28.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/45

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye –

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában

[COM(2017) 572 final]

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A beruházás segítése nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében a közbeszerzés aspektusainak önkéntes előzetes értékelésével

[COM(2017) 573 final]

A Bizottság ajánlása a közbeszerzés professzionalizálásáról – A közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra kialakítása

[C(2017) 6654 final – SWD(2017) 327 final]

(2018/C 227/06)

Előadó:

Antonello PEZZINI

Felkérés:

Európai Bizottság, 2017.11.17.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás”

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.1.24.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.2.14.

Plenáris ülés száma:

532.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott):

107/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB) meggyőződése, hogy az egységes piacon csak egy átlátható, nyitott és versenyképes közbeszerzési rendszer képes arra, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása mellett magas színvonalú javakat és szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára, az innovatív, intelligens, fenntartható és társadalmilag felelős közbeszerzések valódi és hiteles európai kultúrájának kialakítása révén.

1.1.1.

 E tekintetben az EGSZB azt javasolja, hogy a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” mint kiválasztási kritérium alkalmazását mozdítsák elő, különösen a szellemi szolgáltatások esetében.

1.2.

 Az EGSZB üdvözli a közbeszerzésekkel kapcsolatos új csomagot, és hangsúlyozza az alábbiak szükségességét:

—

a közbeszerzések minőségének és innovativitásának fejlesztése,

—

a környezeti és szociális szempontok érvényesítése,

—

a közbeszerzések intelligensebbé és hatékonyabbá tétele.

1.3.

 Az EGSZB hangsúlyozza a közbeszerzések intelligens használatának fontosságát a globális kihívások – például az éghajlatváltozás, az erőforrások szűkössége, az egyenlőtlenségek és a társadalom elöregedése – megoldása szempontjából, amelynek érdekében támogatni kell a szociális politikákat, fel kell gyorsítani a fenntarthatóbb és versenyképesebb ellátási láncokra és vállalati modellekre való áttérést, és jobb hozzáférést kell biztosítani a kkv-k és a szociális vállalkozások számára.

1.3.1.

 Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok jobban nyissanak az előzetes értékelés önkéntes mechanizmusai felé a nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében.

1.3.2.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy vonzóvá kell tenni az előzetes értékelés új mechanizmusának önkéntes igénybe vételét, amely egy megfelelőségigazolási címke ajánlatkérő által történő elismerése útján valósulhatna meg. Az EGSZB támogatja minden érdekelt fél szakmai hozzáértésének növelését, valamint azoknak a társadalmi vállalkozásoknak a szélesebb körű részvételét, amelyek a közbeszerzések digitális átalakításának erősítésével járulnak hozzá a csalás és a korrupció elleni küzdelemhez.

1.4.

 Az EGSZB különösen nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a kkv-k és a szociális vállalkozások számára a közbeszerzések piacára való bejutást, és hangsúlyozza, hogy még mindig számos akadály gátolja teljeskörű részvételüket; javasolja, hogy a kamarák és/vagy szakmai testületek játsszanak szerepet a védelem és a támogatás nyújtásában.

1.4.1.

 A társadalmi és környezetvédelmi szempontok alapvető szerepet kaptak a közbeszerzések minősítésében, és az EGSZB felhívja a figyelmet e szempontok értékére és hasznosságára, továbbá javasolja, hogy minden nemzeti és közösségi oktatási programba illesszenek be társadalmi és környezetvédelmi témájú tartalmakat.

1.4.2.

 Célszerű lenne kampányt indítani annak érdekében, hogy a közbeszerzések kiírásaiban használják a környezetvédelmi (ISO 14000), szociális (ISO 26000, SA 8000:2014 és kapcsolódó ILO-egyezmények (1)), minőségirányítási és termékminőségi (UNI 11648:2016 a projekt menedzserekről és ISO 9000) műszaki-jogi szabványokat, vagy a nemzeti jogszabályok által előírt hasonló műszaki minőségi követelményeket, segítve ezzel a kisebb vállalkozásokat a fent említett szabványoknak való megfelelésben az Európai Szociális Alapon keresztül.

1.5.

 Az EGSZB számára kulcsfontosságú, hogy határozott előrelépés történjen az ajánlatkérők erőteljes professzionalizálása felé, a megszerzett új minősítések egyértelmű elismerése révén, amelynek érdekében létre kell hozni számukra a technikai és informatikai kompetenciák közös európai keretrendszerét, amely egységes megközelítést tesz lehetővé az egész európai belső piacon.

1.6.

 Az EGSZB úgy látja, hogy jobb lett volna, ha az Európai Bizottság ajánlás helyett irányelvet fogadott volna el, ami valódi, konzisztens struktúrát garantált volna a közbeszerzés professzionalizálásához.

1.7.

 Az EGSZB szerint célszerű lenne létrehozni egy digitális közbeszerzési jegyzéket, amely lehetővé tenné egyrészt az érdekelt vállalkozások potenciális körének kiszélesítését, másrészt a közbeszerzési folyamat hatékonyságának és integritásának jobb értékelését.

1.8.

 Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy az Unió erőteljesen lépjen fel annak érdekében, hogy kölcsönösségi alapon az uniós vállalkozások az adott ország vállalkozásaival azonos feltételekkel vehessenek részt a nem uniós országok – beleértve EU szomszédságpolitikájának részes és partnerországait is – közbeszerzésein.

1.9.

 Az EGSZB szerint az Európai Bizottság által az egyes tagállamokhoz intézett ajánlásokat erős impulzusnak kellene kísérnie az oktatás terén, amelynek célja a strukturális programokhoz és alapokhoz, a digitalizációval kapcsolatos műszaki-jogi szabványokhoz való hozzáférés lehetővé tétele, valamint el kellene fogadni egy európai szintű etikai kódexet a közbeszerzésekre vonatkozóan.

1.10.

 Az EGSZB javasolja, hogy a szociális intézkedések integrálását és alkalmazását stratégiai eszközként mozdítsák elő az e téren korszerű szakpolitikák ösztönzésére.

1.11.

 Az EGSZB javasolja, hogy fontolják meg egy közös szabályrendszer elfogadásának lehetőségét a határokon átnyúló közbeszerzések esetében, 28. rendszerként, amelyet az ajánlatkérő szervek önként vállalhatnak, biztosítva, hogy ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák az egész európai gazdasági térségben.

2.   Háttér és a jelenlegi helyzet

2.1.

 A közbeszerzések hatalmas piaci lehetőségeket kínálnak az innovatív termékek és szolgáltatások számára, ha stratégiai szemlélettel alkalmazzák ezeket a gazdaság serkentésére, valamint a beruházások felszabadítására (különösen az európai beruházási terv révén), továbbá a termelékenység és az integráció javítására, valamint az innováció és a növekedés előmozdításához szükséges strukturális és infrastrukturális változásokra való reagálásra.

2.2.

 Az európai gazdaságban a beszerzések és a közberuházások jelentős részét közbeszerzések keretében költik el: az EU hatóságai évente a közösségi GDP körülbelül 19 %-át fordítják szolgáltatások, munkálatok és ellátások beszerzésére.

2.2.1.

 Sajnos a közbeszerzési eljárások 55 %-a esetében az odaítélés a legalacsonyabb ár szempontja alapján történik, így nem szentelnek megfelelő figyelmet a minőségnek, a fenntarthatóságnak, az innovációnak és a társadalmi integrációnak.

2.3.

 Tízből kilenc nagy léptékű infrastrukturális projekt nem a projekt szerződéses végrehajtási fázisai által jelzett ütemezésnek megfelelően valósul meg, és nem tartják be sem a költségvetésben feltüntetett összegeket, sem a meghatározott határidőket, a többletköltségek pedig gyakran akár az 50 %-ot is elérik (2).

2.4.

 A közbeszerzéseket illetően a jogszabályi keretrendszerre hagyományosan a tagoltság és a komplexitás jellemző. Ehhez hozzáadódik, hogy az intézményi keretrendszer rendkívül szétaprózott, mivel a közbeszerzések rendszerét számos szereplő kezeli központi, regionális és ágazati szinten, akiknek a feladatai és funkciói nem mindig különülnek el egyértelműen.

2.5.

 Az infrastrukturális beszerzési és beruházási eljárások kezelése rendkívül magas színvonalú kompetenciákat követel meg a közigazgatás különböző szintjeitől, azonban többféle probléma érzékelhető: a megfelelő eszközök időben történő tervezésére és elkülönítésére való képesség heterogenitása; az ajánlatkérők szakmai hozzáértésének alacsony szintje; a közigazgatási hatóságok nagy száma a kezelt kiadási tételekhez viszonyítva; az alátámasztásra szolgáló információk szisztematikus gyűjtése nem kielégítő, ráadásul a különböző személyek által kezelt adatbankok nem homogének, és gyakran a minőségük és megbízhatóságuk sem megfelelő.

2.6.

 Ezt a komplexitást a 2014-es közbeszerzési intézkedéscsomag sem oldotta meg teljesen.

2.7.

 Az Unióban lassan zajlik a közbeszerzések kezelését támogató digitális eszközök alkalmazása: 2016-ban mindössze négy ország használta ezt a technológiát (3). Ez a helyzet világossá teszi, hogy bővíteni kell az új technológiák alkalmazását az odaítélési eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében.

3.   Az Európai Bizottság javaslatai

3.1.

 A ma benyújtott csomag négy fő területtel foglalkozik:

3.1.1.

 a javításra szoruló legfontosabb szektorok meghatározása, stratégiai megközelítés kidolgozása a közbeszerzésekre vonatkozóan, hat prioritásra összpontosítva;

3.1.2.

 önkéntes előzetes értékelés a nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében egy ügyfélszolgálat létrehozásával, értesítési és az információcserére szolgáló mechanizmusokkal kiegészítve, a 250 millió eurót meghaladó becsült értékű projektek, illetve az egy tagállam számára kiemelten hasznos, 500 millió eurót meghaladó értékű projektek kezdő szakaszaihoz való segítségnyújtás érdekében;

3.1.3.

 ajánlások a közigazgatási hatóságok és az ajánlatkérő szervek professzionalizálásával kapcsolatban, annak garantálása érdekében, hogy azok rendelkezzenek a jogszabály betartásához szükséges technikai és eljárási szakmai kompetenciákkal és ismeretekkel, valamint hogy biztosítani lehessen az innovatív és fenntartható minőség magas színvonalát, valamint a beruházás lehető legjobb ár-érték arányát, figyelembe véve a társadalmi felelősségvállalás szempontját is;

3.1.4.

 az innovációnak a javak és szolgáltatások beszerzése révén történő erősítését célzó iránymutatás.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

 Az EGSZB kedvezően fogadja a közbeszerzésekkel kapcsolatos új csomagot, és ahogyan már korábban is megtette, hangsúlyozza, hogy kiáll „a közbeszerzés megújítása és minőségének javítása, a felesleges bürokrácia csökkentése, a környezetvédelmi és szociális szempontok figyelembevétele mellett (a munkahelyek és a munkakörülmények védelme, valamint a fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű csoportok érdekében)”, illetve hogy a leggazdaságosabb ajánlat mellett a szellemi szolgáltatások esetében támogatni kellene egy egyedi ajánlat lehetőségét, mely a legjobbnak bizonyul, még ha nem is olcsóbb.

4.2.

 A környezetvédelmi és szociális kritériumok alkalmazása elősegítené az intelligensebb és hatékonyabb közbeszerzést, a nagyobb szakszerűséget, növelné a kkv-k, köztük a szociális vállalkozások részvételét, támogatná a protekciórendszer, a csalás és a korrupció elleni küzdelmet, továbbá előmozdítaná a határokon átnyúló európai közbeszerzéseket (4).

4.3.

 Az EGSZB különösen hangsúlyozza a közbeszerzések intelligens alkalmazásának fontosságát a globális kihívások – például az éghajlatváltozás, az erőforrások szűkössége és a társadalom elöregedése – maradéktalan megoldása szempontjából, amelynek érdekében támogatni kell a szociális politikákat, fel kell gyorsítani a fenntarthatóbb és versenyképesebb ellátási láncokra és üzleti modellekre való áttérést, és jobb hozzáférést kell biztosítani a kkv-k számára.

4.4.

 Az EGSZB fontosnak tartja az önkéntes alapon történő fejlődést, amelynek keretében a tagállamok egyre nyitottabbá válnak a következőkre:

—

a stratégiai közbeszerzések szélesebb körű terjesztésének garantálása, a nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében önkéntes előzetes értékelési mechanizmusokkal,

—

a stratégiai közbeszerzések terén a legjobb gyakorlatok szisztematikus kicserélésének kidolgozása,

—

naprakész képletek támogatása a zöld, szociális és innovatív közbeszerzések esetében.

4.5.

 Az EGSZB számára kulcsfontosságú, hogy határozott előrelépés történjen az ajánlatkérők erőteljes professzionalizálása felé, a kötelező minimumkövetelmények tanúsításával, amelynek érdekében létre kell hozni számukra a technikai és informatikai kompetenciák közös európai keretrendszerét, amely egységes megközelítést tesz lehetővé az egész európai belső piacon, egy egységes kompetenciaközpont és egy interaktív adatbank alapján.

4.5.1.

 Tekintve, hogy a szociális és a környezetvédelmi szempontok hihetetlenül fontos szerepre tettek szert a közbeszerzésekben, és hogy milyen értéket és garanciát jelenthet a fenti szempontok érvényesítése a társadalmi befogadással, valamint a társadalmi és környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos célok elérése szempontjából, az EGSZB javasolja, hogy minden, a közbeszerzésekben részt vevő személyek nagyobb fokú professzionalizálására irányuló képzési program tartalmazzon a szociális és környezetvédelmi jogszabályokkal, főleg pedig a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok szociális és környezetvédelmi aspektusaival kapcsolatos egyedi tartalmakat.

4.5.2.

 E szempontok érvényesítése azokra az új kihívásokra reagál, amelyek a lehetőségek teljeskörű kiaknázására irányulnak, a horizontális politika célkitűzéseihez és olyan társadalmi értékekhez való stratégiai hozzájárulás érdekében, mint az innováció, a társadalmi integráció, valamint a gazdasági és környezetvédelmi fenntarthatóság.

4.5.3.

 Az EGSZB szerint tehát garantálni kell a fenti intézkedések következetes betartását, amennyiben ezek kötelezőek, és elő kell segíteni fokozottabb használatukat, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyeket az ajánlatkérő közigazgatási szervek önkéntes alapon alkalmazhatnak. Az EGSZB nyomatékosan kéri egy kampány elindítását annak érdekében, hogy a közbeszerzések előírásaiban használják a környezetvédelmi (ISO 14000), szociális (ISO 26000, SA 8000:2014) és a nyolc alapvető ILO-egyezménnyel, a 155. sz. ILO-egyezménnyel (munkahelyi higiénia és biztonság) és a 131., 1. és 102. ILO-egyezményekkel, valamint a minőségirányítással és termékminőséggel (UNI 11648:2016 a projekt menedzserekről és termékminőségi ISO 9000) kapcsolatos műszaki-jogi szabványokat. Az ilyen szabványoknak és technikai követelményeknek az új közbeszerzések előírásaiban való alkalmazásakor nagyobb támogatást kell nyújtani a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak a kizárás elkerülése és a költségek enyhítése érdekében.

4.5.4.

 Az innovatív kritériumok bevonása – különösen a nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében – egységes stratégiai látásmódot követel meg, a beszerzéseknek a költséghatékonyság minőségi kritériumai alapján történő megválasztását illetően, valamint a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatok esetében olyan megközelítés alkalmazása terén, amely szociális, környezetvédelmi és egyéb kritériumokat foglal magában – mint például a körforgásos gazdaság vonatkozásában.

4.5.5.

 Hasonló módon, tekintettel arra, hogy a tagállamok csekély mértékben használják ki, hogy a közbeszerzések lehetőséget nyújtanak a szociális kritériumok és intézkedések szociálpolitikai célkitűzések előmozdítását szolgáló stratégiai eszközként való alkalmazására, az EGSZB azt javasolja és ajánlja, hogy határozottan segítsék ezeknek a szociális jellegű kritériumoknak és intézkedéseknek a bevonását és az alkalmazását, amelyeket a közbeszerzésekkel kapcsolatos uniós jogszabályok is támogatnak.

4.5.6.

 Az EGSZB különösen nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a kkv-k és a szociális vállalkozások számára a közbeszerzések piacára való bejutást, és hangsúlyozza, hogy még mindig számos akadály gátolja részvételüket.

4.5.7.

 Az EGSZB szerint célszerű lenne nagyobb hangsúlyt helyezni ezeknek az akadályoknak a megszüntetésére, akár a jogorvoslati rendszer erősítésével is. E tekintetben hasznos és szükséges arra ösztönözni és felhatalmazni a kamarákat és/vagy szakmai szervezeteket, hogy a vitákat kollektíven, a kisebb vállalkozások bevonásával rendezzék.

4.5.8.

 Célszerű lenne létrehozni egy digitális közbeszerzési jegyzéket, amely lehetővé tenné az érdekelt vállalkozások potenciális körének kiszélesítését, valamint a közbeszerzési folyamat hatékonyságának és integritásának jobb kiértékelését.

4.5.9.

 Ezenkívül fontos lenne kísérleti projekteket indítani a kkv-k részvételének kereskedelmi közvetítőkön és innovációs mediátorokon keresztül történő serkentése érdekében, valamint kísérleti oktatási projekt jelleggel európai kezdeményezéseket kellene indítani az európai kisvállalkozások professzionalizálása érdekében, hogy bővítsék nyelvi és eljárási ismereteiket a központi beszerző szerveknél.

4.6.

 Az EGSZB határozottan támogatja a határokon átnyúló közös közbeszerzések elősegítését, különösen az innovatív projektek és a nemzetközi infrastrukturális hálózatok esetében, ami kereskedelmi és innovációs közvetítők révén ösztönzően hathatna a kisvállalkozások részvételére is, magas színvonalat várva el az alvállalkozások esetében is, melyet ugyanakkor korlátozott mértékben kellene igénybe venni.

4.7.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Uniónak erőteljesen kell fellépnie annak érdekében, hogy kölcsönösségi alapon az uniós vállalkozások az adott ország vállalkozásaival azonos feltételekkel vehessenek részt a nem uniós országok – beleértve az EU szomszédságpolitikájának részes és partnerországait is – közbeszerzésein.

4.8.

 Az EGSZB pártolja a nyilvánosan hozzáférhető szerződések közösségi jegyzékének létrehozását, amely teljes mértékben interoperábilis a hasonló nemzeti jegyzékekkel, hogy sokkal átláthatóbbá lehessen tenni az odaítélt szerződéseket és azok módosításait, az érzékeny adatok és a személyes információk teljeskörű védelmének betartása mellett, az elektronikus közbeszerzések 2018-ban történő kötelezővé tételével járó digitális átalakulást követően is.

4.9.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalommal a nyilvánosan elérhető és átlátható adatokon alapuló strukturált párbeszédet kell folytatni, hogy jobb elemző eszközök létrehozása révén az igényeket figyelembe vevő politikát lehessen kialakítani, amely riasztási rendszerekre és a korrupció elleni küzdelemre is kiterjed, többek között a projektfinanszírozás jobb felhasználása révén.

4.10.

 Célszerű lenne, ha a nemzeti hatóságok és ajánlatkérő közigazgatási intézmények felhasználóbarát mechanizmust alkalmaznának tudáskezelési eszközként az információcsere megvalósítására, amely a bevált gyakorlatok megosztását, továbbá a tapasztalatokból való kölcsönös tanulást szolgálná, és közösségi platformot hozna létre a projektekkel kapcsolatos különböző szempontokat illetően.

4.10.1.

 Az ajánlatkérő szervek tagjainak képzését jelentősen növelni kell.

5.   Az Európai Bizottság, a regionális és nemzeti hatóságok és a vállalkozások közötti partnerség: az előzetes mechanizmus

5.1.

 Az Európai Bizottság által javasolt új előzetes mechanizmus az EGSZB szerint jól használható eszköz lehet, ha megtartják a rugalmasságát és az önkéntes jellegét, és ha lehetővé teszik három alkotóelemének külön-külön történő használatát:

—

ügyfélszolgálat,

—

értesítési mechanizmus az 500 millió eurót meghaladó infrastrukturális projektek esetén,

—

információcsere-mechanizmus,

amelyeknek könnyen és egymástól független módon is használhatónak kell lenniük minden egyes projekt esetében, a bizalmas jelleg teljes tiszteletben tartása mellett.

5.2.

 Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az egységes értesítési formanyomtatvány egyszerű és érthető maradjon, és hogy az elektronikus eljárás garantálja az érzékeny adatok biztonságát.

5.3.

 Az EGSZB szerint az ügyfélszolgálati rendszert nemzeti/regionális szintű alügyfélszolgálatok hálózati formájában kell kialakítani, hogy mindenki a hozzá legközelebbi helyen kaphasson segítséget, olyan hálózatokra támaszkodva, mint a BC-Net és a Solvit.

5.4.

 Az információcserét szolgáló mechanizmusnak garantálnia kell egy interaktív, felhasználóbarát és a felhasználók igényei alapján kialakított adatbankot, egy megfelelő irányító- és ellenőrző bizottság létrehozásával, amelyet az ajánlatkérő szerveknek és a tagállamok vállalkozásainak a képviselői alkotnak.

5.5.

 Az előzetes értékelési mechanizmussal kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy azt a megfelelőségigazolási címke odaítélése révén vonzóvá kell tenni, ahogyan az az Európai Bizottság értékeléséből kiderül.

6.   A közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra

6.1.

 Az Európai Bizottságnak a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásai teljes mértékben elfogadhatók. Ugyanakkor az EGSZB jobban örült volna, ha annak érdekében, hogy garantálva legyen a közbeszerzés professzionalizálásának valódi, konzisztens struktúrája, az Európai Bizottság a kötelező erővel nem bíró ajánlás helyett irányelvet fogadott volna el.

6.2.

 Az EGSZB szerint a fenti ajánlások megfelelő eredménnyel járhatnak, ha megvalósulnak a következők:

6.2.1.

 egy kísérleti oktatási kezdeményezés, amely összefogja a közbeszerzési eljárásban (kezdve a határokon átnyúló eljárásokkal) érintett különböző állami és privát szereplőket, és amelynek célja, hogy meghatározza azokat a képességeket és kompetenciákat, amelyekkel a közbeszerzésekben részt vevő összes szakembernek rendelkeznie kell;

6.2.2.

 a CEN, a CENELEC és az ETSI megbízása a közbeszerzések digitalizációjára vonatkozó műszaki-jogi szabványok kidolgozásával, az átláthatóság, a hozzáférhetőség és a teljes interoperativitás biztosítása érdekében;

6.2.3.

 a kkv-k és a szociális vállalkozások esetében kísérleti projektek gyors elindítása, részvételüknek kereskedelmi közvetítőkön és innovációs mediátorokon keresztül történő serkentése érdekében;

6.2.4.

 a közbeszerzési eljárásokban részt vevő szereplők hozzáférése a Justice 2014–2020 programhoz az igazságügyi képzés kapcsán (beleértve a jogi terminológiával kapcsolatos nyelvi képzést), a közbeszerzésekhez és a kölcsönös tanuláshoz kapcsolódó egységes jogi és igazságügyi kultúra kialakítása érdekében;

6.2.5.

 a strukturális alapok (különösen a szociális alap) tervezési pilléreinek kiegészítése a nemzeti, regionális és helyi szintű közbeszerzések résztvevőinek együttes professzionalizálására irányuló intézkedésekkel;

6.2.6.

 300 uniós ösztöndíj elérhetővé tétele a maastrichti European Institute of Public Administration és a trieri Accademia di diritto europeo megfelelő kurzusain való részvételhez;

6.2.7.

 a közbeszerzésekre vonatkozó etikai kódex európai szintű közbeszerzések részvevői által történő elfogadása a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretében, többek között a magas szociális és környezetvédelmi normák betartásának biztosítása érdekében.

6.3.

 Az EGSZB reméli, hogy sor kerül egy egységes kiegészítő szabályozási rendszer megfontolására a nagy értékű transzeurópai közbeszerzések esetében, melyet a beszerzést végző szervek huszonnyolcadik rendszerként önkéntesen elfogadnának, egyenlő feltételek és eljárások alkalmazása mellett az egész egységes piacon.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1)  Alapvető ILO-egyezmények, 155. sz. ILO-egyezmény (munkahelyi higiénia és biztonság) és 131., 1. és 102. ILO-egyezmények.

(2)  http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2017_grow_046_ex_ante_voluntary_assesment_en.pdf.

(3)  COM(2017) 572 final, 2. fejezet.

(4)  HL C 191., 2012.6.29., 84. o.