EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.3.15.

COM(2017) 131 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló (EU) 2016/369 rendelet végrehajtásáról

Tartalomjegyzék

I.    Bevezetés    

II.    A szükséghelyzeti támogatásról szóló rendeletből származó előnyök    

1)    Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközének hozzáadott értéke    

a.    A támogatásnyújtás gyorsasága    

b.    Tapasztalt humanitárius partnerek kezelik az érintett népesség szükségleteit    

c.    A humanitárius segítségnyújtás egyértelmű előtérbe helyezése    

d.    A meglévő kapacitások kiegészítése    

e.    Elismert szakértelem és ellenőrzési kapacitás rendelkezésre állása    

2)    Teljesítmény és eredmények    

a.    Menedékhely biztosítása    

b.    Téliesítési tevékenységek    

c.    Pénzbeli támogatás    

d.    Védelmi tevékenységek    

e.    Oktatás    

f.    Egészségügyi szolgáltatások nyújtása    

g.    Élelmiszer és nem élelmiszer jellegű cikkek biztosítása, egyéb tevékenységek végzése    

III.    Koordináció és kommunikáció    

1)    A menekültügyi és migrációs válságra adott válasz koordinálása az EU szintjén    

2)    Koordináció és együttműködés az érintett tagállamokkal    

3)    A partnerszervezetek közötti koordináció    

4)    A Görögországban végrehajtott szükséghelyzeti támogatási intézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció    

IV.    A továbbvezető út    

   

I.Bevezetés

2015 és 2016 során közel 1,1 millió potenciálisan nemzetközi védelemre szoruló személy és irreguláris migráns (a továbbiakban: „menekültek és migránsok”) jutott el az Európai Unióba a kelet-mediterrán útvonalon. A menekültügyi válság csúcspontján, 2015 nyarán, naponta 10 000 migráns és menekült érkezett Görögországba. Ez a hirtelen beáramlás az unión belüli humanitárius szükséghelyzetet eredményezett.

Az EU ugyan már létrehozott olyan pénzügyi eszközöket, amelyek arra szolgálnak, hogy támogassák a tagállamokat a különböző belső kihívásokra való válaszadásban és kifejezzék a katasztrófa sújtotta régiókkal való szolidaritást, a kivételes mértéket öltő menekültügyi válság során bebizonyosodott, hogy ezeknek az eszközöknek egyike sem egészen alkalmas az EU-ban jelentkező széles körű humanitárius szükségletek kezelésére. Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzetéről szóló bizottsági közleményben 1 hangsúlyozott szempontok egyike az, hogy az EU-nak létre kell hoznia az EU-n belüli humanitárius segítségnyújtásra szolgáló kapacitásokat a nagy számú menekülttel és migránssal szembesülő tagállamok támogatása érdekében. Gyors reagálási képességgel rendelkező, az európai szolidaritáson és a meglévő szaktudás mobilizálhatóságán alapuló, rugalmas pénzügyi eszközre volt szükség.

Ezzel összefüggésben az Európai Tanács 2016. február 19-én felkérte a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió „egyéb szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben – a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem uniós Főigazgatóságának tapasztalatait felhasználva – képes legyen az Unió határain belül humanitárius segítséget nyújtani a menekült- és migránsáradat miatt túlterhelt országok támogatására” 2 .

2016. március 2-án a Bizottság elfogadta az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló (EU) 2016/369 rendelet végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatát 3 . A Tanács 2016. március 15-én fogadta el a rendeletet 4 .

Az Európai Tanács felkérésével összhangban a rendelet Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO) által az évek során a hatáskörében megszerzett szilárd tapasztalatokra épül, lehetővé téve az általa harmadik országokban végzett tevékenységek során megszerzett szakértelem Unión belüli felhasználását. A rendelet célja továbbá nem csupán az Unió külső határaira nehezedő folyamatos migrációs nyomásból fakadó kivételes humanitárius kihívások kezelése, hanem az is, hogy segítséget nyújtson az EU-n belül kiterjedt humanitárius hatást kifejtő természeti és ember által okozott katasztrófák esetén. A rendelet ezért arról is rendelkezik, hogy az EU által finanszírozott valamennyi szükséghelyzeti támogatást az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség nemzetközileg elfogadott alapvető humanitárius elveivel összhangban kell nyújtani és végrehajtani.

Ezenfelül a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében a rendelet előírja, hogy a szükséghelyzeti intervenciós műveleteket olyan partnerszervezeteknek 5 kell végrehajtaniuk, amelyekkel a Bizottság partnerségi keret-megállapodást vagy pénzügyi és igazgatási keretegyezményt írt alá. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a szükséghelyzeti támogatás nyújtására uniós tagállam területén kerül sor, különleges követelmények alkalmazandók. Különösen fontos, hogy a „szükséghelyzeti támogatásnak az érintett tagállam intézkedéseit támogatnia kell, és ki kell egészítenie azokat” 6 , és garantálni kell az érintett tagállammal való szoros együttműködést és konzultációt.

A jogalap kimondja, hogy a szükséghelyzeti támogatás három éven át, 2019. március 16-ig nyújtható a menekültügyi és migrációs válság humanitárius hatásainak kezelésére.

Röviddel a tanácsi rendelet elfogadása után a kelet-mediterrán útvonalon uralkodó helyzet drámai mértékben megváltozott. A 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat 7 óta a Törökországból Görögországba történő jogellenes belépések száma jelentős mértékben csökkent: 2017. március 6-ig átlagosan napi 79 fő érkezett 8 . Miután azonban ideiglenesen bevezették a határellenőrzést egyes tagállamok belső határain, valamint a kelet-mediterrán útvonalon elhelyezkedő más országok külső határain, több, mint 62 000 érintett személy maradt Görögországban, köztük 14 000 ember a szigeteken 9 . Ez jelentős humanitárius szükségleteket eredményezett, így élelmezési segély, menedékhely, egészségügyi ellátás, víz, köztisztasági és higiéniai szolgáltatások (WASH), nem élelmiszer jellegű cikkek és védelem iránti szükségleteket.

Meg kell jegyezni, hogy 2016-ban Görögország volt az egyetlen olyan tagállam, amely megfelelt a rendeletben meghatározott „jogosultsági” feltételeknek:

a katasztrófa rendkívüli nagyságrendjénél és hatásánál fogva egy vagy több tagállamban súlyos és széles körű humanitárius következményekkel jár; valamint

a tagállamok és az Unió rendelkezésére álló többi eszköz közül egyik sem elegendő.

Következésképpen az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések mindegyike a mai napig kizárólag a Görögországban uralkodó humanitárius helyzet kezelésére irányult.

A rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében e jelentés célja, hogy áttekintést nyújtson az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze legfontosabb hatásairól az eszköz működésben lépése óta, elemezze a legfontosabb felmerült problémákat és felvázolja a jövőben tervezett tevékenységeket.

II.A szükséghelyzeti támogatásról szóló rendeletből származó előnyök

A Görögországban uralkodó menekültügyi és migrációs válság kezeléséért továbbra is végső soron felelősséget viselő görög hatóságok rendelkezésének megfelelően a rendelet lehetővé tette a humanitárius szereplők számára, hogy gyorsan csatlakozzanak a válság humanitárius következményeinek kezeléséhez. Ez kézzelfogható eredményeket hozott minden területen több mint 45 000 kedvezményezett számára, a szigeteken és Görögország kontinentális részén található több mint 30 helyszínen.

Ennek az új eszköznek a legfőbb erősségeit, valamint a fő működési eredményeket az alábbiakban vázoljuk fel.

1)Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközének hozzáadott értéke

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz az akut válsághelyzetekből eredő humanitárius következmények kezelése érdekében került kidolgozásra. 2016–2017 során lehetővé tette az Unió számára, hogy megfelelő és időszerű támogatást nyújtson a Görögországban lévő menekülteknek és migránsoknak. Szerkezetének szerves részét képezik az alábbiak:

a.A támogatásnyújtás gyorsasága

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz világszerte előforduló szükséghelyzetek kezeléséhez igazított eljárásokra és kiképzett szakemberekre támaszkodik. A finanszírozási prioritások meghatározása érdekében elvégzett szükségletfelmérést követően a Bizottság bejelentette, hogy első körben 83 millió EUR összeget 10 nyújt nyolc partnerszervezet számára 2016. április 19-én, mindössze öt héttel a rendelet elfogadása után. A szerződések aláírásától számított azonnali hatállyal, csupán néhány nappal azt követően, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátotta a kezdeti pénzösszeget, már megkezdték a helyszínen a menedékhely, víz, köztisztasági és higiéniai szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, védelem és oktatás nyújtását.

b.Tapasztalt humanitárius partnerek kezelik az érintett népesség szükségleteit

A segítségnyújtást tapasztalt humanitárius partnerek végzik – ENSZ intézmények, nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek, amelyek szakértelme, szaktudása és eredményes irányítása a humanitárius szükségletekre való gyors reagálás területén a Bizottsággal való keretegyezmények aláírását eredményezte. Mindezidáig a Bizottság tizennégy partner számára juttatott uniós finanszírozást, melyek mindegyike a kezdetektől fogva aktívan részt vesz a menekültügyi válság kezelésében Görögországban. Ezek a partnerek garantálják továbbá a nemzetközi humanitárius elvek tiszteletben tartásával történő segítségnyújtást.

c.A humanitárius segítségnyújtás egyértelmű előtérbe helyezése

Míg más létező uniós eszközök, mint például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, vagy természeti katasztrófák esetében az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) jelentős pénzügyi források nyújtására képesek Európán belül, ezek nagy mértékben függenek a nemzeti kormányok adminisztratív és működési kapacitásától, amelyekre talán már jelentős pénzügyi és gazdasági nyomás nehezedik. Továbbá ezeket az eszközöket nem menekültek és migránsok nagy csoportjai pusztán humanitárius szükségleteinek kezelésére dolgozták ki.

Hasonlóképpen, az Európai Unió meglévő polgári védelmi mechanizmusa a tagállamok önkéntes vagyoni hozzájárulásán keresztül nyújt igencsak szükséges támogatást, de ez nem kellőképpen alkalmas a menekültügyi válságból fakadó széles körű szerkezeti humanitárius szükségletek kezelésére.

Ezekkel az eszközökkel ellentétben a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz képes a célirányos humanitárius segítségnyújtás gyors finanszírozására szükséghelyzetek esetén.

d.A meglévő kapacitások kiegészítése

A tagállamoknak nem kell új struktúrákat vagy intézményi mechanizmusokat felállítaniuk annak érdekében, hogy szükséghelyzeti támogatásban részesüljenek. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz további emberi és pénzügyi erőforrások biztosításával egészíti ki a humanitárius reagálást. A Görögországban végzett műveletek során bebizonyosodott, hogy a műveletek sikeréhez kulcsfontosságúak a hatékony kommunikációs csatornák, valamint egy hatékony együttműködési mechanizmus, amelyet a felelős nemzeti hatóságok megfelelő személyi állománya támogat.

e.Elismert szakértelem és ellenőrzési kapacitás rendelkezésre állása

A Bizottság ágazati és projekt szakemberek egész világra kiterjedő hálózatával rendelkezik. Három ilyen szakembert áthelyeztek annak érdekében, hogy a helyszínen ellenőrizzék és koordinálják a támogatott tevékenységeket. Ezeknek a szakembereknek a jelenléte alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy támogassák a humanitárius partnerek munkáját, valamint hogy kapcsolatot tartsanak a görög hatóságokkal. Ez a gyors intézkedés kulcsfontosságú volt az EU által finanszírozott projektek gyors beindításához. Ezenfelül a Bizottság néhány globális tematikus szakértőjét (pl. az egészségügyi szolgáltatások, védelmi és nemi kérdések területén) is elküldték Görögországba annak érdekében, hogy azonnal beindítsák a műveleteket saját szakterületükön.

2)Teljesítmény és eredmények

2016-ban összesen 191,9 millió EUR összegre kötöttek szerződést, az alábbiak szerint:

Partner 12	Szerződés összege
OXFAM-NL	6 000 000
STC-UK	7 000 000
DRC-DK	14 870 000
IRC-UK	16 500 000
UNHCR-CH	65 000 000
MDM-BE	7 000 000
ASB-DE	6 800 000
IFRC-CH	17 000 000
NRC-NO	11 000 000
IOM-CH	17 800 000
CARE-DE	3 500 000
MCE-UK	6 250 000
UNICEF-US	8 500 000
TDH-CH	4 700 000
ÖSSZESEN	191 920 000

Táblázat: EU-finanszírozásra szerződött partner 2016-ban

a.Menedékhely biztosítása

b.Téliesítési tevékenységek

A partnerszervezetek olyan tevékenységekben vettek részt, amelyek elősegítették a téliesítést, és menedékhellyel, illetve víz, köztisztasági és higiéniai szolgáltatásokkal kapcsolatos beavatkozásokat és karbantartásokat foglaltak magukban, amelyek eredményeképp jelentős mértékben javultak az életkörülmények, és biztonságos menedékhelyet nyújtottak a téli hónapok során. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből finanszírozott 30 helyszín mindegyike téliesített. Az elvégzett tevékenységek között szerepel a szigetelés javítása, fűtőberendezések beüzemelése, valamint biztonsági korszerűsítések elvégzése a fokozott tűzveszély enyhítése érdekében.

A görög kormány egyedül az UNHCR-t bízta meg 14 kontinentális helyszín 13 infrastrukturális fejlesztésének és téliesítésének feladatával. Az UNHCR-re bízott téliesítési műveletek eltérőek a különböző helyszínek tekintetében. Bizonyos esetekben az UNHCR előregyártott házakat 14 állított fel, míg más helyszíneken az UNHCR meglévő épületeket rehabilitált és létesítményeket korszerűsített 15 .

További példák:

Az IFRC szükséghelyzeti szálláshelyet biztosított Softex és Cherso ideiglenes helyszínein, így sátrakat, padlólapokat, szigetelést, valamint fűtőeszközöket és kerozint.

Az ASB épületeket csatlakoztatott a villamosenergia-hálózathoz annak érdekében, hogy lehetővé váljon a világítás és a fűtés Diavata és Anagnostopoulou helyszínein.

Az IOM újjáépítési vagy felépítési munkákat végez az alábbi 6 helyszínen: Agios Andreas I, Agios Andreas II, Thiva, Serres, Drama, Kavala.

Közvetlen téliesítési intézkedés keretében számos embert, akik nem megfelelő/hiányos helyszíneken tartózkodtak, szállodákba és apartmanokba helyeztek át. 2017. február 28-a óta csak az UNHCR több, mint 3 100 embert helyezett át. Az ezeken a helyszíneken élő népesség szélsőséges időjárási körülményeknek volt kitéve, és nem megfelelő menedékhelyeken szállásolták el őket, ami tovább súlyosbította az egészségügyi kockázatokat. Az eddig végrehajtott téliesítési műveletekkel kapcsolatos eddigi kiadásokat 52 millió EUR-ra becsülik.

c.Pénzbeli támogatás

d.Védelmi tevékenységek

e.Oktatás

f.Egészségügyi szolgáltatások nyújtása

g.Élelmiszer és nem élelmiszer jellegű cikkek biztosítása, egyéb tevékenységek végzése

III.Koordináció és kommunikáció

A valódi eredmények elérése érdekében az a legfontosabb, hogy minden szinten jó legyen az együttműködés. Ezen belül a partnerszervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy akkor születtek jó eredmények, amikor biztosítva volt a hatékony együttműködés a görög hatóságokkal és a helyi partnerekkel egyaránt. Ezzel ellentétben késett a humanitárius intervenció, amikor nem volt optimális az együttműködés (pl. a menedékhely biztosítása, a helyszínek téliesítése és villamosítása, élelmiszer-ellátás, biztonsági kérdések terén).

Másik fontos tényező a minden szinten megvalósuló kommunikáció. Az intervenció hatékonysága és sikere szempontjából alapvető fontosságú a helyi közösségekkel és a támogatás kedvezményezettjeivel történő kommunikáció javítása. Szükség van külső kommunikációra is az EU-intervenció láthatóságának és megértésének biztosítása érdekében. 2017-ben a Bizottság folytatja az együttműködést a humanitárius partnerszervezetekkel ezen a téren.

1)A menekültügyi és migrációs válságra adott válasz koordinálása az EU szintjén

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében tett intézkedéseket más pénzügyi eszközökkel – különösen a különböző szükséghelyzeti segítségnyújtási formákat kínáló eszközökkel – teljes mértékben összhangban és azokat kiegészítve kell végrehajtani. 2015-ben és 2016-ban az EU messze a legnagyobb humanitárius segélyadományozó volt a görögországi menekültügyi válság tekintetében, az összes támogatás 77%-át biztosítva 19 . A hatások mértékének maximalizálása, valamint az átfedések és lefedetlen területek elkerülése érdekében kulcsfontosságú a magas szintű koordináció a Bizottságon belül, valamint egyéb uniós intézményekkel, szervezetekkel és testületekkel, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságaival.

2)Koordináció és együttműködés az érintett tagállamokkal

A Bizottságnak szoros együttműködést és párbeszédet kell fenntartania az érintett tagállamokkal, különösen a partnerek kiválasztása tekintetében. Ezenfelül, mivel a szükséghelyzeti segítségnyújtásra az érintett tagállamok intézkedéseinek támogatása, illetve azok kiegészítése érdekében kerül sor, a Bizottságnak és partnereinek a görög hatóságok által meghatározott tervvel összhangban kell dolgozniuk. Míg az EU már jelentős tapasztalattal rendelkezik a humanitárius segítségnyújtás finanszírozása terén harmadik országokban, ez az eszköz első alkalommal nyújtott lehetőséget humanitárius intézkedések uniós tagállamban történő végrehajtására. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a görög hatóságok azelőtt még nem szembesültek ilyen mértékű humanitárius válsággal.

A migrációs politikával foglalkozó minisztériummal való strukturáltabb együttműködés elősegítése érdekében 2016 májusától kezdve a Bizottság rendszeres videókonferenciákat tart a minisztérium és a többi partnerszervezet képviselőinek részvételével. Ez a gyakorlat biztosítja a nemzeti hatóságok és a helyszínen lévő partnerszervezetek által hozott döntésekkel kapcsolatos teljes körű információáramlást, és lehetővé teszi a különböző prioritások megvitatását, valamint az esetleges problémák azonnali megoldásának meghatározását.

Az érintett tagállamok hatóságai által történő világos és előretekintő tervezés fontos tényező a hatékony együttműködés megvalósítása szempontjából, ami pedig a hatékony, sikeres és következetes humanitárius tevékenység előfeltétele.

A pénzügyi tervezés tekintetében jelentős előrehaladás történt. 2017 februárjában a görög kormány és az illetékes bizottsági szolgálatok elfogadták a befogadó létesítményekre és a menekültek és migránsok szükségleteire kiterjedő, a nemzeti költségvetésből, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből finanszírozott pénzügyi tervet.

Előrelépés történt, és a hatékony és időszerű segítségnyújtáshoz továbbra is alapvető fontosságú az intervencióért végső soron felelős nemzeti hatóságokkal történő együttműködés. Ez 2017-ben is prioritás marad, különös hangsúlyt fektetve a hatékonyabb tervezésre és operatív döntéshozatalra.

3)A partnerszervezetek közötti koordináció

2016-ban 14 partnerszervezet írt alá szerződést a Bizottsággal a rendelet alapján finanszírozott tevékenységek Görögországban történő végrehajtására vonatkozóan. Ezek a szervezetek több végrehajtó partnerrel dolgoznak együtt. Mivel a kedvezményezettek az ország minden területén megtalálhatók, bérelt szállásokon, formális és informális helyszíneken, a kontinensen és a szigeteken egyaránt, kulcsfontosságú a hatékony koordináció.

Több tematikus munkacsoport került felállításra mind helyi és nemzeti szinten, a tájékoztatást pedig informatikai eszközök segítségével központosították 20 . A Bizottság és a görög hatóságok is részt vesznek ezekben a munkacsoportokban, amelyek elősegítik az információcserét és a koordinációt, és aktívan támogatják a hatóságokat a humanitárius intervenció koordinálásában.

A humanitárius szereplők közötti hatékony koordináció fenntartása, valamint ezzel párhuzamosan az intervenció legmagasabb szinten történő fenntartása elsődleges fontosságú lesz 2017-ben.

4)A Görögországban végrehajtott szükséghelyzeti támogatási intézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció

Az uniós polgárok számára a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz egyértelműen a szolidaritásról tanúskodik, és azt bizonyítja, hogy az EU közös erőfeszítéssel képes kezelni a sürgető humanitárius kihívásokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság tevékenyen támogatja a humanitárius partnerek hatékony kommunikációját és láthatóságát, és fokozta saját kommunikációs tevékenységét is, különösen a honlapján és a közösségi médiában.

Ezenfelül a kommunikációnak a görögországi helyi közösségeket és migráns népességet egyaránt céloznia kell annak érdekében, hogy fokozzák részvételüket és hatékonyabban kezeljék ezeknek a csoportoknak az ellenállását a folyamatban lévő műveletekkel szemben.

A 2016-ban elért jelentős előrehaladás után 2017-ben még több erőfeszítés és eredmény várható el a partnerszervezetektől a migráns és a helyi népesség felé történő tájékoztató tevékenységek és kommunikáció terén.

IV.A továbbvezető út

Annak ellenére, hogy jelentős eredmények születtek a Görögországban jelentkező legsürgetőbb humanitárius szükségletek kezelése terén, még mindig számos lefedetlen területtel kell foglalkozni, amint azt részletesen tartalmazza a 2017-es szükséghelyzeti támogatási műveleti prioritások című dokumentum 21 . A szükséghelyzeti támogatás megvalósítására teljes mértékben a görög kormány és az illetékes bizottsági szolgálatok által elfogadott 2017-es pénzügyi tervvel összhangban kerül sor az összes eszköz és tevékenység közötti kiegészítő kapcsolat biztosítása érdekében.

A menedékhely vonatkozásában a menekültek és migránsok több, különböző minőségi színvonallal rendelkező helyszínen kerülnek elhelyezésre, ideértve az ideiglenes és hosszú távú lakhatási megoldásokat is. 2017 során prioritásként kezelendő a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító városi bérlési programok felé történő elmozdulás, mivel ezek keretében méltóbb elhelyezés biztosítható elhúzódó tartózkodás esetén.

2016-ban és 2017 első hónapjaiban a menekülttáborokban naponta került sor meleg ételadagok osztására. Annak érdekében, hogy az érintetteknek lehetőségük legyen arra, hogy megvásárolják és elkészítsék saját ételüket, a cél a többcélú készpénz rendszer fokozatos kiterjesztése a 2016-ban a nem élelmiszer jellegű cikkek tekintetében kifejlesztett pénzbeli támogatási programokra építve. Ez a rendszer kiegészíti a helyszíneken a villamosenergia-hálózattal és a közösségi konyhákkal kapcsolatban már megvalósított vagy folyamatban lévő infrastrukturális befektetéseket.

Az egészségügy terén biztosítani kell az elsősegélynyújtási kapacitást és a sürgősségi egészségügyi ellátást a nemzeti egészségügyi rendszerbe történő megfelelő beutalásokkal együtt. Biztosítani kell egy egészségügyi szolgáltatási alapcsomag elérhetőségét, amit szállítással és tolmácsolással kell elősegíteni. Ki kell terjeszteni az oltási programokat.

A víz, köztisztasági és higiéniai létesítmények sok helyütt továbbra sem elégségesek, ezért folytatni kell az ilyen létesítmények biztosítását.

A védelem tekintetében prioritásként kell kezelni a vészhelyzeti gyermekvédelmi tevékenységeket, így a családok felkutatását és újraegyesítését, a konfliktussal és lakóhelyelhagyással érintett gyermekek pszichoszociális szükségleteit. A menekültekkel és migránsokkal a saját anyanyelvükön (anyanyelveiken) történő információcsere elősegítése érdekében végzett tolmácsolási szolgáltatások is finanszírozásra kerülnek. A kiskorúak mellett a védelemnek ki kell terjednie a veszélyeztetett személyek, köztük a fogyatékkal élők, egyedülálló anyák, stb., ügyeinek kezelésére is.

Az oktatás tekintetében továbbra is szükség van a nem formális oktatás területén a görög kormány arra irányuló törekvéseinek kiegészítésére, hogy elérhetővé tegyék a közoktatást valamennyi menekült és migráns gyermek számára. A menekült és migráns fiatalok (15–24 évesek) számára szintén hozzáférést kell biztosítani a minőségi és befogadó tanulási lehetőségekhez, valamint a felnőttek számára szervezett szakképzési és nyelvtanfolyamokhoz az életvezetési készségek fejlesztése és az európai társadalomba való sikeres integráció érdekében.

Görögországban a szükséghelyzeti támogatás nyújtása közvetlenül a rendelet elfogadását követően elkezdődött. Egy évvel később még mindig vannak a helyszínen jelentkező szükségletek, ezért ebben a szakaszban még nem tanácsos abbahagyni a segítségnyújtást. Ugyanakkor fontolóra kell venni az intervenció fokozatos megszüntetésének, illetve a görög hatóságoknak történő átadásának különböző lehetőségeit. Ennek keretében 2017 végén megbeszélést kell folytatni a partnerekkel a 2018-as kivonulási stratégia megtervezésével kapcsolatban, mivel a rendelet csak hároméves időszakra érvényes.

A végrehajtás első évében a rendelet alapján megtett intézkedések előnyei nyilvánvalóak. A rendeletben rejlő rugalmasság, amely például lehetővé tette a Bizottság számára a jól ismert és tapasztalt partnerekkel való együttműködést, elősegítette a humanitárius szükségletek kezelését Görögországban. A harmadik országokban végzett műveletekkel kapcsolatos ismeretek egy uniós tagállamnak való átadása szintén hozzájárult a gyors válaszadáshoz.

(1)

 COM(2016) 85 final, Brüsszel, 2016.2.10.

(2)

Az Európai Tanács következtetései. EUCO 1/16, Brüsszel, 2016. február 18-19.

(3)

COM(2016) 115 final, Brüsszel, 2016.3.2.

(4)

HL L 70., 2016.3.16., 1. o.

(5)

Nemzetközi szervezetek, nonprofit nem kormányzati szervezetek, valamint a tagállamok szakszolgálatai.

(6)

Lásd: az (EU) 2016/369 tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése.

(7)

Lásd: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/

(8)

A görög hatóságok által a Strukturálisreform-támogató Szolgálat rendelkezésére bocsátott adatok alapján

(9)

2017. február 28-i adatok, a görög hatóságok szerint: http://mindigital.gr/index.php/προσφυγικό-ζήτημα-refugee-crisis/1009-summary-statement-of-refugee-flows-03-03-2017

(10)

Lásd: IP/16/1447, Brüsszel, 2016.4.19.

(11)

Szükséghelyzeti támogatás finanszírozási határozat, műveleti prioritások; elérhető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/echo/sites/echo-site/files/esop.pdf

(12)

OXFAM, az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR), Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), az International Rescue Committee (IRC), a Dán Menekültügyi Tanács (DRC), az Arbeiter-Samariter-Bund (ASB), a Save the Children (STC), a Médecins du Monde (MDM), a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Care International (CARE), a Mercy Corps (MCE) és a Terre des Hommes (TDH).

(13)

Ezek a helyszínek Alexandria, Nea Kavala, Katsikas, Filippiada, Lagadikia, Redestos, Petra Olympou, Schisto, Andravida, Eleonas, Elefsina, Kipselohori, Thermophiles és Rafina.

(14)

Alexandria: 150, Lagkadikia: 180, Filippiada: 100, Katsikas: 100, Schisto: 180, Nea Kavala: 180.

(15)

Andravida, Elefsina, Thermopiles, Eleonas, Rafina területén.

(16)

2017. január 31-i adat. https://www.unicef.org/ceecis/General_data_January_2017_(1).pdf  

(17)

A nem formális oktatási tevékenységekre a formális nemzeti rendszerek keretein kívül kerül sor (az utóbbi nem finanszírozható a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből). Ezek többek között lehetővé teszik azok számára, akik több évet kihagytak az iskolából, hogy felzárkózzanak, és a későbbiekben integrálódjanak a formális oktatási rendszerbe.

(18)

Az orvosokat első alkalommal, vagy újabb egészségügyi okból felkereső emberek.

(19)

Az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA), 2016. szeptember

(20)

Lásd: http://data.unhcr.org/mediterranean/regional.php

(21)

Lásd: http://ec.europa.eu/echo