P8_TA(2017)0456

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelem

Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Görögország kérelme – EGF/2017/003 GR/Attica retail) (COM(2017)0613 – C8-0360/2017 – 2017/2229(BUD))

(2018/C 356/38)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0613 – C8-0360/2017),

—	tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

—

tekintettel a Számvevőszék 7/2013. sz. különjelentésére, amely szerint az EGAA akkor biztosít valódi uniós többletértéket, amikor az alapot az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott olyan szolgáltatások vagy juttatások társfinanszírozására fordítják, amelyek a tagállami munkanélküli-ellátó rendszerekben rendszerint nem léteznek,

—	tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában meghatározott háromoldalú egyeztető eljárásra,

—	tekintettel az EGAA igénybevételéről szóló, 2007 januárja óta elfogadott állásfoglalásaira, ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság vonatkozó kérelmekről szóló észrevételeit is,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0367/2017),

mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.	mivel Görögország azért nyújtotta be az EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelmet, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulást igényeljen, miután Attika régióban és 10 másik régióban 725 munkavállalót bocsátottak el a kiskereskedelmi ágazatban működő kilenc vállalkozástól (4);

C.	mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott beavatkozási kritériumokon alapul;

mivel az elbocsátások és a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat megállapításához Görögország arra hivatkozik, hogy gazdaságát hat éven át (2008–2013) súlyos recesszió sújtotta; mivel 2008 és 2016 között Görögország GDP-je 26,2 %-kal, az állami fogyasztás pedig 22,8 %-kal csökkent, miközben 700 000 fővel nőtt a munkanélküliek száma az országban; mivel a külső adósság törlesztése érdekében a görög kormányok 2008 óta kénytelenek voltak jelentősen megemelni az adókulcsokat, karcsúsítani a közkiadásokat és csökkenteni a közalkalmazottak fizetését – különösen a nyugdíjakat –, miközben az alkalmazott politikák eredményeként a magánszektorban is csökkentek a bérek; mivel a jövedelmek csökkenése következtében csökkent a fogyasztás, ami súlyosan érintette a kiskereskedelmi ágazatot;

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Görögország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 949 150 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 4 915 250 eurót kitevő összes kiadás 60 %-a;

megállapítja, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a kérelem görög hatóságok általi benyújtásától számított 12 hetes határidőt, mielőtt 2017. október 23-án lezárta annak értékelését, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a pénzügyi hozzájárulás megadása feltételeinek, majd az értékelésről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

megjegyzi, hogy a kilenc érintett vállalkozás fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozó üzletekkel és szupermarketekkel rendelkezik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2008 és 2015 között a kiskereskedelmi értékesítések a háztartási készülékek esetében 60 %-kal, az élelmiszer-kiskereskedelemben 30 %-kal, a szupermarketek esetében pedig 23 %-kal estek vissza;

elismeri, hogy a szóban forgó elbocsátások közvetlen kapcsolatban állnak a kiskereskedelmi ágazat 2008 óta tartó hanyatlásával; megjegyzi, hogy 2008 és 2015 között 164 000 munkahely szűnt meg a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban, ami az összes megszűnt munkahely 64,2 %-ának felel meg;

felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság következtében 2008 óta jelentős mértékben csökkent a görög háztartások vásárlóereje; megállapítja, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek nyújtott hitelek drasztikus csökkenése kihatott a kiskereskedelmi ágazatban működő vállalkozásokra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e két tényező együttes hatása a kiskereskedelmi értékesítési ágazat teljes forgalmi indexének zuhanását idézte elő, amely több mint 63 %-kal csökkent a 2008 és 2016 közötti időszakban; rámutat, hogy a 2008 óta alkalmazott megszorító intézkedések, többek között a fizetéscsökkentések, a bérleti szerződések újratárgyalása és a számlák esedékességi idejének meghosszabbítása, a helyzet romlásához vezettek; rámutat, hogy ez az eset azt bizonyítja, hogy az alkalmazott intézkedések nem tudták eredményesen és hosszú távon kezelni a gazdasági válságot;

aggodalommal hangsúlyozza, hogy az elbocsátások több mint 70 %-a az attikai régióra koncentrálódik, ahol a munkanélküliségi ráta 22,9 %-os, míg további 10 régióban 19,5 %-tól (égei-tengeri régió) 26,8 %-ig (epiruszi és nyugat-makedóniai régiók) terjed; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen leépítések még tovább ronthatják a munkanélküliségi helyzetet, amellyel e régióknak a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta meg kell küzdeniük; külön kiemeli, hogy Attika lakosságának 31,8 %-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye;

megállapítja, hogy Görögország ötféle intézkedést tervez: i. pályaorientáció, ii. képzés, átképzés és szakképzés, iii. vállalkozásalapításhoz nyújtott hozzájárulás, iv. álláskereséshez és képzéshez nyújtott anyagi támogatás és v. munkahelyteremtési támogatás;

megállapítja, hogy a megcélzott kedvezményezettek 85,2 %-a 55 évesnél idősebb személy, és hogy 24,8 %-a 64 évnél idősebb; sajnálatosnak tartja, hogy nem sikerült életképes megoldást találni elbocsátásuk elkerülésére, különös tekintettel arra, hogy a szolgálati idő súlyosbító tényezőnek számít az álláskeresés során; üdvözli Görögország arra irányuló döntését, hogy olyan szakképzési intézkedéseket kínál a munkavállalóknak – különösen az idősebb kedvezményezetteknek –, amelyek a munkaerőpiac igényeihez illeszkednek;

megállapítja és üdvözli, hogy a Görög Munkavállalók Általános Konföderációja (GSEE) Munkaügyi Intézetének főtitkárával és képviselőivel folytatott egyeztetés eredményeként elkészült a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja; emlékeztet arra, hogy a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló intenzív társadalmi párbeszéd a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzése, megelőzése és kezelése során a legjobb eszköz a konszenzusos megoldások és közös kilátások keresésére; kiemeli, hogy az ilyen párbeszéd segítséget nyújthat a munkahelyek elvesztésének és ezáltal az EGAA igénybevételének a megelőzésében;

10.

megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag egészének 34,72 %-át teszik ki, ami némileg elmarad az EGAA-rendeletben meghatározott 35 %-os felső korláttól és sokkal magasabb, mint a legutóbbi esetekben javasolt arány; megjegyzi, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

11.

kiemeli, hogy a görög hatóságok megerősítették, hogy a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

12.

felhívja a figyelmet arra, hogy az EGAA által támogatott személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítását olyan kezdeményezésekre kellene irányítani, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, a munkavállalók készségeihez, valamint szakmai tapasztalatuk hasznosításához, és ezáltal a vállalkozói világ – többek között a szövetkezetek – közelebb hozásához, és azt össze kellene hangolni a meglévő uniós programokkal, köztük az Európai Szociális Alappal; meggyőződése, hogy koherens stratégiával csökkenthető lenne a delokalizáció kockázata és kedvező feltételeket lehetne teremteni az ipari termelés Unióba való visszatelepítéséhez; hangsúlyozza, hogy az átszervezések megakadályozására és megelőzésére irányuló komoly politikának kellene elsőbbséget élveznie az EGAA igénybevételével szemben; kiemeli továbbá az uniós szintű valódi iparpolitika fontosságát, amely hozzájárul a fenntartható és inkluzív fejlődéshez;

13.

emlékeztet arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalásában (5) már hangot adott aggodalmának az EGAA-tól kért erőforrások és a tagállamok által visszatérített összegek közötti eltérések miatt; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a tagállamokat arra, hogy reálisabb előrejelzéseket készítsenek a valószínű költségekről annak érdekében, hogy minimalizálják a pénzeszközök utólagos visszafizettetésének szükségességét;

14.

emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

15.

ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartozó fellépéseket, sem pedig a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

16.

emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz;

17.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

18.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

19.

utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Kelet-Makedónia és Trákia (EL11), Közép-Makedónia (EL12), Nyugat-Makedónia (EL13), Thesszália (EL14), Epirusz (EL21), Nyugat-Görögország (EL23), Közép-Görögország (EL24), Peloponnészosz (EL25), Déli-Égei-szigetek (EL42) és Kréta (EL43).

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0361.