(1)

Ezen irányelv célja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén és bizonyos hozzáférhető termékek szolgáltatások szabad mozgásának akadályait felszámolva hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és ezáltal növelje a hozzáférhető termékek és szolgáltatások választékát a belső piacon.

(1)

Ezen irányelv célja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén és bizonyos akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgásának akadályait felszámolva hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és ezáltal növelje egyes akadálymentes termékek és szolgáltatások választékát a belső piacon , továbbá javítsa a rájuk vonatkozó információk hozzáférhetőségét és gyakorlati hasznosíthatóságát .

(2)

A hozzáférhető termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas és az Európai Unió népességének elöregedésével a  fogyatékossággal élő és/vagy funkcióképességükben korlátozott személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi és elősegíti a független életvitelt .

(2)

Az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránt nagy a kereslet, és az Unió népességének elöregedésével a funkcióképességükben korlátozott személyek , többek között az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének („az egyezmény”) 1. cikke értelmében fogyatékossággal élő személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi , és a független életvitel előfeltétele .

(2a)

A termékekben, eszközökben, készülékekben és szolgáltatásokban biztosítani kell az „egyetemes hozzáférhetőség”, a „mindenki számára történő tervezés” és a „nemi szempontok” figyelembevételét, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek általánosan használni tudják.

(3)

A tagállamokban a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozzák az ilyen termékek és szolgáltatások szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).

(3)

A tagállamokban a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára egyes termékek és szolgáltatások akadálymentesítésével kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozzák azok szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Más termékek esetében az egyezmény hatálybalépése miatt valószínűleg nőni fognak e különbségek. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).

(5)

A hozzáférhető termékek fogyasztói és a hozzáférhető szolgáltatások igénybevevői az ellátási vállalkozások közötti verseny korlátozottsága miatt magas árakkal néznek szembe. Az egységes nemzeti szabályozás hiánya csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos, nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere lehetséges előnyeit.

(5)

Az akadálymentes termékek , így a támogató technológiák fogyasztói és az akadálymentes szolgáltatások igénybevevői a beszállítók közötti verseny korlátozottsága miatt magas árakkal néznek szembe. Az egységes nemzeti szabályozás hiánya csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos, nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere lehetséges előnyeit.

(6)

A hozzáférhető termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetéséhez, a méretgazdaságosság eléréséhez, a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák a sokféle jogi követelménynek való megfelelés helyett az Unió egész területén, és a belső piac megfelelő működéséhez a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.

(6)

A belső piac megfelelő működéséhez, valamint az akadálymentes termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetéséhez, a méretgazdaságosság eléréséhez, a határokon átnyúló kereskedelem, a termékek és szolgáltatások szabad mozgása, a személyek, köztük a fogyatékossággal élők szabad mozgása ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák a sokféle jogi követelményből adódó költségek fedezése helyett, a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.

(8a)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikke szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az EUMSZ 19. cikke felhatalmazza az Uniót, hogy az ilyen megkülönböztetés leküzdésére jogi aktusokat fogadjon el.

(9)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Az irányelv kiváltképpen a fogyatékossággal élő személyek önállósága, társadalmi és foglalkozási beilleszkedése, valamint a közösség életében való részvétele biztosítását célzó intézkedésekhez való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza és az Európai Unió Alapjogi Chartája 26. cikkének alkalmazását ösztönzi.

(9)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Az irányelv kiváltképpen a fogyatékossággal élő személyek és az idősek önállósága, társadalmi és foglalkozási beilleszkedése, valamint a közösség életében való részvétele biztosítását célzó intézkedésekhez való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza és az Európai Unió Alapjogi Chartája 21., 25. és 26. cikkének alkalmazását ösztönzi.

(9a)

A termékek és szolgáltatások akadálymentesítése nem csak a fogyatékos személyek életét fogja jobbá tenni, hanem az állandó vagy időszakos jelleggel funkcióképességükben egyéb módon korlátozott személyekét, például az idősekét, a terhes nőkét és a csomagokkal utazó emberekét is. Ezért alapvető fontosságú, hogy ez az irányelv magában foglalja a fogyatékos személyeket, valamint az állandó vagy időszakos jelleggel funkcióképességükben korlátozott személyeket is, hogy valós előnyöket és független életet biztosítson a társadalom szélesebb köre számára.

(9b)

A fogyatékosság előfordulása az Unióban a nők körében gyakoribb, mint a férfiak körében. A fogyatékossággal élő nők a megkülönböztetés számos formájával szembesülnek és komoly akadályokkal kell szembenézniük alapvető jogaik és szabadságjogaik érvényesítésekor. Ide tartozik a fizikai, érzelmi, szexuális, gazdasági és intézményi erőszak. Ide tartozik továbbá az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén alkalmazott megkülönböztetés is, ami társadalmi elszigetelődéshez és lelki traumákhoz vezethet. A nők aránytalan mértékben érintettek a fogyatékosság tekintetében a fogyatékossággal élő családtagjaik gondozóiként is, és gyakrabban szembesülnek kapcsolaton alapuló megkülönböztetéssel, mint a férfiak. A fentiek miatt fel kell lépni a fogyatékossággal élő, illetve fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő nőkkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében, és a pozitív intézkedések és politikák e téren alapvető emberi jognak és etikai kötelezettségnek minősülnek.

(10)

A digitális egységes piaci stratégia célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határon átnyúló tranzakciók továbbra is korlátozottak. A szétaprózódottság miatt a határokon átnyúló e-kereskedelem iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők hozzáférést nyerjenek valamennyi új elektronikus tartalomhoz. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell a hozzáférhetőségi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

(10)

A digitális egységes piaci stratégia célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson a kereskedelem elősegítése és a foglalkoztatás Unión belüli növelése révén . Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határon átnyúló tranzakciók továbbra is korlátozottak. A szétaprózódottság miatt a határokon átnyúló e-kereskedelem iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők hozzáférést nyerjenek valamennyi új elektronikus tartalomhoz. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell az akadálymentesítési követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

(12a)

Az egyezmény 4. cikke felhívja a részes államokat, hogy valósítsanak meg vagy segítsenek elő kutatásokat és fejlesztéseket a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák – többek között információs és kommunikációs technológiák –, a mozgást segítő eszközök, készülékek és támogató technológiák elérhetőségének és használatának előmozdítására. Az egyezmény arra is felszólít, hogy biztosítsanak prioritást a megfizethető technológiáknak.

(12b)

A vasúti közlekedési ágazatban az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet  (1 ter) kifejezetten hivatkozik az egyezmény 9. cikkében meghatározott akadálymentesítési követelményekre, és végrehajtják azokat. Ennek megfelelően a vasúti közlekedési ágazatban a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára biztosított akadálymentességet ezen eszközök szabályozzák. Az egyrészt az (EU) 2016/797 irányelv és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet, másrészt az ezen irányelv közötti összhang biztosítása érdekében a csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások jövőbeli felülvizsgálata során figyelembe kell venni az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagból eredő akadálymentesítési követelményeket is.

(13)

Az egyezmény hatályba lépésével a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban további nemzeti jogszabályok elfogadására lesz szükség, amelyek Uniós fellépés hiányában tovább növelnék a nemzeti rendelkezések közötti különbségeket.

(13)

Az egyezmény hatálybalépésével a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások , valamint az áruk és szolgáltatások értékesítésével összefüggő épített környezet akadálymentességével kapcsolatban további nemzeti jogszabályok elfogadására lesz szükség, amelyek Uniós fellépés hiányában tovább növelnék a nemzeti rendelkezések közötti különbségeket.

(13a)

Az ezen irányelvben meghatározott követelményeken túl erőfeszítéseket kell tenni a légi, közúti, vasúti és belvízi személyszállítási közszolgáltatásokat használó utasok jogairól szóló uniós jogszabályok végrehajtása és betartása érdekében is. Ezen erőfeszítéseknek – az akadálymentes hozzáférhetőség előmozdítása érdekében – az intermodális aspektusokra, így az infrastruktúrára és a járművekre kell összpontosítaniuk.

(13b)

A Bizottságnak ösztönöznie kell a városi hatóságokat, hogy fenntartható városi mobilitási terveikbe építsék be a városi közlekedési szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, és hogy rendszeresen tegyék közzé a bevált gyakorlatok listáját a városi tömegközlekedéshez és mobilitáshoz való akadálymentes hozzáférés vonatkozásában.

(15)

Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című bizottsági közlemény (33) az akadálymentességet az egyezménnyel összhangban a nyolc cselekvési területének egyikeként határozza meg, és a termékek és szolgáltatások akadálymentességének biztosítását tűzi ki célul.

(15)

Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című 2010. november 15-i bizottsági közlemény az akadálymentességet az egyezménnyel összhangban a társadalomban való részvétel alapfeltételeként és a nyolc cselekvési terület egyikeként határozza meg, és a termékek és szolgáltatások akadálymentességének biztosítását tűzi ki célul.

(16)

Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások egy szűrési folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, amelyet azokat a  – funkcióképességükben korlátozott, ideértve a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára jelentőséggel bíró – termékeket és szolgáltatásokat meghatározó hatásvizsgálat elkészítése során végeztek, amelyekre vonatkozóan a tagállamok eltérő nemzeti hozzáférhetőségi követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni.

(16)

Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások egy szűrési folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, amelyet azokat a fogyatékossággal élő személyek számára jelentőséggel bíró termékeket és szolgáltatásokat meghatározó hatásvizsgálat elkészítése során végeztek, amelyekre vonatkozóan a tagállamok eltérő nemzeti akadálymentesítési követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni.

(16a)

A 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) számos kötelezettséget határoz meg az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtói számára. Ezért helyénvalóbb az akadálymentesítési követelményeket abban az irányelvben szerepeltetni.

A honlapok és a mobilalapú szolgáltatások vonatkozásában azonban a 2010/13/EU irányelv csak az audiovizuális médiatartalmakra vonatkozik. Ezért érdemes a honlapokra, mobilalapú szolgáltatásokra és minden, a 2010/13/EU irányelv hatálya alól kimaradó tartalomra vonatkozó rendelkezést ebben az irányelvben meghatározni.

Az irányelvnek tartalmaznia kell a telefonszolgáltatásokhoz használt eszközök és honlapok akadálymentesítésére vonatkozó követelményeket. Az irányelvnek tartalmaznia kell a telefonszolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozó követelményeket is, ha azokat más, legalább az ezen irányelvben biztosítottal azonos szintű védelmet nyújtó uniós jogszabály nem szabályozza. Utóbbi esetben az adott uniós jogszabályt kell alkalmazni.

(17)

Minden terméknek és szolgáltatásnak meg kell felelnie a 3. cikkben meghatározott és az I. mellékletben felsorolt hozzáférhetőségi követelményeknek, hogy a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára hozzáférhetőnek minősüljön. Az e-kereskedelemre vonatkozó kötelezettségek a szolgáltatások online értékesítésére is alkalmazandók az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározottak szerint.

(17)

Minden ezen irányelv hatálya alá tartozó és ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után forgalomba hozott terméknek és szolgáltatásnak meg kell felelnie a 3. cikkben meghatározott és az I. mellékletben felsorolt akadálymentesítési követelményeknek, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesnek minősüljön. Az e-kereskedelemre vonatkozó kötelezettségek a szolgáltatások online értékesítésére is alkalmazandók az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározottak szerint.

(17a)

A szolgáltatások akadálymentessége abban az esetben sem sérülhet, és a szolgáltatóknak eleget kell tenniük az ezen irányelvben foglalt kötelezettségeknek, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja. A szolgáltatók biztosítják munkatársaik számára a megfelelő és folyamatos képzést is, hogy tisztában legyenek azzal, hogy miként kell használni az akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat. Az említett képzés kiterjed többek között az információnyújtás, a tanácsadás és a reklám témájára.

(18)

A hozzáférhetőségi követelményeket a gazdasági szereplők és a tagállamok számára legkevésbé megterhelő módon kell bevezetni, elsősorban a követelmények alkalmazási körébe tartozó termékek és szolgáltatások átgondolt kiválasztásával.

(18)

Az akadálymentesítési követelményeket egyrészt a gazdasági szereplők és a tagállamok számára leghatékonyabb és legkevésbé megterhelő módon kell bevezetni, elsősorban a követelmények alkalmazási körébe tartozó és az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után forgalomba hozott termékek és szolgáltatások átgondolt kiválasztásával. Másrészről az ebben az irányelvben felsorolt akadálymentesítési követelmények hatékony megvalósítása során lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy figyelembe vegyék az önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és utasfelvételi automaták élettartamát. Ezen túlmenően figyelembe kell venni a kkv-k különleges helyzetét is a belső piacon. A mikrovállalkozások számára továbbá méretük, erőforrásaik és jellegük miatt nem kell előírni, hogy megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott akadálymentesítési követelményeknek, vagy hogy a 12. cikkben említett eljárást alkalmazzák az ezen irányelvben foglalt előírások alóli mentesülés érdekében.

(20a)

A belső piac jobb működésének biztosítása érdekében a nemzeti hatóságoknak az ezen irányelvben említett uniós jogi aktusokban foglalt, akadálymentesítéssel összefüggő rendelkezések alkalmazásakor az ezen irányelvben meghatározott akadálymentesítési követelményeket kell alkalmazniuk. Ezen irányelv azonban nem változtathatja meg az említett egyéb uniós jogi aktusokban szereplő rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy amennyiben az említett egyéb jogi aktusokkal összhangban alkalmaznak akadálymentesítési követelményeket, azok az Unióban mindenütt megegyezzenek.

(21)

A Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslata  (34) magában foglalja a  közszektorbeli szervezetek webhelyeinek meghatározott körére vonatkozó hozzáférhetőségi követelményeket. Ezen túlmenően javasolja az érintett weboldalaknak az irányelvben felsorolt követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan alapjainak kialakítását . A  közszektorbeli szervezeteknek az irányelv hatálya alá tartozó weboldalaira alkalmazni kell mind az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeket, mind a nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak a  weboldalak típusától függetlenül ugyanazon hozzáférhetőségi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az irányelvjavaslatban szereplő hozzáférhetőségi követelményeket a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslatban szereplőkhöz kell igazítani. E javaslat kiterjed az említett irányelv hatálya alá nem tartozó közszektorbeli szervezetek webhelyein keresztül folytatott elektronikus kereskedelemre annak érdekében, hogy az online értékesített termékek és szolgáltatások hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára, függetlenül attól, hogy értékesítésük közületi vagy lakossági jellegű-e.

(21)

Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (34) tartalmazza a  közszférabeli szervezetek honlapjaira és mobilalkalmazásaira vonatkozó akadálymentesítési követelményeket. Az említett irányelv azonban tartalmaz a kivételeket tartalmazó külön felsorolást, mivel a honlapok és mobilalkalmazások bizonyos tartalmainak és bizonyos típusú honlapoknak és mobilalkalmazásoknak a maradéktalan akadálymentessé tétele aránytalan terhet jelent. Ezen túlmenően meghatározza az érintett honlapoknak és mobilalkalmazásoknak az irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan alapjait . A  közszférabeli szervezeteknek az irányelv hatálya alá tartozó honlapjaira és mobilalkalmazásaira alkalmazni kell mind az irányelvben meghatározott akadálymentességi követelményeket, mind a nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak a  honlapok és mobilalkalmazások típusától függetlenül ugyanazon akadálymentességi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az ezen irányelvben szereplő akadálymentességi követelményeket hozzá kell igazítani az (EU) 2016/2102 irányelvben szereplő követelményekhez . Ezen irányelv kiterjed az említett irányelv hatálya alá nem tartozó közszektorbeli szervezetek honlapjain és mobilalkalmazásain keresztül folytatott elektronikus kereskedelemre annak érdekében, hogy az online értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentesek legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, függetlenül attól, hogy értékesítésük közületi vagy lakossági jellegű-e.

(22a)

Az ezen irányelvben szereplő akadálymentesítési követelmények bizonyos elemeire, elsősorban az információnyújtásra vonatkozó, az I. mellékletben foglalt rendelkezésekre már kiterjed a közlekedés területén elfogadott uniós jogalkotási aktusok hatálya. Közéjük tartozik a vasúti közlekedés vonatkozásában az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet  (1 ter) , valamint a 454/2011/EU bizottsági rendelet  (1c) ; az autóbuszos közlekedés vonatkozásában a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1d) ; és a tengeri közlekedés vonatkozásában az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1e) . A szabályozás összhangja és az érintett gazdasági szereplők számára biztosított kiszámíthatóság biztosítása érdekében az ebben az irányelvben szereplő vonatkozó követelményeket teljesültnek kell tekinteni, amennyiben teljesülnek az említett jogszabályok vonatkozó részei. Amennyiben azonban az említett jogalkotási aktusok hatálya nem terjed ki az akadálymentesítési követelményekre, például a légitársaságok honlapjainak akadálymentessé tételére, ezesetben ezt az irányelvet kell alkalmazni.

(22b)

Ez az irányelv arra irányul, hogy kiegészítse a hatályos uniós ágazati jogszabályokat az e jogszabálxok által nem szabályozott szempontok szabályozása által..

(22c)

A légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítás tekintetében ezen irányelv hatályának meghatározása az utasok jogaira vonatkozó meglévő ágazati szabályozáson kell alapuljon. Amennyiben ez az irányelv nem vonatkozik bizonyos fajta szállítási szolgáltatásokra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ösztönözzék a szolgáltatókat, hogy alkalmazzák az ebben az irányelvben meghatározott vonatkozó akadálymentesítési követelményeket.

(23)

Bizonyos helyzetekben az épített környezetre vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelmények megkönnyítenék a kapcsolódó szolgáltatások és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását . Ezért ez az irányelv lehetővé teszi a  tagállamok számára , hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a X. mellékletben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.

(23)

Bizonyos helyzetekben az épített környezet akadálymentessége szükséges feltétele annak, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek megfelelően élvezhessék . Ezért ez az irányelv kötelezi a  tagállamokat , hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a X. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Az akadálymentességi követelmények azonban csak új infrastruktúrák építésekor vagy lényeges felújítások elvégzésekor alkalmazandók.

(23a)

Nem szükséges, hogy ezen irányelv módosítsa azokat a hatályos uniós jogszabálokat, amelyek az akadálymentesítési követelmények önkéntes teljesítését írják elő.

(24)

Rendelkezni kell arról, hogy a hozzáférhetőségi kötelezettségeket a hozzáférhetőségről szóló leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok esetében a hozzáférhetőséget az ebben az irányelvben szereplő hozzáférhetőségi követelményekre való hivatkozással határozzák meg. Ez a helyzet a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (35), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (36), és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (37) esetében , amelyek előírják, hogy az alkalmazási körükbe tartozó koncessziók, árubeszerzések és szolgáltatásnyújtások esetében a műszaki előírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(24)

Rendelkezni kell arról, hogy az akadálymentesítési kötelezettségeket az akadálymentességről szóló leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok esetében az akadálymentességet az ebben az irányelvben szereplő akadálymentességi követelményekre való hivatkozással határozzák meg. Ezen jogszabályok közé tartozik a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (35), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (37), amelyek előírják, hogy az alkalmazási körükbe tartozó koncessziók, árubeszerzések és szolgáltatásnyújtások esetében a műszaki előírást a fogyatékkal élők számára való akadálymentesség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.

(24a)

A transzeurópai közlekedési hálózat közlekedési infrastruktúrája akadálymentességének biztosítására vonatkozó előírás az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendeletében  (1a) szerepel. Az ebben az irányelvben szereplő akadálymentesítési követelmények az említett rendelet által szabályozott közlekedési infrastruktúra bizonyos elemeire is vonatkoznak, amennyiben az ezen irányelv által lefedett termékekről és szolgáltatásokról van szó, és az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrát és az épített környezetet az utasok általi használatra szánják.

(24b)

Nem helyénvaló azonban, hogy ez az irányelv megváltoztassa az olyan uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét, mint például a 2014/24/EU irányelv 67. cikke, amely a szerződés odaítélésének az ajánlatkérők által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározására felhasználható szempontjairól szól. Ha úgy ítélik meg, hogy összefügg a kérdéses közbeszerzés tárgyával, e szempontok között figyelembe vehetők a lehetséges szociális vonatkozások is. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy amennyiben az említett egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban alkalmaznak akadálymentesítési követelményeket, azok az Unióban mindenütt megegyezzenek.

(25)

A hozzáférhetőséget az akadályok megelőzésével vagy felszámolásával kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés, vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítésével. A hozzáférhetőséghez kell tartoznia a fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodásnak is, amennyiben azt a nemzeti vagy az uniós jog előírja.

(25)

Az akadálymentességet az akadályok megelőzésével vagy felszámolásával kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés, vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítésével. Az egyezmény szerint e megközelítés alatt „a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül”. Az egyezménnyel összhangban az „egyetemes tervezés” nem zárja ki támogató eszközök használatát, amennyiben fogyatékossággal élő személyek egyes csoportjainak arra szükségük van. Az akadálymentességhez kell tartoznia a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodásnak is, amennyiben azt a nemzeti vagy az uniós jog előírja.

(25a)

Az, hogy egy termék vagy szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik, nem jelenti automatikusan azt, hogy az a 93/42/EGK tanácsi irányelv  (1a) hatálya alá is tartozik.

(25b)

A fogyatékossággal élő személyek azon igényeinek meghatározása és osztályozása során, amelyeknek a terméknek vagy szolgáltatásnak meg kell felelnie, az egyetemes tervezés elvét az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottságának az egyezmény 9. cikkéhez fűzött 2(2004) sz. általános kommentárjával összhangban kell értelmezni.

(27)

Az irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (38) kell követnie, mivel olyan termékeket szabályoz, amelyek már más uniós aktusok tárgyát is képezik, ezáltal biztosítva az uniós jogszabályok egységességét.

(27)

Ennek az irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (38) kell követnie, mivel olyan termékeket szabályoz, amelyek már más uniós jogi aktusok tárgyát is képezik, ezáltal biztosítva az uniós jogszabályok egységességét. Nem helyénvaló azonban. hogy az említett határozat biztonságra vonatkozó rendelkezései, például a visszahívásokra vonatkozó rendelkezések ezen irányelv részét képezzék, hiszen egy nem akadálymentes termék nem veszélyes termék.

(28)

Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(28)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(29)

A gazdasági szereplők az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősek a termékek és szolgáltatások megfelelőségéért a  hozzáférhetőség magas szintjének biztosítása és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.

(29)

A gazdasági szereplők az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősek a termékek és szolgáltatások megfelelőségéért a  jobb akadálymentesség megvalósítása és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.

(30)

Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást . A megfelelőségértékelés kötelezettségének a gyártót kell terhelnie.

(30)

Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelést . Az értékelés felelősségének azonban nem csupán a gyártót kell terhelnie. Egy megerősített piacfelügyeleti hatóság döntő fontosságú szerepet tölthetne be az értékelési eljárásban.

(32)

Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék .

(32)

Az importőröknek azáltal kell gondoskodniuk arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek , hogy az illetékes piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátanak az ezeken a termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárások elvégzéséhez szükséges minden információt .

(36)

Az arányosság érdekében a hozzáférhetőségi követelményeket olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójanak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, illetve ne legyen szükséges a termékek és szolgáltatások olyan mértékű módosítása, amely a meghatározott kritériumok szerint alapvető megváltoztatásnak minősül.

(36)

Az arányosság érdekében az akadálymentesítési követelmények nem róhatnak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, illetve nem lehet szükséges a termékek és szolgáltatások olyan mértékű módosítása, amely a meghatározott kritériumok szerint alapvető megváltoztatásnak minősül. Ugyanakkor ellenőrzési mechanizmusokat kell életbe léptetni annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentesítési követelmények alkalmazása alóli kivétel jogosultságát.

(36a)

Annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan terhet ró-e a gazdasági szereplőkre, figyelembe kell venni az adott gazdasági szereplő méretét, forrásait és jellegzetességeit, valamint a megfelelés becsült költségeit és hasznát, összevetve a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező haszonnal. A költség-haszon elemzés során figyelembe kell venni többek között az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát, az azt használó fogyatékossággal élő személyek becsült számát, a szolgáltatás nyújtásához használt infrastruktúra és termékek élettartamát, valamint az ingyenesen rendelkezésre álló alternatívákat, köztük a személyszállítást végző szolgáltatók szolgáltatásait. Csak jogos indokokat szabad figyelembe venni annak értékelésekpr, hogy az akadálymentességi követelmények teljesítése nem jár-e aránytalan teherrel. A prioritás, az idő és a tudás hiánya nem minősülhet jogos indoknak.

(39)

Az alkalmazandó követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (39) összhangban elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni. A Bizottság már több olyan megbízást is adott az európai szabványügyi szerveknek hozzáférhetőségi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek a harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.

(39)

Az alkalmazandó akadálymentességi követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (39) összhangban elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni. A Bizottság már több olyan megbízást is adott az európai szabványügyi szerveknek akadálymentességi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek a harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.

(39a)

Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen hivatalos kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(40)

A harmonizált szabványok hiányában és amennyiben a piaci harmonizáció céljából szükséges, a Bizottságnak az ebben az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelmények közös műszaki előírásait megállapító végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.

(40)

Az európai szabványoknak piacvezértelteknek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérésében megfogalmazott szakpolitikai célokat, továbbá konszenzusokon kell alapulniuk. Műszaki előírások alkalmazására ezért csak végső esetben kerülhet sor. A Bizottságnak például csak abban az esetben lehetne műszaki előírásokat elfogadnia, ha a szabványosítási folyamat az érdekeltek konszenzusának hiányában megakad, ami miatt indokolatlan késedelem alakul ki egy olyan követelmény vonatkozásában, amelyet egy megfelelő szabvány elfogadása nélkül lehetetlen lenne teljesíteni, például az interoperabilitás vonatkozásában. A Bizottságnak elegendő időt kell hagynia az egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérés és az ugyanarra az akadálymentesítési követelményre vonatkozó műszaki előírás elfogadása között. A Bizottság nem fogadhat el műszaki előírásokat, ha korábban nem próbálta meg az európai szabványügyi rendszeren keresztül érvényesíteni az akadálymentesítési követelményeket. A Bizottság nem alkalmazhatja a műszaki előírások elfogadására vonatkozó eljárást az európai szabványügyi rendszer megkerülésére.

(40a)

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, az ezen irányelvben szereplő akadálymentesítési követelményeknek eleget tevő harmonizált szabványok és műszaki előírások leghatékonyabb módon történő megállapítása céljából a Bizottságnak – amennyiben megvalósítható – be kell vonnia a döntéshozatali folyamatba a fogyatékossággal élő személyek csúcsszervezeteit és az összes többi érintett érdekelt felet.

(42a)

A piacfelügyeleti hatóságok a termékek piacfelügyelete során a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel együttműködve felülvizsgálják az értékelést.

(44)

A termék ezek irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségét igazoló CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye. Az irányelvnek a CE-jelölésre vonatkozó általános elveket illetően a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet  (40) kell követnie.

(44)

Ennek az irányelvnek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (40) általános elveit kell követnie. A megfelelőségi nyilatkozaton kívül a gyártónak a csomagoláson lévő közleményben költséghatékony módon tájékoztatnia kell a fogyasztókat a termék akadálymentességéről.

(45)

A 765/2008/EK rendeletnek megfelelően a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó hozzáférhetőségi követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal .

(45)

Egy terméknek a 3. cikkben megállapított akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelése önmagában nem jelent súlyos veszélyt a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében .

(48)

A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az V. fejezet szerint ellenőrizzék a gazdasági szereplőknek a 12. cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak való megfelelést.

(48)

A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az V. fejezet szerint ellenőrizzék , hogy a gazdasági szereplők megfelelnek-e a 12. cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak és tartanak-e rendszeres konzultációkat a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel .

(48a)

Az ebben az irányelvben felsorolt termékek és szolgáltatások akadálymentességének mértékével kapcsolatos valamennyi vonatkozó információt tartalmazó nemzeti adatbázisok lehetővé tennék a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik jobb bevonását a piac felügyeletébe.

(49)

A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a 22. cikkben említett illetékes hatóságok értesítsék a Bizottságot a 22. cikk (1) bekezdése szerinti kivételek alkalmazásáról , valamint mellékeljék ahhoz a (2) bekezdésben említett értékelést a VI. fejezetnek megfelelően .

(49)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok értesítsék a Bizottságot a 22. cikk szerinti kivételek alkalmazásáról. Az illetékes hatóságok által végzett eredeti értékelést kérésére be kell nyújtani a Bizottságnak. Annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan teherrel jár-e az illetékes hatóságokra nézve, figyelembe kell venni az adott illetékes hatóság méretét, forrásait és jellegzetességeit, valamint a megfelelés becsült költségeit és hasznát, összevetve a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező haszonnal. A költség-haszon elemzés során figyelembe kell venni többek között az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát, az azt használó fogyatékossággal élő személyek becsült számát, a szolgáltatás nyújtásához használt infrastruktúra és termékek élettartamát, valamint az ingyenesen rendelkezésre álló alternatívákat, köztük a személyszállítást végző szolgáltatók szolgáltatásait. Csak jogos indokokat szabad figyelembe venni annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan teherrel jár-e. A prioritás, az idő és a tudás hiánya nem minősülhet jogos indoknak.

(50)

Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely csak a tagállamok között az egyik tagállam által hozott intézkedéseket miatt kialakult vita esetén alkalmazandó, és amely lehetővé teszi a tájékozódást az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az ebben az irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(50)

Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely csak a tagállamok között az egyik tagállam által hozott intézkedéseket miatt kialakult vita esetén alkalmazandó, és amely lehetővé teszi a tájékozódást az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az ebben az irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(51a)

A gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos arányosság elvének megfelelő érvényesülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon időszak meghatározására, amikor a gazdasági szereplők azonosíthatják azokat a gazdasági szereplőket, amelyek termékeket szállítottak számukra, vagy amelyeknek ők szállítottak termékeket, valamint azon kritériumok meghatározására, amelyeket valamennyi, ezen irányelv hatálya alá tartozó termék és szolgáltatás esetében figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a teher aránytalannak minősül-e, a kritériumok módosítása nélkül. Ezt az időtartamot a termék életciklusával arányosan kell meghatározni. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban  (1a) lefektetett elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(51b)

A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről, és megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat – mint például a piacfelügyeleti hatóságok utólagos ellenőrzése – hoznak létre annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli kivétel jogosultságát. Az akadálymentességgel kapcsolatos panaszok kezelése során a tagállamoknak meg kell felelniük a gondos ügyintézés általános elvének, és különösen a tisztviselők azon kötelezettségének, hogy minden egyes panasz esetében biztosítják az észszerű határidőn belüli határozathozatalt.

(52a)

A tagállamoknak hatékony és gyors jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők arra vonatkozó döntéseivel szemben, hogy az adott szerződés a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozik-e. Tekintettel a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv által lefedett területeken meglévő jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó jogi keretre, e területeket ki kell zárni az ezen irányelv jogérvényesítésére és szankciókra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól. E kizárás nem sérti a tagállamok Szerződések szerinti, arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az uniós jogszabályok alkalmazásának és eredményességének biztosítása érdekében.

(53a)

Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazását követően az Unió piacán forgalomba helyezett termékekre kell alkalmazni, beleértve az Unió piacán ezen időpontot követően forgalomba hozott, harmadik országokból behozott használt termékeket is.

(53b)

Az árukra, építési beruházásokra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó, a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó és ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja előtt odaítélt közbeszerzési szerződéseket azonban továbbra is az adott esetben az említett közbeszerzési szerződésekben meghatározott akadálymentességi követelményekkel összhangban kell teljesíteni.

(53c)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a szolgáltatók rendelkezésére az ezen irányelvben foglalt követelményekhez való alkalmazkodáshoz, átmeneti időszakot kell biztosítani, melynek során a szolgáltatás nyújtásához használt termékeknek nem kell eleget tenniük az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Tekintettel a bankautomaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták költségére és hosszú életciklusára, rendelkezni kell arról, hogy – abban az esetben, ha az ilyen automatákat szolgáltatásnyújtáshoz is használják – azok továbbra is használhatók legyenek szolgáltatások nyújtásához gazdasági hasznos élettartamuk végéig.

(54a)

A téradat-szolgáltatásokon alapuló információkat nyújtó alkalmazások bevezetése hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek független és biztonságos mozgásához. Az ilyen alkalmazások által használt téradatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteire szabott információkat nyújtsanak.

a)

általános rendeltetésű számítógépes hardverek és operációs rendszerek ;

a)

általános rendeltetésű , a fogyasztók általi használatra szánt számítógépes hardverek és azok beágyazott operációs rendszerei ;

iiia.

fizetési terminálok;

c)

fejlett számítástechnikai kapacitású, telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések;

c)

telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések;

d)

fejlett számítástechnikai kapacitású, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések.

d)

audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések.

da)

e-könyv-olvasók;

-a)

a)

telefonszolgáltatások és kapcsolódó , fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezések;

a)

telefonszolgáltatások és kapcsolódó fogyasztói végberendezések;

b)

audiovizuális médiaszolgáltatások és kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések ;

b)

audiovizuális médiaszolgáltatások honlapjai és mobileszköz-alapú szolgáltatásai ;

c)

légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatás ;

c)

légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások, mobilitási és az ezekkel kapcsolatos intermodális összeköttetési szolgáltatások, beleértve a városi tömegközlekedést, úgymint metró, vonat, villamos, trolibusz és busz, az alábbiak tekintetében:

d)

banki szolgáltatások;

d)

fogyasztói banki szolgáltatások;

e)

e-könyvek ;

e)

elektronikus könyvek és az ilyen szolgáltatások szolgáltatók általi nyújtásához használt kapcsolódó berendezések és az azokhoz való hozzáférés ;

fa)

turisztikai szolgáltatások, beleértve a szállásnyújtást és az étkeztetést.

a)

a 2014/23/EU irányelv (42), a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési és koncessziós szerződések;

a)

a 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó , … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után készült és odaítélt közbeszerzési és koncessziós szerződések;

b)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet (43) hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása , valamint az 1304/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása;

b)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (43), valamint az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) hatálya alá tartozó , … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után elfogadott vagy végrehajtott programok előkészítése és végrehajtása;

c)

az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatban kiírt tendereljárások  (45);

c)

szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések, amelyeket … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után versenytárgyalási eljárás útján vagy közvetlenül, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatban ítélnek oda ;

d)

közlekedési infrastruktúra az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (46) megfelelően.

d)

a … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után tervezett vagy megépített közlekedési infrastruktúra az 1315/2013/EU rendeletnek megfelelően.

a)

a … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] előtt közzétett irodai fájlformátumok;

b)

online térképek és térképszolgáltatások, ha a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában is rendelkezésre bocsátják;

c)

harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő vagy illetékes hatóság finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá;

d)

olyan honlapok és mobileszköz-alapú alkalmazások tartalmai, amelyek archívnak minősülnek, azaz csak olyan tartalmakat foglalnak magukban, amelyeket nem frissítenek vagy nem szerkesztenek … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után.

1.

„hozzáférhető termékek és szolgáltatások”: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek észlelhetők, működtethetők és megérthetők a  funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára;

1.

„akadálymentesített termékek és szolgáltatások”: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek észlelhetők, működtethetők és megérthetők a fogyatékossággal élő személyek számára és megfelelően robosztusak ahhoz, hogy használni tudják azokat ;

2.

5a.

5b.

16a.

19.

20a.

21.

„e-kereskedelem”: a termékek és szolgáltatások online értékesítése.

21.

„e-kereskedelem”: a  2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások vállalkozások és fogyasztók közötti online értékesítése;

21a.

21b.

21c.

21d.

21e.

a)

egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

a)

egy illetékes nemzeti hatóság kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

b)

az illetékes nemzeti hatóságok felkérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

b)

az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítása érdekében tett intézkedések terén.

b)

a gazdasági szereplők becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát;

b)

a gazdasági szereplők becsült további költségei és haszna a funkcióképességükben korlátozott személyek, köztük a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát;

a)

az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem hirdettek ki az 1025/2012/EU rendelet szerint harmonizált szabványra való hivatkozást;

b)

a Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett kérelmet fogadott el; valamint

c)

a Bizottság a szabványosítási eljárásban indokolatlan késedelmeket állapít meg.

a)

a termék ezen irányelv 3. cikkében meghatározottakkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelésének hiánya, vagy

a)

a termék 3. cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelésének hiánya, vagy

c)

az 1370/2007/EU rendelet szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásra kiírt pályázatokkal kapcsolatban az illetékes hatóságok által megállapított szociális és minőségi kritériumokkal kapcsolatos hozzáférhetőségi követelmények meghatározása;

da)

adott esetben a tárgyhoz tartozó valamennyi uniós jogszabály, vagy az uniós jogszabályoknak a fogyatékossággal élők akadálymentes hozzáférésére vonatkozó rendelkezései;

db)

Amikor az EU akadálymentesen hozzáférhető közlekedési és távközlési infrastrukturális projekteket társfinanszíroz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a strukturális alapok vagy az ESBA keretében, előnyben kell részesíteni az akadálymentességi elemeket támogató vagy tartalmazó projekteket.

b)

az érintett illetékes hatóságok becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát.

b)

az érintett illetékes hatóságok becsült költségei és haszna a  funkcióképességükben korlátozott személyek és a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát.

a)

olyan rendelkezések, amelyek révén a  fogyasztó a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhat annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;

a)

egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta miatt közvetlenül érintett fogyasztó azon lehetősége, hogy a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez forduljon annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;

b)

olyan rendelkezések, amelyek révén az állami szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a fogyasztók nevében a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhatnak annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák.

b)

az a lehetőség, amelynek révén az állami szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a fogyasztók nevében a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulnak annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák. A fenti jogos érdek lehet azon fogyasztók képviselete, akiket közvetlenül érint egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta;

ba)

panasztételi mechanizmus alkalmazásának lehetősége azon fogyasztó számára, akit közvetlenül érint egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta; e mechanizmust egy meglévő testület, például a nemzeti ombudsman kezelheti.

(1)

A jelentés a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségét vizsgálja többek között a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlemények, a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatás fényében  – megállapítva adott esetben, hogy mely területeken csökkenthetők a terhek –, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az irányelv felülvizsgálata.

(1)

A jelentések a  12. cikk (6) és a 24. cikk (4) bekezdésének megfelelően beérkezett értesítések alapján értékelik, hogy ezen irányelv megvalósította-e célkitűzéseit, különösen az akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgásának fokozása tekintetében. Ezenkívül a  jelentések a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlemények tükrében megvizsgálják a termékek és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét , az irányelv hatálya új termékekre és szolgáltatásokra való kiterjesztésének szükségességét, vagy annak szükségességét, hogy bizonyos termékek vagy szolgáltatások kikerüljenek az irányelv hatálya alól, továbbá az irányelv hatását a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre – megállapítva adott esetben, hogy mely területeken csökkenthetők a terhek –, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az irányelv felülvizsgálata.

(2)

A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre a  jelentés elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.

(2)

A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre a  jelentések elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.

(3)

A Bizottság jelentése figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élőket és az idős személyeket képviselő szervezetek véleményét.

(3)

A Bizottság jelentése figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek véleményét.

A.

1.

B.

C.

a)

Használat látás nélkül

b)

Használat korlátozott látással

c)

Használat a szín észlelése nélkül

d)

Használat hallás nélkül

e)

Használat korlátozott hallással

f)

Használat hangképzési képesség nélkül

g)

Használat korlátozott kézi beavatkozással vagy erőkifejtéssel

h)

Használat korlátozott mozgástartománnyal

i)

A fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentése

j)

Használat korlátozott kognitív képességgel

k)

A magánélet védelme

D.

1.

Tervezés és gyártás:

1.

Tervezés és gyártás:

a)

a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések) , amelyeknek:

a)

a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk ( a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);