EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.2.1.

COM(2017) 57 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Eredményjelentés a megújuló energiákról

BEVEZETÉS

A megújuló energia az energiaunió prioritásainak középpontjában áll. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 1 az energiauniós politikának eddig is központi eleme és az európaiak számára tiszta energia biztosítására irányuló törekvés fő hajtóereje volt és a jövőben is az marad, amelynek célja hogy az EU-t világvezetővé tegye a megújuló energiaforrások felhasználása terén és ezzel egyidejűleg hozzájáruljon az energiaunió öt dimenziójához.

A megújuló energiaforrások először az energiabiztonság területen töltöttek be fontos szerepet. Becslések szerint a 2015-ben 16 Mrd €-val járultak hozzá a fosszilis tüzelőanyag import megtakarításokhoz és ez a hozzájárulás az előrejelzések szerint 2030-ban 58 Mrd € lesz 2 . Másodszor, köszönhetően a technológiai fejlődés miatt – különösen az energiaágazatban – bekövetkező gyors költségcsökkenésnek, a megújuló energiaforrások fokozatosan még inkább integrálódhatnak a piacba. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv átdolgozása a 2020 utáni időszak vonatkozásában, valamint a Tiszta energia minden európainak csomag részeként előterjesztett piacszerkezeti javaslatok 3 még inkább lehetővé fogják tenni a megújuló energiaforrások más energiaforrásokkal egyenlő feltételek mellett történő bevonását. Harmadszor, a megújuló energiaforrások kéz a kézben járnak az energiahatékonysággal. A villamosenergia-ágazatban az égethető fosszilis tüzelőanyagokról a nem éghető megújuló energiaforrásokra történő áttérés csökkenthetné a primer-energiafelhasználást 4 . Az építőiparban a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó megoldások költséghatékony módon javíthatják az épületek energiahatékonyságát. Negyedszer, a megújuló energiaforrások kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós energiarendszer szén-dioxid-mentesítésében. 2015-ben a megújuló energiaforrások Olaszország kibocsátásainak megfelelő mértékben járultak hozzá az üvegházhatású gázok (ÜHG) bruttó kibocsátásának elkerüléséhez 5 . Végül, de nem utolsó sorban a megújuló energiaforrások fontos szerepet játszanak abban, hogy az EU világszinten vezető erővé váljon az innováció terén. Figyelembe véve, hogy az összes szabadalmának 30 %-a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos, az EU úttörő ezen a területen és kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást és innovációt előtérbe helyezi az energiarendszer átalakításának további ösztönzése érdekében 6 .

Ráadásul a megújuló energiaforrások haszna bőven túlmutat a fentieken. A megújuló energiaforrások az európaiak számára a gazdasági növekedés és munkahelyek forrását jelentik 7 . Ezenkívül hozzájárulnak a légszennyezettség csökkentéséhez és a megfizethető és tiszta energiához való hozzáférés biztosításával a fejlődő országok segítéséhez.

2014-ben az EU és a tagállamok túlnyomó többsége jó úton haladt a 2020-as kötelező céljaik megvalósítása felé. Az előrehaladás a villamosenergia-ágazatban volt a leggyorsabb, ugyanakkor az abszolút értéken számított legnagyobb hozzájárulást továbbra is a fűtési és hűtési ágazat adja. Mindeddig a közlekedési ágazatban volt a leglassabb a haladás. A fűtési és hűtési, valamint a közlekedési ágazatban található hatalmas kiaknázatlan potenciál további fellépést sürget a 2016. novemberi Tiszta energia minden európainak csomag részét képező, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 2020 utáni időszak vonatkozásában történő átdolgozására irányuló javaslatban foglaltaknak megfelelően. Ezzel a csomaggal az Európai Bizottság megerősíti elkötelezettségét aziránt, hogy az Európai Uniót világelsővé tegye a megújuló energiaforrások terén és hogy az energiafogyasztók számára tisztességes feltételeket ajánljon.

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített követelményekkel összhangban ez a jelentés áttekintést nyújt a megújuló energia EU területén történő alkalmazásáról. Emellett tartalmaz az adminisztratív korlátokra, valamint a bioüzemanyagok fenntarthatóságára vonatkozó értékelést is. Eltérő rendelkezés hiányában a 2004 és 2014 közötti adatok az Eurostat Shares adatbázison alapulnak, míg a 2015-ös adatok korai becslések 8 . Az átfogó előrehaladás értékelését a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv I. mellékletében szereplő ütemterv-előirányzatokhoz képest, míg az ágazat- és technológiaspecifikus értékeléseket a tagállamok megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési terveihez (NREAP-ok) viszonyítva végzik 9 . A 2020-as előrevetített adatok a PRIMES Ref2016 forgatókönyvön alapulnak 10 .

1. ELŐRELÉPÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNÁLATA TERÉN

a.Az EU28 előrelépése a megújuló energia használata terén

A megújuló energiaforrások részesedése 2014-ben elérte a bruttó végső energiafelhasználás 16 %-át. Az EU-28 átlagos megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos átlagos részesedése 2013/2014-ben 15,5 %-nak felelt meg, amely lényegesen meghaladta az EU-28 vonatkozásában megállapított 12,1 %-os ütemterv-előirányzatot (2013/2014) 11 . 2015-ben a megújuló energiaforrások részesedése a bruttó végső energiafelhasználás közel 16,4 %-a volt, míg a 2015/2016-os ütemterv-előirányzat 13,8 %-nak felelt meg. Az ütemterv-irányzat azonban a következő években meredekebbé válik és az 1. ábrának megfelelően erőfeszítéseket kell majd tenni az előrehaladás fenntartása érdekében.

1. ábra: a megújuló energiaforrások részesedése az EU-ban a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED) és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek (NREAP) ütemterv-előirányzataihoz képest (EUROSTAT, Öko-Institut alapján)

Ahogyan azt a 2. ábra bemutatja, a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében továbbra is a fűtés és hűtés a legnagyobb ágazat. A legnagyobb megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos részesedéssel és legnagyobb növekedéssel a villamosenergia-ágazat rendelkezik, amelyben a megújuló energiaforrások részesedése évente 1,4 százalékponttal nőtt 2004 és 2014 között. A fűtés és hűtés ágazatban a megújuló energiaforrások részesedése 0,8 százalékponttal nőtt évente ugyanebben az időszakban, míg a közlekedési ágazat mutatta a leglassabb, évi átlagosan 0,5 százalékpontos növekedést.

2. ábra: végső energiafelhasználás az EU28-ban 2015-ben (forrás: Öko-Institut)

I.Hűtés és fűtés

3. ábra: EU-28 megújuló energiaforrást használó fűtés és hűtés forrásonként (forrás: EUROSTAT, Öko-Institut)

A 2015-ös 18,1 %-os megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos becsült részesedésével az EU mint egész túlszárnyalja az összesített NREAP ütemterv-előirányzatot a fűtési és hűtési ágazatban 12 . Ahogyan azt a 3. ábra bemutatja, a szilárd biomassza továbbra is messze a legnagyobb mértékben járul hozzá (82 %) a megújuló hőtermeléshez (72 Mtoe).

A hőszivattyúkból származó termelés a 2004-es 1,8 Mtoe-ről 2015-re folyamatosan 9,7 Mtoe-re emelkedett, ezzel meghaladva a NREAP-okból eredő ütemterv-előirányzatot (7,3 Mtoe). E technológia alkalmazásában Olaszország vezető szerepet tölt be, azonban a szivattyúk nagy részét elsődlegesen hűtésre használják. Habár a hőszivattyúk uniós piaca 2013 óta folyamatosan lassul, rendelkezik potenciállal arra, hogy az elkövetkezendő években növekedjen 13 .

A megújuló hulladék 14 felhasználása 3,4 Mtoe volt 2015-ben. Míg a biogáz fűtésben és hűtésben képviselt részesedése elhanyagolható volt 2004-ben (0,7 Mtoe), 3,2 Mtoe-vel 2015-ben túlszárnyalta az előrevetített értékeket.

A naphőenergia termelés 2015-ben 2,0 Mtoe értékkel nem érte el az NREAP-okban szereplő előrejelzést (3 Mtoe). A 2015-ben telepített éves kapacitás a 2006-os szint alatt maradt, az enyhe telek, az alacsony fosszilis tüzelőanyagárak és a más megújuló energiaforrásokkal, például hőszivattyúkkal vagy fotovoltaikus napenergiával való verseny miatt.

A 2015-ös kb. 0,7 Mtoe termeléssel a geotermikus energia felhasználása a NREAP szereplő ütemterv-előirányzatok alatt marad. Nagy természeti erőforrás potenciáljuk miatt három ország (Olaszország, Franciaország és Magyarország) jár az élen az európai geotermikus energiatermelésben. E technológia lassú terjedésének az igen magas tőkekiadások képezik az okát.

II.Villamos energia

4. ábra: EU-28 megújuló villamosenergia-termelés forrásonként (forrás: EUROSTAT, Öko-Institut)

A 2015-ös becslések szerinti 28,3 %-os megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányával az EU jóval előtte jár a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésben való alkalmazásával kapcsolatos összesített NREAP ütemterv-előirányzatoknak.

A nemzeti támogató rendszerek Unió-szerte eltérőek, és számos alkalommal módosították azokat 15 . Az ezen irányelv átdolgozására irányuló javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek célja a befektetői bizalom növelése egy európai szintűbb és markánsabban piaci alapú megközelítés alkalmazásával és a támogatott projektek gazdálkodását sértő visszaható hatályú változtatások elkerülésével.

A vízenergia továbbra is nagy részét adja a megújuló villamos energiának, azonban részesedése a 2004-es 74 %-ról 2015-re 38 %-ra esett vissza. Az EU-28 2015-ben jó úton haladt az összesített tervezett NREAP ütemterv-előirányzatának megvalósításával. Svédország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország az EU-28 összes vízenergiájának közel 70 %-át adja.

A szélenergia felhasználása több mint négyszeresére nőtt 2004 és 2015 között, és jelenleg nagyjából a megújuló energia egyharmadát teszi ki. A parti szélenergia felhasználása az évek során eléggé megközelítette az ütemterv-előirányzatot. Ehhez a legnagyobb hozzájárulás Németországtól és Spanyolországtól érkezett. A tengeri szélenergia esetében a becslések szerint négy ország (Svédország, Németország, az Egyesült Királyság és Dánia) szintén túlszárnyalta 2015-ös ütemterv-előirányzatát. Uniós szinten azonban a tengeri szélenergia a vártnál lassabb előrehaladást mutatott, 2015-ben az NREAP szerinti ütemterv-előirányzattól 12 %-os negatív eltérést mutatott, amely főleg a kezdetben magas költségeknek (amelyek napjainkra már lényegesen csökkentek) és a hálózati csatlakozási problémáknak tudható be. A fejlődés ugyanakkor jelentősen felgyorsult az elmúlt években.

A fotovoltaikus napenergia részesedése gyorsan növekedett, és 2015-ben az összes megújuló energia 12 %-át tette ki. Felhasználása először 2013-ban haladta meg a szilárd biomassza felhasználását. 2015-ben az EU-28 fotovoltaikus napenergia-termelésének 38 %-át Németország, Olaszország és Spanyolország adta. A fotovoltaikus napenergia jelentős növekedésében a gyors technológiai fejlődés, a költségek csökkenése és a viszonylag rövid projektfejlesztési idő játszott szerepet. Ez nem csak a gyors és költséghatékony felhasználást tette lehetővé, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a fogyasztó kerüljön az energiarendszer átalakításának középpontjába. A fogyasztók bevonásával kapcsolatos ambíciókat igazolta a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv átdolgozására vonatkozó javaslat és a piacszerkezeti javaslatok is. A térségi együttműködést illetően 2016 júliusában Dánia és Németország együttműködési megállapodást írtak alá a fotovoltaikus napenergia-létesítmények aukcióinak kölcsönös hozzáférhetővé tételére. Ez a megállapodás a támogatási rendszereknek a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv átdolgozásában javasolt határon átnyúló elérhetőségének lehetővé tétele irányába mutat.

Az EU-28 szintjén a biomassza alapú hőtermelés a 2010. évi közel 9 Mtoe-ről 2015-re 13 Mtoe-re nőtt. Ez a technológia azonban nem érte el a 2015-ös évre tervezett szintet. A biogáz és biofolyadékok felhasználása együttesen a 2004. évi, egyenként is elhanyagolható szintről 2015-re a megújuló energia 7 %-ára nőtt. Ami a biogázt illeti, annak felhasználása – különösen Németországban és Olaszországban – a vártnál gyorsabb ütemben nőtt.

III.Közlekedés

5. ábra: EU-28 megújuló energia a közlekedésben (forrás: EUROSTAT, Öko-Institut)

A közlekedés az egyetlen olyan ágazat amely jelenleg uniós szinten az összesített NREAP-ban szereplő ütemterv-irányzatok alatt marad, annak megújuló energiaforrásokból való részesedése 6 % volt 2015-ben 16 . Ez a közlekedési ágazatra vonatkozó 10 %-os cél igencsak lassú megközelítését mutatja, amelynek oka számos nehézségben, köztük a viszonylagosan magas ÜHG mérséklési költségekben és a szabályozási bizonytalanságokban keresendő 17 . Ebben az ágazatban a megújuló energia főként a bioüzemanyagokból (88 %) származik és a villamos energia jelenleg korlátozott jelentőséggel bír.

A biodízel az EU-ban közlekedés céljára használt fő bioüzemanyag, amely 2015-ben a bioüzemanyagok teljes felhasználásának 79 %-át tette ki. E vezető pozíciója ellenére a biodízel nem érte el a NREAP ütemterv-előirányzatban foglalt várt felhasználást 2015-ben (14,4 Mtoe helyett 10,9 Mtoe volt). A bioüzemanyag fő fogyasztói Franciaország, Németország és Olaszország.

A bioetanol a megújuló energiaforrások közül a közlekedési ágazathoz második legnagyobb mértékben hozzájáruló erőforrás és a bioüzemanyagok 20 %-át teszi ki. Felhasználása ugyanakkor távolról sem közelíti meg az NREAP-ban 2015-re előirányzott értéket (4,9 Mtoe helyett 2,6 Mtoe volt). Fő felhasználói közé 2015-ben Németország, az Egyesült Államok és Franciaország tartoztak, amelyeket Spanyolország, Svédország, Lengyelország és Hollandia követett.

A megújuló energiaforrások 1,7 Mtoe-vel járultak hozzá a közlekedési ágazat bruttó végső energiafelhasználásához 2015-ben 18 , vagyis 13 %-kal maradtak el az összesített NREAP ütemterv-előirányzatban rögzített értéktől.

A közlekedési ágazatban más megújuló energiaforrások (köztük a biogáz) nem töltenek be kiemelkedő szerepet az EU-28 szintjén, de azokat néhány tagállamban használják (pl. Svédországban és Finnországban).

A hulladékból, maradványokból, a lignocellulóz-tartalmú és a nem élelmezési célú cellulózt tartalmazó anyagokból előállított bioüzemanyagok részesedése 19 az uniós bioüzemanyag-mixben 20 a 2009-es 1 %-ról 2015-re 23 %-ra emelkedett 21 , főként Svédországnak, az Egyesült Királyságnak és Németországnak köszönhetően. Uniós szinten ezek a bioüzemanyagok háromszorosan – 2015-ben közel 3 Mtoe-vel – meghaladták az ütemterv-előirányzatot, főleg a használt főzőolaj hasznosítása miatt.

b.Tagállamonkénti részletes elemzés és előrejelzések

Egy kivételével (Hollandia 22 ) az összes tagállamnak a 2013/2014-es megújuló energiaforrásokból való részesedése egybeesett a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó ütemterv-előirányzattal vagy meghaladta azt. A 2015-ös becslések szerint 25 tagállam már 2015-ben túlszárnyalta a 2015/2016-os megújuló energiaforrásokból való részesedésre vonatkozó ütemterv-előirányzatot. Három tagállam (Hollandia, Franciaország és Luxemburg) 2015-ös megújuló energiaforrásokból való becsült részesedése elmaradt a 2015/2016-os ütemterv-előirányzattól (lásd a 6. ábrát ).

6. ábra: A tagállamoknak a 2013/2014-es és 2015/2016-os megújuló energiaforrásokban való részesedésükre vonatkozó (RED) előirányzatokhoz viszonyított jelenlegi előrehaladása. (forrás: Öko-Institut, EUROSTAT)

A 2016-os PRIMES referencia-forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy az EU mint egész és a tagállamok nagy része 2020-ig elégséges intézkedéseket hoz a céljaik eléréséhez. Azok a tagállamok, amelyek a jelenlegi előrejelzések szerint nem fogják teljesíteni a megújuló erőforrásokkal kapcsolatos kötelező célkitűzéseiket 2020-ig 23 , lehetőséget fognak kapni együttműködési mechanizmusok igénybevételére. Az 1. táblázat összefoglalja a múltbeli, jelenlegi és jövőben várható felhasználást tagállami szinten, ideértve a közlekedési ágazat 10%-os célhoz viszonyított jelenlegi ütemterv-előirányzatát is.

 

1. táblázat: A tagállamok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos 2020-as céljaik felé tett előrehaladásának áttekintése (forrás: Öko-Institut, EUROSTAT)

2. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Az adminisztratív korlátok a bizonytalanságból adódóan további fejlesztési költséget vonnak maguk után és ez különösen negatívan érinti a hagyományos energiaprojektekhez képest magasabb tőkeköltséggel működő megújuló energiaprojekteket. Ezek a korlátok késleltethetik a felhasználást és a projektek végrehajtását is megakadályozhatják. A gyorsan csökkenő technológiai költségek mellett a közigazgatási eljárások arányosan nagyobb súlyra tesznek szert a megújuló energiaprojektek teljes költségében 24 . A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv előírja, hogy a tagállamok megújuló energiaprojektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásainak arányosaknak és szükségeseknek kell lenniük. Az irányelv azt is előírja, hogy az első eredményjelentésben a tagállam kitér arra, hogy tervezi-e a i. a megújuló energiát előállító létesítmények kérelmeinek kezeléséért felelős egységes közigazgatási szerv létrehozását; ii. a megújuló energiát előállító létesítmények vonatkozásában benyújtott engedélykérelmek automatikus jóváhagyását, amennyiben az engedélyezésért felelős szerv a kiszabott határidőn belül nem válaszol; iii. a megújuló energiaforrásból előállított energia kiaknázására alkalmas földrajzi területek feltüntetését.

A tagállamok a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv hatálybalépése óta előrehaladást értek el az adminisztratív korlátok csökkentése terén. A tagállamok nagy része maximális határidőket állapított meg az engedélyezési eljárásokban, valamint egyszerűsített eljárást hozott létre a kisléptékű projektek vonatkozásában és a legtöbbjük a megújuló energiaprojektek megvalósítására földrajzi területet határozott meg. Ezenfelül egyre több tagállam ajánlja fel a projektfejlesztők számára a kérelmek online benyújtásának lehetőségét. A 7. ábra szerint azonban fennmaradtak korlátok, pl. egyablakos ügyintézés hiánya vagy a határidő lejártát követő automatikus engedélyezés hiánya.

A 2012-es évhez viszonyítva az egyablakos ügyintézés bevezetésével kapcsolatban 2014-ben a helyzet szinte nem változott. Csak egy pár ország, köztük Franciaország, Belgium és Luxemburg fogadott el ilyen intézkedést. Az online kérelmekkel kapcsolatban is történt némi előrelépés, ugyanis Ausztria és Bulgária elkezdte bevezetni ezeket. Ezenfelül a határidők maximális hosszának meghatározása szinte minden tagállamban megtörtént. A kisléptékű projektek vonatkozásában egyszerűsített eljárást alkalmazó tagállamok száma azonban csökkent. A 2. táblázat átfogó képet nyújt a tagállami szinten létező egyszerűsített eljárásokról.

7. ábra: Adminisztratív korlátok az EU-ban 2014-ben (érintett tagállamok száma) (forrás: Öko-Institut)

2. táblázat: Egyszerűsített közigazgatási eljárások elérhetőségének helyzete az EU tagállamokban 2014-ben (forrás: Öko-Institut)

3. AZ UNIÓS BIOÜZEMANYAGOK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

a.ÜHG kibocsátási teljesítmény

A tagállamok a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban történő felhasználásából eredő üvegházhatású gázkibocsátás nettó csökkenéséről számoltak be, amely 2014-ben 35 Mt CO2-egyenértéknek felelt meg. A jelentés szerinti megtakarítás nagy része a bioüzemanyagok használatának köszönhető, míg a megújuló villamos energia csekély, de növekvő szerepet tölt be. Az említett megtakarítások csak a közvetlen kibocsátást tartalmazzák és nem foglalják magukban a közvetett földhasználat-változásból eredő kibocsátásokat.

Az EU-ban felhasznált bioüzemanyagokkal összefüggő közvetett földhasználat-változásból eredő kibocsátások becslések szerint 23 Mt CO2-egyenértéknek felelnek meg és nettó 12 Mt CO2-egyenérték megtakarítást eredményeznek 25 . A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv VIII. mellékletében szereplő érzékenységi tartomány alkalmazása esetén a közvetett földhasználat-változással összefüggő kibocsátás 14 és 28 Mt CO2-egyenérték közé esne és 7 és 21 Mt CO2-egyenérték közötti megtakarítást eredményezne.

A bioüzemanyag-alapanyaggal összefüggő közvetett földhasználat-változás hatásainak 26 nemrég elvégzett modellezése megerősíti, hogy a közvetett földhasználat-változással összefüggő kibocsátások sokkal nagyobbak lehetnek a növényi olajokból előállított bioüzemanyagok esetén, mint a keményítőből vagy cukorból előállított bioüzemanyagok esetén. A nem fogyasztási célú növényekből előállított fejlett bioüzemanyagok általában nagyon alacsony vagy nulla közvetett földhasználat-változással összefüggő kibocsátással rendelkeznek.

b.Kereskedelem és fő beszállító országok

2014-ben az EU-ban felhasznált bioetanol 10 %-a és a biodízel 26 %-a importból származott. A fő exportáló ország a biodízel tekintetében Malajzia, míg a bioetanol vonatkozásában Guatemala, Bolívia, Pakisztán, Oroszország és Peru 27 . Ezek közül három ország 28 részt vesz az EU fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásában („GSP+”). A 2014-2015-ös időszakra vonatkozó első, különleges ösztönző előírásokkal kapcsolatos jelentés 29 elemzi az emberi és munkavállalói jogokkal kapcsolatos helyzetet, a környezetvédelem és a jó kormányzás helyzetét ezekben az országokban. 2015-ben a bioetanol és biodízel behozatala visszaesett és a GSP+ országokból származó etanol import csökkent a legnagyobb mértékben.

Az EU-ban felhasznált bioetanol és biodízel előállítására igénybe vett nyersanyag szintjére lebontott adatok adatforrástól függően változnak 30 . Az összes rendelkezésre álló forrás megerősíti ugyanakkor, hogy az uniós etanolt főleg búzából, kukoricából és cukorrépából állítják elő, valamint, hogy 2014-ben az EU-ban felhasznált biodízel több mint 50 %-át repcéből gyártották, míg a hulladékolajak és zsírok, valamint a pálmaolaj igénybevétele jelentősen visszaesett 2010 óta 31 . Az iparági adatokkal összhangban a az EU-ban felhasznált biodízel több mint 60 %-a és a bioetanol több mint 90 %-a uniós nyersanyagokból származott 32 .

A nem uniós bioetanol nyersanyag Ukrajnából (kukorica, búza), Kanadából (búza), Oroszországból és Moldovából (árpa, rozs) és Szerbiából (cukorrépa) származik 33 . A biodízel nyersanyag legnagyobb EU-ba exportáló országai Indonézia és Malajzia (pálmaolaj), Brazília és az Egyesült Államok (szójabab) voltak 34 . A repceolaj nagyrészt az EU-ból származik 35 . A fejlett megújuló üzemanyagok előállításához szükséges elérhető nyersanyagok mennyisége igen nagy, azonban a kereskedelmi mennyiségben termelést végző üzemek száma még korlátozott.

3. táblázat: Az EU-28 2014-es bioetanol és biodízel termelésének nyersanyagbázisa (forrás: USDA FAS 2016)

c.Földhasználat és a földhasználat változása

Míg 2000 és 2016 között az EU-ban nőtt az erdőterületek, természeti területek és a mesterséges területek nagysága, addig a legelők aránya visszaesett. 2015-ben a legelők mezőgazdasági területekhez viszonyított aránya 2,01 %-kal esett vissza a 2005. évi bázisadatokon számolt referenciarátához képest 36 . A tartós legelők fogyása 2006 és 2016 között 3 Mha-nak(-4.9%) felelt meg 37 . Míg a legelők megfogyatkozása és a bioüzemanyagok előállítására használt szántóterület növekedése közötti közvetlen ok-okozati összefüggést az Unió egészében nem lehetett megállapítani, egy tagállam erről számolt be 38 .

A legutóbbi közvetett földhasználat-változás modellezés 39 azt mutatja, hogy 2020-ig a bioüzemanyagokkal kapcsolatos uniós politika az Unióban a szántóterület 1,8 Mha-os, míg a világ többi részén 0,6 Mha-os kiterjedését eredményezte, amelyből 0,1 Mha az erdők rovására történt. A szántóterület globális terjeszkedése a legelők (-1.1 Mha), az elhagyott földek (-0.9 Mha) és más természetes vegetáció (-0.4 Mha) kárára történne.

d.Környezeti, gazdasági és fejlesztési kérdések

Az EU-ban a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók termeléséből eredő, a biodiverzitásra, a vízerőforrásokra, a vízminőségre és a talajminőségre gyakorolt hátrányos hatást nem állapítottak meg 40 . A közvetett földhasználat-változás azonban a biodiverzitást érintő veszteségeket okozhat, amennyiben további területkiterjesztésre kerül sor olyan érzékeny területeken, mint az erdők és a nagy biodiverzitású gyepterületek.

Ami a talajminőséget illeti, az EU-ban az ilyen kockázatokkal a Közös Agrárpolitika és a nemzeti környezetvédelmi szabályozás foglalkozik. A harmadik országokat illetően a talajpusztulás akkor lép fel, ha a bioüzemanyag-terjeszkedés olyan földterületen következik be, amely mezőgazdasági használatra nem túl alkalmas. A kutatás kimutatta, hogy a bioüzemanyag alapanyagának kereskedelme területén az Unió számos partnere (pl. Oroszország, Ukrajna, Kanada, Peru és Brazília) rendelkezik a növénytermesztésre (azok végső felhasználására tekintet nélkül) kevéssé alkalmas szántóterületekkel, ami a talajra gyakorolt hatásokhoz vezet 41 .

Az EU-ban nem számoltak be a bioüzemanyag-termelés víz rendelkezésre állására gyakorolt hatásáról. A vízminőséget illetően Németország a jelentős állatállománnyal rendelkező területeken és a termőföld 50%-ot meghaladó részének biogáztermelésre szánt, azonban főként villamos energia előállítására szolgáló kukoricatermelésre történő használata esetén fellelhető nitrátok okozta negatív hatásokról számolt be. Harmadik országokban nem állapítottak meg közvetlen összefüggést a bioüzemanyag termelése és a vízhiány között az EU bioüzemanyag-exportáló partnereinél.

Az élelmiszerárakat illetően meg kell jegyezni, hogy 2012 és 2015 között csökkent egyes mezőgazdasági termékek ára. 2015-ben a növényi olajok ára 2005 óta a legalacsonyabb szintet érte el (USD-ben kifejezve) 42 , míg az olajos magvakon alapuló ételek és takarmánykekszek ára nőtt. A növényi olajok iránti alacsonyabb bioüzemanyag-kereslet volt az egyik olyan tényező, amely hozzájárult az olajok/zsírok árának visszaeséséhez 43 . Az egyéb tényezők közé tartoznak: a gabonakészletek fokozott kínálata és készlete, az ételek gabonafélékkel való pótlása és az alacsony nyersolajárak.

Az uniós etanolfelhasználás elhanyagolható hatást gyakorolt a gabonaárakra, mivel az EU etanol világpiaci részesedésének mértéke nem haladta meg a 7 %-ot és a gabona világpiacát főként a takarmány iránti kereslet határozza meg. A jövőben a bioüzemanyag-fogyasztás legjelentősebb növekedése a fejlődő országokban várható, ezzel szemben a növekvő és fizetőképesebb népesség élelmiszer és takarmány iránti fokozott keresletét előreláthatólag főleg a termelékenység növekedéséből fogják fedezni és a hozamnövekedés várhatóan a növénytermesztés növekedésének 80 %-át fogja képviselni 44 .

A földhasználati jogot illetően a nagyléptékű földügyletekre vonatkozó legfrissebb jelentések megerősítik azt a megújuló energiaforrásokról szóló 2015-ös bizottsági eredményjelentésben szereplő megállapítást, amely szerint az EU-n kívüli bioüzemanyag-projektfejlesztések rendkívül kis hányada célozza meg az unós piacot. Emellett a 2000-es évek elején indított számos földfelvásárlási projekt megbukott, és egyáltalán nem vált igazi bioüzemanyag-termelési projektté. A beruházói érdekeltség a 2014 – 2015 közötti időszakban alacsony volt és a megvásárolt földek valamivel több, mint felét (51 %) kihasználatlanul hagyták (67 % Afrika szubszaharai térségében) 45 . Az ügyletek bioüzemanyaggal való egyértelmű összekapcsolása nehézkes, mivel a mezőgazdasági termények az élelmiszerláncban köthetnek ki a betakarítás idején érvényes áraktól vagy egyéb tényezőktől függően 46 . Azt is meg kell jegyezni, hogy a fejlődő országok helyi közösségeire és a földhasználati jogokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) 2012-ben elfogadta a termőföld és más természeti erőforrások használatának felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes irányelveket, majd 2014-ben a mezőgazdasági termelés célját szolgáló területekre irányuló felelős beruházásokra vonatkozó irányelveket. A fejlődő országokban a többrésztvevős uniós fenntarthatósági tanúsítási rendszerek (pl. ISCC, RSPO RED, RSB EU RED) a kötelező uniós fenntarthatósági követelmények kereteit meghaladó szociális, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesznek.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

A megújuló energiaforrások népszerűsítése az uniós energiapolitika lényeges, az EUMSZ 194. cikkében elismert részét képezi, és nagyban hozzájárul az energiaunió keretstratégiájának végrehajtásához. A Bizottság által a 2016. novemberi „Tiszta energia minden európainak” csomag részeként a 2020 utáni időszakra javasolt új szabályozási keret a jelenlegi megújuló energiaforrásokról szóló irányelv alapján szerzett tapasztalatokra épít. Célul tűzi ki a megújuló energiapolitika további, európai szintű összehangolását, és a megújuló energia épületekben, valamint a közlekedési és az ipari ágazatokban történő felhasználásának maximalizálását. A Bizottság megerősített rendelkezéseket javasolt a beruházások számára megfelelő feltételek meghatározása érdekében, ideértve a támogatások fokozatos határon átnyúló megnyitását, a visszaható hatály tilalmának érvényesítését és a felgyorsított közigazgatási eljárásokat, valamint a fogyasztók bevonását. A villamosenergia-ipart, a közlekedési ágazatot, valamint a hűtési és fűtési ágazatot is számos konkrét intézkedéssel célozza meg és a 2020-as nemzeti célok bázisadatként való felhasználását javasolja a tagállamok 2020 utáni előrehaladásának értékelése érdekében. A bioenergiával kapcsolatban a Bizottság javasolta a bioenergiával kapcsolatos uniós fenntarthatósági keret megerősítését azáltal, hogy azt kiterjeszti a nagy energia-előállító üzemekben hő- és energiatermelésére használt biomasszára és biogázra.

A 2014-es végső energiafelhasználásban való 16 %-os részesedéssel az EU és a tagállamok döntő többsége 47 jó úton halad a megújuló energiaforrások felhasználását illetően 48 . A 2015-ös becslések ugyanakkor azt mutatják, hogy a tagállamoknak folytatniuk kell a 2020-as kötelező célok elérése érdekében megtett erőfeszítéseiket, mivel az ütemterv-előirányzat meredekebbé válik. Ez különösen Franciaországra, Luxemburgra és Hollandiára vonatkozik, amelyeknek 2016-ban lényegesen növelniük kell a részesedésüket ahhoz, hogy ne maradjanak el az ütemterv-előirányzataiktól. Egy előretekintőbb perspektíva mentén az előrejelzések azt mutatják, hogy az EU mint egész 2020-ra eléri a 20 %-os célkitűzését. Ugyanakkor egyes tagállamoknak – például Írországnak, Luxemburgnak, Hollandiának és az Egyesült Királyságnak – esetlegesen meg kell erősíteniük a többi tagállammal való együttműködésüket a statisztikai adatátruházásoktól a kötelező célok időszerű eléréséig terjedő együttműködési mechanizmusok igénybevétele révén.

Uniós szinten a végső energiafelhasználás 49 közel felét képviselő fűtés és hűtés továbbra is a legnagyobb ágazat marad az energiafelhasználás szempontjából 50 . Emellett ez az ágazat járul hozzá a legnagyobb arányban a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekhez és a megújuló energiafogyasztás felét teszi ki 51 , még akkor is, ha a villamosenergia-ágazatnál lassabb ütemben növekszik. 2015-ben az EU fűtésének és hűtésének 18,1 %-a származott megújuló energiaforrásokból, amelyek körében a biomassza képviseli a messze legnagyobb arányt.

A villamosenergia-ágazatban növekedett a leggyorsabban a megújuló energiaforrások aránya, amely jelenleg a teljes villamosenergia-termelés 28,3 %-át teszi ki. 2015-ben a megújuló energiához legnagyobb mértékben továbbra is a vízenergia járult hozzá. Növekedés tekintetében a legjobban a parti szél teljesít. A fotovoltaikus napenergia fejlődése egyenetlen volt, 2011-ben és 2012-ben növekedési csúcsot ért el, azóta azonban minden egyes évben kisebb mértékben növekedett. A különböző megújuló energiaforrások együttesen 52 az uniós bruttó villamosenergia-termelésének 12 %-át adják.

A közlekedés az az ágazat, amely továbbra is a leglassabb növekedést mutatja a megújuló energiaforrások terén, azaz 2005 és 2014 között évente átlagosan 0,5 százalékpontos növekedést, 2011 után jelentős lassulással 53 . A megújuló energiaforrásokban való részesedése 2014-ben 5,9 % volt (és a becslések szerint 2015-ben csak 6 %) a 2020-ra szóló ágazatspecifikus 10%-os célhoz képest. Ez a lassú előrehaladás számos nehézségnek tulajdonítható, köztük a szabályozási bizonytalanságnak és a fejlett bioüzemanyagok késedelmes elterjedésének.

Az adminisztratív korlátok eltávolítása terén a tagállamok előrelépést értek el, azonban ez nem volt Unió-szerte egyenletes, és még bőven van lehetőség a fejlődésre, különösen, ami a közigazgatási eljárási határidő lejártát követő automatikus engedélyezést és az egyablakos ügyintézés bevezetését illeti.

A bioüzemanyagok fenntarthatóságát illetően megállapítható, hogy az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok nagy részét az Unió területén, hazai nyersanyagokból termelik. Nem tártak fel sem a biodiverzitásra, a talajra, a vízre és az élelmiszerbiztonságra, sem pedig a fejlődő országokra gyakorolt jelentős és közvetlenül hátrányos hatást. Ugyanakkor változatlanul aggodalomra ad okot a közvetett földhasználat-változás hatásainak kockázata. A modellező elemzés során az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokból eredő közvetett földhasználat-változás kockázata nyert megállapítást. Ez az oka annak, hogy a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelv elfogadásával az EU korlátozta e bioüzemanyagoknak a közlekedésre vonatkozó 10 %-os megújuló energiaforrási cél eléréséhez való hozzájárulását. Ezenfelül a Bizottság nemrég javaslatokat tett az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok arányának 2020 utáni fokozatos csökkentésére, és ezzel egyidejűleg azok fejlett bioüzemanyagokkal és megújuló villamos energiával való helyettesítésének támogatására.

Végezetül, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv átdolgozására vonatkozó javaslata a „Tiszta energia minden európainak” csomaggal együtt – amelyeket jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vizsgál – arra irányul, hogy kezelje a további megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos növekedés fent említett korlátait, és megerősíti az Európai Bizottság azon elhatározását, miszerint az Európai Uniót a megújuló energiaforrások területén világelsővé kívánja tenni.

(1) 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, HL L 140., 2009.6.5.,

(2) 2005-ös bázisadatokkal összehasonlítva, forrás: Öko-Institut, Study on Technical Assistance in Realisation of the 2016 Report on Renewable Energy, elérhető: http://ec.europa.eu/energy/en/studies

(3) A 2016. november 30-án kiadott „Tiszta energia minden európainak” c. csomag részeként.

(4) 2,5-ös primer energiatényezőt feltételezve 1 egységnyi megújuló energia 2,5 egységnyi fosszilis forrásból származó villamos áramot válthat ki.

(5) 436 MtCO2eq a 2005-ös alapadatokkal összevetve. Forrás: EEA.

(6) Lásd: „A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról” szóló bizottsági közlemény, COM(2016) 763.

(7) 2014-ben 1 milliónál több személyt foglalkoztatott ez az ágazat és az összevont forgalom közel 144 milliárd eurót ért el (EurObser'ER report)

(8) 2015-ös becslések, forrás: Öko-Institut, Study on Technical Assistance in Realisation of the 2016 Report on Renewable Energy, elérhető: http://ec.europa.eu/energy/en/studies

(9) Az uniós szintű összesített ütemterv-előirányzatai illusztrációs célt használnak és nem rendelkeznek jogi erővel.

(10) Részletes leírás elérhető: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/20160713%20draft_publication_REF2016_v13.pdf

(11) I. mellékletében a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv képletet határoz meg az egyes tagállamok vonatkozásában átlagként megállapított kétéves ütemterv-előirányzat kiszámítása céljából. A képletből az EU-28 egészére nyerhető ütemterv-előirányzat. Ez az extrapoláció mindazonáltal kizárólag illusztrációs célokat szolgál és nem rendelkezik jogi erővel, vagyis az EU mint egész nem rendelkezik a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv szerinti megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ütemterv-előirányzattal.

(12) A NREAP összesítés szerint a várható részesedés 2014-ben 15,0 %, míg 2015-ben 16 %.

(13) PRIMES EUCO30 forgatókönyv alapján

(14) Az Eurostat „megújuló települési szilárd hulladék” tételsornál végzett számításai szerint

(15) A tagállamok által végrehajtott nemzeti támogatási programokra az állami támogatási szabályok vonatkoznak a 2014 és 2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásnak megfelelően.

(16) több beszámítást tartalmaz

(17) Ezt befolyásolják a mezőgazdasági területeken és közvetett földhasználat-változás keretében termesztett növényekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozó jogi kerettel kapcsolatos viták

(18) multiplikátorok nélkül

(19) A 2009/28/EK irányelv korábbi 21. cikkének (2) bekezdése.

(20) Követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok a megújuló energiaforrási célhoz viszonyítva

(21) ktoe-ben kifejezve, többszörös beszámítás nélkül

(22) A Bizottságot az ütemterv-előirányzathoz való felzárkózást és a célkitűzésnek való megfelelést biztosító új intézkedések elfogadásáról tájékoztatta.

(23) Írország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyság esetén a várt különbözet azonban nagyon kicsi (0,2 % körüli). Magyarország a 0,01 % alatti különbözetével itt nem szerepel

(24) Refit Evaluation of the Renewable energy directive (a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv REFIT-értékelése), SWD (2016) 416 final.

(25) A 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 irányelvvel (az ún. közvetett földhasználat-változásról szóló irányelv) összhangban a Bizottság jelentést tesz a bioüzemanyagok ÜHG-kibocsátásairól, beleértve a közvetett földhasználat-változással összefüggő kibocsátásokat is, a tagállamok 2017 végéig megküldendő jelentésében szereplő alapanyagadatok felhasználásával. Mivel az (EU) 2015/153 irányelv átültetése még nem teljes körű és a tagállamok még nem kezdték meg a kért adatok jelentését, a Bizottság értékelését az Eurostattól kapott adatokra (az EU-ban felhasznált biodízel, más folyékony bioüzemanyag és biobenzin mennyisége) és az USDA FAS 2016-os adataira, valamint iparági adatokra alapozta.

(26) Ecofys, IIASA, E4Tech, 2015

(27) Iparági adatok: lásd: ePUR statisztika, közzétéve 2016. szeptember 22-én.

(28) Bolívia, Pakisztán és Peru. 2016. január óta Guatemala már nem kedvezményezettje a GSP+ eszköznek

(29) COM(2016) 29 final, 2016. január 28.

(30) Az EU-28 vonatkozásában elemzett források: nyilvánosan elérhető adatok (iparági szövetségek és USDA FAS), kereskedelmi adatok

(31) A nyilvánosan elérhető adatok azt mutatják, hogy 2014-ben a hulladékolajok és zsírok felhasználása 2010-hez képest több, mint 3-szorosával növekedett és a pálmaolaj használata 2010-hez képest több, mint kétszeresére nőtt.

(32) Fediol, ePure, EurObserver

(33) USDA FAS, UN Comtrade adatok: http://comtrade.un.org/

(34) USDA FAS, UN Comtrade adatok: http://comtrade.un.org/

(35) USDA FAS és UN Comtrade adatok: http://comtrade.un.org/

(36) SWD(2016) 218 final, A zöldesítés befejező felülvizsgálata egy év múltán.

(37) EU Agriculture Outlook 2016 (Az EU mezőgazdaság kilátásai 2016-ban).

(38) Németország, az eredményjelentésében.

(39) GLOBIOM modelling, Valin 2016.

(40) A tagállamok jelentései.

(41) IIASA (Talajalkalmasság feltérképezése, nemzeti értékelések).

(42) EU Agriculture Outlook 2016 (Az EU mezőgazdaság kilátásai 2016-ban).

(43) FAO Food Outlook October 2015.

(44) OECD-FAO (2016) Agriculture Outlook 2016 – 2025

(45) IMF World Economic Outlook (Világgazdasági kilátások): Visszafogott kereslet – tünetek és megoldások. 2016. október

(46) GRAIN jelentés, 2016.

(47) Kivéve Hollandiát

(48) A 2009/28/EK irányelv I. melléklete szerint

(49) 2015-ös közvetett adatok alapján; Öko Institut. 2015-ben 45 % a RES nevezők alapján.

(50) A széndioxid-kibocsátáshoz azonban továbbra is a villamos energia járul hozzá az egyik legnagyobb mértékben, az EU széndioxid-kibocsátásának 41 %-át adva.

(51) 2015-ös közvetett adatok alapján; Öko Institut. 2015-ben 50 % a közlekedési ágazat tekintetében a többszörös beszámítás kizárása mellett

(52) Itt: szél- és napenergia

(53) Főként a követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok számvitelével kapcsolatos változásoknak tudható be.