13.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/43

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Európai Védelmi Alapra vonatkozó javaslat

(2018/C 247/08)

Előadó:

Dainis Turlais (LV/ALDE), Riga város képviselő-testületének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról

COM(2017) 294 final – 2017/0125(COD)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Védelmi Alap felállításáról

COM(2017) 295 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Új bevezető hivatkozás beillesztése az utolsó bevezető hivatkozás után:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	tekintettel az Európai Unió 23 tagállama által 2017. november 13-án elfogadott állandó és strukturált biztonsági és védelmi együttműködésre, az EUSZ 42. cikke (6) bekezdésében, 46. cikkében és 10. jegyzőkönyvében foglaltak szerint,

2. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)

Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia , hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképességét . A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

(2)

Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében , valamint az Unió teljes védelmi célú kiadásainak hatékonyságnövelése, ezáltal pedig az EU stratégiai önállóságának elősegítése céljával létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak szavatolnia kell, hogy a különböző tagállamokban működő vállalkozások , különösen kkv-k közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával megmaradjon az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképessége . A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

3. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)	A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén.

(3)

A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a tagállamok és a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén , ezáltal segítve a katonai rendszerek szabványosítását, javítva átjárhatóságukat .

4. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)	A programnak a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti kétéves időszakra kell vonatkoznia, erre az időszakra pedig meg kell határozni a program végrehajtására fordítható összeget.

(4)

A programnak a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti kétéves időszakra kell vonatkoznia, erre az időszakra pedig meg kell határozni a program végrehajtására fordítható összeget. A programnak az Unió általános költségvetéséből történő finanszírozása érdekében folyó árakon 500 millió eurót kell e célra elkülöníteni. Tekintettel arra, hogy a program új kezdeményezés, amelyet a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásakor még nem irányoztak elő, valamint a már meglévő többéves programok finanszírozására gyakorolt mindennemű káros hatás elkerülése érdekében ezt az összeget kizárólag a többéves pénzügyi keret felső kiadási küszöbértékei alatti el nem különített forrásokból kell előteremteni. A végleges összeget az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Indokolás

Magától értetődik.

5. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)	A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) maradéktalan betartásával kell végrehajtani. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni.

(5)

A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) maradéktalan betartásával kell végrehajtani. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni , és támogatásötvözési mechanizmusok is hasznosak lehetnek .

Indokolás

—

6. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)

mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

(10)

mivel a program célja az Unió stratégiai függetlenségének a saját védelmi képességek kiépítése révén történő növelése és az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező , a tagállamok által kifejlesztett védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

7. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13)

mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének erősítésére irányul, csak az Unióban alapított és ténylegesen a tagállamok vagy állampolgáraik által ellenőrzött szervezetek részesülhetnek támogatásban. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a kedvezményezettek és alvállalkozók által a program keretében finanszírozott tevékenységekhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(13)

A határokon átnyúló együttműködés keretében azokat a vállalkozásokat, amelyek székhelye az Unióban található, védeni kell a harmadik országbeli vállalkozások általi befolyásgyakorlástól.

8. módosítás

(21) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(21)

A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés egy részét az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani .

(21)

A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, ha a támogatás mértéke a teljes éves költségvetés legalább 20 %-át teszi ki .

9. módosítás

Új preambulumbekezdés a (25) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(26)

A Bizottságnak a területi, illetve székhelyen alapuló megközelítésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és ennek kapcsán valamennyi tagállamban folyamatosan tájékoztatnia kell a kkv-kat, a regionális klasztereket és a régiókat a program igénybevételének lehetőségeiről és a védelmi projektek további finanszírozási lehetőségeiről, különösen szem előtt tartva az intelligens szakosodás regionális stratégiáinak támogatását.

10. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Célkitűzések

A program célkitűzései a következők:

a)	az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

a)	az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

b)	a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a vállalkozások között – a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése;

b)	a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a vállalkozások között – a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése;

c)	a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez.

c)	a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez;

d)	védelmi és biztonsági képességek kiépítése a külső határokkal rendelkező uniós tagállamokban .

Indokolás

A programnak inkluzívnak és nyitottnak kell lennie az összes tagállam kedvezményezettjei számára, megszüntetve a földrajzi elszigeteltséget. Ahhoz hogy meghatározható legyen a felelősség az EU külső határainak ellenőrzése és védelme terén, az egyes tagállamoknak intelligens szakosodást kell végrehajtaniuk a védelmi iparon belül.

11. módosítás

3. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
3. cikk	3. cikk
Költségvetés	Költségvetés
A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR.	A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR , amit kizárólag el nem különített forrásokból kell előteremteni, nem pedig költségvetési átcsoportosításokból .

Indokolás

Nem fordulhat elő, hogy a program költségvetése, amely a többéves pénzügyi keret meghatározásakor még nem volt tervben, a jelenlegi uniós programokra előirányzott forrásokra támaszkodjon.

12. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Általános pénzügyi rendelkezések

Az Unió pénzügyi támogatásait a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előirányzott finanszírozási formákban lehet nyújtani. Ilyenek a következők :

a)	támogatások;

b)	pénzügyi eszközök;

c)	közbeszerzések.

Az Unió pénzügyi támogatásait a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előirányzott finanszírozási formákban lehet nyújtani. Ilyenek a támogatások és adott esetben a pénzügyi eszközök és a közbeszerzések is . Az Unió részéről pénzügyi támogatás biztosítható technikai segítségnyújtásra kkv-k projektjeinek tervezéséhez.

13. módosítás

7. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Támogatható entitások	Támogatható entitások
Kedvezményezettek lehetnek az Unióban alapított vállalkozások, amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.	A határokon átnyúló együttműködés kritériumait teljesítő kedvezményezetteknek és alvállalkozóiknak olyan, az Unióban alapított vállalkozásoknak kell lenniük , amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

14. módosítás

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Odaítélési szempontok

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket a következő halmozódó szempontok alapján kell értékelni:

a)	kiválóság;

a)	kiválóság;

b)	hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, ezzel pedig az Unió ipari önállóságának erősítéséhez a védelmi vonatkozású technológiák területén; és

b)	hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, ezzel pedig az Unió ipari önállóságának erősítéséhez a védelmi vonatkozású technológiák területén; és

c)	az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

c)	az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

d)	életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

d)	életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy -technológia összehangolt módon történő közös gyártása és beszerzése mellett, ideértve adott esetben az együttes közbeszerzést is.

Azokat az intézkedéseket, amelyeket a program kkv-k támogatására és az Unió külső határai mentén fekvő régiók védelmi és biztonsági képességeinek kiépítésére irányuló részének keretében javasolnak finanszírozásra, a következő szempontok alapján kell értékelni:

a)	kiválóság;

b)	egy biztonsággal és védelemmel foglalkozó vállalkozások alkotta integrált rendszer kialakításának lehetősége;

c)	életképesség, a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a költségek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik.

Indokolás

—

15. módosítás

13. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Munkaprogram	Munkaprogram
A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét.	A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés legalább 20 %-ával olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét.

Indokolás

—

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

megjegyzi, hogy a világ biztonságát a fenyegetések egyre szélesebb spektruma veszélyezteti (háború, fegyveres konfliktusok, terrorizmus, illegális bevándorlás, korrupció, populizmus). Minden uniós tagállamban és minden régióban fennállnak konkrét biztonsági problémák. A Régiók Európai Bizottsága (RB) támogatja a javasolt „európai védelmi ipari fejlesztési programot” és annak céljait: az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációjának erősítését, többek között a kiberbiztonság területén, a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosítását, a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén, valamint az együttműködésen alapuló hosszú távú tagállami projektek használatát. Az RB üdvözli az Európai Védelmi Alap (EVA) létrehozására irányuló kezdeményezést is, amely kiterjed mind az európai védelmi ipari fejlesztési programra, mind pedig a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedésre;

úgy véli, hogy minden egyes ország, valamint az egész Unió biztonsága lényegében két pilléren nyugszik: a gazdasági potenciálon, valamint az egység és kohézió jellemezte társadalmon. Az egyes tagállamok biztonsága időközben eggyé vált az Unió egészének biztonságával. Az Uniónak nyomatékosabban fel kell lépnie biztonsága érdekében, és erőteljesebb képet kell sugároznia a békéért kiálló befolyásos globális szereplőként;

A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása

elismeri az EUMSZ 173. cikkét a program jogalapjául, mivel az az ipar versenyképességére utal;

hangsúlyozza, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program végrehajtását az Európai Védelmi Ügynökség fogja irányítani kizárólag a Tanácsnak felelősséggel tartozó szabályozó ügynökségként. Ezenkívül nem bevett gyakorlat, hogy a szabályozó ügynökségek ilyen jelentős költségvetési előirányzatok felett rendelkezzenek. Az RB ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson kiemelt átláthatóságot az európai védelmi ipari fejlesztési program működése során, és tekintse példának az Európai Parlamentnek felelősséggel tartozó végrehajtó ügynökségeket;

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy használja ki valamennyi uniós tagállam potenciálját, és ne koncentrálja a támogatást bizonyos területekre – azt sem szabad elfelejteni, hogy a regionális fejlesztésnek az egyes uniós tagállamok belső biztonsága szempontjából is jelentősége van, és ez fejlesztési céljaik egyike;

kéri, hogy tartsák továbbra is szem előtt az uniós külső határokkal rendelkező régiók biztonsági és védelmi képességeinek kiépítését;

Az uniós hozzáadott értékre való összpontosítás

véleménye szerint az Unió úgy érheti el a béke, a szabadság, az egyenlőség és a stabilitás célját, hogy szorosan együttműködik a tagállamok kormányaival, ha az európai hozzáadott érték kérdése kerül napirendre. Az Európai Védelmi Alap cselekvési tervének is elkötelezettnek kell lennie e cél mellett;

támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy minden hatáskörét ki kívánja használni az uniós tagállamok védelmi képességének erősítése és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása érdekében azzal a céllal, hogy biztosítsa az integráció elmélyítését és egyértelműen meghatározza, hogy a nemzeti védelmi képesség tervezéséhez és a versenyképes, integrált ellátási láncok kiépítéséhez nyújtott támogatás milyen irányba fejtsen ki hatást;

felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyképes, integrált ellátási láncok Unióban való kiépítése a tagállamok erre irányuló politikai hajlandóságától függ. Az Európai Védelmi Alapnak a védelmi vonatkozású termékek és technológiák területén közös intézkedéseket kell kialakítania és előmozdítania a tagállamok között;

10.

hangsúlyozza, hogy aktívan dolgozni kell az Unió stratégiai önállóságán, és növelni kell védelmi képességét. Támogatni kell az európai védelmi ipar versenyképességét, és nagyon gondosan meg kell vizsgálni, hogy a kérelmezők valóban az Unióból származnak-e. A fővállalkozónak és az alvállalkozóknak az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak kell lenniük, és a vállalkozásoknak legalább felerészben uniós tagállamok vagy pedig uniós fizikai vagy jogi személyek tulajdonában kell állniuk, a tényleges ellenőrzést pedig európai tőkének kell gyakorolnia. E vállalkozások üzletvitelének és tényleges ellenőrzésének az Európai Unióhoz kell kötődnie. Az Európai Bizottságnak őrködnie kell továbbá afelett, hogy a valamely konzorciumhoz tartozó szervezetek felett ne gyakorolhasson semelyik harmadik ország tényleges ellenőrzést;

11.

hangsúlyozza, hogy az Európai Védelmi Alap nem helyettesíti a tagállamok intézkedéseit, hanem kiegészíti ezeket olyan, határokon átnyúló projektekkel, amelyeket egy-egy tagállam egyedül nem tudna finanszírozni. Az Európai Védelmi Alap a tagállamokkal, a NATO-val és más nemzetközi befektetésekkel együttműködve a tagállami tevékenységek kiegészítését kínálja, és egyértelmű európai hozzáadott értéket nyújt az európai védelmi politika számára;

A kkv-k integrálása az európai védelmi ipar ellátási láncába

12.

üdvözli a védelmi ipari termékek/technológiák kutatásának és fejlesztésének támogatását célzó Európai Védelmi Alap „életcikluson” alapuló megközelítését, amelyhez az EVA két részterületet (keretet) irányoz elő;

13.

nyomatékosan kiáll amellett, hogy a pályázatok elbírálásakor azoknak a konzorciumoknak, amelyek nagyobb számú kkv-t foglalnak magukban, többletpontokat kell adni;

14.

rámutat arra, hogy az Európai Védelmi Alap két részterületének fejlesztéséhez fontos előfeltétel egy képességtervezésre szolgáló hatékony mechanizmus, amelynek keretében megállapítják a kutatás és a képességek prioritásait, és szorosan összehangolják a két részterületet;

15.

úgy véli, hogy kiegészítő uniós forrásokat kell biztosítani a védelmi iparág támogatására az Unió saját területén, és támogatja a kedvezményezetteknek azt a fogalommeghatározását, amelyet közleményében az Európai Bizottság is használ;

16.

arra kéri a tagállamokat, hogy vegyenek részt aktívan az alap két területének működtetésében, és határozzák meg szükségleteiket és prioritásaikat;

17.

üdvözli a polgári alkalmazások katonai területen való hatékonyabb felhasználására irányuló európai bizottsági terveket; az e technológiákba való beruházást kitűnő lehetőségnek tartja az Unió gazdasági növekedésének felgyorsítására és magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtésére, mivel e terület számos ágazat metszéspontjában található: ilyen az elektronika, a légi közlekedés, a robotika, a nagy teljesítményű számítástechnika, az űrkutatás, a textilek, az építőipar, a távközlés, a megfigyelési technika, az energia, a navigáció stb.;

18.

rámutat arra, hogy azok a vállalkozások, amelyek ezekkel az innovatív technológiákkal dolgoznak, elsősorban újonnan alapított vállalkozások és kkv-k, amelyek megfelelő támogatással jelentősen hozzájárulhatnak a technológiai haladáshoz a védelmi ágazatban. Jelentős pozitív lépésként értékelhető az Európai Bizottság azon döntése, hogy az Unió célzottan támogatni fogja az ezen ágazatban működő kkv-kat;

19.

jobb koordinációt kér az illetékes szervek között, hogy tájékoztassák az érdekelt köröket, és támogassák a kettős felhasználási célú új termékeket és technológiákat. Az Uniónak a növekedés és a versenyképesség érdekében hasznosítania kell ezt az óriási potenciált;

20.

osztja az Európai Bizottság felfogását a kkv-k határokon átnyúló projektekben való könnyebb részvételét illetően, amit pénzügyileg az Európai Védelmi Alap keretében kell támogatni. Feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a kkv-k európai védelmi ipari ellátási láncokba való bevonásának az a célja, hogy növelje az EU biztonságát és védelmét, a versenyképességet és a stratégiai önállóságot. Az Európai Védelmi Alapnak ösztönzőket kell kínálnia e célok megvalósításához;

21.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a rendelkezésére álló összes eszközt mozgósítania kell, hogy a kkv-k az egész Unióban egyenrangú hozzáférést kapjanak az Európai Védelmi Alaphoz. Az innováció területén elért előrelépések rövid távon nem mérhetők, az eredményeknek először el kell jutniuk az alkalmazásra való érettségig. Egy tervszerű és valamennyi szintet átfogó, összehangolt innovációs politika bizonyosan ösztönözné a leginnovatívabb vállalkozásokat arra, hogy a kkv-k stratégiai befektetőivé váljanak;

22.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a következő intézkedéseket, amelyek révén bővíthető a kkv-k védelmi projektekben való részvétele:

—

az együttműködésen alapuló projektek finanszírozása tekintetében a jelenlegi többéves pénzügyi keretben (TPK) az odaítélési szempontok közé kell tartoznia annak a feltételnek is, hogy a projektben legalább két tagállam legalább három vállalkozásának részt kell vennie. Fontos, hogy a javasolt projektek valóban határokon átnyúlók legyenek, és hozzá tudjanak járulni ahhoz, hogy megszűnjön az Unióban a védelmi vonatkozású termékek piacának felaprózottsága. Az odaítélési szempontoknál többletpontokat kell kapniuk azoknak a konzorciumoknak, amelyekben több vállalkozás és tagállam vesz részt,

—	azoknak a konzorciumoknak, amelyekben nagyobb számú kkv vesz részt, elsőbbséget kell kapniuk a kisebb számú kkv részvételével megvalósuló, hasonló projektekkel szemben,

—	kéri, hogy a lehetőségek határain belül a kutatás és fejlesztés legalább egy témaköre legyen kkv-vonatkozású, ahogy az a kutatásokra irányuló közbeszerzési eljárások esetében már most is történik,

—

stabil kommunikációs rendszer kiépítését kéri a közös tájékoztatási tevékenységek koordinálásához, amelyeket az Európai Bizottság érintett szervei végeznek; egy ilyen rendszer egyik fő előnye, hogy az összes finanszírozási lehetőség – ezen belül az összes érintett, a védelmi területre és a kettős felhasználási célú termékekre vonatkozó uniós program – tekintetében egyetlen egyablakos információs hely létezne. Fontos, hogy e kommunikációs rendszer segítségével példákat tegyenek közzé a bevált eljárásokra,

—

üdvözli az Európai Bizottság azon határozatát, hogy az Európai Védelmi Alap forrásainak egy részét a kkv-k, mégpedig olyan projektek számára irányozza elő, amelyek előmozdítják a kkv-k határokon átnyúló részvételét; üdvözli a tevékenység támogatható összköltségének legfeljebb 20 %-ának megfelelő uniós támogatást;

Finanszírozás

23.

rámutat arra, hogy EBB-csoport jelentős partner a kettős felhasználású technológiák finanszírozásához, ahol a kkv-k fontos szerepet játszanak a polgári felhasználású katonai felszerelések és technológiák, a kiberbiztonság, az oltóanyagok, a biológiai veszélyelhárítás, valamint a távközlés és az információs infrastruktúrák területén;

24.

hangsúlyozza, hogy a védelmi ágazat különleges sajátosságai folytán nem minden banki szolgáltatás alkalmas a kkv-k támogatására; üdvözli az EBB proaktív megközelítését, amelynek keretében más eszközöket, így például kölcsönöket, garanciákat és saját tőkét használ;

25.

úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alap létrehozása nem szolgálhat ürügyül arra, hogy csökkentsék a kohéziós politika eszközeit, vagy hogy bármilyen módon változtassanak azokon. A kohéziós politikának továbbra is a legfőbb uniós állami beruházási eszköznek kell lennie azzal, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézióval javítsa az európai integrációt.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 23-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(6) Az európai parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).