(4)

A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.

(4)

A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést alkalmazzanak annak biztosítása érdekében, hogy a halászott fajok állománya az MFH-t eredményező szintre álljon vissza és afelett maradjon, valamint ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.

(4a)

A tengerek élő biológiai erőforrásai kiaknázásának tekintetében az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy arra kell törekedni, hogy az helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet. Ezért összhangban a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével a vonatkozó kiaknázási szintet– amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig fokozatosan az összes halállomány esetében meg kell valósítani, és ezután fenn kell tartani.

(5)

A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja.

(5)

A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek teljes mértékben megfelelő módon .

(6)

Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, valamint biztosítékokat kell tartalmaznia.

(6)

Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, célkitűzéseket, biztosítékokat, az állományok megőrzésére irányuló célokat, és a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülése és csökkentése vonatkozásában a rendelet 15. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére irányuló műszaki intézkedéseket kell tartalmaznia.

(6a)

Ezenkívül az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságot egy többéves terv keretében fel kell hatalmazni arra, hogy halállomány-helyreállítási területeket hozzon létre.

(9a)

Egyes közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, ezért nagyon fontos, hogy az Unió tárgyalásokba kezdjen ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon gazdálkodjanak. Formális megállapodás hiányában az Uniónak a hatáskörén belül mindent meg kell tennie közös megállapodás kialakítása érdekében ezen állományok halászatáról, a fenntartható gazdálkodás elősegítése érdekében, amely keretében az Unió piaci szereplői számára egyenlő feltételeket kell biztosítani, végrehajtani és előmozdítani.

(10)

E terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az MFH eléréséhez és fenntartásához az érintett állományokra vonatkozóan, ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához, valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához.

(10)

A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó állományok olyan biomassza-szint felett való helyreállítására és tartására vonatkozóan , amely képes biztosítani az MFH-t , ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához és a közös halászati politika társadalmi-gazdasági szempontjainak végrehajtásához és megvalósításához , valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához azáltal, hogy minimálisra csökkenti a halászati tevékenységeknek az ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásait .

(10a)

A tervnek hozzá kell járulnia a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben meghatározott jó környezeti állapothoz, valamint az élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának eléréséhez a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek  (1a) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek  (1b) megfelelően.

(11)

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani.

(11)

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani , valamint meg kell felelniük a többéves tervekben meghatározott céloknak, időkereteknek és rátáknak .

(11a)

Az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésének megfelelően, a harmadik országokkal közösen kiaknázott állományokkal lehetőleg a fenti rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzésekkel összhangban álló közös megállapodás keretében kell gazdálkodni. Ezen túlmenően az 1380/2013/EU rendelet 1. és 2. cikkében meghatározott célkitűzéseknek, valamint a rendelet 4. cikkének fogalommeghatározásainak érvényesnek kell lenniük a fenti megállapodásokra.

(14)

Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre az MFH vonatkozásában, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni .

(14)

Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre a maximális fenntartható hozam vonatkozásában, a többéves tervnek az elővigyázatosság elvén alapuló intézkedéseket kell tartalmaznia a halászati gazdálkodásra vonatkozóan, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 8. pontjának megfelelően. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adott állománynak a maximális fenntartható hozamot biztosító szint kiaknázási arányaival legalább összehasonlítható szintű védelmét, az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően .

(14a)

A szabadidős halászat jelentős hatással lehet a halászati erőforrásokra. A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a szabadidős halászatról, az adatgyűjtésre vonatkozó jogi követelményeknek megfelelően. Amennyiben a szabadidős halászat jelentős negatív hatást gyakorol az erőforrásokra, a tervnek lehetőséget kell biztosítania konkrét, az arányosság elvével összhangban álló gazdálkodási intézkedések meghozására. A szabadidős halászatra vonatkozó bármely uniós szintű gazdálkodási és technikai intézkedésnek arányosnak kell lennie a kitűzött célokkal.

(16)

A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló a következő trigger abundancia szintek használata: minimum abundancia, (Abundance buffer) amely megfelel a Bbuffer referenciapontnak, amelyet az Északi-Tengeri Tanácsadó Testület határozott meg az északi-tengeri homárra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási tervben  (42) és a határ abundancia (Abundancelimit) , amely megfelel az abundancia MSY Btrigger értékének (ekvivalens a Blim értékkel) az ICES által meghatározott módon7 .

(16)

A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) által javasolt következő minimum abundancia (Abundancebuffer) és határ abundancia (Abundancelimit) trigger abundancia szintek használata:

(17)

Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.

(17)

Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a  rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.

(19)

Helyénvaló a norvég homárra vonatkozó TAC szintnek a IIa és IV ICES zónákban való olyan beállítása, amely megfelel a mindegyik funkcionális egység számára meghatározott fogási határ, valamint a  nevezett TAC területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével . Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását .

(19)

Lehetőleg valamennyi funkcionális egység tekintetében a  norvég homárra vonatkozó egyedi TAC-szintet kell meghatározni . A szóban forgó funkcionális egységek védelmére vonatkozóan adott esetben külön intézkedéseket kell hozni .

(20)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia.

(20)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb védelmi intézkedéseket – különösen a visszadobás gyakorlatának a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével történő fokozatos felszámolását, illetve a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásoknak a minimalizálását célzó intézkedéseket – is elő kell írnia , amelyeket adott esetben az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban pontosabban meg kell határozni .

(25)

A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az említett kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó állományok hatékony ellenőrzését.

(25)

A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az ilyen kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó fogások kirakodásának hatékony ellenőrzését.

(26)

Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: a tervet ötévente kell értékelni . Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.

(26)

Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv rendelkezésre álló legjobb tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: A tervet … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követő három év letelte]-ig, majd ezt követően ötévente kell kiértékelni . Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.

1.

„Tengerfenéken élő állományok” azok a  tőkehal és lepényhal fajok , valamint a norvég homár , amelyek a vízoszlop mélyén vagy annak közelében élnek.

1.

„tengerfenéken élő állományok”: azok a  tőkehal- és lepényhal-fajok, porcoshalak , norvég homár (Nephrops Norvegicus) és a norvég garnéla (Pandalus borealis) , amelyek a vízoszlop alján vagy annak közelében élnek.

1a.

1b.

1c.

2.

„1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg:

2.

„1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv az I. és II. mellékletben felsorolt célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg,:

a)

közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen valamint a VIId és a IIIa Nyugat körzetben ( Északi-tenger, Keleti-csatorna, Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal;

a)

közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId (La Manche csatorna keleti része) és a IIIa Nyugat körzetben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és IIIa Nyugat körzetben ;

b)

foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben ( Északi-tenger, Skóciától nyugatra, Skagerrak) a továbbiakban foltos tőkehal;

b)

foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen (Északi-tenger) , valamint a VIa (Skóciától nyugatra) és a IIIa nyugati körzetben (Skagerrak), a továbbiakban foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és IIIa Nyugat körzetben;

c)

sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa részlegben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri sima lepényhal;

c)

sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa körzetben (Skagerrak), a továbbiakban sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben;

d)

fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. és VI. alterületen és a IIIa körzetben ( Északi-tenger, Rockall és Skóciától nyugatra, Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban, fekete tőkehal;

d)

fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. (Északi-tenger) és VI. alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall) és a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben;

e)

közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban északi-tengeri közönséges nyelvhal;

e)

közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IV. alterületen;

f)

közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben és a 22-24. alkörzetben ( Skagerrak és Kattegat, Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban kattegati nyelvhal;

f)

közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a 22–24. alkörzetben (Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben;

g)

vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen valamint a VIId körzetben ( Északi-tenger, La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban északi-tengeri vékonybajszú tőkehal. „2. csoport”:

g)

vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId körzetben (La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban vékonybajszú tőkehal a IV . alterületen és a VIId körzetben;

ga)

ördöghal (Lophius piscatorius) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a IV (Északi-tenger) és VI alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall);

gb)

norvég garnéla (Pandalus borealis) a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben;

3.

„2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, amely a következőkből áll:

3.

„2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, az I. és II. mellékletben foglaltak szerint, amely a következőkből áll:

8a.

10.

Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú MFH előállítására képes szint fölé.

10.

Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú maximális fenntartható hozam előállítására képes szint fölé.

10a.

b)

a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra , arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

b)

a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítése , arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

a)

ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b)

ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá; vagy

c)

az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.

a)

az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkével összhangban hozott sürgősségi intézkedések;

b)

az e rendelet 11. és 11a. cikkével összhangban meghozott intézkedések.

a)

a halászeszközök jellemzői , különösen a szembőség, a horogméret, a eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata;

a)

a halászeszközök jellemzőinek és műszaki előírásainak meghatározása , különösen a szembőség, a horogméret, az eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata , kiváltképp a nem szándékos fogások csökkentésére ;

a)

tekintetbe véve a szabadidős halászat – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak, valamint a kereskedelmi halászati lehetőségek – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak összegét, amely a halászati mortalitás célértékének megfelelő teljes fogást adja;

b)

korlátozásokat vetve ki a szabadidős halászatra, többek között a napi legnagyobb kifogható mennyiségre és a halászati tilalmi időszakra vonatkozóan; vagy

c)

egyéb megfelelőnek ítélt eszköz révén.

a)

mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a tudományos bizonyítékok szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és

a)

mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a  rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és

c)

a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a kirakodási kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából ; és

c)

a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a  nyomon követés és ellenőrzés céljából, annak érdekében, hogy a kirakodási kötelezettség teljes körű teljesítésének biztosítása révén biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket ; és

a)

a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b)

a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c)

meghatározott halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom meghatározott területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő vagy nem célzott halfajok védelme vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében; és

d)

minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi állomány tekintetében, a növendék tengeri élőlények védelme céljából.

a)

átfogó tudományos vélemény, amely alapján a halászati lehetőségeket megállapították; és

b)

tudományos igazolás, amely kimutatja, hogy a meghatározott halászati lehetőségek összhangban állnak e rendelet rendelkezéseivel, különösen a halászati mortalitás célértékeivel

1.

1. csoport

1.

1. csoport

2.

2. csoport

2.

2. csoport

a)

csillagrája (Amblyraja radiata);

b)

a következő fűrészesrája-félék:

c)

óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias);

d)

sima rája (Dipturus batis) mindkét fajtája (Dipturus cf. flossada und Dipturus cf. intermedia);

e)

sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES IV. alterületen és az ICES IIIa körzetben található uniós vizekben;

f)

Alfréd-ördögrája (Manta alfredi);

g)

atlanti ördögrája (Manta birostris);

h)

a következő rájafélék:

i.

tüskés rája (Raja clavata) az ICES IIIa. körzetben található uniós vizekben;

j)

hegedűrája-félék (Rhinobatidae);

k)

angyalrája (Squatina squatina);

l)

lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) az ICES II. és IV. (uniós vizek) alterületen található tagállami alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldes sávon kívüli vizeken bármilyen vontatott hálóval folytatott halászat során;

m)

ikrás nőstény languszta (Palinuridae spp.) és ikrás nőstény homár (Homarus gammarus), kivéve közvetlen állománypótlás vagy áttelepítés céljából;