EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.2.28.
COM(2017) 99 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tagállamok általi alkalmazásáról
Jelentéstételi időszak: 2013–2014
Tartalomjegyzék
1.BEVEZETÉS
2.A 2000/30/EK IRÁNYELV
3.TAGÁLLAMI ADATKÖZLÉS
4.AZ ELLENŐRZÉS TARTALMA
5.STATISZTIKAI ADATOK
5.1. Az ellenőrzött járművek összmennyisége és eredete
5.2.A forgalomból kivont járművek
5.3.Hiányosságtípusok és adatok tagállamonként
5.4. A forgalomból kivont járművek jármű-kategóriák és nyilvántartásba vevő tagállami szerinti bontásban
1.
BEVEZETÉS
A közúti közlekedés biztonságát, a környezetvédelmet és a tisztességes versenyt szem előtt tartva az európai jogszabályok számos intézkedést írnak elő annak biztosítása érdekében, hogy az európai utakon közlekedő haszongépjárművek megfelelő műszaki állapotban legyenek. Ide tartoznak:
a szakma gyakorlásának engedélyezését érintő szabályok, amelyek megkövetelik, hogy a szállítók elegendő pénzügyi kapacitással rendelkezzenek a gépjárművek megfelelő karbantartásához (1072/2009/EK rendelet),
a járművek rendszeres műszaki vizsgálatai, amelyeket a tagállamoknak az európai szinten előírt minimális gyakorisággal el kell végezniük a területükön nyilvántartásba vett járművek tekintetében (2009/40/EK irányelv),
az e jelentés tárgyát képező közúti műszaki ellenőrzések, amelyekkel biztosítható, hogy a haszongépjárműveket csak abban az esetben használják, ha karbantartásuk következtében megfelelnek a közlekedésre való alkalmasság magas szintű műszaki előírásainak (2000/30/EK irányelv).
A 2000/30/EK irányelv (a továbbiakban: az irányelv) szerint a közúti biztonság javítása és a környezet védelme érdekében a tagállamok területén közlekedő haszongépjárművek, valamint azok pótkocsijai és félpótkocsijai a közlekedésre való alkalmasságot vizsgáló közúti műszaki ellenőrzések hatálya alá tartoznak.
Az irányelv 6. cikke szerint a tagállamoknak kétévente közölniük kell a Bizottsággal a megelőző két évben összegyűjtött alábbi adatokat:
az ellenőrzött haszongépjárművek száma hét jármű-kategória és azon belül a nyilvántartásba vevő ország szerinti bontásban,
az irányelv szerinti ellenőrzött tételek, valamint
az észlelt hiányosságok.
Az irányelv kilenc tételt sorol fel (lásd a 4. szakaszt), amelyek közúti műszaki ellenőrzés tárgyát képezhetik. A közúti biztonsági követelményeknek való meg nem felelés bármely ellenőrzési tétel esetében azzal járhat, hogy a jármű használatát megtiltják. Az ellenőrzött járműnél tapasztalt valamennyi hiányosságot fel kell tüntetni az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyet át kell adni a jármű vezetőjének. Az irányelv előírja, hogy a Bizottságnak – a tagállamoktól kapott adatok alapján – jelentést kell küldenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az irányelv alkalmazásáról az ellenőrzési eredmények összefoglalásával együtt.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014-ben felülvizsgálta a haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat. 2014. április 3-án elfogadásra került a 2014/47/EU irányelv, amelyet a tagállamoknak 2018. május 20-tól kell alkalmazniuk. Az új irányelv bevezeti többek között azt a követelményt, hogy az EU-ban elvégzett elsődleges közúti ellenőrzések száma a tagállamokban nyilvántartásba vett összes ilyen jármű legalább 5 %-ának megfelelő szám legyen. Az első – a 2019–2020-as évekre vonatkozó – jelentéstételi kötelezettség, amikor e célszámot figyelembe kell majd venni, 2021. március 31-ig esedékes.
2.
A 2000/30/EK IRÁNYELV
A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK irányelv szerint a kereskedelmi célokra felhasznált járműveket évente meg kell vizsgálni. Mivel azonban az éves vizsgálat nem tekinthető elegendőnek annak garantálásához, hogy e járművek az év során megőrizzék közlekedésre való alkalmasságukat, végrehajtási intézkedésként további célzott közúti ellenőrzéseket kell alkalmazni.
A módosított irányelv, amely 2018. május 19-ig alkalmazandó, több feltételt is meghatároz az Unió területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéseit illetően.
A 2010/47/EU irányelv 2012. január 1-jével kezdődő hatállyal módosította az irányelv I. mellékletében szereplő jármű-kategóriákat és tételjegyzéket.
A módosítás előtt a közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvben (I. melléklet) szereplő járműveket osztályonként határozták meg, pl. közúti járműszerelvény, ami 3,5 t maximális tömeget meghaladó, áruk szállítására szolgáló olyan gépjárművet jelent (N2 és N3 kategória), amelyhez pótkocsi kapcsolódik (O3 és O4 kategória). Ugyanakkor az N2 kategóriába tartozó járműveket a „könnyű haszongépjárművek”, az N3 kategóriába tartozó járműveket a „tehergépkocsik”, az O3 és O4 kategóriába tartozó járműveket pedig a „pótkocsik” és a „félpótkocsik” alatt kellett feltüntetni.
A 2010/47/EU irányelv módosítása azonban a járművek csoportosításának új módszerét vezette be, amely a kategóriák típusjóváhagyásról szóló jogszabályok szerinti megnevezéseit használja. Ennek eredményeképpen az olyan járművek, amelyek korábban esetlegesen több osztályban is feltüntethetők voltak, immár csak egy jármű-kategóriában szerepelhetnek. Továbbá a vontatójárművet és a pótkocsit külön kell feltüntetni. Tekintve, hogy előfordulhat, hogy a vontatójárművet és a pótkocsit különböző tagállamokban vették nyilvántartásba, ezzel az elkülönítéssel pontosabb információk biztosíthatók, és ez fontos a nyilvántartásba vevő tagállam értesítésére vonatkozó kötelezettség szempontjából is, ha valamely járműben súlyos hiányosságot állapítanak meg.
A közúti műszaki ellenőrzés a valamely tagállam területén közlekedő haszongépjármű előzetes bejelentés nélküli vizsgálatát jelenti. Az ellenőrzésekre főként közutakon kerül sor, és azokat a hatóságok vagy a felügyeletük alatt eljáró más szervek végzik.
A közúti műszaki ellenőrzések során semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható a járművezető állampolgársága, illetve a haszongépjárművet nyilvántartásba vevő vagy forgalomba helyező ország alapján. Az ellenőrzéseket úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legkevesebb költséggel és késedelemmel járjanak a járművezetők és az üzemeltetők számára.
A haszongépjárműveket célzottan kell kiválasztani közúti műszaki ellenőrzésre, különösen ügyelve azon járművek kiszűrésére, amelyekről a leginkább feltételezhető, hogy rosszul karbantartottak.
A közúti ellenőrzéseket rendszerint többlépcsős módszerrel végzik el. Először szemrevételezéssel megvizsgálják a jármű karbantartási állapotát a jármű álló helyzetében, és egyúttal ellenőrzik a jármű legutóbbi közúti ellenőrzésére és műszaki vizsgálatára vonatkozó dokumentumokat. A helyszínen vagy egy közeli ellenőrző központban a szabálytalanságokat feltáró részletesebb ellenőrzés is elvégezhető az irányelvben felsorolt tételek alapján. Részletes ellenőrzés esetén a közúti ellenőrzés eredményét rögzíteni kell az irányelvben meghatározott mintának megfelelő közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvben. Ez az információ szolgál a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó adatok alapjául.
Ha a veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjármű komoly kockázatot jelent a közúti közlekedés biztonságára, használatát e hiányosságok kijavításáig megtilthatják. A megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében a súlyos hiányosságokat felmutató külföldi járművekről értesíteni kell a nyilvántartásba vevő országot.
3.
TAGÁLLAMI ADATKÖZLÉS
Ez a dokumentum az ötödik jelentés a 2000/30/EK irányelv tagállami alkalmazásáról, és a 2013–2014-es időszakot fedi le. Az erre az időszakra vonatkozó adatokat a tagállamoknak legkésőbb 2015. március 31-ig kellett a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.
A tagállamok jelentéstételi kötelezettségének megkönnyítése érdekében a Bizottság 2015. március elején egy tájékoztató levelet küldött ki, amelyhez egy táblázatmintát is mellékelt. E mintát a Bizottság és a tagállamok szakértői közösen dolgozták ki, hogy megkönnyítsék a nagyon összetett adatkészlet összegyűjtését és jelentését. Ennek használata azonban nem kötelező. Minden tagállam, amely eleget tett kötelezettségének, használta a mintát, és elektronikus változatban nyújtotta be az adatokat, ami lényegesen egyszerűbbé tette a további elemzést.
Az adatok benyújtása azonban több esetben késedelmesen történt. Tizennyolc tagállam (Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság) nyújtott be adatokat az ellenőrzött járművek jármű-kategóriánkénti és nyilvántartásba vevő országonkénti számáról, valamint az ellenőrzött tételekről és a feltárt hiányosságokról. A Bizottság és a többi tíz tagállam közötti megbeszéléseket követően közülük nyolc biztosította az előírt adatokat. A Franciaországgal és Németországgal folytatott párbeszédek során azonban kiderült, hogy e tagállamok nem tudják az előírt adatokat az irányelv követelményeivel összhangban biztosítani.
Franciaország csak halmozott adatokat közölt a nehéz tehergépjárművek két kategóriájára (N2 és N3) és a buszok két kategóriájára (M2 és M3) vonatkozóan, ahelyett, hogy elkülönítette volna ezeket. Ezenfelül Franciaország semmilyen információkkal nem szolgált a pótkocsikra vonatkozóan (O3 és O4 kategória). Emiatt e jelentésben csak az összesített számokat használtuk fel, és a részletek összehasonlításakor figyelmen kívül hagytuk a Franciaország által szolgáltatott adatokat.
Németország ugyanakkor a 2010/47/EU irányelv módosításainak bevezetése előtt hatályban lévő járműosztályokat használta fel, és nem tudta az adatokat a módosításokkal előírt jármű-kategóriák szerinti bontásban biztosítani. Emiatt a jármű-kategóriákra vonatkozó részletek nem azonosíthatók, és e jelentésben ezért csak az összesített számokat használtuk fel.
A tagállamok által szolgáltatott adatok teljessége változó. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Románia, Hollandia, Görögország, Luxemburg, Lengyelország és Horvátország az EU-n kívül nyilvántartásba vett járművekre vonatkozóan is nyilvántartásba vevő országok szerint bontva nyújtották be az adatokat, míg Belgium és Olaszország összesített formában nyújtotta be a nem uniós országokra vonatkozó adatokat.
4.
AZ ELLENŐRZÉS TARTALMA
Az ellenőrzés és a tagállami adatszolgáltatás nagy valószínűséggel kitér legalább a 2000/30/EK irányelv I. mellékletében szereplő jegyzőkönyvminta 10. pontjában felsorolt tételekre. Ezek a következők:
azonosító adatok,
fékberendezések,
kormányberendezés,
kilátási viszonyok,
világítóberendezések és elektromos rendszer,
tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés,
alváz és az alvázra erősített részek,
egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék és sebességkorlátozó berendezés,
környezetterhelés, ezen belül kibocsátások és üzemanyag- és/vagy olajszivárgás.
5.
STATISZTIKAI ADATOK
5.1.
Az ellenőrzött járművek összmennyisége és eredete
A 2000/30/EK irányelv 3. cikke szerint az ellenőrzéseket a járművezető nemzetisége és a bejegyző ország szerint történő bármilyen megkülönböztetés nélkül kell elvégezni.
2013–2014-ben az előző időszakhoz képest 2 561 820-szal kevesebb ellenőrzésre került sor, ami 31,5 %-os csökkenést jelent.
Szembeszökő változás figyelhető meg a Finnország által jelentett adatokban, amelyek nem tartalmazzák az EU-n kívüli járművek ellenőrzéseit, és emiatt az ellenőrzések teljes száma az előző időszakhoz képest megfeleződött, a Finnországban nyilvántartásba vett járművek aránya pedig 30 %-kal nőtt.
Noha Lengyelország a nem uniós országokra vonatkozó adatokat is jelentett, az ellenőrzések teljes száma az előző időszakhoz képest felére csökkent. Ugyanakkor az ellenőrzött lengyel járművek száma 92,1 %-ról 47,3 %-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy Lengyelország nagyobb hangsúlyt helyezett a külföldi járművek, különösen a nem uniós országban nyilvántartásba vett járművek ellenőrzésére, tekintve, hogy ezen ellenőrzések száma ötszöröse a 2011–2012-es időszakban elvégzett ellenőrzések számának.
Belgium és Luxemburg a közúti ellenőrzésen átesett külföldi járművek nagyobb arányáról számolt be a két korábbi időszakhoz (2011–2012 és 2009–2010) képest. A jelentős átmenő forgalommal rendelkező többi tagállam a belföldi és külföldi járművekre irányuló ellenőrzések kiegyensúlyozottabb megoszlásáról számolt be. Ciprus és Írország földrajzi helyzetéből fakadóan csak helyben nyilvántartásba vett járművekről számolt be, és Málta, Észtország és Románia esetében is a belföldi járművek nagyon magas aránya figyelhető meg.
2. táblázat: Az ellenőrzött járművek származási országai
|
Jelentéstevő tagállam
|
A tagállamban nyilvántartásba vett járművek
|
Más tagállamban nyilvántartásba vett járművek
|
Az Európai Unión kívül nyilvántartásba vett járművek
|
Összesen
|
Tagállami járművek (%)
|
|
Belgium
|
6203
|
11 287
|
583
|
18 073
|
34,3 %
|
|
Bulgária
|
254 651
|
65 752
|
922
|
321 325
|
79,3 %
|
|
Cseh Köztársaság
|
81 711
|
51 945
|
3325
|
136 981
|
59,7 %
|
|
Dánia
|
1748
|
333
|
|
2081
|
84,0 %
|
|
Németország
|
989 524
|
541 168
|
70 036
|
1 600 728
|
61,8 %
|
|
Észtország
|
1669
|
20
|
|
1689
|
98,8 %
|
|
Írország
|
12 939
|
|
|
12 939
|
100,0 %
|
|
Görögország
|
14 922
|
1424
|
470
|
16 816
|
88,7 %
|
|
Spanyolország
|
652 259
|
70 991
|
|
723 250
|
90,2 %
|
|
Franciaország*
|
460 918
|
572 841
|
19 933
|
1 053 692
|
43,7 %
|
|
Olaszország
|
10 153
|
4576
|
414
|
15 143
|
67,0 %
|
|
Ciprus
|
1174
|
|
|
1174
|
100,0 %
|
|
Lettország
|
4196
|
1711
|
194
|
6 101
|
68,8 %
|
|
Litvánia
|
64 531
|
15 329
|
|
79 860
|
80,8 %
|
|
Luxemburg
|
125
|
584
|
17
|
726
|
17,2 %
|
|
Magyarország
|
164 307
|
52 197
|
|
216 504
|
75,9 %
|
|
Málta
|
3968
|
44
|
|
4012
|
98,9 %
|
|
Hollandia
|
4373
|
4 256
|
231
|
8860
|
49,4 %
|
|
Ausztria
|
23 416
|
23 932
|
1536
|
48 884
|
47,9 %
|
|
Lengyelország
|
420 147
|
74 007
|
393 957
|
888 111
|
47,3 %
|
|
Portugália
|
602
|
29
|
|
631
|
95,4 %
|
|
Románia
|
7404
|
516
|
215
|
8135
|
91,0 %
|
|
Szlovénia
|
3948
|
1165
|
|
5113
|
77,2 %
|
|
Szlovákia
|
11 135
|
5076
|
|
16 211
|
68,7 %
|
|
Finnország
|
9250
|
1902
|
|
11 152
|
82,9 %
|
|
Svédország
|
46 059
|
7468
|
|
53 527
|
86,0 %
|
|
Egyesült Királyság
|
174 678
|
118 160
|
|
292 838
|
59,7 %
|
|
Összesen
|
3 455 127
|
1 629 421
|
499 616
|
5 584 164
|
61,9 %
|
* Franciaország nem szolgáltatott adatokat az O3 és O4 pótkocsi-kategóriákra vonatkozóan.
5.2.
A forgalomból kivont járművek
Azon – veszélyes hiányosságokkal rendelkező – járművek használata, amelyek jelentősen veszélyeztetik a benne utazókat vagy a közúti közlekedés többi résztvevőjét, a hiányosságok kijavításáig megtiltható. A tagállamok által közölt adatok szerint az ellenőrzött járművek teljes számán belül a forgalomból kivont járművek részaránya igen eltérő a különböző tagállamokban; a legmagasabb Észtországban (90,1 %), legalacsonyabb pedig Lengyelországban (0,2 %) és Portugáliában (0 %).
A belföldön nyilvántartásba vett járművek esetében alkalmazott forgalomból való kivonások aránya, szemben a más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek forgalomból való kivonásának arányával azt jelzi, hogy a belföldi járműveket nagyobb valószínűséggel tartják rosszul karban, míg a külföldre küldött járműveket jobb állapotban tartják. Jelentős eltérés állapítható meg Észtországban, ahol a belföldi járművek forgalomból való kivonásának aránya 90,1 %, a más tagállamokból származó járművek forgalomból való kivonásának az aránya pedig 45 %. Ugyanez a két arány Svédországban 82,3 % és 39,6 %, Máltán 48,7 % és 13,6 %, Olaszországban pedig 44,6 % és 26,1 %.
Ausztria a forgalomból való kivonások viszonylag nagy, de ugyanakkor kiegyensúlyozott – a belföldi járművek esetében 55,9 %-os, a külföldi járművek esetében pedig 58,7 %-os – arányáról számolt be. A számok arra engednek következtetni, hogy Ausztriában sikeresebben választják ki a rosszul karbantartott járműveket, ami növeli a műveleti hatékonyságot, és csökkenti az adminisztratív terheket. Egyes tagállamok – például Észtország (90,1 % és 45 %), Finnország (56 % és 34,9 %) és Olaszország (44,6 % és 26,1 %) – sikeresebben választják ki a belföldi járműveket, miközben a más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek forgalomból való kivonásának az aránya azt mutatja, hogy a rosszul karbantartott járművek közúti ellenőrzésére kisebb valószínűséggel kerül sor. A mind a belföldi, mind a külföldi járművek esetében különösen alacsony forgalomból való kivonási arányok, mint például a Cseh Köztársaság (0,5 % és 0,2 %), Bulgária (1,7 % és 2,3 %), Lettország (0,7 % és 1,1 %), Litvánia (1 % és 2 %) vagy Hollandia (1,2 % és 1,3 %) esetében, azt jelzik, hogy a haszongépjárművek célzott kiválasztása meglehetősen fejletlen.
A korábbi időszak forgalomból való kivonásra vonatkozó adataival összehasonlítva az eredmények a kiválasztási módszerek jelentős fejlődésére engednek következtetni egyes tagállamokban. Svédország esetében az összes uniós járműre vonatkozó forgalomból való kivonási arány a 2011–2012-es időszakban 17,8 % volt, a jelenlegi időszakban pedig 76,4 %. Olaszország szintén jelentős javulásról számolt be, mivel az arány az előző időszakban mindössze 12,9 %-ot, a jelenlegi időszakban pedig 38,9 %-ot tett ki, Szlovákiában pedig 22,6 % és 38 % a két adat. A számok mindazonáltal jelentős visszaesést mutatnak Romániában, ahol a forgalomból való kivonás aránya 39,9 %-ról 4,3 %-ra esett vissza, valamint Luxemburgban, ahol ez az arány 58,9 %-ról 4,4 %-ra csökkent. Írországban a csökkenés 37,4 %, és a forgalomból való kivonás aránya az előző időszakban 43,4 %, a jelenlegi időszakban pedig 6 %, azt is figyelembe véve, hogy Írország mindkét időszak tekintetében kizárólag belföldi járműveken elvégzett ellenőrzésekről számolt be. A Bizottság előtt nem ismert, hogy milyen okból csökkentek a forgalomból való kivonás arányai.
A forgalomból való kivonások észtországi (90,1 %), svédországi (82,3 %) és ciprusi (146,4 %) aránya nemcsak a vizsgálati módszerek és a hiányosságok értékelésének eltéréseire, hanem a jelentés összeállítására használt tagállami módszerek lehetséges különbségeire is utal. Ciprus esetében, ahol több forgalomból való kivonásról számoltak be, mint ellenőrzésről, vélhetően külön forgalomból való kivonásként jelentették, ha egyazon járművön több, a forgalomból való kivonást eredményező hiányosságot állapítottak be. Azt is meg kell jegyezni, hogy noha az irányelv szerint „az ellenőrzött haszongépjárművek számát” kell közölni, előfordulhat, hogy ugyanaz a tagállam a lefedett időszakban többször ellenőrzi ugyanazt a járművet, és ennek eredményeképpen a jelentés valójában „az elvégzett ellenőrzések számát” tartalmazza.
3. táblázat: A forgalomból kivont járművek részaránya az ellenőrzött uniós járművek teljes számán belül
|
Jelentéstevő
tagállam
|
A jelentéstevő tagállamban nyilvántartásba vett járművek
|
Az EU-ban nyilvántartásba vett járművek (a jelentéstevő tagállamot is beleértve)
|
|
|
Ellenőrzött
járművek
száma
|
Kivont járművek
száma
|
Forgalomból való
kivonások aránya (%)
|
Ellenőrzött
járművek
száma
|
Kivont járművek
száma
|
Forgalomból való
kivonások aránya (%)
|
|
Belgium
|
6203
|
452
|
7,3 %
|
17 490
|
972
|
5,6 %
|
|
Bulgária
|
254 651
|
4319
|
1,7 %
|
320 403
|
5 804
|
1,8 %
|
|
Cseh Köztársaság
|
81 711
|
402
|
0,5 %
|
133 656
|
507
|
0,4 %
|
|
Dánia
|
1748
|
432
|
24,7 %
|
2081
|
532
|
25,6 %
|
|
Németország
|
989 524
|
13 628
|
1,4 %
|
1 530 962
|
32 125
|
2,1 %
|
|
Észtország
|
1669
|
1504
|
90,1 %
|
1 689
|
1513
|
89,6 %
|
|
Írország
|
12 939
|
779
|
6,0 %
|
12 939
|
779
|
6,0 %
|
|
Görögország
|
14 922
|
202
|
1,4 %
|
16 346
|
228
|
1,4 %
|
|
Spanyolország
|
652 259
|
79 872
|
12,2 %
|
723 250
|
83 280
|
11,5 %
|
|
Franciaország*
|
460 918
|
77 327
|
16,7 %
|
1 033 759
|
165 465
|
16,0 %
|
|
Olaszország
|
10 153
|
4533
|
44,6 %
|
14 729
|
5728
|
38,9 %
|
|
Ciprus
|
1174
|
1719
|
146,4 %
|
1174
|
1719
|
146,4 %
|
|
Lettország
|
4196
|
28
|
0,7 %
|
5907
|
47
|
0,8 %
|
|
Litvánia
|
64 531
|
625
|
1,0 %
|
79 860
|
933
|
1,2 %
|
|
Luxemburg
|
125
|
8
|
6,4 %
|
709
|
31
|
4,4 %
|
|
Magyarország
|
164 307
|
2955
|
1,8 %
|
216 504
|
5651
|
2,6 %
|
|
Málta
|
3968
|
1931
|
48,7 %
|
4012
|
1937
|
48,3 %
|
|
Hollandia
|
4373
|
51
|
1,2 %
|
8629
|
107
|
1,2 %
|
|
Ausztria
|
23 416
|
13 078
|
55,9 %
|
47 348
|
27 123
|
57,3 %
|
|
Lengyelország
|
420 147
|
28 697
|
6,8 %
|
494 154
|
29 740
|
6,0 %
|
|
Portugália
|
602
|
11
|
1,8 %
|
631
|
11
|
1,7 %
|
|
Románia
|
7404
|
326
|
4,4 %
|
7920
|
342
|
4,3 %
|
|
Szlovénia
|
3948
|
386
|
9,8 %
|
5 113
|
477
|
9,3 %
|
|
Szlovákia
|
11 135
|
4738
|
42,6 %
|
16 211
|
6154
|
38,0 %
|
|
Finnország
|
9250
|
5177
|
56,0 %
|
11 152
|
5840
|
52,4 %
|
|
Svédország
|
46 059
|
37 917
|
82,3 %
|
53 527
|
40 871
|
76,4 %
|
|
Egyesült Királyság
|
174 678
|
37 310
|
21,4 %
|
292 838
|
80 283
|
27,4 %
|
|
Összesen
|
3 455 127
|
319 420
|
9,2 %
|
5 084 818
|
499 837
|
9,8 %
|
* Franciaország nem szolgáltatott adatokat az O3 és O4 pótkocsi-kategóriákra vonatkozóan.
4. táblázat: A forgalomból kivont belföldi járműveknek az ellenőrzött egyéb uniós járművekhez viszonyított aránya
|
Jelentéstevő
tagállam
|
A jelentéstevő tagállamban nyilvántartásba vett járművek
|
Az EU-ban nyilvántartásba vett járművek (a jelentéstevő tagállam nélkül)
|
|
|
Ellenőrzött
járművek
száma
|
Kivont járművek
száma
|
Forgalomból való
kivonások aránya (%)
|
Ellenőrzött
járművek
száma
|
Kivont járművek
száma
|
Forgalomból való
kivonások aránya (%)
|
|
Belgium
|
6203
|
452
|
7,3 %
|
11 287
|
520
|
4,6 %
|
|
Bulgária
|
254 651
|
4319
|
1,7 %
|
65 752
|
1485
|
2,3 %
|
|
Cseh Köztársaság
|
81 711
|
402
|
0,5 %
|
51 945
|
105
|
0,2 %
|
|
Dánia
|
1748
|
432
|
24,7 %
|
333
|
100
|
30,0 %
|
|
Németország
|
989 524
|
13 628
|
1,4 %
|
541 438
|
18 497
|
3,4 %
|
|
Észtország
|
1669
|
1504
|
90,1 %
|
20
|
9
|
45,0 %
|
|
Írország
|
12 939
|
779
|
6,0 %
|
0
|
0
|
Nem alkalmazandó
|
|
Görögország
|
14 922
|
202
|
1,4 %
|
1424
|
26
|
1,8 %
|
|
Spanyolország
|
652 259
|
79 872
|
12,2 %
|
70 991
|
3408
|
4,8 %
|
|
Franciaország*
|
460 918
|
77 327
|
16,7 %
|
572 841
|
88 138
|
15,4 %
|
|
Olaszország
|
10 153
|
4533
|
44,6 %
|
4 576
|
1195
|
26,1 %
|
|
Ciprus
|
1174
|
1719
|
146,4 %
|
0
|
0
|
Nem alkalmazandó
|
|
Lettország
|
4196
|
28
|
0,7 %
|
1711
|
19
|
1,1 %
|
|
Litvánia
|
64 531
|
625
|
1,0 %
|
15 329
|
308
|
2,0 %
|
|
Luxemburg
|
125
|
8
|
6,4 %
|
584
|
23
|
3,9 %
|
|
Magyarország
|
164 307
|
2955
|
1,8 %
|
52 197
|
2696
|
5,2 %
|
|
Málta
|
3968
|
1931
|
48,7 %
|
44
|
6
|
13,6 %
|
|
Hollandia
|
4373
|
51
|
1,2 %
|
4256
|
56
|
1,3 %
|
|
Ausztria
|
23 416
|
13 078
|
55,9 %
|
23 932
|
14 045
|
58,7 %
|
|
Lengyelország
|
420 147
|
28 697
|
6,8 %
|
74 007
|
1043
|
1,4 %
|
|
Portugália
|
602
|
11
|
1,8 %
|
29
|
0
|
0,0 %
|
|
Románia
|
7404
|
326
|
4,4 %
|
516
|
16
|
3,1 %
|
|
Szlovénia
|
3948
|
386
|
9,8 %
|
1165
|
91
|
7,8 %
|
|
Szlovákia
|
11 135
|
4738
|
42,6 %
|
5076
|
1416
|
27,9 %
|
|
Finnország
|
9250
|
5177
|
56,0 %
|
1902
|
663
|
34,9 %
|
|
Svédország
|
46 059
|
37 917
|
82,3 %
|
7468
|
2954
|
39,6 %
|
|
Egyesült Királyság
|
174 678
|
37 310
|
21,4 %
|
118 160
|
42 973
|
36,4%
|
|
Összesen
|
3 455 127
|
319 420
|
9,2 %
|
2 743 970
|
286 642
|
10,4 %
|
* Franciaország nem szolgáltatott adatokat az O3 és O4 pótkocsi-kategóriákra vonatkozóan.
5.3.
Hiányosságtípusok és adatok tagállamonként
Az I. melléklet az ugyanazon tagállam által elvégzett ellenőrzések során a járművekben talált hiányosságok arányát mutatja be.
Az ellenőrzések során feltárt leggyakoribb hiányosságok a következők műszaki állapotát érintették:
–
világítóberendezések és elektromos rendszer (20,9 %),
–
tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés (20,6 %),
–
fékberendezések (18,8 %), valamint
–
egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék és sebességkorlátozó berendezés (17,4 %).
A különböző megvizsgálandó tételeken belül jelentős különbségekről számoltak be a hiányosságok arányát illetően. Ennek magyarázata a tagállamok által alkalmazott különböző vizsgálati módszerekben és az ellenőrzés során az egyes tételek ellenőrzésére helyezett hangsúlyban keresendő. A 2014/47/EU irányelv hatálybalépése nagyobb összhangot fog teremteni a vizsgálati módszerek, a hiányosságok értékelése és a részletesebb közúti műszaki ellenőrzésekhez alkalmazott vizsgálati eszközök terén.
A számok korábbi időszaki számokkal való összehasonlításából a világítóberendezések és az elektromos rendszer terén megállapított hiányosságok figyelemreméltó csökkenése világlik ki (47 %-ról 20,9 %-ra). A számokat közelebbről megvizsgálva azonban néhány szembeötlő eredmény figyelhető meg. Svédországban az ellenőrzések 47,3 %-a, Portugáliában pedig 45,4 %-a során állapították meg a világítóberendezések és az elektromos rendszer hiányosságát. E tagállamokban ezek az arányok a korábbi időszakban közel ugyanennyit tettek ki (Svédország 49 %, Portugália 50,7 %).
Úgy tűnik, hogy a fékberendezések hibáját a dániai (46,7 %), az egyesült királysági (34,3 %) és a lengyelországi (31,8 %) hatóságok állapítják meg a leggyakrabban. Ugyanakkor Görögország a járművek 1,6 %-át találta e tekintetben hibásnak, míg Észtország és Luxemburg 2,9 %-át, Spanyolország pedig egyetlen járművet sem talált hibásnak (0 %).
A kibocsátásokkal és szivárgásokkal kapcsolatos hiányosságok esetében – amelyek azon túlmenően, hogy veszélyeztetik a közúti biztonságot, a környezetre is hatást gyakorolhatnak – az előző időszaki 3,1 %-os csökkenés után (4,1 %-ról 1 %-ra) 3,2 %-os növekedés (4,2 %) mutatkozott. Ilyen hibával rendelkező járműveket leggyakrabban Litvániában (14,6 %) és Cipruson (10,6 %) találtak. Meg kell említeni, hogy Ciprus ezen időszak során csak belföldi járműveket ellenőrzött.
Az I. melléklet az ellenőrzések további eredményeit és az ellenőrzést végző tagállamok által megállapított hiányosságokat mutatja be.
A nem uniós országokban nyilvántartásba vett járműveken végzett ellenőrzések mennyiségére vonatkozó, tagállamok által szolgáltatott adatok még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetést vonjunk le e járművek közlekedésre való alkalmasságával kapcsolatban.
E jelentés IV. melléklete áttekintést nyújt a tagállamok által ellenőrzött járművek számáról nyilvántartásba vevő országonként, megadva a forgalomból való kivonások arányát is.
5.4.
A forgalomból kivont járművek jármű-kategóriák és nyilvántartásba vevő tagállami szerinti bontásban
A II. melléklet azt mutatja be, hogy a valamely adott tagállamból származó járművek esetében milyen gyakran állapítottak meg olyan hibát, amely a forgalomból való kivonáshoz vezetett. Ami a járművek kategóriák közötti megoszlását illeti, a nehéz tehergépjárműveket (N3 kategória) vonták ki a leggyakrabban a forgalomból, összesen az ellenőrzések 13,6 %-ában. Az O3 kategóriába tartozó pótkocsik esetében állapítottak meg a legkisebb arányban hibát (6,8 %). Ki kell emelni, hogy a részletesebben meg nem határozott „egyéb” kategóriába tartozó járművek esetében az esetek 22,2 %-ában olyan súlyos hibát állapítottak meg, hogy a járművet ki kellett vonni a forgalomból. Az e kategórián belül ellenőrzött járművek rendszerint mezőgazdasági járművek, könnyű pótkocsik (O1, O2) vagy könnyű kisteherautók (N1). A 2014/47/EU irányelv kötelezővé fogja tenni a nagysebességű traktorok (T5) ellenőrzését, amennyiben azokat főként közutakon, árufuvarozásra használják.
A forgalomból való kivonások tagállamonkénti összes száma azt mutatja, hogy a leggyakrabban a svéd (80,9 %) és a finn (53,2 %) járművek esetében állapítottak meg súlyos hibát, míg a görög (2,2 %) és lett (2,8 %) járművek esetében ez csak elvétve fordult elő. Figyelembe kell venni azonban, hogy a svéd járműveken elvégzett 47 046 ellenőrzésből 46 059 ellenőrzést (97,9 %) svéd hatóságok végeztek el, míg a finn járműveken elvégzett 10 573 ellenőrzésből 9 520 ellenőrzést (90 %) Finnországban végeztek el. Másrészről Európában összesen 29 360 görög járművet ellenőriztek, és ezen ellenőrzések 50,8 %-át végezték el Görögországban (14 922), míg ugyanez az összehasonlítás Lettország esetében azt mutatja, hogy a lett járműveket az esetek 80 %-ában más tagállamok ellenőrizték (20 955 ellenőrzött jármű; ebből 4 196 járművet ellenőrzött Lettország).
Egyrészről a II. melléklet számadataiból azokat a 4. táblázattal együtt értelmezve kiderül, hogy mely tagállamok járműveit használják, és ebből adódóan ellenőrzik gyakrabban más tagállamokban. Másrészről a forgalomból kivont belföldi járművek különösen nagy arányát az eltérő vizsgálati módszerek és a hibák értékelése terén fennálló különbségek is okozhatják. Ami ez utóbbi okot illeti, a 2014/47/EU irányelv hatálybalépése nagyobb összhangot fog teremteni nemcsak a vizsgálati módszerek, hanem a hiányosságok értékelése és a részletesebb műszaki ellenőrzésekhez alkalmazott vizsgálati eszközök terén is.
A II. mellékletben a jármű-kategóriák és a nyilvántartásba vevő tagállamok szerint bontott további adatok találhatók. A III. melléklet jármű-kategóriák és az ellenőrzést végző tagállam szerinti bontásban mutatja be a részleteket.
6.
A SZANKCIÓK TÍPUSAI
Az irányelv nem rendelkezik az észlelt szabálytalanságok szankcionálásának rendszeréről. A szankciókat a tagállamok határozzák meg oly módon, hogy azok ne jelentsenek megkülönböztetést a járművezető állampolgárságára, illetve a haszongépjárművet nyilvántartásba vevő vagy forgalomba helyező országra vonatkozóan.
Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a haszongépjármű jelentősen veszélyezteti a benne utazókat vagy a közúti közlekedés többi résztvevőjét, a 2000/30/EK irányelv megengedi, hogy az ellenőrzést végző hatóság vagy ellenőr az általa észlelt veszélyes hiányosságok kijavításáig megtiltsa a jármű használatát.
Ha a haszongépjármű tulajdonosa nem rendelkezik lakóhellyel az adott tagállamban, az észlelt hiányosságokat – különösen azokat, amelyek a jármű forgalomból való kivonását eredményezik – be kell jelenteni a nyilvántartás szerinti tagállam illetékes hatóságainál.
A komoly hiányosságot észlelő tagállam illetékes hatóságai felkérhetik a nyilvántartás szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, például vessék alá a járművet újabb közlekedési alkalmassági vizsgálatnak. Jelentéstételi kötelezettség azonban nem vonatkozik az ilyen esetekre.
7.
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
A tagállamok jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelése javult, jóllehet a határidőt sok esetben még mindig nem tartották be, a Bizottság által 2015. március elején kiküldött tájékoztató levél ellenére sem. Egyes esetekben a jelentést csak a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok közötti megbeszéléseket követően nyújtották be. A tagállamok a legtöbb esetben a Bizottság által ajánlott egységesített elektronikus formátumot használták jelentésük benyújtására. Franciaország és Németország esetében a problémák tisztázására irányuló kísérletek feltárták, hogy a jelentések nem biztosíthatók, mert a tagállamok nem felelnek meg teljes mértékben az irányelvnek.
Az Európai Unióban közlekedő haszongépjárművek közúti ellenőrzésére vonatkozó, e jelentésben szereplő adatokból többféle következtetést lehet levonni.
Az előző időszakhoz képest figyelemreméltó változás, hogy 2013–2014-ben 2 561 820-szal kevesebb ellenőrzésre került sor, ami 31,5 %-os csökkenést jelent. Ez a potenciálisan hibás járművek hatékonyabb kiválasztásának vagy a tagállamokban a közúti ellenőrzésekhez rendelkezésre álló erőforrások csökkenésének az eredménye is lehet.
Jelentős eltérések vannak a tagállamok között a belföldi gépjárműveknek az összes ellenőrzött gépjárműhöz viszonyított aránya tekintetében is. Ezért további erőfeszítéseket kell tenni az ellenőrzések kiegyensúlyozottabb arányának biztosítása érdekében. Belgiumban és Luxemburgban például az esetek kevesebb mint 40 %-ában ellenőriztek belföldi járműveket, miközben más tranzittagállamokban ez az arány kiegyensúlyozottabb.
Az ellenőrzött járművek teljes számán belül a forgalomból kivont járművek részaránya igen eltérő a különböző tagállamokban; a legalacsonyabb a Cseh Köztársaságban (0,4 %) és Lettországban (0,8 %), a legmagasabb pedig Észtországban (több mint 89,6 %) és Svédországban (76,4 %). A bejelentett adatok azt mutatják, hogy az ellenőrzések célzottabb elvégzésével növelhető a közúti műszaki ellenőrzések hatékonysága. A fuvarozóknál jelentkező időveszteség, valamint a fuvarozóknál és a végrehajtó hatóságoknál felmerülő adminisztratív terhek szintén csökkenthetők lennének a célzottabb kiválasztással. A közúti műszaki ellenőrzésről szóló új 2014/47/EU irányelv 2018-tól előírja a tagállamok számára, hogy módosítsanak ellenőrzési rendszereiken, vagyis a tisztán véletlenszerű ellenőrzés helyett célzottabb megközelítést alkalmazzanak.
Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok leggyakrabban a világítóberendezések, a kerekek, a gumiabroncsok és a fékek műszaki állapotával voltak kapcsolatosak. A tagállamok között azonban e hiányosságok aránya terén is jelentős különbségek vannak. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a hiányosságok azon kategóriáira, melyek továbbra is a legtöbb problémát jelentik, és ennek megfelelően módosítsanak vizsgálati eljárásaikon.