29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/273

—

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0128/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Vasúti Ügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 26 345 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 2,45 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a fogadó tagállam kormányával újraindította a székhelyre vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalásokat, amelynek lehetővé kell tennie az ügynökség műveleteinek egy helyre történő központosítását és a költségek csökkentését; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a tárgyalások előrehaladásáról;

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,10 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,76 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,78 %-os volt, ami 2014-hez képest 3,96 %-os növekedést jelent;

3.

megjegyzi, hogy a 2016 júniusában hatályba lépett, az ügynökségről szóló új rendelet rendelkezéseivel összhangban az ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos új hatásköreiért díjat számítson fel, beleértve a biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek kiállítását, valamint az európai vasúti forgalomirányítási rendszerhez (ERTMS) kapcsolódó pálya menti projektek előzetes jóváhagyását; megjegyzi, hogy az ügynökség díjmechanizmust hoz létre, és figyelembe veszi a többi ügynökség és az érintett nemzeti szervek által alkalmazott gyakorlatokat; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen új mechanizmus kidolgozásáról és végrehajtásáról;

4.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az átvitelek szintje alacsonyabb volt, mint a Számvevőszék által a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére használt tájékoztató jellegű határértékek (10 % az I. cím, 20 % a II. cím és 30 % a III. cím esetében);

5.

megjegyzi, hogy javulás tapasztalható 2014-hez képest az átvitelek terén (a II. cím alatt a 2014-es 24,53 %-hoz képest 18,98 %, és a III. cím alatt a 2014-es 37,93 %-hoz képest 29,42 %); üdvözli, hogy a Számvevőszék által a költségvetés átvitelek szintjére vonatkozó (10 % az I. cím, 20 % a II. cím és 30 % a III. cím esetében) végrehajtásának ellenőrzésére használt tájékoztató jellegű határértékeket elérték;

6.

megjegyzi, hogy 2015 végén az ügynökségnek 154 állandó alkalmazottja volt, ebből 134 ideiglenes alkalmazott, 20 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő, a 2014. év végi 151 állandó alkalmazotthoz képest; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség szerint a személyzet 62 %-a férfi és 38 %-a nő; megjegyzi, hogy az ügynökség munkaügyi átvilágítása szerint az ügynökség munkaköreinek 64,61 %-a az operatív tevékenységeivel kapcsolatos (a 2014. évi 67,59 %-hoz képest), 21,14 %-a az igazgatási támogatással és koordinációval (a 2014. évi 20,72 %-hoz képest) és 14,25 %-a semleges (a 2014. évi 11,69 %-hoz képest);

7.

sajnálja, hogy a számláknak csak 92,6 %-át fizették ki a megszabott 30 napos határidőn belül, abból adódóan, hogy az ügynökség személyzete késve dolgozta fel azokat, hogy készpénzhiány alakult ki, és hogy nem sikerült megállapodni a szállítókkal a számlák tartalmáról;

8.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló, igazgatótanácsa tagjaira vonatkozó új politikája jóváhagyásra került; megállapítja, hogy következésképpen az ügynökség közzétette honlapján igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozataikat; megállapítja továbbá, hogy az összeférhetetlenségi politika 2017. évi felülvizsgálatát követően közzéteszik az ügynökség igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul tegye közzé a honlapján igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait, és ezzel párhuzamosan végezze el a politika felülvizsgálatát; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az intézkedés eredményéről;

9.

megjegyzi, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló szabályokat 2017-ben fogják elfogadni; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e szabályok végrehajtásáról;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az ügynökség megkezdte a csalás elleni stratégiájában meghatározott cselekvési terv végrehajtását; különösen kiemeli, hogy az ügynökség két alkalommal szervezett az etikáról és a feddhetetlenségről szóló képzést, többek között az etikai értékekről és a csalás megelőzéséről; megjegyzi, hogy az ügynökség vezetésének részvételi aránya magas volt, de a személyzet többi tagjának jelenléti aránya viszonylag alacsony volt; megjegyzi, hogy a képzést a tervek szerint 2016-ban is folytatták;

11.

megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség nem továbbított csalás gyanújával kapcsolatos ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF); felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az OLAF vizsgálatainak eredményeiről és az OLAF megállapításairól;

12.

elismeri, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) az ügynökség számára nem adott ki egyetlen kritikus vagy nagyon fontos ajánlást sem; megjegyzi, hogy a IAS az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozó ellenőrzést végzett; tudomásul veszi, hogy ennek eredményeként a IAS négy fontos ajánlást fogalmazott meg; tudomásul veszi az ügynökség tájékoztatását, miszerint ezen ajánlások kellő időben történő végrehajtása az ügynökség kommunikációs stratégiája keretében folyamatban volt;

13.

megjegyzi, hogy a szakértelem irányításáról az interoperabilitás terén, az éves tevékenységi jelentésekről, valamint a tervezési és költségvetési folyamatról készített korábbi ellenőrzések tekintetében a IAS megállapította, hogy az ügynökség egy kivételével valamennyi ajánlást végrehajtotta, megjegyzi továbbá, hogy a felvételi eljárás megerősítéséről szóló, még lezáratlan, „nagyon fontosnak” minősített ajánlás tekintetében az ügynökség felülvizsgálta kiválasztási eljárását és átmeneti intézkedésként bevezette az összes kiválasztási eljárás belső ellenőrzési koordinátora általi előzetes ellenőrzését; megjegyzi, hogy az előzetes ellenőrzés eredményeit az ajánlás lezárására vonatkozó alátámasztó bizonyítékként a IAS rendelkezésére kell bocsátani, és várakozással tekint annak értékelésére;

14.

megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség még nem felelt meg teljes mértékben az összes belsőkontroll-standardnak (ICS); megjegyzi, hogy hat standard (nevezetesen az „Etika és értékek” (2. sz.), „A személyzet tagjai felvétele, mobilitás és a személyzet fluktuációja” (3. sz.), „Az alkalmazottak teljesítménye, menedzsment és fejlesztés” (4. sz.), a „Vezetői felügyelet” (9. sz.), „Az üzletmenet folytonossága” (10. sz.), valamint a „Dokumentumkezelés” (11. sz.)) végrehajtása folyamatban volt, és a 8. sz. („Folyamat és eljárások”) részben már megvalósult; elégedetten állapítja meg, hogy az „Információ és kommunikáció” nevű, 12. sz. standardot 2015-ben végrehajtották;

15.

nyugtázza, hogy az ügynökség a belsőkontroll-standardokban előírt követelmények és az ISO 9001-es szabvány alapján jóváhagyott egy integrált irányítási rendszert;

16.

tudomásul veszi, hogy a 2015-ös kockázatértékelés rávilágított az ügynökség megbízatásának kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra, tekintettel a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének hatálybalépésére, valamint az átjárhatóságot befolyásoló lehetséges biztonsági kérdésekkel és a vasúti versenyképességet befolyásoló innovációs kihívásokkal összefüggő kockázatokra;

17.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség kommunikációs stratégiát fogadott el, amelynek célja a közösségi média terén folytatott tevékenységek növelése, nyilvános hírlevele és vállalati arculatterve újraindítása, valamint egy digitális képekből álló adattár létrehozása, amely illusztrálná az ügynökség munkáját, és hangsúlyozná azt az állítását, miszerint „a társadalomért” dolgozik; megjegyzi, hogy 2017 elejére az ügynökségnek új nyilvános honlapja lesz (a 2017. évi egységes programozási dokumentummal összhangban);

18.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban az ügynökség több intézkedést tett annak érdekében, hogy tevékenységéről, eredményeiről és hozzáadott értékéről a külvilágnak is beszámoljon: számos nyilvános rendezvényt szervezett, többek között az InnoTrans kiállítást 2016 szeptemberében, a vasutak digitalizációjáról szóló fórumot Firenzében, ünnepi eseményt a 4. vasúti csomag megszavazásának és az ügynökség azt követő névváltoztatásának alkalmából, emellett pedig operatív egységei számos műhelyfoglalkozást szerveztek egész Európában;

19.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát az ügynökség felső vezetése körében (86 %/14 %) és igazgatótanácsán belül (85 %/15 %); szorgalmazza, hogy az ügynökség javítson ezeken az egyensúlyhiányokon, és az eredményekről mielőbb tájékoztassa a Parlamentet;

20.

megjegyzi, hogy 2015-ben 43 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége 5 000 EUR volt (116 EUR fejenként), és 320 alkalmazott vett részt „egyéb eseményeken” (aminek összköltsége 21 000 EUR, 65 EUR fejenként);

21.

kiemeli az ügynökségnek a vasút más közlekedési módokkal szembeni versenyképessége javítása terén betöltendő stratégiai szerepét azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív és műszaki akadályokat, ösztönzi a piacra lépést, továbbá biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a közpénzek hatékonyabb elköltését a vasúti közszolgáltatásokra és az infrastruktúra hatékonyabb irányítását;

22.

emlékeztet az ügynökségnek az európai vasúti rendszerek biztonságának és átjárhatóságának biztosítása terén betöltött szerepére; üdvözli az ügynökség által az ERTMS kifejlesztésének, tesztelésének és megvalósításának nyomon követése, valamint az egyes ERTMS-projektek értékelése során játszott szerepet; továbbá emlékeztet arra is, hogy az ügynökség szerepe (pl. a járműengedélyre és a biztonsági tanúsítványra vonatkozó egyablakos ügyintézés) és hatáskörei jelenleg felülvizsgálat tárgyát képezik a negyedik vasúti csomag keretében; hangsúlyozza, hogy kötelességei bővülésével az ügynökségnek meg kell adni a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat új feladatainak eredményes és hatékony végrehajtásához; aggodalommal mutat rá az ellentmondásra aközött, hogy a nemrég elfogadott jogszabály kiterjeszti az ügynökség megbízatását, ám az ügynökségre vonatkozó költségvetés csökken a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során;

23.

támogatja az ügynökség 2015-ös, arra irányuló kezdeményezését, hogy egy olyan új eljárást vezessen be, amelynek célja, hogy a 2016-os munkaprogram kialakításában a tagállamok és az érdekelt felek fokozottabban vegyenek részt; üdvözli az ERTMS nevű, érdekelt feleket tömörítő platform létrehozását, és emlékeztet arra, hogy az ERTMS kulcsfontosságú az egységes európai vasúti térség létrehozásához; hangsúlyozza ezért, hogy kiemelt fontosságú az ERTMS fejlesztésének és alkalmazásának optimalizált koordinációja, amely egy egységes, átlátható, stabil, megfizethető és interoperábilis ERTMS-rendszert biztosít Európa-szerte;

24.

üdvözli az ügynökség azon proaktív megközelítését, hogy 2016-ban a negyedik vasúti csomag elfogadása, az ügynökség új státusza és kibővülő szerepköre előkészítéséhez munkacsoportot állított fel;

25.

üdvözli a nemzeti szabályok észszerűsítésére összpontosító, a tagállamok között meglévő akadályok hatásának csökkentését, illetve ezek felszámolását célzó programot;

26.

támogatja az ügynökséget az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) a közös biztonsági kultúra kialakítása érdekében folytatott fokozott együttműködés előmozdítása terén;

27.

emlékeztet az Európai Parlamentnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz áthelyezett összegek maradéktalan pótlására vonatkozóan a költségvetési eljárás során képviselt álláspontjára;

28.

A mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).