és középvállalkozások ismereteinek bővítését célzó innovatív megoldások kidolgozásával kapcsolatos esetleges tőkepiaci uniós vonatkozású kezdeményezésekhez való hozzájárulás, és a kkv-k támogatása, hogy alternatív finanszírozási forrásokhoz juthassanak hozzá |
Szakértői csoport |
2018 |
|
|
Forrásadó |
A forrásadóval kapcsolatban meghatározott kilenc bevált gyakorlat helytállóságának értékelése és adott esetben megerősítése, valamint egy lista elfogadása, amely megjelenhet az eredménytáblán |
Tagállamok adószakértői |
2017. 2. negyedév |
|
Az előre vezető út megvitatása egy adóügyi munkacsoportban azzal a céllal, hogy minden tagállam elkötelezze magát egy bevált gyakorlatokat tartalmazó jegyzék mellett, a fennálló helyzet 2019-ig történő javítása érdekében |
Tagállamok adószakértői |
2017. 3. negyedév |
|
|
Nemzeti adószakértőkkel való együttműködés a forrásadó-mentesség elveivel kapcsolatos magatartási kódex kidolgozása érdekében |
Tagállamok adószakértői |
2017. 4. negyedév |
A Bizottság kezdeményezte egy tanulmány készítését, hogy feltárják a nyugdíjalapok és az életbiztosítási társaságok határon átnyúló befektetésekre vonatkozó esetleges megkülönböztető adóügyi bánásmódot.
Közösségi finanszírozás az EU tőkepiaci uniójában (SWD(2016) 154 final); ( http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2016/EN/10102-2016-154-EN-F1-1.PDF ).
A Bizottság készített egy uniós útmutatót kis- és középvállalkozások számára a közösségi finanszírozás különböző típusaival kapcsolatos pénzügyi jártasságuk növelése céljából, amely itt érhető el: ( https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/crowdfunding-guide_en ).
A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (CRR) 412. cikkének (5) bekezdése.
Az adóügyi akadályokkal foglalkozó tanácsadó csoport jelentése: „Workable solutions for efficient and simplified fiscal compliance procedures related to post-trading within the EU” (Működőképes megoldások a kereskedés utáni elszámolással kapcsolatos hatékony és egyszerű költségvetési megfelelési eljárásokra), 2013. ( http://ec.europa.eu/info/publications/report-tax-barriers-business-advisory-group-tbag_en )