EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.26.
COM(2017) 46 final
1. SZ. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET
A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
amely az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kíséri
tekintettel:
–az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 314. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,
–az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 41. cikkére,
–az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó, 2016. december 1-jén elfogadott általános költségvetésére 2 ,
az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a 2017. évi költségvetés 1. sz. költségvetés-módosítási tervezetét.
A SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ BEVÉTELI ÉS KIADÁSI KIMUTATÁS VÁLTOZÁSAI
A szakaszonkénti bontású bevételi és kiadási kimutatás változásai elérhetők az EUR-Lexen ( http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-hu.htm ). E változások angol nyelvű változata tájékoztatásul költségvetési mellékletként csatolva található.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés
2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele
2.1.Egyesült Királyság – Árvizek 2016-ban
2.2.Ciprus – Aszály és tüzek 2016-ban
2.3.Portugália – Tüzek Madeirán 2016-ban
3. Finanszírozás
4. Következtetés
1.Bevezetés
A 2017. évre vonatkozó 1. sz. költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 71 524 810 EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat formájában történő igénybevételére irányul. Az igénybevétel az egyesült királysági árvizekhez, a ciprusi aszályhoz és tüzekhez, valamint a portugáliai tüzekhez kapcsolódik.
2.Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele
A Bizottság – a 2016 februárjában eredetileg hiányosan benyújtott kérelmet követően – 2016 szeptemberében kapta meg az Egyesült Királyságban történt árvizekhez kapcsolódó, az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi támogatás iránti végleges kérelmet. 2016 szeptemberében a Bizottság két további, az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi támogatás iránti kérelmet kapott a ciprusi aszályhoz és tüzekhez, valamint a portugáliai tüzekhez kapcsolódóan.
A Bizottság szolgálatai az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek 3 (a továbbiakban: a rendelet) és különösen annak 2., 3. és 4. cikkének megfelelően a kérelmet alaposan megvizsgálták.
Az értékelések főbb elemeit az alábbiakban összegezzük.
2.1.Egyesült Királyság – Árvizek 2016-ban
(1)A 2015 decemberétől 2016 januárjáig tartó heves esőzések és erős szél miatt árvizek keletkeztek, és károk érték az infrastruktúrát, jelentős pusztítást okozva az állami és magáninfrastruktúrában, magánházakban és a mezőgazdaságban. Az Egyesült Királyságban összesen 11 régió 4 volt érintett. Az események több jelentős vihart is magukban foglaltak, így például december 5-én és 6-án a Desmond vihart, valamint december 24-én az Eva vihart.
(2)Az árvíz természeti eredetű, így az EUSZA fő alkalmazási területének hatálya alá tartozik.
(3)Az Egyesült Királyságtól eredetileg kapott kérelem 2016. február 26-án, a 2015. december 5-én észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül érkezett a Bizottsághoz. Kérelmükben az Egyesült Királyság hatóságai kiemelték, hogy a kárfelmérés még nem zárult le, és a vonatkozó számadatok csak ideiglenesek. A kérelmet csak 2016. szeptember 22-én véglegesítették, miután a Bizottság hivatalosan írásban kapcsolatba lépett az Egyesült Királyság hatóságaival, és 2016. szeptember végi határidőt tűzött ki.
(4)Az Egyesült Királyság nem kérte előleg kifizetését.
(5)Az egyesült királysági hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt eredetileg 2 300 millió EUR-ra becsülték. Szeptember 22-i végleges kérelmükben az összeget 2 412,042 millió EUR-ra módosították. Ez az összeg az EUSZA igénybevétele esetén az Egyesült Királyságra 2016-ban alkalmazandó 3 312,242 millió EUR (vagyis 2011. évi árakon 3 milliárd EUR) összegű, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték 73 %-át teszi ki.
(6)Mivel a teljes közvetlen kár nem éri el a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén alkalmazandó, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket, a Bizottság a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt „regionális katasztrófára” vonatkozó kritériumok alapján terjesztette elő és értékelte a kérelmet. A rendelet értelmében a „regionális katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió GDP-jének 1,5 %-át. Az egyesült királysági kérelem több NUTS 2 szintű régióra vonatkozik (lásd a fenti lábjegyzetet). A bejelentett 2 412,042 millió EUR összegű közvetlen kár az e katasztrófa által érintett régiók súlyozott átlagos GDP-jének (2014. évi adatok alapján 41 784 millió EUR) 5,77 %-át teszi ki, és így meghaladja a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő 1,5 %-os küszöbértéket. Az Egyesült Királyság kérelme ezért jogosult a Szolidaritási Alapból való hozzájárulásra.
(7)Ami a katasztrófa hatását és következményeit illeti, 16 143 háztartást öntött el a víz és mintegy 3 600 háztartás számára kellett alternatív lakhatást biztosítani. Az Egyesült Királyság továbbá arról számolt be, hogy 4 985 vállalkozás került víz alá. Az időszak alatt 1 700 katonát hívtak be, hogy segítsék a mentési és helyreállítási erőfeszítéseket, és egyszerre hozzávetőleg 700 katona tartózkodott a helyszínen. Az áradást megelőzően árvíz-előrejelzéseket adtak ki, és szükség esetén az embereket evakuálták otthonaikból. A meglévő árvízvédelmi rendszereket lehetőség szerint fenntartották, és több mint 5 km hosszú ideiglenes árvízvédelmi rendszert alakítottak ki. A károk minimálisra csökkentése érdekében 43 további szivattyút helyeztek el előre az érintett területeken, és megszüntették a vízfolyásokban kialakult akadályokat. A katasztrófa egyértelműen hatást gyakorolt a turizmusra (például szállodafoglalásokat töröltek, kevesebb turista érkezett): egyedül Anglia északi részén az áradások által sújtott területeken tevékenykedő idegenforgalmi vállalkozások 35 %-a volt érintett. A mezőgazdasági üzemek terméshozama is veszteséget szenvedett. A hatás többek között abban nyilvánult meg, hogy kár vagy veszteség érte a meglévő termőföldeket és a tárolt növényeket, nem lehetett bejutni a földekre, valamint költségekkel járt az állatállomány áthelyezése és a tisztítási műveletek. A legjelentősebb hatás azonban a közlekedési infrastruktúrát érte. Fontos hidak rongálódtak, illetve semmisültek meg. A Lockerbie közelében lévő Lamington völgyhidat ért kár miatt például nem működött a West Coast Mainline, az Anglia és Skócia közötti fő vasútvonal.
(8)Az egyesült királysági hatóságok a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések elszámolható költségeit 408,232 millió EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. Az intézkedések legnagyobb része (több mint 338 millió EUR) a közlekedési ágazatot érinti. A második legnagyobb rész a megelőző infrastruktúra biztosítását érinti, több mint 32 millió EUR összegben.
(9)Az érintett régiók az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (2014–2020) besorolása szerint „kevésbé fejlett régiók”, „átmeneti régiók” és „fejlettebb régiók”. Az egyesült királysági hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó költségvetési juttatásukat arra használják fel, hogy kérelemalapú támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelők talpraállásához, és 12,5 millió EUR-t csoportosítottak át a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállításához és megfelelő megelőző intézkedések bevezetéséhez.
(10)A katasztrófakockázat-megelőzésre és -kezelésre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása tekintetében jelenleg nincs folyamatban kötelezettségszegési eljárás. Az árvízkockázat-irányelv (2009) végrehajtja az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló uniós árvízvédelmi irányelvet. Az irányelv magas szintű keretet biztosít az árvízveszteség kockázatainak közösségi szintű csökkentéséhez, valamint lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az irányelv követelményeinek teljesítéséhez saját meglévő árvízkockázat-értékeléseiket és terveiket alkalmazzák. A környezetvédelmi ügynökség és egyéb kockázatkezelő hatóságok lehetőség szerint alkalmazták az árvízkockázatra vonatkozóan meglévő átfogó térképeket és terveket. Ezt egészítik majd ki az árvízkockázat-kezelési tervek, amelyek első alkalommal fogják össze az Angliában előforduló helyi árvizek összes forrásának kezelésére irányuló intézkedéseket.
(11)A kérelem benyújtásának idején nem folytattak az Egyesült Királyság ellen kötelezettségszegési eljárást természeti katasztrófához kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.
(12)Az egyesült királysági hatóságok megerősítették, hogy az elszámolható költségeknek nincs biztosítási fedezete.
2.2.Ciprus – Aszály és tüzek 2016-ban
(1)A 2015 októberétől 2016 júniusáig tartó időszakban Ciprus szigetén nagyon kevés csapadék esett, a hőmérséklet azonban rendkívül magas volt, ami súlyos aszályt, jelentősen rossz termést, erdő-és vegetációtüzeket eredményezett, továbbá vízhiány alakult ki a mezőgazdaságban és a lakosságra vonatkozóan is, problémákat okozva a vízellátási rendszerekben. A helyzet 2016 júniusában érte el csúcspontját, amikor június 18-án és 19-én két nagy kontrollálatlan vegetációtűz tört ki, amely több mint 2600 hektáron pusztított állami erdőket.
(2)Az aszály és a tüzek természeti eredetűek, így az EUSZA fő alkalmazási területének hatálya alá tartoznak.
(3)A Ciprustól kapott kérelem 2016. szeptember 5-én, a 2016. június 14-én észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül érkezett a Bizottsághoz. Az aszály elleni első hivatalos intézkedéseket is 2016. június 14-én hozták meg. A Bizottság kérése nyomán Ciprus 2016. október 21-én újra megerősítette ezen időpont helyességét. A kérelem tehát a rendelet által meghatározott határidőn belül érkezett meg.
(4)Kérelmében Ciprus kérte a rendelet 4a. cikkében foglaltak szerinti előleg kifizetését. A Bizottság 2016. november 17-én elfogadta a C(2016) 7572 végrehajtási határozatot, amelyben 10 %-os előleget ítélt meg 729 876 EUR összegben az alapból nyújtandó várható pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan. Ezt az összeget ezt követően teljes egészében kifizették Ciprus részére.
(5)A ciprusi hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 180,803 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg a ciprusi GNI 1,78 %-át teszi ki, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén 2016-ban Ciprusra alkalmazandó 100,412 millió EUR-s „jelentős katasztrófa” küszöbértéket (vagyis a 2014. évi adatok alapján számított GNI 0,6 %-át). Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket, a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül.
(6)A katasztrófa hatását és következményeit illetően a vízhiány súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban, a háztartásokban és a környezetben. A katasztrófa összesen 374 falut érintett. Nicosia, Lárnaka és Famagusta körzet nagy részein 100 %-os kár érte az esővíz által növelt haszonnövényeket (mint például árpa, búza és egyéb nem öntözött takarmánynövények). A víztározókba beérkező vízmennyiség jelentősen csökkent, különösen a Kouris gát esetében, amely a víztisztító telepek és az öntözés fő forrása. Az 1901 óta rendelkezésre álló adatok alapján a 2015 októbere és 2016 júniusa között leesett eső mennyisége az elmúlt 104 évben a hatodik legkevesebb, az elmúlt 50 évben pedig a negyedik legkevesebb volt. Az aszály fentiekben ismertetett hatásán kívül 2016. június közepén hőhullám tört ki Cipruson, amely két nagy erdőtüzet okozott. Az első, Argakánál kitört erdőtűz a Pafos állami erdő területén 763 hektárt égetett fel. A második erdőtűz Soleánál 1897 hektáron pusztított, amelynek legnagyobb része az Adelfoi állami erdőhöz tartozik.
(7)A ciprusi hatóságok a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések elszámolható költségeit 49 millió EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A veszélyhelyzeti intézkedések költségeinek legnagyobb része (több mint 46,082 millió EUR) a veszélyhelyzeti szolgálatok erdőtüzek elleni fellépéséhez kapcsolódik. A második legnagyobb rész – 2,484 millió EUR összegben – az érintett természeti övezetek halaszthatatlan helyreállításához kapcsolódik, hogy elkerüljék a talajerózió azonnali hatásait.
(8)Az érintett régió az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (2014–2020) besorolása szerint „fejlettebb régió”. A ciprusi hatóságok nem jelezték a Bizottságnak, hogy a helyreállítási intézkedésekhez forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok programjaiból.
(9)A katasztrófakockázat-megelőzésre és -kezelésre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása tekintetében jelenleg nincs folyamatban kötelezettségszegési eljárás. Az erdőtüzeket érintő vonatkozó uniós jogszabály az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat; különösen a 6. cikk (Kockázatkezelés) rendelkezései relevánsak. Az uniós jognak való megfelelés érdekében Ciprusra vonatkozó tűzkockázati térképet állítottak össze az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és a Ciprusi Köztársaság Erdészeti Főosztálya közötti 21283-2003-10 SOSC ISP CY számú megállapodás értelmében. Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a mezőgazdaság területén az aszállyal kapcsolatban folytatott katasztrófakockázat-kezelés a közös agrárpolitika keretében jövedelemstabilizáló eszköz létrehozásáról és igénybevételéről rendelkezik. Ciprus úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik alkalmazni a stabilizáló eszközt.
(10)A kérelem benyújtásának idején nem folytattak Ciprus ellen kötelezettségszegési eljárást a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.
(11)A ciprusi hatóságok megerősítették, hogy az elszámolható költségeknek nincs biztosítási fedezete.
2.3.Portugália – Tüzek Madeirán 2016-ban
(1)A 2016. augusztus 8–13. közötti időszakban 6000 hektárnyi területre kiterjedő nagy erdőtüzek pusztítottak Madeira portugál szigeten. A tüzek kiváltó oka a magas hőmérséklet, a nagyon erős szél és a rendkívül alacsony páratartalom együttese volt. Mindezek károkat okoztak az alapvető állami infrastruktúrában, középületekben, magánházakban, vállalkozásokban és a mezőgazdaságban.
(2)A tüzek természeti eredetűek, így az EUSZA fő alkalmazási területének hatálya alá tartoznak.
(3)A Portugáliától kapott kérelem 2016. szeptember 21-én, a 2016. augusztus 8-án észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül érkezett a Bizottsághoz. A kérelem tehát a rendelet által meghatározott határidőn belül érkezett meg.
(4)Kérelmében Portugália kérte a rendelet 4a. cikkében foglaltak szerinti előleg kifizetését. A Bizottság 2016. november 9-én elfogadta a C(2016) 7250 végrehajtási határozatot, amelyben 10 %-os előleget ítélt meg 392 500 EUR összegben az alapból nyújtandó várható pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan. Ezt az összeget ezt követően teljes egészében kifizették Portugália részére.
(5)A portugál hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 157 millió EUR-ra becsülték. Ez az összeg az EUSZA igénybevétele esetén Portugáliára 2016-ban alkalmazandó 1 026,714 millió EUR (vagyis a 2014. évi árakon 171 119 millió EUR 0,6 %-a) összegű, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbérték csupán 15 %-át teszi ki.
(6)Mivel a teljes közvetlen kár nem éri el a Szolidaritási Alap igénybevétele esetén alkalmazandó, jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértéket, a Bizottság a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt „regionális katasztrófára” vonatkozó kritériumok alapján terjesztette elő és értékelte a kérelmet. A rendelet értelmében a „regionális katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió GDP-jének 1,5 %-át. Mivel a portugál kérelem Madeira szigetéhez (PT30 – Madeira autonóm régió) kapcsolódik, az alkalmazott GDP-küszöbérték 1 %, mivel a sziget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében legkülső régiónak számít. A bejelentett 157 millió EUR összegű közvetlen kár a régió GDP-jének (2014. évi adatok alapján 4 085 millió EUR) 3,84 %-át teszi ki, és így meghaladja a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő 1 %-os küszöbértéket. Portugália kérelme ezért jogosult a Szolidaritási Alapból való hozzájárulásra.
(7)A katasztrófa hatását és következményeit illetően a három halálos áldozattal járó katasztrófa súlyosan érintette a fővárost, Funchalt, valamint Calheta települést, erőteljes hatást gyakorolva a lakosság mindennapi életére és tulajdonára. Az elégett 6000 hektáros területből 560 hektár a Natura 2000 hálózathoz tartozó védett területeket érinti. A kormány tulajdonában álló híres történelmi emlékhely, a „Quinta do Monte” ugyancsak károkat szenvedett. A portugál jelentések szerint továbbá 233 házat értek károk, ezek közül 154 teljesen megsemmisült. A katasztrófa több mezőgazdasági üzemet érintett, valamint károkat okozott 24 vállalkozásban, 5 szállodában, továbbá egy helyi iskolában és kórházban. Emellett károk érték a helyi infrastruktúrát is, így például egy 400 fogyasztót szolgáló villamosenergia-hálózatot.
(8)A portugál hatóságok a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések elszámolható költségeit 7,347 millió EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. Az intézkedések legnagyobb része (több mint 1,816 millió EUR) az ideiglenes lakhatást érinti. A második legnagyobb rész a tisztítási intézkedéseket érinti, 1,756 millió EUR összegben.
(9)Az érintett régió az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (2014–2020) besorolása szerint „kevésbé fejlett régió”. A portugál hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy a helyreállítási intézkedésekhez forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok programjaiból.
(10)A katasztrófakockázat-megelőzésre és -kezelésre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása tekintetében jelenleg nincs folyamatban kötelezettségszegési eljárás. A portugál kérelem áttekinti a hatályban lévő megelőző intézkedéseket. Például 2015-ben a Portugál Köztársaság 2015. július 30-i 147. sz. Hivatalos Lapjában kihirdetett 56/2015 minisztertanácsi határozat jóváhagyta az éghajlatváltozásra vonatkozó stratégiai keretet, az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzeti programot, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégiát. Ezek olyan stratégiai dokumentumok, amelyek összhangban állnak az erdőtüzek jellegéhez kapcsolódó kockázatok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos uniós jogszabályokkal.
(11)A kérelem benyújtásának idején nem folytattak Portugália ellen kötelezettségszegési eljárást a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.
(12)A portugál hatóságok megerősítették, hogy egy már azonosított 360 000 EUR-s összeg kivételével az elszámolható költségeknek nincs biztosítási fedezete.
3.Finanszírozás
A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatást a Szolidaritási Alapról szóló 2002–2003-as éves jelentésben meghatározott, és a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott módszer alapján számítják ki.
Mivel az alap létrehozásának meghatározó oka a szolidaritás, a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy az alap támogatásait progresszív alapon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – az alap igénybevételét kiváltó „jelentős kár” küszöbértékét (azaz a 2011-es árakon számított GNI 0,6 %-a, illetve 3 milliárd EUR közül az alacsonyabbik értéket) meghaladó kárrészre magasabb támogatási intenzitást kell alkalmazni, mint a küszöbérték alatti kárrészre. A jelentős katasztrófák esetén odaítélt segély meghatározásához eddig az alap igénybevételére szabott küszöbérték alatt a teljes közvetlen kár 2,5 %-át, a küszöbérték feletti részre pedig a teljes közvetlen kár 6 %-át használták. A regionális katasztrófák és a „szomszédos országokra” vonatkozó rendelkezés alapján elfogadott katasztrófák esetében az arány 2,5 %.
A Szolidaritási Alapból nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az Egyesült Királyságra, Ciprusra, illetve Portugáliára vonatkozó (5) bekezdésekben említett támogatható intézkedések becsült összes költségeit.
A Bizottság az EUSZA-ból nyújtandó támogatás teljes összegének kiszámításakor az Egyesült Királyság és Portugália esetében a 2,5 %-ot alkalmazta, mivel a teljes közvetlen kár nem éri el az említett országokra vonatkozó „jelentős katasztrófa” küszöbértéket. A Bizottság Ciprus esetében a 2,5 %-ot a jelentős katasztrófára vonatkozó küszöbértékéig alkalmazta, míg a 6 %-ot az e küszöbérték feletti teljes közvetlen kár részére.
A Bizottság ezért azt javasolja, hogy ezekben az esetekben is ugyanezen százalékokat alkalmazzák, valamint az alábbi támogatási összeget vegyék igénybe:
|
Katasztrófa |
Teljes közvetlen kár
(millió EUR) |
Az alkalmazott „regionális katasztrófa” küszöbérték (millió EUR) |
Az alkalmazott „jelentős katasztrófa” küszöbérték (millió EUR) |
Az összes közvetlen kár 2,5 %-a a jelentős küszöbértékig
|
Az összes közvetlen kár 6 %-a a jelentős küszöbérték felett
|
A javasolt támogatás teljes összege
(EUR) |
|
Egyesült Királyság – Árvizek 2016-ban (regionális katasztrófa) |
2 412,042 |
626,764 |
n.a. |
60 301 050 |
– |
60 301 050 |
|
Ciprus – Aszály és tüzek 2016-ban (jelentős katasztrófa) |
180,803 |
n.a. |
101,412 |
2 535 300 |
4 763 460 |
7 298 760 |
|
Portugália – Tüzek Madeirán 2016-ban (regionális katasztrófa) |
157,000 |
40,850 |
n.a. |
3 925 000 |
– |
3 925 000 |
|
ÖSSZESEN |
71 524 810 |
|||||
2017-ben ez az első javaslat az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló határozatra. Az EUSZA igénybevételére rendelkezésre álló teljes összeg 2017 elején 1 115 121 612 EUR, amely a következők összege: az 563 081 210 EUR (vagyis 2011-es árakon 500 000 000 EUR) összegű 2017. évi allokáció a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban, valamint az 552 040 402 EUR (vagyis 2011-es árakon 500 000 000 EUR) összegű teljes 2016. évi allokáció, amelyet nem használtak fel, és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 10. cikkének (2) bekezdésének megfelelően átvittek a következő évre.
Mivel a javasolt támogatás teljes összege nem éri el az EUSZA 2017. évi igénybevételére rendelkezésre álló teljes összeget, így az megfelel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felső határra vonatkozó rendelkezéseinek.
4.Következtetés
A Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét az Egyesült Királyságot, Ciprust és Portugáliát érintő, fentiekben ismertetett három esetre vonatkozóan, valamint a 2017. évi költségvetés módosítását úgy, hogy a 13 06 01. költségvetési jogcímcsoport (Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra) kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait egyaránt megemelik 71 524 810 EUR-val.
Mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapja a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszköz, a megfelelő előirányzatokat a többéves pénzügyi keret megfelelő felső határain kívül kell szerepeltetni a költségvetésben.
A Bizottság bízik abban, hogy a 71 524 810 EUR összegű kifizetési előirányzatok átcsoportosíthatók a 2017. évi költségvetésen belül. A végrehajtás e korai szakaszában azonban a Bizottság még nem tudja pontosan meghatározni az összeg forrását. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy ebben a költségvetés-módosítási tervezetben 71 524 810 EUR összegű kifizetési előirányzatból álló negatív tartalékot könyveljenek a 40 03 01. költségvetési jogcímcsoportra.
A költségvetési rendelet 6 47. cikkének megfelelően a Bizottság e negatív tartalékot a lehető leghamarabb csökkenteni fogja más költségvetési tételekről történő előirányzat-átcsoportosítás útján, az említett rendelet 26. és 27. cikkében megállapított eljárással összhangban.
A 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 189., 2014.6.27., 143. o.) módosított, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).