29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/121

—

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az összeférhetetlenségek kezelése a kiválasztott uniós ügynökségeknél” című, 15/2012. számú különjelentésére;

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0151/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést, és örvend annak, hogy a Parlament kérései alapján rendszeres visszajelzést kap; üdvözli azt az új gyakorlatot, amely lehetővé teszi a Parlament számára, hogy benyújtsa javaslatait a Számvevőszéknek az éves munkaprogramjához; még strukturáltabb éves vitát szorgalmaz a Számvevőszék elnöke és a parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezlete között;

2.

rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy független külső könyvvizsgáló cég auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; tudomásul veszi a könyvvizsgálói véleményt, mely szerint a beszámoló a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad;

3.

nyugtázza, hogy 2015-ben a Számvevőszék összesen 132 906 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2014-ben 133 498 000 EUR-val), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 98,68 % volt; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási arány a 2014-es szint (98,8 %) alatt maradt;

4.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése tisztán adminisztratív jellegű, amelynek nagy részét az intézményben dolgozókkal kapcsolatos kiadások teszik ki; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak az intézmény költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, reális és határidőhöz kötött célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában; e tekintetben üdvözli, hogy a Számvevőszék napi műveleteire is alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

5.

emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában a decentralizált ügynökségek tekintetében elfogadott közös megközelítés értelmében (54. bekezdés) a decentralizált ügynökségek ellenőrzéséért „továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli”; arra buzdítja a Számvevőszéket, hogy a költségvetési rendelet folyamatban levő felülvizsgálata és a pénzügyi keretszabályzat azt követő módosítása keretében tegyen javaslatokat az ügynökségek ellenőrzésével kapcsolatos kérdés megoldására; úgy véli, hogy tisztázni kell a kérdést, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a decentralizált ügynökségekre háruló esetleges túlzott adminisztratív terheket, a Számvevőszék munkája szükségességének és hatékonyságának aláásása nélkül;

6.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben megreformálták a Számvevőszéket, amit az sikeresnek tekint; várja a Számvevőszék 2013–2017-es stratégiája félidős értékelésének kézhezvételét, amely tartalmazni fogja a reform fő célkitűzései teljesülésének elemzését is;

7.

üdvözli, hogy az Unió hozzáadott értéke megjelenik a Számvevőszék jelentéseiben; további együttműködésre szólít fel a többi uniós intézménnyel a jó pénzügyi kormányzás teljesítménymutatóinak és prioritásainak kidolgozása érdekében;

8.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 163. cikkének módosítása előírja, hogy „a különjelentések […] 13 hónapot meg nem haladó időn belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek” (1); megjegyzi, hogy 2015-ben nem tartották be ezt az időkeretet; sürgeti a Számvevőszéket, hogy a jelentések minőségének romlása nélkül tartsa be ezt az időkeretet; ennek kapcsán arra buzdítja a Számvevőszéket, hogy javítsa a különjelentéseiben megfogalmazott ajánlásait, hogy azok még célzottabbak legyenek;

9.

úgy véli, hogy a célintézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük a Számvevőszék különjelentéseire, amelyeknek ezzel foglalkozó éves jelentéseket kellene tartalmazniuk; hangsúlyozza, hogy a különjelentések hatékonyságát fokozni lehetne, ha a jelentések ugyanakkor készülnének el az egyes szakpolitikai területekre vonatkozóan, lehetővé téve a Parlament számára, hogy a mentesítési eljáráson kívül ad hoc jelentéseket készítsen e különjelentésekkel kapcsolatban;

10.

sajnálja, hogy a Számvevőszék a mai napig nem készített különjelentést az összeférhetetlenségről az összes ügynökség vonatkozásában, különös tekintettel az iparban tevékenykedő ügynökségekre, annak ellenére, hogy a Parlament mentesítési állásfoglalásaiban több alkalommal is szorgalmazta ezt 2012 óta; sürgeti a Számvevőszéket, hogy első alkalommal 2017 június végéig, majd azután évente készítse el és tegye közzé az összeférhetetlenségről szóló különjelentést; az uniós intézmények, szervek és ügynökségek feddhetetlensége, valamint az uniós ügynökségek – különösen az iparban tevékenykedő ügynökségek – és a lobbicsoportok közötti összeférhetetlenség elkerülése szempontjából elengedhetetlennek tartja a Számvevőszék összeférhetetlenségről szóló éves jelentéseit;

11.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megfelel az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni; kéri, hogy 2017 júniusáig tájékoztassák arról, hogy e csökkentés miként áll összhangban a Számvevőszék 2015-ös új felvételeivel, valamint a 2015-ös felvételek százalékos arányáról;

12.

sajnálja, hogy a Számvevőszék tagjai között 2015-ben aránytalanság volt tapasztalható a nemek tekintetében (5 nő, 23 férfi), és hogy a nők száma 2016-ban háromra csökkent; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a Számvevőszéken továbbra is aránytalanság tapasztalható a nemek tekintetében a felső- és középvezetői posztokon (30,4 % nő 69,6 % férfival szemben); felhívja a Számvevőszéket a nemek közötti egyensúly előmozdítására, elsősorban a vezetői posztokon; felszólítja továbbá a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára a hozott intézkedésekről és az elért eredményekről, küldetésének aláásása nélkül;

13.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak, nevezetesen a személyzet egy bizonyos állampolgársággal rendelkező tagjai és az adott tagállam mérete közötti viszonyított aránynak az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell maradnia, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy azóta csatlakoztak az Unióhoz; üdvözli, hogy a Számvevőszék az Unióhoz 2004 előtt, a 2004-ben vagy az azt követően csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében teljes mértékű kiegyensúlyozottságot ért el; rámutat ugyanakkor, hogy a 2004-ben vagy azt követően csatlakozó tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésre van szükség;

14.

aggasztónak tartja a személyzet által betegszabadság miatt kivett napok magas számát; felhívja a Számvevőszéket, hogy jóléti tevékenységeit irányítsa alkalmazottai jólétének biztosítására, hogy ezáltal jobban tudják ellátni fő feladatukat,

15.

tudomásul veszi a Számvevőszék által az alkalmazottai betegszabadságának kiszámítására használt módszert; úgy véli, hogy ez a módszer nem megfelelő a betegség miatti távollétek tényleges kiszámítására; felhívja a Számvevőszéket, hogy az egyes alkalmazottak elmulasztott munkanapjain alapuló kiszámítási rendszert alkalmazzon, amint azt más intézmények is teszik;

16.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék öt intézményen kívüli közösségi napot (away days) szervezett, elsősorban a Számvevőszék reformjára való felkészülés jegyében, amelyeken kevés alkalmazott (csupán 107) vett részt; felszólítja a Számvevőszéket, hogy az emberi erőforrások proaktív és pozitív fejlesztése érdekében jóléti tevékenységeit tegye célzottabbá, a lehető legtöbb alkalmazott részvételével;

17.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek az összeférhetetlenségek és az alkalmazottak és tagok kötelezettségszegésének megelőzésére szolgáló megerősített etikai keretét; felhívja a Számvevőszéket, hogy számoljon be a Parlamentnek a zaklatások elleni belső szabályainak felülvizsgálatáról;

18.

sürgeti a Számvevőszéket, hogy vezesse be érdekeltségi nyilatkozatok benyújtását az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett, mivel az összeférhetetlenséggel kapcsolatos önértékelés már önmagában összeférhetetlenséget teremt; úgy véli, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket egy független harmadik félnek kell értékelnie; kéri, hogy a Számvevőszék 2017 júniusáig készítsen jelentést a bevezetett változásokról, és jelezze, hogy ki ellenőrzi az összeférhetetlenségi helyzeteket; megismétli, hogy az integritás és átláthatóság kulcsfontosságú a közvélemény bizalmához; felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítson ki egyértelmű szabályokat a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban, és hogy vezessen be visszatartó erejű szankciókat, úgymint nyugdíjcsökkentés, vagy hasonló szerveknél való munkavégzés tilalma legalább 3 évre a „forgóajtó-jelenség” megelőzése érdekében;

19.

emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a decentralizált uniós ügynökségeknek igazgatási magatartási kódexet kell elfogadniuk, és hogy átláthatósági nyilvántartás alkalmazására ösztönzik őket, amely referenciaként szolgál az érintett érdekeltek képviselőivel fenntartott kapcsolataik terén;

20.

felhívja a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodáshoz;

21.

üdvözli az átláthatósági portál létrehozását a Számvevőszék honlapján, valamint azt, hogy a Számvevőszék már rendelkezik szabályokkal a visszaélések bejelentésére vonatkozóan; javasolja, hogy a Számvevőszék tájékoztassa személyzetét ezekről a szabályokról, hogy valamennyi munkatársa értesüljön róluk; kéri, hogy a Számvevőszék 2017 júniusáig nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2015. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

22.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2015-ben három épületet birtokolt: K1, K2 és K3; kéri a Számvevőszéket, hogy éves tevékenységi jelentésében szerepeltesse ezen épületek felújítási munkáinak tervezését, és hogy a felújítások során biztosítsa a lehető legmagasabb szintű energiahatékonysági előírások teljesülését;

23.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ingatlanpolitikájának összefoglalója szerepelt éves tevékenységi jelentésében, de a jövőben részletesebb tájékoztatást kér ezzel kapcsolatban;

24.

megjegyzi a fordítási munkák mennyiségének növekedését 2015-ben, amely 2014-hez képest közel 3 %-kal nőtt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék reformja keretében optimalizálták a fordítási igazgatóság struktúráját; felhívja a Számvevőszéket, hogy pontosítsa, hogy miként javult ezen igazgatóság munkavégzése;

25.

tudomásul veszi a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közti tárgyalásokat egy adminisztratív megállapodás lehetőségéről; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet az erről szóló tárgyalások állásáról;

26.

ismét felhívja a Számvevőszéket, hogy a hatályos titoktartási és adatvédelmi szabályoknak megfelelve éves tevékenységi jelentésében számoljon be azon lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amelyekben a vizsgálat érintette a Számvevőszéket vagy annak valamely alkalmazottját;

27.

tudomásul veszi a belső ellenőrzési szolgálat ajánlását, hogy vegyék fontolóra a Számvevőszék szolgálati gépjárműveinek racionálisabb használatát; kéri a Számvevőszéket, hogy e kérdést az Európai Unió Bíróságával együttműködésben kezelje, és tájékoztassa a Parlamentet a flottakezelés racionalizálása érdekében tett lépésekről;

28.

üdvözli a Számvevőszék erőfeszítéseit és eredményeit a környezeti lábnyoma csökkentése terén; megjegyzi hogy a Számvevőszék 2013-ban elindította a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) projektjét, melynek célja, hogy 2016 végére megszerezze az EMAS-tanúsítványt; üdvözli, hogy a Számvevőszék 2015. november 13-án elfogadta környezetvédelmi politikáját, amely hivatalossá teszi részvételét egy minőségi környezetgazdálkodási kezdeményezésben; aggodalmának ad hangot az EMAS-tanúsítvány késedelme miatt;

29.

hangsúlyozza, hogy fontos az együttműködés Unión belüli egyetemekre való kiterjesztése az európai könyvvizsgálatra vonatkozó szakirányú képzések létrehozása érdekében; kéri, hogy a Számvevőszék folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a jövőbeli kibővített együttműködés alakulásáról és eredményeiről;

30.

felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen lehetővé olyan ajánlások elkészítését, amelyek az Unió költségvetésével, működésével és küldetésével kapcsolatos jobb kommunikációval, valamint azzal foglalkoznak, hogy mindezt hogyan lehetne jobban elmagyarázni az uniós polgároknak.